Népszava, 1966. június (94. évfolyam, 128–153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
on Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, táviratban üdvözölte Rafael Paasio finn miniszterelnököt, hivatalba lépése alkalmából. Szen Csan Rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete péntek este fogadást adott a nagykövetségen abból az alkalomból, hogy a közeljövőben végleg távozik Magyarországról. A fogadáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Szaktanács elnöke, a kormány több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális életünk számos ismert személyisége, a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, pénteken az Országházban fogadta Fridolf Thappert, a svéd parlament alsóházának elnökét és feleségét, ■majd szívélyes eszmecsere után ebédet adott tiszteletükre a városligeti Gundel Étteremben. Fridolf Thapper és felesége délután elutazott Magyarországról. Hukam Szingh, az indiai alsóház elnöke, pénteken látogatást tett Barcs Sándornál, az Elnöki Tanács tagjánál, valamint Szarka Károly külügyminiszter-helyettesnél, majd Szófiába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pólyák János, az országgyűlés alelnöke s az indiai A közélet eseményei és a bolgár nagykövetség képviselői is. Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, táv-iratban fejezte ki jókívánságait dr. Johannes Virolainennek, a finn parlament elnökévé történt megválasztása alkalmából. Pénteken hazaérkezett Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes vezetésével a mezőgazdasági küldöttség, amely az NDK mezőgazdasági tanácsa elnökének meghívása alapján részt vett a lipcse-markleebergi mezőgazdasági kiállítás megnyitásán. Pénteken ülést tartott r------------------------------------ a Pest megyei képviselőcsoport. Palotás Károly, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, az úgynevezett bejáró dolgozók helyzetéről tartott tájékoztatót. A tanácskozáson részt vett Tausz János belkereskedelmi miniszter is. A Komárom megyei képviselőcsoport tanácskozásán részt vett Nemeslaki Tivadar, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Tebeli Mihálynak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottsága vezetőjének tájékoztatója alapján megvitatták az ár- és bérintézkedések hatásának megyei tapasztalatait. Az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság ötéves fejlesztési előirányzatai az országsérülési bizottságok előtt Pénteken az országgyűlés ipari bizottsága Bondor József, a mezőgazdasági bizottság pedig Tisza József elnökletével ülést tartott az Országházban. Több mint 250 milliárd forint állami és szövetkezeti beruházás Az ipari bizottság ülésén a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslat alapján az ipari és közlekedési ágazatok fejlesztésének előirányzatait, a szaktárcákra háruló feladatokat vitatták meg. Dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatójában egyebek közt hangsúlyozta, hogy a tervidőszakban legjelentősebb feladat az ipari termelés hatékonyságának fokozása. Az ipari termelés értékének évi mintegy 5—6 százalékos, az ipari munka termelékenységének öt évre 24—37 százalékos növekedését irányozták elő. A több mint 250 milliárd forint állami és szövetkezeti beruházás csaknem fele az ipar és az építőipar fejlesztését szolgálja. A szocialista ipar termelésének öt év alatti 32—36 százalékos növekedése mellett a vegyipar 55—60, a gépipar 40—45, a nehézipar 35—40 százalékkal növeli termelését. A könynyűiparban 20—24, az élelmiszeriparban pedig 28—32 százalékos termelésnövekedés szerepel az előirányzatokban. A népgazdaság energia-ellátásában növekvő helyet kap az import. Az energiamérlegben további jelentős struktúraváltozás történik a szénhidrogének javára. 