Népszava, 1962. augusztus (90. évfolyam, 178–203. szám)

1962-08-18 / 193. szám

Lehet élni és dolgozni a világűrben — mondják az űrhajósok Egy Volga menti városban, a kis pihenőházban találko­zott Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics, a két szovjet űrhajós pénteken az újság­írókkal. Nyikolajevet és Popovicsot Gagarin mutatta be a meg­jelenteknek és ismertette a Vosztok 3. és a Vosztok 4. űr­repülésének főbb eredményeit. Arra a kérdésre, mi volt az első érzésük az űrhajósoknak, miután visszaérkeztek a Föld­re, Popovics kijelentette: — Nagyon jóleső dolog visszaérkezni hazánkba, több napi távollét után. Ezt az ér­zést szavakkal alig lehet ki­fejezni. Nem nehéz ezt meg­érteni, hiszen több napot töl­töttünk a világűrben. Mikor a lábam újra a földet érintet­te, felkiáltottam: »Sikerült!­“ Majdnem sírva fakadtam az örömtől: »Teljesítettük a fel­adatot, újra itthon vagyunk.« — Pavelnek igaza van. Ha­tártalan öröm töltötte el szí­vünket. Át akartuk ölelni az egész világot. — Elsőnek a kereső csoport orvosával találkoztunk a Föl­dön — folytatta Nyikolajev. — Azután észrevettem, hogy egy kazah ifjú vágtat felém lovon, a másik oldalról pedig egy traktor közeledik. Én pedig csak álltam, mosolyogtam. Olyan csodálatosan jó volt... — Amikor a 17. kört tettem a Föld körül, csatlakozott hoz­zám barátom, Pavel Popovics — mondotta ezután. — Az űr­utazás vidámabbá vált. Most már ketten voltunk. És vajon el lehet-e felejteni a 64. for­dulót, amikor négynapos űr­utazás után a Vosztok 3. meg­kezdte a leszállást? Mint önök is látják, ez a szakasz is jól zajlott le. Nyikolajev ezután arról be­szélt, hogy a negyedik fordu­lóban váratlanul felhangzott Hruscsov hangja. — Sok sikert kívánt nekem és azt az óhaját fejezte ki,­ hogy térjek vissza szerencsé­sen a földre. Meghatódtam, könnyek szöktek a szemembe. Nyikita Szergejevics fellelke­sített, erőt öntött belém. Az egyik tudósító kérte az űrhajósokat, mondják el, ho­gyan éltek és dolgoztak az űr­repülés alatt. — Mint ismeretes, külön munkaprogramot dolgoztak ki számunkra — válaszolta Nyi­kolajev. — Munka váltako­zott pihenéssel, ugyanúgy, mint a földön. A program­nak megfelelően felkeltünk, tudományos munkát végez­tünk, kapcsolatot tartottunk a Földdel, feljegyzéseket vezet­tünk be az utazási naplóba stb. Volt időnk a pihenésre is. Ismétlem, általában úgy éltünk és dolgoztunk, mint otthon, itt lenn a földön. A pihenés perceiről szólva Popovics elmondta: »Egyszer Andrijannal együtt még egy dalt is elénekeltünk duett­ben. Ezenkívül sokat írtunk, olvastunk.« A súlytalanság állapotáról Nyikolajev elmondotta, igen érdekes, úgy ülni, hogy az ember nem érzi, hogy »ráne­hezedik a székre«. Az űrhajós közölte, hogy a programnak megfelelően mindennap kiol­dotta magát és kiszállt az ülésből. Ilyenkor az ember szabadon lebeg a térben, nem érinti sem a padlót, sem a falakat. Ha mozogni akar, egy bottal taszítja el magát és ilyenkor szinte úszik a levegőben. A kéz és a láb mozdulatai megőrzik össze­hangoltságukat. Nyikolajev hozzátette, hogy ilyen lebegő helyzetből ke­zelte a távközlési műszereket, így fogyasztotta el az enni­valót. A súlytalanság állapotában teljes mértékben lehet élni és dolgozni — jelentette ki Nyi­kolajev. Popovics megerősítette, hogy »rendkívül érdekes dolog ez a lebegő állapot. Mintha ég és föld között lebegne az ember, semmire sem támaszkodik és mégsem esik le.« Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Popovics kijelentette, hogy nagyon ízlették az űr­hajósok által magukkal vitt élelmiszerek. »Andrijan és én jó étvággyal ettünk. Kellemes volt, mintha egy jó vendéglő­ben lettünk volna.