Népszava, 1963. október (91. évfolyam, 229–255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

Világ proletárjait egyesüljetek! PSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM­ÁRA 60 FILLÉR 1963. OKTÓBER 19. SZOMBAT Lelki könyökvédők , hangzik ez a megnevezés, nem egy ember, aki ezen a rétegen kívül van — részben az évtize­dek alatt untig ismétlődő karikatúrák, sikeres vagy kevésbé sikeres viccek hatására — maga elé képzel egy hajlongó, szemüveges, megszeppent em­berkét, aki kabátján könyökvédőt visel. Tagadhatat­lan, hogy egy ilyenfajta, közhellyé vált, állandó »jelkép« arra is alkalmas, hogy eltorzítson százezrek lelkében egy embercsoportról kialakult nézetet. Az is igaz, hogy mint minden karikatúra szél­sőségeiben, ezekben is természetszerűleg sok a túl­zás. De a minek tagadnánk — van azért lényegre ható megfigyelés is a torz képekben. Az őszintétlenség szüli azt a fajta csendet, amely akkor keletkezik, ha egy hivatali kollektívát felszó­lítanak, mondja meg véleményét a főnök beszámoló­járól, vagy éppen magatartásáról, sokszor beszéde­sebb egy parázs vitánál. »Minek beszéljek, amikor e hivatalból úgyis jobban tud mindent?« — kérdik az emberek, és ebből a magatartásból alakulnak ki a címünkben említett lelki könyökvédők, amelyeket nem lehet látni — mégis észre kell venni őket. Nem tréfa, hanem a hivatalokban eddig még kiirtatlan lelkűlét biztos jele, tagadhatatlan bizonyí­téka, hogy száz meg száz osztályon és főosztályon — van belőle elég, hiszen hazánkban a miniszté­riumi és tanácsapparátusban összesen 70 ezer ember dolgozik — valóban minden kérdésben a vezetőt tartják a hivatalból legokosabb embernek, vagy ha nem is tartják annak, nyilvánosan nem hajlandók az ellenkezőjét állítani. Könnyű lenne egyszerűen afféle beosztotti gerinctelenségnek, örök tisztviselői beteg­ségnek betudni ezt a helyzetet — de a kérdés nem ilyen egyszerű. Egyáltalán nem kell ugyanis régi tisztviselő-család sarjának lenni ahhoz, hogy valaki fölvegye a főnök előtti udvarlás nagy lelki könyök­­véd­őjét. Szép számmal hozhatnánk példát — sajnos — munkásokból, parasztokból lett hivatali embe­rekre is, akik ugyanezzel a ruhadarabbal szerelik fel magukat. 1 'iS, AMI MÉG KÜLÖNÖSEBB: a mi népi rendsze­ri rünkben felnőtt vezetők egy része is szívesen "­ látja ezt a fő embereken. Sok mai fogantatású fő­­l­nök se bánja néha, ha ő a legokosabb — vagy legalábbis ezt mondják róla. Mindaddig, amíg a vezető — hivatali, irodai, közigazgatási beosztásában ’­­— valóban egyesíti a szakértelem és a vezetni tudás magas színvonalát, ebben az igen jóleső elismerésben nincs is veszély. De azonnal veszélyessé válik, ha a vezető valamilyen vonatkozásban lemaradt, ha valamihez nem ért eléggé. El szeretnék oszlatni egy félreértést: teljesen el­képzelhetetlen, hogy például egy városi tanácselnök mindenhez értsen, hogy egymaga különb egészség­­ügyi, kereskedelmi, műszaki, építkezési és oktatási szakember legyen, mint referensei, illetve osztály­­vezetői.­Nemcsak a tudomány differenciálódott any­­nyira, hogy az egykori polihisztorok, a minden tudo­mányághoz értő bölcsek kora lejárt. A hétköznapi élet is a mérhetetlenül bonyolult feladatok egy-egy szektorára szorítja a legjobb fejű szakembert is. Annál veszélyesebb hát, ha egyre növekvő köve­telmények között valaki azt képzeli, vagy azt kép­zel­teti magáról, hogy feltétlenül igaza van minden szakkérdésben. H­OGY ENNEK a MAGATARTÁSNAK — a haj­­bókolásnak és elfogadásának — milyen követ­kezményei lehetnek, azt különleges fantázia nél­kül is el lehet képzelni. így születhetnek határo­zatok, amelyek végrehajthatatlanok, tervek, amelyek kivihetetlenek, elgondolások, amelyek már m­egfo­­gamzásuk pillanatában elvetéltek, mégis gyakran súlyos gazdasági