Népszava, 1963. március (91. évfolyam, 50–76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

A vasárnapi szovjet választások eredményei A Szovjetunió hat szö­vetségi köztársaságában — Grúziában, Azerbajd­zsánban, Lettországban, Kirgiziában, Örményor­szágban és Észtországban — március 17-én válasz­tották meg a legfelső és helyi tanácsok tagjait. E köztársaságok helyi taná­csaiba összesen 174 200­ küldöttet választottak: a kommunisták és párton­­kívüliek tömbjének jelölt­jeit. Az újonnan megvá­lasztott helyi tanácsok tagjainak 38,7—44,7 száza­léka nő, 48,8—63,1 száza­léka pártonkívüli. A ta­nácsok 60 százalékukban újultak meg. A szaharai francia atomrobbantás kihívás a világközvélemény ellen A TASZSZ nyilatkozata A TASZSZ az alábbi nyilatkozatot adta ki: Ez év március 18-án a Szaharában, az Algériai Népi Demokratikus Köz­társaság területén kísér­leti célból újabb francia nukleáris fegyverrobban­tást hajtottak végre. Szov­jet vezető körökben úgy vélekednek, hogy a francia kormány ezzel a lépésé­vel kihívta a világ közvé­leményét. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete már 1959-ben fel­szólította Franciaországot: tartózkodjék a szaharai nukleáris fegyverkísér­letektől. 1961-ben az ENSZ köz­gyűlése felhívással for­dult a Világ államaihoz, tekintsék atomfegyver­mentes övezetnek Afrikát és ne végezzenek ott nuk­leáris fegyverkísérleteket. Az ENSZ-közgyűlés XVII. ülésszaka sok millió em­ber törekvését tolmácsol­ta, követelte, hogy 1963. január 1-től kezdődően szüntessenek meg min­dennemű nukleáris kísér­letet. A francia kormánynál azonban süket fülekre ta­láltak ezek az emberba­ráti felhívások. A francia kormány nem riad vissza attól, hogy lábbal tapos­sa az afrikai népek leg­elemibb jogait, köztük azt a természetes emberi jo­gukat, hogy fertőzésmen­tes levegőt szívhassanak. Az algériai kormány jog­gal helyezkedett arra az álláspontra, hogy ez az el­járás nyílt merénylet Al­géria függetlensége ellen. A Szaharában végrehaj­tott francia nukleáris rob­bantás nem elszigetelt je­lenség, összefügg a neva­­dai kísérleti terepen vég­zett amerikai nukleáris fegyverkísérletekkel. Az Egyesült Államok és Franciaország a NATO katonai tömb alapján egymással szövetséges és így nukleáris fegyverkí­sérleteiket csakis ezen ag­resszív tömb békét veszé­lyeztető háborús készülő­déseihez kapcsolódó lánc­szemeknek tekinthetjük. E hatalmak lépései a nuk­leáris fegyverkezési ver­seny újabb szakaszába sodorják a világot, egyre újabb akadályokat gördí­tenek annak útjába, hogy megoldódjék a leszerelés­nek és a nukleáris fegy­verkísérletek eltiltásának problémája. Magától értetődik, az a tény, hogy az Egyesült Államok és Franciaország folytatja a nukleáris fegy­verkísérleteket, arra kényszerít minden olyan államot, amely szívén vi­seli saját biztonságának megszilárdítását, a béke fenntartását, hogy levon­ja a megfelelő következ­tetéseket. Fidel Castro cáfolata Azzal kapcsolatban, hogy a Monde című francia lapban megjelent egy nyi­latkozat, amelyet állítólag Fidel Castro kubai mi­niszterelnök adott Claud± Juliennek, a lap munka­társának, Fidel Castro nyilatkozatot tett a Pren­­sa Latina hírügynökség­nek. — Nem adtam semmi­féle nyilatkozatot a Mon­de egyetlen tudósítójának sem — jelentette ki Fidel Castro, majd elmondta, hogy január végén nem hivatalos beszélgetést folytatott Claude Julien­nel. Ezt a véletlen talál­kozást használták fel, úgy­­látszik, ürügyül ahhoz, hogy csapást mérjenek arra a törhetetlen barát­ságra, amely jelenleg is fennáll s mindig fenn fog állni Kuba és a Szovjet­unió között. — Felhasználom az al­kalmat — jelentette ki a kubai miniszterelnök be­fejezésül —, hogy ismét hangsúlyozzam: mi, kubai forradalmárok mély meg­becsüléssel és barátsággal viseltetünk a Szovjetunió, az