Népszava, 1965. szeptember (93. évfolyam, 205–230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 93­ ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1965. SZEPTEMBER 12. VASÁRNAP Óvjuk a munkások egészségét ZÁMOK ... statisztikai adatok... Balesetekről, sérülésekről tanúskodnak. De mi rejtőzik mö­göttük? Milyen intézkedések, vagy mulasztások? Ezt tanulmányozta a napokban az Országos Mun­kásvédelmi Tanács, napirendre tűzve az idei első fél év baleseti helyzetét. A számszerű adatok a tavalyi első fél évhez viszo­nyítva, javulást mutatnak. 1965 első hat hónapjában az iparban, a mezőgazdaság állami szektorában és a termelőszövetkezetekben is, a tavalyinál kevesebb sérülés történt Abszolút számokban 4 százalékkal, ezer dolgozóra vonatkoztatva 6 százalékkal csökkent a balesetek száma. Javulást mutat a halálos balese­tek statisztikája is: az iparban 18, a mezőgazdaság állami szektorában 62, a termelőszövetkezetekben pe­dig 52 százalékkal kevesebb volt a halálos baleset. Az előrehaladás jelentőségét növeli még az a tény, hogy ugyanez időben több tízezerrel szaporodott az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók tábora. A JAVULÁS TÉNYE ismét rácáfol arra a vesze­delmes nézetre, amely szerint a baleset a munka természetes, szükségszerű velejárója. És egyben ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy a követke­zetesség meghozza a gyümölcsét. Mert az új törvény életbelépése, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának ülése, illetve határozata nyomán az üzemek vezetői és a szakszervezeti tiszt­ségviselők egyre nagyobb gonddal törekedtek a bal­esetek megelőzésére. A szakszervezetek és az állami szervek, vezetők sokirányú tevékenysége megmutat­kozott a többi között a munka jobb megszervezésé­ben, a védőfelszerelések használatának megkövetelé­sében, az egymás iránti felelősség növekedésében. A vasipari üzemek többségében például jellem­zővé vált, hogy a technológiai utasításokat, munkás­­védelmi előírásokkal egészítették ki. A különösen ve­szélyes présgépeket egyre gyakrabban »ruházzák fel« zárt szerszámmal, amely kiküszöböli a sérülésnek még a lehetőségét is. Az építőiparban mindinkább tért hódítanak a kisteherfelvonók. Könnyebbé, biz­­­­tonságosabbá teszik a munkát A textilipar tépő- és nyírógépei korszerű védőberendezést kapnak. És így tovább. A biztonságosabb munkakörülmények javára ír­hatjuk, hogy a híradás- és vácuumtechnika-, vala­mint a könnyűiparban, ahol egyetlen végzetes kime­netelű baleset sem történt az első fél évben. Említés­re méltó a fejlődés a nehéz-, a villamosenergia-, a fémtömegcikk-, valamint a vegyiparban is, ahol álta­lában 50—60 százalékkal csökkent a balesetek száma. Kevesebb áldozatot szedtek az erőmunkagépek, keve­sebb volt az égés, robbanás, áramütés okozta tragé­dia.­EVESEBB VOLT... DE VOLT. Elégedettség, megnyugvás tehát korai lenne. Nagyon korai. Hi­szen az első fél évben is többen estek áldozatul a darukon, emelőgépeken rosszul rögzített terhek esésének. Sőt! Többen, mint a tavalyi hasonló idő­szakban. Megdöbbentő, hogy a mezőgazdaságban még mindig mennyi emberéletet követelnek a felboruló traktorok... Különösen szomorú dolog, hogy az ál­talánosan kedvezőbb helyzettel szemben a bányászat­ban, az építő- és élelmiszeriparban szaporodtak a halálos balesetek. (A bányászatban egyébként több volt a könnyebb