Népszava, 1962. november (90. évfolyam, 256–280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

— Novemberi tél Magyarországon 500 telefonoszlopot kidöntött a vihar — Megfeszített munkával állítják helyre a telefonösszeköttetést — Példanélküli havazás a Mecsekben — Egyméteres hótorlaszok a Bakonyban 30 árokba csúszott gépkocsi A Postavezérigazgatóság tájékoztatása szerint a Dunántúlon, a Balaton északi partjától a nyuga­ti határszélig szinte az egész hálózatban kisebb­­■ nagyobb károkat okozott a hó. A novemberi telet kísérő szél mintegy öt­száz telefonoszlopot ki­döntött, további 700 pe­dig megdőlt a hóvihar következtében. A szerelők helyreállítási munkálatait segíti a MÁV és honvéd­ség is. Elsősorban a vasút irányításához szükséges összeköttetéseket igyekez­nek helyreállítani. A KPM útügyi osztá­lyának tájékoztatása sze­rint a Dunántúl egyes térségeiben szombaton még hóakadályok voltak. Mozgósították az útügyi dolgozókat és a hóvihar­­járta vidékekre telepített h­ótakarító gépek teljes erővel dolgoznak. Tekin­tettel arra, hogy hófúvás­sal is lehet számolni, újabb erősítéseket küld­tek Budapestről a Ba­kony környékére. A meteorológiai jelen­tések szerint számolni kell azzal is, hogy a nap­pal megolvadt hóból szár­mazó csapadék a budai hegyvidéken is megfagy és síkosaik lesznek az u­tak. A Fővárosi Köztisz­tasági Hivatal vasárnapra virradó éjjelre 35—40 ko­­cs­it állított be az utak szórására. Az éjszakai órákban gondoskodnak arról is, hogy az autó­busz- és troli­vonalakat is felszórják. A Fővárosi Autóbusz Üzem figyel­meztette a buszvezetőket, hogy fokozott óvatosság­gal haladjanak; eddig még nem történt fennaka­dás a járatokon. Komárom megyében hó lvn­ltja az utakat. Itt is megfeszített munkával ál­lítják helyre a telefonvo­nalakat, a bányákban még nem okozott különö­sebb gondot a havazás, bár az oroszlányi külfej­tésen másfélnapi szünet után csak szombat délben tudták ismét megkezdeni a termelést. Rendkívüli nehéz körülmények kö­zött dolgoznak a Tatabá­nyai Cement és Mészmű­vek márgabányájában a rakodók. A Mecsek vidé­kén szinte példa nélküli, hogy november 24-én már hótakaró borította volna a határt, mert ilyen erős havazás még tél derekán is ritkán fordul elő ezen a tájon. Hóekéket állítot­tak munkába a győri köz­úti igazgatóság területén: általában 20—22 centimé­ter hó esett a Dunántúl nyugati és középső ré­szén. A nagy szél egyes útszakaszokon 60—70 cen­timéteres hótorlaszokat okozott. Vas megyében »­igazi« tél van már. A vetéseket, az utakat vastag hótakaró fedi. Csák és Kőszegszer­­dahely között 120, a Szombathely—Csorna— Győr közötti úton 70 cen­timéteres akadályok te­szik lehetetlenné a közle­kedést. Celldömölk és Szombathely között meg­szakadt a távbeszélő kap­csolat: Pápa és Celldö­mölk között több száz táv­íróoszlopot döntött ki a heves szélvihar. Veszprém megyében, különösen a Bakony vidékén és a Ba­­latonfelvidéken újabb és újabb hófúvások nehezí­tik a közlekedést. A ma­gasabb bakonyi falvak út­jain egyméteres hóakadá­lyok keletkeztek. A me­gyei síkos utakról 30 gép­kocsi csúszott az árokba. A sérültek közül hármat kórházba szállítottak. Szombaton különben Sop­ronban mínusz 1 fokot mértek és az erős szél időnként 40—50 kilométe­res lökésekkel jelentke­zett. A METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI: hideg idős esőkkel, havazásokkal Várható időjárás vasárnap estig: felhős, hideg idő. Az ország középső és keleti ré­szein több helyen eső, a Du­nántúlon havazás, havas eső. Mérsékelt, a Dunántúlon he­lyenként erős északi, észak­keleti szél Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet vasárnap: keleten plusz 2— plusz 6, nyugaton mínusz 1— plusz 2 fok között. — A Du­na vízállása: 207 cm. Húszéves rablók megtámadták a KÖZÉRT pénztárosát Ketten ülnek előttünk: Gyu­­ricza Károly és Almási Ist­ván. Külsőre olyanok, mint sok más húszéves. De ők szerda este a villamosmegál­lónál rablótámadást hajtottak végre az 1430-as Önkiszolgáló KÖZÉRT holt pénztárosnője ellen: a villamosra várakozó nő kezéből kitépték a táskát, amelyben a napi bevételt vit­te a postára. A táskában több mint tízezer forint volt. A történteket Gyuricza so­rolja : — Az én tippem volt. Ked­den kinéztük együtt is a bol­tot. Szerda este az üzlethez közel, a megállónál találkoz­tunk. Én a lépcsőkön vár­tam s tartottam Pista kabát­ját, mert kabát nélkül job­ban lehet futni. Majdnem úgy történt, ahogy terveztük. Jött a nő, csak voltak vele. Kísérői a megállónál elvál­tak, aztán egy sikoltást hal­lottam. Pista lekapta a ka­bátot, kezembe nyomta a tás­kát. Kiabáltak, én szaladtam. Futás közben kiszedtem a pénzeszsákot, a táskát el­dobtam. Aztán elmentem a menyasszonyomhoz, de ké­sőbb az utcán elkaptak . . . Társát még a helyszínen elfogták a bátor járókelők: Kiss Jenő műszaki előadó és Bánki Ferenc technikus. Gyu­­riczát néhány óra múlva elő­állította a rendőrség. Most arra hivatkozik, hogy eljegyzésre kellett a pénz. De azt is bevallja, hogy munkahelyéről, a Hunnia Filmstúdióból, ahol egyéb­ként társa is dolgozott, leg­utóbb több mint 2000 forint fizetést vett fel Almási ki­fogása még átlátszóbb: be­szédhibáját akarta gyó­gyít­tatni. A tény azonban, hogy a rablás minden részletét előre kitervelték — elvete­mültségre mutat. Az ügyből az 1430-as KÖ­ZÉRT dolgozói is tanulhat­nak: rendelet írja elő, hogy a bevételt a postáig két sze­mélynek kell kísérnie — épp az ilyen támadások megelő­zésére. (győri) G- MARTINON/ 7% FÖLDI%ŐVÉRE’ CÍMŰ TUDOMÁNYOS-FANTASZTIKUS ------------------------JAN REGÉNYE NYOM, mrimnigír /(tARA VANNED *1 DOLOR nyitja! próbáljuk meg GYÚJTANI a belsejét! — Olyan a belseje, mintha , TERMITBOL VOLNA!... ^ TERM/TV.. TÚR... M * MEGFEJTETTÜK* TITKOT. BARATONI!FELTEHETŐ, HOGY HOLMI ISMERETLEN ÉR­TESTBŐL JÖTT ŰRHA­JÓSOK HAGYOMÁNYOZTÁK A TÜZET A VÉNUSZLA­­KÓKRA EZEKBEN A KŐKELYHEKBEN. ŐK IDŐVEL­­ ELVESZTETÉK A TÜZET, DE AZ EMLÉKE MEGMA­­­­RADT BENNÜK. MOST VÉRRE VISSZAKAPTAK­­ AZ EMBERTŐL, AMI UTÁN ANNYIRA Á­HÍTOZTAK. Ú­jabb jelentések Párizsból a MALÉV-gép katasztrófájáról f­ent robbant, hanem a földön gyulladt ki a gép Hazaszállítják a magyar utasok holttestét A világsajtó is részle­tesen beszámol a MALÉV utasszállító repülőgépé­nek párizsi katasztrófájá­ról. Az információk sze­rint a Le Bourget-i repülő­tértől nem messze, a sze­rencsétlenség színhelyén péntek délutántól szünte­lenül dolgoztak, éjszaka reflektorfény mellett vé­gezték munkájukat. A magyar légiközleke­dés vezetői már a szeren­csétlenséget követő per­cekben érintkezésbe lép­tek a francia hatóságok­kal és a vizsgálat a köz­lekedési, repülési szak­emberek