Népszava, 1966. április (94. évfolyam, 77–101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) némi probléma rendezé­sére vonatkozóan előter­jesztettek. Ezután rámutatott, hogy a gyarmatosítók igyekez­nek visszaszerezni el­vesztett pozícióikat, és hangsúlyozta, hogy nem lehet lebecsülni azt a ve­szélyt, ami ennek követ­keztében a békét fenye­geti. Podgornij kijelentette, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalom egy­sége és összefogása állan­dóan az SZKP Központi Bizottsága figyelmének középpontjában áll. A Szovjetunióban kö­vet­kezet­esen valóra vált­ják az SZKP XX. és XXII.kongresszusának ha­tározatait, teljesítik a párt programját. Az SZKP a lenini úton, a kommunis­ta társadalom felépítésé­nek útján vezeti a szov­jet népet és ezzel inter­nacionalista kötelességé­nek tesz eleget. A Szovjetunióban vég­rehajtott nagy szociális átalakulások folyamatát nem lehet megmásítani. A szónok ezzel kapcsolat­ban nevetségesnek minő­sítette az SZKP ellensé­geinek azt az állítását, hogy a szocialista gazda­sági élet a kapitalizmus irányában fajul el. Ilyen délibábokkal csupán ön­magukat áltatják — han­goztatta Podgornij. Az SZKP Központi Bi­zottsága az 1964 októbe­rében tartott plénumon feltárta azokat a hiányos­ságokat, amelyek több fontos kérdés szubjekti­­vista kezelési módjából fakadtak. A párt jelentős munkát végzett e hiá­nyosságok megszüntetésé­re — hangoztatta Podgor­nij. A kommunizmus építé­se elválaszthatatlan a de­mokrácia fejlesztésétől. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének el­nöke ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a párt­vonal, amely a szovjet demokrácia következetes fejlesztésére irányul, meg­mutatkozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és a helyi szovjeteknek a te­vékenységében is. Az SZKP nagy munkát végzett a szocialista jog­rend megszilárdítására, a személyi kultusz káros le­rakódásainak felszámolá­sára, a szovjet törvény­­hozás tökéletesítésére — mondotta. »Bízunk abban, hogy a szovjet és a kínai nép, a két testvérpárt barátsága, összefogása és egysége fel­tétlenül felülkerekedik majd« — jelentette ki Vaszilij Csernisev, a ten­ger melléki Primorje ha­tárterület pártbizottságá­nak első titkára. A Szov­­jet-Távolkelet minden dolgozója szívből támo­gatja az SZZDP Központi Bizottságának a Kínai Kommunista Párttal való kapcsolatokban követett politikai irányvonalát és a Központi Bizottságnak a nemzetközi kommunis­ta mozgalom nehézségei­nek leküzdésére tett gya­korlati lépéseit. Anasztasz Sznecskusz, Litvánia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára elmon­dotta, hogy »az imperia­lista propaganda ismét felkapja a balti népek úgynevezett felszabadítá­sának elcsépelt kérdését«. E provokációs kampány céljaira felhasználják a litván burzsoá nacionalis­tákat. »A burzsoá nacionalis­ták nem először árulják el a hazát. Különös igye­kezettel tették ezt a má­sodik világháború évei­ben, amikor segítettek a hitlerista bitorlóknak ki­rabolni Litvániát,­­ meg­gyilkolni lakosait« — mondotta. Sznecskusz emlékezte­tett arra, hogy »a nacio­nalisták között ma is sok háborús bűnös van, akik csak az amerikai imperia­listák védelmének kö­szönhetik, hogy ez ideig sikerült elkerülniük a ki­érdemelt büntetést«. A szónok kijelentette, hogy a litván nép, amely negyedszázaddal ezelőtt önként választotta a Szov­jetunió minden népével való testvériség útját, visszautasítja a tengeren­túli »felszabadítók« mes­terkedéseit. Szovjet-Litvánia eredmé­nyei megmutatják, hogy a A Szovjetunió eredmé­nyei »rendkívül nagymér­tékben hozzájárulnak a szocialista világrendszer gazdasági, politikai, kato­nai erejének növeléséhez, jelentősen elősegítik a szocializmus, a világ ha­ladó erői befolyásának növekedését« — jelentette ki felszólalásában Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtit­kára. Az SZKP kongresszusa lelkesítő perspektívát nyit meg a Szovjetunió