Népszava, 1962. augusztus (90. évfolyam, 178–203. szám)
1962-08-01 / 178. szám
Levél két szomszédos szoba között Furcsa helyzet: az egyik asszony sírva panaszkodik mert öt év után felmondták munkaviszonyát — szerinte minden indok nélkül. Társai meg azt kifogásolják, hogy egyik napról a másikra áthelyezték őket, de nem közölték, mennyi lesz a keresetük. Az ebből támadt vita már a vállalati és a területi törvényt — így van — erősíti meg Szamosi Miklós, a szakszervezeti bizottság titkára, s bizonyságul maga is felsorol néhányat a rendellenességek közül: — Törvény van rá, hogy a szakszervezeti tisztségviselőket csak az szb, illetve a felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet elmozdítani helyükről, vagy dönteni sorsuk felől, de a munkaügyi osztályunk ezt figyelmen kívül hagyja... Meg aztán — folytatja — a normákon is anélkül változtatnak, hogy kérnék a műhelybizottságok, a munkások segítségét... — Miért nem él az szb törvényadta jogaival? — kockáztattuk meg a kérdést —, mert mégiscsak furcsa, hogy azok siránkoznak, akiknek orvosolniuk kellene a munkások sérelmét. — Szóltunk már érte, de hiába — bosszankodik Jakab András, a szakszervezeti bizottság bérfelelőse és újabb tényeket említ, azt ajánlva, hogy győződjünk meg a valóságról a műhelyekben. A készáruraktárban már elült a »vihar«, amit az egyik munkaügyis »szereplése« váltott ki. — Úgy látom, beválik a minőségi bérezés — nyugtat meg Kürti Miklósné, a műhelybizottság titkára — csak az a baj, hogy a bevezetést nem előzte meg és nem is Ahova a szá z kör szűkül, s a szálak a munkaügyi osztályra vezetnek: az itt dolgozókat okolják szinte mindenért ami rossz. — Nehéz a mi helyzetünk «— válaszolja Nász Sándorné osztályvezető, s gondterhelten sorolja a gyár »munkaügyi-*gondjait: — Évről évre több, választékosabb és jobb minőségi konzervet kérnek tőlünk, aminek teljesítése nagy erőfeszítéseket igényel... Mi úgy érezzük — magyarázza —, hogy a jelenleginél nagyobbak a lehetőségeink és a magunk eszközeivel ösztönözni egyeztető bizottságnak is munkát adott. Mások a normásokat »áldják«, mert — mint mondják — amióta méricskélni kezdték munkájukat, csökken a keresetük. Aztán sokan szóvá teszik azt is, hogy a gyár vezetői nélkülük tesznek intézkedéseket őket érintő kérdésekben .. . an rá, de... követte különösebb műszaki intézkedés, sem pedig jobb munkaszervezés... A mustárüzemben viszont azzal fogadnak, hogy mostanában több a munka és kevesebb a pénz. — Nem változott meg itt semmi — mondják a munkások —, ugyanolyan feltételek mellett dolgozunk, mint négyöt esztendővel ezelőtt, de ezt nem vették figyelembe az új norma megállapításánál ... — Én háromszor is visszautasítottam a normások javaslatát — szabadkozik Sankó István művezető —, végül kénytelen voltam elfogadni, mert azt állították, hogy »akadályozom a fejlődést«... Az üvegtelepen egy levelet mutatnak, amelyben a munkaügyi osztály közli, hogy július 1-től — tehát visszamenőleges hatállyal (?!) — minőségi bérezést kell alkalmazni. — Mi a célja ennek az intézkedésnek? — A törések csökkentése és a selejtesen érkezett edények tovább juttatásának megakadályozása — feleli a telep helyettes vezetője, de hamarosan kiderül, hogy a munkások nem sokat tudnak az egészről. — Eddig nem lehetett közölni — magyarázzák a telep vezetői — »nem tudtuk, mit akar a munkaügyi■*. lak vezetnek próbáljuk az üzemek, a műhelyek vezetőit, hogy használják is ki azokat. Sajnos, nem mindig talál megértésre az igyekezetünk... — Ami pedig a szakszervezeti tisztségviselők áthelyezését illeti, valóban előfordult, hogy egy-két esetben csak utólag értesítettük az szb-t. De ez nem