Népszava, 1966. február (94. évfolyam, 26–49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
Mától lépnek életbe a húsfélék, a tejtermékek és egyes ruházati cikkek új fogyasztói árai Az ez évi népgazdasági tervvel kapcsolatosan hozott ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásaként február 1- től egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztói ára emelkedik, ugyanakkor a sertészsír és a szalonnafélék, valamint egyes textiláruk és ruházati cikkek fogyasztói ára csökken. Az áremelésekre és az árleszállításokra vonatkozó intézkedések megjelentek az Országos Árhivatal hivatalos lapjában. A Belkereskedelmi Minisztérium kiadta a megváltozott árak jegyzékét, valamint a vendéglátóipari árak új szabályozásáról szóló miniszteri utasítást. A húst, húskészítményeket, tejtermékeket árusító boltokban mindenütt kifüggesztik az árjegyzékeket, amelyeken a változással érintett főbb élelmicikkek új ára megtalálható. (MTI) . i A Szaktanács elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfői ülésén megtárgyalta a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet munkáját és soron következő ötéves programját. Az elnökség megállapította, hogy az intézet különösen a szilikózis elleni védekezés, az ipar és bánya portalanítás, a nehéz fizikai munka gépesítése, az egyéni védőeszközök kutatása és kidolgozása terén ért el jelentős eredményeket az elmúlt öt esztendőben. Az elnökség felhívta az intézet figyelmét arra, hogy a jövőben fordítson több gondot és végezzen több kutatást a következő témákban: az anyagmozgatás eszközeinek fejlesztése, a traktorok biztonságtechnikája, a biztonsági jelző, riasztó és védő automaták kidolgozása és az ipari zajelhárítás. Az elnökség megvitatta az árrendezések kihatásával összefüggésben a kedvezményes üdültetési térítési díjakat. Elhatározta, hogy az árváltozások kihatását nem február 1-vel, hanem csak július 1-vel, a tizennegyedik üdültetési csoporttól kezdve kell a beutaltakra áthárítani. A felnőtt beutalás, az iskolás és nyári gyermeküdültetés, a nem dolgozó házastárs térítési díja napi 4 forinttal emelkedik. A szanatóriumi beutalójegyek térítési díja 1966-ban változatlan marad, de 1967. január 1-től napi 16+2 forintban kell megállapítani. Az elnökség a továbbiakban a szakszervezeti könyvtárak munkáját, majd a művelődési otthonok helyzetét tárgyalta és elhatározta, hogy az itt jelentkező sürgős problémák érdekében jobban, szervezettebben és gazdaságosabban kell összpontosítani az állami, szakszervezeti, anyagi erőforrásokat. 1966. február 1 A Szaktanács elnökségének * Jr Sí-- Jr jjj ■■ I 8 ■■ ■ m A Szaktanács elnöksége 1966. január 31-én foglalkozott a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján a február 1-ével bevezetésre kerülő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedései végrehajtásának tapasztalataival. Ennek alapján felkéri a forradalmi munkásparaszt kormányt hogy hívja fel az illetékes állami szervek figyelmét a következőkre: — Az állami szervek az ármódosításokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően hajtsák végre. A szabadpiaci árak alakulásának befolyásolása érdekében helyes áruterítéssel biztosítsák, hogy a lakosság igényeit minden cikkféleségből ki lehessen elégíteni. Biztosítsák, hogy az árleszállítással érintett cikkekből hiány ne keletkezzék. Gondoskodjanak arról, hogy az árleszállítás körébe bevont áruféleségekből a kereskedelem igényeinek és a lakosság szükségleteinek megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú termék álljon rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez az olyan alapvető szükségleteket kielégítő cikkekre, amelyek elsősorban az alacsony keresetű családokat érintik. Az irányító gazdasági szervek tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalatok a keresletnek megfelelően, továbbra is gyártsanak olcsóbb, a választéknak megfelelő áruféleségeket. — A tanácsok biztosítják, hogy a szolgáltatások jobban alkalmazkodjanak az igényekhez és jobban elégítsék ki a lakosság ezirányú szükségleteit. Intézkedjenek, hogy a végzett szolgáltatások vállalási ideje csökkenjen, a munka minősége javuljon a törvényes szolgáltatási díjak betartása mellett. — A Pénzügyminisztérium, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a tanácsi szervek, a KIOSZ, az eddiginél fokozottabban ellenőrizzék a kisiparosok tevékenységét. Gondoskodjanak az érvényes szolgáltatói díjak kifüggesztéséről és betartásáról. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megemelt adót a fogyasztókra ne lehessen áthárítani. A Szaktanács elnöksége javasolja a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, hogy az érintett állami szerveket a fentiekről, az ár- és bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról 1966. első negyedévében számoltassa be. A szakszervezetek az ár-, bér- és szociálpolitikai kérdésekkel továbbra is szervezetten, megkülönböztetett módon foglalkozzanak. Szerezzenek érvényt, különösen az árpolitikai kérdéseknél annak, hogy csak azon cikkeknél és olyan mértékben kerüljön sor árváltoztatásra, ahogy azt a központi rendelkezések szabályozzák. A leghatározottabban lépjenek fel az illetékes állami szervekkel együttesen azon törekvések ellen, amelyek akár nyílt, akár burkolt áremelés formájában a vásárlók megkárosítását eredményeznék. A Szaktanács elnöksége felkéri a társadalmi ellenőrök mintegy 15 000 fős táborát, hogy ugyanúgy mint idáig, továbbra is mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kormány határozata az előírtaknak megfelelően kerüljön végrehajtásra. Dolgozótársaik, a fogyasztók millióinak érdekében akadályozzanak meg minden esetleges visszaélést. Segítsék a kereskedelmi dolgozókat is feladataik megvalósításában. A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a feladatokról a társadalmi ellenőrök, aktívak megfelelően tájékoztatva legyenek. Az általuk feltárt hiányosságok megoldásához nyújtsanak segítséget. Intézkedjenek az állami szervek felé a hibák megélie érdekében. ------------------------------------------— — NÉPSZAVA Az EAK a magyar kormányfő látogatását várja A kairói sajtó több cikkben foglalkozott a magyar—egyiptomi kapcsolatok fejlődésével és jelezte, hogy Kállai Gyula látogatása alkalmából gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális egyezmények aláírására is sor kerül. A lapok megírták, hogy az EAK gazdag programmal várja a magyar vendégeket: hivatalos tárgyalások szerdán és vasárnap lesznek, közben pedig a helváni vasmű és textilgyár, a piramisok, az asszuáni nagygát, a Kima-vegyiművek, Luxor és Karnak meglátogatására kerül sor. Az Akhbar hétfőn közölte Kállai Gyula nyilatkozatát, címében kiemelve, hogy a két ország együttműködése szüntelenül fejlődik és hogy a magyar kormányfő látogatása elmélyíti majd a két nép barátságát. A Gumhurija Kállai Gyula életrajzát ismerteti. Az Ahram bejelentette, hogy a kormány bizottságot nevezett ki, amely dr. Szolimán Huzajennek, a kulturális ügyek miniszterének elnökletével hivatalosan elkíséri a magyar vendégeket az EAK-ba minden útjukon. A Masza közölte, hogy a magyar kormányfőt a repülőtéren kedden délben Zakaria Mohieddin miniszterelnök fogadja és elkíséri a Rubbeh-palotába. Alexamdru Birladeanu átutazott Budapesten Alexandra Birladeanu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese hétfőn úton London felé, átutazott Budapesten. Fogadtatására a Keleti pályaudvaron megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, valamint Mihail Rosinau, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Az átutazó román vendég tiszteletére Fehér Lajos ebédet adott. (MTI) Tsunk Ke-wen, a Kínai Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hétfőn este vacsorát adott a kínai tavasz ünnepe alkalmából. A vacsorán részt vett Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Molnár Erik, a Magyar—Kínai Baráti Társaság elnöke, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, továbbá a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisz- A közélet eseményei térium, a Honvédelmi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa.* Hétfőn délután tartotta zárszámadó közgyűlését Nógrád megye legnagyobb közös gazdasága, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet. A zárszámadó közgyűlésen Tóth István elnök tájékoztatta a szövetkezetbelieket az elmúlt gazdasági év kimagasló eredményeiről. A közgyűlésen részt vett Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és a délszlovákiai testvérszövetkezet, az Ipolska-Sokotec-i Csehszlovák—Magyar Barátság szövetkezet képviselői is. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa id. Issekusz Béla Kossuth-díjas akadémikusnak, nyugalmazott egyetemi tanárnak, eredményes munkássága elismeréséül 80. születésnapja alkalmából a munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. 