Népszava, 1963. január (91. évfolyam, 1–25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

A lottó tárgynyereménysorsolásának gyorslistája (A 7. oldalon)_____ f /gy\ CUC . Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA ! Telefonbeszélgetés a steril szobával (Riport az első magyar veseátültetésről a 3. oldalon) Tizenhárom halálos áldozata van Angliában a „sarki“ időjárásnak (Riport a 8. oldalon) 91. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1963. JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK ÁRA 60 FILLÉR Az új esztendő és kérdései I TT AZ ÚJ ESZTENDŐ; ki lehet választani, kitót tart az elmúlt, az óév hősének. Odaát, a tengeren túlon ez szokásos: a Time című hetilap (egyik leghangosabb hidegháborús orgánum) olvasói közül kettőnek is közli azt a véleményét, hogy azév hőse Hruscsov legyen.Sir, Would like to nominate Mr. Khrushcev as Man of the Year for the role he played in the Cuban crisis«, azazUram, Mr. Hruscsovot szeretném jelölni az év hőséül, a szerepért, amelyet a kubai válságban játszott« — írja Aldan városából Ruth Crawford és valamivel hosszabb levelével csatlakozik véleményéhez a denveri Hugh J. Gomartin. S nemcsak ők ketten vannak a földgolyóbison, akik Szilveszter éjjelén, amikor kilőtte dugóját a pezsgősüveg, vagy összeesendődtek a poharak, arra gondoltak: ha akkor, október utóján a józan politika nem lép közbe, pezsgő helyett rakéta durran, pohár csengés helyett fegyverzaj köszönti 1963 hajnalát. A világ persze még nem kapta meg 1863-ra sem a teljes és visszavonhatatlan biztosítékot arra, hogy nem fenyegethet új, az elmúltnál, a karib-tengeri válságnál súlyosabb krízis. Az újságíró ott áll a távgépíró készülék előtt és olvassa az év legfrissebb híreit. De Gaulle azzal az ígérettel örvendezteti meg Franciaországot, hogy 1963-ban megteremtik afüggetlen és önálló francia atomütőerőt. Londonban csomagol a szakértőbizottság, amely odaát Amerikában átvenni hivatott az Angliában oly sok keserű gondolatot ébresztő nassaui találkozón, a visszavont Skyboltígéret sajgó helyére gyógyírként adott (kiadott, dollárért eladott) Polaris-rakétákat. Bonnból közült, hogy amíg a hadügyminiszter hivatalba lép, a kancellár a bukott atomlovag Strauss tanácsára hallgat. A géptávíró szaporán kopog; Lemnitzer NATO-tábornokról, a berlini határnál elkövetett újévi nyogatnémet provokációról ad hírt. Valóban: a nyugalom, amelyet olyannyira szeretne a világ, egyelőre ábránd. • BRAND, IGAZ, DE VALÓSÁGRA . A VÁLTHATÓ ábránd. Mélységesen * Jó elgondolkoztató, hogy a legutóbb még a bonni külpolitika hivatalos folyóirata, az Aussenpolitik is nagy cikkben foglalkozik a békés egymás mellett élés kérdéseivel. Mindegy, hogy Alard von Schack úr, a cikk írója mi mindent hord össze dolgozatában (Leninre hivatkozik, pontatlanul persze, a marxizmus—leninizmus fokozott tanulmányozását javasolja, de rágalmazgat, és ferdít is) — a lényeg az, hogy mint korunk vezérlő gondolatát elemzi, ha a maga módján is, a békés egymás mellett élés elvét. , Az esztendő fordulóján éppen ennek az uralkodó gondolatnak a jegyében beszélgetett Hruscsov a Daily Express című londoni lap munkatársával. A három alapvető kérdésben a kor és az esztendő további sorsa, tulajdonképpen pedig az emberiség sorsa függ attól, hogyan felel rájuk a nemzetközi politika! — a leszerelés, Nyugat-Berlin jövője és a két nagyhatalom, a Szovjeunió és az USA viszonya problémakörében az új, az 1963-as évnek már meg kell fogalmaznia az első feleleteket. Emlékezetünkben, idegeinkben, még friss az emléke a karib-tengeri válságnak. Pozitív dolgokat jobb összehasonlítani — de vajon elkerülheti az ember a megállapítást, hogy is második világháború óta ez volt