azért történt, mert a húsüzem leállt a szokásos karbantartás miatt és egyik napról a másikra intézkedni kellett... Bezárult a kör és nincs személyes gazda, aki okolható volna a panaszokért, bajokért. ■ Mindenki meg tudja magyarázni, mit miért tesz, csak az nem derül ki, ki a felelős az egymást bepanaszolható, a felelősséget másokra hárítgató üzemi légkörért, amely károsan hat ki a termelésre, a munkások hangulatára, életére egyaránt. A munkaügyisek módszerét kétségkívül el lehet marasztalni egyik-másik kérdésben, de jószándékukat aligha. Mint ahogyan van kifogás az szb munkájával kapcsolatban is, de tevékenységét mégiscsak hasznosnak és segítőnek ítélik meg. Hasonlóak a vélemények más gazdasági és mozgalmi vezetők munkájáról is. A gyár, a közösség érdeke... Igen ám, csakhogy a felszín alatt, amelyet jelenleg a szakszervezeti bizottság és a munkaügyi osztály villongása takar, olyan rendezetlen gyári viszonyok lapulnak, amelyek zavarják a különböző szervek és vezetők közti normális kapcsolatoknak a kialakulását. Az szb és az egy-két szobával odább dolgozó gazdasági vezetők között hivatalos levelezés folyik, amire — szerintük azértkényszerülnek, mert a szó és a közös megállapodás nem jelent elég biztosítékot. Így aztán nem csoda, ha a mustárüzem vezetője is a munkaügyi osztály papírjával takaródzik, akárcsak az üvegtelepi vezetők, ahelyett, hogy a munkásokkal és a normásokkal együttesen többször és alaposan megvitatnák a szükségessé vált, vagy célszerűnek látszó intézkedések hogyanját, és megtennék a kívánatos műszakimunkaszervezési előkészületeket, még mielőtt a boríték jelezné az adminisztrációs intézkedések nem éppen áldásos következményeit. Helyes, hogy fellépnek mindenfajta törvénysértés, rendellenesség ellen, de az már nem vezet jóra, ha a vezetők és a különböző szervek nagyobb figyelmet s energiát fordítanak a kisebb-nagyobb szabálytalanságok kiélezésére és egymás elmarasztalására, mint az összefogás, a közös nyelvben való beszélés megteremtésére. Ez utóbbiakra kellene jobban törekedni a Budapesti Konzervgyárban is, mert ezt kívánja meg a gyár, a közösség érdeke. Fekete Béla Magyar küldöttség a chilei szakszervezeti kongresszuson Megérkezett Chilébe Földvári Aladárnak, a közlekedési szakszervezet főtitkárának vezetésével az a magyar szakszervezeti küldöttség, amely részt vesz a Chilei Egységes Szakszervezeti Központ augusztus 1-én Santiago de Chilében kezdődő III. kongresszusán. Furcsa és kínos volna, ha egy nap rádöbbennének arra az emberek, hogy valójában milyenek, ha úgy ismernék magukat, ahogy a többiek látják őket. A cézárkodó hivatalfőnök ráébredne arra, hogy jelentéktelen senki, a melldöngető zseni, hogy dilettáns, az egyéniség, hogy szürke sablon, az emberbarát, hogy önző disznó, a sovány, hogy kövér, a bőkezű, hogy fösvény, az őszinte, hogy hazug, a jóságos, hogy gonosz, a bátor, hogy gyáva, a szerény, hogy öntelt, a csendes, hogy hangos, az ízléses, hogy ízléstelen, a nagylelkű, hogy kicsinyes, az udvarias, hogy hízelgő ... Vajon, mi történne?! Mindenki egyszerű lenne, szerény, jóságos, őszinte, csendes, kedves ,megértő?! Senki sem lopna, hazudna, csalna, rágalmazna, gyűlölne, irigykedne?! Minden házasság sikerülne, minden barátság őszinte volna, minden dicséret igaz, minden szó önzetlen?! A krakéler így kezdené a szóváltást az ellenfelével: — Kérem, én alapjában gyáva vagyok. Egy ügyvéd a következő szavakkal fogadná ügyfelét. Tévedések vígjátéka mikor az jogi tanácsot akar , kérni tőle: , — Uram, bevallom, én őszintén szólva buta vagyok, s egy csomó paragrafust már , nem is ismerek, ne bízza rám, mert biztosan elveszítem a