Népszava, 1964. szeptember (92. évfolyam, 204–229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
Amit <a jutáiffoim póűoff Balatonföldvár és Ózd között 330 kilométer az út. Elég hosszú út, jóként vannak, aki otthonától ilyen messze vetődik dolgozni. Két ózdi aszszonynak azonban tízszeresére-százszorosára nyúlt ez a távolság. Olyan meszsze került tőlük a szép Balatonföldvár, hogy látni sem akarják többé. »■Segítséget, igazságos kivizsgálást« kértek a levélben. Papp Istvánné és Szőllős Gáborné megírták, hogy mint szerződéses konyhalányok, a ba- A jelenléti ív — Nincs igazuk — vélekedik az önkiszolgáló étterem konyhafőnöke. — Nagyon szerettem őket, mert jól dolgoztak, mindent megadtam nekik. Ami pedig a túlórát illeti, megkapták szabadnapban, csúsztatásban. A jelenléti íveket keressük, amelyek hiteles választ adnának a túlóravitára. Igen ám, de ez már az ózdi asszonyokat igazolja — a jelenléti ív nem hiteles. Június 20-tól július 31-ig — ennyi ideig dolgoztak ők ott, mindössze öt napra vonatkozóan kapnak támpontot: július 27-től 31-ig vezették szabályosan, a dolgozók írták be a munkakezdés és a távozás idejét, és Szőllős Gáborné tíz és fél túlórát teljesített ez idő alatt. Ezen kívül csak július 1-től 12-ig találtunk jelenléti ívet, amely végig azonos írással van ki- 1000 forint . Az Éttermi és Büfé Vállalat központjában a jutalmazás módja felől érdeklődünk. Merőben szokatlan dolog ugyanis, hogy a két hónapig működő Balaton-parti egységekben ezer-ezerötszáz forint összegű jutalmakat fizetnek. S az elbírálás alapjául mindössze kéthárom hét munkája szolgál. — 425 000 forintot kaptunk a Balaton-parti idegenforgalomban dolgozók jutalmazására — válaszol a főkönyvelő. — Az öszszeg célja, rendeltetése az volt, hogy lelkesítsük ezeket az embereket, jobb munkára ösztönözzük latonföldvári önkiszolgáló étteremben dolgoztak. Tízórás munkára alkalmazták őket, 1062 forint alapbérel és jutalékkal. A gyakorlat azonban elszakadt a szerződésben lefektetett megállapodástól. Sokkal többet dolgoztak. Többnyire reggel héttől este tíz óráig,a túlórát azonban nem fizették ki. Végül is — bár a szerződés csak augusztus 31-én járt volna le, augusztus 1-én búcsút mondtak Földvárnak és hazamentek, nem hiteles töltve, tehát nem elfogadható. — Megkapták a jutalmat, a nagy pénzt — méltatlankodik az üzletvezető-helyettes — és elmentek. — Mennyi jutalmat kaptak? — Pappné részére ezer forint jutalom érkezett, ők az összeget elosztották egymással. Ahhoz nem fér kétség, hogy az ózdi menyecskék nem hoztak szégyent távoli városukra. Munkájukról az elismerés hangján szólnak ma is. — Hiszen ezért kapták a jutalmat is. Alig három hete, hogy megindult az üzlet — mondja az üzletvezető —, amikor javaslatokat kértek tőlem. Az itt dolgozókat jóformán nem is ismertem, hiszen többségük szerződéses, úgyszólván kapásból tettem javaslatot. 3 heti munka őket. Köztudomású, hogy a vendéglátóipar, különösen nyáron, s különösen a Balatonnál, hihetetlen munkaerőgondokkal küzd. Ezt az összeget azért kaptuk, hogy valamelyest hozzájáruljon gondjaink enyhítéséhez. Az elgondolás feltétlenül helyes. A cél valóban az volt, hogy a Balaton partján sokszor erejükön felül dolgozó vendéglátóipari alkalmazottak érezzék a megbecsülést. Azok azonban, akik a 425 000 forint felett diszponáltak, alighanem feltételezték — de az sem ártott volna, ha ellenőrzik is —, hogy emellett az éttermek vezetői az úgynevezett hagyományos módszereket is fel- Tanulság Nincs okunk kételkedni abban , amit a vállalat központjában állítanak, hogy a balatonföldvári önkiszolgáló étterem példája úgyszólván egyedülálló. Mindezt csupán azért hoztuk nyilvánosságra, hogy tanulságul szolgáljon