1970-ben a tervezett szovjet import nyersolajból négymillió tonna, villamos energiából hárommilliárd kilowattóra. Az acéltermelés az értékesebb termékek irányában fejlődik. A timföldtermelés az 1965. évi 275 ezer tonnáról 1970-re 460 ezer tonnára emelkedik. A harmadik ötéves terv továbbra is gyors ütemű vegyipari fejleszt ,tést irányoz elő, az ipari termelés általános növe ,kedési üteménél majdnem kétszer gyorsabbat. A mű- , trágyák, műanyagok, mű- , szálak fejlesztése a leggyorsabb, s ezzel párhu- zamosan a gyógyszeriparé. Jelentősen bővítik a gu- . miipar kapacitását. A nit- ■ rogénműtrágya termelése öt év alatt több mint másfélszeresére, a műanyagoké pedig több mint háromszorosára nő. A gépipar termelése — a terv szerint — öt év alatt 40—45 százalékkal emelkedik majd. A könnyűipar fő fejlesztési irányai között első helyen szerepel a magas műszaki kultúrát képviselő, korszerű gyártmányok termelésének növelése. Az élelmiszeripar termelése a tervidőszakban mintegy 28—32 százalékkal növekszik. Az építőipar termelésének öt év alatt 24—28 százalékkal kell növekednie. A lakásépítés termelékenységének fokozására kiépül a házépítő kombinátok hálózata. 1970-ben az állami lakások közül 15 000—16 000 már a házépítő kombinátok és panelüzemek útján épül. A vasúti közlekedés fejlesztése és eszközeinek rekonstrukciója a Közlekedés- és Postaügyi Mi- nisztérium beruházási keretének mintegy 65—70 százalékát köti le. Terv-be vették 18 500 új vasúti teherkocsi és 1300—1400 személykocsi beszerzését, 134 újabb villanymozdony és 340 Diesel-mozdony forgalomba állítását. A terv előirányozza mintegy 385 kilométer vasútvonal villamosítását, több mint 100 kilométer hoszszúságban második vágány, 333 kilométer hosszban pedig korszerű biztosító berendezés építését. A közúti közlekedés tervezett fejlesztésével mintegy 28 000 tehergépkocsit, 7000 teherpótkocsit és 3000 autóbuszt állítanak forgalomba. A közúti főhálózaton öt esztendő alatt mintegy 800 kilométer hosszúságú főközlekedési utat modernizálnak. 1970-re már a teljes úthálózat burkolatának több mint 50 százaléka korszerűsített, pormentes lesz. Továbbfejlesztik a Ferihegyi repülőteret. Két, 1370-ig Witkellé a mezőgazdát A mezőgazdasági bizottság ülésén Losonci Pál földművelésügyi miniszter az előző tervidőszakról szólva elmondotta, hogy az 1961 és 1965 közötti öt esztendő átlagában a mezőgazdasági termelés fejlődési üteme 1,8 százalékos volt, és ez háromszorosan múlta felül az 1934—1938-tól 1960-ig terjedő időszak 0,6 százalékos fejlődési ütemét. A második ötéves terv idején előrehaladásunk hasonló mérvű volt, mint a világ átlagos mezőgazdasági fejlődése. A harmadik ötéves tervtörvényjavaslat szerint 1966 és 1970 között — 1961—1965-höz képest — a mezőgazdasági termelésnek mintegy 13—15 százalékkal kell növekednie, s ez évente 2,5—2,8 százalékos termelésbővülést jelent. A növénytermelés fejlesztése az előirányzat szerint 15—16 százalékos lesz, 1970-ben, 1965-höz viszonyítva a mezőgazdasági termelés 18—20 százalékkal lesz magasabb, a felvásárlás pedig 30—33 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termékek egyenként 6000 tonnás mélytengeri hajó beszerzésével megindulhat mély- tengeri hajózásunk is. A tájékoztatót követő vitában szerepelt a nők és fiatalok foglalkoztatása, egy javaslat a vízi szállí- tás lehetőségeinek jobb kihasználására, és egy in- dítvány, a korábban leállított téglagyárak újbóli megnyitása, legalábbis átmenetileg. A vita után — amelyben tizenheten szólaltak fel — a bizottság a tájékoztatót tudomásul vette, s a törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. 