perét. Egy orvos a betegének azt mondaná: — Hiába jött hozzám privát betegnek, bármennyi pénzt is ajánl fel, én nem tudom meg- gyógyítani, menjen egy másik doktorhoz. ■: Egy házfelügyelő az egyik lakóhoz: — Lusta vagyok, ne is csen- égessen, úgyse nyitok kaput, mert utálok éjszaka az ágyból kikelni, inkább menjen el egy másik házba aludni. Egy menyasszony, a völegé- I nyéhez esküvő előtt: — Artúr, ne vegyen feleségül, mert én tíz évvel idősebb vagyok magánál, és csalfa, költekező, házsártos természetű. Pokollá tenném az életét. . . Egy csapos: Mindig kevesebb bort mérek, mint amenynyi jár a kedves vendégnek, mert pénzsóvár vagyok. Pincér: Rossz az ebéd, a leves vízízű, a hús rághatatlan, a tészta összeragad, menjen egy másik vendéglőbe! Cukrász: A sütemény bizony már lassacskán egyhetes, savas vajjal csináltuk, s azt is kiloptuk belőle, és száraz, ehetetlen, ne vegye meg! Hivatali főnök: Csak a sógorom protekciójával kerültem ide. Nem értek én semmihez. Már csomagolok is, s átadom a helyemet egy tehetséges szakembernek. Dramaturg: Mindeddig hiú módon reménykedtem, de most már biztosan tudom, hogy semmit nem értek a színházhoz. Elmegyek segédmunkásnak. Primadonna: Nem tudom ezt a főszerepet eljátszani, már öreg és csúnya vagyok hozzá, adják oda egy tehetséges, fiatal kezdőnek. Szerző: Szerkesztő elvtárs, krokit ne adja le, mert rossz! A kísérlet nem sikerült. A szerkesztőnek nem szóltam így szót sem. Kemény György 2 A KÖZE Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Svájc nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Paul Chaudet-et, a Svájci Államszövetség elnökét. * Két esztendeje független állam Dahomey Köztársaság. Ebből az alkalomból Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte LET ESEU Hubert Maga köztársasági elnököt* A hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség kedden délelőtt Czeslaw Wycechnek, a szejm elnökének vezetésével az Egyesült Izzóba látogatott. * A Nemzetközi Újságíró Szervezet augusztus 6-án kezdődő V- kongresszusára a világ min- lÉNYEI ben részéből érkeznek küldöttek Budapestre. Kedden megérkezett a nemzetközi szervezet titkársága: J. Meisner főtitkár, A. Jefremov és J. Fischer titkárok, valamint I. Ignatov, a Bolgár Újságíró Szövetség főtitkára. Ugyancsak kedden érkezett hazánkba Luu Guy Ky, a vietnami küldöttség vezetője, az indonéz delegáció, s egy dél-afrikai küldött. Akinek igannak nem »Panaszkodni csak egymás között mertünk eddig, mert családunk van és féltjük az állásunkat. Most azonban kérjük segítségüket, hogy munkánkért megkenjük becsületesen azt, ami jár és ne kelljen félni az elbocsátástól, ha valamiért szólunk.« Így fejeződik be a levél, amelyet a Szolnoki Ruházati Vállalat női részlegétől küldtek hozzánk — névtelenül. Pedig a levél írói igazat írtak. Az egyik munkacsoportban — enyhén szólva — nem egészen korrekt dolgok történtek. A munkát nem osztották el arányosan, s a csoporton belül a »protekciósoknak« a jobban fizető munkákat biztosították. És mi tette ezt lehetővé? A többi között az, hogy a csoport vezetője a vállalat egyik műszaki vezetőjével rokoni kapcsolatban áll és visszaélt ezzel a kapcsolattal. Mindezt a Helyiipari és Városgazdasági Háza van, __________ , kell félnie Dolgozók Szakszervezete Szolnok megyei bizottsága — a kérésünkre indított vizsgálat során — állapította meg. Következmény: a vállalat vezetősége módosította a csoportvezető alapbérét és utasítást adott a munkák jövőbeni arányos elosztására. A szóban forgó műszaki vezetőt pedig július elsejével beosztásából felmentették. A levél íróinak csak egy dologban nem volt igazuk, ez pedig a kishitűség — a