a jövőre. Mert azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az emberhasználják a munkaerő megbecsülésére. Például: kifizetik a túlórát, a jövőre méget, a törvényes jogok érvényesülését — a túlórák pontos nyilvántartását és kifizetését — semmiféle jutalom nem pótolja. ÉS rosszul számol az a vendéglátóipari vezető, aki ilyen alkalmi összegektől — legyenek azok bármily tetemesek is — várja a szakma munkaerőgondjainak megoldását. Lukács Mária ©SZF Majakovssli a Katona Jóss Mi a Gőzfürdő, s ki az, akit megfürdet? A Gőzfürdő: megfürdeti a bürokratákat, megmossa a fejüket — fűzi darabjához Majakovszkij. Ami a fürdetést illeti: alaposan. Nem szent előtte semmi sem, ami az újjáalakuló társadalmi rendben a győztes forradalom után megcsontosodott, a régivel kacérkodva újmódian vaskalapos. Az a hivatalnokszellem, amely a nagy lendületű haladásnak legfőbb kerékkötője. Elképzelhető, hogy annak idején, 1930 tavaszán a moszkvai Meyerhold Színház-beli bemutatója méltán mekkora port kavart fel. Hiszen nemcsak a darabban, hanem a valóságban is ott ült a nézőtéren a bürokráciától megkutyakosodott »Gügyeszakik« egyike-másika. Mint ahogy sokan a forradalmas munkásság és az ifjúság képviselői közül is. Közben transzparenseken a költő jelmondatai. Köztük egy: »Nem tükröző tükör a színház, de nagyító üveg.- Ezen keresztül jelenik meg Diadalov elvtárs, a Generális Ügyrendszabályozási Központ önmagával szinte a képtelenségig eltelt igazgatója, I11D0 ij szatírája és Színházban Ivan Ivanovics, egyedül a korlátoltságában és mélységes butaságában megbízható minisztériumi tisztviselő, oldalán a mindent és mindenkit kiszolgáló újságíróval, Momentánnal. És a többiek, az újmódi sznobok rajongásával körülnyaldosott külföldi, a szolgalelkű titkár, a művészettel kufárkodó portré-, csatakép- és csendéletfestő. Mindegyikük az egészséges fejlődést eltorlaszoló alakok jellegzetes közéleti típusa. Majakovszkij egy képzeletszülte időgép segítségével hívja őket tetemre. Velük szembe viszont a jövő embereinek egy csoportját állítja, akik kétségbeesetten vergődnek a bürokrácia hálóján fennakadva. Az időgép: jelkép. Az ötéves tervek rohamos tempóját idézi. Mindenkinek helye van benne, aki a csillagok felé tör. De kihányja magából Diadalovot és hasonszőrű, szemenszedett társaságát, amely beszorulva saját gyártású aktakötegeibe, képtelen a jövőbe pillantani, s amelyek önös kicsinyessége végkép a múlt földjéhez béklyóz. Biztos politikai látás, művészi merészség jellemzi Majakovszkijnak ezt a szatíráját is, akárcsak a Poloskát, vagy a még korábban írt Buffómisztériumot. Mindez persze a költő sajátos művészi kézjegyeivel hitelesítve. A színházba lépve sem pepecsel a mondanivaló kifejtésében, »teli torokból« szól, a reá jellemző harsánysággal, minden nagyképűségtől mentesenbiztosítva nézőjét: »Agitációt, propagandát, tendenciát csinálni — élő agitációt — ... ez a mai színház értelme.« Szószék és vitafórum, ezt az elképzelését igyekszik mindvégig valóra váltani. A bürokráciájuk nyálkás vizében tempózó alakjait nemcsak a jövővel szembesíti, hanem saját magukkal is. Betuszkolja őket a színházba. Mikor a színpadon meglátják tulajdonképpeni egyéniségüket ágálni, egy emberként hördülnek fel. Ilyen nincs az életben. »Ez a szovjet valóság eltorzítása, a vezetők megrágalmazása.« Efféle szólamokkal próbálják a rendezőt jobb belátásra bírni. Buzgón ajánlják a klasszikusokat. »Tanuljanak az átkot múlt nagy géniuszaitól!