Népszava, 1966. szeptember (94. évfolyam, 206–231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

­ A várkapitány utókora IT EGYSZÁZ ESZTENDŐ mohossá teszi a kőfalakat • — azokban az országokban, ahol sok a négyszáz­éves kőfal. Magyarország nem ilyen gazdag ősi falakban, várakban. A néhány közül egyet ma or­szágos érdeklődés vesz körül. Szigetvár, a történelem­ből és irodalomból egyaránt ismert hősi kirohanás színhelye, várossá emelkedik és szónokok szava, festők ecsetje, szobrászok mintázótája együtt igyekszik azon, hogy emlékezetessé tegye annak a régi napnak a fordulóját, amelyet a török krónikák a 974. évi Száfár­­al-khair hó 24. napjának neveznek. Az utókor, amely szabadtéri színpadon, elektromos hangerősítőkkel, reflektorok fényében hirdeti a régi várkapitány dicsőségét, a jobbágyaival együtt harcoló és haló, félig dalmát, félig hor­vát és egészen magyar Zrínyi Miklós nevét, megilletődötten áll a végvári ha­lál fényes árnyékában. Százezres sereggel szemben vé­deni a hazát, maroknyi emberrel helyt állni, ez a mi nemzetünk tudatában összefonódott a végbeli vitézek emlékével, Szigetvár, Eger, Kőszeg ostromával, öreg és fiatal felkeresi Szigetvárt, a környék idegenforgal­ma hetek óta fellendült, a szépülő városka mély léleg­zetet vesz a közvélemény figyelmének átadásából. K­ITŰNŐ ÉS ÖRVENDETES EZ, a megilletődés, az ünnep szép szavai és az ünnepre készülődés dere­­kas munkája és cselekedetei közel hozták a hon­védelem gondolatát — a cselekvő, a hazaszerető honvédelemét — nemcsak Szigetvár és Baranya, de az ország népéhez is. Szeretni a hazát és kiállni érte! Elhangzik ez most és a szavakat taps festi majd alá. És az utókorral egyetértenének azok az ezrek, akik jeltelen sírokban rég elporladtak az Almás patak partján. 1966 szép sza­vai és ünneplése nekik szól elsősorban, sőt: a trtai, szé­pen fejlődő Szigetvár is tudatában van annak, hogy iparosodása és kulturált élete is nagy súly volt ugyan a mérleg serpenyőjében, de ami ezt a serpenyőt végleg lenyomta, amikor a várossá nyilvánításról dönteni kellett, az a várkapitány kardja volt.­­ HAZASZERETET PÉLDÁJA és szimbóluma a kis­­ vár, amelyből kevés kő maradt meg, néhány fal­­s­a darab csupán. Hősei tudták, hogy a hódító, aki A» nagy sereggel tör rájuk, csak pusztítandó és leigá­­zandó vidéket lát a lágy ívű dombokban és a szelíd folyócskák tájában. De nekik szülőhazájuk volt a lán­goktól ölelt kis ország. Ez a sor persze sokkal későbbi. De, aki nem ismeri pontosan eredetét , elfogadná akár Tinódi-verssornak is. Pedig 1944-ben írta le az Erőltetett menet felejthetetlen halottja, a 378 évvel ko­sóba hódító áldozata, Radnóti. A hazaszeretet csodálatos, láthatatlan hídja így ível át évszázadokat. Olyan pillérei vannak, mint Zrí­nyi és Dobó, Petőfi és Kossuth, Rákóczi és Esze Ta­más, Vak Bottyán és Stromfeld Aurél az aradi tizen­három és Somogyország Latinka Sándora, Kilián György és a sok-sok névtelen, szerte az ország és a vi­lág csataterein az Ebrótól Szibériáig. A maga kora és hazája parancsai szerint cselekedett valamennyi. S mi­közben az előző ősöket követő utókor szerepét becsü­lettel betöltötte, aligha gondolt rá mindegyik, hogy maga is példává és jelképpé magasztosul. M­ÉLKÜLÜK NEM LEHET megérteni a történelmet. Ily