bizalom hiánya a munkacsoport szűk keretein túl látva is... A tények azt bizonyítják, hogy félnivalójuk csak a vétkeseknek van — itt is, mint mindenütt! A levélíróknak a hajuk szála sem görbült meg. S ez így természetes, nálunk ennek így kell lennie, mert akinek jogos az észrevétele, amellett kiáll a közösség, annak igazát meg kell kapnia. (baják) Nemcsak a kultúrházon múlik... — Kulturális munka, nálunk? Ugyan kérem, hiszen még művelődési házunk sincs! Gyakran hallani ezt kis- és középüzemekben. Van még nagyüzem is, ahol elmondhatnák. Például a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. Mondhatnák, de nem mondják. Pedig ebédlőjük ma is csak akkora, mint amikor még csak fele annyi dolgozójuk volt — s egyúttal színházterem, klubszoba, próbahelyiség, az ismeretterjesztés színhelye, tanterem. Népművelő munka azonban A Deszélgetés során kibontakozik az az út, amely a gyári műkedvelő csoportok kizárólagos előtérbe helyezésétől a mai sokrétű népművelő munkáig vezetett. S mindez a gyáron belüli szervező, agitációs munka eredménye. Az alkalmankénti előadások után 1959-ben rendeztek először ismeretterjesztő sorozatot; ez év első felében a munkásakadémia és a két ifjúsági akadémia 35 előadásának már 4160 hallgatója, volt . .. őszszel hat tagozattal indul az újjászervezett munkásakadémia, a tudományos és művészeti sorozatok mellett ott szerepel már programjában a műszaki tematika is, a híradástechnikai sorozat, szorosan az üzem termelési feladataihoz kapcsolódva. Három éve működik az üzemi általános iskola VII. és VIII. osztálya, bennük most júniusban 74-en vizsgáztak. A gyárban ennek ellenére folyik a gyárban. Kulcsár Istvánnal, az szb kulturális bizottságának eddigi vezetőjével és fiatal utódjelöltjével, Drávai Lászlóval beszélgetünk erről. — Amikor szembe kellett néznünk a ténnyel — mondják —, hogy kulturális intézményre egyelőre nem számíthatunk, gondoskodnunk, kellett a dolgozók művelődési igényének kielégítéséről úgy, ahogy tudtunk. Igaz, hogy a kulturális munkahelyet kívánna, mégis úgy gondoljuk, hogy nem minden múlik a helyiségen, műkodik a Kanap Tecnnmum három kihelyezett osztálya, van még két szaktechnikusi tanfolyam és mintegy 20—25 szakmai céltanfolyam. Lehmayer Józsefné közönségszervező a színház, az opera és a hangversenyek iránti igény gyors növekedéséről számolhat be, ami főként a jól előkészített teltház-akciók eredménye. A legutóbbi évadban egy dolgozójukra már több mint 3 jegy jutott, s e jegyeknek csak egy negyedét váltották operettre, zenés vígjátékokra, 30 százalékát operára és hangversenyre, 45 százalékát prózai színművekre adták el. Itt van végül a tíz művészeti csoport — köztük a nagy szimfonikus zenekar, énekkar, színjátszó együttes. Újszerű a munkájukban, hogy valamennyien együtt alkotják az üzem irodalmi színpadát. A Beloiannisz-gyáriak már nem egy irodalmi estje megmutatta eddig, hogy kísérletük helyes: az irodalmat népszerűsítő műsoraikban helyet kap a zene, az ének, a tánc — tehát valamennyi együttesüket foglalkoztatják. A zenekar már eddig is közreműködött a zenei vonatkozású munkásakadémiai előadásokon — ősztől kezdve minden együttes, elsősorban a színjátszók és a szavalók kiveszik részüket a munkából. Balogh István művészeti felelős beszél erről, aki egy kézben tartja valamennyi együttest, koordinálja munkájukat, próbáikat. Ez magyarázza, hogy az ismeretterjesztő előadások és a tanfolyamok mellett jut hely és idő az ebédlőben a próbákra is. Munkások az iskolapadban és az Operában Az idei aratás első „10 Az aratás első szakasza, az őszi árpa betakarítása, szerte az országban befejezéshez közeledik. Kedden már