Népszava, 1965. szeptember (93. évfolyam, 205–230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

*** m—>-—rrrrrrrrrfffffrffffrírnktfirffrnrffffifirrf rá<<frtr«m ><-<~rcryr^»'#i<r<~irnr<Trftf~r#»irifirrri»i»»wwir#wirinrni<»i»»ir'rurir<~nr<~*TrJWTfin<Tnnr<~rTrfmm-TT**rrrrr‘fTfrn T E CHNI KA- TUDOMÁNY - TE CHNI KA- TUDOMÁNY- TE OHNI KA- TUDOMÁNY- TE OHNI KA- TUDOMÁNY- TE CHNI KA- TUDOMÁNY- TE CHNI KA- TUDOMÁNY- TI Géprakost­lók Viktor Zinkewicz, len­gyel feltaláló tervei alap­ján gépvakondokat készí­tettek a Szovjetunióban. A 9 cm átmérőjű, 130 cm hosszú berendezéssel 30— 40 cm átmérőjű furatokat lehet készíteni. Sűrített levegő működteti, s per­cenként 480 ütést végez­ve, a legkeményebb kő­zetbe is behatol. Oldalain parányi »lábak« vannak, amelyekkel maga mögé kaparja a kitermelt kőze­tet. A kísérletek során vasúti és útpályák, továb­bá repülőtéri kifutópá­lyák alatt készítettek ve­le furatokat anélkül, hogy a felszínen bármilyen el­változást észleltek volna. Kísérleteznek nagyobb és erősebb gépvakondok­kal is geológiai vizsgála­tok, bányamentés stb. céljaira. VJU­OSZTY“, ÚJ AUTÓBUSZ A szovjet járműipar derű, szép formájú autó­legfrissebb újdonsága, a busz 17 utast szállíthat ZIL—118 típusú »Ju- egyszerre. Jelenleg a so­noszty« (»Ifjúság«) autó­­rozatgyártás előtti üzemi busz. A rendkívül mp- próbákat végzik vele. Műanyag a szennyvízből A vágóhidak, tejüze­mek, burgonyaliszt- és hallisztgyárak fehérjetar­talmú szennyvizének hasz­nosítására érdekes új el­járást dolgoztak ki Dá­niában. Az új eljárással kivont fehérjét a mű­anyagiparban, a takar­mánygyártásban és a gyógyszeriparban hasz­nálják fel. Angliában nö­vényi olajokat használ­nak fel kiindulási anyag­ként műanyagok gyártá­sára. Az így készült poli­­uretán­ műanyagok szige­­telőképessége egészen ki­váló. C­sepel Autógyár Szigethalom Levélcím: Budapest 4, postafiók: 203 A 114/1965. OT—PM együttes utasítás ér­telmében az alábbi felesleges készleteit ajánlja fel megvételre: különféle alkatrészeket a Csepel Autógyár által gyártott­­ gépjárművekhez, Motorok­hoz és főegységekhez tartozó különféle kereskedelmi árukat, különféle hengerelt árukat, vegyi anyagokat, festékeket, elekt­romos szerelvényeket, gumiárukat, segéd­anyagokat, kötőelemeket, benzines és el­ekt­­romos szállító-, emelőtargoncák különféle alkatrészeit Érdeklődés és felvilágosítás: 279—895 és a 130—686 telefonszámon Vollár Mihálynál, 7.30-tól 14 óráig 12 Mindentudó világítótest Érdekes újdonság a kis­méretű, praktikus, sokol­dalúan felhasználható, szép formájú nyugatné­met világítótest. A talpa­zatába beépített transz­formátor révén bármilyen feszültségű árammal — még gyengeárammal is — működtethető, a lámpa fényereje széles határok között szabályozható. To­vábbi előnye, hogy külön­leges kiképzésű állványa tetszés szerint meghosz­­szabbítható, különböző szögekbe dönthető, sőt, össze is hajtható, akár­csak egy zsebkés­ üzemen kívül alig foglal el he­lyet, akár egy aktatáská­ban is elfér. Akkor sem dől fel, ha a kart egészen éles szögbe állítják, a ta­lapzatba épített mágnes ugyanis nagy erővel rög­zíti bármilyen fémfelü­lethez. /* Réteges padló A legnagyobb igénybe­vétel (nagy forgalom stb.) sem tesz