Népszava, 1966. szeptember (94. évfolyam, 206–231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
A várkapitány utókora IT EGYSZÁZ ESZTENDŐ mohossá teszi a kőfalakat • — azokban az országokban, ahol sok a négyszázéves kőfal. Magyarország nem ilyen gazdag ősi falakban, várakban. A néhány közül egyet ma országos érdeklődés vesz körül. Szigetvár, a történelemből és irodalomból egyaránt ismert hősi kirohanás színhelye, várossá emelkedik és szónokok szava, festők ecsetje, szobrászok mintázótája együtt igyekszik azon, hogy emlékezetessé tegye annak a régi napnak a fordulóját, amelyet a török krónikák a 974. évi Száfáral-khair hó 24. napjának neveznek. Az utókor, amely szabadtéri színpadon, elektromos hangerősítőkkel, reflektorok fényében hirdeti a régi várkapitány dicsőségét, a jobbágyaival együtt harcoló és haló, félig dalmát, félig horvát és egészen magyar Zrínyi Miklós nevét, megilletődötten áll a végvári halál fényes árnyékában. Százezres sereggel szemben védeni a hazát, maroknyi emberrel helyt állni, ez a mi nemzetünk tudatában összefonódott a végbeli vitézek emlékével, Szigetvár, Eger, Kőszeg ostromával, öreg és fiatal felkeresi Szigetvárt, a környék idegenforgalma hetek óta fellendült, a szépülő városka mély lélegzetet vesz a közvélemény figyelmének átadásából. KITŰNŐ ÉS ÖRVENDETES EZ, a megilletődés, az ünnep szép szavai és az ünnepre készülődés derekas munkája és cselekedetei közel hozták a honvédelem gondolatát — a cselekvő, a hazaszerető honvédelemét — nemcsak Szigetvár és Baranya, de az ország népéhez is. Szeretni a hazát és kiállni érte! Elhangzik ez most és a szavakat taps festi majd alá. És az utókorral egyetértenének azok az ezrek, akik jeltelen sírokban rég elporladtak az Almás patak partján. 1966 szép szavai és ünneplése nekik szól elsősorban, sőt: a trtai, szépen fejlődő Szigetvár is tudatában van annak, hogy iparosodása és kulturált élete is nagy súly volt ugyan a mérleg serpenyőjében, de ami ezt a serpenyőt végleg lenyomta, amikor a várossá nyilvánításról dönteni kellett, az a várkapitány kardja volt. HAZASZERETET PÉLDÁJA és szimbóluma a kis vár, amelyből kevés kő maradt meg, néhány falsa darab csupán. Hősei tudták, hogy a hódító, aki A» nagy sereggel tör rájuk, csak pusztítandó és leigázandó vidéket lát a lágy ívű dombokban és a szelíd folyócskák tájában. De nekik szülőhazájuk volt a lángoktól ölelt kis ország. Ez a sor persze sokkal későbbi. De, aki nem ismeri pontosan eredetét , elfogadná akár Tinódi-verssornak is. Pedig 1944-ben írta le az Erőltetett menet felejthetetlen halottja, a 378 évvel kosóba hódító áldozata, Radnóti. A hazaszeretet csodálatos, láthatatlan hídja így ível át évszázadokat. Olyan pillérei vannak, mint Zrínyi és Dobó, Petőfi és Kossuth, Rákóczi és Esze Tamás, Vak Bottyán és Stromfeld Aurél az aradi tizenhárom és Somogyország Latinka Sándora, Kilián György és a sok-sok névtelen, szerte az ország és a világ csataterein az Ebrótól Szibériáig. A maga kora és hazája parancsai szerint cselekedett valamennyi. S miközben az előző ősöket követő utókor szerepét becsülettel betöltötte, aligha gondolt rá mindegyik, hogy maga is példává és jelképpé magasztosul. MÉLKÜLÜK NEM LEHET megérteni a történelmet. Ily a gazdasági mozgatóerők, a tömegek tengerének II hullámzása, távolodva az időben, az ő fényükL' megvilágításában látható csak. Látnunk kell a nemzeti múltat, hogy értsük mai tennivalóinkat. Ez általánosságként hangzik — de egy igazságot pusztán az a tény, hogy általában gyakran emlegetjük, nem tehet gyengébbé. Szigetvár példája is — hogy csak a mai ünnepre utaljunk ismét — sok memortót foglal magába. Közülük talán először kell elmondani azt, hogy az áldozatos hazaszeretet, mint példakép, mint kívánalom, mint nevelési tényező még különb helyet érdemel egész közéletünkben, közfelfogásunkban. Szigetvár emlékeztetői közé tartozik az is, hogy a szomszéd, a testvérnépekkel összefonódó történelem a közösen szervezett és együtt