a legveszélyesebb, legsúlyosabb válság? Csak a szovjet politika bátorsága, bölcsessége mentette meg a világot attól, hogy a nukleáris katasztrófa iszonyú megsemmisülésébe zuhanjon. Vitatkozhatnak az USA-ban arról, hogy a galamboknak vagy a héjáknak volt igaza (az első a tárgyalások híveinek elnevezése, a második madárnévvel az erőszakos megoldások híveit illetik), lehetnek ultraforradalmárok, azók hevesen helytelenítik a karib-tengeri krízis megoldásának módját. Ha a »héják“ az efféle »forradalmárok“, ezúttal is öszszetalálkoztak elképzeléseikben, ez csak azt bizonyítja, hogy a megoldás jó volt: két, gondolatban és néha terminológiában is oly rokon csoport ugyanis valószínűleg szívesebben látná az atomkatasztrófát, mintsem, elképzelései nyilvános (és bizony feltétlenül bekövetkező) bukását... Békés egymás mellett élés, a béke megőrzése — nemcsak az egyik fél, a szocialista világrendszer országainak akaratától, jószándékától és tetteitől függ. Kölcsönös engedményeket is feltételez, egyenlő jogokat, kölcsönös előnyöket jelentő kompromisszumokat. Így volt ez a karib-tengeri válságnál — a példa pedig érvényes az év, a kor, az emberi világ legégetőbb más kérdéseire is. A leszerelés kérdésében a sajnos, vég nélküli ülések és véget nem érő beszédek színterévé vált genfi tanácskozásokon sokáig azt mondották a nyugatiak, hogy az ellenőrzés kérdésén át vagy bukik a megegyezés a legégetőbb, első lépcsőt jelentő kérdésben, az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének dolgában. Hruscsov most újra kijelentette: a Szovjetunió kész újabb módszerekkel kiegészíteni az észlelés nemzeti rendszerét, hajlandó földjén megfelelő számú automatikus földrengésjelző állomást létesíteni. A szovjet fél tehát a maga részéről megtette a szükséges lépést. Itt most a nyugatiakon a sor. A német problémában — a kérdéskomplexumban a nyugat-berlini helyzet rendellenessége a legnyugtalanítóbb, erre utal a január elsejei nyugatnémet provokáció is — a szovjet kormány újra kielégítő kompromisszumot javasol. A NATO zászlaja helyett, a NATO csapatai helyett ENSZ-zászló lobogjon Nyugat-Berlinben, a világszervezet vállaljon a város nyugati felében nemzetközi kötelezettségeket és tisztségeket. Itt is a nyugatiaknak kell felelni. A két nagy ország, a Szovjetunió és az USA (a tenger túlán szívesen nevezik őket »szuperhataloménak) viszonyát illetően a szovjet kormányfő nyilatkozatának egy mondata a lényeget foglalja össze: »Állást foglalunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti jó és ha lehetséges, baráti kapcsolatok mellett.« Ha valakinek barátságot ajánlanak fel — válaszolni kell. Itt is a nyugatiakon van a válasz sora. AZ ÚJ ESZTENDŐBEN válaszolni is kell — a kérdések elhangzottak és százmillók várják a konstruktív feleleteket. Az új világnyelvnek a békés egymás mellett élés nyelvének kell lennie. Kölcsönösen elfogadható egyezmények a szocialista és a tőkés országok között; az, időnként természetesem, szinte elkerülhetetlen konfliktusok rendezése nyugodt tárgyalások útján. 1963- tól ezt várja az emberiség. Értelmes megállapodások, józan, kölcsönös engedmények — az embernek módjában áll elképzelni, hogy ha ezek helyett a másik lehetőséget választjuk, mi vár a világra... A SZOCIALIZMUSÉ, az egyetlen igazságos, egyetlen ésszerű társadalmi rendé a jövendő. A szocializmus az alkotó munkában, az építésben győzi le a múltat. Alkotni, építeni csak békében lehet. Ha a békés egymás mellett élés lehetőségeit mérlegeljük, elég egyetlen szám jelentőségét felbecsülni. Ha a világ 25 évig nem költene fegyverkezésre, háromezer milliárd dollárt lehetne megtakarítani. Ez körülbelül annyi, mint amennyi értéket eddig, történelme során valaha is létrehozott az ember, az emberi munka. A békés egymás mellett élés, együtt a leszerelés nagy céljával, a fegyverek és háborúk nélküli világgal, tehát nem kevesebbet jelent, mint a ma élő milliók számára megkétszerezett gazdagságú, szépségű és alkotó erejű földet. 