kárt az új skót réteges műanyagpadló­ban. Legfelső rétege vas­tag vinilvegyület, alatta durva jutabetét, legalul pedig szemcsés parafaré­teg helyezkedik el. Éneklő ébresztőóra Nem csenget, hanem énekel az előre beállított időben a jereváni óra­gyár új ébresztőórája. Kedvelt örmény dalla­mokból áll a repertoárja. Nem nagyobb egy tran­zisztoros rádiónál, s fá­ból van a tokja. Olajbányászat — A dohányzás és a nyílt láng használata szigorúan tilos — figyelmeztet a tábla a benzinnel, kőolaj­­származékokkal dolgozó műhelyekben, szivattyúál­lomásokon, raktárakban, az olajbányászat munka­helyein, emlékeztetve ar­ra a régi tapasztalatra, hogy a tűz esküdt ellen­sége olajnak, benzinnek, a legkisebb szikra is ha­talmas robbanáshoz, pusz­tító tűzvészhez vezethet. A Szovjetunió több kuta­tóintézetében most mégis azzal kísérleteznek, hogy ezt a pusztító elemet, a tüzet fogják hasznos mun­kára a föld mélyében rej­tőző »fekete arany«, a kőolaj kitermelésére. Mi sarkallja a kutató­kat ennek az új módszer­nek az alkalmazására? Az a körülmény, hogy nap­jainkban a feltárt olaj­készleteknek csak mint­egy 40 százalékát sikerül a felszínre hozni, a többi menthetetlenül elvész, fenn­marad a föld mélyé­ben. Úgynevezett másod­lagos módszerekkel, víz­nek, levegőnek, gőznek a fúrólyukakba szivattyúzá­sával, savak alkalmazá­sával ugyan még körül­belül 10 százalékkal lehet növelni a kitermelt olaj mennyiségét, de mindez elenyésző a veszteségek­hez képest. Vannak ugyanis olyan sűrű, nehezen folyó, visz­kózus olajok is, amelyek­ből csak a készletek 20 százalékát lehet a hagyo­mányos eljárásokkal a fel­színre hozni, sőt, akadnak olyan telepek is, ame­lyeken a kitermelés ha­tásfoka még kisebb. Min­den tonna kitermelt kő­olajra tehát két tonna »döglött« olaj jut, olyan olaj, amelyből sohasem származik haszon, lent marad az olajtároló kő­zetrétegben. 1964-ben pél­dául egymilliárd 400 mil­lió tonna olajat termeltek ki a világon, s ennek két­szerese, csaknem három­­milliárd tonna veszett el a felhasználás szempont­jából, ennyi maradt kiter­­meletlenül lent a föld alatt. Annak az anyagnak az összetétele, amelyet kő­olajnak nevezünk, rendkí­vül bonyolult. Könnyű szénhidrogéneken kívül parafinok, gyanták, bitu­men van benne, s attól függően, hogy mennyi a nehéz, súlyos származé­kok aránya, a kőolaj visz­kozitása is más és más. Ha azonban a kőolajat tartalmazó kőzetrétegeket sikerül felhevíteni, hőha­tásra a kőolaj-összetevők tulajdonságai, állapota is megváltozik, a folyadékok belső és felületi feszült­sége csökken, viszkózu­sabb lesz a kőolaj. Ezért jutottak arra a gondolatra szovjet tudó­sok, hogy meggyújtják a föld mélyében a kőolajat, így ugyanis viszkózusab­bá válva, nagyobb része kitermelhető. 