kimenetelű sérülés is.) Pedig ezek sem elkerülhetetlen szerencsétlensé­gek! Ellenkezőleg! Sürgős, hathatós intékedéseket kö­vetelnek. Mert az első félévi, javulást mutató sta­tisztika mellett sem lehet megfeledkezni arról, hogy minden egyes adat, szám mögött fájdalmas sérülés, sok szenvedés, van. Évente mintegy hatezer ember rokkan meg, válik részben vagy teljesen munkakép­telenné! Baleset miatt! Ezért mindannyiunk közös ügye, közös érdeke az emberek testi épségét, egészségét­­ megvédeni. Mind­nyájan — vezetők és munkatársak — egyaránt fele­lősek vagyunk egymásért, önmagunkért. F­ELELŐSEK VAGYUNK azért, hogy a sérülések tanulságaiból mindenki okuljon. Ezért kell min­den egyes baleset körülményeit alaposan meg­vizsgálni. Indokolt a legmesszebb menő gondos­ság, a legapróbb sérülések okainak felderítésénél is, hogy intézkedhessenek a bztonságos munka érdeké­ben. Nem utolsósorban szólunk az érdekeltek, a mun­kások felelősségérzetéről, önmaguk és társaik iránt érzett felelősségük szólaljon meg, valahányszor köny­­nyelműséget, szabálytalanságot, hetvenkedést látnak! Hiszen nem egy végzetes baleset vizsgálata kiderí­tette, hogy súlyos tragédiát lehetett volna elkerülni, ha időben hangzik el a figyelmeztető szó. Ha időben hangzik el a figyelmeztető szó ... Ha megteszik a szükséges intézkedéseket. . . Ha a műsza­ki vezetők, a szakszervezeti tisztségviselők ellenőr­zik, hogy biztonságos-e a munka ... Megannyi felté­teles mód, amelynek felszólító móddá kell válnia... ÖE­RÜLÜNK AZ ELŐREHALADÁSNAK. De elége­dettek nem lehetünk. Mindaddig nem, amíg az üzemek vezetői, szakszervezeti tisztségviselői kö­zött egy is akad, aki a legkisebb lazaságot is meg­tűri, mikor a munkások egészségéről, testi épségéről van szó. Taray László S . / Munkásélet Borsodban (Cikk a 3. oldalon) Gyártmányfejlesztés élelmiszeriparban '•iiQj--'' (Cikk a 2. oldalon) U Thant Indiába érkezett Kosxigin üzenete Saattrihoz és Ajub Khanhoz U Thant, az ENSZ fő­titkára szombaton Kara­­chiból Bombaybe érke­zett. Onnan folytatja út­ját Új-Delhibe. A szovjet külügymi­nisztériumban szombaton sajtóértekezletet tartottak, amelyen Leonyid Zamja­­tyin, a külügyminiszté­rium sajtóosztályának ve­zetője ismertette Koszi­ginnek, a szovjet Minisz­tertanács elnökének a szovjet kormány nevében szeptember 4-én Sasztri indiai miniszterelnökhöz és Mohammed Ajub Khan pakisztáni elnökhöz inté­zett üzenetét. Az üzenet újból felszó­lítja az indiai miniszter­­elnököt és a pakisztáni el­nököt, összpontosítsák erő­feszítéseiket arra, hogy »haladéktalanul megszűn­jenek a hadműveletek, megálljanak a tankok, el­hallgassanak az ágyúk”. — A hadműveletek ha­ladéktalan beszüntetését követően — folytatja az üzenet — véleményünk szerint az első lépés le­hetne a csapatok kölcsö­nös visszavonása arra a tűzszüneti vonalra, ame­lyet az 1949 júliusában India és Pakisztán kö­zött létrejött egyezmény állapított meg. A szovjet miniszterel­nök véleménye szerint­­a feleknek tárgyalásokat kellene kezdeniük a fel­merült nézeteltérések bé­kés rendezésére. Ami a Szovjetuniót illeti, mind­két fél számíthat a Szov­jetunió jóindulatú közre­működésére, vagy mint mondani szokás, jószolgá­lataira; mi hajlandók va­gyunk erre, ha mindkét fél hasznosnak tartja«. Koszigin annak a mély meggyőződésének ad han­got, hogy »bármely vitás kérdést, köztük a Kasmír­ral összefüggő