Népszava, 1963. június (91. évfolyam, 126-151. sz.)

1963-06-07 / 131. szám

Az óngőz, a savgáz Meleg óngőz, sósavgáz, kitört ablakok, piszkos falak. Ez jellemző a Ganz- MÁVAG Mozdonygyár lemezműhelyének ónozó helyiségére. Az emberek­nek csak a körvonalai látszanak a füstben. A káros gőzök és gázok megeszik a csöveket, a kábeleket a falat, és ki­kezdik az emberi szer­vezetet is. Az ajtót csuk­va kell tartani, mert a többi munkások nem en­gedik, hogy ez a kis mű­hely szennyezze a nagy­csarnok levegőjét. — Mi nem dolgozunk csökkentett munkaidőben, mint ők — mondják a­­ nagycsarnokbeliek. — Leg­alább mi kíméljük ae egészségünket, ha már az övékére nem vigyáznak.­tik a dolgozókat, hogy evés előtt mossanak ke­zet és a cigarettát csak szipkából szívják, ne­hogy a káros anyagok a szervezetükbe jussanak. S azt is tudják, hogy ezek az emberek, akik egyéb­ként a keresetükkel elé­gedettek, minden időben helytállnak. Pillanatnyilag is tízen dolgoznak a csoportban, a korábbi öt szokásos tizenhárom fő helyett; szóvá sem teszi­ ezt, mert tudják, hogy az üzem munkaerő-gondok­kal küzd. meg az emberek bizalma Cigarettát csak szipkából Az ónozónak kinevezett helyiségben négy évvel ezelőtt felszereltek ugyan egy cukrászdából kiko­pott, kávénhedt ventillá­torra emlékeztető forgó­alkalmatosságot, de ez nem sokat ér. Az üzem­orvos és a szakemberek szerint peremelszívó-be­­rendezés felszerelésére lenne szükség. — S miért nem csinál­ják meg? A művezető, a szakszer­vezeti bizalmi, az üzem biztonsági megbízottja és az érdekelt munkások ta­nácstalanul összenéznek és fásultan megjegyzik: — Nem tudjuk. Talán beruházás kellene hozzá. Mi már mindent elkövet­tünk, akikre tartozik, tudják, hogy tarthatatlan a helyzet, mégsem intéz­kednek. Négy év óta ismerik az ónozóban uralkodó ál­lapotokat s négy év óta úem intézkednek — leg­alábbis nem úgy, hogy annak valamiféle látszata lenne. Pedig igazán gro­­teszkül hat, amikor a munkásvédelmi szemlén a bizottság tagjai bekuk­kantanak az ónozóba (hosszú ideig nem lehet benn kibírni) és arra is-De hát ha a munkások megértik a vezetők gond­jait, a vezetők miért nem értik meg a munkások baját? Négy év után a kérdést most már így kell feltenni, nem beszélve ar­ról, hogy egy olyan, egészségre ártalmas mű­helyről van szó, amely­nek üzemeltetését ha­zánkban nem mindenütt engedélyeznék, s ilyennek a tervét egyáltalán jóvá sem hagyná egyetlen szakszervezeti bizottság sem. — Mindenki tudja, hogy jogos a panasz, meg is ígérik, hogy változtatnak rajta, csak éppen semmi sem történik — panasz­kodik Bese András bá­dogos. — Fiatal vagyok még, családom van, fél­tem az egészségem. S ha már ezt a szakmát vá­lasztottam, itt kell és itt is akarok dolgozni. Viszont rosszul esik, hogy leg­utóbb is a fejemhez vág­ták: »Ha nem tetszik, menjen máshová!