Népszava, 1964. augusztus (92. évfolyam, 179–203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ,2. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1964. AUGUSZTUS 2. VASÁRNAP Szignó nélkül K isz ALKALOMMAL IS r­life jelent meg lapunk­ban a Szöllő utcai átmeneti nevelőotthonban zajló visszásságokról. Ennek kapcsán sajtóperre került sor és — miután a visszásságok bizonyí­tást nyertek — a bírónő megkérdezte a minisztérium jelenlevő képviselőjét: »Miért nem reagáltak az új­ságban megjelent cikkre?" A válasz a következő volt: »A sajtó nem szólított fel erre minket az 1014/1963. sz. kormányrendelet alapján...« A szóban forgó rendelet kötelezővé teszi, hogy az újság felszólítására illetékes szervek reagáljanak a sajtóbírálatra. Ilyenkor a felszólítást annak rendje és módja szerint »kiszignálják" valakinek, s ezzel felada­tává teszik az intézkedést, megfelelő válaszadást. De mi történik, ha — felszólítás hiányában — ez a szignó elmarad? Akkor senki sem felelős az intézkedésért? Papírforma alapján talán nem. Életünk formája és főként tartalma viszont megköveteli: ne csak azt ve­gyük tudomásul, amit leszignáltunk, iktattunk, sor­számmal láttunk el! M­­ÉHÁNY HÓNAPPAL EZELŐTT a MOFÉM-ről ír-­­ tunk. Fényt derítettünk arra, hogy ennek a gyára­­ nak az átépítése — kizárólagosan bürokratikus okok miatt a múlt századbeli tervek alapján is végbe­mehetett volna, mert a porig lebontott épületek he­lyére teljesen célszerűtlenül a régiek mását húzták fel, noha ugyanannyiért modern üzemeket is létrehoz­hattunk volna. Olvasóink felháborítónak tartották az esetet, több levélben ki is mondták ezt, de — külön megcímzett felszólítás hiányában — egyetlen illetékes sem tartotta úgy: ez rá is tartozik, tenni kellene, hogy legalább a jövőben ne forduljon elő hasonló tékozlás. Az Állami Biztosítóval kapcsolatban szóvá tettük, hogy az úgynevezett CASCO gépkocsibiztosítás eseté­ben érdekeltté teszik a feleket a csalásban, mert csak háromszáz forint feletti összeget térítenek, tehát a károsultnak érdemes a kisebb kárból nagyobbat csinálni. Felszólítást itt sem küldtünk, válasz innét sem érkezett... Tévedés ne essék: nem akarunk a felszólítás le­hetőségéről lemondani. (Ezzel, mint eddig továbbra is élni kívánunk, ha minden esetben nem is szeret­­nék a nyomtatott bírálatra külön levélben is felhívni a figyelmet.) Csak azzal a szemlélettel sze­retnénk vitába szállni, amely a vonatkozó rendelettel takarózva, nyugodt marad, amikor nyugtalankodni illenék; moccanatlan, amikor tenni kellene. Pedig a rendelet nem azt mondja, hogy csak akkor lehet in­tézkedni, a bírálat nyomán, ha erre külön felszólítást küld az újság. Ezt már csak azok magyarázzák bele, akiknek így kényelmesebb. Nem presztízs okok miatt aggódunk, nem az a baj, hogy nem értesítettek ben­nünket ezekben az esetekben az intézkedésekről, ha­nem a hogy nem is intézkedtek el­AJNOS, JÓL TUDJUK, a közömbösségnek ebbe a falába nemcsak mi, a sajtó munkásai ütközünk belé olykor. Egyik városi tanácsunknál történt, hogy az építésügyi osztály felügyelete alá tartozó vállalatnál visszaéléseket követtek el, de a pénzügyi osztály revizori jelentése valahol elsikkadt és a fel­ügyeletet gyakorló osztály vezetője — bár hallott a történtekről — hónapokig nem is kerestette azt a je­lentést. Ezt az embert mindaddig nem nyugtalanította az ügy, amíg nem került asztalára a bűvös szignó. Ha a családját lopták volna meg, ha a lakását rabol­ják ki, minden bizonnyal álmatlan éjszakái lettek volna, így azonban még a megbizonyosodást sem tar­totta sürgősnek A szignókra szükség van. Hozzátartoznak a rend­hez, a fegyelemhez. De van valami, amit a szignók sem helyettesíthetnek: az élő, nyughatatlan felelősség­­érzetet Mert­ lehet egy válasz sablonos is (ehhez mi is tudnánk jó néhány adalékot szolgáltatni) és egy intéz­kedés semmitmondó, de ezekre semmi szükség. Leg­feljebb arra alkalmasak ezek a módszerek, hogy meg­nyugtassanak néhány lelkiismeretet, amelynek lázon­­gania kellene: »Ne hagyd annyiban! Járj a végére! Ezt kívánják tőled az emberek, a mi társadalmunk és a saját becsületed!" E­GYRE RITKÁBBAN találkozhatunk közéletünk­ben a kritika elfojtásának durva, bárdolatlan for­máival. De egy-egy bíráló észrevételre milyen gyakori is a mély hallgatás! Vagy a sztereotip válasz: »Majd utánanézünk... Majd megvizsgál­juk... Majd még visszatérünk erre..." És ki ne fá­radna bele abba, hogy csak mondja a magáét, ha se­honnét se érkezik válasz? És ki ne keseredne el, válna maga is közömbössé, ha minduntalan türelem­re, várakozásra intik? Hogy van, aki ilyenkor sem fogja be a pörös szá­ját"? Ez jó. Ez tiszteletre méltóan nemes emberi tulaj­donság. Ha mindenki ilyen lenne, már nem is lehetne semmilyen formában visszautasítani a bírálatot. Még az udvarias hallgatással, vagy kitérő válasszal sem. De gondolnunk kell a fáradtabb, kevésbé kitartó em­berekre, s ezért küzdenünk kell együttes erővel a bí­rálat e "szalonképesebb" visszautasítói ellen is. VNDEZT NÉHÁNY TÉNY alapján vetettük pa­pírra. A hivatali fegyelem megsértésével senkit sem vádolhatunk, olyasmi nem történt, ami erre utalna. Megfelelő rendelet is van, amely az új­ságban megjelenő kritikai észrevételekre bizonyos formaságok mellett előírja kötelezően a válaszadást. Ezt általában betartják. Ha van felszólítás, ha van szignó. Csakhogy: a hiba szignó nélkül is hiba. Fodor Gábor S­­M SZOVJET-ANGOL közös közleményt írtak alá­­Ja Moszkvában Butler angol külügy­miniszter a Szovjetunió­ban tett látogatásával kapcsolatban, szombaton Moszkvában szovjet—an­gol közös közleményt ír­tak alá. A közlemény szerint a Szovjetunió és Nagy-Bri­­tannia egyetértett abban, hogy a béke érdekeit szol­gálná, ha megállapodás születne az atomfegyve­rek terjedésének meggát­­lásáról és ebből a célból megfelelő nemzetközi egyezmény jönne létre. A felek széles körű esz­mecserét folytattak nem­zetközi kérdésekről. Meg­vitatták azt a kérdést, hogy a béke fenntartása érdekében miként kell erősíteni az ENSZ gépe­zetét. Erről jelenleg véle­ménycsere folyik s a fe­lek kifejezték készségü­ket, hogy hajlandók részt venni az e kérdésekkel kapcsolatos további véle­ménycserében. A felek kifejtették né­zetüket az európai bizton­ság kérdéseiről, beleértve a német probléma békés rendezésével összefüggő kérdéseket is. Véleménycserére került sor a laoszi kérdésben. A felek fő vonásokban kicserélték véleményüket az angol—szovjet kapcso­latok jelenlegi állapotáról és megvitatták a további haladás elérésére irányuló intézkedéseket.