bevonásával azonnal megindult. Bu­dapesten még pénteken délután egyeztették a gép útbaindításának kö­rülményeit: a szerelők részletes jelentést tettek a párizsi utasszállító re­pülő startolási állapotá­ról. A bizottságok megálla­pították, hogy a Ferihegyi startkor a motorok, irá­nyító és ellenőrző beren­dezések állapota kifogás­talan volt — a szerelők, mérnökök egybehangzó véleménye szerint. Szom­baton kora reggel útnak indult és délben megér­kezett Párizsba a Közle­kedés- és Postaügyi Mi­nisztérium delegációja, amely a francia légügyi államtitkárság képviselői­vel közöse­n a szerencsét­lenség színhelyén azonnal munkához látott. A buda­pesti, az útvonalon ellen­őrző, irányító rádióállo­mások, repülőterek ada­taiból kitűnik: a gép sze­mélyzete az egész út fo­lyamán semmiféle üzem­zavart nem jelzett. Az utasszállító Frankfurtban megszakította útját, ahol a le- és felszállás telje­sen normális volt. A Párizsból kapott ed­digi jelentések teljesen ellentmondóak. A magyar szakemberek véleménye, állásfoglalása választ ad a baleset néhány körül­ményére s egyben meg is cáfol több állítást. Az ed­digi adatokból, a szombat éjszakáig beérkezett je­lentésekből világosan ki­tűnik: a gép motorjai hi­bátlanul dolgoztak s a le­vegőben nem robbantak fel. Az utasszállító abban a pillanatban gyulladt ki, amikor földet ért és egész testével a talajhoz ütő­­dött. Az égés néhány per­cig tarthatott, az utasok a gépből nem menekül­hettek ki. A szerencsétlenség kö­rülményeit csa­k alapos, körültekintő vizsgálat ál­lapíthatja meg, hiszen egész sor döntő kérdésre még választ kell kapni. A nemzetközi előírásoknak megfelelően a gép sze­mélyzete és a gép irányí­tó központja között lezaj­lott beszélgetést magne­tofonszalagra rögzítették. Ez a szalag a repülőtér vezetőségének rendelke­zésére áll s elősegíti a vizsgálatot. Meg kell ál­lapítani: meddig volt rá­diókapcsolat a Kapitány István főpilóta által ve­zetett gép és a repülőtéri központ között? Csaknem az utolsó pillanatokig a gép személyzete az utasí­tásoknak meg­felelően hajtotta végre feladatát, majdnem teljesen ráfor­dít­­ a megadott pályára. A tragédia elsőszámú előidézője valószínűleg a viharos időjárás volt, rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok s az eddigi értesüléseik szerint több nemzetközi járatnak parancsot adtak már a MALÉV-gép érkezését megelőzően, hogy az or­­ly-i repülőtéren landol­jon. A rendkívüli időjá­rás ezen a napon több, más repülőkatasztrófákat is okozott. A KPM Légügyi Fő­­igazgatósága állandó kap­csolatot tart a Párizsban dolgozó szakemberekkel akik vasárnap is jelentést tesznek. A szerencsétlen­ség áldozatainak holttes­tét hazaszállítják. (M. T.) Lezuhant egy amerikai e­gy francia és egy portugál repülőgép Pénteken az Egyesült Államokban lezuhant az Amerikai United Airlines egyik Viscount típusú turbólégcsava­ros repülő­gépe a Bal­ti­morétól kö­rülbelül 16 kilométernyi­re fekvő Homestead köze­lében. A repülőgép tizen­négy utasa és négy főnyi személyzete elpusztult. Lezuhant a francia lé­gierők egyik sugárhajtású bombázó repülőgépe. A pilóta szörnyethalt. A guineai-öbölben lezu­hant a portugál légierők egyik szállítórepülőgépe, fedélzetén 32 személlyel. Az első jelentések tizen­nyolcra teszik a halálos áldozatok számát. (MTI) Az ország gyászolja a