3 százalékkal lövedtsági termelési exportját — a második ötéves terv utolsó esztendejéhez arányítva — mintegy 50—53 százalékkal, ezen belül a szocialista országok vonatkozásában 63—65 százalékkal, a tőkésországok irányában pedig 40 százalékkal kell növelni. A feladatokat részletezve, a többi közt kiemelte a gabonahozamok növelését, és a már meglevő gyümölcsösök, szőlők járulékos beruházásait. A kitűzött feladatokra a törvénytervezet szerint 44,4 milliárd forint beruházási összeget biztosítanak, a népgazdaság összes beruházásának mintegy 17 százalékát. Túlnyomó részét, 44 százalékát, mezőgazdasági építkezésekre, 34 százalékát , műszaki fejlesztésre fordítják. Körülbelül 40 000 traktort, 6500 gabonakombájnt, 2000 kukoricakomi bájnt, 35 000-nél több pótkocsit helyeznek üzembe az eddigiek mellé. Javítják az utakat, enyhíteni fognak a mezőgazdasági szakemberek lakásgondjain, új szociális létesítmények egész sorát vették tervbe. Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes a mezőgazdasági árutermelés és az állami felvásárlás alakulásáról, a harmadik ötéves terv állami felvásárlási előirányzatairól tájékoztatta a bizottsági ülés részvevőit. Az előterjesztéseket sokrétű véleménycsere követte. Tizenhatan szólaltak fel. Losonczi Pál és Dergács Ferenc válaszolt, majd Tisza József foglalta össze a javaslatokat, kiegészítő módosításokat. A mezőgazdasági bizottság a harmadik ötéves terv törvénytervezetét fő vonalaiban elfogadta és az országgyűlésnek is elfogadásra javasolja. (MTI) Ülést a Magyar Nők Os A Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken a Parlament Vadásztermében tanácsülést tartott. Ortutay Zsuzsanna titkár megnyitó szavai után Erdei Lászlóné mondott elnöki beszámolót. Ismertette a decemberi nőkongresszus óta végzett munka eredményeit, majd hangsúlyozta: " A magyar nép egységesen elítéli és megbélyegzi az amerikai imperialisták erőszakos cselekedeteit Vietnamban, s a hősiesen küzdő vietnami népet továbbra is testvéri együttérzéséről biztosítja, s megad számára minden lehetséges segítséget. A továbbiakban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megszabta legközelebbi tennivalókról, azután pedig az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjára vonatkozó határozatáról beszélt részletesen. A továbbiakban rámutatott, hogy a nőmozgalom a jövőben is fontos feladatának tekinti a pedagógiai ismeretterjesztést a szülök körében és legszebb hivatásának tekinti, hogy a közvélemény előtt állandóan napirenden tartsa az anyaság értékét, tiszteletét, megbecsülését. tartott Országos Tanácsa Fogadás a bolgár parlamenti küldöttség tiszteletére Vass Istvánné, az Országgyűlés elnöke pénteken a Parlament Vádász■ termében fogadást adott a küldöttség tiszteletére. Részt vett a fogadáson Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szaktanács főtitkára, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, a kormány, az országgyűlési tisztikar, az Elnöki Ta 3 nács több tagja, ismert közéleti személyiségek. Ott volt Vaszil Bogdanov budapesti bolgár nagykövet A szívélyes baráti találkozón Vass Istvánná és Dancso Dimitrov pohárköszöntőt mondott. (MTI) néncvAlla KÉPSZAVA Érdekes évadot ígér a Nemzeti A Nemzeti Színház a nyáron átköltözik a Hevesi Sándor téri volt Magyar Színház újjáalakított épületébe. Az új évadot már itt nyitják meg. Darabot ír a színház számára többek között Boldizsár Iván, Cserhalmi Imre, Hubay Miklós, Galambos Lajos, Salamon Pál, Vészi Endre és Kolozsvári Grandpierre Emil. A Nemzeti Színház első premierje Vörösmarty »Czillei és a Hunyadiak« című drámája lesz. A Katona József Színház premiersorozatát