Népszava, 1966. október (94. évfolyam, 232–257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! •_________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA____________ 94. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM__________ÁRA 60 FILLÉR_________1964. OKTÓBER 1. SZOMBAT Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Péntek reggel tartotta meg soron következő ülését a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a Szaktanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pont-Beckl Sándor az eddigi tapasztalatokról szólva elöljáróban megállapította, hogy a kongresszusi munkaversenyben a dolgozók a vállalatok gazdasági feladataik végrehajtását általában a látványos »ki-és felhívásoktól« mentesen, szorgalmas munkával, vállalásaik teljesítésével végzik. — Mindez meg is hozta eredményét — folytatta —, s az eddig eltelt időszak nagyrészt kedvező számaiban is tükröződik a kongresszusi munkaverseny hatása. Ezután részletesen ismertette az ipar, a mezőgazdaság adatait, amelyek azt mutatják, hogy az év első nyolc hónapjában a népgazdasági célkitűzések a tervezettnél kedvezőbben valósultak meg, gyorsult a fejlődés üteme az előző évhez képest. A kongresszusi verseny szervezésével kapcsolatban a Szaktanács titkára arról számolt be, hogy javult a gazdasági vezetők, faként Vinizlai Gyula, a Szaktanács titkára előterjesztése alapján megvitatták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa valamint a szakszervezeti és KISZ-szervek közötti együttműködés. Erősödtek a különböző versenyformák. Újabb brigádok indultak versenybe a szocialista címért. Növekedett a szocialista munka műhelye, üzeme címért versenyző kollektívák száma. A zömében pozitív értékelés mellett rámutatott azokra a hiányosságokra is, amelyek a kongresszusi verseny eredményességét, a dolgozók aktivitását fékezik, így a többi között szóvá tette, hogy a vállalati, üzemi műszakigazdasági vezetők egy része még mindig csak mint kívülálló foglalkozik a versennyel. Ez is előidézője annak, hogy a dolgozók által tett kötelezettségvállalásokban még kevés a munka, és üzemszervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a szociális és kulturális lehetőségek bővítésére irányuló törekvést eljuttatja a párt Központi Bizottságához. Ezután Beckl Sándor, a Szaktanács titkára számolt be az idei népgazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról volt, a reálbér átlagosan 1—1,5 százalékkal emelkedett. Az áruellátás elért színvonalának fenntartása, illetve a gazdasági fejlődés mértékével egyező fejlesztését azonban néhány területen nem sikerült megvalósítani. Ezekre javaslataink alapján intézkedések történtek. Az áruellátás terén várható fejlődés ellenére szükséges, hogy a szakszervezeti szervek továbbra is napirenden tartsák ezt a kérdést. A társadalmi ellenőrök bevonásával folyamatosan vizsgálják az áruellátást, a forgalomba hozott cikkek választékát, minőségét és nem utolsósorban a fogyasztói árak alakulását. Beckl Sándor előadói beszéde A kormányintézkedések végrehajtásának tapasztalatai A beszámoló a továbbodást azonban továbbra is ellentmondások jellemzik — folytatta az előadó. — Néhány területen, például a könnyűiparban, a háromműszakos, általában a szennyeződéssel, vagy nagyobb fizikai igénybevétellel járó munkakörökben munkaerőhiány tapasztalható. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a tovább nem tanuló fiatalok — elsősorban szakképzettség nélküli, általános iskolát és középiskolát végzettek — egy részével foglalkoztatási problémák lesznek, mivel a munkaalkalom és munkaerő sokszor sem területi, sem szakmai szempontból nem találkozik. Fokozza a nehézséget, ha az elhelyezkedésre váró fiatalok nem veszik figyelembe a népgazdaság munkaerőigényét, és nem alkalmazkodnak a lehetőségekhez. Segíteni kell a fiataloknál jól bevált 4—6 órás foglalkoztatás kiterjesztését. A pályaválasztási tanácsadáson keresztül ismertetni kell mind a szülőkkel, mind a pályaválasztókkal a lehetőségeket, azért, hogy kialakuljon a népgazdaság munkaerőigénye és a fiatalok pályaválasztása közötti egyensúly. A továbbiakban az előadó az áruellátás egyes kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy az első fél évben a lakosság árufogyasztása általában a várakozásnak megfelelően tovább növekedett. A kiskereskedelmi árak színvonala — elsősorban az árintézkedések következtében — körülbelül 2—2,5 százalékkal emelkedett. Mivel a munkabér növekedése magasabb ütemű brakban a bér- és létszámgazdálkodás és más munkaügyi határozatok