Népszava, 1966. október (94. évfolyam, 232–257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! •_________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA____________ 94. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM__________ÁRA 60 FILLÉR_________1964. OKTÓBER 1. SZOMBAT Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Péntek reggel tartotta meg soron következő ülé­sét a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a Szakta­nács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pont-Beckl Sándor az eddigi tapasztalatokról szólva elöljáróban megállapítot­ta, hogy a kongresszusi munkaversenyben a dol­gozók a vállalatok gazda­sági feladataik végrehaj­tását általában a látvá­nyos »ki-és felhívásoktól« mentesen, szorgalmas munkával, vállalásaik tel­jesítésével végzik. — Mindez meg is hoz­ta eredményét — folytat­ta —, s az eddig eltelt időszak nagyrészt kedvező számaiban is tükröződik a kongresszusi munka­­verseny hatása. Ezután részletesen is­mertette az ipar, a mező­­gazdaság adatait, amelyek azt mutatják, hogy az év első nyolc hónapjában a népgazdasági célkitűzések a tervezettnél kedvezőb­ben valósultak meg, gyor­sult a fejlődés üteme az előző évhez képest. A kongresszusi verseny szervezésével kapcsolat­ban a Szaktanács titkára arról számolt be, hogy ja­vult a gazdasági vezetők, faként Vinizlai Gyula, a Szaktanács titkára előter­jesztése alapján megvi­tatták a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának kong­resszusi irányelveit. A dokumentummal kapcso­latos észrevételeket és ja­vaslatokat a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa valamint a szakszervezeti és KISZ-szervek közötti együttműködés. Erősödtek a különböző versenyfor­mák. Újabb brigádok in­dultak versenybe a szo­cialista címért. Növeke­dett a szocialista munka műhelye, üzeme címért versenyző kollektívák száma. A zömében pozitív ér­tékelés mellett rámutatott azokra a hiányosságokra is, amelyek a kongresszu­si verseny eredményessé­gét, a dolgozók aktivitá­sát fékezik, így a többi között szóvá tette, hogy a vállalati, üzemi műszaki­gazdasági vezetők egy ré­sze még mindig csak mint kívülálló foglalkozik a versennyel. Ez is előidé­zője annak, hogy a dolgo­zók által tett kötelezett­ségvállalásokban még ke­vés a munka, és üzem­­szervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására, a szo­ciális és kulturális lehe­tőségek bővítésére irá­nyuló törekvést eljuttatja a párt Központi Bizottságához. Ezután Beckl Sándor, a Szaktanács titkára szá­molt be az idei népgaz­dasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munka­verseny első félévi ta­pasztalatairól, valamint a további feladatokról­ volt, a reálbér átlagosan 1—1,5 százalékkal emel­kedett. Az áruellátás elért szín­vonalának fenntartása, illetve a gazdasági fejlő­dés mértékével egyező fejlesztését azonban né­hány területen nem sike­rült megvalósítani. Ezek­re javaslataink alapján intézkedések történtek. Az áruellátás terén vár­ható fejlődés ellenére szükséges, hogy a szak­­szervezeti szervek tovább­ra is napirenden tartsák ezt a kérdést. A társadal­mi ellenőrök bevonásával folyamatosan vizsgálják az áruellátást, a forga­lomba hozott cikkek vá­lasztékát, minőségét és nem utolsósorban a fo­gyasztói árak alakulását. Beckl Sándor előadói beszéde A kormányintézkedések végrehajtásának tapasztalatai A beszámoló a továb­­bodást azonban továbbra is ellentmondások jellem­zik — folytatta az előadó. — Néhány területen, pél­dául a könnyűiparban, a háromműszakos, általá­ban a szennyeződéssel, vagy nagyobb fizi­kai igénybevétellel járó munkakörökben munka­erőhiány tapasztalható. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a tovább nem tanuló fiatalok — első­sorban szakképzettség nélküli, általános iskolát és középiskolát végzettek — egy részével foglalkoz­tatási problémák lesznek, mivel a munkaalkalom és munkaerő sokszor sem területi, sem szakmai szempontból nem találko­zik. Fokozza a nehézsé­get, ha az elhelyezkedésre váró fiatalok nem veszik figyelembe a népgazdaság munkaerőigényét, és nem alkalmazkodnak a lehető­ségekhez. Segíteni kell a fiatalok­nál jól bevált 4—6 órás foglalkoztatás kiterjeszté­sét. A pályaválasztási ta­nácsadáson keresztül is­mertetni kell mind a szülőkkel, mind a pálya­­választókkal a lehetősé­geket, azért, hogy kiala­kuljon a népgazdaság munkaerőigénye és a fia­talok pályaválasztása kö­zötti egyensúly. A továbbiakban az elő­adó az áruellátás egyes kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy az első fél évben a lakosság árufogyasztása általában a várakozásnak megfelelően tovább növekedett. A kis­kereskedelmi árak szín­vonala — elsősorban az árintézkedések következ­tében — körülbelül 2—2,5 százalékkal emelkedett. Mivel a munkabér növe­kedése magasabb ütemű brakban a bér- és lét­számgazdálkodás és más munkaügyi határozatok valóra váltásának tapasz­talataival foglalkozott. Az első fél évi bérgazdálko­dást összességében kedve­zőnek ítélte meg. Elmon­dotta, hogy az állami ipar­ban a bérek 5,1 százalék­kal nőttek, a termelés pe­dig 6,2 százalékkal emel­kedett. A keresetek emelkedé­sével kapcsolatban szóvá tette azt is, hogy számot­tevően — 5,6 százalékkal — nőtt a felhasznált túl­órák száma 1965 első fél évéhez képest. Ezért fel­hívta a szakszervezeti szervek­ figyelmét, hogy a korábbi szigorral lépjenek fel az indokolatlan túl­órázások ellen. — Továbbra is fontos feladatnak tartjuk — mondotta a továbbiak­ban — az átlagbér-gaz­dálkodás figyelemmel kí­sérését. A szakszervezeti szervek ne nézzék tétle­nül egyrészt azt, hogy egyes vállalatoknál indo­kolatlanul nagy átlagbér­­tartalékokat képeznek, de azt sem, hogy ezt minden feladat nélkül, a munká­tól függetlenül szétosszák. A Szaktanács titkára ezután a munkaerőgazdál­­kodásról szólott. Megem­lítette, hogy kedvező je­lenségek tapasztalhatók a létszámgazdálkodásban is. Az állami iparban a ter­melés növekedésének túl­nyomó többsége a terme­lékenység emelkedéséből ered és csak kisebb mér­tékben volt szerepe eb­ben a létszámnövekedés­nek. A múlt évinél ked­vezőbben alakult a mun­kás-alkalmazotti létszám­­arány is. ~ A munkaerőgadiai­ A verseny a terv végrehajtásának eszköze A feladatokat illetően azt hangsúlyozta az elő­adó, hogy az év hátralevő részében méginkább ér­vényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv végrehaj­tásának eszköze. Szüksé­ges, hogy a dolgozók m­un­ka­verseny-moz­ga­l­ma konkrétan a vállalati mű­szaki-gazdasági feladatok végrehajtására irányuljon. Kívánatos, hogy a gazda­sági vezetők a soron kö­vetkező termelési tanács­kozásokon mondják meg minden termelési kollek­tívának, hogy mit kíván­nál­ tőlük az év hátralevő részében, milyen elmara­dást kell pótolni. A minőség további javí­tása érdekében a dolgo­zók szakmai büszkeségére és hazafias önérzetére appellálva azt a légkört kell erősíteni az üzemek­ben, hogy az egyes kol­lektívák, brigádok ne en­gedjenek ki rossz minő­ségű árut a kezeik közül, s ne tűrjék meg a felü­letes, hanyag munkát. Törekednünk kell arra, hogy a szocialista címért küzdő brigádokban a szo­cialista módon dolgozni jelszó ,egyértelmű legyen a minőségileg kifogásta­lan munkával. A szocia­lista címért küzdő műhe­lyek, üzemek dolgozói csak kifogástalan termé­ket adjanak átt, akár más műhelynek, üzemnek, akár értékesítésre. Azt ja­vasoljuk, hogy a jövőben a munkaversenyben az erkölcsi, anyagi elismeré­seket elsősorban a minő­ség javításában kitűnt dolgozó kollektívák szá­mára biztosítsuk. Az előadó a továbbiak­ban a szakszervezetek versenyszervező, segítő munkájának egy igen fon­tos vonására hívta fel a figyelmet. — A kongres­­szusi munkaverseny gaz­dasági hatását, eredmé­nyét értékeltük mi is, a szakszervezetek, a válla­latok is — mondotta Beckl Sándor. — De haj­lamosak vagyunk a mun­kaversenyt csak gazda­sági eredmények számba­vételére korlátozni, s az­zal kevésbé törődni, hogy a munkakörülmények mi­ként változtak. A szocia­lista munkaverseny ne csak azt jelentse, hogy a dolgozóktól elvárjuk, hogy többet, jobbat alkos­sanak, hanem a műszaki­gazdasági