továb­bi előrehaladásának, a kommunizmus további építésének perspektíváit a szovjet népek javára, a szocializmus és a béke ér­dekéből ’ — mondotta Ceausescu. Ezután így folytatta: Leonyid Brezsnyev be­számolójában­­hangsú­lyozta, hogy az SZKP el­tökélt szándéka továbbra is mindent megtenni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért az egyenjogúság, valamennyi párt függetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a marxizmus— leninizmus és a szocialis­ta internacionalizmus alapján«. *Pártunk — hangoztat­gazdasági és a kulturális életben milyen sikereket érhet el egy nép, amely a szocialista fejlődés útjára lépett, és amelyet több mint 25 esztendeje vezet a köztársaság pártszerve. Sznecskusz közölte, hogy Litvánia ma 18-szor any­ja Ceausescu — úgy véle­kedik, hogy a kommunis­ta mozgalomban fennálló nehézségek nem leküzd­­hetetlenek, még nincs ké­sőn, hogy valamennyi párt állhatatos, felelősségteljes, türelmes erőfeszítésekkel megakadályozza a nézet­­eltérések fokozódását, a szakadás elmélyülését, fenntartva a kommunista mozgalom egységét és összeforrottságát. Ceau­sescu kifejezte a Román Kommunista Pártnak azt a meggyőződését, hogy »azok a közös érdekek és célok, amelyek a marxiz­mus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus zászlaja alatt egyesítik a kommunista pártokat, fe­lülkerekednek«, mert »erősebbek a nézeteltéré­seknél«. A román és a szovjet nép között a barátság és­nyi ipari terméket állít elő, mint a burzsoá ura­lom idején. A litván ér­telmiség »nagy lelkese­déssel vesz részt a nép céljait szolgáló anyagi és szellemi értékek megte­remtésében« — fűzte hoz­zá Sznecskusz. a szövetség, az elvtársi együttműködés szilárd vi­szonyai bontakoznak ki, egyre bővülnek a Román Kommunista Párt és az SZKP testvéri kapcsola­tai. A szónok kijelentette, hogy a román párt és kormány­a erélyesen kö­veteli az Egyesült Álla­mok vietnami imperialis­ta agressziójának beszün­tetését, az összes külföldi csapat kivonását és a genfi egyezmények betar­tását. Támogatja a viet­nami nép igazságos har­cát, amelyet hazája sza­badságáért és független­ségéért vív­. Ezután Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­ságának első titkára üd­vözölte az SZKP XXIII. kongresszusát. Ceausescu: A kommunista mozgalomban fennálló nehézségek nem leküzdhetetlenek Movotny: A VDK-nak nyújtott segítséget az egész nemzetkőzi kommunista mozgalom egységes fellépése útján meg kell sokszorozni A délelőtti ülésen An­tonín Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a kongresszust. Beszédében felhívást tett a nemzet­közi kommunista mozga­lom tömörítésére, amely a béke és a haladás összes­­erőinek alapját képezi. »Azt a politikai és er­kölcsi támogatást, ame­lyet a Szovjetunió, a mi köztársaságunk és a töb­bi szocialista ország a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a véde­lemhez nyújt, meg kell sokszorozni valamennyi szocialista ország, az egész nemzetközi kommunista mozgalom közös, egysé­ges fellépése útján" — jelentette ki Novotny. A szocialista államok egysége, a Varsói Szerző­dés szervezetének továb­bi erősítése, az összes for­radalmi erők tömörítése és közös akciói képesek lennének megállítani a világreakció támadását Latin-Amerikában, Ázsiá­ban, Afrikában és Euró­pában —­­mondotta No­votny. Hangsúlyozta, hogy­­az imperializmus agres­­­szív erői a nemzetközi kommunista mozgalom­ban levő nézeteltéréseket és a szocialista országok egységének hiányát saját ellenforradalmi és ag­resszív terveik megvaló­sítására használják ki«. — Ebben a helyzetben — folytatta Novotny — nev­ állják ki a kritikát azon kísérletek, amelyek­­a nemzetközi kommunis­ta mozgalommal fenntar­tott kapcsolatok megszün­tetését«, valamint »az im­perializmus ellen a többi párttal és országgal való közös fellépés elutasítá­sát« az »egyik-másik po­litikai, vagy elméleti kér­désben fennálló nézetel­térésekkel indokolják, még ha