Népszava, 1965. január (93. évfolyam, 1–26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Egy személy két kiadásban MÉRGELŐDIK A FÖLD Ki hinné, hogy Budapesten tavaly négyszáz földrengést észleltek? Pedig így van. Bizonyítják ezt a tíz kilométer hosszú papírszalagon szeszélyesen futkározó vonalkák. Meredek az utca neve is, ahová gyalog sem könynyű felkaptatni. S amikor a 18-as szám rácsos kapuján belépünk, le kell ereszkedni a hegy oldalába ragasztott »fecskefészek« tömör tölgyfaajtajához. Húsz méter előre a Sashegy gyomrában és ismét előttünk a 20 méteres meredek. Szűk alagúttorok ásít felénk. Mindössze 90 centiméter keskeny és 190 centiméter magas. A bejárat mellett 2,5 kilowattos hűtőgép. Ez biztosítja a Budapesti Szeizmológiai Állomás levegőjének 70 százalékos páratartalmát. A szorongó érzés mintha megduplázná az út hoszszát. Szinte fellélegzik az ember, amikor a világ zajától és rezgéseitől elszigetelt, 3,5 méter széles és 55 méter hosszú, boltíves betonalagút első szobájába lépünk. Itt honos a »kormos■». Becsületes nevén: Wiechert típusú, horizontális inga. A korommal bevont papírszalag egy perc alatt 22 millimétert halad az őt érintő tű alatt. És így rajzolódik ki kétszázszoros nagyításban a Föld pulzusa. Ez a berendezés hivatott arra, hogy felvegye a 2000—6000 kilométer távolságban lezajló földrengések rezgéseit, de a rezgés nagyságától függően, 20 000 kilométerről is észlelőképes. A második szoba azüzembiztonság és a tudomány közös hona. Az itt töltött akkumulátorok biztosítják az energiát áramszolgáltatási zavar esetén. És itt vonják be koromréteggel a papírtekercseket, hogy felhasználás után alkohóiban oldott sellakfürdőben rögzítsék a szeizmogramokat. A harmadik szoba a rögtönlátó berendezést várja. Ez a műszer minden előzetes és utólagos beavatkozás nélkül, azonnal rajzolja adiagramot. Valamennyi regisztráló berendezést bekötötték a negyedik szobába. A vezetékek egy nagypontosságú »hajóórába« torkollanak. Az automata minden egy perc után egy másodpercre kikapcsolja a jelzőeszközöket, és így másodperc pontossággal megállapítható a földrengés ideje. Az ötödik szobában a dolomitra épített, 1x1,5 méteres betonemelvényekkel találjuk magunkat szembe. Mindkettőn három-három műszer. Az egyik regisztrálja a térben lefolyt háromféle, észak—déli, kelet —nyugati és függőleges mozgást. A három görbe adja a teljes talajrengést. Ez a szeizmográf 1964-ben — jelentős érzékenységi folytán — fővárosunkban 400 rengést észlelt. A másik szintén három komponenses, de mintegy 700 kilométeres körzetben, »kjó«, helyi rengések észlelésére hivatott. Gyöngyöstől 20 kilométerre északra egy 940 méter magas hegytetőn szerelték fel a második új szeizmológiai állomást, ahol egy Khrnosz vertikális ingán kívül még egy régi szeizmográf is működik. A harmadik új állomást Soprontól néhány kilométerre építették. Nincs a napnak olyan perce, amikor a tudósok ne figyelnék éberen, hogy mikor kezd »mérgelődni« a Föld. Keresik és kutatják, figyelik és vizsgálják azokat a jeleket is, amelyekből törvényszerűen következtetni lehet a földrengés kitörésére. Szentiványi György »Két 25 éves ikerfiú megismerkedne házasság céljából hozzá illő két ikerlánnyal« Karácsony előtt a házassági hirdetések között olvastuk a fenti szöveget. Két nappal később egy ikerpárról hallottunk, egy lányról és egy fiúról, akik mindketten az orvosi hivatást választották. A diploma megszerzése után egyikük egy vidéki városba került A másik — utána ment, és most ugyanott dolgozik, mint orvos.Hazánkban minden 85. szülésre egy ikerpár születése esik. S köztudomású — mint a fenti esetből is kiderül —, milyen nagy a hasonlóság és öszszetartás az ikrek között. Mi ennek a biológiai