­­Nos, az ilyen álláspont a megoldást nem segíti elő. Mert az öngőz, a sav­­gáz »csak« a vasat, a csö­veket, a vakolatot s eset­leg néhány ember szer­vezetét kezdi ki. Az ef­fajta felfogás azonban ki­kezdheti az emberek bi­zalmát is. Zsidai Pál A munkások megértik a vezetők gondjait Jogász világkongresszus Budapesten A Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövet­ségének titkársága a na­pokban Marianske Lazáré­ban ülést tartott. A tit­kárság fontos kérdésekről tárgyalt, többek között egyhangúlag úgy határo­zott,­­ hogy a Vili. világ­­kongresszust a jövő év márciusában Budapesten rendezik meg. A DM­SZ legutóbbi szófiai világkongresszusán 45 ország képviselői vet­tek részt. Jövőre ennél is több résztvevőre számíta­­nak, hiszen a szövetség nemzeti tagozatainak szá­ma a legutóbbi években — különösen Latin-Ame­­rikában — jelentősen emelkedett. A Demokra­tikus Jogászok Nemzet­közi Szövetségének jelen­leg 76 országban van­ nem­zeti tagozata. (MTI) A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének ülése A Pedagógusok Szak­­szervezetének központi vezetősége csütörtökön a szakszervezet székházában ülést tartott A tanácsko­záson, amelyen Lugossy Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettes is részt vett, a most záruló tanév tapasztalatairól és az 1963—64-es oktatási év feladatairól tárgyaltak. Ugyancsak az ülés napi­rendjén szerepelt az új tanévnyitó utasítás terve­zetének megvitatása, to­vábbá több más időszerű kérdés. A központi veze­tőség jelentést hallgatott meg a szakszervezet VII. kongresszusa óta végzett munkáról. (MTI) Karton fürdőruha 85,— Ft-tól 105,— Ft-ig Szatén-karton fürdőruha 93,— Ft-tól 130,— Ft-ig Piké fürdőruha 100,— Ft-tól 145,— Ft-ig Pamut, kötött fürdőruha 60,— Ft-tól 80,— Ft-ig Bán­on fürdőruha 160,— Ft-tól 302,— Ft-ig ÚJ NYÁR ÚJ FÜRDŐRUHA ­ „Több a zöldség, a gyümölcs, mint tavaly - gyorsan kell szedni és szállítani" Tegnapi lapszámunk né­hány ezer példányában a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetéről szóló írásunkban nyomdahiba következtében hibás táblázat jelent meg. A táblázat helyesen: Orszá Saláta 1000 fej­­os fel­ júniu. 1963 21 558 ásárlás 4-ig 1963 28 696 Állami fej fogy júniu 962 0,80 isztói árat is 4, im 0,50 Ft Retek 1000 cs. 17 288 16 089 CS. 1,20 1,30 Zöldhagyma 1000 cs. 8 237 9 008 cs. 0,80 0,00 Újkaralábé 1000 cs. 4 233 5 738 cs. 2,50 2,80 19 tejburgonya vagon 12 105 kg 9,00 5,20 Vi kelkáposzta, vagon 37 94 Kg 6,40 2,50 Zöldborsó vagon 144 411 Kg 7,40 4,80 Cseresznye vagon 78 166 Kg 8,00 7,40,, Eper vagon3 19 kg 26,00 24,00)> Lehet-e lila egy ló? Szék­nek, asztalnak, fal­nak támasztva hat fest­mény. Velük szemben ti­zennyolc öntő. A festmé­nyek a Képcsarnok Vál­lalat raktárából jöttek — az öntők most mosakod­tak le a fürdőben. A festőnek nincs köze ezekhez a képekhez. A festő mégis nyugtalan. Ül az öntők között és nézi az arcukat. Most majd neki fognak magyarázni. Három, négy év óta elő­ször. Mert eddig mindig ő­­állt a képek előtt, mö­götte vaskos félkörben a brigád és reggeltől néha késő délutánig ő beszélt Színekről, korokról, irány­zatokról. A naplóba ilyen­kor mindig belekerült a pontos bejegyzés: »Va­sárnapi látogatás a Nem­zeti Galériában. IS bri­gádtag, plusz 20 hozzá­tartozó ...