Népszava, 1963. december (91. évfolyam, 281–305. szám)

1963-12-14 / 292. szám

Ma: Munkaügyi tanácsadó (AL oldalon) ■v Miág proletárjait egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 292. SZÁMÁRA 60 FILLÉR 1963. DECEMBER 14. SZOMBAT Ismerd meg* — társadalmad! MÖRDÜLNEK AZ ORSZÁGBAN a közismert ■ IBUSZ-autóbuszok, turistákat, érdeklődőket visz- 11 nek a szép Bakonytól a Tisza tokaji kanyarulatáig. Kinizsi egykori nagyvázsonyi vára éppúgy feltárul a tudás honfoglalói előtt, mint Siklós vagy Sárospatak. Őszinte, igaz örömünkre történik mindez: jó dolog, hogy felnőttek és fiatalok, mindenféle korosztály képviselői, ilyen alapos következetességgel veszik birtokba az ország látni- és megismernivalóit. Jó dolog, hogy szórakozás és esetleg kedélyes disznótoros vacsora mellett is marad idő és alkalom az ismeretek gyarapítására. Az »Ismerd meg hazádat!« jelszó a megvalósulás útján halad, bár meghökkentő sok még a tájékozatlanság saját hazánk földrajzi fényeinek világában is. Vajon — hogy csak egyetlen példát említsünk — hány pesti ember van, aki nem tudja, melyik a 19 megyeszékhely, és hogy melyik nagyvárosunkba melyik országút vezet? De mindenesetre ebben a vonatkozásban üdítő pezsgést, megújulást hozott a belső turistaforgalom fellendülése, a szervezett üdültetés és országjárás sok-sok formája. DE VAJON CSAK FÖLDRAJZILAG vannak (és voltak) fehér foltjai a megismerésnek saját hazánkban? Nemrégiben kedves, jóval a nyugdíjaskoron felül éldegélő házaspárral utaztam egy gyorsvonati fülkében. Szelíd, idős emberek, akik az ország és a világ fölött átrohanó nagy történelmi változásokból aligha értettek meg valami sokat. Még ezt figyelembe véve is meghökkentő volt a néni bátortalan érdeklődése, aki egy-egy, az útban érintett városnál mindig ki akarta találni, van-e itt most »megyeháza«, mert láthatóan nemcsak vonaton, de gondolatban is ritkán jár vidéken. És — talán mindjárt hozzá kell tenni — ritkán jár a társadalom vágányain is. Eszem ágában sincs elítélni kedves, ősz útitársamat — nyilván környezete, családja, hozzátartozói együttes behatása okozta, hogy bizonyos dolgokban nem »egy brosúrával« maradt el, mint tréfásan mondani szokás, hanem egész történelemkönyvekkel. De nincs egyedül! Ha egyszer azt az újságokban szokásos kérdezz-felelek játékot, amelyben mai iskolásgyerekeket arról faggatunk, mit tudnak a múlt tisztségeiről, intézményeiről, mit tudnak a balettáról, a főszolgabíróról vagy az alispánról — kiterjesztnénk mai felnőtteknek a mai társadalomra vonatkozó ismereteire, meglepő eredményekre jutnánk. Találkoztam már a tájékozatlanság olyan eseteivel, amelyek leírva torzképeknek, az »egyszerű ember« tudáshiánya fölötti gúnyolódásnak látszanak, holott, sajnos, nem azok. Miközben tízezrek ismerkedtek meg a közösségi élettel, a politikával, fel tudnak szólalni egy tanácstagi beszámolón vagy Népfront-gyűlésen — ne feledkezzünk meg azokról a tízezrekről, akik nem ismerkedtek meg a közösségi élettel, nem értik a politika mai értelmét és álmukban sem jut eszükbe, hogy bármihez hozzászóljanak. ENNEK a TÁJÉKOZATLANSÁGNAK a feltűnőbb és megvilágítás szempontjából az előnyösebb oldala az úgynevezett »technikai« tájékozatlanság, amely az ügyintézés mai rendszerének (és nem ritkán tekervényes útjainak) nem ismeretében nyilvánul meg. Ez is rengeteg időt rabol maguktól az állampolgároktól, akik feleslegesen tesznek meg hoszszú utakat és írnak tele rengeteg papírt, ügyükben illetéktelen szerveknek és intézményeknek. És ez hátrányokkal jár az egyáltalában nem »körmét tisztogató« és karikatúrákban annyiszor unatkozónak ábrázolt és képzelt állami, politikai, közigazgatási apparátus számára is. De nem ezek az igazán veszélyes fehér foltok. A legsürgősebb expedíciókat sokak számára nem ide kell vezetni! Mert a társadalom lényegének megismerése szempontjából még az is