1963 azt ígéri, hogy az ezért folyó küzdelem nem reménytelen. Dárdos Miklós Új sikereket remélünk holnapjainktól Dobi István újesztendei köszöntője Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Szilveszter éjszakáján újévi köszöntőt mondott a rádióban. „ Vidám ének és muzsika hangjai, tánc, játék, szórakozás, pohárcsengés közben búcsúzkodunk az öreg esztendőtől és köszöntjük az újat. Jó érzésekkel, mert 1962-ben sok mindent elvégeztünk, amivel szebbé és gazdagabbá tudtuk tenni egyéni és családi életünket, népünk és országunk életét, s tudjuk, nem üres reménykedés, ha további sikereket remélünk holnapjainktól. Gazdagabb az ország és egyéni létünk is, mint egy esztendővel ezelőtt volt és világos előttünk az út, amelyen haladni akarunk. Sok bajt és nehézséget legyőztünk, eredményeket értünk el az élet minden területén, s ezek új tervekre, új elhatározásokra, további nagy vállalkozások bátor elindítására buzdítanak mindanynyiunkat. — Szilveszter éjszakája a vidámság és az életörömnek az ünnepe az egész világon. A mostani alkalom örömét fokozza a tudat, hogy ha még nem is igazi béke, de fegyvernyugvás van a földön, hallgatnak a fegyverek. Akiknek feladatuk, hogy ezekben a jókedvű órákban is őrségen álljanak, most a távoli csillagok felé vágtató űrhajóknak, az emberi értelem égre törő követeinek üzeneteit figyelhetik a megfigyelő állomásokon, így van jól, s ezért zavartalan a mi ünnepünk is — mondotta Dobi István. Hallgatnak a fegyverek, s talán az új esztendőben további előrehaladást tudunk elérni annak érdekében, hogy örökre elhallgassanak. Néhány héttel ezelőtt a háború szele suhant el felettünk. Százmilliók döbbentek rá szerte a világon, hogy a háború vagy béke ma már nem játék, még csak nem is óriások játéka, hanem életnek vagy halálnak kérdése az egész emberiség számára. Ahogyan a népek a háború felidézését és a veszedelem elhárítását fogadták, nagy tanulság lehet mindanynyiunknak, akik ezen a földgolyón élünk és a magunk helyén mindannyian hordozzuk a magunk felelősségét. S a lobogó életörömnek, a gondtalan vidámságnak, a bátran szárnyaló reményeknek mostani ünnepi óráiban gondoljunk hálával és tisztelettel az államférfiakra, akik megmentették a békét, szovjet barátainkra, akik bölcs elhatározásaikkal elhárították a háborút. A béke védelme az életnek a politikája. Ennek tudatában kövessük harcosait és legyünk mindannyian a béke ügyének bátor, öntudatos katonái. — Magyar hazánkban békességben és biztonságban, mind szebb körülmények között élünk és dolgozunk. Tisztelete van a törvénynek, az igazságnak, a munkának, a tudásnak, a szorgalomnak, az egyéni és közösségi becsületnek, az igaz, mély, szocialista emberiességnek. Növekedik megbecsülésünk a szocialista országok nagy családjában, de a táboron kívül élő jóakaratú emberek világában is. Legyen ez a szilveszter éjszaka ennek örömünnepe és hozzon az új év még több szépséget, gyarapodást mindannyiunk életébe. Ezekkel a gondolatokkal kívánok sikerekben gazdag, boldog új esztendőt minden kedves hallgatómnak ... (MTI) Hruscsov nyilatkozata a nemzetközi helyzetről és 1963 perspektíváiról Hruscsov az új év előestéjén válaszolt a Daily Express című angol lap szerkesztőségének a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdéseire. A szovjet Minisztertanács elnöke nyilatkozatában hangoztatja, hogy a szovjet kormány kész 1963. január 1-től megszüntetni minden nukleáris fegyverkísérletet, »ha a nyugati nukleáris hatalmak ugyanilyen álláspontot foglalnak el az ENSZ felhívásával kapcsolatban«. »A genfi megbeszélések helyzete igen rossz« — mondotta Hruscsov, majd megjegyezte: »A tizennyolc hatalmi bizottság valamiféle vitaklubbá alakul.