Népszava, 1963. április (91. évfolyam, 77-99. sz.)
1963-04-02 / 77. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! PSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR*, 1963. ÁPRILIS 2. KEDD A sportolók világa A MOSZKVAI NEMZETKÖZI öttusa-versenyen történt. Az amerikai Dániel lova két akadály között kitört, s lovasát egy szakadék felé sodorta. Az életveszélyes pillanatban két fiatalember ugrott ki a nézők sorából, az egyik a lovat kapta el, a másik pedig a lovas lábát lökte vissza a kengyelbe. Az egész másodpercek alatt zajlott le, s az amerikai versenyző máris biztonságban folytathatta útját. A hír bejárta a világsajtót: történt-e szabálysértés, vagy sem? A magyar és a lengyel öttusázó nagyfokú lélekjelenlétéről, bátorságáról éppen csak megemlékeztek. A sportolók világában ugyanis az ilyen, vagy hasonló példa mindennapos — kezdve az öttusázóktól egészen a sakkozókig. A sportolók mintha más fából faragott emberek lennének. Sok tekintetben eltérhet a felfogásuk, különböző lehet a társadalmi rend, amelyben élnek, de a sportpályákon, a versengésben ezeknek a különbségeknek nem lehet szerepe. Ott csak a tudás, a felkészültség számít és ezt, tekintet nélkül mindenre, elismerik, tisztelik — és segítik. Persze nekünk az a véleményünk, hogy a szocialista társadalom jobb, magasabbrendű embert, tehát sportembert is neve. A testnevelés és a sport világszerte egyike a legnépszerűbb tömegmozgalomnak, s mint ilyen, mindenütt alkalmazkodik a társadalmi viszonyokhoz. Mi a kultúrforradalom jegyében ma már többet kívánunk a sportolóktól, mint tegnap. A tudatosság kifejlesztésére egyre nagyobb gondot fordítunk, s megnyilvánul ez a törekvés minden tekintetben. Az ifjúság nevelésétől kezdve, a közegészségügy fejlesztésén keresztül, egészen a világversenyekig. A szocialista társadalomban nemcsak tanult, művelt, hanem edzett, erős emberek is kellenek. Ezt pedig csak úgy valósíthatjuk meg, ha sportmozgalmunkat minél jobban kiszélesítjük, minél mélyebb alapokra helyezzük. Ez a feladat mindannyiunkat arra kötelez, hogy nagyon komolyan vegyük a rendszeres testnevelést. Nem szabad lebecsülni ezt a munkát — bár ma még gyakran találkozunk ilyen jelenségekkel, s nem is szabad a sportmozgalom alatt csak az élsportolók tevékenységét érteni. De ne felejtsük el, hogy minden elmondott és leírt érvnél is nagyobb vonzóerővel rendelkezik a súlyemelő Veres Győző, a kalapácsvető Zsivótzky Gyula, az úszó Katona József, vagy a kardvívó Horváth Zoltán példája — és itt egy hosszú-hosszú sorban folytathatnák a magyar sportélet kiválóságait —, akik mind az ismeretlenségből tűntek fel, a tömegekből váltak ki. A nagyszerű sportolási lehetőségek tették lehetővé számukra, hogy kivételes tehetségük kibontakozhasson és megfelelő szakemberek irányításával a győzelmi dobogó legmagasabb fokára juthassanak. A MAGYAR SPORTOLÓK világhírnévnek örvendenek, s nemcsak itthon, hanem külföldön is elvárják tőlük, hogy a színvonalat tovább fejleszszék, kivételes tudásukhoz méltóan szerepeljenek. Mi ezen felül azt is igényeljük, hogy mutassanak példát a fiatalságnak, fűtse őket a vágy, hogy dicsőséget szerezzenek a hazának, s a sporteredményeken keresztül is juttassák kifejezésre a szocialista rend erejét, az új társadalom fejlettségét. Mert erre minden lehetőségük megvan. A magyar sportaranytartaléka« kimeríthetetlen. Legjobb szakembereink napról napra keresik, kutatják a »kincset«, s nem kímélnek sem erőt, sem időt, hogy még erősebbé, még gazdagabbá tegyék sportéletünket. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos, hogy legyen hol »bányászni«. Sokoldalú, fejlett, tömegekkel rendelkező sportmozgalom nélkül ugyanis elsikkadnak értékeink, s nem tudnak maradéktalanul a felszínre kerülni. A rendszeres testnevelés és sportolás kiterjesztésével erősödik a minőségi sport is, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. Minél nagyobb a csupán kedvtelésből, testmozgási vágyból sportoló emberek száma, annál jobbak lesznek az eredmények is. Nemcsak az élvonalban, a világbajnokságokon és olimpiákon, hanem az élet minden területén. A SPORTOLÓK VILÁGA sokkal népesebb, mint gondolnánk, és évről évre tovább bővül, frissül a felnövő, feltörő fiatal tehetségekkel. Az ő tudásuk azonban csak zavartalan körülmények között bontakozhat ki. Versenyezni, fejlődni csak békés világban lehet. A sokak által ma még irigyelt külföldi sportutazások, a gyakori nemzetközi sporttalálkozók mind-mind újabb és újabb, erősebb és mélyebb szálakat szőrnek a földgolyó népei között. A sportemberek megismerik egymást, kicserélik gondolataikat, saját szemükkel ítélnek és őszinte barátságokat kötnek. Ezeket az embereket nem lehet már olyan könnyen megtéveszteni a háborús propagandával, nem lehet bármit elhitetni velük és nem is lehet egymással szembeállítani őket. A sportolók milliói a gyilkos fegyverek helyett inkább labdákat, gerelyeket, vagy éppen evezőlapátokat fognak a kezükbe. S minél többen használják majd vívásra a kardokat, mint sztrájkoló munkások megfékezésére, annál könnyebb lesz a békét megőrizni. Kölcsönös megbecsülés és együttműködés, a jó felkarolása, s a rossz elvetése jellemzi a sportvilág fejlődését — függetlenül világnézettől, eltérő gazdasági rendtől, a más-más hagyományoktól. S bár ittott még felüti fejét a nacionalizmus, vagy a sovinizmus, a sportolók baráti kapcsolatai legyőzik ezeket az akadályokat is. A sportvilág tele van szép és nagyszerű célokkal, amelyeket csak békés körülmények között és közös erővel tud megvalósítani. Előttük áll leginkább nyitva a világ, segítsünk hát, hogy minél népesebb és erősebb legyen a sportolók tábora. Akkor bizonnyal könnyebb lesz a békés versengés, a békés egymás mellett élés megvalósulása az élet minden területén — a sportolók példájára. Vándor Kálmán A francia bányászsztrájk második hónapjába lépett A francia szénbányászok sztrájkja hétfőn második hónapjába lépett. Ebből az alkalomból a három nagy szakszervezet újabb nyilatkozatban szögezte le álláspontját. A CGT és a szocialista Force Ouvriére határozottan kitart a sztrájk folytatása mellett. A bányászok mindaddig nem veszik fel a munkát, amíg a kormány nem teljesíti követeléseik lényegét. A szakszervezetek egységesen visszautasították a kormánynak azt az újabb kísérletét, hogy megbontsa a sztrájkolók egységét. Bokanowski iparügyi miniszter ugyanis szombaton bejelentette hogy a kormány kész újra felvenni az egy hete félbeszakadt megbeszéléseket a bányászok képviselőivel. Tárgyalási alapul a bölcsek tanácsa által javasolt nyolcszázalékos fizetésemelést jelölte meg. A bányászok azonban kitartanak azonnali 11 százalékos béremelési követelésük mellett. Az észak-franciaországi szénbányászok múlt heti hatalmas lensi tüntetése után vasárnap a keletfranciaországi szénme- Louis Saillant nyilatkozata a szerdán kezdődő nemzetközi szolidaritási értekezletről dence bányászai Merlebachban tartottak nagygyűlést, s újból leszögezték: a sztrájk ötödik hetében töretlen a bányászok egysége, hiábavaló a kormánynak az a számítása, hogy a nélkülözés megadásra kényszeríti a bányászokat. A francia munkásosztály, a lakosság csaknem valamennyi rétege, továbbra is támogatja a bányászok harcát. Az üzemekben, hivatalokban a dolgozók egy napi keresetüket ajánlották fel a bányászok sztrájkalapjára. A nagyvárosokban a munkáscsaládok több tízezer bányászgyermeket látnak vendégül a húsvéti vakáció alatt. Vasárnap