1963-ban kezdődtek a kísérletek a Szovjetunió több lelőhe­lyén, s csakhamar kide­rült, hogy az úgynevezett termikus másodlagos ki­termelési módszer óriási népgazdasági jelentőségű. A Komi Autonóm SZSZK egyik lelőhelyén például, amelynek sűrű olajából kitűnő fagyálló kenőanya­gok gyárthatók, az eddigi 2—3 százalékos kitermelé­si hatásfokot 5 százalékra sikerült növelni az új módszerrel. A termikus másodlagos kitermelési módszerhez több fúrólyukat kell az olajtároló kőzetrétegbe mélyíteni. Az egyik fúró­lyukon, melyen át az ola­jat meggyújtják a mély­ben, kompresszorokkal sű­rített levegőt, vagy oxi­génkeveréket sajtolnak az olajtároló rétegbe. A hő­mérséklet fokozatosan emelkedik az égés körze­tében, 260 fokon elpáro­lognak a könnyű olaj­frakciók, 300—400 C fo­kon pedig meggyullad a koksz is. Végső soron a hőmérséklet 650—800 fo­kot ér el a mélyben, ezen a hőmérsékleten a visz­kózussá vált olaj a gőzzel és vízzel keveredett égés­termékek nyomásának hatására a termelőfura­tokhoz áramlik, s a fel­színre szivattyúzható. A tűz, persze, nagyon lassan terjed a föld mé­lyében, 24 óra alatt 12 centimétert, maximálisan egy métert halad előre. Az égés fenntartásához ha­talmas mennyiségű leve­gőt kell a föld alá szi­vattyúzni. Az egyik szov­jet kísérleti állomáson például százezer köbmé­ter levegőt juttattak az égés körzetébe 30 légköri nyomással, s a két fúró­lyuk — vagyis a levegő­­besajtoló és a termelőfu­rat — között 120 méter volt a távolság. Eredmé­nyesen kísérleteznek egyébként a fúrászóna villamos felhevítésével, s 375 C fokos, nagynyomá­sú túlhevített gőznek a fúrólyukba való sajtolá­sával is. A termikus módszerek óriási jelentőségűek az olajmezők kitermelése szempontjából, a kísérle­tek szerint kétharmadá­val csökkentik az olajbá­nyászat önköltségét. A je­lek szerint a jövőben egyre többet hallunk majd ennek az érdekes új eljárásnak az elterjedésé­ről. fagyasztással Az amerikai Reynolds Metal Corporation kuta­tóinak új eljárásával 99,95 —99,98 százalék tisztasá­gú alumínium állítható elő rendkívül olcsón. Az eljárás lényege: fagyasz­­tásos kikristályosítás. A nagy tisztaságú fém állí­tólag csak fele annyiba kerül, mint a hagyomá­nyos villamos eljárással tisztított. RÁKVIUS A VÉRBEN Szovjet kutatók vírusszerű részecskéket mutattak ki fe­hérvérűségben szenvedő be­tegek vérében elektronmik­roszkóp segíts­égével. Ez a felfedezés Vlagyimir Ber­­goltznak, a kutatások veze­tőjének véleménye szerint megerősíti azt a feltevést, hogy a vérrák vírus erede­tű. Amennyiben a vírusere­detet más megfigyelésekkel is sikerül igazolni, módokat lehet majd találni a betegség megelőzésére. »VETŐMAGPAPLAN« Egy-két négyzetméter alap­­területű »*■ paplanokba« cso­magolva hozza forgalomba egy holland cég a főzelék- és zöldségfélék vetőmagvait. A paplan két vékony selyem­­papír között elhelyezett tex­tilszálakból áll; a textilbetét­be juttatják gépi úton a ve­tőmagvak­at. Csak az előké­szített ágyra kell helyezni, meglocsolni és vékony föld­réteggel letakarni. A selyem­­papír megköti a vizet, a magvak gyorsabban ki­csi ráz­nak. JELZETT SZARDÍNIÁK Az Élelmezési és Mezőgaz­dasági Világszervezet (FAO) nagyszabású akciót tervez a Földközi-tenger térségében. Ennek során nagy mennyi­ségű szardíniát jelölnek majd meg, hogy ezen a módon adatokat gyűjtsenek a halak növekedéséről, vándorl­ásáról, eloszlásáról és pusztulásáról MÉRGEZŐ TARACKBÚZA A greifswaldi (NDK) Ernst- Moritz-Amdt Egyetem agro­ biológiai intézetének vizsgá­latai szerint a tarackbúza méreg­anyagot termel. A ta­rackgyökerek agropirin mér­get választanak ki, ez mér­gezi a talajt, s gátolja a kö­zelben levő növények fejlő­dését. FELHŐMAGASSÁG MÉRŐ öt