a gazdasági mozgatóerők, a tömegek tengerének II hullámzása, távolodva az időben, az ő fényük­­L' megvilágításában látható csak. Látnunk kell a nemzeti múltat, hogy értsük mai tennivalóinkat. Ez általánosságként hangzik — de egy igazságot pusztán az a tény, hogy általában gyakran emlegetjük, nem tehet gyengébbé. Szigetvár példája is — hogy csa­k a mai ünnepre utaljunk ismét — sok me­­mor­tót foglal magába. Közülük talán először kell el­mondani azt, hogy az áldozatos hazaszeretet, mint pél­dakép, mint kívánalom, mint nevelési tényező még különb helyet érdemel egész közéletünkben, közfel­fogásunkban. Szigetvár emlékeztetői közé tartozik az is, hogy a szomszéd,­ a testvérnépekkel összefonódó történelem a közösen szervezett és együtt vívott har­cok parancsát írta már a Zrínyiek égboltjára is. E­ZEK a NAPOK kiemelik Sziget hőseit a történe­lemkönyv és az iskolai leckék, az utcanevek és emléktáblák megtisztelő, de megszokott környeze­­­­téből. Deli Vid, Juranics és a többiek, kötelező ol­vasmány helyett kemény férfiemberek valahonnan a Dráva tájáról, akik teljesítették a kötelességüket és helyt álltak, az élet árán is. Pedig élni 1566 férfiemberei is szerettek. Európa más tájain nem égtek a kastélyok, új festmények és szobrok születtek és a kék ég ott nem üszkös romokra és tetemekkel teli mezőkre nézett. De a szigetváriak nem latolgattak és nem válogattak. A hazát válasz­tották. A­Z UTÓKOR — forradalmi világát, társadalmi rend­jét szintén nemcsak rózsák között építő korunk — ma rájuk pillant. Keresi bennük a mienkkel kö­zös vonásokat. A hazához ragaszkodás, a hűség, küzdeni tudás erényeit felírja a jelen és a jövő ég­boltjára. Baktai Ferenc (Cikk a 3. oldalon) Méregdrága magánügyek Világ proletárjai, egyesüljetek. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI APTA 94. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM­ÁRA 1 FORINT ,66. SZEPTEMBER 11. VASÁRNAP Budapestre érkezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Az MSZMP Központi sévet. A küldöttséget a Bizottsága meghívására Ferihegyi repülőtéren Kő­­néhány napos látogatásra Kócsin Zoltán, az MSZMP hazánkba érkezett az Politikai Bizottságának Egyesült Államok Kom- tagja, a KB titkára, és­munista Pártjának kül- Garai Róbert, a KB kül­döttsége Gus Halinak, a ügyi osztályának helyet­­párt főtitkárának vezeté­­tes vezetője fogadta. (MTI) A zászlódíszbe öltözött, külső képében is megszé­pült Szigetvárra szomba­ton a kora reggeli óráktól kezdve érkeztek a jubi­leumi emlékünnepség vendégei, akiket .. zenés köszöntő fogadott a va­sútállomáson és a Zrínyi téren. A szombati program el­ső jelentős eseményeként nyílt meg a megyei, járá­si és községi tanács együttes ünnepi ülése. A Himnusz elhangzása után dr. Nagy Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte az ünnepi ta­nácsülés részvevőit és vendégeit, köztük Kállai Gyulát, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­ját, a kormány elnökét, és beszédében méltatta a ju­bileum jelentőségét, és az évforduló méltó megün­neplésére tett erőfeszíté­seket. Ezután Kállai Gyula szólt az ünnepi tanács­ülés részvevőihez. Beve­zetőben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány bará­ti üdvözletét és jókíván­ságait. A szigeti vár­védelemről