SZKP és Hruscsov iránt. Kennedy elnök sajtóértekezleten nyilatkozott a Kuba-ellenes amerikai tervekről és a kísérleti robbantások megszüntetéséről Kennedy amerikai el­nök csütörtök esti sajtó­értekezletén beszámolt a San José-i értekezletről. Kijelentette, hogy a blo­kád kivételével az Egye­sült Államok mindent megtesz Kuba elszigetelé­sére. Közölte, hogy az idei európai körútja során Nyugat-Berlinbe is ellá­togat. Kubai ellenforradalmá­rok által a közelmúltban egy szovjet hajó ellen in­tézett kalóztámadásról az amerikai elnök kijelen­tette, hogy e csoport nem az Egyesült Államok te­rületéről kiindulva tevé­kenykedett és a támadás nincs kapcsolatban a wa­shingtoni kormánnyal. Kennedy megismételte az amerikai külügyminiszté­rium erre vonatkozó ál­láspontját és hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a hasonló támadások nem mozdítják elő­­­Kuba fel­szabadítását­", sőt megne­hezítik azt. Az egyik tudósító kér­désére válaszolva hangoz­tatta, habár csökkent a nukleáris kísérleti rob­bantások beszüntetéséhez fűzött reménye, még mindig bízik abban, hogy az egyezményt aláírják. Különösen nyugtalanít — mondotta —, hogy az 1970-es években már 15, 20 vagy 25 ország rendel­kezhet nukleáris fegyve­rekkel. Ez nagy veszélyt rejt magában. Kennedy kijelentette, hogy vélemé­nye szerint a Szovjetunió­nak és az Egyesült Álla­moknak folytatnia kell a tárgyalásokat a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről. Kennedy igazságügyminiszter az amerikai bűnözésrőől Robert Kennedy, az Egyesült Államok igaz­ságügyminisztere a na­pokban Chicagóban egy sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy az Egyesült Államoknak szinte vala­mennyi nagyvárosa szen­ved a korrupciótól. Zsa­roló és üzérkedő egyének egyre szorosabb szövetsé­geket kötnek az üzletem­berekkel, a szakszervezeti vezetőkkel, a jogászokkal. Kennedy szavai szerint jelen pillanatban az igaz­ságügyminisztérium több mint tízezer szervezett bűnözési esettel foglalko­zik. Az amerikai igazság­­ügyminisztérium adatai szerint a bűnöző világ legmagasabb »jövedel­meit­“ különféle szeren­csejátékokból szerzi. A második legjelentősebb »jövedelmi forrás« a k­á­­bítószerkereskedelem. # Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára a mad­ridi katonai parancsnok­sághoz intézett táviratá­ban tiltakozik Pedro Ar­­diaca és dr. Gutierrez Diaz, valamint más hala­dó és demokrata hazafiak katonai bíróság elé állítá­sa ellen. FELVESZÜNK asonnal belépésre ESZTERGÁLYOS, MAROS. GÉPLAKATOS. SZERSZÁM.­KÉSZÍTŐ. MECHANIKA) MŰSZERÉSZ. ELEKTRO­MŰSZERÉSZ szak­munkásokat és férfi segéd­munkásokat Szállás nincs! Jelentkezés: EGYESÜLT IZZÓ Bp., IV. (Újpest), Váci út 77. szám. Felvételi irodán. KISMOTOR. ÉS GÉPGYÁR KERES sürgős felvételre ESZTERGÁLYOS, KOSZORÚS, MAROS, sugár- és egyéb FÜRÖS szak­munkásokat és MŰSZAKI ELLENŐRÖKET, Jól begyakorolt ELEKTRO­MÉRNÖKÖKET és ELEKTRO­MŰSZERÉSZT, valamint betanított revolver- ESZTERGÁLYO­SOKAT Jelem. Gkenés: Budapest, XI., Fehérvári úz 50. személyzeti osztályon. A­ Komárom­­megyei Állami Építőipari Vállalat pályázatot hir­det főtechnológusi és munkaszervezői állások betöltésére. Feltételek: épí­tf­­­mérnöki, vagy ál­talános mérnöki végzettség, vagy mérnök közgaz­dász, 5—10 éves kivitelezői, vagy ahhoz szóló­­an kapcsolódó gyakor­lat. Emberi fed­­he­tetlenség. A pályázatokat írásban, vagy s®e. metresen kérjük vállalra tűnik sze­mélyzeti osztályá­ra, Tatabánya, V., Komáromi utca 6. Továbbá felvételt hirdetünk 2 fő víz­­fűtés­szerelésben . Jártas épületgépészeti technikumi végzett­séggel rendelkező dolgozóra és 1 fő teljesítmény elszá­moló munkakör be­töltésére. 