Németh László »Szörnyeteg« című színművével kezdik. Műsorra tűzik Arthur Miller Bűnbeesés után« című drámáját, valamint a Marat« írójának, Peter Weissnek nemrégen könyvalakban is megjelent “A vizsgálat« című művét. Foglalkoznak Bertolt Brecht »A komratin napjai«, Madách Imre »Mózes«, Katona József »Bánk bán«, Schiller »Stuart Mária« vagy a »Haramiák«, Dosztojevszkij »A félkegyelmű« címűdarabjának színrevitelével, illetve felújításával is. Terveznek Csehov- és Goldoni-bemutatót. A társulat néhány új taggal bővült: a Nemzetihez szerződött a Madáchból Avar István, a Fővárosi Operettből Szendrő József, a Debreceni Csokonai Színháztól Sinkó László, a Pécsi Nemzeti Színháztól pedig Papp István. A Nemzeti Színház tagja lett a főiskolán most végzett Konrád Antal, valamint Szigeti Károly koreográfus. Eltemették Gergely Sándort A Farkasréti temetőben pénteken mély részvét mellett kísérték utolsó útjára Gergely Sándor Kossuth-díjas írót. Nagy tömeg vett végső búcsút az irodalmi élet, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől. A gyászoló család, a barátok, tisztelők sorában ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége képviselői, az irodalmi, kulturális élet számos ismert személyisége, a munkásmozgalom veteránjai, az elhunyt egykori harcostársai. Részt vett a temetésen a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselője is. A gyászinduló hangjai után dr. Perényi Imre építésügyi miniszterhelyettes a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága, a főváros kommunistái nevében mondott búcsúszavakat. — Egész életedre elkötelezted magad a magyar nép forradalmi harcához — mondotta a többi között. A Magyar Írók Szövetsége nevében Garai Gábor titkár vett búcsút az elhunyttól. — Mi, fiatalabbak — mondotta —, megfogadjuk itt a ravatalnál, hogy tovább visszük az irodalomban is a kommunista forradalom fáklyáját. Ezután a gyászoló közönség elkísérte a koporsót, amelyet az Internacionálé hangjai mellett helyeztek végső nyughelyére. Könyvjelző Kolozsvári Grandpierre Emil: A boldogtalanság művészete A Horthy-korszak magyar vidéki Don Juanjának arcképét mutatja be a regény; persze, nem valami bikacsökös fehér terrorlegény a hős, a nehezét mások már elvégezték helyette, hanem — a »történelmi« múltú család ősi hírneve alapján — újságíró, mindig és mindenhol kormánylapoknál írni ugyan nem tud, a politika sem érdekli, hanem annál inkább — a nők. Nyíregyházától Kaposvárig bejárja az ország vidéki centrumait, és addig koptatja — ha azt »koptatásnak« lehet nevezni — ugyanazt a szerkesztőségi íróasztalt, míg egy-egy szerelme, viszonya tart. A szatirikus hangvételű regény nem tart igényt mélyebb társadalomábrázolásra, de az írótól megszokott könynyed, elegáns, okos, finoman erotikus tónus alkalmas arra, hogy némi képet nyújtson a polgári érdekházasság csődjéről, a kispolgári erkölcsök valódi mivoltáról. Érdekes, szórakoztató regény, pontos adalék egy kiveszett emberfajtához, az elsüllyedt múlt egy darabkájához. (Magvető) B. Gy. F. Dékány András: A fekete herceg Választékában az idei könyvhét nem kényeztette el túlságosan az ifjú olvasókat. A népszerű ifjúsági regényíró, Dékány András új kötete azonban kellemes élményt, jó szórakozást kínál a könyv fiatal barátainak. Már csak azért is, mert egyegy korábban megismert irodalmi hőssel mindig szívesen keresi az ember az újabb találkozást, érdeklődéssel követi kedvencét más, megváltozott környezetben, s Monastery Balázs, Kossuth tengerésze, ezúttal mint hajóskapitány köszön ránk a könyv lapjairól. Elkalandozunk vele Távol-Kelet vizeire, gyönyörű felfedező utakat teszünk, végigéljük egy nagy klipperverseny izgalmait, s közben