Népszava, 1964. szeptember (92. évfolyam, 204–229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

Kádár János: Működjünk együtt a békéért, a szocializmusért, a népek javára A Szívélyes, baráti lég­körben lezajlott ebéden Kádár János pohárkö­szöntőt mondott. Kedves Tito elvtárs! Tisztelt asszonyom! Kedves jugoszláv ven­dégeink! Elvtársak! Pártunk Központi Bi­zottsága nevében szívből üdvözlöm kedves vendé­günket, Tito elvtársat, a kíséretébért érkezett töb­bi jugoszláv elvtársat, ta­lálkozónk minden részve­vőjét Magyarok és jugoszlá­­vok, akik ma itt együtt vagyunk, mint saját né­pünk szülöttei és nevelt­jei, különbözünk egymás­tól anyanyelvünkben és sok minden másban, de közös bennünk, hogy a je­lenlevők valamennyien kora ifjúságuktól a kom­munista eszme hívei és az eszme győzelméért, a nemzetközi munkásosz­tály ügyéért harcolnak a kizsákmányolók, a bur­­zsoá rend, az imperializ­mus ellen­. Most száz éve annak, hogy a Kommunista Kiáltvány — »Világ pro­letárjai egyesüljetek!« — jelszavát követve, sok nemzet fiai összefogtak és létrehozták az I. Inter­­nacionálét kitérők, ku­darcok is voltak, osztály­ellenségeink ezerszer uj­jongtak és temették a marxizmust, de az eszme diadalmaskodott, a szo­cializmus 14 országban már megvalósult és vi­lágrendszerré, a béke leg­főbb őrévé, a történelem meghatározó erejévé vált. A 14 ország fiai között, amelyben már megdön­tötték a kapitalista rend­szert és szabadon, a nem­zeti függetlenség birtoká­ban építik a szocializ­must, ott vagyunk mi, magyarok és jugoszlávok is. Ez öröm és büszkeség számunkra, közel hoz- és arra ösztönöz bennünket, hogy működjünk együtt országaink, népeink ér­dekében, a békéért, a szo­cializmusért, a gyarmato­sítás ellen, a népek ja­vára. Ma viszonyunk vi­lágos, jó, tanultunk a múltból és nem­ hátra, ha­nem előre tekintünk. Ar­ra építünk, ami közös, amiben egyetértünk. Jó feltételekkel rendelke­zünk ahhoz, hogy fejlőd­jön országaink és párt­jaink viszonya, együttmű­ködése. Jelenlegi találko­zásunk sokat segít ebben. A szocialista társada­lom építésének éppen úgy megvannak a nemzetközi, közös fő törvényszerűsé­gei, mint ahogyan meg­vannak minden­ népnek a maga történelmi, nemzeti sajátosságai, minden or­szágnak a maga adottsá­gai. A tapasztalatok arra intenek, hogy egyik ellen sem lehet a szocializmus ügyének megkárosítása nélkül véteni. Az egyes szocializmust építő orszá­gok tapasztalatait éppen úgy nem lehet gépiesen lemásolni, mint ahogyan teljesen figyelmen kívül hagyni sem lehet. Nemzetközi síkon rrtost vita folyik mozgalmunk­ban. Mi, magyar kommu­nisták, elítéljük a szov­­jetellenességet, a nacio­nalizmust, a kalandor-po­litikát, a szakadár tevé­kenységet, mindazt, ami az utóbbi időben az 1957-es és 1960-as moszk­vai tanácskozás fő irány­vonala, a szocialista or­szágok, a nemzetközi kom­munista mozgalom egysé­ge ellen irányul. Vélemé­nyünk szerint mindenki­nek, aki szívén viseli a haladás ügyét, azon kell munkálkodnia, hogy még jobban tömörítsen min­den immperialistaellenes, a gyarmati rendszert meg­semmisíteni, és a békét megőrizni kívánó erőt. Azon kell dolgozni, hogy a szocialista világrend­szer minden országa, a nemzetközi kommunista mozgalom minden harci osztaga egyesítse erejét, s együtt lépjen fel az im­perializmus ellen. A vitában nincs helye a szitok-átok módszernek, nincs helye az egység­­bont­ó aknamunkának, tanácskozni kell. A mar­xista-leninista elmélet fényénél kell megvizsgál­na a tényeket, elemezni a nemzetközi helyzetet s mozgalmunk kérdéseit. Tudományos világnéze­tünk Választ ad minden kérdésre. A marxizmus— leninizmus eszméi eddig is legyőztek mindenféle jobboldali és »baloldali« elhajlást, győzni fognak a téveszmék felett a mosta­ni vitában is. Mi, ma­gyar kommunisták, meg vagyunk győződve erről. Szilárdan