és lélektani magyarázata? Erre kértünk választ dr. Maian Mihály professzortól, a Debreceni Antropológiai Intézet vezetőjétől, aki 30 év óta foglalkozik ikerkutatásokkal. voltait, s annyira hasonlítottak, hogy — egykori feljegyzések szerint — feleségeik sem tudták őket megkülönböztetni egymástól. Gondolkozásuk, beszédmodoruk is teljesen megegyezett, s zenében sem különböztek: egyformán játszottak. Ugyanabban a modorban és felfogásban. A ma is élő Wolf és Willy Heins kitűnő muzsikusok is érdekes példái az egypetéjű ikrek hasonlóságának. Egy időben, ugyanabban a színházban voltak karmesterek, és a szünetekben váltogatták egymást. Ezt a cserét azonban sem a közönség, sem a zenekar tagjai nem vették észre. — Érdekes, hogy az egypetéjű ikrek sakkozási képessége is megegyezik. A matematikai képess-egükről is megállapírtség javára fordítani látták, hogy azoknál az ikreknél, akiknél ez az adottság megvan, ez is hasonló. Az egypetéjű ikrek írása is alig tér el egymástól. Rendkívül hasonlóságot mutat életmenetük is. Jellemző erre a közismert Piccard ikertestvérek esete. August és Jean Piccard tudományos érdeklődése is nagyon hasonló volt, az egyikből fizikus, a másikból kémikus lett. August 1930-ban tette meg első útját a sztratoszférába, nem sokkal később ikertestvére is megkísérelte ezt. Az ikervizsgálatok ma már egyre fontosabb szerepet játszanak a tudományban, az öröklött jellegek vizsgálatából módunk van az egész emberiségre nézve gyakorlatilag fontos következtetéseket levonni, s az örökléstan tudományát azembemondotta végezetül a professzor. Balla Ödön Ma már ismerjük — Az ikervizsgálatok nemcsak az ikrek problémáját akarják megoldani, hanem az örökléstannak egyik legfontosabb módszerét is adják — mondotta a professzor. — Romulus és Remustól Isisig és Osirisig a klasszikus ókorból sok ikermonda maradt ránk. Az ikerszülésnek egykor csodálatos, sőt isteni erőt tulajdonítottak. A modern orvostudomány az ikrek születését olyan biológiai jelenségnek tartja, amelynek okát és körülményeit ma már jól ismerik. .. Az ikreknek két csoportját kell megkülönböztetni: az egy petéből származó ikreket, akik teljesen hasonlítanak egymáshoz, egymással összetéveszthetők és a kétpetéjű ikreket, akik csupán egyidős testvérek. Amíg az egypetéjű azonos ikrek gondolkozásmódja, temperamentuma és egyéb pszichikai tulajdonságai megdöbbentően megegyeznek, addig a kétpetéjű ikrek, akárcsak külső jellegükben is, ezekben a tulajdonságaikban is gyakran eltérnek egymástól. Persze mint egyidős, együtt nevelkedő testvérek között, közöttük is bizonyos szoros összetartás fejlődik ki. Az azonos ikrek természetszerűleg mindig egyneműek, míg a kétpetéjű ikrek különböző neműek is lehetnek. Mi öröklődik? — Az ikervizsgálatok célja az egypetéjű ikreknek a kétpetéjű ikrekkel való összehasonlítása útján eldönteni, hogy egyegy tulajdonság vagy jelleg öröklődik-e. Az egypetéjű ikrek örökléstanilag egyformák, testileg és szellemileg ugyanazon tulajdonságokkal vannak felruházva. A köztük levő esetleges eltérések csupán környezeti hatásokkal magyarázhatók. — Az egypetéjű ikreknek nemcsak külső jellege, hanem szerveiknek, azok működésének, illetve megbetegedésének is rendkívül nagy a hasonlósága. A vegetatív idegrendszer működése az egypetéjű ikreknél sokkal hasonlóbb, mint a kétpetéjű ikreknél. Ugyanez vonatkozik intelligenciájukra, iskolai eredményükre, figyelmükre, emlékezetükre és megfigyelő-képességükre, s ez a hasonlóság még akkor is fennáll, ha történetesen külön élnek. Számos különleges képességről tudjuk, hogy öröklődnek, így főleg a muzikalitás, a zenei képesség. Johann Sebastian Bach apja és annak fiútestvére egypetéjű ikrek Megszólal Álmos vezér