megannyi földrajzi, tengeri ismeretet szerzünk. De legfőképpen arra kapunk színes, érdekes, tanulságos feleletet a regény kapcsán, hogy milyen is volt a klipper, ez a »szélmotoros«, fürge tengeri jármű, amelyet aztán a gőzhajózás szorított ki a vízről. Dékány jól ért az ifjúság kalandvágyának irodalmi kielégítéséhez, története ezúttal is fordulatos, cselekményekben gazdag, szórakoztató. (Móra) K. Gy. vitással ítél és marasztal el, vádolva nemcsak a dolgozó szegénynép múltbeli elmaradottságának okozóit, hanem a közelmúlt hibáit is. Ez azonban korántsem rekeszti meg költészetét a magánügy szintjén, sőt. Azt a kinyilvánított szándékát, hogy »értelmesen s szabadon szolgálhassak mindenkinek!« — a kötet meg is valósítja. G. Sz. L. Ratkó József: Félelem nélkül A most 30 éves költőre az irodalmi folyóiratokban már régebben felfigyelhettek az olvasók, s érdeklődéssel várták első önálló verseskönyvét, amely most végül az Új Termés sorozatban jelent meg. S Ratkó, aki proletársorból került az irodalomba, e kötetével nagyrészt beváltja a hozzá fűzött reményeket. Már a gyűjteményt nyitó, apjáról írt verse meghökkentő őszinteségre vall, amely ilyen fokon még a mi — vallomásjellegű versekben gazdag — líránkban is szokatlan. S ugyanerre mutat a kötet jó néhány más verse is. Igaz, hogy a költőben nyers indulatok feszülnek, túlzott szubjekti HORIZONT — Pénteken elutazott Budapestről a görög íródelegáció, amely a Magyar Írók Szövetségének meghívására kelenc napig tartózkodott hazánkban. A delegációt fogadta Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Darvas József, az írószövetség elnöke, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke pedig koktélt adott tiszteletükre. * — Az idén másodszor rendezi meg a SZÖVOSZ a helyi népművelési szervekkel együttműködésben a »Justh Zsigmond országos színjátszó földművesszövetkezeti napokat« június 25—26-án a Békés megyei Szarvason. . * — Az I. kerületi tömegszervezetek és a kerületi tanács művelődési klubjának új központi székházát pénteken ünnepségen adták át rendeltetésének a Bem rakparton. * — A Budapesti Bolgár Kultúra és a IX. kerületi népfront-bizottság bolgár —magyar barátsági találkozót rendezett a népfront klubjában A találkozón Ljuben Szecsanov, a Bolgár Kultúra igazgatóhelyettese tartott filmbemutatóval egybekötött előadást »A Bolgár Népköztársaság harca a békéért, a leszerelésért, az európai biztonságért« címmel. A Dunaújvárosban péntek este a Vasmű úti kiállítási teremben megnyílt a dunaújvárosi képzőművészek első tárlata. Lessnai Anna: Kezdetben volt a kert A századfordulón induló nemzedék lelkes poétája, prózaírója és iparművésze Lesznai Anna, akinek most kiadott kétkötetes, hatalmas méretű regénykolosszusa is ezt az időszakot ábrázolja. A két kötet — együttesen 1300 oldal —, a kapitalizálódásnak induló Magyarország társadalmi keresztmetszetét adja. Két család, a dzsentri Cserháty és a zsidó Berkovicsok gazdagodó famíliája a regény két tartópillére; ők tartják össze a számtalan rokonból, barátból és ismerősből álló, gigantikus méretű mellékszereplős tábort. Az egyik főhősben nem nehéz önéletrajzi vonásokat is felfedeznünk. A csodálatos szépségű tündérkert pedig annyi nosztalgiával, fájdalmas szépséggel festett körképként áll a főszereplő nő mögött, mintha nem is az írónő, hanem az iparművésznő színezte volna oly mesebelire. A társadalmi-történelmi valóság ábrázolására realista eszközöket használ az írónő, alakjai és a történet megelevenítésében sok a romantikus és lírai elem. A könyv légköre bensőségesen meghitt hangulatot sugároz, s ez még a nem túl szigorú társadalombírálatot is áthatja. (Szépirodalmi) H. M. 1966. június 18