kérdéseket is, csak békés eszközökkel lehet a legeredményeseb­ben megoldani«. Ha vala­melyik fél fokozza a had­műveleteket, ez elkerül­hetetlenül maga után von­ja, hogy a másik fél is ezt teszi. Az eredmény a konfliktus kiszélesedése és ki tudja, talán háború. Az üzenet megállapítja, hogy Kasmír térségében a feszültség nem csökken, »hanem ellenkezőleg, nö­vekszik, s azzal a veszély­­lyel fenyeget, hogy na­gyobb arányú háborús konfliktussá fajul«. Koszigin felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a fegyveres konfliktus ki­­szélesedése fokozná az amúgy is feszült dél- és délkelet-ázsiai helyzetet, amelyet az amerikai im­perializmus agressziója idézett elő. — Nem lennénk őszin­ték, ha nem mondanánk meg, hogy a kasmíri ka­tonai konfliktus gondot okoz a szovjet kormány­nak amiatt is, hogy olyan térségben­­ keletkezett, amely közvetlenül a Szov­jetunió határai közelében fekszik, — mondja az üzenet. A Sasztri miniszterel­nökhöz és az Ajub Khan (Folytatás az 5. oldalon) ____________________________ To­ Budape­ st izzók, fél lei A most elkészült sta­tisztika szerint Budapest útjait és tereit 76.548 lám­pahelyen 133.611 fényfor­rás, izzólámpa, fénycső és higanygőzlámpa világít­ja meg. A fényforrások megoszlását tekintve 55,9 százaléka az izzólámpa, 33,4 a fénycső és 10,7 a higanygőzlámpa aránya. 1966-ban tovább folytat­ják a közvilágítási háló­zat korszerűsítését, erre a célra a fővárosi tanács több mint 11 millió forin­tot biztosít. A korszerűsí­tések során az Elektromos Művek figyelembe veszi a kerületi tanácsok kíván­ságait. A tervek elkészíté­sénél különösen ügyeltek arra, hogy a nagyforgal­­mú útvonalak mellett ja­vítsák a közvilágítást külső városrészekben is, a korszerűsítési munkák­ból lehetőleg a főváros minden kerülete részesül­jön. A jövő esztendőben az I. kerületben korszerű­sítik a Kőműves és a Pásztor lépcső, valamint a Gellérthegy utca közvi­lágítását, több mint egy­millió forintot fordítanak a II. kerületben a Vörös­hadsereg útja megvilágí­tásának javítására, 60 da­rab útközepes higanygőz­­lámpát szerelnek fel. A III. kerületben a Korvin Ottó utca, a IV. kerület­ben több utca közvilágí­tása javul. Új lámpákat kap az V. kerületben a Rosenberg házaspár utca és 13 darab kilencméteres kandelábert a Szent Ist­ván tér. Jelentős összeget fordí­tanak a VI. kerületben a Paulay Ede, az Aradi és a Szondy utca közvilágí­tásának korszerűsítésére, a VII. kerületben a Nefe­lejts és a Dembinszky utca, a VIII. kerületben pedig a Szigony és a Pro-­ óbb javít­ót közvile­ ­ycsövek és higan­y újabb statisztika tér utca kap korszerű közvilágítást. Végre sor kerül a rendkívül gyen­gén megvilágított Boráros téri aluljáró világításának megjavítására is, a jövő esztendőben itt 36 meny­­nyezetlámpát építenek be. A IX. kerületben a Mar­­kusovszky utca, a X. ke­rületben Kőér utca kap jobb fényt, a XI. kerület­ben másfél millió forin­tot fordítanak a Budaörsi úton 68 kandeláber fel­­ hok igítását g gőzlámpák­ra szerelésére. Fényesebb lesz a XII. kerület Városma­jor utca, a XIII. kerület Róbert Károly körút, a XXV. kerületi Lumumba utca, valamint a XIX. ke­rületi Élmunkás-telep. A közvilágítás korszerűsítése során jelentős összegeket fordítanak a XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI. és XXII. kerületekben több kisebb utca világítá­sának megjavítására is. (vándor) 