Népszava, 1964. május (92. évfolyam, 101–126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

Kitűzték Hruscsov skamfiláviai látogatásának időpontját Ismeretes: a dán, a svéd és a norvég kormány meghívta Hruscsov szov­jet kormányfőt, hogy szá­mára alkalmas időpont­ban tegyen hivatalos láto­gatást országukban. Hruscsov — mint most közölték — június 16-tól 21-ig látogat el Dániába, június 22-től 27-ig Svéd­országba és június 29-től július 4-ig Norvégiába. A szovjet kormányfő levele egy kairói folyóiratban A Kairóban arab nyel­ven megjelenő »Szovjet Híradó­“, amely a Szovjet­unió életét mutatja be ol­vasóinak, közzétette azt a levelet, amelyet Hruscsov írt az arab olvasókhoz. »Ezekben a napokban — hangzik a szovjet kor­mányfő levele — az egész világ az arab nép nagy diadaláról — a Nílus le­igázásáról beszélt. A szov­jet emberek egyöntetűen osztják az Önök örömét. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen a hatalmas építkezésen az arab mun­kások és szakemberek mellett szovjet munkások és szakemberek is dolgoz­nak, hogy a Szovjetunió­ban gyártott gépek és be­rendezések nagy segítséget jelentettek a nílusi nagy gát felépítéséhez »Az asszuáni gát úgy ke­rül be a történelembe, mint népeink testvérisé­gének, barátságának és együttműködésének szim­bóluma« — írja befejezé­sül Hruscsov. Nasszer elnök üzenet­ben válaszolt arra a táv­iratra, amelyet Hruscsov hazatérőben a repülőgép­ről küldött neki. — Őszintén várom azt a pillanatot, amely lehe­tővé teszi majd, hogy új­ból találkozzunk — ami­kor az ön meghívása alap­ján látogatást teszek a Szovjetunióban és újból találkozom az ön nagy népével — mondja üzene­tében Nasszer. Az Izvesztyija cikke Hruscsov EAK-beli útjáról Az Izvesztyija kedd esti számának vezércikke­­A lenini külpolitika dia­dalai címmel hangsúlyoz­za: " Azok a kiemelkedő eredmények, amelyekkel Hruscsovnak az Egyesült Arab Köztársaságban tett baráti látogatása járt, az az országos lelkesedés, amelyet ez az út az ősi Nílus partjain kiváltott, meggyőzően tanúsítják, hogy Ázsia és Afrika né­pei — miként Nasszer el­nök maga is kifejezésre juttatta — a Szovjetunió­ban, a Szovjetunió lenini politikájában az imperia­lizmus ellen vívott küzde­lem legnagyobb és legak­tívabb erejét látják. A Szovjetunió jelentős mértékben részt vesz az EAK ipari fejlesztésére irányuló második ötéves terv megvalósításában és ezzel segítséget nyújt az egyiptomi népnek. Megkegyelmeztek Heinz Brandtnak és Georg Dertingernek A Német Demokratikus Köztársaság Államtaná­csa megkegyelmezett a kémkedés vádjával több­évi börtönbüntetésre ítélt Heinz Brandtnak és Georg Dertingernek, s elengedte a hátralevő büntetésük kitöltését. Heinz Brandt nyugat­német szakszervezeti új­ságírót 1961 júniusában Potsdamban kémtevé­kenység folytatása közben tetten érték, s 1962 tava­szán 13 évi börtönbünte­tésre ítélték. Georg Dettinger az NDK-beli CDU tagja és az NDK külügyminiszte­re volt. 1954-ben ítélték el kémkedés vádjával 15 évi börtönre. Az EAK és Irak megállapodása A MEN hírügynökség jelenti, Aref iraki elnök befejezte az Egyesült Arab Köztársaságban tett látogatását és kedd dél­után repülőgépen haza­utazott Bagdadba. A tárgyalásokról szóló közös közleményből ki­tűnik, hogy az EAK és Irak szorosabb egység megteremtésére törekszik, és ennek jegyében meg­állapodást kötött. A meg­állapodás előirányozza egy közös katonai pa­rancsnokság felállítását. ­-----------------------------­Hruscsov ma rádió- és televíziós beszédet mond Hruscsov szovjet kor­mányfő május 27-én, ma délután, magyar idő sze­rint 15 óra 30 perckor rá­dió- és televíziós beszéd­ben számol be az