1963. március 23 A Pravda pénteki szá­ma »Merre tart Genf« című cikkében M. Lvov megállapítja, hogy a bi­zottság egyéves munkája semmiféle gyakorlati eredményt nem hozott. Hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és a tizen­nyolc hatalmi bizottság munkájában részt vevő többi szocialista ország küldöttsége számtalan erőfeszítést tett, hogy az értekezlet munkáját ki­mozdítsa a holtpontról. A semleges résztvevők szintén arra törekedtek, hogy lehetővé tegyék az általános és teljes lesze­relési egyezmény megkö­tését. Az utóbbi időben a bi­zottság munkája főként az atomfegyver-kísérle­tek betiltásának kérdésé­re összpontosult. Lvov rámutat, hogy már múlt év végén megvolt min­den előfeltétele az atom­fegyver-kísérletek betil­tásáról folytatott tárgya­lások gyors befejezésének és az egyezmény megkö­tésének. Az Egyesült Államokat és szövetségeseit nem az általános és teljes lesze­relés érdekli — mutat rá végezetül Lvov —, ha­nem a NATO sokoldalú atom-ütőerejének terve, amelynek keretén belül a nyugatnémet revansisták is hozzájutnának a tö­megpusztító fegyverhez. B112. ülés Genfben A tizennyolc hatalmi le­szerelési bizottság pénteki 112-ik plenáris ülésén a román küldött hangsú­lyozta, a leszerelés első szakaszában a legfőbb fel­adat az, hogy végleg fel­számolják az atomháború veszélyét. Ennek a célnak leginkább a szovjet ja­vaslat felel meg. Nagy-Britannia képvi­selője rövid felszólalásá­ban az amerikai leszere­lési javaslatokat támo­gatta. A lengyel küldött tá­mogatta az atomfegyver­hordozóknak a leszerelés első szakaszában elő­irányzott felszámolására vonatkozó szovjet javas­latot. NÉPSZAVA Tüntetés Dél-Koreában a katonai junta ellen A dél-koreai Szöul­ban és Puszanban pén­teken nagy csoportok tüntettek a katonai jun­ta uralmának meghosz­­szabbítása ellen. Pak Csong Hi tábornok — mint már hírt adtunk róla — a múlt héten bejelentette: a katonai uralmat Dél-Koreában még négy évig fenntart­ják. Hírügynökségi je­lentések szerint a rend­őrség megtámadta a felvonulókat, s többet közülük gépkocsin el­szállított.­­ A KGST közgazdasá­gi állandó bizottságának a nemzeti jövedelem kér­déseivel foglalkozó mun­kacsoportjai március 15- től 21-ig a lengyel fővá­rosban tartott ülésükön a KGST-országok nemzeti jövedelme, valamint ipari és mezőgazdasági terme­lésük színvonala összeha­sonlításának módszertani és szervezeti kérdéseit vitatták meg.­­ Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezére júniusban egyhetes láto­gatást tesz a Szovjetunió­ban. Latin-Amerika a szakszervezeti egységért A szakszervezeti egység gondolata tért hódít La­tin-A­me­­rika országaiban. Lemérhető ez Chile példáján is, ahol az egységes szakszervezeti központ az ország összes szerve-»­zett dolgozóját tömöríti. Most a kis szakszervezetek össze-»­vonásával és az »egy iparág — egy szakszervezet« jelszó meghirdetésével újabb lépést tesznek az ütőképes szakszer­vezeti mozgalom megerősítéséért. Nemcsak a hatalommal kell megküzdeniük, de azokkal a szakszervezeti tradícióké­kal is, amelyek ma már gátolják az egységtörekvéseket. A Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központja 1955-ben vetette fel az egységes latin-amerikai szakszerve­­zeti mozgalom megteremtésének tervét. Ez a gondolat be­járta a kontinenst. Több olyan szakszervezeti szövetség alakult, amely már egész Latin-Amerika dolgozóinak ösz­ szefogását szorgalmazza. A Latin-amerikai Dolgozók Szö* vetsége a Szakszervezeti Világszövetség tagja, másik kettő pedig a »Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége«, illetve a Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövet­sége latin-amerikai szervezete. Ez a három szövetség azon­­ban a szervezett dolgozóknak csak 12—15 százalékát tömö­­ríti soraiban. A múlt év szeptemberében megtartott latin-amerikai konferencia az első olyan összejövetel volt, amelyen húsz ország szakszervezeti vezetői közös feladataikról