kihatásuk lehet. Csak meg kellene mondani, hogy rosszak — de nemegyszer nincs, aki megmondja. Törődjünk bele? Talán nincs lehetőség a vál­toztatásra? — Van! Nincs olyan intézményünk, hivatalunk, ahol a rendszeres munkaértekezletek ne biztosítanák a jo­got is, a lehetőséget is a hibás, téves intézkedések, vagy akár a főnöki csal­hatatlanság bírálatára. Ál­lamgépezetünk nem öncélú masina, nem holmi Olimposz a tömegek fölött, hanem az egész társada­lommal mind szervesebben összenövő szocialista ál­lamapparátus. Éppen a tanácsrendszer teszi lehetővé, hogy a lakosság is egyre szélesebb köre kísérje figyelemmel, segítse, lelkesítse, vagy bírálja a mun­kát. Mindenkinek, aki bátran és őszintén fejt ki reá­lis, a nép érdekét szolgáló — habár a feletteséével ellentétes — álláspontot, éreznie kell, hogy nem ma­gára hagyott, karikatúraemberke, nem dacoskodó törpe egy hatalmas íróasztallal szemben, de mögötte áll maga a társadalom, amelyet hajlongással soha­sem lehet jól szolgálni, becsületes, igaz szóval — mindig. A lelki könyökvédő pillanatnyilag lehet kényel­mes, még előnyt is szülhet, sőt, hónapokig, vagy éve­kig akár az előlépés távlatait is felcsillanthatja. De már ma is társadalomellenes, és hosszabb távon mindenkire visszaüt, arra is, aki meghajol, arra is, akinek meghajolnak. A DIVAT GYORSAN FEJLŐDIK. Évszázadunk tu­catjával dobja lomtárba a nemrég még tetsze­tősnek tartott ruhadarabokat. Legfőbb ideje, hogy közéjük dobjuk a lelki könyökvédőket is. Baktai Ferenc­ isztviselő, közalkalmazott ... Ha el­ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága pénteken kibő­vített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Központi Bizottság tag­jain és póttagjain kívül a Központi Revíziós Bizott­ság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megyei bizottságainak első titká­rai, a budapesti pártbi­zottság titkárai, a buda­pesti kerületi pártbizott­ságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a sajtó képviselői. Az ülésen Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára tájékoztatta a részvevőket néhány idő­szerű külpolitikai kérdés­ről. A tájékoztatót a Központi Bizottság egy­hangúlag tudomásul vet­te. Megtárgyalta a Központi Bizottság a Politikai Bi­zottság előterjesztését és Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának referátumát az időszerű gazdasági tenni­valókról. A Központi Bizottság vita után egyhangú hatá­rozatokat hozott. (MTI)­ ­Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága I \ / 'A : •• !\'T)EZ£ |---------------- ■■ ■A A lakosság Miért félnek Ma: \ és a a kiserdőtől Munkaügyi­­ bányászok érdekében a Törökvész utcai gyerekek ? tanácsadó (Riport a 2. oldalon) (Riport a 8. oldalon) (A 4. oldalon) Magyar—szovjet katonai nagygyűlés Moszkvában Czinege Lajos és Andrej Grecsko beszéde Pénteken a szovjet had­sereg központi házában a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma és katonai akadémiája, valamint a moszkvai helyőrség kép­viselői nagygyűlésen ta­lálkoztak a Czinege ha­jós vezérezredes, honvé­delmi miniszter vezetésé­vel a Szovjetunióban tar­tózkodó magyar katonai küldöttséggel. A nagygyűlésen megje­lent Andrej Grecsko mar­sall, a szovjet honvédel­mi miniszter első helyet­tese, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka, Jepi­­sev hadseregtábornok, a honvédelmi minisztérium politikai főcsoportfőnök­ségének vezetője, Roko­­szovszkij marsall, vala­mint a különböző fegy­vernemek számos mar­­sallja, tábornoka és tiszt­je. Ott volt Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Jepisev hadseregtábor­nok megnyitó beszéde után a Zsukovszkij kato­nai akadémia egyik taná­ra, Sisov ezredes, a Szov­jetunió hőse köszöntötte a magyar katonai kül­döttséget. A moszkvai helyőrség