­ban­tett látogatását ered­ményesnek mondotta. Hangoztatta, hogy ettől a látogatástól nem várt konkrét nemzetközi meg­állapodásokat, de reméli, hogy látogatása megjavít­ja a légkört a vitás kér­désekkel kapcsolatos tár­gyalásokhoz. »Ezt a célt elértük« — mondotta az angol külügyminiszter. A Hruscsovval és Gro­­mikóval folytatott beszél­getései során érintett főbb kérdésekről Butler kijelentette a sajtóérte­kezlet részvevőinek, hogy igen hasznos megbeszélé­sei voltak a békefenntar­tó gépezetről. A szovjet—angol kap­csolatokról szólva a kül­ügyminiszter síkraszállt a kereskedelmi, a kulturális és a tudományos kapcso­latok fejlesztése mellett. Butler feleségével szom­baton Moszkvából haza­utazott. Butler sajtóértekezlete Butler angol külügymin­ton a moszkvai angol­niszter a Szovjetunióban nagykövetségen sajtóérte­tett hivatalos látogatásé­­kezleten vett részt, nak befejeztével számba- Butler a Szovjetunió­ / I /­­ * néptavb­an érkezett Folytatja vizsgálatait az Elektron 3. és az Elektron 4. MOSZKVA: Az Elekt­ron 3. szombaton, ma­gyar idő szerint délelőtt 11 óráig több mint 184, az erősen elnyújtott elip­­tikus pályán haladó Elektron 4. ugyaneddig az időpontig több mint 24 ízben kerülte meg föl­dünket, és sokszor átha­ladt a belső, illetve a külső radioaktív öveze­ten. Az Elektron 3-mal ötvenszer, az Elektron 4- gyel tizenkilencszer léte­sítettek összeköttetést. Műanyagfólia alatt érik a szőlő LAKITELEK: A Szőlé­szeti Kutató Intézet gaz­daságában az idén először kísérleteztek fólia alatti szőlőtermesztéssel. A mű­anyaggal március közepé­től május közepéig véd­ték a tőkéket, s az Ir­­say Olivér szőlőfajta két héttel korábban érett be. 25 millió angol az országutakon LONDON: Az angol autóklub becslése sze­rint ezen a hétvégén kö­rülbelül 25 millió sze­mély, Anglia lakosságá­nak fele, özönli el 9 mil­lió autón és más jármű­veken az ország úthálóza­tát. A klub megfigyelői repülőgépekről 2—15 mérföld hosszú kocsitor­lódásokat jelentettek a főbb útvonalakról. 400 főnyi rendőrtartalék áll készen a northolti repü­lőtéren, hogy huligánok zavargása esetén telefon­­hívásra azonnal a hely­színre repüljenek. A Ranger hold­fotói: Új lakótelep épül Óbudán 664 lakásos szövetkezeti városrész az Árpád fejedelem útja mentén A 43. sz. Építőipari Vál­lalat dolgozói új lakóte­lep építését kezdték meg Óbudán. Az Árpád feje­delem útjával és a Lajos utcával közrefogott terü­­letsávot építik be a Lajka és a Nagyszombat utca közötti szakaszon. Ezen a területen hatemeletes mo­dern házakban 664 lakás, 9 üzlet és egy 75 szemé­lyes óvoda kap helyet. A Lajka utca közelében kezdték a munkát, de hamarosan cölöp verőkkel folytatják az építkezést, mert ezen a környéken laza, üledékes a talaj és az első három házat be­­toncölöpökre kell állítani Régebbi épületmaradvá­nyok miatt azonban nem­csak laza, hanem néhol üreges is a talaj. Ezért most új módszerrel cölö­­pöznek. Betonba ágyazott acélcsöveket vernek le és a csövön át utólag ce­menthabarcsot préselnek a földbe. Csaknem 500 kü­lönleges cölöpből készítik el a három lakóház alap­ját. Az első épületek még az idén tető alá kerülnek, jövőre már a lakótelep új otthonainak csaknem a felét átadják. 