sírja... A Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézetének kutatója, Vojtech Budinsky Kricka profeszszor Zemplén község környékén, közel a magyar határhoz és a zempléni hegyekhez ősmagyar fejedelmi sírt talált. A nyers tölgyfakoporsóban egy fejétől megfosztott, hasrafektetett csontváz feküdt, a koponya a jobb váll mellett. Arany- és ezüstholmikat, gazdagon díszített lószerszámot, a temetésnél leölt vezéri paripa koponyáját, csontjait emelte ki a régészásó a földből. A jelek szerin nagy vezér, ősmagyar vezér magas termetű, délceg férfinak ismerjük az ősvagyarok vezérét — mondja a professzor. — A sírban talált anyag antropológiai adatai megegyeznek ezzel a leírással. Például az előkerült karcsont. 85 centiméter, ilyen hosszú karja csak magas embernek lehet. A medenceszélesség 45—48 centiméter, ez szintén erőteljes férfialkatot bizonyít. Az asztalon vaskosra fűzött dosszié, a sírleletek rajzaival, fényképeivel. Egy-egy lelet valamennyi oldalról megörökítve. Kardok, jelvények, díszescsatok ... De a kard aranylemeze repedezett, s mintha csak a kardmartér— Álmos!? — sírjára bukkant. Hányadik titkot őrző sír ez, amelyet vallatóra fogtak a régészek? Mi a bizonyíték, hogy éppen ez a sír Álmosé? A Szlovák Tudományos Akadémia a leletek történelmi értékelésére a magyar honfoglalás korának kutatóját, dr. Fettich Nándort kérte fel. A bizonyítékokat tőle kérdezzük. A professzor az értékelő munka végén, hatalmas elemző és összehasonlító anyag birtokában bizonyít, ugyanis a másik oldalon hevenyészett, sőt, gyatra a kidolgozás. — Elképzelhetetlen, hogy Álmos vezérnek ilyen kardja volt! — Az ősmagyarok vezéreit, s a későbbi uralkodókat is, hogy a hatalom jelképesen is az utódra szálljon — nem temették el saját uralkodói jelvényeikkel. Csak az utánzattal. Például III. Béla eredeti koronája és kardja sem volt sosem földben, ma is Bécsben őrzik. Álmos eltemetőinek sürgős volt a dolguk, még szép utánzatra sem futotta idejükből. — Lehetett ez a toldozott-foldozott kard egy szegényebb ősmagyaré is! lennie, a nunsas uisztul a sírban talált varkocsdíszítő ezüstkorongot. A Turul-totem ábrázolása tovább él Álmos leszármazottainál, például Szent István koporsóján is rajta van ez a himsas. A halott hasrafektetése is a nem rendes elhalálozási körülményekre, vagyis gyilkosságra utal. Az ősmagyarokban élt a hit, így megakadályozhatják, hogy a szellem felkeljen és bosszút állni visszatérjen. Nem elégedtek meg ezzel az egyetlen óvóintézkedéssel. Nyelével lefelé fordították a jardot a halott jobbján, hogy ne tudja a szellem könnyen kihúzni a markolatból. Egy maréknyi köles is volt a koporsóban, hogy mire a halott a kölesszemeket megszámlálja, kivilágosodik s a szellem reggel már nem mehet bosszút állni. Ez a szokás máig is él az egész egykori Zemplén megyében: kölest és mákot tesznek a koporsóba. A professzor a sírt feltáró szlovák régészek vezetőjével együtt könyvet ír, amely német nyelven, Csehszlovákiában megjelenik. A magyar régészek fóruma elé a napokban kerül a téma, e bizonyítékok mérlegelése, megbeszélése rájuk vár. Annyi azonban már most is bizonyos: a magyar honfoglalás történetének jelentős epizódja tárul elénk. Álmos valóban politikai gyilkosság áldozata lett. Légrády Eszter Anonymus hallgat .