vívott harcok parancsát írta már a Zrínyiek égboltjára is. EZEK a NAPOK kiemelik Sziget hőseit a történelemkönyv és az iskolai leckék, az utcanevek és emléktáblák megtisztelő, de megszokott környezetéből. Deli Vid, Juranics és a többiek, kötelező olvasmány helyett kemény férfiemberek valahonnan a Dráva tájáról, akik teljesítették a kötelességüket és helyt álltak, az élet árán is. Pedig élni 1566 férfiemberei is szerettek. Európa más tájain nem égtek a kastélyok, új festmények és szobrok születtek és a kék ég ott nem üszkös romokra és tetemekkel teli mezőkre nézett. De a szigetváriak nem latolgattak és nem válogattak. A hazát választották. AZ UTÓKOR — forradalmi világát, társadalmi rendjét szintén nemcsak rózsák között építő korunk — ma rájuk pillant. Keresi bennük a mienkkel közös vonásokat. A hazához ragaszkodás, a hűség, küzdeni tudás erényeit felírja a jelen és a jövő égboltjára. Baktai Ferenc (Cikk a 3. oldalon) Méregdrága magánügyek Világ proletárjai, egyesüljetek. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI APTA 94. ÉVFOLYAM, 215. SZÁMÁRA 1 FORINT ,66. SZEPTEMBER 11. VASÁRNAP Budapestre érkezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Az MSZMP Központi sévet. A küldöttséget a Bizottsága meghívására Ferihegyi repülőtéren Kőnéhány napos látogatásra Kócsin Zoltán, az MSZMP hazánkba érkezett az Politikai Bizottságának Egyesült Államok Kom- tagja, a KB titkára, ésmunista Pártjának kül- Garai Róbert, a KB küldöttsége Gus Halinak, a ügyi osztályának helyetpárt főtitkárának vezetétes vezetője fogadta. (MTI) A zászlódíszbe öltözött, külső képében is megszépült Szigetvárra szombaton a kora reggeli óráktól kezdve érkeztek a jubileumi emlékünnepség vendégei, akiket .. zenés köszöntő fogadott a vasútállomáson és a Zrínyi téren. A szombati program első jelentős eseményeként nyílt meg a megyei, járási és községi tanács együttes ünnepi ülése. A Himnusz elhangzása után dr. Nagy Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte az ünnepi tanácsülés részvevőit és vendégeit, köztük Kállai Gyulát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökét, és beszédében méltatta a jubileum jelentőségét, és az évforduló méltó megünneplésére tett erőfeszítéseket. Ezután Kállai Gyula szólt az ünnepi tanácsülés részvevőihez. Bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány baráti üdvözletét és jókívánságait. A szigeti várvédelemről megemlékezve hangsúlyozta, hogy Zrínyi Miklósban és küzdőtársaiban a hősies helytállás, a bátorság és önfeláldozás, az igazi hazafiság példaképeit tisztelte a nemzet évszázadokon át, s tiszteljük ma is. *— A szocialista Magyarország — mondotta — méltó becsben tartja nemzeti múltjának minden haladó hagyományát. Történelmünk igazi értékeinek megbecsülése, tanulságainak és tapasztalatainak elemzése és felhasználása nemhogy ellentmond és akadályozza, hanem elengedhetetlenül szükséges a szocialista társadalom felépítéséhez. A mi világnézetünktől, a marxizmus—leninizmustól idegen a nemzeti múlt nihilista tagadása, értékeink lerombolása. Sőt, éppen a munkásosztály, a szocializmust építő nép a történelem haladó hagyományainak méltó örököse és folytatója. — Dózsa, Rákóczi, Táncsics, Kossuth, Ady, Petőfi eszméi a munkásmozgalomban találtak igazi otthonra — folytatta. — A marxista—leninista politika és tudomány tisztította meg alakjukat a reá rakódott polgári torzításoktól és jelölte ki méltó helyüket a magyar történelemben. S most ők is itt vannak velünk az új, szocialista Magyarország építésében. Nevüket méltán viselik iskolák, könyvtárak, egyetemek, termelőszövetkezetek, utcák és terek! A nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcok és hősök emléke igen lényeges alkotó eleme a ma kibontakozó, egyre erősödő szocialista nemzeti büszkeségnek és hazafiságnak! — Nem véletlen, hogy Zrínyi nevét is fontos intézményeink viselik, katonai és politikai gondolataival, eszmei hagyatékával foglalkoznak iskoláink, egyetemeink. Zrínyi