3 GYORSFÉNYKÉP ALEXANDRIÁBAN az megszoktuk és vezető műút környezete »meguntuk« a siva- ugyanolyan sivár, kopár, tagot Az Alexandriába mint eddigi útvonalunké. M i!A 140-es sebességgel rohanó gépkocsink mohón nyeli a kilométereket és a sárga jelzőtáblákon kívül csak a két kilométerenként elhelyezett karvastagságú, s egy méter magasságú vascsőre épített telefonfülkékkel találkozunk. Szükség esetén csupán a kagyló felemelésével azonnal összeköttetésbe kerülhet az ember a legközelebbi rendőrségi és segélyszervezettel. Igénybevétele nélkül érkezünk a Nílus deltájához, majd már naplemente után a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötőjébe, Alexandriába. Az esti fény-ben úszó városban az idegenis könnyen eligazodik. Az arab feliratokon kívül francia és angol nyelvű útbaigazításokra találunk az útkereszteződéseknél. Mi indokolja ezt? Az állandóan emelkedő idegenforgalom. A másfél millió lakosú városban évenként, főként májustól októberig 4—5 millió ember is megfordul, tölt el napokat és heteket a nyaralóhelyeken és strandokon. Ilyenkor ellepik az emberek a 25— 30 kilométer hosszú tengerparti sétányt és az esernyősátor--erdőket. Alexandria egészen más város, mint a többi, mint például Kairó vagy Port Said. Rendezett, 6—8—10 emeletes házsorai, patika tisztaságú utcái és útjai s az állandóan, éjjel-nappal lüktető forgalom, élet, az emberek öltözködése és a fényben fürdő üzletek mind együttvéve, Egyiptom legkulturáltabb és legszebb városának rangjára emeli Alexandriát. S ha mindez már a régmúlt rendszer, az idegen hódítás különös érdekei szerint is alakult ki, ma a forradalom, az országban végbe ment politikai és társadalmi változás épp olyan gondot fordít a kikötővárosra. S ez a gondoskodás nem ugyanazt jelenti, mint korábban? Nem. A számtalan és állandóan emelkedő száloda- és üdülőház-, üzlethálózat-fejlesztés már nemcsak egyének érdekeit szolgálja. Az idegenforgalomból származó haszon egyre fokozottabb mértékben már az egész társadalomé. Az újabb és újabb modern lakótelepek elsősorban már azok számára épülnek, akik az iparosodó váos különböző legújabbváraiban, üzemeiben dolgoznak. A forradalom óta b bővültek a textil-, gyapotfeldolgozó üzemek, új gumi-, papírgyár és kikötő épült. Amíg korábban az utcák, terek szépségei, valamint a bennszülöttek az idegenek szórakoztatását szolgálták, ma a hömpölygő tömegben már a jól öltözött, dolgos egyiptomi ember sétál és vásárol. A többségében még magánüzletek soraiban már több emelet magas állami áruházakban bőséges választékban kínálják portékájukat az eladók. Mit is vásárolhatnak az új emberek havi jövedelmükön? S ha pontos ívű képet nem is kaphatunk a csak pillanatoknak tűnő látogatásunk során arra, hogy milyen színvonalon élnek az emberek, a béreknek és áraknak egymáshoz való sorolása mégiscsak fest egy vázlatos képet. Ha alapul veszszük a város szélén üzemelő gumigyár dolgozóinak havi átlag 25—30 fontos jövedelmét, amelyből átlagban 4—5—6 tagú családot tartanak el a keresők, és nincs több kereső a családban, akkor az igazsághoz közel járó alappal rendelkezünk ahhoz, hogy helyesen viszonyíthassunk. Az újonnan épült lakások minden egyes lakószobájáért havonta 1 fontot fizetnek a bérlők. Az életszükségletet biztosító cikkek árai közül néhányat ide vetünk: 1 kg hús 30—80 piaszter (1 font 100 piaszter), 1 kg narancs 6—7, alma 80—90 piaszter. Egy-egy pár szép női és férficipő 2—3, illetve 3—4 font. Egy-egy jó minőségű férfiöltöny 12—18, női szövetruha 4—6 font. Egy-egy méter tiszta gyapjú szövet ára 3,5—4,5 font, a világvevő rádiókészülékek 10—20 font körül vásárolhatók. A mozik belépőjegyének ára 7—110 piaszter között mozog. A reálisabb helyzetképhez természetesen sokkal több adatot kellene felsorolni, de az életszínvonal-változás ábrázolásának legmegbízhatóbb vonásait a munkásemberek ecsetelték előttünk azzal a megjegyzéssel és véleménnyel, hogy amiért ma 25—30 fontot fizetnek az üzemekben, gyárakban, vállalatoknál, azért a forradalom előtt mindössze 8—10 font ellenszolgáltatást kaptak. Amíg korábban nagyon elenyésző volt a szociális gondoskodás az üzemekben és a vállalatoknál, addig ma fürdő, öltöző, étterem, orvosi rendelő áll a munkások rendelkezésére. A magántulajdon idején tetszés szerint rakták ki a munkahelyeikről a dolgozókat, ma törvények védik az újabban és újabban bővülő jogokat. S ez a kép mindennél jobban kifejezi az, hogy nemcsak egy gyönyörű szép városban jártunk, hanem másfél évtizedhez képest más városban is. Timrper József városkép (A szerző felvételei) .