megemlékezve hangsú­lyozta, hogy Zrínyi Mik­lósban és küzdőtársaiban a hősies helytállás,­ a bá­torság és önfeláldozás, az igazi hazafiság példaké­peit tisztelte a nemzet év­századokon át,­ s tisztel­jük ma is. *— A szocialista Magyar­­ország — mondotta — méltó becsben tartja nemzeti múltjának min­den haladó hagyományát. Történelmünk igazi érté­keinek megbecsülése, ta­nulságainak és tapasztala­tainak elemzése és fel­­használása nemhogy el­lentmond és akadályozza, hanem elengedhetetlenül szükséges a szocialista társadalom felépítéséhez. A mi világnézetünktől, a marxizmus—leninizmus­­tól idegen a nemzeti múlt nihilista tagadása, érté­keink lerombolása. Sőt, éppen a munkásosztály, a szocializmust építő nép a történelem haladó hagyo­mányainak méltó örököse és folytatója. — Dózsa, Rákóczi, Tán­csics, Kossuth, Ady, Pető­fi eszméi a munkásmoz­galomban találtak igazi otthonra — folytatta. — A marxista—leninista po­litika és tudomány tisz­tította meg alakjukat a reá rakódott polgári tor­zításoktól és jelölte ki méltó helyüket a magyar történelemben. S most ők is itt vannak velünk az új, szocialista Magyaror­szág építésében. Nevüket méltán viselik iskolák, könyvtárak, egyetemek, termelőszövetkezetek, ut­cák és terek! A nemzeti függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért ví­vott harcok és hősök em­léke igen lényeges alkotó eleme a ma kibontakozó, egyre erősödő szocialista nemzeti büszkeségnek és hazafiságnak! — Nem véletlen, hogy Zrínyi nevét is fontos in­tézményeink viselik, ka­tonai és politikai gondo­lataival, eszmei hagyaté­kával foglalkoznak isko­láink, egyetemeink. Zrí­nyi a tevékeny, cselekvő hazaszeretet példája: nemcsak buzdított, maga is mindent megtett, min­den áldozatot meghozott országa szabadságáért. Öröksége ezért él eleve­nen ma is. — Zrínyi hőstette fon­tos tanulsággal szolgál a mai kor embereinek is, — mondotta a továbbiak­ban. — Bár a szigetvári ostrom óta 400 év telt el, a nemzeti függetlenségért és szabadságért vívott harc a világ számos ré­szén ma sem került le a történelem napirendjéről. Ma is vannak olyan erők, amelyek más népek el­nyomására, kizsákmányo­lására törnek, s ezzel az emberiség nyugalmát, bé­kéjét fenyegetik. Ezek között a legveszélyesebb az amerikai imperializ­mus, amely a világ csend­őrének tekinti magát, amely napjainkban sem­mivel sem igazolható barbár háborút folytat a szabadságát védő vietna­mi nép ellen — mutatott rá Kállai Gyula, hangoz­tatva, hogy történelmi tapasztalatok igazolják: — Nem lehet legyőzni azt a népet, amely igaz­ságos ügyért harcol. Meg­győződésünk, hogy a hős vietnami nép is győzel­met arat, megvédelmezi függetlenségét és tovább halad előre a társadalmi fejlődés útján! Népünk és kormányunk nevében újó­lag teljes szolidaritásunk­ról és támogatásunkról biztosítjuk vietnami ba­rátainkat. A szocialista országokkal és a béke minden hívével együtt folytatjuk a nemzetközi életben a harcot az impe­rialista agresszió meg­szüntetéséért, a béke és a biztonság megszilárdítá­sáért, a békés egymás mellett élés elveinek ér­vényesüléséért. Beszéde további részé­ben a 400. évforduló ün­nepségeinek gondos elő­készítéséről és Szigetvár­nak és környékének fej­lődéséről szólt. A Köz­ponti Bizottság, az Elnö­ki