« Már 22 tárla­tot őriz a napló. Dobol a festő ceruzája. A figyelő arcok lassan sorban megenyhülnek. Látszik, hogy mindenki­ben fogalmazódik valami. Csakhogy ki kezdje? Egy »provokatív« kérdést ta­lán. — Nézzék csak azt a lila lovat. Hát lehet egy ló ilyen színű? ... A kérdés valósággal fel­robbantja a csendet. A lila lóról mindenki szólni akar. És mindenki védeni akarja. — Fényhatás... a mű­vész kihangsúlyozott mon­danivalója ... az egész kép hangulata lírája... a festő sajátos látásmódja, kifejező ereje... öntők rakják egymás mellé ezeket a szavakat. Ha nem hallanám, nem hinném. Az öntők Duna­­harasztiból, Taksonyból és Monorról járnak a Ma­gyar Posztóba, s egyéb­ként nagyon jól tudják, hogy lila ló nincs. A festő ceruzája már nyugodtabban kopogja az asztalt. Dr. Molnár József, a Képcsarnok Vállalat szer­vezője, annyi szép fest­mény lelkes falusi terjesz­tője lép most a brigád elé. — Ezt a hat képet, s még néhány tucatot hol­nap gépkocsiba rakom, s aztán nekivágok a Kis­kunságnak. Tanyáról nyára megyek. Olyan he­lyekre is bekopogtatok, ahol talán még soha nem láttak értékes, valóban művészi alkotást Szeret­ném, ha segítene nekem a brigád. Mit mondjak­­ például erről a tájképről. . hogyan kínáljam?­­ Amit a lila ló elindí­tott, már nem lehet meg­állítani. A Magyar Posz­tó öntőbrigádja beszélni , akar a képekről. Ez még nem minden — tud is be­szélni róluk. Ha kezdő szervező lennék, hasznát venném és jegyezném, amit mondanak. Lehet, hogy nem mindig szaba­tosak a kifejezéseik, né­ha meg-rr­egállnak és ke­resik az idevaló szót, a szemük azonban már na­­­­gyon jól látja a képet, érzékeli színeit, fel tudja becsülni értékeit. S ha Végiggondoljuk azt­­ a nagyon hosszú utat, ami­t a kokillától, a forma­­i szekrénytől, azt öntvény­től — olykor kocsmán,­­ kártyán és egyebeken ke­­­­resztül — egészen a ga­­­­lériáig vezet, akkor érzi , igazán az ember, milyen­­ szép magaslatra jutott már eddig is ez a más­fél tucat posztógyári munkás. S mennek tovább. A brigád képzőművészeti »idegen vezető­je«, Moldo­­ván István SZOT-díjas festőművész már a követ­kező hetek, hónapok prog­ramját terjeszti elő. Hosz­­szú listája van a külön­böző tárlatoknak. Közösen döntik el, hogy melyiket nézzék meg. — Az asszonyok mit szólnak ezekhez a rend­szeres hétvégi kiállítás­­látogatásokhoz? — Most már nem lehet­ne őket otthon tartani. Volt rá példa, hogy hetvenen érkeztek a Ga­léria elé, ismerősök, ba­rátok is társultak hozzá­juk. Nem a gyárból, job­bára hazulról, a falub­a. A gyárban sokan még nem is tudják, hogy az öntőbrigád festőművészt vett a tagjai sorába. — A nagy csodálkozás­ban erről egészen meg­feledkeztünk — ismerik be és az új vállalásba már ez is bennfoglal­tatik: beszélni róla egyre töb­beknek, hívni másokat is a műalkotások elé, hadd legyen minél több ér­tője és ismerője a szép­nek, összecsomagoljuk a hat képből álló »vizsgaanya­got«. A festő és a brigád is búcsúzik. — Akkor szombaton a műteremben ... Most már tudom: ez a posztógyári munkás—mű­vész barátság nem a lát­ványosságért köttetett... Kiss Gy. János Hat kép a kiskunsági tanyavilágba autózik — Képzőművészeti „idegenvezetés“ Öntők és festőművész „kérdezz felelek­'-je a Nemzeti Galériában Le kell szögezni, hogy kitűnő, a maga nemében színvonalas szórakozást nyújtó a József Attila Színház idei utolsó be­mutatója. Az előadáshoz az alapanyagot Jacques Dévainak, a francia bul­várszínpad mesterének a komédiája szolgáltatta. Ami magát a