Népszava, 1963. április (91. évfolyam, 77-99. sz.)

1963-04-06 / 80. szám

Az 1962. évi terv teljesítéséről szóló jelentés, a nyereségrészesedési és jutalmazási alap alakulása és más kérdések a Minisztertanács előtt A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: A Minisztertanács pén­teken ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnök­helyettese beszámolt a magyar—jugoszláv gaz­dasági tárgyalásokról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács Megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének ez 1962. évi terv teljesítéséről szóló jelentését és a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökének a jelentés­hez fűzött hozzászólását. A munkaügyi miniszter­i bérek és a munkanormák 1962. évi alakulásáról ter- Ax 1962. évi nyer Az állami vállalatok 1962. évi nyereségrészese­désének és jutalmazási alapjának várható alaku­lásáról a kormány ülésén megvitatott jelentés meg­állapítja, hogy a vállala­tok döntő többségének gazdálkodása az elmúlt évben általában tovább javult. Ez a javulás kife­jezésre jut a költségve­tésbe befizetendő nyere­ségük jelentős emelkedé­sében, s ezzel összefüg­gésben abban is, hogy a vállalatokat az anyagi érdekeltség különféle jog­címein többletnyereségük­ből több mint 2,6 milliárd forint illeti meg. Ebből nyereségrészesedés és ju­talmazási alap címén a dolgozóknak a múlt évi­vel lényegében azonos összeg — 1,3 milliárd fo­rint — fizethető ki. Az­ állami iparvállala­toknál felosztásra kerülő nyereségrészesedés csak­nem 800 millió forint. A nyereségrészesedés átlaga tesztett be jelentést, ame­lyet a Minisztertanács megvitatott és elfogadott. Határozatában felhívta a miniszterek figyelmét, hogy a rendkívüli tél okozta termelési és ter­melékenységi lemaradá­sok pótlása érdekében is különös figyelmet fordít­sanak a munka- és üzem­­szervezésre, a takarékos létszámgazdálkodásra. A kormány elfogadta a pénzügyminiszter jelen­tését az 1962. évi nyere­ségrészesedés és jutalma­zási alap várható alaku­lásáról. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője beterjesztette zárójelenté­sét az árvíz és belvizek •elégrészesedés és várható alakulást megközelíti a két heti bért­­erhes vállalatok azonban — eredményük­től függően — az átlagos­nál magasabb, illetve ala­csonyabb összegben ré­szesülnek. Az előzetes adatok szerint három heti bérnél magasabb összegű részesedést az iparválla­latok közel 20 százaléka ért el, viszont a válla­latok 18 százaléka nem teljesítette­ a feltételeket, s ezért ezeknél nem fi­zethetnek nyereségrésze­sedést. A tavalyihoz képest általában nőtt a köny­­nyűipari vállalatok nye­reségrészesedése. Jelentős összeget, átlagosan több mint két és fél heti fize­tésnek megfelelő nyere­ségrészesedést fizetnek ki a vegyipari vállalatok. A Nehézipari Minisztérium egyéb iparvállalatainak és a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium iparvállalatai­nak átlagos nyereségré­szesedése viszont a múlt ellen folytatott védeke­zésről, valamint a kelet­kezett károkról. A Mi­nisztertanács a jelentést tudomásul vette. Elisme­rését és köszönetét­ fejez­te ki mindazoknak, akik odaadó munkával, sok esetben hősies helytállás­sal részt vettek a véde­kezésben. Az Országos Tervhiva­tal elnökének előterjesz­tése alapján a Miniszter­­tanács úgy határozott, hogy az 1963/64-es tan­évben három újabb fel­sőfokú technikumot kell létesíteni. A kormány ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. (MTI) jutalmazási alap­­ évihez képest valamelyest csökkent. , Az állami építőipari vállalatok nyereségrésze­sedése az előzetes adatok szerint­­meghaladja a 100 millió forintot, ami átla­gosan nyolc napi bérnek felel meg. Az állami gaz­daságok nyereségrészese­dése kereken 80 millió fo­rint. A közlekedési vállala­tok csaknem 170 millió forintos jutalmazási alap­ja meghaladja az 1961. évit, a keres­kedelmi vállalatokat pe­dig a múlt évivel közel azonos összeg, több mint 70 millió forint illeti meg. A nyereségrészesedés és jutalmazási alap címén járó összegek kifizetése a dolgozók részére már megkezdődött, s a mér­legbeszámolók felülvizs­gálatának és jóváhagyá­sának ütemétől függően, előreláthatóan egy hóna­pon belül befejeződik. 