a tevékeny, cselekvő hazaszeretet példája: nemcsak buzdított, maga is mindent megtett, minden áldozatot meghozott országa szabadságáért. Öröksége ezért él elevenen ma is. — Zrínyi hőstette fontos tanulsággal szolgál a mai kor embereinek is, — mondotta a továbbiakban. — Bár a szigetvári ostrom óta 400 év telt el, a nemzeti függetlenségért és szabadságért vívott harc a világ számos részén ma sem került le a történelem napirendjéről. Ma is vannak olyan erők, amelyek más népek elnyomására, kizsákmányolására törnek, s ezzel az emberiség nyugalmát, békéjét fenyegetik. Ezek között a legveszélyesebb az amerikai imperializmus, amely a világ csendőrének tekinti magát, amely napjainkban semmivel sem igazolható barbár háborút folytat a szabadságát védő vietnami nép ellen — mutatott rá Kállai Gyula, hangoztatva, hogy történelmi tapasztalatok igazolják: — Nem lehet legyőzni azt a népet, amely igazságos ügyért harcol. Meggyőződésünk, hogy a hős vietnami nép is győzelmet arat, megvédelmezi függetlenségét és tovább halad előre a társadalmi fejlődés útján! Népünk és kormányunk nevében újólag teljes szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk vietnami barátainkat. A szocialista országokkal és a béke minden hívével együtt folytatjuk a nemzetközi életben a harcot az imperialista agresszió megszüntetéséért, a béke és a biztonság megszilárdításáért, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesüléséért. Beszéde további részében a 400. évforduló ünnepségeinek gondos előkészítéséről és Szigetvárnak és környékének fejlődéséről szólt. A Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, valamint a kormány nevében őszinte köszönetét fejezte ki Szigetvár vezetőinek és lakóinak eredményes munkájukért. — Szigetvár — mondotta — ma már nem szigete, hanem élő szerves része hazánknak. Várossá emelkedése elválaszthatatlan az egész ország fejlődésétől, a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményektől. Szigetvár városa további fejlődésének is csak egy útja van, az, amelyen egész országunk és népünk halad: a szocializmus teljes felépítésének útja. Ahhoz, hogy ezen előrehaladjunk, most mindenekelőtt saját tevékenységünk tökéletesítésére, fegyelmezettebb, pontosabb, jobb munkára van szükség az élet minden területén. Kállai Gyula beszéde után az együttes tanácsülés ünnepi határozatban méltatta és jegyzőkönyvben örökítette meg Szigetvár hősi védelmének, a 400 éves jubileumnak emlékét, majd Kállai Gyula kitüntetéseket nyújtott át a Zrínyi-kultusz ápolásában, Szigetvár fejlesztésében kitűnt dolgozóknak. Az ünnepi tanácsülés befejezése után a részvevők együtt indultak a vár északnyugati bástyájához, ahol a Zrínyi-emlékünnep szignálja, zászlófelvonás, staféták érkezése és az ünnepi láng meggyújtása, majd a »Szigeti veszedelem«-ből, »Zrínyi eskü«-jének meghallgatása után Bernát Béla, a járási tanács elnöke tízezer főnyi közönség előtt nyitotta meg az emlékünnepséget és avatta fel a jubileum alkalmából elhelyezett emléktárgyakat. A nap folyamán az évforduló számos eseménye zajlott még le. Szigetvárott folytatódott a történettudományi és hadtudományi emlékülés, kiállítások nyíltak, és felavatták az új szigetvári járási könyvtárat. A szigeti hősök emlékének hódolt a vár dzsámijában rendezett kamarahangverseny, a bástyazene és a magyar, délszláv öntevékeny művészeti együttesek műsora. Az esti program kiemelkedő eseménye volt Darvas József Zrínyi Miklósról írt drámarészletének, valamint Farkas Ferenc—dn Vargha Károly Szigetvár dicsérete című nagyszabású oratóriumának ősbemutatója, tízet Kállai Gyula beszéde Szigetvár hősi védelmének 400. évfordulóján Tízezer részvevő a jubileumi emlékünnepség megnyitásán DUNAÚJVÁROSBAN két hónap alatt építették, szerelték fel azt az új üzemet, amely az Épületelemgyárban — elsősorban az egy-kétszintes családi házak építéséhez — gyártó hang- és hőszigetelő kézi falazó blokkot habosított kohósalakbetonból. Egy-egy blokk nagysága