tragikus repülőszerencsétlenség áldozatait Az egész ország közvé­leménye mély megrendü­léssel értesült a tragikus repü­lőszerencsétlenségr­ől, amely a MALÉV utas­­szállító gépét péntek dél­után Párizsban érte. A kormány haladéktalan­ul szakértő bizottságot kül­dött ki, hogy a helyszínen kivizsgálják a szerencsét­lenség körülményeit. A gép magyar utasai­nak dr. Bodó Györgyné­­nek, Horeczky Nándornak, Kazimir Lászlónak, Ke­rékgyártó Elemérnek, dr. Róbert Pálnak, Szecsődi Lászlónak, a hét külföldi utasnak, akik hazánk vendégei voltak és a re­pülőgép személyzetének, Kapitány Istvánnak, Fe­­nesi Jánosnak, Szűcs Gyulának, Kodácsi János­nak, Koleszár Jánosnak, Bancsi Istvánnak, Feren­­czi Júliának és Latabár Máriának visszamaradot­­tait fájdalmukban pár­tunk és az egész népünk mély részvéte veszi körül. Szecsödi László (1924—1962) Szecsödi László tragikus halálával áldozatkész párt­munkást, a társadalmi tudo­mányok fiatal, tehetséges művelő­it vesztettük el. Szecsödi László 1924-ben született, Szabolcs megyében, Újfehértón. Édesapja uradal­mi gépész volt, jelenleg a helyi gépállomás szerelője. Középiskolai tanulmányai el­végzése után a Pénzintézeti Központnál volt alkalmazás­ban. Itt dolgozott a felszaba­dulás után is, s kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1948-tól egészen haláláig párt­munkásként dolgozott az Ál­lami Ellenőrzési Központban, az állami hivatalo­k pártszer­vezetében, a párt­főiskolán, a Lenin intézetben. Szecsődi László érdeklődé­se különösen a filozófia felé fordult. 1958-ban megvédte tudományos disszertációját, s a filozófiai tudományok kan­didátusa lett. Doktori disz­­szertációja, amelyen dolgo­zott, befejezetlen marad. A propagandamunkát, a tudo­­mányos tevékenységet min­dig összekötötte a gya­korlati pár­tmunkával. 1958 óta az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának osztályvezető­­helyettese volt. Szecsődi László a pártpro­pagandistáknak és a társa­dalmi tudományokkal foglal­kozó elvtársainkna­k ahhoz a fiatal generációjához tarto­zott, amely megkísérli, hogy önálló filozófiai tanulmányai­ban új jelenségeket, össze­függéseket tárjon fel. 1956 után tevékenyen kivette ré­szét a párt kulturális politi­kájának végrehajtásából, har­colt a pártos szocialista, kul­túra felvirágoztatásáért. Mun­káját mindig a szorgalom, ki­tartás, kommunista elvhűség áldozatkészség, és szerénység jellemezte. Elvtársai, ismerő­sei, a kulturális élet munká­sai fájdalmasan gyászolják korai elvesztését és mély részvéttel veszik körül csa­ládját, feleségét, két árváját. Dr. Bodó Györgyné 1922—1962) Dr. Bodó Györgyné, Csépi Katalin 1922-ben született Kecskeméten. 1947-ben Buda­pesten szerezte meg a szem­orvosi diplomát. Az oklevél megszerzése után a fővárosi István Kórházihoz került mint alorvos, majd 1951-ben szem­­szakorvosi képesítést kapott. Hat évvel ezelőtt került az 1. számú szemészeti klinikára mint tanársegéd. Munkatár­sai elmondották, hogy szol­gálata után még szabad ide­jének nagy részét is betegei között töltötte, fáradhatatla­nul gyógyított. Két éve meg­szerezte az orvostudományok kandidátusa címet is. Orvos kollégái évről évre őt válasz­tották meg a szemész szak­csoport főtitkárának. A gyógyítás mellett tudo­mányos munkát is végzett. Az utóbbi években számos szakcikke jelent meg a hazai