azok a legkomolyab­bak is«. W­aldeck Rochet: A francia-szovjet jó viszony megteremtése megfelel mindkét nép érdekeinek Lenin pártjának kong­resszusai nagy nemzetkö­zi eseményeknek számíta­nak országunkban és az egész világon — mondot­ta Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. "A szocializmus sikerei a társadalmi hala­dás élvonalába helyezték a Szovjetuniót« — jelen­tette ki. A dolgozók és a becsü­letes emberek mindenütt a világon főleg annak örülnek — folytatta —, hogy a Szovjetunió a né­pek békéjének és függet­lenségének szolgálatába állította hatalmát. Az FKP főtitkára kö­zölte, hogy a francia nép elismeréssel adózik a Szovjetuniónak, amiért részesig az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító moz­galmát, s kiváltképpen a hős vietnami népet.­­ Waldeck Rochet hang­súlyozta, hogy a legújabb események, többek közt a taskenti találkozóval kap­csolatos szovjet tevékeny­ség visszhangja, a Szov­jetunió és a szovjet poli­tika világszerte erősen növekvő tekintélyét bizo­nyítják. A francia—szovjet jó viszony megteremtése — folytatta — megfelel mindkét nép érdekeinek, s egyúttal az európai biz­tonság és a világbéke ér­dekeinek is. A francia kommunisták »nagy meg­elégedéssel fogadták azt a hírt, hogy a Francia Köz­társaság elnöke ellátogat a Szovjetunióba­«. Az FKP főtitkára kije­lentette, hogy a francia kommunisták teljes szoli­daritást vállalnak a Viet­nami Dolgozók Pártjával és a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front­tal. »Fontos, hogy a békéért és a nemzeti függetlensé­gért küzdő erők mind te­vékenyen támogassák a vietnami nép hősies har­cát és közös erővel lépje­nek "“fél”". Éppen ezért szükség van valamennyi szocialista ország, s az összes kommunista és munkáspárt akcióegységé­re a vietnami nép meg­segítésében« — mondotta. Waldeck Rochet kije­lentette, hogy a francia kommunisták a marxista —leninista pártok önálló­ságáért szállnak síkra, hiszen a mindegyik párt­nak magának kell meg­határoznia politikáját, or­szága konkrét feltételei­nek megfelelően és hely­zetének sajátosságaival összhangban.­­Ugyanak­kor azonban, vélemé­nyünk szerint, az egész kommunista világmozga­lomnak a marxizmus—le­­ninizmus elveire alapo­zott közös fő irányvonal­ra van szüksége ahhoz — mondotta —, hogy győzel­mesen harcolhasson az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokrá­ciáiért és a szocalizmu­­sért.« Az FKP főtitkára hang­súlyozta, hogy a francia kommunisták kellően ér­tékelik »az SZKP bölcs és szilárd álláspontját, s az 1957. és 1960. évi nyi­latkozatok alapelveinek védelmére tett erőfeszíté­seit«. 4­3? A Francia Kommunista Párt nagyon fontosnak tartja, hogy a kommunis­ta pártok fejlesszék köl­csönös kapcsolataik min­den formáját. »Egyúttal arra számítunk — mon­dotta Waldeck Rochet —, hogy ezek a találkozók és eszmecserék előmozdít­hatják — s mi éppen ezt szeretnénk — a kommu­nista pártok új nemzet­közi értekezletének meg­tartásához szükséges, ked­vező feltételek megérlelő­­dését.« A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Dzsabar Raszulov, a Tadzsik KP Központi Bi­zottságának első titkára kijelentette, hogy idősze­rű volt elhatározni a kol­hozparasztok 3. országos kongresszusának összehí­vását. A mezőgazdaság fejlesztése a falusi tár­sadalmi viszonyok továb­bi tökéletesítését igényli, s a kongresszus összehí­vása lehetővé teszi majd, hogy széles körűen meg­vitassák a kolhozrendszer további demokratizálásá­nak kérdéseit Közölte, hogy Tádzsi­kisztán népgazdaságában az utolsó­ öt év folyamán körülbelül másfél milliárd rubelt ruháztak be, több NÉPSZAVA bet, mint előzőleg 15 év alatt. Szovjet-Tadzsikisztán gazdasági és kulturális fel­emelkedése a lenini nemzetiségi politika sike­rét bizonyítja — jelen­tette ki. Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, előterjesz­tette a mandátumvizsgá­ló bizottság jelentését, amelyet a kongresszus küldöttei egyhangúlag jó­váhagytak. A mandátum­vizsgáló bizottság elnöke közölte, hogy 4620 szava­zati joggal rendelkező küldöttet és 323 tanács­kozási joggal rendelkező küldöttet választottak meg a kongresszusra. Az SZKP-nek jelenleg 11 673 676 tagja és 797 403 tagjelöltje van. A kong­resszusi küldöttek tehát majdnem 12,5 millió kom­munistát képviselnek. A küldöttek között 1141 munkás, 554 kolhozparaszt és szovhozdolgozó, 704 vállalati és szovhozigaz­­gató, valamint kolhozel­nök van. Csaknem 350 tudós, továbbá 9 űrhajós, köztük Valentyina Nyiko­­lajeva-Tyereskova, vala­mint 147 író és művész vesz részt a kongresszu­son. Mint Kapitonov közöl­te, a küldöttek 55 száza­léka felsőfokú vagy nem teljes, felsőfokú képzett­séggel rendelkezik. A küldöttek között a nők számaránya 23,3 szá­zalék (1154 küldött). A kongresszus részvevői a Szovjetunió 59 nemze­tiségét és népcsoportját képviselik. A küldöttek 40,2 száza­léka 40 évnél fiatalabb. A 60 éves és idősebb kül­döttek számaránya csak 3,8 százalék. A délutáni ülésen Vla­gyimir Mackevics mező­­gazdasági miniszter volt az első felszólaló. Macke­vics hangsúlyozta, hogy a szocialista mezőgazdaság előnyösebb minden más típusú mezőgazdaságnál. De ezeket az előnyöket a leghatékonyabban csak akkor lehet kihasználni, ha szigorúan betartják a tervszerű racionális fej­lesztés és a legkorsze­rűbb technológia törvé­nyeit. Mackevics ezzel kapcso­latban bírálta »a gazda­sági törvények megsérté­sét és a technológiába való szakértelem nélküli be­avatkozást«, amely nem is olyan régen megtör­tént és a mezőgazdaság fejlesztési ütemének csök­­kenését vonta maga után. A márciusi plénum (1965) határozatai nyo­mán hozott intézkedések — hangsúlyozta a mező­­gazdasági miniszter —, rövid idő alatt kedvező arányú változást hoztak a vidéken. A rendkívül kedvezőt­len időjárási viszonyok és a rossz gabonatermés el­lenére a mezőgazdaság össztermelése a múlt év­ben meghaladta az előző évek termelését. Mackevics megjegyezte, hogy az ötéves terv végé­re az ország szemester­­mény-hozamát erőteljesen megnövelik. Elmondotta, hogy e feladat teljesíté­sét elősegíti majd az, hogy rendet teremtenek agro­nómiai tekintetben, egye­bek között visszaállítják a vetésforgókat, javítják a mezőgazdaság­ techni­kai berendezéssel és mű­trágyával való ellátását és még más intézkedése­ket is hoznak. Longo: Meg kell teremteni az összes demokratikus és békeszerető erő szoros harci szolidaritását és egységét Ezután Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. — Az SZKP XXIII. kongresszusa — jelentet­te ki beszédében Luigi Longo — »nagymértékben elősegíti majd a harcot a békéért és a szocializ­mus további haladásáért hazánkban és világszert­­e«. — Az új ötéves tervben kitűzött feladatok és a szovjet gazdaság vezeté­sének tökéletesebb mód­szerei, nézetünk szerint, új erőt adhatnak a szo­cializmus eszméinek. — Az Egyesült Álla­mok Vietnam elleni ag­ressziója arra vezethet, hogy az emberiség fölött megjelenik egy világ­­kohiliktus veszélye. Viet­nám­­népe nincs egyedül — hangsúlyozta az Olasz KP főtitkára. — »Értékes politikai, gazdasági és ka­tonai segítséget kapott és kap a Szovjetuniótól és más szocialista országok­tól. Vietnam mellett nyil­vánul meg minden nép forró testvéri szolidaritá­sa.« — Olaszországban mi arra törek­szünk, hogy összefogjanak mindazok, akik síkraszállnak a viet­nami háború beszünteté­séért, a béke fentartá­­sáért. — Elkerülhetetlen, hogy ne öltsön egész Európát felölelő méreteket a harc az Egyesült Államoknak való mindennemű alá­rendeltség ellen, Nyugat-Németország bármilyen formájú atomfelfegyver­zése ellen, a fegyverke­zés csökkentéséért, a fenn­álló katonai szövetségek megszüntetéséért és egy kollektív biztonsági szer­ződés megkötéséért. A munkásmozgalomnak, a demokratikus erőknek egymás önállóságát tiszte­letben tartva, arra kell törekedniük, hogy össze­hangolják ezirányú ak­cióikat és harcukat. Longo sürgette, hogy