tárgyaltak. Itt határozták el, hogy kongresszust hívnak össze, s ennek előkészítésére bizottságot választottak. Az első latin-ame­­rikai szakszervezeti kongresszus ez év szeptemberében Bra­zíliában ül össze, és bizonnyal sikerre viszi az egységes latin-amerikai szakszervezeti központ megteremtéséért ví­vott harcot. A kongresszus előkészítésére sok közös tanácskozást szerveztek. Konferenciát tartottak a többi között a latin­amerikai vasasok, a bányászok, az építők, az ültetvények dolgozói, és hamarosan megtartják az oktatásügyi alkal­mazottak összejövetelét is. A kongresszus előtti nagy ese­mény az e hónapra összehívott latin-amerikai konferen­cia, amelyet a Kubával való szolidaritás jegyében tartanak­ meg. Most foglalkoznak a chilei szakszervezeti központ ja­vaslatával, amely a világ összes szakszervezeteit nemzetközi szolidaritási nap megszervezésére szólította a spanyol nép támogatására. A Szakszervezeti Világszövetség támogatja, ezt a kezdeményezést. Mindez a latin-amerikai szakszervezeti mozgalom egy­­ségtörekvéseit bizonyítja, azt, hogy sem megfélemlítéssel, sem erőszakkal nem tudják útját állni a munkások nem­zetközi összefogásának. (b.) 3014 párt és állami ellenőrző bizottság alakult a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizottságának 1962. novemberi plénumán hozott határozata ér­telmében a Szovjetunió egész területén befeje­zéséhez közeledik a párt és állami ellenőr­zési­­rendszer átszerve­zése. A Pravda pénteki vezércikke megállapít­ja, hogy valamennyi szövetségi köztársaság­ban, határterületen és területen, városban, körzetben, ipari övezet­ben és kolhoz-szovhoz termelési igazgatósá­gában megalakultak és munkához láttak a párt és állami ellenőrző bi­zottságok. összesen 3014 ilyen bizottság alakult. Folyamatban van a bi­zottságokkal együttmű­ködő segítő csoportok­nak a kiépítése is. Ezekből 369 ezrest léte­sítenek. A csoportok két­­millió ellenőrt egyesí­tenek és jelenleg két népgazdasági feladatot hajtanak végre: ellen­őrzik a tavaszi vetés előkészületeit, továbbá a népgazdasági érdeke­ke­­t szolgáló szállítmá­nyok tárolását. A szíriai minisztertanács megvitatta a kairói tárgyalásokat Bitar szíriai miniszter­­elnök csütörtök este ha­zaérkezett Kairóból, s megérkezése után közvet­lenül beszámolt a szí­ri­ai minisztertanácsnak a Nasszerral folytatott megbeszélésekről. A mi­nisztertanács rendkívüli ülésén részt vett Atasszi, a szíriai fegyveres erők főparancsnoka is. ­ A Prensa Latina hír­­ügynökség néhány mon­datos összefoglalója jel­lemzi a legjobban a hat közép-amerikai kis állam elnökei és Kennedy kö­zött lefolytatott tárgyalá­sok eredményét. Az érte­kezleten az Egyesült Ál­lamok jogot kapott arra, hogy hadihajói az érin­tett országok felségvizein tartózkodjanak, rendőrsé­gük gyakorlatilag a CIA és az FBI rendelkezésére álljon — mindezt azért, hogy Kubát »elszigetelje« az amerikai földrész töb­bi országától. A San José-i értekez­letről hazatérő Rush kül­­ügyminszt­terre új feladat hárul: a szovjet tárgyaló­féllel egyetértésre kell jutnia abban, hogy mi­kor folytatják a nyugat­berlini kérdéssel kapcso­latos szovjet—amerikai tárgyalásokat. Hírek sze­rint előreláthatólag ismét Rush külügyminiszter és Dobrinyin nagykövet vi­tatja meg ezt a fontos kérdést. Noha a francia kor­mány mindeddig nem tett közzé hivatalos jelentést a Szaharában hétfőn vég­rehajtott atomrobbantás­ról, az egész világ előtt ismertté vált a Fran­cia kormány e felháboro­dást keltő tette.