kitartunk el­veink, gyakorlatban be­vált politikánk és a nem­zetközi kommunista moz­galom közösen kidolgozott Joszip Broz Tito Tovább épít Kedves Dobi elvtárst Kedves Kádár elvtárs! Kedves barátaim­! Engedjék meg, hogy fe­leségem, munkatársaim és a magam nevében min­denekelőtt szívből megkö­szönjem meghívásukat, azt, hogy ellátogathat­tunk az önök szép orszá­gába, és megköszönjem azokat a baráti szavakat, amelyekkel ön, Kádár elvtárs, a jugoszláv nép­hez és hozzám fordult, őszintén hálásak vagyunk a meleg vendégszeretetért és szívélyességért, amely­­lyel Magyarországra ér­kezésünk első pillanatától körülvesznek bennünket. Tudjuk, hogy hazájuk ,­—­ különösen az utóbbi­­esztendőkben — jelentős utat tett meg a szocialis­ta fejlődésben, örömmel tölt el bennünket, hogy közvetlenül megismer­kedhetünk az eredmé­nyekkel és vívmányok­kal, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a magyar dol­gozók elértek. Azzal a meggyőződéssel jöttünk önökhöz, hogy a szocializmust építő orszá­gaink közötti viszony mind kedvezőbben fejlő­dik, s hogy együttműkö­désünk egyre szélesebb körű és sokrétűbb lesz. Közös harcunk a béke megőrzéséért, azonos cél­jaink a szocializmus épí­tésében és közös érde­keink — amelyek abból következnek, hogy szom­szédos szocialista orszá­gok vagyunk — szilárd alapot képeznek, s ezen tovább építhetjük né­peink barátságát és a köl­csönös bizalom jegyében sokoldalúan fejleszthet­jük együttműködésünket. Ebből az alkalomból szeretném hangsúlyozni, hogy a Kádár János elv­társsal és munkatársaival egy esztendeje Karagyor­­gyevóban folytatott tár­gyalásaink kedvezően ha­tottak kapcsolataink fej­lődésére. Örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi évek­ben bővülnek és élénkeb­bé válnak gazdasági kap­csolataink is. Az árucse­re-forgalom növekedése mellett hasznos egyezmé­nyeket kötöttünk az ipa­ri együttműködés terén is. Ebben jelentős szerepe volt a jugoszláv—magyar gazdasági és a műszaki­­tudományos együttműkö­dési bizottságnak is. El­mondhatom, hogy a jugo­szláv kormány és gazda­sági szerveink érdekeitek a szélesebb körű és hos­­­szabb lejáratú gazdasági egyezmények megkötésé­ben; abban, hogy az egyenjogúság elve alapján teljes mértékben kihasz­ és elfogadott fő irányvo­nala mellett. Mivel bízunk eszméink erejében, a különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének, a két rendszer békés versenyének hívei­ként külpolitikánkban is a tárgyalások, a kapcso­latok bővítésének útját járjuk, semmit fel nem adva szocialista elveink­ből. A szocialista társa­dalmi rendszer felsőbb­rendű, mint a kapitalista rend, győzni fog a békés gazdasági versenyben, és így és ezzel segíti elő a szocializmus győzelmét az egész világon. Kedves elvtársak! Jó, hogy sok kérdésben a jugoszláv elvtársakkal egyező módon véleke­dünk. Ez hasznos együtt­működést tesz lehetővé szocialista országaink vi­szonylatában és számos nemzetközi kérdésben. Mi ezzel a hasznos baráti­ g keljük népeink láthatjuk lehetőségein­ket a gazdasági együttműkö­dés további fejlesztésére. A múltban mind kultu­rális, mind egyéb terüle­teken, sok érintkezési pont volt országaink között. A jugoszláv és a magyar munkásosztály harcának története is azt bizonyít­ja, hogy országainkban a dolgozó emberek érdekei nem ellentétesek, hanem azonosak, szoros kapcso­latban állnak. Meggyőződésem, hogy­­ha — a nemzetközi mun­kásmozgalom negatív örökségének felszámolásá­ra tett nagy erőfeszítések után — kedvezőek a fel­tételek forradalmi moz­galmunk együttműködésé­nek eredményes fejleszté­sére. Kedves Elnök Elvtárs! Kedves barátaim! A mai bonyolult nem­zetközi helyzetben orszá­gaink azonos, vagy hason­ló álláspontot foglalnak el a nemzetközi politika egy sor kulcskérdésében, és egységesek a békepoli­tika és a békés egymás