Hajdú- Bihar megyében se állt lábon egyetlen hold sem ebből a fontos takarmánynövényből, s ugyanekkorra több mint 100 ezer hold búza aratásával is végeztek a hajdúsági termelőszövetkezetek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az öszszes kenyérgabonának kereken 80 százalékát levágták. A megye szövetkezeteinek többségében a hét végére befejezik az aratást. Baranyában, a bolyi gépállomás két kiváló kombájnosa — Falk József és segédvezetője, Juhos Szilveszter kedden délután learatta a hatszázadik holdat és az országban elsőként elcsépelte a századik vagon gabonát. Teljesítményük értékét növeli az a tény, hogy a kiemelkedő eredményt nem összefüggő területen érték el. Az elmúlt napokban ismét tovább javították eredményeiket az állami gazdaságok kombájnosai. Kunkli Péter hajdú- vagonos kombájnosa szoboszlói kombájnvezető napi teljesítményei között 9,5 vagonos tétel is szerepel. Az ugyancsak hajdúszoboszlói Méhes János napi rekordja 9 vagon. Az SZK—3-as géppel dolgozó állami gazdasági kombájnosok versenyének elsőségéért most már napok óta e két kitűnő vezető között folyik a vetélkedés. Jelenleg Kunkli Péter van előnyben. Az ő gépétől már több mint 8400 mázsa gabonát szállítottak a kombájnszerűre. A magyar gyártmányú AC— 400-as típusú géppel dolgozó állami gazdasági kombájnosok versenyének első három helyezettje 37, 33, illetve 32 vagont meghaladó mennyiségű gabonát csépelt el. Az aratás előrehaladtával szerte az országban élénkül az állami felvásárló telepek forgalma. Bács megyében, ahol már közvetlenül a befejezés előtt áll a nagy munka, s ezekben a napokban már teljes erővel megindul a cséplés, naponta átlagosan 100 vagon gabona kerül a Terményforgalmi Vállalat magtáraiba. NÉPSZAVA Petőfi emlékünnepségek a Kiskunságban Vasárnap Kiskőrösön, kedden Kiskunfélegyházán emlékeztek meg Petőfi Sándorról halálának 113. évfordulója alkalmából. Félegyházán térzenével kezdődött az ünnepség, majd Czinege Gábor, a Hazafias Népfront járási-városi titkára méltatta Petőfi életművét. Összezsúfolt könyvek — hármas sorokban A jelentős művelődési igényt tükrözik a könyvtár adatai is: 14 ezer kötetüket 2600 rendszeres olvasó kölcsönzi, naponta átlag százan kopogtatnak be, szép összeg jut új könyvekre is. — Ez a leglátogatottabb gyáron belüli kulturális »intézmény« — mondja Ságodi János könyvtáros, és nyomban meg is indokolja, miért a keserű gúny a hangjában: hat éve már, hogy negyedévről negyedévre halogatják a korszerűsítést, ötezer kötetre tervezték a polcokat. Most háromszor annyi van, három sorba zsúfolva, a kölcsönzés ezért lassú és körülményes. A legjobb olvasókból alakult könyvtári tanács tagjai — Szakács Jutka, Petrovics Magda és mások — szabadidejükben, társadalmi munkában »besegítenek«, különben nem győzné a csúcsforgalmat Szabadpolcos válogatás? Ilyesmiről álmodni sem lehet. A könyvtárral csak az ismeretterjesztés és a felnőttoktatás lehet egyenlő fontosságú. Nos, e tekintetben is bajok vannak. Az iparág fejlesztésével egyidőben mindinkább átállnak a három műszakra , az üzemi általános iskola váltóműszakos beosztására azonban az illetékesek még nem találtak semmi lehetőséget. Beszédes eredmények és alaposan indokolt gondok — ezek jellemzik a BHG üzemi népművelőinek munkáját. De a munka folyik, műhelyekben, piciny irodákban, ételszagú ebédlőben — egy percre sem áll meg amiatt, mert nem ad neki keretet a művelődési ház. G. Szabó László T. HIRDETŐINK FIGYELMÉBE! Székházunk renoválása miatt a 223—499 és közvetlen telefonszámunk nem működik Jelenleg hirdetési csoportunk kizárólag a 224—815—319-ig számon, a 165-ös mellékállomáson hívható! 1962. augusztus 1