— A temetés módja ezt teljesen kizárja. Csak uralkodót illet meg, hogy a temetésénél közreműködőket lemészárolják. Is elhamvasztott ember maradványát találták meg a sír körül. Bizonyság a lelőhely geopolitikai helyzete is. Zemplén Ungvár alatt, a magyar törzsek fontos stratégiai pontján fekszik, a főútvonalhoz közel, de mégis rejtett helyen: a Bodrog kanyarulatának zugában. Tehát olyan helyre vitték meggyilkolni a vezért, ahol hívei nem léphettek közbe. A középkori írott források pozitív és negatív tanúság a megtalált sír hitelessége mellett. Anonymus elhallgatta, hogy Álmos gyilkosságnak esett áldozatul, mert a nagy krónikás idejében még éltek Álmos utódai. Viszont a XIV. századi krónikások megírták a véres tettet, hiszen akkor már más család — az Anjou-dinasztia — uralkodott. Köles 3 bosszú ellen A bizonyítékok sorolhatók. Az Árpád-család Turul-nemzetségének to- Akadnak még, akik fröcskölik, robbantják a rágalmat, sőt attól sem riadnak vissza, hogy a hatóság előtt ártatlanul zoidoljanak embereket. A bíróság nemrégiben ítélkezett egy ilyen hamisan vádaskodó, hamisan tanúskodó társaság ügyében. Hogyan is kezdődött? Halász István kelmefestő kisiparosnál dolgozott több mint egy évig Kászi József. Halász felmondott alkalmazottjának, és emiatt megromlott köztük a viszony. A civódást elősegítette, hogy abban a Rokolya utcai házban van Kászi lakása is, ahol Halász műhelye. A két, haragos tehát nap mint nap látta egymást. Kászi bérköveteléssel lépett fel volt munkáltatója ellen. Pereskedtek — eredménytelenül. Kászi ekkor több feljelentést tett Halász ellen. De Halász sem hagyta magát. Ugyancsak feljelentette Kászit. A Rokolya utcai házban volt Gariscsák Imre szabókisiparos műhelye is, aki csatlakozott Halászhoz és Tikos Jenőnével — aki Halász alkalmazottjának, Balogh Sándornak barátnője volt — együtt »"kifőzték" a nagy tervet: Kászit börtönbe juttatják... Megindul a szervezés... Megindult a nagy szervezés. Tikosné 1963 novemberében szerét ejtette, hogy megismerkedjék Kászi Józseffel és élettársával. Beszélgetés közben Tikosné azt akarta elhitetni Kásziékkal, hogy haragszik Balogh Sándorra és bosszúból betör a Halász-féle műhelybe, hogy Balogh értéktárgyait ellopja. Kérte Kászit, hogy segítsen neki e betörésben. — Ne tegye! — kérlelte Tikosnét Kászi. — Ha maga oda betör, Halász, aki haragosom, biztosan engem fog gyanúsítani! Kászi szólt a rendőrségen, üzent Baloghnak is, de senki nem vette komolyan bejelentését. Halász, Gariscsák és Tikosné pedig igyekeztek már előre bizonyítékot szerezni Kászi ellen. Elsősorban rendőr és jogász ismerőseik előtt hangoztatták: Kászi be akar törni Halász műhelyébe. Mit tegyenek? Céljuk az volt, hogy már előre elhintsék a rágalom magját. „Ma este betömünk!“ 1963. december 20-án Gariscsák elbújt saját műhelyében, hogy »tanú« legyen. Tikosné felkereste Kászit egy barátnőjével, aki előtt hangoztatta: »Ma este betörünk!*" Az ügybe ezen a napon bekapcsolódott Gáli Lajos is, aki munkájánál fogva állandó kapcsolatban volt Halásszal. Gáli feladata csak az volt, hogy kellő időben tanú legyen Kászi ellen. Este 9 óra, Tikosné megjelenik Kászi lakásán. Kászi rémülten rohan a szomszédhoz: »Itt van Tikosné, be akar törni Halászhoz/« A szomszéd szalad a rendőrségre. Tikosné ezalatt a Halász által kikészített kulccsal »betör« Halász műhelyébe, összeszed minden keze ügyébe kerülő holmit, és berohan vele Kászi lakására. Kászi Tikosnéra zárja az ajtót és rohan a rendőrségre. A beszervezett tanú, Gáli Lajos is akcióba lép, értesíti Gariscsákot: lehet riasztani a rendőrséget, a bűnjel Kászi lakásán van. Eközben Tikosné az ablaküveget betörve, megszökik Kászi lakásából. Megérkezik a rendőrség, nyomozókutyákkal. Eredmény: Tikosnét és Kászit előállítják. Kászi vallja, hogy Tikosné tört be és lakására hozta a ruhákat, Tikosné pedig azt állítja, Kászi volt a betörő, és őt erőszakkal rántotta be lakására. A bumeráng visszaüt Folyik a nyomozás. Halász István, Gariscsák Imre, Balogh Sándor és Gáli Lajos természetesen Kászi ellen vallanak. Közben Halász beadványokkal bombázza a hatóságokat, hogy mindenkit maga mellé állítva, Kászit börtönbe juttathassa. A nyomozószerveket