katonáinak ne­vében a Kalinyin nevét viselő tamanyi gépesített gárdaalakulat egyik tiszt­­helyettese, majd Sarohin vezérezredes, a Magyaror­szág felszabadításában részt vett 57. hadsereg egykori parancsnoka szó­lalt fel. Ezután a jelenlevők nagy tapsa közepette Czi­nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Kö­szönetet mondott a Szov­jetunió kormányának és Malinovszkij marsallnak a meghívásért, a felejthe­­tetlen látogatásért. Láto­gatásunk azt a célt szol­gálja — mondta —, hogy tovább erősödjék népeink hadseregeink gazdag for­radalmi hagyományokon nyugvó internacionalista barátsága, még jobban mélyüljön kölcsönös kap­csolatunk. Elmondhatom hogy látogatásunk nem­csak elérte célját, hanem nagyon eredményesnek bizonyult. A magyar honvédelmi miniszter a továbbiakban foglalkozott a magyar hadsereg fejlődésének je­lenlegi szakaszával, majd kijelentette: — Egész népünkkel tel­jes mértékben helyeseljük a Moszkvában megkötöt részleges atomcsend egyezményt, amelyet a mi kormányunk is aláírt. Ugyanakkor mi, katonák is elítéljük a kínai veze­tőknek az egész emberi­ség, s a szocializmust építő népek érdekeit semmibe vevő álláspont­ját, és azt a szakadár tevékenységet, amely a nemzetközi munkásmoz­galom megbontására irá­nyul. Beszédének végén Czi­nege Lajos átnyújtotta Grecsko marsallnak a magyar néphadsereg ajándékát, a gellérthegyi Szabadság-emlékmű ki­csinyített mását. Ezután Andrej Grecs­ko, a Szovjetunió mar­­sallja, a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka emelkedett szólásra. A többi között kijelen­tette, hogy a szovjet és a magyar nép fegyverba­rátsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében született. Grecsko marsall beszé­de végén átadta a magyar néphadseregnek a szovjet fegyveres erők ajándé­kát, a gárdaalakulatok vörös zászlaját. Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi mi­niszter, pénteken fogadást adott a­ Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar katonai küldött­ség tiszteletére. Százezer új tv-előfizető kilenc hónap alatt 1,3 milliárd percet töltöttünk telefonálással az idén öt érdekes hírt hallot­tunk a Posta Vezérigaz­gatóságán. Elkészült az elmúlt kilenc hónap gyorsstatisztikája. Ebben az időszakban 358 190 000 levelet, 8 300 000 csoma­got, 15 105 000 postai utal­ványt továbbítottak. Még soha nem kézbesítettek annyi hírlapot, mint eb­ben a kilenc hónapban: 587 954 000-et. Ismét emel­kedett a telefonbeszélge­tések száma: 403 397 000 helyi beszélgetést bonyo­lított le a posta, az inter­­urbán vonalakat pedig 99 692 000 percre vették igénybe. . A statisztikusok számítása szerint az el­múlt kilenc hónapban több mint 1,3 milliárd percet töltöttünk telefo­nálással. Az osztrák postai szak­emberekkel a napokban fejezték be a tárgyaláso­kat. Megállapodtak a két ország közötti interurbán kapcsolatok további bő­vítésében, a telefonforga­lom gyorsításában. Az új nemzetközi telex­központ építését a jövő év közepén kellett volna befejezni. A postások 1964 júliusa helyett már most, november 7-én üzembe­helyezik a nemzetközi te­lex­központ egy részét. Október 20—26 között országos forgalomszámlá­lást rendez a posta. A felmérés nemcsak a pos­ta forgalmának alakulá­sáról ad majd képet, ha­nem arról is, hogy egy­­egy küldemény hogyan jut el a címzettekhez. Szeptember végén 425 500 televíziós készü­lék volt az országban. Figyelembe véve, hogy az elmúlt napokban jelentős forgalmat bonyolított le a kereskedelem, rendkí­vül sok készüléket adtak­­­­ el, így a számítások sze­rint az év eleje óta száz­ezerrel emelkedett az elő­fizetők száma — a múlt év végén 328 000 volt az országban — ez annyit jelent, hogy az idén töb­ben vásároltak tv-t, minrt 1958-tól 1960-ig három év alatt. (moldován) Tizen­kor csaknem 300000 A .Szolnok megyei Er­dőgazdaságban dr. Sáli József, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság he­lyettes vezetője tájékozta­tást adott a sajtó képvi­selőinek az erdőtelepítés és fásítás eddigi eredmé­nyeiről és a további ter­vekről. Magyarországon a második világháború előtt nem folyt szervezett er­dőtelepítés. 