és külföldi lapokban. Részt­­vett a nemzetközi szemész­­kongresszusokon is, ahol már több alkalommal tartott elő­adást. Tragikus halálával négy gyermeke maradt ár­ván, a fáradhatatlanul dol­gozó orvosnő halála komoly veszteség a magyar orvostu­domány számára. Horetzky Nándor (1907—1962) A külkereskedelem dolgozói mély megrendüléssel és őszin­te fájdalommal értesültek Horetzky Nándornak, az ÁR­­TEX Külkereskedelmi Válla­lat vezérigazgatójának tra­gikus elhunytéról. Horetzky Nándor 1907-ben született, és 1949 óta dolgozik a külkeres­kedelemben. Először Prágá­ban volt kereskedelmi taná­csos, majd a MEDIMPEX Vállalat vezérigazgatója lett. 1955-ben került tanácsosi rangban a brüsszeli magyar kereskedelmi kirendeltségre. Hazatérte után az ÁRTEX Vállalat vezérigazgatójának nevezték ki. A külkereskede­lemben végzett áldozatkész munkájáért több kormányki­tüntetést kapott. Brüsszeli tartózkodása idején a Belga Korona rend tiszti fokozatá­val tüntették ki. Áldozatkész gazdasági munkáján kívül 1945 óta fáradhatatlan harco­sa a munkásmozgalomnak, a pártnak. Hivatása teljesítése közben történt halála súlyos veszteség a külkereskedelem számára. Horetzky Nándort a Külkereskedelmi Miniszté­rium saját halottjának te­kinti. Kazimir László (1925—1962) Kazimir László 1925. decem­ber 15-én született Diósgyőr­ben. Munkáscsalád gyermeke volt, apja több mint 40 év óta a Diósgyőri Vasgyár la­katosa. Tanulmányainak be­fejezése után, 1948-ban ke­rült a Külügyminisztériumba. Több követségen teljesített diplomáciai szolgálatot. Volt Párizsban, Hanoiban és Brüs­szelben. Utoljára Algériában volt a Magyar Népköztársa­ság ideiglenes ügyvivője. Tragikus halálával három gyermeket hagyott árván, László fia 10, Péter 9, Edit pedig 8 éves. Munkatársai mély megren­düléssel vették tudomásul a szerencsétlenséget. Jó barát és jó kolléga volt. A diplo­máciai szolgálatban fáradha­tatlan s a legnehezebb körül­mények között is eredményes munkát fejtett ki, s mindig méltóképpen képviselte a Magyar Népköztársaságot. Róbert Pál (1911—1962) Dr. Róbert Pál Dombóvá­­rott, 1911-ben született. Szek­­szárdon érettségizett, majd közgazdasági oklevelet és doktori képesítést szerzett. 1934 óta dolgozott a hűtőipar­ban. Képességeit csak a fel­­szabadulás után tudta ki­bontakoztatni. 1951 óta a minisztérium hűtőipari igaz­gatóságának a vezetője. Szé­les körű műszaki és közgaz­dasági ismereteivel nagyban hozzájárult a magyar hűtő­ipari hálózat fejlesztéséhez, technológiai és műszaki szín­vonalának emeléséhez. A minisztérium megbízásából és külföldi meghívások alapján több nemzetközi szakmai ta­nácskozáson vett részt és ma­gas műszaki színvonalon, nagy hozzáértéssel képviselte az ország hűtőiparát. Mun­kásságáért két alkalommal kormánykitüntetésben része­sült. Tragikus, hirtelen halá­la nagy vesztesége a magyar élelmiszeriparnak. Kapitány István (1929—1962) Kapitány István főpilóta rendkívül nagy szeretetnek, megbecsülésnek örvendett a MALÉV vezetői, dolgozói, munkatársai körében. Kitűnő repülő volt, nagy szaktudásá­sal rendelkezett, megnyert egyéniség volt. Kapitány István Debrecen­ben született 1929-ben. 1948-ban a magyar néphadsereg kötelékében kezdte meg pá­lyafutását, tartalékos had­nagy. A polgári légi közleke-­­dés felsőfokú repülővezető*? képző iskoláját kiváló