Népszava, 1963. december (91. évfolyam, 281–305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA Ha adminisztrál a mérnök... (Cikk a 2. oldalon) Mit gondolnak a gyerekekmai fogalmakról? (Riport a 3. oldalon) Tíz ország divatcikkei (Tudósítás a 12. oldalon) 91. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ÁRA 80 FILLÉR - 1963. DECEMBER 1. VASÁRNAP F Elébe kell menni ilozófus hajlamú hengerésszel találkoztam az elmúlt napokban a Magyar Kábelművekben. Amíg csöndesen figyeltük az izzó anyag útját, s a hengerészek harmonikusan ritmikus mozdulatait, nagyon komolyan ezt mondotta :Az ember is ilyen, mint ez az izzó anyag. Hajlítható, irányítható, csak jól kell hozzányúlni. Egy elkésett mozdulattal itt már nehéz segíteni. Elébe kell menni az anyagnak, vezetni az úton. Az embernek is elébe kell menni.« A gondolat egyszerű és igaz. Éppen ezért furcsa, hogy még nagyon sok helyen nem ismerték fel ennek a fontosságát Vannak, akik bizonyos nyugalmi szemléletből kiindulva, ragaszkodnak ahhoz a gyakorlathoz, hogy az emberekkel csak akkor törődjenek, amikor probléma van velük. Fontos beosztásban dolgozó üzemi vezető mondotta egy vita során a következőket: »Mit csináljak azzal az emberrel, aki jól végzi a munkáját, akivel semmi gond nincs? Mesterségesen teremtek számára problémát akkor, ha beleavatkozom az életébe. Menjenek a maguk útján, s így legalább több időm jut azokra, akikkel valami baj van.Ú A GONDOLATMENETET ÍGY KELLENE MÓDOISÍTANI; törődni kell azokkal, akikkel gond van. Il De — álproblémák teremtése nélkül — legalább ilyen mértékben kell foglalkozni a többiekkel is. Ma még több olyan szocialista brigádot találhatunk — egyről a közelmúltban lapunkban is írtunk —, ahol látszatra nagyon jól mennek a dolgok. Úgy tűnik, hogy egy-egy munkáscsoport, amely vállalta a szocialista cím eléréséhez szükséges feltételek teljesítését, jó úton halad. Azután jön egy buktató és előtűnik, hogy nem voltak még elég szorosak az emberi kötelékek egy nehezebb próba kiállásához. Ilyenkor természetesen segítségre van szükség, hiszen az élet, következésképpen egy szocialista brigád élete sem képzelhető el különféle buktatók nélkül. De elképzelhető úgy, hogy az említett buktatókon nem szenved törést egy alakuló közösség hite, munkakedve, összetartozása. És ennek a titka abban az egyszerű gondolatban fejezhető ki, amelyet a kábelgyári hengerész így fogalmazott meg: »Elébe kell menni az embereknek is.« UTÁLUNK A SZOCIALISTA GONDOLKODÁSMÓD, jól erkölcs, magatartás legfontosabb kovácsműhelyei s ma a szocialista brigádok. Éppen ezért az előbb említett gondolat a szocialista brigádok életében kap különös jelentőséget. Az emberekkel való bánásmódnak ez az egyszerű és igaz elve a szocialista brigádok összekovácsolódásának, jó működésének egyik legfontosabb feltétele. Olyan közösséget feltételez, amelyben az emberek ismerik — minden beavatkozás nélkül — egymás gondjait, ezeknek mennek elébe, vagyis segítenek megelőzni a nehézségeket. Fontos összetevője a sikernek, hogy az említett elvnek a gyakorlatban való megvalósulása nem kigondolt döntés hatására, hanem a mindennapi munka, az élet parancsára megy végbe. A Csepeli Motorkerékpárgyárban találkoztam azzal a szocialista brigáddal, amelyre az üzem vezetése egyaránt tud támaszkodni műszaki és emberi problémákban is. Náluk történt, hogy a forgácsoló üzemrészben tíz éven át hiába kísérleteztek a vezetők azzal, hogy bevezessék a teljesítménybérezést. A vezetők szándéka állandóan tiltakozásba ütközött. Két éve új vezetőt kapott az üzemrész, aki nem terveket készített a teljesítménybérezés bevezetésére, hanem elmondta annak szükségességét. Az üzemrész szocialista brigádja a saját háza táján intézte el a többit. Előkészítette az embereket az új bérezési formára. Az a tény, hogy az üzem vezetői s a szocialista brigád öntudatos magja is elébe ment az embereknek, a problémának, nemcsak azt eredményezte, hogy végre sikerült gondok, ellenvetések nélkül megvalósítani a teljesítménybérezést, hanem azt is — és ez a fontosabb —, hogy az új bérforma bevezetése után a dolgozók maguk jelezték, ha az üzemérdekkel ellentétesen, valahol túlságosan meglazultak a normák. ELÉBE MENNI AZ EMBEREKNEK azt is jelenti, hogy segítjük gondolataiknak