másodrendű lehet, melyik hivatali útnak melyek a megállói. Sokkal lényegesebb, sőt elengedhetetlen egy társadalom normáinak, felfogásának, szemléletének ismerete. Úgy látszik, ebben a vonatkozásban nem adtunk ki elég térképet és nem rendeztünk elég »társasutazást«! TITENI TRÉFA EZ, hanem nagyon komolyan figyel■ meztető valóság: mi mindenről vélik emberek azt,’ hogy »belefér« a szocialista társadalom normáiba, •L» kereteibe! A felelőtlen munkától az együttélés emberi és elemi szabályainak felrúgásáig, a hivatali és műhelyi »hatalmasságok« önteltségétől a szellemi bóvlit piacra hordó »haknik« életformájáig, jelenségek és szemléletek egész sorát említhetnénk meg, csak ízelítőül is. Amikor néhány hónappal ezelőtt sorozatosan foglalkoztunk különböző szakmai ágakhoz tartozó munkások, parasztok, értelmiségiek problémáival, igen sok anomáliát soroltak fel, mondván: »aminek a szocialista társadalomban nem lenne szabad lennie.« Mindez igaz. De nemcsak erről a negatív oldalról, a tiltott és hibás, erkölcstelen és irreális tettek és felfogások vetületéről van szó! Ugyancsak szép számmal akadnak, akik társadalmunk nagy, sőt, mérhetetlen történelmi pozitívumait nem ismerték meg vagy nem értik még eléggé. ITT A TÉL, a nagy szellemi gyarapodás, erőgyűjtés időszaka. Talán a legjobb idő arra, hogy ha nem is a hegyeket vagy a balatoni hullámokat, de a tájban élő és azt is formáló emberi közösség szocialista elveit, életét egyre többen és egyre jobban megismerjék. Recept, tanterv egyelőre nincs rá. De aki látó szemmel jár a környezetében, tudja, kik azok, akiknek nem árt egy kis társasutazása a társadalomban. Baktai Ferenc Befejeződött az SZKP KB plénuma Egyhangúlag jóváhagyták a Hruscsov síitái ismertetett vegyipar-fejlesztési programot Pénteken az SZKP Központi Bizottságának plénuma befejezte Hruscsov beszámolójának megvitatását, és egyben ötnapos ülésszakát. Az utolsó vitaülésen elsőnek Jezsevszkij, aSzojuzszelhoztehnika nevű országos mezőgazdasági gépellátó intézmény elnöke szólalt fel. Hangoztatta, hogy a legközelebbi jövőben nem kevesebb, mint 29 fajta új gépkomplexumot kell kialakítani. Az SZKP Központi Bizottságának 1958-as májusi plénuma óta több mint kétszeresére nőtt az örmény vegyipar termelése — jelentette ki a plénum részvevői előtt Jakov Zarobjan, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Szovjet-örményország vegyipara 126 féle termék gyártását honosította meg. Kosztandov, a vegyipari és olajipari gépgyártás állami bizottságának elnöke elmondotta, hogy a májusi plénum óta a vegyipari berendezések termelése a Szovjetunióban 2,7-szeresére, a műszálgyártáshoz szükséges berendezések gyártása pedig 3,6-szorosára növekedett. Az utóbbi öt évben a vegyipart 500 millió rubel értékű hazai gyártmányú berendezéssel látták el. A Szovjetunióban minden feltétel adva van ahhoz, hogy vegyipari gépgyártása első helyre kerüljön a világon. A szovjet tudósok és szakemberek több mint ezer újfajta berendezést terveztek. Dzsavahisvili, a grúz Minisztertanács elnöke közölte, hogy Grúziában is eredményesen teljesítik a vegyipar fejlesztési programját. Konotop, a moszkvai terület mezőgazdasági pártbizottságának első titkára közölte, hogy a moszkvai terület gazdaságai a vegyipar nyújtotta kedvező lehetőségek kihasználásával a közeljövőben 650—700 000 tonnára akarják emelni az 1963. évi 400 000 tonnás zöldségtermelést. Raszulov, a Tadzsikisztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára bejelentette, hogy rövidesen megteremtik a köztársaság vegyiparát. A vita utolsó felszólalója Jescsenko, a Kijev melletti Darnyicki Selyemkombinát igazgatója volt A plénum ezzel befejezte Hruscsovnak a szovjet vegyipar gyorsított fejlesztéséről elhangzott beszámolója feletti vitát, majd rövid szünetet tartott. A szünet után a részvevők meghallgatták Nyikita Hruscsov zárszavát. A