vezetők is já­ruljanak ehhez hozzá, nemcsak a munka bizto­sításával — bár itt is van javítani való —, hanem azzal is, hogy a dolgozók közvetlenül is érezzék több és jobb munkájuk eredményét. Tegyenek többet azért, hogy a mun­ka- — szociális, kulturá­lis — körülmények az eredményekkel arányosan javuljanak. A kongresszusi munka­verseny nem ér véget a IX. pártkongresszus meg­tartásával — emelte ki a továbbiakban a beszámo­ló. — A verseny az egész 1966. évi feladatok jobb végrehajtását szolgálja. De ezen túlmenőleg fel kell készülnünk minde­nekelőtt a téli időszakra, s ezzel együtt az 1967. év­re is. A hátralevő 3 hó­napban úgy kell dolgoz­nunk, hogy a megoldható feladatok ne valamiféle év végéig tartó roham­munkát jelentsenek, ha­nem biztosítsák a vissza­esés nélküli fejlődést to­vábbra is. Különösen vo­natkozik ez a népgazda­ság azon ágazataira, ahol a téli időszak a feladatok tervszerű végrehajtását és nem utolsósorban a mun­kakörülményeket nehezít­heti. Egyszerűbbé, hatékonyabbá tenni a szakszervezeti munkát A folyó évi gazdasági munka segítéséből adódó feladatokon túlmenően Beckl Sándor arról is tá­jékoztatta a tanácsülést milyen elgondolások van­nak azzal kapcsolatban, hogy a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésével egyidejűleg miként tud­nak a szakszervezetek na­gyobb szerepüknek job­ban megfelelni, hogyan tölthetik be leghatásosab­ban érdekvédelmi szere­püket . Azért is lényeges ez — hangsúlyozta a Szakta­nács titkára —, mert a dolgozók ma joggal tá­masztanak nagyobb igényt a szakszervezetekkel szem­ben, elvárva, hogy az ed­diginél érdemibb beleszó­lást biztosítson számukra a gazdaságvezetésbe, jo­gos észrevételeik, elgon­dolásaik gyorsabb megva­lósítását elősegítse, össz­hangban áll ez a szocia­lizmus teljes felépítésé­nek feladatával, a társa­dalmi rendszerünkben rejlő lehetőségek jobb ki­használásával, a dolgozók tulajdonosi tudatának erő­sítésével. — Véleményünk szerint — folytatta az előadó — a gazdasági építőmunka segítésére irányuló szak­­szervezeti munka módsze­(Folytatás a 2. oldalon) Új létesítménnyel gazdagodott a lágymányosi egyetemi város­rész: a Műegyetem mellett elkészült a leánykollégium A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöksége — a mozgalom budapesti és megyei bi­zottságai elnökeinek rész­vételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­sága IX. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa elnökének meg­nyitója után dr. Erdei Fe­renc főtitkár mondott be­vezetőt. A vita során fel­szólalt Balla János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Erdey-Grúz Ti­bor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy An­tal, Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első tit­kára. Az elnökség beható esz­mecsere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyil­vánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyetért és azokat támo­gatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észre­vételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának. (MTI) A budapesti pártbizottság tanácskozása A budapesti pártbizott­ság pénteken kibővített ülésen vitatta meg a párt­­bizottság budapesti párt­­értekezleti beszámolóját, melynek előadója Németh Károly elvtárs, a pártbi­zottság első titkára volt. A pártbizottság a vita után az előterjesztést egy­hangúlag elfogadta. Ezt követően megvitatták és elfogadták a pártfegye­lem és a fegyelmi mun­ka helyzetéről szóló je­lentést. Az ülésen részt vett és felszólalt Barinkai Oszkár, a Központi Ellen­őrző Bizottság titkára. (MTI) (Gonda György felvétele) A KNEB vizsgálati jelentéseket tárgyalt Népgazdaságunk több fontos kérdése szerepelt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésé­nek­­napirendjén. A KNEB a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériummal közösen vizsgálatokat folytatott — és részben még folytat — annak megállapítására, hogy egyes gépipari ága­zatokban hogyan alakul a gyártmányok és a gyártás korszerűsége. Ez alkalom­mal a mezőgazdasági gép­ipar