Egyesült Arab Köztársaságban tett baráti látogatásáról. Az első magyar tanú vallomása a deportálási perben Az Eichmann cinkosai, Hermann Krumey és Ot­to Hunsche ellen Frank­furtban folyó perben ked­den került sor az első magyar tanú, Lévai Jenő író és történész kihallga­tására. Lévai Jenő — részben személyes élményeit, részben pedig az általa folytatott kutatómunka eredményeit ismertetve — rámutatott arra, hogy Krumey volt Magyaror­szágon a deportálások tényleges irányítója. A tárgyalás folyamán botrányos jelenetekre ke­rült sor, amikor Lévai ed­dig ismeretlen, a vádirat­ban nem szereplő tényeket tárt fel. A védők hevesen tiltakoztak, egyikük ezzel a felkiáltással rohant ki tüntetően a teremből: »Elegünk van már ebből!« 1964. május 27 Átadták Dolores Ibarrurinak a nemzetközi Lenin-békedíjat Kedden a Kremlben a nemzetközi Lenin-békedíj­­bizottság ülésén Szkobel­­cin akadémikus átnyújtot­ta Dolores Ibarrurinak a békedíj oklevelét és aranyérmét. A De Gaulle Metzben fogadta a Mosel-csatorna ünnepélyes felavatására érkezett Lübke nyugatné­met elnököt és Charlotte luxemburgi nagyherceg­nőt. Korunk emberisége megakadályozhatja az új háborút Mikojan beszéde a tokiói V­aszeda-egyetemen A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Japánban tartózkodó küldöttsége találkozott a Vaszeda­­egyetem diákjaival. Miko­jan a hallgatók előtt be­szédet mondott. A szovjet miniszterel­nök-helyettes részletesen foglalkozott az SZKP XX. és XXII. kongresszusának eredményeivel és a Szov­jetunió külpolitikájával. Rámutatott, hogy a XX. kongresszus új elemet ho­zott a háború és béke kérdésének elbírálásába. Elmondotta, hogy az új­szerű kérdésfelvetés oka egyrészt a szocializmus javára végbement világ­méretű társadalmi-politi­kai változásokban, más­részt a háború jellegének megváltozásában keresen­dő. Ismertetve a megvál­tozott körülményeket, Mikojan kijelentette: úgy véljük, hogy korunk em­berisége a szocialista or­szágok erejére, a kapita­lista országok munkás­­osztályának és a haladás­nak az erőire támaszkod­va megakadályozhatja az új háborút. Ezért az SZKP XX. kongresszusa fontos következtetésre ju­tott: a háború nem vég­zetszerűen elkerülhetet­len! Mikojan a továbbiak­ban kifejtette, hogy a bé­keharc és a békés együtt­élés nem nehezíti, ha­nem könnyebbé teszi a kapitalista országokban az osztályharcot, segíti a népek nemzeti felszaba­dító küzdelmét. Minden országnak meg­vannak a maga történel­mi hagyományai, az egyes fejlődési szaka­szokban a sajátosságai. Ezért helytelen, marxiz­musellenes, ha azonos ta­nácsokat adnak minden országnak a forradalom megvívására vonatkozó­lag. Nincsenek és nem is lehetnek olyan bölcsek, akik univerzális receptet adnak a forradalom vég­rehajtásához. Úgy véljük — mondotta Mikojan —, hogy a kapitalizmus fej­Mikojan felkereste Hi­­rohito császárt és megbe­szélést folytatott vele. A szovjet miniszterel­nök-helyettes kedden a szovjet nagykövetségen ebédet adott Ikeda japán miniszterelnök tiszteleté­re. A baráti légkörben le­zajlott találkozón Miko­jan és Ikeda vélemény­­cserét folytatott a szov­jet—japán kapcsolatok számos kérdéséről. Ugyan­csak kedden Mikojan fo­gadta a Japán Liberális­­ Demokrata Párt külügyi bizottságának tagjait. Mikojan kedden Tokió­ban sajtóértekezletet tar­tott. »Csak örvendezhe­tünk annak, hogy a két ország legfelső törvényho­zó szervei között közvetlen baráti kapcsolatok alakül­lődési egyenetlenségeiből korunkban elkerülhetet­lenül következik a szocia­lizmusba való átmenet formáinak különbözősége. De ha vannak is külön­böző vélemények ebben a kérdésben, ennek nem kell mozgalmunk meg­osztásához vezetnie. Har­colnunk kell az összes ha­ladó erők egységéért, a forradalom győzelméért. Felül kell emelkedni a nézeteltéréseken, amikor a fő célról, a fő feladat­ról, az imperializmus el­len, a szocializmus győ­zelméért vívott harcról van szó. tak ki« — hangoztatta.