8700 épület került víz alá, közülük 4300 megrongá­lódott, körülbelül 650 — jelentős részben vályog­épület — összeomlott. A védekezésben példa­mutatóan helytálltak a vízügyi szervek fizikai és műszaki dolgozói, a kato­nai alakulatok, a Belügy­minisztérium testületei és a munkásőrség tagjai. A tanácsok is nagy aktivi­tással vették ki részüket a védekezésből. Egyes községekben a lakosság is példamutatóan részt vett a vízkárok elhárításában, több községben viszont — főleg Budapest környékén — a lakosság azt várta, hogy a helyi védekezést is kizárólag a vízügyi szervek és a honvédségi alakulatok végezzék. A szervezett védekezés­re — előzetes becslés sze­rint — 100 millió forintot kellett fordítani; a vizek visszavezetésének várható költségeit és az utakban, épületekben, valamint az állami védőművekben ke­letkezett károkat még nem mérték fel teljesen. A megrongált épületek és létesítmények helyreál­lítása mindenütt folyik. A gátak kijavításán sok gép is dolgozik. A kormány határozata alapján az illetékes szer­vek megvizsgálják a sza­bályozás és a víztározás meggyorsításának lehető­ségeit az olyan kisebb vízfolyásokon is, ahol ez műszakilag megoldható és gazdaságilag indokolt. (MTI) 7/ Wr­Y .A tanulmányi szabadságról FARAGÓ LÁSZLÓNé pécs olvasónk azt kérdi, hogy jár-e tanulmányi, illetve vizsgaszabadság a rendelő­intézeti asszisztensképp tan­folyamon. Tanulmányi szabadság csak az állami oktatásban, tehát az állami általános, közép, és főiskolákon ta­nulóknak jár. Az egyéb, a törvényiben meg nem határozott tanfolyamokra vizsgaszabadság a rész­vevőknek nem jár. Jogsza­bály-magya­rázat Ezúttal többek kérésére ismertetjük, hogy MIKOR FOLYAMATOS A DOLGOZÓ MUNKAVISZONYA Legtöbbször a pótsza­badság megállapításával vagy a jubileumi juta­lomra jogosultság elbírá­lásával kapcsolatban szük­séges a dolgozó munka­­viszonya folyamatosságá­gának tisztázása. Minde­nekelőtt azt kell rögzíte­nünk, hogy a folyamatos­ság a Munka Törvény­könyve végrehajtási ren­delet 93. §-ának (1) be­kezdése szerint megszakí­tás nélkül eltöltött mun­kaviszonyt jelent. A (2) bekezdés sorolja fel azo­kat az eseteket, körül­ményeket, melyek a mun­kaviszony folyamatossá­gát nem szakítják meg. Hangsúlyozzuk, hogy e ki­vételek nem jelentik a N­EISk­igi kiesett időnek munkavi­­szonykénti értékelését, hanem csak »hidat« ké­peznek az előző és a kö­vetkező munkaviszony kö­zött, amely lehetővé teszi a munkaviszonyban töl­tött idő összeszámítását. Például a munkavi­szonynak 1953. szeptem­ber 1. napja után történő megszűnése nem szakítja meg a folyamatosságot, ha a dolgozó harminc napon belül új munkaviszonyba lép. Ha a dolgozó csak a huszonkilencedik napon tudott új munkaviszonyt létesíteni, ez a huszon­kilenc nap nem tekinthe­tő munkaviszonynak, csak összeszámítható ennek alapján az előző és az új munkaviszonyban töltött idő. Jubileumi jutalomra jogosultság elbírálásánál is az ilyen kieséseket fi­gyelmen kívül kell hagy­ni és csak a ténylegesen munkaviszonyban töltött idők huszonöt, negyven, illetve ötven éve után le­het jubileumi jutalmat fo­lyósítani. Felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy az előbb említett harminc­napos kedvezmény nem növelhető akkor sem, ha a dolgozó önhibáján kí­vül, például betegség miatt nem tudott har­minc napon belül új mun­kaviszonyt létesíteni. Nem vállalkozhatunk arra, hogy e helyen a munkaviszony folyama­tosságával kapcsolatos összes szabályokat ismer­tessük, ezért csak­ arra té­rünk ki, hogy a Munka Törvénykönyve hatályba­lépése előtt az áthelyezés helyett a két vállalat köl­csönös megegyezésével