Népszava, 1965. július (93. évfolyam, 153–179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Világ prolettjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 93. ÉVOLYAM, 153. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1965. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK Közlemény a KGSZ végrehajtó bizottságának ülésszakáról A KGST titkársága köz­leményt adott ki a KGST végrehajtó bizottságának Leningrádban megtartott 18. ülésszakáról. A közlemény szövege a következő: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának vég­rehajtó bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Le­ningrádban tartotta 18. ülésszakát Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bol­gár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnök­­helyettese, O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterel­nök-helyettese, P. Jaro­­szewicz, a Lengyel Nép­­köztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökhe­lyettese, D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, H. Meuser, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Terv­bizottságának elnökhe­lyettese, G. Radulescu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese és V. No­vikov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnök­­helyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás - pa­raszt kormány elnökhelyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meghallgatta a végrehaj­tó bizottság irodájának tájékoztatóját, amely ösz­­szegezte a KGST-tagor­­szágok előzetes elgondo­lásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vonatkozólag az 1966—1970 közötti idő­szakban; meghallgatta to­vábbá az iroda összefog­lalóját a KGST-tagorszá­­gok között lefolyt kétol­dalú konzultációk ered­ményéről. A KGST-tag­­országok között 1966— 1970. évi népgazdasági terveik összehangolása ér­dekében lefolyt kétoldalú konzultációk lehetővé tet­ték, hogy a KGST-tagor­­szágok előre megyezze­nek kölcsönös áruforgal­mukban, megállapodja­nak gazdasági együttmű­ködésük olyan egyéb kér­déseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek gaz­dasági fejlesztési terveik további kidolgozása szem­pontjából. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy létrejöttek a szük­séges feltételek az emlí­tett időszakra szóló hosz­­szú lejáratú kereskedel­mi és más gazdasági egyezmények megkötésé­hez. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST devi­za- és pénzügyi kérdések­kel foglalkozó állandó bi­zottságának tájékoztató­ját a Gazdasági Együttmű­ködés Nemzetközi Bank­jának 1964-ben végzett tevékenységéről. Ebben az évben először alkalmaz­ták a Gazdasági Együttmű­ködés Nemzetközi Bankja keretében a KGST-tagor­­szágok között átszámítási rubelben történő sokol­dalú elszámolások rend­szerét. A bank a KGST- tagországok között átszá­mítási rubelben történő sokoldalú elszámolások központjává vált, és 1964- ben körülbelül 23 mil­liárd átszámítási rubel ér­tékű külkereskedelmi el­számolást és egyéb fize­tést tett lehetővé. A bank megkezdte a betétek gyűj­tésére és elhelyezé­sére vonatkozó művelete­ket, valamint a szabadon átváltható valutában tör­ténő hiteloperációkat is. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy a KGST- tagországoknak a bank tanácsában helyet fogla­ló képviselői az első év tapasztalatai alapján te­gyék meg a szükséges in­tézkedéseket a bank tevé­kenységének fejlesztésére és további javítására. A végrehajtó bizottság megvizsgálta azokat a ja­vaslatokat, amelyeket a KGST gépgyártási állan­dó bizottsága terjesztett elő a textilipari gépek és felszerelések gyártásának szakosítására és az 1966— 1970 közötti időszakban történő kölcsönös szállí­tására vonatkozólag; meg­vizsgálta továbbá az er­ . ■ '■ •­ dőgazdasági gépek és né­hány nagy fontosságú fa­kitermelő gépfajta gyár­tásának szakosítására és kölcsönös szállítására vo­natkozó javaslatokat A végrehajtó bizottság több mint 200 fajta textilipari gép és felszerelés, vala­mint több mint 30 fajta erdőgazdasági és fakiter­melő gép gyártásának szakosítására vonatkozó­lag fogadott el ajánláso­kat Az ülésszakon tájékoz­tató hangzott el arról, hogyan hajtsák végre a KGST 15. ülésszakának határozatait, amelyek a KGST-tagországokban 1970-ig építendő tengeri szállítóflotta hajótípusai­ra vonatkoztak. A tájé­koztatót megvitatva, a végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a KGST gépgyártási és közlekedé­si állandó bizottsága az 1962—1964 közötti idő­szakban jelentős munkát végzett a KGST-tagorszá­­gok tengeri szállítóflottá­jának hajótípusai kérdé­sében. Ez a munka lehe­tővé tette, hogy meghatá­rozzák a javasolt tengeri szállítóhajó-típusok alap­vető műszaki és üzemel­tetési sajátságait, kidol­gozzák a tengeri szállító­hajó-típusok terveinek el­készítéséhez és