« »A nyugati hatalmak politikája, képletesen szólva, két egymástól távolodó vágányon siklik, folynak a leszerelési tárgyalások és ugyanakkor háborús előkészületeket tesznek. A dolgokat a realitás talajáról kell szemlélni: az ilyen mozdony előbb-utóbb elkerülhetetlenül kisiklik.« A valamennyi nukleáris fegyverkísérlet örökre való betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény elérését most »Angliának és az Egyesült Államoknak a föld alatti atomfegyver-kísérletek kérdésére vonatkozó ellenvetések zavarják“. A Szovjetunió kész más módszerekkel kiegészíteni az észlelés nemzeti rendszerét, így hajlandó megfelelő számú automatikus földrengésjelző állomást létesíteni. »Úgy gondoljuk, indokolatlanok a nyugati hatalmaknak a megegyezés aláírására vonatkozó öszszes ellenvetései« — hangoztatta Hruscsov. A jelenlegi nyugatberlini rendellenes helyzettel és azzal kapcsolatban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban miként fejlődnek a dolgok, Hruscsov kijelentette: »Több mint elegendő ok van a nyugtalanságra.« »A kommunistaellenes harc ürügyén a nyugatnémet szoldateszka atomfegyver után nyúl. Bonnban kijelentették, az a céljuk, hogy sakkban tartsák Moszkvát, de arra gondolnak: sakkban tartsák az egész világot.“ »■Közeljutottunk a német kérdés békés rendezéséhez és meg kell tenni az utolsó erőfeszítéseket« — jelentette ki a szovjet miniszterelnök. A fennmaradt leginkább vitatott kérdésnek — a Nyugat-Berlinben állomásozó csapatok problémájának megoldására — a szovjet kormány kompromisszumot javasol — hangoztatta Hruscsov. — A Szovjetunió kormánya indítványozza, hogy a Nyugat- Berlinben tartózkodó csapatokat ne a NATO országai adják, hanem Nyugat-Berlinben helyettesítsék a NATO zászlaját az Egyesült Nemzetek Szervezetének lobogójával és az ENSZ vállaljon magára meghatározott nemzetközi kötelezettségeket és tisztségeket. Hruscsov tagadólag válaszolt arra a kérdésre, kívánatosnak tartja-e, hogy a két nagyhatalom uralkodó szerepet játsszék az egész világon. Kijelentette: **■Nem gondolom, hogy ez kívánatos lenne. Sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak nem kell »uralkodniuk:* a világon. A különböző államoknak a más országok fölötti »uralma* végérvényesen lejárt.« Hruscsov ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra most különböző okok miatt rendkívül nagy felelősség hárul az általános béke sorsáért. »Ezért mi állást foglalunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti jó, ha lehetséges, baráti kapcsolatok létesítése mellett.* »Hajlandók vagyunk együttműködni Nagy-Britanniával minden olyan intézkedés megvalósításában, amely valójában a béke megszilárdítását szolgálja* — jelentette ki Hruscsov, a szovjet—angol viszony fejlődését jellemezve. A szovjet*kormány feje pozitívan értékelte a szovjet—angol kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. »Mindig úgy véltük, hogy az államok közötti kereskedelem a békés politikai kapcsolatok fejlődésének alapja, ezt évszázadok tanúsítják.* Az 1963-as év távlataival kapcsolatban Hruscsov kijelentette: »Remélem, hogy 1963 az emberiség békés fejlődésének, a megérett nemzetközi problémák rendezéséhez való közeledésnek és a nemzetközi feszültség csökkenésének ér teéesze* A RÁKÓCZI ÚTON 1963 ELSŐ MUNKANAPJÁN. Az új év első nagyszabású városrendezési munkája. Megkezdték a Rákóczi út és a Tanács körút kereszteződésénél a gyalogos aluljáró építését (Gonda György felvétele)