tízszerese a kis kőműves tégláénak. A Bodrogkeresztúron gyártott présgéppel egyszerre tíz blokkot állítanak elő. Az üzemi próba első két hetében kétszázezer téglának megfelelő, húszezer falazóblokkot gyártottak. A képen az első termékeket kis daruval szedik le a szállítószalagról (MTI Fotó : Szilágyi Pál felvétele) Péter János távirata U Thant tartsa meg továbbra is hivatalát 24 tagállam kéri az ENSZ főtitkárát, hogy ne váljon meg tisztségétől Huszonnégy ENSZ-tagállam — köztük európai szocialista országok és latin-amerikai államok — fordultak U Thant ENSZ- főtitkárhoz, kérték, változtassa meg elhatározását és maradjon továbbra ishivatalban. „A New Yorkban nyilvánosságra hozták Péter János magyar külügyminiszter táviratát is, amely arra mutatott rá, hogy U Thant hivatalban maradása segíthetné a súlyos nemzetközi problémák megoldását. Hasonló "értelemben nyilatkozott pénteken Bogdan Tomorovacz, Len-gyelország új ENSZ-delegátusa is. (Reuter, AP, DPA) Az iráni sah látogatása a Balatonnál Mohammad Reza Pahlavi Irán sahin sahja és felesége, valamint kíséretük szombaton délelőtt a balatonalyai Állami Gazdaságba látogatott el. A vendégeket a látogatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Bonyhádi Károly, teheráni magyar nagykövet, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A magas rangú vendégeket megérkezésükkor Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője fogadta. Fiatalok virágcsokrokkal köszöntötték az iráni uralkodót és feleségét. Dr. Radnóti István, a gazdaság igazgatója tájékoztatta a vendégeket munkájukról, majd megtekintették a kiterjedt állami gazdaság több részlegét. Balatonaligáról Tihanyba utazott az iráni sah és felesége, valamint a társaságukban levő iráni és magyar személyiségek. Megtekintették az apátsági templomot, majd a kilátóról nagy tetszéssel nézték végig Tóth József műrepülő világbajnoknak a Tihanyi-öböl fölött bemutatott gyakorlatait. A műrepülési bemutató után a vendégek a Tihanyi Múzeum kiállításait keresték fel. Tihanyból Balatonfüredre utaztak, s a parkban rövid sétát téve megtekintették a Rabindranath Tagore emlékművét. Ezt követően hajókiránduláson vettek részt. A hajókirándulást siófoki tartózkodás követte, majd este hosszabb időt töltöttek Szántódon. (MTI) Az új tanévben gazdag programot kezdtek az úttörők, a középiskolások és szakmunkástanulók Az úttörők és a középiskolások, valamit a szakmunkás-tanuló KISZ- szervezetek 1966—1967-es programjáról tájékoztatták szombaton az újságírókat. Szabó Ferenc, az úttörőszövetség elnökségének titkára elmondta, hogy ezekben a napokban országszerte a »Vörös zászló hőseinek útján«mozgalomra készülnek az úttörők Szeptember 29- én, a néphadsereg napján, a csapatzászló ünnepén bontakozik ki a mozgalom első akciója, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongreszszusát köszönti. A második akció — a »Harsan a kürtszó« jegyében — a szervezeti élet gazdagítására szólítja fel a kék- és vörösnyakkendősöket. Budapest felszabadulásának jubileumától április 4-ig népünk életének három nagy tavaszát ünnepüik majd, s az 1848-as szabadságharc, a Tanácsköztársaság és hazánk felszabadulásának hősei előtt tisztelegnek a gyerekek. Nádor György, a KISZ központi bizottságának osztályvezetője beszámolt arról, hogy a középiskolákban és szakmunkás-tanuló intézetekben a KISZ- szervezetek ünnepélyesen fogadják az elsősöket. Az új KISZ-tagok a jövő év tavaszán a forradalmi ünnepségek időszakában tesznek majd fogadalmat. A középiskolákban és szakmunkás-tanuló intézetekben — általában novemberben — kongreszszusi hónapokat tartanak, majd folytatják a tavaszi hónapok nagy sikerű eseménysorozatát a KISZ »Vádoljuk az imperializmust« akcióját. Tavasszal valamennyi iskolában KISZ-napokra kerül sor. Ezenkívül összehívják a megyei, majd az országos diákparlamentet, ahol — a többi között — az érettségiről, a pályaválasztás, az elhelyezkedés gondjairól is elmondják véleményüket a fiatalok. (MTI)