megépíté­séhez szükséges doku­mentációt. Az ülésszakon jóváhagyták a KGST-tag­országokban 1970-ig elké­szítendő fő tengeri szál­lítóhajó-típusok listáját. A végrehajtó bizottság ülésszakán megvizsgálták a gazdasági együttműkö­dés folyó kérdéseit is, s ezekkel kapcsolatban meg­felelő javaslatokat és ha­tározatokat fogadtak el. Az ülésszak a testvéri barátság és a teljes köl­csönös megértés légköré­ben folyt le. (MTI) Péter János megbeszélései Londonban Szerdán Wilson miniszterelnökkel és Stewart külügyminiszterrel találkozott Péter János külügymi­niszter Michael Stewart brit külügyminiszter meg­hívására szerdán reggel néhány napos hivatalos látogatásra Londonba utazott Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megje­lent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első he­lyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, ott volt a búcsúztatásnál H. M. Carless, Nagy- Britannia és Észak-Íror­­szág Egyesült Királyság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Péter János külügymi­niszter elutazása előtt a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Várakozással tekin­tek a londoni látogatásra és az ottani megbeszélé­sekre. Azzal a reménnyel utazom, hogy a vélemény­­csere sokféle tekintetben hasznos lehet a jelenlegi nemzetközi helyzet vo­natkozásában. Keresni fo­gom és tanulmányozni akarom az angol külpoli­tikának azokat az ele­meit, amelyeket egy olyan­­ ország, mint a Magyar Népköztársaság, komo­lyan figyelembe vehet a jelenlegi nemzetközi hely­zet veszélyes gócainak enyhítésére és az euró­pai kérdések megoldására irányuló törekvéseiben. Bár a két ország kapcso­latai mindenféle tekintet­ben állandóan fejlődnek, bizonyos vagyok benne: kölcsönösen nagy figyel­met fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kapcsolatainkat — a két ország és a nemzetközi helyzet javára — tovább fejleszteni. A magyar külügymi­niszter szerdán 11.30 óra­kor érkezett Londonba, háromnapos hivatalos lá­togatásra. Stewart brit külügyminiszter meghí­vására. Kíséretében van Házi Vencel, a Külügy­minisztérium főosztály­­vezetője és Dóczi Kálmán megbízott főosztályveze­tő-helyettes. London központi repü­lőterén Walter Padley külügyi államminiszter, Sir Ivor Pink budapesti angol nagykövet és a brit külügyminisztérium veze­tő munkatársai üdvözöl­ték Péter Jánost. A ven­dégek fogadására Incze Jenő londoni magyar nagykövet vezetésével megjelentek a nagykö­vetség diplomáciai mun­katársai. Délután öt óraikor Ha­rold Wilson miniszterel­nök parlamenti dolgozó­­szobájában fogadta a magyar külügyminisztert. Magyar részről ott volt az eszmecserén Házi Ven­cel és Incze Jenő, angol részről Sir Ivor Pink nagykövet. A nemzetközi kérdések áttekintése so­rán a beszélgetés köz­ponti témája a délkelet­ázsiai helyzet volt, amely­ről mindkét fél kifejtet­te álláspontját. Ugyan­csak foglalkoztak az európai biztonság problé­májával, különös tekin­tettel a német kérdésre. Szóba került az európai kereskedelmi kapcsolatok alakulása és ez a kérdés a két ország kapcsolatai­nak összefüggéseiben is felvetődött. A csaknem egyórás esz­mecserét követően Péter János szállására hajtatott, majd este 8 órakor ke­rült sor az első látoga­tási nap befejező prog­rampontjára: a Lancaster­ House-ban Stewart kül­ügyminiszter vacsorát adott a magyar külügy­miniszter tiszteletére. (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács szer­dán délelőtt ülést tartott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttes javaslata alap­ján Kádár Jánost, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkárát, érde­meinek elismerésével, a Minisztertanács elnöké­nek tisztsége alól felmen­tette; dr. Münnich Feren­cet saját kérésére, egész­ségi állapota miatt, érde­meinek elismerésével, ál­lamminiszteri tisztsége alól felmentette és nyug­állományba helyezte; Pap Jánost, más irányú fontos pártmegbízatása miatt, érdemeinek elismerésé­vel, a Minisztertanács el­nökhelyettesi tisztsége alól felmentette; Kállai Gyulát a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a ma­gyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöké­vé megválasztotta. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, letette a hivatali esküt Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke előtt Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnöke, le­tette a hiv­atali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság tit­kára, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Fe­hér Lajos és Fock Jenő, a Minisztertanács elnök­­helyettesei, dr. Erdei Fe­renc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára, valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Változatlan erővel folyik a védekezés Mohács és Baja térségében 101 centimétert apadt a Duna Budapestnél 12 nap alatt 26 000 ember a gátakon A veszély még nem múlt el, de szerdán végig a magyar Duna-szakaszon kedvezőbbre fordult a helyzet. A Duna vízgyűjtő terü­letén csapadékmentes idő­járás uralkodik, csak né­hány helyről jelentettek kisebb zivatarokat, így most már a nyolcadik, illetve a kilencedik ár­hullám ellenére is apadá­­si folyamatot jeleztek szerdán az osztrák Duna­­szakasz vízmércéi. Ma­gyarországon Dunaremete alatt mindenütt csökkent a vízszint, a fővárosban például 744 centiméter volt szerdán délután, 101 centiméterrel kevesebb, mint június 18-án, a tető­zés napján. Baján 9, Mohácsnál pedig 10 cen­timéterrel apadt a folyó 24 óra alatt. Az osztrák határ, Rajka és Budapest között, szinte valamennyi védelmi erőt felszabadí­tottak, csak a helyreállí­tásban részt vevők és a figyelőszolgálat tagjai dolgoztak szerdán. Ezen a napon már »csak« 26 ezer ember vett részt a védekezési munkákban, tízezerrel kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. A küzdelem Mohács és Baja térségében változat­lan erővel folyik. Itt a vízállás csökkenése elle­nére sem múlt el a ve­szély, sőt több szakaszon csak emberfeletti munká­val tudják biztosítani a teljesen átázott gátak el­lenállását. Már az eddig »egészséges« védvonalak mentén is gyakoriak a vízfeltörések. Jellemző, hogy 24 óra alatt 1200 tonna követ, 27 000 ho­mokzsákot és 1880 pátria­lemezt kellett felhasznál­ni az új buzgárok erejé­nek letörésére. Az ország szinte valamennyi gépe­sített árvízvédelmi oszta­ga a déli szakaszon dol­gozik, helyenként több száz méter hosszúságban verték le a pátrialemeze­ket, vasgátat építettek a víz útjába. Tovább foly­tatják a második védvo­nalak építését Dunafalud­nál, Homoródnál, Sárpi­lisnél és Kölkednél. Ezek­nél a munkáknál egy nap alatt 24 000 köbméter földet mozgattak meg. Mohácsi-szigeten teljes erővel megkezdődött a gabonabetakarítás. Bár a helyzet kedvező, a bizton­ság kedvéért gyorsított aratást rendeltek el a gazdagon termő vidéken. A Baranya megyei gép­állomások a legmoder­nebb gépekkel segítenek a munkálatokban, a ter­mést a községekből a víz által nem fenyegetett te­rületre szállítják. Bokor Mihály, az OVF árvédelmi szolgálatának vezetője, szerda délután elmondotta, hogy fokoza­tosan megkezdték a la­kosság visszaköltöztetését több községbe. Néhány nap alatt 3200 embert költöztettek vissza ottho­nába. Az akciók megkez­dése előtt a műszaki és egészségügyi szakemberek mindenütt ellenőrzik az érintett községeket. A Duna mentén mindenütt felmérik a károkat és a helyreállítási feladatokat, soron kívül gondoskod­nak az építési anyagok, szállítási eszközök ren­delkezésre bocsátásáról. A déli szakaszon 348 nagy teljesítményű földgép dolgozott szerdán, 1040 teherautó, dömper, vala­mint 159 vízi jármű is részt vett a védelmi mun­kákban. Az árvízvédelmi kormánybiztosság intéz­kedésére a mohácsi—ba­jai térségben — minden­­ eshetőségre számítva —,­­ jelentős tartalékokat von­tak össze. A jugoszláviai árvíz­­helyzet szinte óráról órá­ra súlyosbodik. A hely­színi tudósítások szerint az újabb gátszakadások városokat, községeket ve­szélyeztetnek, több tele­pülést teljesen elzárt a víz. A legválságosabb helyzet a Vajdaságban alakult ki. Todor Birovljev, a vaj­dasági tartományi kor­mány mezőgazdasági tit­kára, szerdai sajtótájékoz­tatóján elmondotta, hogy a vajdaságban a Duna mentén 140 000, a Tiszá­nál pedig 270 000 hektár földet védenek. Bácská­ban és Bánátban 110 tele­pülést, 45 000 épületet és 500 000 lakost fenyeget veszély. Valamennyi ren­delkezésre álló polgári és katonai erőt mozgósítot­tak, a töltésépítéseknél eddig több mint 850 000 köbméter földet mozgat­tak meg és 2 millió 400 000 homokzsákot hasz­náltak fel. Tizennégy ipari és tíz építőipari vál­lalat is jelentős károkat szenvedett. A víz 80 kilo­méternyi útszakaszt csak­nem teljes egészében meg­semmisített, több vasút­vonalat megrongált. Az áradat eddig 4530 épüle­tet öntött el, ezek közül 650 összeomlott, öt tele­pülést csaknem teljesen (Folytatás a 2. oldalon) Az Árvízvédelmi Kormánybizottság szerda esti tájékoz­tatója: A Duna osztrák és német vízgyűjtő területén a me­teorológiai helyzet kedvező. Csapadék nem volt. A Duna vé­gig apad. Budapesten szerda délben 744 centiméter, Baján 924 centiméter, Mohácson 948 centiméter a vízállás. Az apa­dás kedd reggeltől Dunaremetén 9 centiméter, Budapesten 5 centiméter, Baján 5 centiméter, Mohácson 10 centiméter. A következő napokban a Duna magyar szakaszán további apadás várható, bár ennek üteme egyelőre még lassú lesz, a helyzet fokozatos javulására már a déli szakaszon is szá­míthatunk. Az erőteljes védekezést azonban továbbra is folytatni kell, mert Baja és Mohács térségében a vízállás még mindig igen magas, 12, illetve 24 centiméterrel haladja meg az 1954. évi maximumot.

Next