ered­? ménnyel végezte el. 1949 óta dolgozója a MALÉV-nek. Há-­­rommillió kilométernél több í­zet repült, s csaknem tízezer órát töltött levegőben. Több Kiváló Dolgozó-kitüntetést kapott, munkájáért kormány­­kitüntetésben is részesült. Kiváló képzettségével, nagy gyakorlatával magasfokú re­pülőkészségével nagyban hoz­zájárult a MALÉV repülősze­mélyzetének és a vállalatnak fejlődéséhez. A MALÉV-nél üzemeltetett valamennyi re­pülőgép-típuson repült. Nős volt, két gyermek apja. Tíz esztendeje volt tagja a párt­nak. Kapitány István szemé­lyében kiváló, bátor, nagy tudású repülőt vesztett a mai gyár repülés. Dr. Kerékgyártó Elemér (1918—1962) Dr. Kerékgyártó Elemért, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének osztályvezetőjét, a filozófiai tudományok kandi­dátusát sokan ismerték és becsülték, mint tanárt és mint tudományos munkást. Fiatalon halt meg, 44 éves korában, nagy terveit csak töredékben tudta valóra vál­tani, így is emlékezetes ma­rad a »Karácsonizmus« ideo­lógiájának bírálatáról írott disszertációja, valamint »A szent korona tanáról« írt po­litikai-történelmi elemzése. A hazafiasság ideológiai prob­lémáiról nagyobb lélegzetű művet akart írni — ez a munkája most­ félbemaradt. Tanári munkáját is áthatotta az a lelkes ügyszeretet és odaadás, amely egész tudo­mányos és közéleti tevé­kenységét jellemezte. A mar­xizmus—leninizmusnak nem­csak tudományos oktatója, de fáradhatatlan társadalmi pro­pagandistája is volt. Utolsó munkahelyén sokat tett azért, hogy a külföld megismerje kulturális értékeinket, s hogy mi is megismerjük azt, ami külföldön értékes. Családjának, élettársának és három gyermekének gyá­szában osztoznak barátai, ta­nítványai, elvtársai és a ma­gyar kultúra munkásai. Antenaeum Nyomda. — F. •R.: Soproni Béla Igazgat NÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Timmer József Kiadó és a Népszava Lapkiadó Vállalat vn. kerület, Rákóczi út 54. Telefon: 224—819 Felelős kiadó: Galló Ernő, a Népszava L­apkiadó Vállalat igazgatója Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg, és nem adunk vissza Előfizetés egy hónapra 14 forint A DÍVSZ közleménye Jean Garcias haláláról A Párizsban lezuhant MA­LÉV utasszállító gép utasai között volt többek között Jean Garcias is, a VIII. VIT állandó bizottságának tiká­ra. Jean Garcias tragikus ha­lálával kapcsolatban a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség vezetősége közleményt jelentetett meg. »Az egész demokratikus if­júságot megdöbbentő ese­mény olyan fiatalt ragadott ki sorainkból, aki tevékeny­ségét teljes mértékben a vi­lág ifjúsága legdrágább ér­dekeinek szentelte — hangzik a közlemény. — Jean Gar­cias barátunk az ifjúság nem­zetközi demokratikus moz­galmának szolgálata közben vesztette életét. A DIVSZ irodája a világ demokratikus ifjúsága nevé­ben mélyséeres részvétét feje­zi ki Jean Garcias szüleinek, továbbá a franciaországi if­júmunkás mozgalomnak és Franciaország demokratikus ifjúságának. Meghalt Berki Fülöp országgyűlési képviselő Berki Fülöp, a Szak­­szervezetek Baranya me­gyei Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő, a munkásmozgalom régi harcosa, elhunyt. Berki Fülöpöt a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa saját halottjának tekinti. Temetése november 27-én lesz a pécsi temetőben.

Next