másodpercen belül, nagy­ pontossággal meghatározható a mindenkori felhőmagasság kétezer méteres körzetben egy új szovjet műszerrel. Az önműködő berendezés tele­fonkábelen továbbítja a mé­réseredményt maximálisan 10 kilométer távolságba. A kö­zeljövőben valamennyi szov­jet légiforgalmi repülőteret és időjelző állomást felsze­relik az újfajta műszerrel. FEHÉRJE HALLISZTBŐL Nagy értékű fehérje von­ható ki a friss hallisztből a svédországi Lund Egyetemen kifejlesztett eljárással, mely­­lyel a telítetlen zsírsavakat és aldehideket is elkülönítik a fehérjétől. A végtermék szagtalan, íztelen liszt, mely­­lyel minden kellemetlen kí­sérőjelenség nélkül dúsítha­tók más élelmiszerek. ÚJ RAK GYÓGYSZER A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai szerves ké­miai és biokémiai kutatóin­tézetében olyan újfajta gyógyszert kísérleteztek ki, amely gátolja a rákos sejtek növekedését. Az újfajta gyógy­szer a thimin — a nuk­­leinsavak építőe­lme — szár­­mazéka. FÉL ÉVSZÁZADOS CSÍRAKÉPES SPÓRÁK A nyugat-németországi Jü-­­ ich­ben levő botanikai inté­zetben kísérletképpen meg­próbálták kicsíráztatni egy 55 éve az intézetben őrzött moha spóráit. A kísérlet si­kerrel járt: a fél évszázados spórák kikeltek, de amíg a friss spórák általában 1—3 nap alatt kicsíráznak, az öreg spórák kikelése egy he­tet vett igénybe. HAJNÖVESZTŐ BŐRÁTÜLTETÉS Az amerikai Stanford egyetemen végzett kísérletek szerint az egészséges, nor­mális bőr olyan szétszóró­dásra képes anyagot választ ki, amely elősegíti a haj, szőrzet növekedését a beteg bőrfelületeken is. A kísérle­tekhez olyan mutáns egér­törzseket használtak fel, amelyekre a ritkás szőrzet volt a jellemző. A vizsgála­tok szerint ezeknek az ege­reknek a szervezetéből hiá­nyoztak azok a mirigyek, amelyek faggyút juttattak volna a szőrszálakra és a bőrfelületre. Ennek következ­tében szőrzetük ritka, hiá­nyos volt, s csak egyes szá­lak mutatkoztak bőrükön ös­szefüggő szőrzet helyett. E mutáns egerekre egészséges bőrt ültettek át normális egerekről. Az átültetés után nemcsak a transzplantált bő­rön mutatkozott egészséges szőrzet, hanem megindult a szőrzetnövekedés az átülte­tés szegélyén is, mintegy 0,3 cm-es övezetben. Az ellenőr­ző vizsgálatok szerint ez a jelenség nincs összefüggésben az átültetéssel járó sebzéssel. A kutatók felteszik: az egészséges bőr olyan anya­got vagy anyagokat választ ki, amelyek csökkentik a rendellenes tüneteket. A tudomány műhelytitkaiból Állattápszer­­ fenyőlevelekből A Lett Tudományos Akadémia, továbbá a lett erdészeti kutatóintézet munkatársai olyan új el­járást dolgoztak ki, amellyel értékes állati tápszer állítható elő a Szovjetunióban nagy mennyiségben rendelke­zésre álló fenyőlevelek­ből. A fenyőtűk a vizs­gálatok szerint számos vi­tamint (karotint, ribofla­­vint, valamint B-vitami­­nokat), továbbá értékes nyomelemeket tartalmaz­nak. A kidolgozott, telje­sen gépesített eljárással 90 perc alatt olyan szárí­tott port készítenek a tű­levelekből, amely 4 szá­zalékban a tyúkeledelhez keverve, 25 százalékkal növeli a húshozamot és 10 százalékkal a tojásho­zamot, s jól helyettesíti a tyúkeledelhez kevert eddigi tőkehalmás olajat és más vitaminkészítménye­ket. NÉPSZAVA Több célú