1~------------------------------------------ a " ■ ■ | (mi­­­ui «KÉMIA AZ ÉPÍTÉSZETBEN ÉS MEZŐGAZDA­SÁGBAN« címmel Moszkvában több mint húsz or­szág kiállítóinak részvételével szombaton nemzetkö­zi kiállítás nyílt a moszkvai Szokolnyiki Parkban. A képen: Látogatók a magyar pavilonban (MTI Külföldi Képszolgálat) Megnyílt Moszkvában a vegyipari világkiállítás A TASZSZ jelentette: szombaton délelőtt Moszkvában megnyílt a vegyipari világkiállítás. Az ünnepélyes megnyitón Koszigin, a szovjet Mi­nisztertanács elnöke is jelen volt. A kiállításon 21 országból 1800 kiállító vesz részt. Az ünnepélyes megnyi­tón a kiállításon részt ve­vő országok kormányai­nak képviselői, külföldi diplomaták, kereskedők, újságírók is megjelentek. Mihail Nyeszterov, a szovjet kereskedelmi ka­mara elnöke megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket. Megálla­pította, hogy a kiállítás felülmúl minden eddigi moszkvai kiállítást és minden hasonló külföldi szakkiállítást. Leonyid Kosztandov, a szovjet állami vegyipari bizottság elnöke emlé­keztetett arra, hogy a leg­utóbbi hét év alatt (1959—1965) a szovjet vegyiparba 9,5 milliárd rubelt fektettek be. Több mint­­négyszáz, vegyipari üzemet építettek. A vegy­i­­pari termelés mérvét te­kintve a Szovjetunió je­lenleg a második helyet foglalja el a világon. Az ország továbbra­­is lankadatlan figyelemmel fejleszti ezt az iparágat. A Szovjetunió jelenl­eg több mint kilencven or­szággal áll export-import kapcsolatban a vegyipari felszereléseket illetően, köztük Angliával, Fran­ciaországgal, Olaszország­gal, Japánnal, a Német Szövetségi Köztársaság­gal. A beszédek elhangzása után Koszigin miniszter­­elnök elvágta a kiállítás bejáratánál kifeszített zsi­­nórt, majd megtekintette a kiállítást. Első útja a szovjet pavilonba veze­tett.­­A kiállításon a vegy­ipar 20. századbeli ered­ményei láthatók. Huszon­­négy oírszág­­egymással ver-cc­sengve mutatja be vegy­iparának termékeit a Szokolnyiki parkban, 60 000 négyzetméter te­rületen. Az 1800 kiállító közül ezer a tőkés orszá­gokból érkezett. Újfajta helikopter PRÁGA: A HD—3 tí­pusú, új, ötüléses cseh­szlovák helikopter siker­rel állta ki a műszaki próbákat, és 1967-ben megkezdődik sorozatgyár­tása. A 310 lóerős mo­­­torral rendelkező, sokol­dalúan felhasználható he­likopter átlagos óránkén­ti sebessége 140—150 ki­lométer. Súlyos károkat okozott a tájfun Japánban TOKIÓ. A Japán fe­lett két napja tomboló tájfun és az orkánt kísé­rő felhőszakadások kö­vetkeztében 45 000 épület került víz alá, és 4000 ház teljesen rombadőlt. 44-en életüket vesztették, 22 ember nyomtalanul el­tűnt, a sebesültek száma mintegy 800-ra tehető. Kazánrobbanás egy dél­afrikai kórházban JOHANNESBURG: A Johannesburgtól 160 ki­lométerre nyugatra levő Stilfotein kórházában, ahol főképpen az arany­bányák munkásait keze­lik, kazánrobbanás tör­tént. Négyen életüket vesztették, 22-en megse­besültek. Megjavul Székesfehérvár gázellátása SZÉKESFEHÉRVÁR: A hét végére befejeződött a Kápolnyásnyék—Székes­­fehérvár közötti, 26 kilo­méter hosszú földgáz-táv­vezeték építése. A veze­ték megjavítja Székesfe­hérvár gázellátá­sát. A VIGADÓ TE­TEJÉN dolgozik Bárány József Rá­kóczi szocialista kőfaragó brigádja. A brigád az utol­só simításokat végzi az épület te­tején elhelyezett, majdnem két és fél méteres kő­szobrokon (Gonda György felvétele)

Next