­­ »Meggyőződésünk, hogy a szovjet és a japán népnek a földrajzi közelségen kí­vül sok közös érdeke is van és mindkét nép egy­aránt törekszik a békére és gyűlöli a háborút. Ez jó alap ahhoz, hogy jó szomszédokként békében és barátságban éljünk.« A szovjet küldöttség ve­zetője megállapította, hogy egyre több japán politikus ébred tudatára annak, hogy japán nemzeti érde­kei szempontjából milyen jelentősége van a Szov­jetunióval fennálló jó kap­csolatoknak. A japán parlament két házának elnöke kedden fogadást adott a szovjet parlamenti küldöttség tisz­teletére. Mikojan a japán császárnál Folytatódnak a harcok Laoszban Csen Ji kínai külügymi­niszter kedden levelet küldött a genfi értekezlet társelnökeihez. A levél rámutat, hogy a béke és biztonság súlyos veszélybe került Indokínában. A kínai kormány, tekintettel a súlyos helyzetre, úgy véli, hogy elsőrendű fon­tosságú és sürgős összehív­ni a genfi értekezleten részt vett 14 állam érte­kezletét. A kínai kormány azt javasolja — írja Csen Ji —, hogy az értekezletet külügyminiszteri szinten tartsák meg júniusban, Phnom Penhben, Kam­bodzsa fővárosában, s elő­ször a laoszi kérdést vi­tassák meg. A hírügynökségi jelen­tések szerint kedden to­vábbra is harcok folytak Laoszban. Először érkezett jelentés arról, hogy a jobboldali erők is beavat­koztak a küzdelembe. A kapitalista országok munkásosztályának a mo­nopóliumok támadása el­len vívott harcáról írt ta­nulmányt Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszö­vetség főtitkára — a ta­nulmány a Béke és Szo­cializmus májusi számá­ban jelent meg. Louis Saillant megálla­pítja, hogy a nemzetközi tőke további koncentrá­ciója és centralizációja, valamint a technikai fej­lődés és a termelés spe­cializálódása lehetővé te­szi a monopóliumok szá­mára a munkásosztály ki­zsákmányolásának foko­zását. Ugyanakkor erősö­dik a monopóliumok be­folyása az államappará­tusban, amely egyre in­kább a nagytőkések esz­közévé válik. A kizsákmá­nyolás fokozódását több tény mutatja, például: a munkáltatók mindunta­lan csorbítják a társada­lombiztosítási jogokat, mind gyakoribbak a me­rényletek a szakszervezeti jogok és a dolgozók sza­badságjogai ellen. Sok nemrégiben felszabadult országban a gyarmati rendszer maradványai és a monopóliumok bűnös tevékenysége következté­ben krónikus jelleget öl­tött a tömeges munkanél­küliség. De a dolgozók és szer­vezeteik nem nézik tétle­nül ezt a helyzetet: a monopóliumok támadásá­ra ellentámadással vála­szolnak! A Franciaország­ban, Olaszországban, Ja­pánban, Spanyolország­ban, Argentínában, Uru­­guayban, Chilében és sok más országban lezajlott hatalmas munkásmeg­mozdulások a dolgozók követeléseinek feltűnő azonosságát, s a tőkés gazdaság legfontosabb termelési szektoraiban lezajló konfliktusok osz­tályjellegét mutatják. Ha a sztrájkharc céljait vizs­gáljuk, mindenekelőtt az ötlik a szemünkbe, hogy továbbra is a béremelés, a munkafeltételek javítá­sa, a munkaidő csökkenté­se egyidejű bércsökkentés nélkül, a társadalombizto­sítás megjavítása, a fize­téses szabadság időtarta­mának meghosszabbítása, a szociális ellátottság vé­delme fejezik ki a sztrájk­­mozgalom fő célkitűzéseit. Az SZVSZ főtitkára rá­mutat a következő tény­re: a monopol tőkések szö­vetségét gyakran ellenté­tek marcangolják, ame­lyek a kapitalista erők egyenlőtlen fejlődése kö­vetkeztében élesednek, azonban