meg kell teremteni az összes demokratikus és békeszerető erő szoros, harcos szolidaritását és egységét »európai és vi­lágviszonylatban egyaránt, leszögezve ezen erők mindegyik­ének teljes ön­állóságát és­ függetlensé­gét és figyelembe véve azt a tényt, hogy külön­böző viszonyok között te­vékenykednek«. A szónok hangsúlyozta, hogy a szocialista orszá­gok nélkül természetesen nem valósulhat meg a hatékony európai együtt­működés politikája. — Minden kommunista és munkáspárt feladata, hogy az SZKP XX. kong­resszusának szellemében kidolgozza magának azt az utat, amelyen el akar­ja érni a szocializmust — mondotta a továbbiakban Longo. —­ Az Olasz Kom­munista Párt Togliatti vezetésével kidolgozott egy olyan politikát, amely lehetővé teszi számára, hogy Olaszország viszo­nyai között megteremtse a munkásosztály, a pa­rasztok és a középrétegek szövetségét és ilyenformán a demokrácia valamennyi területén történő szaka­datlan kiszélesítéséért és gazdagításáért vívott harc alapján, megnyerje a szocializmus számára a nép jelentős többségét — mondotta Longo. — Baskíria, amely a szovjet kormányzat évei­ben a Szovjetunió kő­olajiparának egyik jelen­tős központja lett, 1970- ben 56—57 millió tonna kőolajat termel — mon­dotta a következő felszó­laló, Zeja Nurijev, a bas­­kír területi pártbizottság titkára, aki hangsúlyoz­ta, hogy a köztársaság történelmileg belátható idő alatt ugrást tett a nyomorból és a jogtalan­ságból gazdaságának és kultúrájának felvirágozta­tása felé. Alekszandr Buznyickij ukrajnai kolhozelnök fel­szólalásában elmondotta, hogy a kolhozok megerő­sítésére s a falu kultúrá­jának emelésére hozott pártintézkedések lehető­vé teszik a város és a fa­lu közötti ellentétek fo­kozatos leküzdését. Az új ötéves terv — mondotta a szónok — nemcsak az anyagi javak gyarapodá­sát hozza magával, ha­nem a falusi fiatalság szellemi fejlődéséhez is megteremti a legjobb fel­tételeket. Zsivkovt A az utóbbi évek nemzebközi változásai igazolják az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozások következtetéseit Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kongresszusi felszólalásában hangsú­lyozta, hogy az utóbbi években végbement nem­zetközi változások igazol­ják az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozáso­kon levont következteté­seket, miszerint a világ antiimperialista erői ele­gendő hatalommal ren­delkeznek, ha egységesek a béke megóvására irá­nyuló törekvésükben és abban, hogy segítsék a népeket a nemzeti felsza­badulásért, a demokrati­kus és a szocialista meg­újhodásért vívott harc­ban. . A bolgár küldöttség ve­zetője aláhúzta, hogy a szovjet nép mindenki másnál többet tett a szo­cialista világrendszer gaz­dasági és katonai hatal­mának erősítése, a vilá­gon végbemenő forradal­mi folyamat fejleszté­séért. Zsivkov a továbbiak­ban kijelentette, hogy az emberiségnek a nemzet és a társadalmi elnyomó­ alóli felszabadításáért, a nukleáris katasztrófátó való megmentéséért, folyó harc alapvető súlyát­­ szovjet nép viseli Vállán Zsivkov határozottal sürgette a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom marxista-leni­nista egységének szilárdí­tását. flart: s­incs olyan erő, amely útját állhatná a népek szocializmusért és kommunizmusért vívott harcának Armando Hart, a Ku- példát szolgáltat a prole- ellen intézett bombatáma­­dai Kommunista Párt Po­­tár internacionalizmusra,­dásokat és akt­ióperséto­­litikai Bizottságának tag- Senkinek nincs joga vi- re a ja, a Központi Bizottság tatni ezt a hozzájárulást«. ■ ’ ... . , 45 titkára kijelentette: a A s^nok felháborodot­ ® nemzet,kozi kommu- Szovjetunió nagy anyagi­­an ítélte el az Egyesült ^ . mozgalom erofeszi« és politikai segítsége »én- Államok vietnami agresz- főseinek összehangolására tekes hozzájárulás a vier­­szióját, a Vietnami De- ivott az imperian­z­­nami nép harcához, és­mokratikus Köztársaság (Folytatás a 3. oldalon) 1966. április 1

Next