1950 őszén in­dult meg először a fásí­tási munka. Az akkori, egymillió forintot is alig meghaladó beruházási hi­tel 1955-ben már elérte az évi 100 millió forintot. Az első ötéves tervtör­vény az erdőtelepítési és fásítási feladatok megha­tározása mellett előírta a mezővédő erdősávok tele­pítését is. Ma már ország­szerte vannak erdősávok, amelyek nemcsak a me­zőgazdasági területeket védik, hanem fatömegük év alatt hektárt f ásítottak is számottevő. Bizonyí­tott, hogy az erdősávok védőhatása befolyásolja a terméshozamot: például a búza 20—60, a kukorica 14, a kender 50—70 szá­zalékkal többet terem így, mint szabad területen. Az állami gazdaságokon, termelőszövetkezeteken, legeltetési bizottságokon kívül a tanácsi szervek, közúti, MÁV- és vízügyi igazgatóságok tizenké­ év alatt 191 000 hektárnyi fásítást végeztek. Az er­dőgazdaságok területén 97 000 hektár erdő léte­sült. A Szolnok megyei vi­szonyokról Marton Tibor a helyi erdőgazdaság igazgatója beszélt. Szol­nok megye az ország er­dőben legszegényebb te­rülete — mondotta. — A szelek, aszályok, a tava­szi homokverések nagyon sok kárt okoznak. (bakos) A Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz 20-at A Szovjetunióban pén­teken fellőtték a Koz­mosz 20. jelzésű mester­séges holdat. A szputnyi­­kon tudományos műszere­ket helyeztek el, amelyek segítségével folytatják a világűrkutatást a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően. A szputnyik pályaele­mei a következők: Keringési idő 89:55 perc, legnagyobb, távolság a Földtől (apogeum) 311 ki­lométer, legkisebb távol­ság a Földtől (perigeum) 206 kilométer. A pálya síkjának az Egyenlítő sík­jával bezárt hajlásszöge 65 fok.. A tudományos beren­dezésen kívül elhelyeztek a szputnyikon: egy rádió­adóállomást, amely a 19.995 megahertz frekven­cián dolgozik, rádióberen­dezést a pályaelemek mé­résére, rádió-telemetrikus berendezést, amely ada­tokat juttat a Földre a műszerek és tudományos készülékek működéséről. A szputnyikon elhelye­zett berendezés szabály­szerűen működik és­ a be­érkező adatokat a földi koordinációs számítóköz­pontban feldolgozzák. érkezett Terminus: november 1 SZÁZHALOMBATTAI Egy héttel ezelőtt forgat­ták meg a százhalombat­tai hőerőmű első 50 me­gawattos turbináját. A próba jól sikerült, a tur­bina elérte a 3450-es for­dulatszámot. A gép most pihen. A következő fon­tos feladat a turbina és a generátor együttes meg­­forgatása, amelyre a jövő héten kerül sor. A szak­emberek számítása sze­rint ha ezen a próbán nem bukkan elő valami­lyen nagyobb hiba, a százhalombattai hőerő­mű első 50 megawattos egysége november 7-ére villamos energiát ad az országnak. Új mederben a Sajó MISKOLC. Az elmúlt évben megkezdték a Sajó szabályozását. Pár nap óta Miskolc alatt a Sajó már új medrében folyik. Negyvenen maradtak LONGARONE: Hét nappal a longarone-i tra­gédia után ismét megnyi­totta kapuit a csaknem teljes egészében elpusz­tult város iskolája. A pa­dokban azonban csupán negyven gyermek ül — ennyi maradt életben Longarone háromszáz diákjából. A TÁVFŰTÉS A LÁGYMÁNYOSI LAKÓTELEP ÚJ LAKÓHÁZAIBAN. Huszonkétmillió forintos költ­séggel elkészült a lágymányosi lakótelep új házai­nak távfűtési hálózata. Közel 800 új lakás fűtését biztosítja ez évben a Kelenföldi Hőerőmű, ez teljes terhelésnél 4,5 millió kalóriának felel meg. Ez az ország legnagyobb átmérőjű távfűtési vezetéke (MTI Fotó : Percze Lajos felvétele)

Next