azonban nem lehetett félrevezetni... A betörés ügye a bíróság elé került, csakhogy Kászi nem vádlott, hanem sértett volt, a hamisan vádaskodik, hamisan tanúskodók pedig a vádlottak padjára kerültek. Hiába a tagadás, hiába a mellébeszélés, a rágalmazók rajtavesztettek. S az ítélet »érdemük szerint« elmarasztalta azokat, akik rágalmaztak. Szegő Tamás Bűnügy-előre gyártott elemekből NÉPSZAVA Bemutatjuk a hangokat: Angyal, Mazsola és Manócska Ha megszavaztatnák a tv-nézőket és megkérdeznék, hogy az állandó adások szereplői közül kiket kedvelnek leginkább, úgy a nők minden bizonnyal Angyalra szavaznának, a gyermekek pedig Mazsolát és Manócskát választanák. Ám a jóképű, minden bűntényt felderítő, sebezhetetlen Angyal, Roger Moore sem lenne olyan népszerű, ha magyar megszemélyesítőjének hangja nem illene olyan pompásan az angol színész egyéniségéhez és Mazsola, valamint Manócska, a két bábfigura is elsősorban a hangjuknak köszönhetik", a népszerűséget. A „magyar Angyal" Angyalföldön lakik A magyar Angyal, Láng József, a József Attila Színház művésze Angyalföldön, a Váci úton lakik feleségével és két kisgyermekével. — Hogyan is lett Angyal, kedves Láng József? — Két évvel ezelőtt, amikor a tv megvette a sorozatot, Gerhardt Pál ,szinkronrendező engem választott ki a magyar hangnak. — A próbák sikerültek, megállapították, hogy hangszínem, nyugodt beszédem alkalmassá tesz a sorozat állandó szereplőjének, így kezdődött. — Hogyan történik a szinkronfelvétel? — Eddig tizenkétszer mondtam rá a filmre a szöveget, amelyet valósággal a szájnyításra írnak. Már olyan rutinom van, hogy szinte együtt veszem a levegőt is Roger Moore-ral. A szinkron felvételénél egyszer levetítik előttem a teljes filmet, másodszori vetítésnél már koncentrálok és harmadszorra már felveszik a magyar hangot. Randevú — hármasban Mazsolával, illetve megszemélyesítőjével, Havas Gertruddal az egyik cukrászdában randevúztunk, késő este. Férfi kísérettel jött. Ele haragudjon, késő este van, Mazsola ilyenkor nem járhat egyedül, elhoztam magammal Manócskát is. A beszélgetés tehát hármasban kezdődött. — Az Állami Bábszínházban, amelynek tagja vagyok, már sok kis állatot játszottam, de kismalacot még sohasem. Mazsola — elárulom — a Futrinka utcában született, Bálint Ágnes írónő és Bródi Vera bábkészítőművész fantáziájából. Az ötletet az adta, hogy a tv az esti meséhez valamilyen kedves figurát keresett a kisgyermekek számára. A figura nagyon tetszett, kedvem is volt ahhoz, hogy kismalac legyek, jómagam játékos természet vagyok, így lettem hát Mazsola. — Mazsolát úgy ismertem meg — folytatja Manócska —, hogy a Futrinka utca végén tökből készült házam kerítését akarta megenni. El akartam kergetni, de úgy megsajnáltam és megszerettem, hogy azóta is együtt vagyunk. Mazsola-szükséglet biztosítva Mazsola és Manócska — Kiss István —, nagyon szeretik a kisgyermekeket, és ez meglátszik műsoraikon is. — Mazsola szerepében a mai kisgyerekeket akarom megszemélyesíteni — mondja a művésznő —, aki mindenért lelkesedik, minden érdekli, tanul a felnőttektől és ha kell, sírni, kicsit nyafogni is tud. Postájuk dús, leveleket kapnak kisgyermekektől szülőkig, az országból és külföldről egyaránt, számtalan problémára kell válaszolniuk. Legutóbb egy anyuka azt kérte Manócskától, hogy az esti mesében Mazsola többször is egyen, mert az ő kisfia csak akkor hajlandó enni, amikor Mazsola is eszik. Négy hónapig szüneteltek az adások. Mi volt ennek az oka? — A tv hosszabb szabadságra küldött bennünket — adja a felvilágosítást Havas Gertrud. — Most már megnyugtathatom a gyermekeket, hogy Mazsola és Manócska március végéig filmtekercsen van, láthatnak bennünket rendszeresen. Vándor Pál 1965. január 19