történt átvétel nem sza­kítja meg a folyamatos­ságot. Ezt hitelt érdemlő módon kell a dolgozónak igazolni. Ilyen igazolás például az átvétel idején kiállított eredeti okirat (szolgálati, működési bizo­nyítvány), vagy­ olyan sze­mély nyilatkozata, akinél kétséget kizáró módon nyilvánvaló, hogy a volt átvétel körülményeiről be­osztása folytán tudomása volt. Egyéb magánosok, volt munkatársak tizenöt, húsz évvel korábbi idő­pontra vonatkozó vssza­­emlékezései nem vehetők figyelembe. Az államosí­tások előtti időszakról a két érdekelt, ma is létező vállalatt hivatalos, cégsze­rű igazolása a volt átvé­telről természetesen szin­tén megfelelő igazolás, ha az utólag is kerül kiadás­ra. Fel kell hívnunk még a figyelmet, hogy a munka­­viszony folyamatossága bármennyire is a dolgozó önhibáján kívül szakadt meg, ha az a Munka Tör­vénykönyvének végrehaj­tási rendelete alapján nem folyamatos, méltá­nyosságból folyamatosnak minősíteni nem lehet. ime MR -----------------------------------------~ ~ Zárójelentés ax Az árvíz és a belvizek ellen folytatott védeke­zésről és a keletkezett károkról a Miniszterta­nács elé terjesztett jelen­tés beszámolt arról, hogy a hosszú telet követő hir­telen olvadás és az átla­gon felüli téli csapadék következtében március hónapban az ország úgy­szólván valamennyi fo­lyóján és belvízterületén egyszerre jelentkeztek áradások és belvizek. A gátakkal védett hagy folyók mentén szer­vezett védekezéssel sike­rült megakadályozni ár­vizek keletkezését. A Du­na jegének zavartalan le­vonulását elősegítette, hogy a jugoszláv vízügyi szervek és katonai ala­kulatok az apatini jég­torlaszt a zajlás megin­dulásáig felrobbantották. A Sió­torok és Mohács közötti szakaszon jégtörő­hajók bontották meg az átmeneti torlódásokat. A víz legnagyobbrészt ott öntötte el a környező területeket, ahol a kisebb folyók, patakok mentén nincsenek kellően kiépí­tett összefüggő gátrend­szerek, például az Ipoly, a Zagyva, a Tarna, a Marcal és a Sajó mentén. Súlyosbította a helyzetet, hogy a csatornákat és a kisebb folyók átereszeit, hídnyílásait a helyi szer­vek a kapott felhívás és figyelmeztetés ellenére általában nem tisztítot­ták meg a jégtől, a hor­daléktól. Növelte a ká­rokat az is, hogy sok he­lyen — az előírások elle­nére — ártéren emeltek ipari-, lakó- és mezőgaz­dasági épületeket. A szervezett védeke­zéssel sikerült lényegesen korlátozni az elöntéseket és elhárítani a sokszoro­san nagyobb károkat, en­nek folytán a károk jóval kisebbek, mint amekko­rák az 1940—42. évi ha­sonlóan szélsőséges idő­járású és vízjárású idő­­ s árvíz és a belvízi szakban voltak. 1942-ben 1,7 millió holdat borított belvíz és emiatt 640 ezer holdat nem is műveltek meg; ezzel szemben az idén az áradások legna­gyobb kiterjedése néhány napon át 600 ezer hold volt, ebből 440 ezer hol­­d­ ad leküzdéséről hát belvizek öntöttek el. Jelenleg már csak 130 ezer holdat — főleg rétet és legelőt­­ borít víz. 152 községben folyt vé­dekezés, 4 községet túl­nyomó részben, 55 közsé­get pedig részlegesen ki kellett üríteni. Mintegy ----------------------------­Rónai Sándor fogadta az Osztyapenko házaspárt Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, pénteken délelőtt a Ba­rátság Házában fogadta a Budapest felszabadítá­sáért hősi halált halt Osztyapenko kapitány leá­nyát, Valentyina Osztya­­penkót és férjét, N. I. Osztyapenkót, a szovjet hadsereg kapitányát. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt találkozón je­len volt Kristóf István, az MSZBT főtitkára. Külföldi államférfiak üdvözlő táviratai Hazánk felszabadulásá­­nak 18. évfordulója al­kalmából a szocialista or­szágok vezetői üdvözlő táviratokban tolmácsol­ták jókívánságaikat Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. A bolgár nép nevében Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép­­köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke és Di­­mitr Canev, a nemzet­­gyűlés elnökségének el­nöke; Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Viliam Siroky, a cseh­szlovák nép részéről; a kínai nép nevében Mao Ce-tung, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottságának elnöke, Vu Sao-csi, a Kínai Népköz­­társaság elnöke, Csu-te, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának el­nöke és Csou En-laj, az Államtanács elnöke, Kim Ir Szen, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizott­ságának elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertaná­csának elnöke és Coj Jen Gen, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökségének el­nöke, a koreai nép nevé­ben; Wladyslaw Gomul­­ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Aleksander Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke a lengyel nép nevében; a mongol nép nevében J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának első tit­kára, a Mongol Népköz­­társaság Minisztertaná­csának elnöke és Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnö­ke; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtaná­csának elnöke, Otto Gro­tewohl, az NDK Minisz­tertanácsának elnöke, dr. Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnökségé­nek elnöke és dr. Erich Correns, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja országos tanácsá­nak elnöke, a német nép nevében; a román nép nevében Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke, Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, Tru­ong Chinh, a nemzetgyű­lés állandó bizottságának elnöke és Pham Van Dong, a VDK miniszter­­tanácsának elnöke Viet­nam népének nevében küldött üdvözlő táviratot. Osvaldo Dorticos Tor­­rado, a Kubai Köztársa­ság elnöke és Fidel Cast­ro, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnöke távirat­ban fejezte ki jó kíván­ságait Dobi Istvánnak és Kádár Jánosnak. A felszabadulási évfor­duló alkalmából Dobi Istvánt táviratban kö­szöntötte Hadzsi Leshi, az Albán Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségé­nek elnöke. Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szövetségi Nép­­köztársaság elnöke táv­iratban üdvözölte Dobi Istvánt az évforduló al­kalmából. Számos más országból is érkeztek üdvözletek­­ Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Jó kí­vánságait fejezte ki nem­­­­zeti ünnepünkön Moham­med Zahir, Afganisztán­­ királya, Baudouin belga király, Victor Paz Esten­­■ soro, Bolívia államelnöke­­ Joao Goulart, a Brazíliai­­ Egyesült Államok elnöke, Ne Win, a Burmai Unió elnöke, Makariosz érsek a Ciprusi Köztársaság el­nöke, IX. Frigyes dán ki­rály, Gátnál Abdel Nasz­­szer, az Egyesült Arab­­­ Köztársaság elnöke, Halié Szelasszié­­Etióp császár, Uruho Kaleva Kekkonan, a Finn Köztársaság elnö­ke, Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnö­ke, I. Pál görög király, Sekou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke, S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság elnöke, Ah­med Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke, Abd­el Szalam Aref, az Iraki Köztársaság elnöke, Mo­hammed Riza Pahlevi iráni sah, Asgeir Asgeirs­­son, az Izlandi Köztársa­ság elnöke, Izhak Ben­­evi, Izrael állam elnöke, Hirohito japán császár, Amadou Ahidjo, Kame­run Köztársaság elnöke, II. Hasszán marokkói császár, Mahendra nepáli király, Antonio Segni, az Olasz Köztársaság elnöke, Willy Spühler, a Svájci Államszövetség elnöke, VI. Gusztáv Adolf svéd király, Luai Atasszi, a Szíriai Forradalmi Nem­zeti Tanács elnöke, Ferik Ibrahim Abbud, a Szudá­­ni Fegyveres Erők Leg­felsőbb Tanácsának elnö­­­­ke és Cemal Gürsel, a Török Köztársaság el­nöke Kádár Jánosnak, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnökének jó kívánságait fejezte ki Szi­­rimaro Bandaranaike asz­­szony, Ceylon miniszter-■ elnöke és Szalah Uttar, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnöke. Péter