és a vasúti jármű­ipar helyzetéről készült jelentéseket tárgyalta meg a bizottság. A KNEB a vizsgálat megállapításait és javaslatait a gazdasági bizottság elé terjeszti. A KNEB megtárgyalta és kiegészítésekkel elfo­gadta a műtrágyázás és a növényvédelem kérdései­vel foglalkozó vizsgálati jelentést A bizottság meg­tárgyalta és elfogadta az alkalmazotti létszám ala­kulásával kapcsolatos vizsgálat anyagát és fel­hatalmazta elnökét, hogy a jelentéseket az elfoga­dott javaslatokkal terjesz­­sze a Minisztertanács elé. (MTI) Péter János megbeszélése U Thant EN­SZ-főtitkárral Péter János külügymi­niszter, az ENSZ közgyű­lésén részt vevő magyar küldöttség vezetője pén­tek délelőtt megbeszé­lést folytatott Abdul Rah­man Pazhwakksal, a köz­gyűlés XXI. ülésszakának elnökével. Külügyminiszterünk dél­után felkereste hivatalá­ban U Thantot, az ENSZ főtitkárát, akivel a világ­­szervezet kérdéseiről, nemzetközi problémákról folytatott megbeszélést. A két megbeszélésen részt vett Csatorday Ká­roly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvise­­lője. A Biztonsági Tanács csütörtök este egyhan­gúlag elfogadott nyilatko­zatban kérte fel V Thant ENSZ-főtitkárt, hogy ma­radjon posztján újabb öt­éves időszakra. A tanács tagjai kifejezték remé­nyüket, hogy a főtitkár eleget tesz a kérésnek. A főtitkár szóvivője útján tudatta, hogy elis­meréssel adózik a nyilat­kozatnak és »a legkomo­lyabb formában tanulmá­nyozza azt­". Csütörtök délután az általános politikai vitá­ban Jifra etiópiai és Pir­­zada pakisztáni külügy­miniszter éles szavakkal bélyegezte meg a dél­­rhodesiai és a dél-afrikai fajgyűlölő rendszereket, valamint a portugál gyar­mati uralmat. A pakisz­táni külügyminiszter ál­lás foglalt amellett, hogy a Kínai Népköztársaság­nak biztosítani kell az őt megillető helyet az ENSZ- ben. Karjalainen finn kül­ügyminiszter síkraszállt azért, hogy a vietnami konfliktust tárgyalások útján, a genfi egyezmé­nyek alapján rendezzék. Támogatta U Thantnak azt a véleményét, hogy a világszervezetben nem képviselt államok — mint például a Kínai Népköz­­társaság és a Német De­mokratikus Köztársaság — is tarthassanak állandó m­egfigyelőt az ENSZ-ben. Ivan Basev bolgár kül­ügyminiszter leleplezte, hogy Goldberg amerikai ENSZ-fődelegátus milyen átlátszó érvekkel igyek­szik elkendőzni az ENSZ fórumán az Egyesült Ál­lamok vietnami agresz­­szióját. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, a közgyű­lés ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezető­je, csütörtökön tanácsko­zott Usher elefántcsont­parti, Pacsacsi iraki és Nikezics jugoszláv kül­ügyminiszterrel. A szovjet ENSZ-képvi­­selet székhelyén csütörtö­kön fogadást adtak a Gromiko vezette küldött­ség tiszteletére. A fogadá­son részt vett több kül­ügyminiszter és állandó ENSZ-képviselő. Johnson elnök, az ENSZ-közgyűlés alkalmá­ból Amerikában tartóz­kodó külügyminiszterek közül a közeljövőben ta­lálkozik a szovjet, a fran­cia és az angol külügy­miniszterrel — jelentette be csütörtökön­­a Fehér Ház. Johnson és Bush ked­den Couve de Murville-t fogadja. Később George Brown angol külügymi­niszter keresi fel őket Október 19-én Gromiko szovjet külügyminiszter folytat megbeszéléseket Johnsonnal és Bush ame­rikai külügyminiszterrel. Bill Moyers, a Fehér Ház sajtófőnöke közölte, hogy a programba ikta­tott megbeszélések­­nem­csak a vietnami kérdés­re« szorítkoznak. " Tudományos ülésszak társadalmi fejlődésünk tíz esztendejéről Társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejé­nek történetéről kezdődött kétnapos tudományos ülésszak pénteken a Párt­történeti Intézetben, köz­gazdászok, történészek és filozófusok részvételével. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti In­tézet főigazgatója nyitot­ta meg az ülésszakot, majd Vass Henrik, az in­tézet igazgatója tartott bevezető referátumot tár­sadalmi fejlődésünk leg­utóbbi tíz esztendejének főbb kérdéseiről. A bevezető előadás után az ülésszak hozzászólások­kal folytatódott A tanács­kozás szombaton fejeződik fe­. (MTI)

Next