már több mint ezer gyermek érkezett Párizsba Észak- Franciaországból. Az egy hónapja tartó szénbányász-sztrájk eddig négymillió tonna széntől fosztotta meg a francia gazdaságot. A szénhiány egyre erőteljesebben érezteti hatását az iparban. Egyes hőerőművek már beszüntették működésüket. Az Angliából érkezett szénszállítmányok a nyugat-franciaországi kikötőkben vesztegelnek, a dokkmunkások mindenütt megtagadták a szén kirakását. A szovjet bányászszakszervezet központi bizottsága újabb százezer frank értékű összeget utalt át a sztrájkoló francia bányászok segélyalapja részére. A Szakszervezeti Világszövetség — fennállása óta először — egyetlen ország sztrájkmozgalmának támogatására hívott össze nemzetközi konferenciát: április 3-án Prágában ülnek össze az SZVSZ tagszervezeteinek képviselői, hogy megtárgyalják a francia bányászoknak nyújtandó segítség formáit. Ebből az alkalombó (Folytatás az 5. oldalon) Megkezdődtek a magyar—román 20 éves távlati terv egyeztető tárgyalások Bukarestben hétfőn megkezdődtek a magyar— román 20 éves távlati tervet egyeztető tárgyalások. Az előreláthatóan 8—10 napig tartó megbeszéléseken részt vevő magyar küldöttséget Osztrovszki György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese vezeti. A tervegyeztetés keretében a két ország képviselőinek ez a második találkozója. Átszervezés az építőanyagiparban Több mint 200 üzemből megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt Több iparág vállalatainak összevonása után megkezdődött az építőanyagipar átszervezése is Április 1-én megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt, amely egységes vezetésben fogja össze 23 ÉM téglagyár 111 üzemének és 19 tanácsi vállalat 96 üzemegységének munkáját. A vállalatok számát csökkentették és a területi elvnek megfelelően 42 helyett 12 vállalatot alakítottak. Egységesítették a szigetelőanyagipart is azzal, hogy a Nyíregyházi Perlit Vállalatot a Könnyűbeton- és Szigetelőipari Vállalathoz csatolták. Az átszervezéssel megszűnt a tégla- és cserépipar irányításának kettőssége. Április 1-én megalakult az építőanyagipar másik új központi szerve, a Kő- és Kavicsipari Tröszt. A gazdasági bizottság határozatára az Építésügyi Minisztérium 37 kőbányájához csatolták a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium összes kőbányáját, valamint a Nehézipari Minisztériumnak azokat az üzemeit, amelyek a követ építkezéseknek szállították, így végeredményben 52 üzemből 5 kőbányavállalatot és egy nagy kavicsbánya vállalatot szerveztek. Az átszervezéssel meggyorsult az iparág fejlődése, s az ország zúzott- és faragottkő termelésének 90 —95 százalékát már egységes irányítás alapján tudja átadni az új tröszt a népgazdaságnak. (MTI) Aranyjelvény Szép Budapestért Nemes verseny győzteseit tüntették ki hétfőn délután 15 órakor az Újvárosháza dísztermében. Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke elmondotta, hogy 1960-ban 53 millió, 1961-ben 59 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. A legjobb társadalmi munkásokat most jelvénnyel tüntetik ki: 109- en most aranyjelvényt kaptak, a kerületi végrehajtó bizottságok pedig a következő napokban 181 ezüst, 879 bronzjelvényt adnak át. Budapesti viszonylatban a VIII. kerület az elsők között van a lakóházfelújítási társadalmi munkák szervezésében. Ennek eredménye, hogy a kerület aktivistái 23 arany-, 28 ezüst- és 263 bronzjelvényt kapnak. A XIII. kerület aktivistái 30 aranyjelvényt, 55 ezstjelvényt és 123 bronzjelvényt kapnak. (szí oldal ® Mit mond az oldal ? n Nem alkalmazzák a jobbat, mert... A lottó tárgy nyeremény-sorsolásán oldal gyorslistája Cseképpen a zászló... KIFUTÁSRA készen a balatoni hajók. Még jégtáblák úszkálnak a