4316 felvétel készült a Holdról •Nem lesz megoldhatatlan probléma a leszállás a Holdon A kaliforniai Pasadená­­ban péntek este sajtóérte­kezleten mutatta be az újságíróknak a Ranger 7. amerikai űrhajó által ké­szített holdfényképek kö­zül az első ötöt dr. Ge­rard Kuiper, az arizonai egyetem holdlaboratóriu­mának holland származá­sú vezetője. A képek elemzésében részt vesz dr. Eugene Shoemaker, az egyik legismertebb ameri­kai "holdgeológus" va­lamint dr. Harold C. Wrey Nobel-díjas fizikus. Kuiper közölte, hogy a Ranger 7. kamerái 4316 felvételt készítettek. Már az első képek elemzéséből kitűnik — mondotta —, hogy az űrhajósok számá­ra nem lesz megoldhatat­lan probléma a leszállás a Holdon. A fényképek bebizonyították, hogy a Holdon nincsenek nagy porövezetek, ahogy egye­sek feltételezték, s ami rendkívül nehézzé tette volna a holdexpedíció »kikötését«, mert a por elnyelhette volna az űr­hajót. Ami a képeken látható — eddig ismeretlen — 1 métertől 30 méterig ter­jedő átmérőjű, kicsiny kráterek eredetét illeti, Kuiper ezt az úgynevezett »elsődleges« kráterekből eredő bombázásnak, vala­mint meteoritok becsapó­dásának tulajdonította. A Ranger 7. becsapódásának helyétől mintegy 320 kilo­méternyire északra van a Hold legnagyobb krátere, a Kopernikusz-tölcsér. A képek sok bizonyítékot szolgáltattak a Hold vul­kanikus zavarairól. Dr. Kuiper hozzáfűzte: a ké­pek nem mutatnak mere­dek töréseket, vagy hasa­­dékokat a Hold felszínén; ezek — az űrhajót elnye­léssel fenyegető porhoz hasonlóan — veszélyessé tették volna a leszállást. Dr. Shoemaker elmon­dotta, hogy a fényképek nem deríthetik fel töké­letesen, milyen anyagból áll a Hold felszíne. A je­lek szerint mintegy 30 centiméter vastag porré­teg alatt a felszín szilárd. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy nem félne-e ki­lépni az űrhajóból a Hold felszínére, így válaszolt: »Nem nagyon aggódnék.« A Ranger 7. eddig meg­oldatlan rejtélyeket is szolgáltatott — jelentette ki Shoemaker. »Ahogy a kamerák egyre közelebb jutottak a Holdhoz — mondotta —, a kráterek gyorsan szaporodtak a ké­peken. Ezután azonban valami különös történt. Valamilyen okból a ké­pek ismét simákká váltak. Ez rendkívül érdekes, azonban még nem tudjuk pontosan megmagyarázni« — mondotta. Az amerikai űrprogram szerint az elkövetkező két évben a Surveyor típusú űrhajóval műszereket szándékoznak juttatni a Holdra, hogy azok­ segít­ségével további adatokat nyerjenek a holdfelszín jellegéről és anyagáról. A Ranger 7. által készített és továbbított képek min­den eddiginél részleteseb­ben mutatják be legköze­lebbi égi útitársunk felszí­nét. A Hold felé száguldó rakéta 4316 felvétele közül az egyik 480 mérföldnyi (768 km) távolságból ad képet a kráterekkel teli holdfelületről (1. sz. kép). A tv-kamerák 3000 láb (900 m) magasságból egy 100 lábnyi széles (30 m) területet örökítettek meg (3. sz. kép). Következő ké­pünk már csak 1000 láb (300 m) magasságból, köz­vetlenül a becsapódás előtt készült, s a Földre továbbított képen egy 100x60 lábnyi (30x18 m) nagyságú holdterület em­beri szem által eddig nem ismert részletességű rajzo­latát láthatjuk (2. sz. kép). Negyedik képünk a készü­lékek által továbbított elektromágneses zaj képét rögzíti. (MTI Külföldi Kép­szolgálat — UPI)

Next