villamos fűrész A hollandiai SKIL-gyár a közelmúltban két sok­oldalúan használható vil­lamos fűrészt hozott for­galomba. A 700-as uni­verzális modell percen­kénti 3500 löketes sebes­ségével fa és műanyag, 2000 löketes sebességével pedig kisebb szilárdságú acélok munkálhatók meg. A 701-es modellt kifeje­zetten fémfűrészelésre szerkesztették, 1400-as lö­ketszámával acélok, 1000- es löketszámával pedig öntvények, rozsdamentes acélok, ötvözetek, s más kemény anyagok fűré­­szelhetők. A fűrészlap fo­gakkal előre is, hátra is befogható a szerkezetbe, amellyel a 9,5—127 mm átmérőjű gömb- és pro­filanyagok munkálhatók meg gyorsan, fáradság nélkül. Villamos olló Francia ipari újdonság a villamos ipari olló. For­mája a villanyborotváké­ra emlékeztet. Alsó szára rögzített, a felső pedig gyors mozgásokat végez. A rezgéseket az olló há­zába szerelt elektromág­nes idézi elő. Könnyű szövetek, ing- és fehér­neműanyagok vágására használják. Levegővel-vízzel működő autómotor Csupán levegő és víz az üzemanyaga annak az új­fajta autómotornak, amellyel az amerikai Ge­neral Motors warreni ku­tatólaboratóriumában kí­sérleteznek. Egy kis reak­torban ammóniává egye­sítik a levegő nitrogénjét és a víz hidrogénjét, ezt használják fel azután a motor üzemanyagául. A „KIJEV“-CS­ALÁD ÚJ HAJTÁSA­ jev—10 típusú fényképe­zőgépe. Beépített fénymé­rője önműködően beállít­ja a fényrekesz nagyságát a mindenkori megvilágí­tásnak megfelelően. Ez az automatika egyébként ki is kapcsolható, s a fény­rekesz kézzel is állítható. A megvilágítási időt­­— Nemcsak a fotóamatő- ÉIT m^??dperc 4“tt rök, hanem a hivatásos­­e^et szabályozni. A film­­fotóriporterek legkénye- továbbítást és a zárfelhú­­sebb igényeit is kielégíti mást egy kar elforgatásé­­a szovjet fotóipar új, Ki- val lehet vezérelni. MŰSZAKI KÖNYVEK PETER WITT: qaztwrbinak (Műszaki Könyvkiadó, 265 oldal,­ára fűzve 21 Ft) Peter Witt mérnök könyve van. Most magyar nyelven is nagy sikert aratott a Német megjelent, s a hazai olvasóink Demokratikus Köztársaság- is megismerkedhetnek belőle a gázturbina fejlődésének­­ történetével, a különböző gázturbina-típusokkal és fel­­használásuk lehetőségeivel. Nem a gázturbinák tervezé­séhez kíván útmutatást nyúj­tani, hanem az egyre bővülő felhasználási kört igyekszik bemutatni. A magyar kiadás­ban helyet kaptak a gáztur­bina-kutatás hazai eredmé­nyei is. Magyar Vagon, és a 114/1965. PM—OT sz. együttes utasítás alapján feltárt felesleges anyagkészletei­nek értékesítése céljából 1965. szeptember 15-én és 23-án 8—13 ór­áig börzenapot ta­rt a vállalat Budapest V., Október 6. u. 7. sz. alatti kirendeltségének tanácstermében Értékesítésre kerülnek: ötvözött és­­ ötvözetlen hengerelt és húzott anyagok, hv. és mh. acélcsövek, alu fél­­gyártmányok, színesfémek, perforált alu­- és vaslemezek, kötőelemek, szerelvények, villamos berendezések, készülékek és sze­relési cikkek, motorok, műszerek, híradás­­technikai alkatrészek, tömítések, csap­ágyak, festék és vegyi anyagok, vagonfel­szerelési tárgyak és alkatrészek, egyéb anyagok Felvilágosítást ad a vállalat anyag- és kooperá­ciós főosztálya: Győr, tel.: 23—00, 16—35 melléken Pártos György és Leitter Sándor 1965. szeptember D.

Next