Balaton vizén, a MAHART siófoki kirendeltségén telelő hajókon a befejező karbantartó munkákat végzik. Az első hajók április 4-én futnak ki a vízre (MTI Fotó : Hadas János felvétele) Új műszaki egyetem Győrött Új tanszékek az egyetemeken Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletére Győrött műszaki egyetemet nyitnak. Az új intézményre azért van szükség, mert népgazdaságunk nagyarányú fejlődése 1980-ig mintegy 70 ezer mérnök kiképzését igényli, amihez meglevő egyetemeink keretei már nem elegendőek. A Győri Műszaki Egyetem, 4500—4800 nappali tagozatos hallgató befogadására épül. Munkáját azzal is segítik majd, hogy folyamatosan, megfelelő üzemeket, tervező- és kutatóintézeteket telepítenek a városba. Az új egyetem oktatói karának lakásokat is építenek. A tervek szerint Győr egyetemén az 1968—69-es tanévtől építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedési, valamint híradástechnikai és műszeripari karon kezdődik meg az oktatás. A képzés kiszélesítésére bővítik műszaki egyetemeinket. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen építőanyagok tanszék és épületgépészeti tanszék, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szervetlen és analitikai kémiai tanszék, valamint szerszámgépek tanszék, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen pedig rádiókémiai tanszék és vegyipari műveletek tanszék felállítását rendelte el a művelődésügyi miniszter. A budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem nappali tagozatain 1980-ig több mint kétszeresére növelik a hallgatók létszámát. Ugyancsak jelentősen emelik a létszámot az esti és a levelző tagozatokon. (MTI) '* ABC a DCM-ben A második ötéves terv egyik legnagyobb beruházása, a váci Dunai Cement- és Mészművek közel egy évvel a kitűzött határidő előtt elkészült, s vele egyidőben épült fel Deákváron az új lakónegyed is. A település lakosságának ellátására kétmillió forintos beruházással létrehozták az ország legkorszerűbb és második legnagyobb élelmiszer-áruházát. A váci ABC Áruházat április 1-én Tausz János belkereskedelmi miniszter adta át rendeltetésének. Az áruház a kapható élelmiszerek teljes választékával, 1 700 000 forintos készlettel, várta hétfőn délelőtt az első vásárlókat. A mintegy 1500-féle áru között vannak apróbb háztartási cikkek, iskolaszerek, ajándéktárgyak, könyvek — amint az áruház neve is mutatja —, az alapvető beszerzési cikkek. A vevők hűtőpultokból emelhetik ki az előre szeletelt húsokat, a 1500 cikk, 1 700 OOO forintos raktárkészlet A jövőre is gondoltak a tervezők A szocialista kereskedelem kísérleteinek színhelye Még 40 hasonló áruház épül az országban csomagolt sajtokat, felvágottakat. Fűszerfélékből, a bevásárlás megkönyítése érdekében, műanyag zsákokban egy- és kétheti szükségletnek megfelelő csomagokat állítottak öszsze. A 700 négyzetméter alapterületű ABC Áruház kapacitása nagyobb, mint a jelenlegi igények, a néhány éven belül épülő további 275 lakás jövendőbeli tulajdonosai azonban ki fogják meríteni a tartalékokat. Az áruházat egyben úgy is tekintik a szakemberek, mint a szocialista kereskedelem kíísérleteinek telephelyét. Mivel ez az ország első ABC Áruháza, itt vanleginkább mód arra, hogy megismerjék a lakosságigényeit, megvizsgálják, milyen az áruk ideális elhelyezése, milyen feltételek mellett a leggazdaságosabb az üzemeltetés, és milyen tág az iparcikkeknek az a köre, amelyet az élelmiszeráruházban forgalmazni érdemes és szükséges. A megnyitó alkalmából a szakemberek elmondották, hogy a második ötéves terv végéig még legalább negyven hasonló áruház épül az országban. Ezek közül a legnagyobb — 1350 négyzetméter területű — az Üllői úti József Attila lakótelepen épül. (g. zs.)