plénum egyhangúlag hozott határozatában jóváhagyta a szovjet vegyiparnak Nyikita Hruscsov által ismertetett hétéves (1964—1970) fejlesztési programját. A program végrehajtását a plénum rendkívül fontos párt- és állami feladatnak tekinti, amelyre a párt és a nép erőit az elkövetkező időszakban összpontosítani kell. A plénum szervezeti kérdéseket is megvizsgált A plénum Vlagyimir Scserbickijt, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagját felmentette tisztsége alól Pjotr Selesztet az elnökség póttagjává választotta. Géptávírba érkezett Halálos sugáröv WASHINGTON: Van Allen ismert amerikai tudós, a róla elnevezett természetes sugárzási övezet felfedezője kijelentette, hogy a Föld körül létesített mesterséges sugárzási övezet, amelyet amerikai magaslégköri atomrobbantás hozott létre, 8 óra alatt végezne az űrhajósokkal. Véleménye szerint azonban 1969-ig a fokozott naptevékenység következtében ez az övezet csaknem teljesen elveszti ártalmas hatását. Gépesített szőlőfedés TARCAL: A szőlészeti kutatók az egyik legnehezebb talajmunka, a tőkék fedésének gépesítésére új magyar berendezést, a 350 köbcentis fürge motorral működő" M. CS. jelzésű csörlőt és a hozzá tartozó munkagépeket próbáltak ki. Az új gép egy hold szőlőt 20,6 óra alatt fed be. kézi erővel ehhez 16 embernek 160 órára volt szüksége. Magyar hegymászó vonat Argentínának BUDAPEST. A Népligetben lefektetett síneken pénteken délután megkezdte próbaútját a legújabb hegymászó vonat, amely Argentína és Chile között bonyolítja majd le a forgalmat az Andok 4500 méter magas hegyláncán át. Az argentin vasút a Ganz- MÁVAG-tól hat ilyen különleges vonatot rendelt, az elsőt már útnak indították, a többi ötöt e hónap végéig ugyancsak átadják. Békaexport BUDAPEST: A vadkereskedelmi szövetkezeti vállalat az utóbbi évek átlagában 30—35 ezer kiló élő kecskebékát szállított a francia és a svájci piacokra. Az idén rekord »békatermés«-t adtak a halászati termelőszövetkezetek halastavai. December 10-ig kereken 60 ezer kiló békát exportáltak s a következő napokban még legalább ötezer kilót visznek ki karácsonyi csemegének! Munkában az óriás úszódaruk KÉT ÓRIÁS ÚSZÓDARUNK, a József Attila és az Ady Endre, eddig még minden hídépítésnél szerepelt. Most az Erzsébet-híd pályaelemeit rendezik a Lánchíd budai hídfőjénél és rövidesen meg lehet kezdeni a pályaelemek szerelését is (MTI Fotó : Kácsor László felvétele) Három és fél milliárd köbméter vizet kapott az idén az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság Eredményes vízügyi együttműködés a szomszédos államokkal • Öntözéses gazdálkodás 450 000 katasztrális holdon Vízügyi beruházásokról, az öntözéses gazdálkodásról, az ivóvíz-ellátásról és az árvízvédelemről nyilatkozott a Népszava munkatársának Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője.z 1963-ban az OVF 1 milliárd 140 millió, a tanácsok és más tárcák pedig több mint 1 milliárd 590 millió forintot fordítottak vízügyi célokra. A munkálatokban többint százezer ember vett részt. 1963-ban a lakosság az ipar és a mezőgazdaság részére több mint 3 és fél milliárd köbméter vizet termeltünk. Jelentős eredményeket értünk el az idén az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésében. 1958-ban 125 000, 1959-ben 126 000, 1962-ben 382 000, az idén már 450 000 holdon öntöztünk. Az öntözéses gazdálkodásban az idén nemcsak a terület növelésére, hanem az öntözés minőségének javítására is törekedtünk, s több újtípusú berendezést is üzembe állítottunk. Az új balatonaligai öntözőrendszert például egy helyről, gombnyomással vezérlik, a több ezer hold öntözéséhez mindössze egy irányító emberre van szükség. A vízgazdálkodási társulatok egyre nagyobb szerepet kapnak, az idén már 271 ilyen társulat működött, s ezek csaknem 330 millió forint értékű munkát végeztek el, a többi között 2600 kilométer öntözőcsatornát építettek, illetve újítottak fel A társulatok jelentős segítséget nyújtanak az ivóvíz-ellátás, a csatornázás és az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésében. A lakosság és az ipar vízigénye növekszik. Az idén városi és ipari vízműveink termelését 2 milliárd 200 millió köbméterre emeltük. Határozott intézkedéseket tettünk az ivóvíz-ellátás javítása érdekében. Az idén már 200 000-rel több ember kap vezetéki vizet, mint tavaly. 