történe­tet, helyesebben a bonyo­lítását illeti, nem különö­sebben nagy igényű munka. Az egyes mozza­natokat sokszor ugyanis belső logika híján esetle­gességek tapasztják össze. Igaz, ezek többségükben alkalmazkodnak a hely­zetkomikumra épülő víg­játék »örökifjú« hagyo­mányaihoz. A vígjátéki alaphelyzet az, hogy az Ile de France luxushajó kabinjában megbújt pénztelen fiatal­ember és egy fiatal lány — a kabin jogos bérlője — alkalmi szövetségre lép egymással. A fiú ugyanis milliomos szerelme után lopakodott a hajóra, a lány viszont egy kis pénz­re téve szert, milliomos férjet akar fogni magá­nak a hajón. Ebből indul ki a mu­latságos, fordulatos cse­ w vw WVWi A potyautas Bemutató a József Attila Színházban wvwwwwwwv lekmény, amelynek végén egyikük sem száll ki az új világ partjára, hanem milliók nélkül ugyan, de a tiszta szerelem érzésé­vel a szívükben fordul­nak vissza a jó öreg ó­­hazába. Kétségtelen, van a darabban naivan kezelt szociális mondanivaló is, amely abban a közhely­ben fogalmazható meg, hogy a pénz önmagában nem boldogít. Azonban nem is ez az érdekes, hanem a mese nyújtot­ta alkalom a jó mulat­ságra. Ezt a históriát tette még hatásosabbá Nádas Gábor remek ritmusú muzsikája, amelyet Sze­nes Iván kitűnő dalbeté­teire komponált. A színház színészei kar­öltve a vendégként sze­replő Törőcsik Marival, élnek a lehetőséggel, ön­feledten, felszabadult jó­kedvvel komédiáznak. El­sősorban Bodrogi Gyula játéka pompás. Bámula­tos biztonsággal mozog a zenés vígjáték keretei közt is. • Egész lényéből csak­­úgy árad a humor, amikor pedig táncol, szinte minden porcikája külön érezteti a zene rit­musát. Mellette Törőcsik Mari vonzóan kedves, szellemesen rafinált ala­kítása tanit ki. ő is kitű­nően oldotta meg a fel­adatát, a számára szokat­lanabb vígjátéki közeg­ben. A többiek közül Ve­­lenczei István egy szer­telen amerikai millio­most, Kállai Ilona egy szeszélyes, hisztérikus amerikai lányt, Káló Fló­rián pedig egy érzelmei­ben összekuszálódott fő­­stewardot alakított kitű­nően. A rendező, Benedek Árpád munkájának ered­ménye a játék zökkenő­mentes pergése mellett, hogy sok egyéni, ötlettel gazdagította az előadást. Nagyon tetszett egyéb­ként Neogrády Miklós díszlete és Schaffer Judit kosztümtervei. Szombathelyi Ervin NÉPSZAVA Készült idés a nők moszkvai világkongresszusára A gyermekről, a családról,­­ a békéről szólnak öt világrész asszonyai A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának székházá­­ban csütörtökön délelőtt a nők moszkvai, június 24—29-ig tartó világkong­resszusára készülő dele­gáció találkozott a sajtó képviselőivel. Erdei Lász­lóné, a tanács elnöke, a delegáció vezetője mu­tatta be a küldöttséget, amelyben a műszaki tu­dományok doktora, jogász, ter­melőszövekezeti pa­­rasztasszony, pamutipari, munkásnő, nőszövetségi titkár és újságíró is he­lyet foglal. Erdei Lászlóné ismer­tette a nők világkongresz­­szu­sának célkitűzéseit és napirendjét. Több előadás hangzik majd el, így pél­dául a nők szerepéről a békeharcban, a nőknek a társadalmi és családi jo­gokért folyó harcáról, a nemzeti függetlenségért vívott harcban elfoglalt szerepükről, a gyermekek és az ifjúság