a monopoltőké­sek villámgyorsan képe­sek megegyezésre jutni egymással, ha a dolgozók kizsákmányolásáról van szó. Ezért okvetlenül szükséges, hogy vala­mennyi ország és konti­nens szakszervezeteinek képviselői rendszeresen összejöjjenek eszmecseré­re, tapasztalatcserére. Kü­lönösen nagy jelentőségű tehát, hogy a Szakszerve­zeti Világszövetség kezde­ményezésére létrehozták a monopóliumellenes nemzetközi szakszervezeti akcióegység- és tanácsko­zó bizottságot. E bizottság nagymértékben hozzájá­rul, hogy lassanként sike­rül áttérni az országos méretű szakszervezeti egység gyakorlatáról a különböző nemzetközi szakszervezeti szövetsé­gekhez tartozó szakszer­vezetek akcióegységének gyakorlatára. A tanulmány szerzője hangsúlyozza, hogy kez­detnek meg lehetne szer­vezni néhány legnagyobb és legbefolyásosabb szak­­szervezet találkozóját. Egy ilyen találkozó erősítené a kapcsolatokat az ott képviselt országok mun­kásosztályai között, to­vábbá lehetővé tenné az SZVSZ-nek egy másik — még 1962-ben előterjesz­tett — javaslatának meg­valósítását is, nevezetesen az összes európai szak­­szervezeti központok ta­lálkozójának megszerve­zését. Figyelemre méltó, hogy most már nemcsak a Szakszervezeti Világ­­szövetség érvel a munkás­­osztály egységének szük­ségessége mellett, hanem más nagy szakszervezeti központok is. Ez a válto­zás kétségkívül szorosan összefügg az 1961. évi moszkvai V. szakszerve­zeti világkongresszus ha­tározatainak óriási hatá­sával, s azzal a kitartó harccal, amelyet a kong­resszuson kidolgozott egy­séges irányvonal megvaló­sításáért folytat az SZVSZ. A Szakszervezeti Világ­­szövetség az utóbbi idők­ben számos lépést tett egységes akciók szervezé­sére. Ezek között fontos helyet foglal el a Kuba el­leni amerikai gazdasági blokád megszüntetését kö­vetelő mozgalom szervezé­se. A latin-amerikai szak­­szervezeti mozgalom is egyre fontosabb tényezője lesz az imperializmus és a feudalizmus ellen, a de­mokráciáért és a teljes nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a békéért és a világ dolgo­zóinak egységéért folyta­tott harcnak. Az SZDSZ több akciót indított olyan nemzetközi mozgalom ki­bontakoztatására, amely­nek célja az apartheidnek, a fehérek és színesek fa­siszta jellegű elkülöníté­sének megszüntetése a Dél-afrikai Köztársaság­ban. Az SZVSZ leszögezi: szükség van egy olyan af­rikai kontinentális szer­vezetre, amely elősegíti a szakszervezeti világmoz­galom erősítését, a nem­zetközi szakszervezeti szö­vetségek szoros együttmű­ködését. A múlt év elején az SZVSZ végrehajtó bizott­sága elhatározta, hogy nemzetközi szakszervezeti bizottságot alakít, amely­nek feladata a szolidari­tás ápolása Dél-Vietnam dolgozóival és népeivel; a bizottság tavaly október­ben Hanoiban tartotta alakuló konferenciáját. A Szakszervezeti Világszö­vetség a legnagyobb ér­deklődéssel fogadta az in­donéz szakszervezeteknek azt a javaslatát, hogy össze kell hívni az ázsiai és afrikai dolgozók konfe­renciáját az imperializ­mus és a kolonializmus elleni harc kérdései meg­tárgyalására; tavaly ősz­szel Djakartában ülést tartott az afro-ázsiai szak­­szervezeti konferencia előkészítő bizottsága. Az SZVSZ hangoztatja, hogy a proletár internaciona­lizmus talaján, eszmecse­re segítségével teljesebb egyetértésre lehet jutni a fenti kérdésekben és ily módon az ázsiai és afrikai országok szakszervezeti konferenciáját siker fogja koronázni. Ez év októberében tart­ják az SZDSZ főtanácsá­nak XIII. ülésszakát. E fontos nemzetközi szak­­szervezeti fórum előké­születi munkáinak alapját az a törekvés alkotja, hogy megszilárdítsák a Szak­­szervezeti Világszövetség