« Nyikolajev közölte, előre tudta, hogy fel fogják bocsá­tani a Vosztok 4. űrhajót is. »Tudtam, melyik ponton tér majd pályájára, és mikor« — jelentette ki. — Mégis, mikor a Vosztok 4. feltűnt a közelemben — folytatta —, magától értető­dően örültem, hogy itt van ve­lem egy barátom. Ez még fo­kozta erőmet. Nyikolajev közölte, hogy az űrrepülés alatt sok érdekes dolgot látott. — Feltűnt előttünk minden világrész, sok várost láttunk, különösen éjszaka, amikor a villanyfény jól megvilágította azokat. Láttunk hegyeket és folyókat, erdőket, óceánokat, tengereket. A Holdat nem tá­nyérnak láttuk, mint a Föld­ről, hanem űrben lebegő gömbnek. Az űrhajósokat megkérdez­ték, mit mondtak egymásnak, amikor megkapták a paran­csot a leszállásra. — Azt mondtam Andrijan Grigorjevicsnek: minden kitű­nően fog menni, szerencsés utat! — válaszolta Popovics. — Én pedig kedvenc szava­­járásommal fordultam hozzá: Pavel, nyugalom, nyugalom, minden jó lesz — tette hozzá Nyikolajev. A közeljövőben megismerkedünk a Holddal, a Venussal és a Marssal A szovjet űrhajósok a világközvélemény figyelmének középpontjában A Lityeratura i Zsizny szov­jet tudósok nyilatkozatait közli Nyikolajev és Popovics teljesítményéről. Évaid Musztel csillagász: Ezek az űrutazások mind kö­zelebb hozzák azt a pillana­tot, amikor a Hold felszínén megjelenik az első bolygó­közi állomás, majd megjelen­nek az űrhajósok is. Ezek az események valóságos forra­dalmat jelentenek majd a Csillagászatban. Az űrhajósok a Holdon egyetlen látogatás­sal is tömérdek egészen új adatot szerezhetnek a Hold ma még rejtélyes tengereiről és krátereiről. Alexandr Oparin akadémi­kus: A szovjet űrhajósok be­bizonyították, hogy technikai­lag lehetséges az ember be­hatolása a kozmoszba. Nyiko­lajev és Popovics űrutazásá­nál különös figyelmet fordí­tottak a biológiai mérési programra, amelyet Gagarin és Tyitov útjához képest lé­nyegesen kibővítettek. A pá­ros repülés bebizonyította, hogy a súlytalanságban az ember mukaképessége fenn­tartható. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy a közeljövő­ben megismerkedhessünk a Holddal, a Venussal, a Mars­sal. Alexandr Szaukov, a Szov­jet Tudományos Akadémia tagja: Azok a pontos geoké­miai elméletek, amelyek a kozmikus vizsgálatok eredmé­nyeinek felhasználásával dol­gozhatók ki, közvetlenül gya­korlati jelentőségűek lesznek olyan létfontosságú problé­mák megoldásánál is, mint az ásványi lelőhelyek felkutatá­sa. Előfordulhat, hogy egy idő múlva az emberiség bizonyos értékes ásványokat és eleme­ket a Holdról és különböző bolygókról fog importálni. A geokémia új adatokkal gazda­godik és létrejön a kozmoké­­mia, a világmindenség vegyi összetételéről szóló tudomány­­széllés után újságíróknak nyi­latkozott, elismeréssel méltat­ta a szovjet űrhajózás leg­utóbbi nagy sikerét. Kijelen­tette, hogy Nyikolajev és Po­ Jrovics vállalkozása „nagysze­rű teljesítménye volt. A tábornok elismerésében viszont az amerikai hadügy­minisztérium, úgy látszik, nem osztozik. UPI közlés szerint a Pentagon szóvivője kijelentet­te, hogy a szovjet űrrepülések­nek nem tulajdonítanak sem­milyen katonai jelentőséget és a két szovjet űrhajós vállal­kozása »nem keltett meglepe­tést«. Állítása szerint az ame­rikai hadügyminisztérium szá­mított erre. A szóvivő hozzá­fűzte, hogy Alenamara had­ügyminiszter nem tartja szük­ségesnek az amerikai katonai űrkutatási program módosítá­sát. Cronin: „4* angol alsós A Moszkvában tartózkodó John D. Cronin angol mun­káspárti képviselő a Szovjet­­szkaja Rosszija munkatársá­nak