neveléséről. Ezen a kongresszuson választják újjá az NDN tisztikarát és megvitatják programját. A Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség szé­lesre tárta kapuit: ezen a kongresszuson ugyanis nemcsak a tagországok vesznek részt, hanem bárki elmondhatja véle­ményét, aki egyetért a célkitűzéssel és kész cse­lekedni a béke megvaló­sításáért. A világ minden részén nagy a készülődés. A nő­szövetségek úgy szervez­ték meg az előkészülete­ket, hogy azok segítsék saját hazájuk belső prob­lémáinak megoldását, több helyen pedig a kül­döttek útiköltségének megteremtésére is akciót indítottak. Chilében például tilta­kozó gyűléseket szervez­tek az áremelések ellen és követelték a gyermek­­intézmények rendszerének kiszélesítését. Ugyancsak Chiléből érkezett az a hír, hogy a szakszerveze­tek, különösen a salét­rom- és rézbányászok, je­lentős anyagi támogatás­sal járulnak a küldöttek útiköltségéhez. Japánban a kongresszust előkészítő bizottságban több mint húsz nőszervezet vesz részt és közös felhívást adtak ki a béke védelmé­ben. Ausztriában a nő­szövetség a felkészülés jegyében akciót indított a háborús filmek betiltá­sáért, a gyermekintézmé­nyek segítéséért. A magyarországi előké­születek már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek. A­ sajtótájékoztató végén a jelenlevők meglepetésére egy magnetofonszalagról kedves gyerekhang csen­dült fel. Ez a szalag is a kongresszusra készült, a kecskeméti zenei általá­nos iskola­ hallgatói rö­vid magyar, orosz, angol, francia, német és spanyol szöveggel és sok zenével köszönik meg a gyere­kekről való gondoskodást, s a szüntetem küzdelmet a békéért. (lendvai) ­ A VILLERT VÁLLALAT értesíti megrendelőit, hogy VILLAMOS FORGÓGÉP­, FALISZELLŐZŐ ÉS AKKUMULÁTOR áruforgalmi osztálya Budapest, XIII., Népfürdő utca 17. szám alól a központi irodaházba. Budapest, VII., Vörös­marty utca 16. szám alá költözött Telefonszám: 410—565, 223—016 Az osztályhoz tartozó gyártmányféleségek rak­tárainak Kistarcsára való költözködése folya­matban van. A vállalat közli, hogy az egyesített SZERELÉSIANYAG- ÉS KÉSZÜLÉK­ OSZTÁLY (azelőtt Népköztársaság útja 6.) az áruforgalmat Budapest, VII., Vörösmarty utca 16. szám alatt bonyolítja Telefonszám: 422—934, 223—679 A szerelési anyag és készülékosztály telephelyei változatlan helyen működnek A VILLÉRT irodaház központi telefonszáma: 420-998 Fehér Lajos látogatásai Borsodban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a hét el­ső három napját Borsod megyében töltötte. A Minisztertanács el­nökhelyettese Borsod me­gyei látogatását befejez­ve, csütörtökön Szolnok megyébe utazott. Somogyi Miklós látogatása Fejér megyében Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsának elnöke csü­törtökön F­ejér megyébe látogatott. Székesfehérvá­rott a megyei pártbizott­ság székházában Juhász Jánossal, a megyei párt­bizottság első titkárával és a megye több más ve­zetőjével tanácskozott, majd velük együtt felke­reste a guttamási bánya­telepet, a Fejér megyei bauxitbányák központját. Somogyi Miklós délután Mórra látogatott, ahol a Kossuth Termelőszövet­kezet és a Móri Állami­­gazdaság munkájával is­merkedett. (MTI) 1963. június 7

Next