1963-ban 450 millió köbméter ivóvizet biztosítottunk, 50 millió köbméterrel etobet, mint 1962-ben. A tavaszi árvíz és belvíz jelentős megpróbáltatást jelentett, hiszen március 14-én 600 000 katasztrális hold állt víz alatt. Százötvenkét községben kellett védekezést folytatnunk, s annak ellenére, hogy valamennyi rendelkezésre álló erőt, több mint 13 000 embert, 110 nagy teljesítményű munkagépet, 1400 teherautót mozgósítottunk és a keletkezett károk sokszorosát hárítottuk el, a kár meghaladta~ADÉ a 560 millió forintot. Illetékes kormányzati szervek döntései alapján elsősorban a Zagyván, a Marcalon, s a Dunán meggyorsítottuk a gátemelési és megerősítési munkálatokat, három év helyett két év alatt fejezzük be ezeken a helyeken az építéseket. Olyan árvízvédelmi rendszert építettünk ki, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén szinte azonnal közbe tudjunk avatkozni. A folyókat 350 helyen »figyeljük«, s a vízállás alakulásáról naponta kapunk jelentéseket. A közelmúltban hat olyan távjelzőt állítottunk munkába, amely akár több száz kilométeres távolságra is továbbítja a a folyó vízállásáról szóló jelentéseket. — A hármashatár-hegyi URH adóállomásunk elkészült, így valamennyi fontos árvízvédelmi körzettel állandó kapcsolatot tudunk tartani. Több hajót,gépkocsit is felszereltünk URH adóvevő-készülékkel és repülőgépekkel is rendelkezünk, amelyek szükség esetén a levegőből segítik az irányítást, ellenőrzik, hol van szükség azonnali közbeavatkozásra. A jégtörőket is készenlétbe helyezzük, hogy a jég beállását késleltessük. Az érdekelt szomszédos államokkal gyümölcsözőek kapcsolataink, tavasszal sokat segített a még nagyobb károk megelőzésében a csehszlovák és a jugoszláv szervekkel a jó együttműködés. Megállapodást kötöttünk, amelynek értelmében szükség esetén kölcsönösen műszaki segítséget nyújtunk egymásnak. A Duna hajózó útjának ellenőrzését segíti, hogy ma már rendelkezünk folyami radarkészülékekkel és ultrahangos mélységmérőkkel is. Az OVF helyettes vezetője befejezésül elmondotta, hogy jelentős öszszegeket fordítanak a folyók szabályozására, a vízi utak biztosítására, az olcsó vízi szállítás fejlesztése egyre inkább előtérbe kerül. (moldován) Magyar-csehszlovák belkereskedelmi megállapodás Pénteken Prágában Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese és Iván Loubotka, a csehszlovák belkereskedelmi miniszter első helyettese, elvi megállapodást írtak alá a két ország 1964. évi belkereskedelmi árucseréjéről. A jövőben még nagyobb figyelmet kívánnak fordítani olyan cikkek cseréjére, amelyek egy árucsoporton belül bővítik a választékot — mondotta nyilatkozatában Sebes Sándor. — például: mi Csehszlovákiának 120 literes Lehel hűtőszekrényeket szállítunk, behozunk viszont 100 literes Calex hűtőszekrényeket. Véget ért az országos felnőttoktatási konferencia Az országos felnőttoktatási konferencia harmadik napján véget ért a vita, majd a tanácskozás Szalóki Lambertnek, a Pedagógusok Szakszervezete titkárának összefoglalójával befejeződött. A konferencián több határozati javaslatot fogadtak el, amelyek megszabják a dolgozók iskoláival, általában a felnőttoktatással kapcsolatos további legfontosabb tennivalókat. Hangsúlyozza a határozat azt is, hogy a jövő pedagógusait az eddiginél gondosabban, tudományos megalapozottsággal kell előkészíteni a dolgozók iskoláiban reájuk váró feladatokra.