­­ A francia atomrob­­­­bantást három szem­­­­pontból érdemes mér-­e lpffolni. Először is a hely megvá­lasztása az, ami figyelem­re méltó. Az algériai te­rületen fekvő kísérleti te­lep felhasználása súlyos merénylet Algéria szuve­renitása ellen. Noha az eviani egyezmény való­ban jogot ad Franciaor­szágnak öt éven belül ar­ra, hogy ezt a kísérleti te­lepet felhasználja, a most végrehajtott atomrobban­tás a francia kormány szóbeli ígéretének meg­szegését jelenti. Joggal tiltakozik tehát Algéria kormánya és népe a me­rénylet ellen és állapítja meg azt, hogy a kísérlet ellentmond az eviani egyezmény szellemének. Ben Bella miniszterelnök — noha aránylag óvatos formában — ki is jelen­tette, hogy az eviani egyezmény katonai zára­dékait felül kell vizs­gálni. Az atomrobbantás idő­­­­pontja egyrészt azért jel­­­­lemző, mert éppen az eviani egyezmény aláírá­­­­sának első évfordulója, másrészt azért, mert egy­beesik a francia dolgozók­­ nagyarányú sztrájkmoz­­­­galmával. Az Humanité­s szakértői véleményt kö­­­­zöl, amely szerint a hét­­­­fői atomrobbantás leg-­­­alább 300 millió frankba került. A bányászok által követelt 11 százalékos béremelés pedig egy esz­tendő alatt 330 millió frank többletet jelent az államnak. A robbantás árából tehát csaknem tel­jesen ki lehetett volna elégíteni a bányászok jo­gos követelését... Végül pedig emlékez­tetni kell arra, hogy ma­ga a robbantás súlyos ve­szélyt jelent a jelenleg Genfben folyó tárgyalá­sokra is. A francia kor­mány, amely egyébként is távoltartja magát a le­szerelési tárgyalásoktól, ezúttal ismét bebizonyí­totta, hogy semmibe veszi az emberiség kívánságai­nak megfelelő leszerelést és az erről folyó tanács­kozásokat, másrészt sem­mibe veszi az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlési határozatát, amely felszólította a nagyhatalmakat, hogy 1963. január 1-től ne foly­assanak atomkísérlete­­ket.­­ Általános felháboro-­­­dás és méltatlankodás­­ követte a nyugatné­­­­met parlamentben hét­­­­főn este lezajlott tra-­­ gikomédiát. Az történt ugyanis, hogy 244 képviselő egy ellené­ben leszavazta a kor­mány rendeletét a cső­embargóról. A parlament határozata még­sem érvé­nyes, mert a kancellár pártjának trükkje folytán a parlament nem volt ha­tározatképes: ehhez 250 képviselő jelenléte és sza­vazata lett volna szüksé­ges. A nyugatnémet la­pok többsége, a gazdasági élet és a kereskedelem képviselői csaknem egy­öntetűen elítélik a kor­mánynak ezt a »parla­ment tekintélyét megcsi­­­foló és lejárató« maga­tartását. De nemcsak erről van szó. Az Egyesült Államok által szorgalmazott cső­­szállítási tilalom — amely a Szovjetunió részére gyártott olajvezetékre vo­natkozik — súlyos hely­zetbe hozta azt a három nyugatnémet céget, amely szerződésileg kötelezte magát a csövek szállítá­sára. A súlyos anyagi ká­ron felül beláthatatlan következményekkel jár a szerződésszegő nyugatné­met cégek iránti általá­nos bizalom megrendülé­se. Minden megrendelő kétszer is meg fogja gon­dolni, megbízhat-e nyu­gatnémet vállalkozókkal kötött szerződéseinek ér­vényességében. A hétfői parlamenti komédia messzebbre is mutat: elárulta azt, hogy az olaszországi nyaralásá­ból erre az alkalomra ha­zatért Adenauer pozíciója lényegesen gyengébb, mint hosszúra nyúlt ural­ma idején bármikor. Nyu­gatnémet lapok rámutat­nak arra, hogy Adenauer és pártja a szavazás so­rán kisebbségben maradt volna, ha nem fordul eh­hez a méltán elítélt trükk­­höz. Végül tegyük fel a kér­dést:­­ kinek árt a csőszállí- H tási tilalom érvényesí­­­­tése? A Szovjetuniónak semmi esetre sem, hiszen a többi szállítók — a svédek, a japánok és az olaszok — eleget tesznek szállítási kötelezettségeiknek, és bármennyire felháboro­dik némely nyugatnémet lap, az angolok is belép­nek az acélcsövek szálá­zói közé. Erről hír szerint már folynak is a tárgya­lások Moszkvában. Annál inkább kárt okoz az értelmetlen embargó a nyugatnémet cégeknek, a nyugatnémet külkeres­kedelem hitelének. S mindez azért történik így, hogy Adenauer és társai jó bizonyítványt kaphas­sanak N­ATO-hűségükről. Mátray Ferenc

Next