« Vagy legalább valami könnyűt, szórakoztatót. Bármit, csak olyat ne, ami a kor valóságos problémáival leplezetlenül foglalkozik. Majakovszkij színházi törekvéseinek politikai, de művészi tisztességéhez sem férhet kétség. Az önkezével kimért halál korán elragadta. Mindaz, amit elképzelt, későbben Brecht színpadán teljesedett ki. Teljesebb költői füzérrel fogván körbe az írói szándékot, az emberi mondanivalót. A költő »vidám publicisztikai porondjának« magyarországi berendezése a Katona József Színházban csak többé-kevésbé sikerült. Az előadás — Both Béla rendezése — időnként kétségkívül felizzik, az ennek nyomán támadó sistergés azonban sercegésbe fárad. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy Diadalov figurája a jelképesnél jelképesebben lebeg az előadás első felében a színpad felett , a bürokrata megtestesült képe. Ebben a formában azonban emberi vonásaitól megszabadítva, félelmetessége megszelídül, a maró szatíra mérgét a burleszk bohócos játékossága nemegyszer hatástalanítja. Az elvontságot még inkább fokozzák Laczkovich Piroska portás libériára emlékeztető jelmezei. A másik, hogy nem esett volna a költő emlékén csorba — sőt! — ha az új fordítás — Elbert János munkája — még inkább »magyarította« volna a szöveget Értve ezalatt hogy jobban gazdálkodva az ötvenes évek elején nálunk kialakult mozgalmi zsargonkészlettel, a mi fülünknek ismerősebb mondatfűzésekkel közelebb került volna a fő-fő bürokrata figurája. Nem is beszélve a félművelten tudálékos Ivan Ivanovicsról. Diadalovát Ungvári László játssza kedves közvetlenséggel, mulatságos humorral, szerepfelfogásának megfelelően, azonban helyenként akkor is így, amikor ennek az alaknak az ijesztő voltát kellene érzékeltetni. Bár, ebből is kapunk jócskán, elsősorban feleségével civakodva. Tompa Sándor Ivan Ivanovicsa tökéletes képmása az önálló gondolkodásra képtelen, a mihaszna ténykedésekben lubickoló hivatalnokfajtának. Verebély Iván Diadalov titkáraként érzékelteti a csúszómászó szolgalélekben lappangó kegyetlen indulatokat A művészetet zsibárusként vesztegető Ermitázsovot Raksányi Gellért alakítja jól. Apozitív figurák kevesebb játékra kapnak alkalmat a darabban. Kiemelkedik közülük Sztankoy István természetes, jó ízű alakításával. Hasonlóképpen Őze Lajos, a színházi rendező szerepében. A többiek közül elsősorban Zolnay Zsuzsa, Csernus Marian, Szakáts Sándor, Maklári János, Gáti István, Gyarmathy Anikó és Pápay Erzsébet nevét jegyezhetjük fel. És Bakó Józsefét, ötletes, könnyen alakítható díszleteiért Szombathelyi Ervin *--------------------------------------Ralph Bu Dr. Ralph J. Bunche, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárhelyettese nyilatkozott az MTI munkatársának az Egyesült Nemzetek közgyűlésének következő ülésszakáról és Budapesten szerzett benyomásairól. — Az ENSZ közgyűlése — mondotta — most az el nem kötelezett országok kérésére a szokásosnál később (november 10-én) kezdődik. Az el nem kötelezett országok ugyanis értekezletet tartanak Kairóban októberben. — Az utóbbi években jó volt az ENSZ közgyűlésének légköre, és tovább javul. Jó légkörben — hangsúlyozta dr. Bunde nbhe nyíl — lehet megoldásokat elérni, még a nehéz problémákban is. Általánosságban szólva, a hidegháború csökkenőben van. Az általános kép tehát jó és tovább javul mind az ENSZ-en belül, mind azon kívül. — Lehetséges, hogy valamilyen új fejlemény következik be a leszerelés terén. Bizakodással állíthatjuk, hogy előbb-utóbb »áttörés« következik be e téren. Dr. Bunche befejezésül kijelentette: kitűnő benyomásokat szerzett Budapestről és népéről. Rövid idő alatt is sokat látott, és egy későbbi időpontban, hosszabb látogatásra szeretne viszszatérni. latkozata Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, hivatalában fogadta dr. Ralph J. Bunche-t, az ENSZ főtitkárhelyettesét. A főtitkárhelyettes látogatást tett Péter János külügyminiszternél is, majd kedden