belső egységét, s ezzel párhuzamosan növeljék a nemzetközi munkásosz­tály és az összes szakszer­vezetek egységének pers­pektíváját. A Szakszervezeti Világszövetség harca a munkásosztály egységéért Louis Saillant cikke a „Béke és Szocializmus“-ban NÉPSZAVA Magyar—algériai kulturális és tudományos egyezmény Az algériai tájékoztatási minisztérium tanácster­mében ünnepélyes keretek között aláírták a Magyar Népköztársaság és az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti kulturális és tudományos együttműködési egyez­ményt. Algériai részről az egyezményt Szalah Ben­­fcfibbi, a külügyminiszté­rium kulturális főosztá­lyának vezetője, magyar részről pedig Mátyás László, a Magyar Népköz­­társaság algériai nagykö­vete írta alá. Befejeződött Losonczi Pál jugoszláviai látogatása Kedden a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács új-belgrádi épületé­ben véget értek Losonczi Pál földművelésügyi mi­niszternek és Jozse Ingo­­lics mezőgazdasági minisz­ternek a magyar—jugo­szláv mezőgazdasági együttműködésről folyta­tott megbeszélései. A megbeszélések ered­ményeként a két fél em­lékeztetőt állított össze. Ez meghatározza a két or­szág mezőgazdasági együttműködésének fej­lesztését előmozdító fel­adatokat. Zádor György, hazánk jugoszláviai nagykövete kedden villásreggelit adott Losonczi Pál tiszte­letére. Ugyanaznap délben Lo­sonczi Pál földművelés­ügyi minisztert fogadta Petar Sztambolics, a Ju­goszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke. A fogadáson jelen volt Zá­por György nagykövet is. Tíznapos jugoszláviai vendégeskedés után Lo­sonczi Pál munkatársaival együtt Belgrádból eluta­zott Budapestre. Román pártküldöttség Moszkvában 1 ft * r, : , , Az SZKP Központi Bi- román pártküldöttség tag­zottságának meghívására mai beszélgetést folytattak kedden Chivu Stoicának, az SZKP vezetőivel. A a Román Munkáspárt Po- meleg baráti légkörben­lizikai Bizottsága tagjának lefolyt beszélgetésben és Központi Bizottsága itt- szovjet részről Brezsnyev, kárának vezetésével ro- Podgornij, Szuszlov, Kiri­mán pártmunkás-küldött- lenko és mások vettek­ség érkezett Moszkvába. A részt, küldöttség tanulmányozni fogja a gazdaság párt­irányításában a gépgyár­tás és a kőolajipar terüle­tén szerzett tapasztalato­kat. Megérkezésük után A Chilei Kommunista Párt nyilatkozata A Pravda keddi száma idézi a Chilei Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának nyilatkoza­tát, amely megállapítja, hogy a kínai vezetők a legkülönbözőbb szakadár cselekedetekkel próbál­nak híveket szerezni ma­guknak más kommunista pártokon kívül és e pár­tokon belül. Utalva arra, hogy a KKP vezetői meg­kísérelték a Chilei KP elszakítását szövetsége­seitől, a hazafias mozga­lom megosztását, ezért a kínai vezetők szakadár politikája elleni harc Chilében szerves alkotó­részét alkotja a munkás­­osztály és az egész nép egységéért és győzelméért vívott küzdelemnek.­­ Tíz brazil politikus — aki menedéket kért a mexikói nagykövetségen — engedélyt kapott, hogy Mexikóba utazzék. Román—jemeni közös közlemény A román—jemeni tár­gyalások befejeztével hét­főn közös közleményt ír­tak alá. A közlemény szerint Szalai elnök látogatása idején megbeszéléseket folytatott Gheorghiu­ Dej­­zsel, valamint Ion Gheor­­ghe Maurerrel, a Minisz­tertanács elnökével. A két ország baráti kapcso­latainak fejlesztésére irá-­ nyuló kölcsönös óhaj ki-­ nyilvánításaként a felek­ barátsági szerződést írtak alá. Aláírtak továbbá egy kereskedelmi egyezményt, valamint egy jegyzőköny­vet, amely Románia és Jemen gazdasági, műsza­ki-tudományos és kultu­rális kapcsolatainak fej­lesztését célozza. 5

Next