átformálódását. Olyan eredmények születhetnek ebből, mint a Csepeli Motorkerékpárgyár egy másik szocialista brigádjánál, ahol feleslegessé vált a minőségi ellenőrzés. A brigád minden tagja felelősséget vállal a végzett munkáért. Ma még gyakran van szükség arra, hogy »utána nyúljunk az embereknek«. Ismét a szocialista brigádok életéből merítek példát Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a brigádok a maguk által kialakított rendszabályokkal igyekeznek megfékezni azt, aki felelőtlenségből vagy meggondolatlanságból a közösség ellen vét. Ma még szükséges ez a módszer, de jövője annak a módszernek van — s a szocialista brigádok nagy része is ezt tartja fontosnak, amely olyan légkört alakít ki, ahol már rendszabályok nélkül sem vét senki a közösség ellen. A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM olyan gaz- dag forrása ma már a termelést segítő ötletek1- nek, amely nemhogy apadna, de mindig gazdagabb lesz. Ennek a titka az, hogy a szocialista közösségekben élők fejében egyre tisztábbak a célok. De van még fehér folt a gondolatokban is, akad még elég, az előrejutást fékező nézet, s ezek gyakran vezethetnek buktatókhoz. Elkerülésük módja meglelhető a filozófus hengerész bölcsességében. Elébe kell menni az embereknek. Ezt megvalósítani azonban nemcsak a filozófus hengerész dolga, hanem mindannyiunké. Diósény László Tovább növekszik magyar—szovjet -iiiárucsere-forgalom Aláírták az 1964—65-re szóló megállapodást Több ezet cikkre terjed ki a két ország közti árucsere IV. ok. I*íita Iicsev és Incze Jenő nyilatkozata Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi delegációi között a barátság és a testvéri együttműködés szellemében lefolytatott tárgyalások eredményeként szombaton este Budapesten a Külkereskedelmi Minisztérimban aláírták az 1964— 1965. évekre szóló, magyar—szovjet áruszállítási jegyzőkönyvet. A megállapodás a gazdasági együttműködés további fejlődését irányozza elő a két ország között. A jegyzőkönyvet az előző évektől eltérően nem egy, hanem két esztendőre írták alá és ez lehetővé teszi a jobb tervezést, az ipari termékek egyenletesebb szállítását. A két ország közötti áruforgalom 1964-ben körülbelül 790 millió rubel lesz, s 10 százalékkal meghaladja az 1963. évi jegyzőkönyvben rögzített értéket. 1965-ben tovább növekszik az árucsereforgalom és meghaladja majd 830 millió rubelt. A most aláírt jegyzőkönyv szerint, az előző évekhez hasonlóan, a Szovjetunió Magyarországnak kőszenet, kokszot, kőolajat, vasércet, ferro-ötvözeteket, nyersvasat, hengerelt árut, acélcsöveket, színesfémeket, faféleségeket, gyapotot, és egyéb nyersanyagokat, valamint gépeket és berendezéseket, köztük 2000 lóerős Diesel-mozdonyokat szállít. Magyarország a Szovjetunió részére fémvágó szerszámgépeket, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai és vákuumtechnikai berendezéseket, Diesel-mozdonyokat, Diesel-vonatokat, személyvagonokat, vegyi cikkeket, kábelkészítményeket, tengeri és folyami hajókat, műszereket, valamint nagy választékban közszükségleti cikkeket, például konfekció- és kötöttárut, divatcikkeket, cipőket, szöveteket, gyógyszereket, bútort és egyéb árucikkeket szállít. A jegyzőkönyvet a magyar kormány meghatalmazása alapján Incze Jenő, a szovjet kormány meghatalmazásából pedig N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszterek írták alá. Az aláírásnál jelen volt a Külereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal több vezető beosztású munkatársa, ott voltak a két delegáció tagjai. Az aláíráson részt vett G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az MTI munkatársának elmondotta, hogy a mostani megállapodást igen nagy jelentőségűnek tartja. A mostani jegyzőkönyv minden eddigitől eltérően, nem egy, hanem előre két esztendőre szabja meg a két ország kereskedelmi forgalmát és stabilabbá teszi a tervezetig buszivivé vétik avállalatok jobb felkészülése. A megállapodás figyelembe veszi a KGST- hez tartozó országok gazdasági együttműködésével járó munkamegosztás, szakosítás lehetőségeit is. Mindkét ország elsősorban olyan árukat szállít, melyeknek előállítására berendezkedett. A Szovjetunió mindenekelőtt alapanyagokat, Magyarország pedig híradástechnikai cikkeket, speciális szerszámgépeket szállít. Árucsere-forgalmunk éppen a szakosítás eredményeként növekszik minden eddiginél nagyobb mértékben. A két ország közötti árucsere 1965-ben 65 százalékkal lesz magasabb az 1960-as szintnél. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter is a szakosítás térhódításában és a hosszabb távú tervezésben látja a szerződés nagy jelentőségét. Elmondotta még, hogy a most aláírt jegyzőkönyv több ezer cikk árucseréjét tartalmazza, jelentős részben olyan árukét, amelyek a két ország forgalmában teljesen újak, vagy a régitől lényegesen különböznek. Ezúttal első ízben a többi között például 2000 lóerős Diesel-mozdonyt is vásárolunk a Szovjetuniótól, Magyarország pedig teljesen újfajta, korszerű szerszámgépeket, híradástechnikai és átviteltechnikai berendezéseket szállít. Mindkét részről jelentős mértékben növekszik a közszükségleti cikkek forgalma. A megállapodás számunkra azt is jelenti — mondotta —, hogy még gyorsabb ütemben emeljük gyártmányaink műszaki színvonalát, törekedjünk a szállítások pontos lebonyolítására. * N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Maracskó László külkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető és Greiner Sándor kereskedelmi főtanácsos társaságában- a szombati nap folyamán a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba látogatott. A vendégeket Vankó Gyula, a gyár vezérigazgatója és a gyár több más vezető beosztású munkatársa fogadta. Ismertették az üzem történetét, majd a vendégeket végigkalauzolták a különböző üzemrészeken. (MTI) AZ AGYAG MŰVÉSZEI dolgoznak a Hódmezővásárhelyi Majolika Gyárban, amely tizenkét országba több mint 1400 féle terméket exportál. Hegedűs Eszter nagy gyakorlattal és ügyességgel helyezi a vásárhelyi motívumokat a vázára (MTI Fotó : Hadas János felvétele) 13 vállalat összefogása: Határidő előtt kilenc hónappal átadták az Astoria-aluljárót Az Astoria Szállónál 11 alatt építettek meg, január 2-án láttak mánd Szombaton délután több kádot az építők. Az ere ezer ember jött el az a vadeti program alapján arra jóünnepségre, várakozott számította!:, Hogy a fővá- az aluljáró 12 lejárójánál, vos első ilyen gyalog-alul- a megnyitón ott volt járó rendszerét 1964. Gáspár Sándor, az augusztus ,20-áilVadják át. MSZMP Politikai. Bízottá forgalomnak, Az~épít. ságának ; tagja..."a .birdakezésben részt vevő. 13 pesti pártbizottság első vállalat munkásai szocia- titkára, dr. Sarlós István, lista szerződéseket kötött a fővárosi tanács vb-elnökek és vállalták, hogy jó- ke, Földvári Aladár, a vala tervezett határidő Közlekedési és Szállítási előtt befejezik munkája Dolgozók Szakszervezeteknt. November 30-ra ennek főtitkára, Somoskői készült az új létesítmény, Gábor, az építők szakamelyet 20 hónap helyett szervezetének főtitkára, valamint Prieszol József közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes is. Különösen az építkezés első hónapjaiban hárult nehéz feladat a munkásokra — mondja Dalmy Tibor, az aluljáró tervezője. — Sokszor 15—20 fokos hidegben kellett dolgozniuk. Az volt a célunk, hogy a forgalom lebonyolítása közben építsük fel az aluljárót. Sokat segített a Zagyva-híd, amely feleslegessé tette terelőutak építését, s biztosította a munkánk zavartalanságát. Az építkezésnél több mint 18 000 köbméter földet mozgattak meg. A 600 négyzetméter alapterületű csarnok belső magassága mindössze 240 centiméter. A csaknem 1000 tonna súlyú vasbeton-gombát, a födémet, csuklókon álló nyolc fekete műmárvány oszlop tartja. A belső világítást 280 fénycső biztosít,ja. A világítás mindig alkalmazkodik a külső fényerőhöz, tehát nappal ég a legtöbb cső, éjszaka a legkevesebb. A levegő állandó cseréjéről külön berendezés gondoskodik, 22 lépcsőfok vezet le, illetve fel az aluljáróban. A belső burkolatot fekete-fehér aszfaltból képezték ki. Az új aluljáró átadásával megváltozott a csomópont közlekedési rendje. A gyalogosok csak az aluljárón keresztül mehetnek át az egyik oldalról a másikra, vagy a villamosmegállókhoz. A közúti forgalom gyorsabb lesz és — az eddigiektől eltérően — a gépkocsik kis ívben (Gonda György felvételei) elfordulhatnak. (moldován) A Rákóczi út—Kiskörút kereszteződése az aluljáró lejárataival A nappali fényben úszó aluljáró-csarnok