mellett élés támogatásá­ban. A békés egymás mel­lett élés politikája, mint a nukleáris korszak nemzet­közi kérdései rendezésé­nek egyetlen lehetősége, egyre általánosabban elfo­gadottá válik és jelentős mértékben hozzájárult a népek egyenjogúsításának meggyorsításához, az újonnan felszabadult or­szágok megerősítéséhez, a fejlődőben levő országok helyzetének javulásához, és különösen a hideghá­ború elemeinek visszaszo­rításához. Külön is hangjú­együttműködéssel számo­lunk — ezen munkálko­dunk. A társadalmi haladás élén Jugoszláviában is elvtársaink, a kommunis­ták járnak. A jugoszláv kommunisták sok ered­ményes csatát vezettek a régi kizsákmányoló rend­szer ellen, a háború idő­szakában a Hitler-fasisz­­ták ellen, s most, a szo­cialista építésben népük, országuk anyagi felemel­­kedéséér­t A kommunis­ták két keze minden szo­cialista országban teli van a szocialista építés, az ál­lami vezetés, a napi mun­ka feladataival. Mi sikert kívánunk önöknek, párt­juknak és minden jugo­szláv kommunistának mai és jövendő­ munkájukhoz. Emelem poharam Tito elvtárs kedves egészségé­re, valamennyi jugoszláv elvtársunk, mindannyiuk egészségére, a szocialista Jugoszlávia népére, barát­ságunkra, a béke, a szo­cializmus ügyének győzel­mére! (Taps.) Az ebéden pohárkö­szöntőt mondott Joszip Broz Tito, barátságát lyoani szeretném, hogy a Szovjetunió és személye­sen Nyikita Szergejevics Hruscsov, sokban hozzájá­rult ehhez. Ez a pozitív irányzat bizonyos mérték­ben abban is megnyilvá­nul, hogy a Nyugat egyes vezető hatalmai rugalma­sabban nyúlnak a nagy nemzetközi problémáikhoz. Még mindig messze va­gyunk azonban attól, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzettel elégedettek le­gyünk. A világ pozitív fejlődési folyamataival szemben nemcsak a ha­gyományos reakciós erők ellenszegülése figyelhető meg, hanem csatlakoztak hozzájuk a nemzetközi munkásmozgalom konzer­vatív, dogmatikus elemei is, amelyek­­ egységbontó kísérletekkel igyekeznek akadályozni a békéért ví­vott harcot. Mind jobban érzékelhetővé válik a Kí­nai Népköztársaság jelen­legi vezetői káros, kalan­dor politikájának igazi ar­culata. E politika már csak azért is veszélyes, mert a marx­i­zmus a lenin­izmus köntösébe burkolódzik s felelőtlenül dobálódzik ál­forradalmi jelszavakkal. A közelmúlt eseményei — Cipruson, Vietnamban, Kongóban és másutt — erőszakos beavatkozást je­lentenek a belügyekbe, s komoly aggodalomra ad­nak okot, mert nemcsak a nevezett országok (terüle­tek) függetlenségét, s ezek önrendelkezési jogát ve­szélyeztetik, hanem a nemzetközi kapcsolatok nagy erőfeszítések árán elért eredményeit is. Nekünk is gondot okoz a fegyverkezési verseny, mely még ma is tart. Mindannyiunkra — de különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetére — komoly feladat hárul, hogy a tárgyalások meg­gyorsításával és újabb nemzetközi egyezmények­kel hozzájáruljunk, min­denekelőtt a nukleáris és rakétafegyverek tovább­terjedésének megakadá­lyozásához. A Genfben nemrég be­fejezett világgazdasági és kereskedelmi konferencia, amelyet az ENSZ rende­zett, jelentős sillereket ért el. Az egység, amely a fej­lődő, országok álláspontját jellemezte, és amely a jö­vőben is jelentős politikai tényező lesz a nemzetközi életben, megmutatta a vizsgált problémák akut jellegét. Úgy véljük, hogy a fejlődés feladatainak megoldásában a mai vi­lágban nagy jelentősége van a szocialista országok megértő támogatásának. Abból kiindulva, hogy az ENSZ-ben és azon kívül is állandóan harcol­ni kell az együttélés elvei­nek megerősítéséért, a vi­lágszervezetnek el kellene fogadni és törvénybe kel­lene iktatni ezeket az el­veket, mint a nemzetközi kapcsolatok szabályait. Arra számítunk, hogy az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének legközelebbi