Tanács, valamint a kormány nevében őszinte köszönetét fejezte ki Szi­getvár vezetőinek és la­kóinak eredményes mun­kájukért. — Szigetvár — mon­dotta — ma már nem szi­gete, hanem élő szerves része hazánknak. Várossá emelkedése elválasztha­tatlan az egész ország fej­lődésétől, a szocializmus építésében elért nagysze­rű eredményektől. Sziget­vár városa további fejlő­désének is csak egy útja van, az, amelyen egész országunk és népünk ha­lad: a szocializmus teljes felépítésének útja. Ahhoz, hogy ezen előrehaladjunk, most mindenekelőtt saját tevékenységünk tökélete­sítésére, fegyelmezettebb, pontosabb, jobb munkára van szükség az élet min­den területén. Kállai Gyula beszéde után az együttes tanács­ülés ünnepi határozatban méltatta és jegyzőkönyv­ben örökítette meg Szi­getvár hősi védelmének, a 400 éves jubileumnak emlékét, majd Kállai Gyula kitüntetéseket nyújtott át a Zrínyi-kul­tusz ápolásában, Sziget­vár fejlesztésében kitűnt dolgozóknak. Az ünnepi tanácsülés befejezése után a részve­vők együtt indultak a vár északnyugati bástyájához, ahol a Zrínyi-emlékün­nep szignálja, zászlófel­vonás, staféták érkezése és az ünnepi láng meg­gyújtása, majd a »Szigeti veszedelem«-ből, »Zrínyi eskü«-jének meghallgatá­sa után Bernát Béla, a já­rási tanács elnöke tízezer főnyi közönség előtt nyi­totta meg az emlékün­nepséget és avatta fel a jubileum alkalmából el­helyezett emléktárgyakat. A nap folyamán az év­forduló számos eseménye zajlott még le. Szigetvá­­rott folytatódott a törté­nettudományi és hadtu­dományi emlékülés, kiál­lítások nyíltak, és fel­avatták az új szigetvári járási könyvtárat. A szi­geti hősök emlékének hó­dolt a vár dzsámijában rendezett kamarahang­verseny, a bástyazene és a magyar, délszláv öntevé­keny művészeti együtte­sek műsora. Az esti program kiemelkedő ese­ménye volt Darvas József Zrínyi Miklósról írt drá­marészletének, valamint Farkas Ferenc—dn Var­gha Károly Szigetvár di­csérete című nagyszabású oratóriumának ősbemuta­tója, tízet Kállai Gyula beszéde Szigetvár hősi védelmének 400. évfordulóján Tízezer részvevő a jubileumi emlékünnepség megnyitásán DUNAÚJVÁROSBAN két hónap alatt építették, szerelték fel azt az új üzemet, amely az Épület­elemgyárban — elsősorban az egy-kétszintes csa­ládi házak építéséhez — gyárt­­ó hang- és hőszi­getelő kézi falazó blokkot habosított kohósalak­betonból. Egy-egy blokk nagysága tízszerese a kis kőműves tégláénak. A Bodrogkeresztúron gyártott présgéppel egyszerre tíz blokkot állítanak elő. Az üzemi próba első két hetében kétszázezer téglának megfelelő, húszezer falazóblokkot gyártottak. A ké­pen az első termékeket kis daruval szedik le a szál­lítószalagról (MTI Fotó : Szilágyi Pál felvétele) Péter János távirata U Thant tartsa meg továbbra is hivatalát 24 tagállam kéri az ENSZ főtitkárát, hogy ne váljon meg tisztségétől Huszonnégy ENSZ-tag­­állam — köztük európai szocialista országok és la­tin-amerikai államok — fordultak U Thant ENSZ- főtitkárhoz, kérték, vál­toztassa meg elhatározását és maradjon továbbra is­­hivatalban. „A New­ Yorkban nyilvá­nosságra hozták Péter Já­nos magyar külügyminisz­ter táviratát is, amely ar­ra mutatott rá, hogy U Thant hivatalban mara­dása segíthetné a súlyos nemzetközi problémák megoldását. Hasonló "értelemben