elutazott. (MTI) . A mezőgazda nyilatkozott . A néhány nappal ezelőtt zárult 65. Országos Mezőgazdasági kiállítás néhány tapasztalatáról kért tájékoztatást az MTI munkatársa Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettestől, a kiállítás főbizottságának elnökétől, aki a többi közt elmondotta, hogy a látogatók száma meghaladta a 900 000-et. — A szakmai hét megrendezése helyes kezdeményezés volt — állapította meg Keserű János. — A kiállítás ezzel meg jogi kiállítás K eserü János mit találta a népgazdaság, s ezen belül, a mezőgazdaság jelenlegi fejlődési szakaszának megfelelő funkcióját, ami elsősorban abból áll, hogy konkrét segítséget adjon a mezőgazdasági dolgozóknak a jól bevált új módszerek, technológiai eljárások megismeréséhez és alkalmazásához. A kiállítás területén folyamatosan tovább üzemeltetik majd csaknem a teljes baromfitenyésztési bemutatót. Fenntartják a kertészet szabadtéri bő eredményeiről niszterhely elles mutatóit is. Ezek a létesítmények kiváló szemléltető anyagul szolgálnak majd a kiállítás területén folyamatosan megrendezendő szaktanfolyamokhoz. — Úgy tervezzük, hogy a következő országos kiállításig eltelő két esztendőben néhány kisebb kiállítást rendezünk ezen a területen. Ezek a kiállítások a mezőgazdaság egy-egy ágazatának legszebb termékeit és főleg legújabb technológiai eljárásait. Ünnepélyesen megnyitották a szovjet-belorusz napokat A szovjet-belorusz napok eseménysorozata kedden este, a Fémmunkás Művelődési Házban rendezett ünnepi megnyitóval kezdődött Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Kristóf István, az MSZBT főtitkára, Kardos László akadémiai levelező tag, az MSZBT alelnöke és Barinkai Oszkárné, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára is. Ott volt és az elnökségben foglalt helyet G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. V. Pavljonok, a szovjet-belorusz napok alkalmából hazánkba érkezett belorusz küldöttség vezetője. A magyar, a szovjet és a belorusz himnusz elhangzása után Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Gyalmos János, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese, az MSZBT budapesti elnöke mondott ünnepi beszédek — Ez az ünnepi időszak, amely most hazánkban a belorusz napokkal elkezdődik, a magyar-szovjet barátság és testvériség jegyében áll — kezdte beszédét. — A belorusz napok egybeesnek hazánk felszabadításának megkezdésével, hiszen éppen ezekben a napokban lesz húsz esztendeje, hogy a győzedelmes Vörös Hadsereg egységei hazánk földjére léptek és felszabadultak az első magyar községek. A továbbiakban üdvözölte a Szovjet—Magyar Baráti Társaság belorusz tagozata küldöttségének tagjait, és rámutatott, hogy Szovjet-Belorusszia ez évben ünnepelte a hitleri fasiszta megszállás alóli felszabadulásának huszadik évfordulóját. Hangoztatta, hogy a belorusz nép nagy érdeklődést tanúsít Magyarország gazdasági, tudományos és művelődési eredményei iránt, majd a két nép történelmi kapcsolatait vázolta. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban, valamint a második világháború idején a belorusz partizánosztagok soraiban küzdő magyarokról. Ezután , fasiszta megszállás alól 1944 nyarán felszabadult Belorusszia iparának, mezőgazdaságának, közművelődésének nagyszabási fejlődését ismertette. A nyolc és félmilliós belorusz nép a Szovjetunió soknemzetiségű testvéri családjában szívvel lélekkel építi a kommunizmust, mi pedig a belorusz nép eredményei megismerve, együtt örülünk velük és a kommunizmus építőinek tovább sok sikert kívánunk — mondotta nagy tetszéssé fogadott beszéde befejező részében Gyalmos János B. V. Pavljonok emelkedett ezután szólásra Bevezetőben tolmácsolta a belorusz nép szívélye, üdvözletét és legjobb kívánságait, majd elmondotta, hogy bár Magyarországot és Belorussziát nagy távolság választja e egymástól, mégis, akárcsak a Szovjetunióban mindenütt, náluk is jól ismerik a magyar nép életét, a szocializmus építésében elért jelentős sikereit. Együtt örülünk önökkel, büszkék vagyunk eredményeikre és osztozunk nehézségeikben, mert tudjuk, hogy a magyar nép együtt halad a szovjet néppel a Marx és Lenin kijelölte úton. Tudjuk, hogy a Duna partján igaz, őszinte barátaink élnek és dolgoznak — mondotta. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Belorusszia tipikus agrárvidék volt, a nyomor és elmaradottság hazája. Ma pedig iparunk traktort, gépkocsit, automata gépsort, hűtőszekrényt, elektromos gépeket, csapágyat, rádiót, televíziót, órát és egyéb iparcikkeket állít elő. Méltatta Belorusszia fejlődéséhez a magyar nép által tudományos, műszaki és gazdasági együttműködés keretében nyújtott segítséget Megemlítette, hogy Belorussziában sok ezren ismerik és szeretik a magyar irodalom, zene-, film- és képzőművészet alkotásait, és egyre gya■ tapodnak a két nép közötti személyes kapcsolatok is. — A kommunizmus győzelméért, az emberiség boldogabb jövőjéért folytatott közös harcunk,■ közös munkánk, termé■ kény kapcsolataink egygyé forrasztják tetteinket és gondolatainkat, összefűzik népeink szívét —, mondotta befejezésül, és ■ sok sikert, boldogságot kívánt a magyar népnek. A tetszéssel fogadott felszólalás után magas színvonalú művészi műsor zárta az ünnepséget. Belorusz fotókiállítás A szovjet-belorusz napok alkalmából kedden . a MOM Művelődési Házában megnyitották a belorusz fotóművészek kiállí-itását. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Kristóf István, az MSZBT . főtitkára, dr. Gyalmos János, a fővárosi tanács vb elnökhelyettese, az MSZBT budapesti elnöke , valamint társadalmi életünk több más ismert személyisége. Ott volt V . A. Guszev, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa és a nagykövetség több munkatársa, valamint a szovjet-belorus . napok alkalmából hazánkban tartózkodó belorus küldöttség tagjai. ,-----------------,----------- Magyar parlamenti küldöttség utazott Bulgáriába A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének meghívására hétfőn a késő esti órákban Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke vezetésével héttagú parlamenti küldöttség utazott Bulgáriába. A KÖZÉLET Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Borg Oliviernek, Málta miniszterelnökének, Málta függetlenné válása alkalmából. * Elutazott a Francia Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége, amely Roger Leclercnek, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével néhánynapos látogatást tett hazánkban, * Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, a Vietnami Dolgo ESEMÉNYEI nek Pártja elnöke és Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak és Kádár Jánosnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából kifejezett jókívánságaikért. Xuan Thuy külügyminiszter ugyancsak táviratban fejezte ki köszönetét Péter János külügyminiszternek. * A bolgár néphadsereg napja alkalmából Atanasz Arabadzsiev vezérőrnagy, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, kedden este fogadást adott a nagykövetségen. Mély részvéttel búcsúztatták Tóth Imrét Kedden délután a Farkasréti temetőben nagyszámú gyászoló jelenlétében, mély részvéttel búcsúztatták Tóth Imrét, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát, a Mai gyár Partizán Szövetség tagját. A hamvasztás előtti búcsúztatásnál a családtagokon, hozzátartozókon kívül ott voltak az elhunyt barátai, egykori harcostársai, munkatársai is.