ülésszakán a békeszerető népek egységes fellépése, szerepe még inkább kifeje­zésre jut mindazon kérdé­sek megoldásában, ame­lyektől a béke függ. Meggyőződésem, hogy az el nem kötelezett országok vezetőinek értekezlete, amelyet a jövő hónap ele­jén tartanak Kairóban, je­lentős mértékben hozzájá­rul a gyarmatosítás mi­előbbi felszámolásához, a neokolonialista irányzatok megfékezéséhez, a jobb nemzetközi megértéshez, a békés és egyenrangú együttműködéshez, a bé­keharchoz ugyanúgy, mint az előző belgrádi tanács­kozás. Kedves Dobi elvtárs! Kedves Kádár elvtárs! Végül még egyszer őszinte örömömet fejezem ki, hogy az önök körében tartózkodhatunk. Meggyő­ződésem, hogy jelenlegi tárgyalásaink hasznosan szolgálják szocialista or­szágaink kapcsolatainak további fejlődését, vala­mint a béke megerősítésé­nek nemes ügyét. Emelem poharam az El­nöki Tanács elnökének, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­sága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnöké­nek, valamint Dobi és Ká­dár elvtársnők egészségé­re, a baráti Magyar Nép­­köztársaság haladására és felvirágzására, a jugo­szláv—magyar barátságba, a világ békéjére és a szo­cializmusra. (Taps.) rt a­­agyai Péntek délután az MSZMP Központi Bizott­ságának székházában meg­kezdődtek a magyar—ju­goszláv tárgyalások. Magyar részről a tár­gyaláson részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a kor­mány elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára, Péter János kül­ügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, Vályi Péter, az Or­szágos Tervhivatal elnö­kének első helyettese, Darvasi István és Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osz­­tályvezető-helyettesei, Er­délyi Károly külügymi­­niszter-helyettes, Zágor György, a Magyar Nép­ Megkezdődtek !A jugoszláv­iót köztársaság belgrádi nagy­követe és Barity Miklós, a Külügyminisztérium megbízott osztályvezetője. Jugoszláv részről a tárgyalásokon részt vett Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnö­ke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének fő­titkára, Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter, A gyalusok Nikola Dzsuverovics kül­kereskedelmi miniszter, Bogdan Crnobraja, a köz­­társasági elnök főtitkára, Milan Venisnik, a kül­ügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Dusán Csalics, a Jugo­szláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság magyar­­országi nagykövete. A két fél szívélyes, elv­társi eszmecserét folyta­tott a külpolitika és a nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdései­ről. (MTI) ...... ■■ ■ Jova­nka Bro: Pénteken délután Dobi Istvánné és Kádár János­né teán látta vendégül Jo­­vanka Brozt, Tito elnök feleségét. A teán részt vett Kócsa Popovics kül­ügyminiszter felesége, Du­sán Csalics budapesti ju­goszláv nagykövet felesé­ge,­­ valamint Zágor György­né, a belgrádi ma­gyar nagykövet felesége. A látogatásai A szívélyes légkörű ta­lálkozó után a vendégek Kádár Jánosné társaságá­ban ellátogattak a Magyar Nemzeti Galériába. A magyar képzőművészet kincsestárában a vendége­ket Aczél György, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese és Pogány Ö. Gábor, a Galéria főigaz­gatója fogadta. -------- 1 " " Walter Ulbricht üdvözlő távirata magyar államférfiakhoz DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormán­y elnökének, Budapest Útban a Bolgár Népköztársaság felé, a testvéri Magyar Népköztársaság területét átrepülve, a magam és az NDK párt- és kormányküldöttsége tagjainak nevében testvéri üdvözletemet küldöm Önöknek és a testvéri magyar népnek, és új sikereket kívánok a szocializmus építésében. WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnöke A jugoszláv sajtó Tito elnök magyarországi útjáról A jugoszláv lapok első oldalon nagy