nyi­latkozott pénteken Bog­dan Tomorova­cz,­­ Len-­­gyelország új ENSZ-dele­­gátusa is. (Reuter, AP, DP­A) Az iráni sah látogatása a Balatonnál Mohammad Reza Pah­­lavi Irán sahin sahja és felesége, valamint kísére­tük szombaton délelőtt a balatonal­yai Állami Gaz­daságba látogatott el. A vendégeket a látogatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügymi­niszterhelyettes, Bonyhá­di Károly, teheráni ma­gyar nagykövet, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. A magas rangú vendége­ket megérkezésükkor Lo­­sonczi Pál földművelés­ügyi miniszter, Dégen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság veze­tője fogadta. Fiatalok vi­rágcsokrokkal köszöntöt­ték az iráni uralkodót és feleségét. Dr. Radnóti István, a gazdaság igazgatója tájé­koztatta a vendégeket munkájukról, majd meg­tekintették a kiterjedt ál­lami gazdaság több rész­legét. Ba­la­tonal­igáról Tihany­ba utazott az iráni sah és felesége, valamint a tár­saságukban levő iráni és magyar személyiségek. Megtekintették az apátsá­gi templomot, majd a ki­látóról nagy tetszéssel nézték végig Tóth József műrepülő világbajnoknak a Tihanyi-öböl fölött be­mutatott gyakorlatait. A műrepülési bemutató után a vendégek a Tihanyi Mú­zeum kiállításait keresték fel. Tihanyból Balatonfü­­redre utaztak, s a park­ban rövid sétát téve meg­tekintették a Rabindra­nath Tagore emlékművét. Ezt követően hajókirán­duláson vettek részt. A hajókirándulást siófoki tartózkodás követte, majd este hosszabb időt töltöt­tek Szántódon. (MTI) Az új tanévben gazdag programot kezdtek az úttörők, a középiskolások és szakmunkástanulók Az úttörők és a közép­­iskolások, valamit a szakmunkás-tanuló KISZ- szervezetek 1966—1967-es programjáról tájékoztat­ták szombaton az újság­írókat. Szabó Ferenc, az úttörőszövetség elnöksé­gének titkára elmondta, hogy ezekben a napokban országszerte a »Vörös zászló hőseinek útján«­­mozgalomra készülnek az úttörők Szeptember 29- én, a néphadsereg napján, a csapatzászló ünnepén bontakozik ki a mozga­lom első akciója, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz­­szusát köszönti. A máso­dik akció — a »Harsan a kürtszó« jegyében —­ a szervezeti élet gazdagí­tására szólítja fel a kék- és vörösnyakkendősöket. Budapest felszabadulásá­nak jubileumától április 4-ig népünk életének há­rom nagy tavaszát ünnep­üik majd, s az 1848-as szabadságharc, a Tanács­­köztársaság és hazánk fel­­szabadulásának hősei előtt tisztelegnek a gyerekek. Nádor György, a KISZ központi bizottságának osztályvezetője beszámolt arról, hogy a középisko­lákban és szakmunkás-ta­nuló intézetekben a KISZ- szervezetek ünnepélyesen fogadják az elsősöket. Az új KISZ-tagok a jövő év tavaszán a forradalmi ün­nepségek időszakában tesznek majd fogadalmat. A középiskolákban és szakmunkás-tanuló inté­zetekben — általában no­vemberben — kongresz­­szusi hónapokat tartanak, majd folytatják a tava­szi hónapok nagy sikerű eseménysorozatát a KISZ »Vádoljuk az imperializ­must« akcióját. Tavasszal valamennyi iskolában KISZ-napokra kerül sor. Ezenkívül összehívják a megyei, majd az országos diákparlamentet, ahol — a többi között — az érett­ségiről, a pályaválasztás, az elhelyezkedés gondjai­ról is elmondják vélemé­nyüket a fiatalok. (MTI)

Next