adott nyilatkozatában el­mondotta, hogy jelen volt, amikor Nyikita Hruscsov te­lefonon beszélgetett az űr­hajós pilótákkal. Cronin így írja le a beszél­getést: — Hruscsov bocsánatot kért, hogy kénytelen néhány perc­re félbeszakítani beszélgeté­sünket (ez Jaltában volt) és beszélni fog az űrhajósokkal. Éreztem azt a nagy melegsé­get, láttam azt az őszinte örö­met, amely magas vendéglá­­ kat ujjongotta Jóm szemében tükröződött és hangjában hallatszott. Ez az ujjongó lelkesedés vala­mennyiünkre átragadt. John Cronin nyilatkozatá­ban kijelentette: -Ha tudni akarja, a repülés és a világűr bizonyos mértékig szakterüle­tem, sőt, azt is mondhatnám, hogy parlamenti profilom, mi­vel az alsóházban általában repülésügyi kérdésekről szok­tam felszólalni a munkáspárt nevében. Kijelenthetem, hogy Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics csodálatos teljesít­ménye ujjongó lelkesedéssel töltötte el az alsóház minden tagját, s a munkáspártiakért kezeskedem. Macarthur tábornok: „Nagyszerű ! Mint a Reuter jelenti, Mac­­arthur tábornok — aki a há­ború idején az Egyesült Álla­mok csendes-óceáni haderői­ teljesítményé­ nek volt a főparancsnoka — csütörtökön csaknem egyórás magánmegbeszélést folytatott Kennedy elnökkel. A megbe­ 1962. augusztus 18 „A győzelem éve“ Sukarno elnök ünnepélyesen bejelentette népének a nyugat-iriáni megegyezést A holland külügyminiszter dühös nyilatkozata Djakarta, augusztus 17. (MTI) Augusztus 17-én, pénteken délelőtt Indonézia független­né válásának 17. évfordulóján Sukarno köztársasági elnök a djakartai elnöki palota előtt félmilliós tömeggyűlésen nagy beszédet mondott. Az elnök beszédét egyidejűleg a dja­kartai rádió is közvetítette. Sukamo ebben a beszédé­ben jelentette be először hi­vatalosan népének a hollan­dokkal kötött nyugat-iriáni megállapodás tényét. Emlé­keztetett rá, hogy a megálla­podás alapján még idén de­cember 31-én kitűzik Nyugat- Irian városaiban a középüle­tekre az Indonéz Köztársaság lobogóját. — Ez az év a győ­zelem éve — jelentette ki az elnök. — A forradalmi törté­nelem kerekének fordulata következett be, s ez a világ más népeinek is eseménye. A nyugat-iriani holland gyarma­tosítás 1962. október 1-én vé­get ér, amikor az ENSZ átve­szi a terület közigazgatását és a holland zászlót bevonják Nyugat-Irianban. Ettől az idő­ponttól kezdve fokozatosan bevonulunk Nyugat-Irianba — mondotta Sukamo. Az elnök beszédében kife­jezte reményét, hogy Hollan­dia tiszteletben tartja a Nyugat-Irian átadására vo­natkozó egyezményt. Hozzá­fűzte: Indonézia hozzájárult, hogy 1969-ben a nyugat-iriani pápua őslakosság népszavazá­son döntse el hovatartozásá­nak kérdését. Az indonéz ve­zetőknek az a szándéka, hogy a területi probléma kedvező megoldása után teljes erővel hozzálátnak az ország gazda­sági életének fellendítéséhez. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint már visszaér­keztek Hollandiába Nyugat- Irianból a telepesek első cso­portjai. A közép-hollandiai Wezep helységben kaszárnyá­kat ürítettek ki a hazatele­pülők befogadására. Az ENSZ New York-i köz­pontjában előkészületeket tet­tek arra, hogy a jövő héten, mintegy húsz főből álló meg­figyelő csoportot küldjenek Nyugat-Irianba a fegyverszü­net ellenőrzésére. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára hat ENSZ-tagállamnak kül­dött megkeresést, amelyektől azt kérte, hogy jelöljenek ka­tonai személyeket és tisztvise­lőket ebbe a megfigyelőcso­portba. Hazautazott már Indoné­ziába New Yorkból Malik, In­donézia moszkvai nagykövete, aki más indonéz vezetők tár­saságában rész­t vett a hollan­dokkal folytatott tárgyaláso­kon. Luns holland külügyminisz­ter csütörtökön nyilatkozatot adott a holland televízió mun­katársának. Luns, aki politi­kai megfigyelők szerint az in­donéz-holland megegyezés legnagyobb ellenzője volt, a presztízs-vereség miatt érzett keserűségében még az Egye­sült Államok­ ellen is heves támadásokat intézett. Azt ál­lította, hogy Hollandia csak azért kényszerült a megálla­podásra, mert ezt, úgymond, olyan nagyhatalom támogatta, mint az Egyesült Államok... Hollandia ehelyett azt szerette volna, ha az Egyesült Államok és az ENSZ Hollandia saját gyarmatfelszámolási tervét tá­mogatja —— mondotta Luns. Az Egyesült Államok tudva­levőleg azért fejtett ki bizo­nyos tevékenységet a nyugatfo­­lrtani kérdés megoldása érde­kében, hogy bebizonyítsa a semleges és fiatal államokna­k Washington »jó szándékát« , előnyös helyzetet teremtsen a maga számára új­ gyarmatosító politikájának megvalósítása érdekében. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén sietett kife­jezni megelégedését. A­nti a szovjet »Az egyedülálló csoportos űrrepülés különleges jelentő­séget ad ebben az évben a légierők napjának« — mon­dotta Pjotr Brajko repülőve­­zérezredes, a szovjet légierők vezérkari főnöke, a TASZSZ tudósítójának abból az alka­lomból, hogy a Szovjetunió­ban augusztus 18-án ünnep­ük a légierők napját.­­A Szovjetunió — állapí­totta meg Braskó vezérezre­des — továbbra is magabiz­tosan vezet a repülés és az űrhajózás továbbfejlesztésé­nek területén, maga mögött hagyva a legerősebb kapita­lista légi hatalmát — az Amerikai Egyesült Államo­kat­. Erről rendkívül ékesszólóan ikleáris ra katonai e beszélt a nemzetközi repülő­­szövetség (FAI) táblázata. Az 1962. január elsejei adatok szerint a lehetséges 502 vi­lágrekordból a Szovjetunió 228-at szerzett meg, míg az Egyesült Államok csak 134-et. Csupán ez év első felében a Szovjetunió 60 légi-világrekor­dot újított meg Vagy állított fel. Brajko vezérezredes kije­lentette, hogy­­az utóbbi évek­ben a légierőknél csakúgy, mint mindenütt a szovjet fegyveres erőknél, komoly vál­tozások történtek. Ma a szov­jet fegyveres erők harci ere­jének alapját a rakéta-nukleá­ris fegyverek képezik«. »A szovjet légierők harci erejének alapját az olyan ra­kétákkal felszerelt repülőgép­ ikéta iro alapja pok képezik, amelyek olyan távolságból képesek megsem­misíteni a célpontokat, amely az ellenfél légelhárító erői szá­mára elérhetetlen.* »Mindezek alapján szilárd az a meggyőződésünk, hogy amennyiben bármely agresz­­szor megtámadná a Szovjet­uniót és a szocialista tábor or­szágait, a szovjet légierők si­keresen teljesítenék az eléjük tűzött harci feladatokat■* — mondotta Brajko vezérezre­des. A szovjet polgári légiflotta fejlődéséről szólva Brajko ve­zérezredes közölte, hogy a szovjet polgári légiflotta a kö­zeljövőben az utasszállítások számát tekintve kétségtelenül maga mögött hagyja majd a vasutat. A Szaktanács üdvözlete az indonéz szakszervezethez A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége le­vélben üdvözölte az Indonéz Szakszervezetek Központi Tanácsát (SOBSI) Indonézia függetlensége kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából. Frantisek Zupka látogatása a Szaktanácsban A Csehszlovák Szakszerve­zeti Tanács elnöke Frantisek Zupka a Szaktanács elnöksé­gének meghívására Magyaror­szágon töltötte szabadságát. Pénteken látogatást tett a Szaktanácsban, ahol megbeszé­lést folytatott Brutyó János­sal, a Szaktanács főtitkárával és Beckl Sándorral, a Szak­tanács titkárával. Frantisek Zupka pénteken elutazott ha­zánkból. NÉPSZAVA A Kennedy-terv egy