terjedelem­ben számolnak be az el­nök elutazásáról és mél­tatják a látogatás jelentő­ségét. A jugoszláv rádió és televízió helyszíni közve­títésben számolt be az el­nök Budapestre érkezésé­ről. A Borba kommentárjá­ban Magyarország és Ju­goszlávia kapcsolatával foglalkozik. —* A két ország együtt­működésének lehetőségei — írja a többi között — gyakorlatilag korlátlanok. Két szomszédos, szocializ­must építő országról van szó, és ez a tény kedvező feltételeket biztosít az együttműködés területé­nek kiszélesítésére. A két ország baráti kap­csolatainak jelentőségét méltatja a jugoszláv rádió kommentátora is. — Magyarország és Ju­goszlávia — állapítja meg a jugoszláv rádió hírma­gyarázója — túlságosan közel él egymáshoz ahhoz, hogy távol maradjon egy­mástól. Tito magyarorszá­gi látogatása egy régen megérett barátság elmélyí­tésének fontos szakasza. A KÖZÉLET ESEMÉNYEI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságánnak meghívására pénteken Budapestre ér­kezett a Francia Kommu­nista Párt pártmunkás­küldöttsége, Roger Lec­­lerc, az FKP Központi Bizottságának tagja veze­tésével. Szirmai Jenő, a SZÖ­VOSZ elnöke pénteken fogadást adott Hilmar Weiss, az NDK fogyasz­tási szövetkezeti szövet­ségének elnöke és dr. Franz Reinthaler, az osztrák Raiffeisen-szövet­­ség főtitkára vezetésével hazánkban tartózkodó né­met és osztrák szövetke­zeti delegáció tiszteleté­re.* Karam Toumah-nak a szír központi bank alkor­mányzójának vezetésével pénteken gazdasági dele­gáció érkezett hazánkba. * A »Rákóczi« partizán­­egység volt tagjai és a hősi halottak hozzátarto­zói Úszta Gyula altábor­nagy, honnvédelmi mi­niszterhelyettes — az egy­ség volt parancsnoka ve­zetésével­­— a Szovjet­unióba utaztak. Megláto­gatják az egykori harcok színhelyeit. Murad Burbuna író és költő, az algériai kulturá­lis ügyek kormánybiztosa, az FSSI kulturális bizott­ságának vezetője, pénte­ken a Magyar Sajtó Há­zában elbeszélgetett a magyar újságírókkal ha­zája kulturális irodalmi és művészeti életének fej­lődéséről. A Misa Sztojak­ovics­­nak, a Jugoszláv Szövet­kezetek Központi Szövet­sége elnökségi tagjának, a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség elnökének ve­zetésével hazánkban tar­tózkodó szövetkezeti de­legáció pénteken este Zalaegerszegre érkezett. Újítók és feltalálók tanácskozása a MEDOSZ-ban Pénteken a MEDOSZ székház nagytermében mintegy 300 mezőgazdasá­gi újító és feltaláló részvé­telével országos tanácsko­záson vitatták meg az újí­­tómozgalom eredményeit és a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Megnyitó beszédében Ko­vács István, a Mezőgazda­sági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitká­ra hangsúlyozta, hogy az újítómozgalom a szocialis­ta munkaverseny szerves része, a műszaki fejlesztés jelentős tényezője. Feltét­lenül szükséges — mon­dotta — hogy elhárítsuk útjából azokat az évről­­évre visszatérő hibákat, amelyek fékezik haté­­konnyságát. Ezt a célt szol­gálja a kidolgozás alatt lévő újítási törvény. Dr. Soós Gábor földmű­velésügyi miniszterhelyet­tes előadásában bejelen­tette, hogy a különböző mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi szerveknél az elmúlt három évben 32 000 újítási javaslatot nyújtot­tak be, 15 000-et elfogad­tak ezek közül, s több mint 12 000-et alkalmaztak, il­letve alkalmaznak a ter­melésben. Az előadást követő vita befejeztével Kovács Ist­ván, a MEDOSZ főtitkára bejelentette, hogy a Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsa és az Országos Ta­lálmányi Hivatal 37 mező­gazdasági, erdészeti és víz­ügyi dolgozónak adomá­nyozott Kiváló Feltaláló és Újító kitüntetést. A Földművelésügyi Minisz­térium ugyanekkor a m­e­­zőgazdaság kiváló dolgo­zója jelvénnyel tüntetett ki több újítót és feltalá­lót. (MTI) 1964. szeptember 11

Next