János külügymi­niszterhez üdvözlő távira­­­­tot intézett Iván Dasev a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Vad­ai David, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külü­­­ügy­minisztere. Csen Ji, t­­ Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztere, Pak Szot ■ Csei, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság­­ külügyminisztere, Marian Naszkowszki külügymi­niszter-helyettes, a Len­gyel Népköztársaság kül­ügyminisztériumának megbízott vezetője, M Dngerszuren, a Mon­gol Népköztársaság kül­ügyminisztere, Lothar Bolz, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügy­minisztere, Corneliu Me­nesett, a Román Népköz­­társaság külügyminiszte­re és Ung Van Khiem a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügymi­nisztere. Ugyancsak üdvözlő táv­iratot küldött Péter Já­nosnak Raul Roa, a Ku­bai Köztársaság külügy­minisztere, Dehar Shtylla, az Al­bán Népköztársaság kül­ügyminisztere és Kacsa Popovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság külügyi államtitkára is táviratban fejezte ki jó kívánságait a magyar kül­ügyminiszternek. Felszabadulási évfordu­lónk alkalmából José Fellman Velarde, Bolívia külügyminisztere, Hermes Lima, a Brazíliai Egye­sült Államok külügymi­nisztere, dr. Subandrio, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere és Gol­­da Meir, Izrael külügy­minisztere szintén üdvöz­lő táviratot küldött Péter János külügyminiszter­nek. (MTI) Külföldi szó üdvözlő táviratai A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsához üdvöz­lő táviratok érkeztek a szovjet, a csehszlovák az NDK-beli, a lengyel s­za­­­ kszervezetek a Szaktanácshoz mán, a bolgár, a jugosz­láv, a kubai, a mongol, a vietnami és az albán szakszervezetektől. (MTI) ----­ Fogadás az­­ A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa ha­zánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön este fo­gadást adott az Országház­ban. A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Ne­mes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai. Részt vett a fogadáson az MSZMP Központi Bizott­ságának, az Elnöki Ta­nácsnak és a Miniszterta­nácsnak számos tagja, a politikai, gazdasági, a kul­turális élet sok más ve­zető személyisége. Jelen volt a fogadáson Maurice Thorez, a Francia Kom­munista Párt főtitkára és felesége, Jeanette Ver­meerseh, a Francia Kom­munista Párt politikai ks- országházban zottságának tagja. Ott volta­k a budapesti diplo­máciai képviseletek veze­tői és számos tagja. A meleg baráti légkör­ben lezajlott fogadáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke pohárkö­szöntőt mondott, amely­ben üdvözölte a fogadá­son megjelenteket. (MTI)­­ Jugoszláv szakszervezet Pénteken a szovjetunió­beli látogatásából haza­térő jugoszláv szakszer­vezeti küldöttség Szveto­­zár Vukmanovics, a Ju­goszláv Szakszervezetek Szövetsége központi taná­csa elnökének vezetésével Budapestre érkezett. A küldöttséget, amely a­ ­ küldöttség Budapesten a Szaktanács főtitkára. Szaktanács elnökségének meghívására egy napot ha­zánkban tölt, a Ferihegyi repülőtéren Brutyó János, a Szaktanács főtitkára, Beckl Sándor, a Szakta­nács titkára, valamint több magyar szakszerve­zeti vezető fogadta. Fogadás az NDK nagykövetségén Kurt Blecha, a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa saj­tóhivatalának hazánkban tartózkodó vezetője pén­teken a német nagykövet­ség Ajtósi Dürer-sori épü­letében fogadást adott a magyar újságírók tiszte­letére. Részt vett a találkozón Wilhelm Meissner, a Né­met Demokratikus Köz­társaság budapesti nagy­követe is. A szívélyes, baráti han­gulatban lezajlott találko­zó végén bemutatták az emigráns német antifa­siszták által 1935-ben ké­szített »Der Kämpfer« cí­mű filmet, amelynek ren­dezője Gustav von Wan­­genheim. (MTI) jf' _ __________________NÉPSZAVA__________________________ ______1963. április 6

Next