éve­s születésnap nélkül Ralph Harris, a Reuter tudósítója írja: Egyéves évfordulója van Kennedy elnök tervé­nek, a »szövetség a haladás javára« elnevezésű prog­ramnak, és az amerikai kormánytisztviselők nyíltan bevallják, hogy csalódottak az elért eredményekkel és aggódnak a terv sikeréért. Az Egyesült Államok tavaly augusztus elsején in­dította meg tíz évre szóló 20 milliárd dolláros prog­ramját. Noha némi eredményt sikerült elérni — fő­ként a közoktatásban, építkezésben és közegészség­­ügyben —, a tisztviselők a hosszúlejáratú célokat ille­tően kudarcról beszélnek. A tudósító rámutat, nem sikerült felszámolni a nyomorúságot az amerikai köztársaságokban, kudarcot vallottak a szociális, politikai és gazdasági reform­­törekvések. A program megvalósításához nem sikerült megnyerni szakképzettséggel rendelkező embereket. Az Egyesült Államok lassúságot mutatott a pénzek folyósításában. Az egész szövetség összeroskadt a washingtoni bürokrácia súlya alatt. A program nem szüntette meg az egyre sokasodó gondokat, politikailag nem sikerült ellensúlyozni a válságokat, és a »kommunista befolyást«. Annyira kiábrándítóak az első év eredményei, hogy Teodora Moscoso, a program amerikai irányítója­ beosztottjaihoz intézett emlékiratában bejelentette, noha megtartják az egyéves évfordulót, ünnepséget nem rendeznek, mert az eredmények nem teszik jo­gosulttá a »születésnapozást«. Az NDK kormányának tiltakozása a nyugatnémet határprovokáció miatt INORSTAD JUTALMA NDK államhatárán. E provo­káció következtében életét vesztette Rudi Arnstadt, az NDK határőr-századosa. A jegyzékben az NDK kor­mánya kifejezi éles tiltakozá­sát e provokáció ellen, ame­lyet Wiesenfeld közelében kö­vettek el. Az NDK kormánya követeli, hogy az NSZK kor­mánya szigorúan büntesse meg azokat, akik felelősek a gyilkosságért, és gondoskodja­nak arról, hogy az ilyenfajta agresszív cselekedetek többé ne ismétlődjenek meg. Az NSZK kormánya — hangsúlyozza a jegyzék — tel­jes mértékben felelős az ilyen­fajta veszélyes határprovoká­ciók minden következmé­nyéért. A jegyzék nyomaté­kosan kiemeli, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált határprovokációk annak a bé­ke ellen irányuló politikának a következményei, amelyet az NSZK kormánya folytat.­­ Kilenc szocialista őrséég — Bulgária, Magyarország, az NDK, a Kínai Népköztársa­ság, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — képviselői­nek részvételével szerdáin nemzetközi tanácskozás kez­dődött Moszkvában. A kül­döttek kicserélik tapasztala­taikat a társadalombiztosítás munkájával kapcsolatban. Berlin, augusztus 17. (TASZSZ) Paul Wandel, az NDK kül­ügyminiszter-helyettes csütör­tökön fogadta Bulgária, Len­gyelország, Románia, a Szov­jetunió, Csehszlovákia és Ma­gyarország diplomáciai képvi­selőit és kormányuk tájékoz­tatása végett átnyújtotta nekik annak a jegyzéknek a másola­tát, amelyet a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya intézett a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszté­riumához. Ugyanakkor tájékoztatták a baráti országok diplomatáit annak az agresszív cselekedet­nek a részleteiről, amelyet a nyugatnémet határőrcsapatok augusztus 14-én követtek el az Norstad tábornok csütörtö­kön Adenauer kancellárnál tett látogatása során­­­a Nyugat katonai politikáját vitatta meg­ a nyugatnémet kancellárral, a kancellár Lübke köztársasági elnök megbízásából átnyújtotta a tábornoknak az érdemrend nagykeresztjét. Ily módon nem maradt jutalom nélkül az amerikai tábornoknak a nyugatnémet hadsereg atom­fegyverrel történő felszere­lésére tett erőfeszítése.

Next