valóra váltásának tapasztalataival foglalkozott. Az első fél évi bérgazdálkodást összességében kedvezőnek ítélte meg. Elmondotta, hogy az állami iparban a bérek 5,1 százalékkal nőttek, a termelés pedig 6,2 százalékkal emelkedett. A keresetek emelkedésével kapcsolatban szóvá tette azt is, hogy számottevően — 5,6 százalékkal — nőtt a felhasznált túlórák száma 1965 első fél évéhez képest. Ezért felhívta a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy a korábbi szigorral lépjenek fel az indokolatlan túlórázások ellen. — Továbbra is fontos feladatnak tartjuk — mondotta a továbbiakban — az átlagbér-gazdálkodás figyelemmel kísérését. A szakszervezeti szervek ne nézzék tétlenül egyrészt azt, hogy egyes vállalatoknál indokolatlanul nagy átlagbértartalékokat képeznek, de azt sem, hogy ezt minden feladat nélkül, a munkától függetlenül szétosszák. A Szaktanács titkára ezután a munkaerőgazdálkodásról szólott. Megemlítette, hogy kedvező jelenségek tapasztalhatók a létszámgazdálkodásban is. Az állami iparban a termelés növekedésének túlnyomó többsége a termelékenység emelkedéséből ered és csak kisebb mértékben volt szerepe ebben a létszámnövekedésnek. A múlt évinél kedvezőbben alakult a munkás-alkalmazotti létszámarány is. ~ A munkaerőgadiai A verseny a terv végrehajtásának eszköze A feladatokat illetően azt hangsúlyozta az előadó, hogy az év hátralevő részében méginkább érvényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv végrehajtásának eszköze. Szükséges, hogy a dolgozók munkaverseny-mozgalma konkrétan a vállalati műszaki-gazdasági feladatok végrehajtására irányuljon. Kívánatos, hogy a gazdasági vezetők a soron következő termelési tanácskozásokon mondják meg minden termelési kollektívának, hogy mit kívánnál tőlük az év hátralevő részében, milyen elmaradást kell pótolni. A minőség további javítása érdekében a dolgozók szakmai büszkeségére és hazafias önérzetére appellálva azt a légkört kell erősíteni az üzemekben, hogy az egyes kollektívák, brigádok ne engedjenek ki rossz minőségű árut a kezeik közül, s ne tűrjék meg a felületes, hanyag munkát. Törekednünk kell arra, hogy a szocialista címért küzdő brigádokban a szocialista módon dolgozni jelszó ,egyértelmű legyen a minőségileg kifogástalan munkával. A szocialista címért küzdő műhelyek, üzemek dolgozói csak kifogástalan terméket adjanak átt, akár más műhelynek, üzemnek, akár értékesítésre. Azt javasoljuk, hogy a jövőben a munkaversenyben az erkölcsi, anyagi elismeréseket elsősorban a minőség javításában kitűnt dolgozó kollektívák számára biztosítsuk. Az előadó a továbbiakban a szakszervezetek versenyszervező, segítő munkájának egy igen fontos vonására hívta fel a figyelmet. — A kongresszusi munkaverseny gazdasági hatását, eredményét értékeltük mi is, a szakszervezetek, a vállalatok is — mondotta Beckl Sándor. — De hajlamosak vagyunk a munkaversenyt csak gazdasági eredmények számbavételére korlátozni, s azzal kevésbé törődni, hogy a munkakörülmények miként változtak. A szocialista munkaverseny ne csak azt jelentse, hogy a dolgozóktól elvárjuk, hogy többet, jobbat alkossanak, hanem a műszakigazdasági vezetők is járuljanak ehhez hozzá, nemcsak a munka biztosításával — bár itt is van javítani való —, hanem azzal is, hogy a dolgozók közvetlenül is érezzék több és jobb munkájuk eredményét. Tegyenek többet azért, hogy a munka- — szociális, kulturális — körülmények az eredményekkel arányosan javuljanak. A kongresszusi munkaverseny nem ér véget a IX. pártkongresszus megtartásával — emelte ki a továbbiakban a beszámoló. — A verseny az egész 1966. évi feladatok jobb végrehajtását szolgálja. De ezen túlmenőleg fel kell készülnünk mindenekelőtt a téli időszakra, s ezzel együtt az 1967. évre is. A hátralevő 3 hónapban úgy kell dolgoznunk, hogy a megoldható feladatok ne valamiféle év végéig tartó rohammunkát jelentsenek, hanem biztosítsák a visszaesés nélküli fejlődést továbbra is. Különösen vonatkozik ez a népgazdaság azon ágazataira, ahol a téli időszak a feladatok tervszerű végrehajtását és nem utolsósorban a munkakörülményeket nehezítheti. Egyszerűbbé, hatékonyabbá tenni a szakszervezeti munkát A folyó évi gazdasági munka segítéséből adódó feladatokon túlmenően Beckl Sándor arról is tájékoztatta a tanácsülést milyen elgondolások vannak azzal kapcsolatban, hogy a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésével egyidejűleg miként tudnak a szakszervezetek nagyobb szerepüknek jobban megfelelni, hogyan tölthetik be leghatásosabban érdekvédelmi szerepüket . Azért is lényeges ez — hangsúlyozta a Szaktanács titkára —, mert a dolgozók ma joggal támasztanak nagyobb igényt a szakszervezetekkel szemben, elvárva, hogy az eddiginél érdemibb beleszólást biztosítson számukra a gazdaságvezetésbe, jogos észrevételeik, elgondolásaik gyorsabb megvalósítását elősegítse, összhangban áll ez a szocializmus teljes felépítésének feladatával, a társadalmi rendszerünkben rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, a dolgozók tulajdonosi tudatának erősítésével. — Véleményünk szerint — folytatta az előadó — a gazdasági építőmunka segítésére irányuló szakszervezeti munka módsze(Folytatás a 2. oldalon) Új létesítménnyel gazdagodott a lágymányosi egyetemi városrész: a Műegyetem mellett elkészült a leánykollégium A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége — a mozgalom budapesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vita során felszólalt Balla János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Erdey-Grúz Tibor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható eszmecsere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyetért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. (MTI) A budapesti pártbizottság tanácskozása A budapesti pártbizottság pénteken kibővített ülésen vitatta meg a pártbizottság budapesti pártértekezleti beszámolóját, melynek előadója Németh Károly elvtárs, a pártbizottság első titkára volt. A pártbizottság a vita után az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Ezt követően megvitatták és elfogadták a pártfegyelem és a fegyelmi munka helyzetéről szóló jelentést. Az ülésen részt vett és felszólalt Barinkai Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára. (MTI) (Gonda György felvétele) A KNEB vizsgálati jelentéseket tárgyalt Népgazdaságunk több fontos kérdése szerepelt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki üléséneknapirendjén. A KNEB a Kohó- és Gépipari Minisztériummal közösen vizsgálatokat folytatott — és részben még folytat — annak megállapítására, hogy egyes gépipari ágazatokban hogyan alakul a gyártmányok és a gyártás korszerűsége. Ez alkalommal a mezőgazdasági gépipar és a vasúti járműipar helyzetéről készült jelentéseket tárgyalta meg a bizottság. A KNEB a vizsgálat megállapításait és javaslatait a gazdasági bizottság elé terjeszti. A KNEB megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta a műtrágyázás és a növényvédelem kérdéseivel foglalkozó vizsgálati jelentést A bizottság megtárgyalta és elfogadta az alkalmazotti létszám alakulásával kapcsolatos vizsgálat anyagát és felhatalmazta elnökét, hogy a jelentéseket az elfogadott javaslatokkal terjeszsze a Minisztertanács elé. (MTI) Péter János megbeszélése U Thant ENSZ-főtitkárral Péter János külügyminiszter, az ENSZ közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség vezetője péntek délelőtt megbeszélést folytatott Abdul Rahman Pazhwakksal, a közgyűlés XXI. ülésszakának elnökével. Külügyminiszterünk délután felkereste hivatalában U Thantot, az ENSZ főtitkárát, akivel a világszervezet kérdéseiről, nemzetközi problémákról folytatott megbeszélést. A két megbeszélésen részt vett Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A Biztonsági Tanács csütörtök este egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban kérte fel V Thant ENSZ-főtitkárt, hogy maradjon posztján újabb ötéves időszakra. A tanács tagjai kifejezték reményüket, hogy a főtitkár eleget tesz a kérésnek. A főtitkár szóvivője útján tudatta, hogy elismeréssel adózik a nyilatkozatnak és »a legkomolyabb formában tanulmányozza azt". Csütörtök délután az általános politikai vitában Jifra etiópiai és Pirzada pakisztáni külügyminiszter éles szavakkal bélyegezte meg a délrhodesiai és a dél-afrikai fajgyűlölő rendszereket, valamint a portugál gyarmati uralmat. A pakisztáni külügyminiszter állás foglalt amellett, hogy a Kínai Népköztársaságnak biztosítani kell az őt megillető helyet az ENSZ- ben. Karjalainen finn külügyminiszter síkraszállt azért, hogy a vietnami konfliktust tárgyalások útján, a genfi egyezmények alapján rendezzék. Támogatta U Thantnak azt a véleményét, hogy a világszervezetben nem képviselt államok — mint például a Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság — is tarthassanak állandó megfigyelőt az ENSZ-ben. Ivan Basev bolgár külügyminiszter leleplezte, hogy Goldberg amerikai ENSZ-fődelegátus milyen átlátszó érvekkel igyekszik elkendőzni az ENSZ fórumán az Egyesült Államok vietnami agreszszióját. Gromiko szovjet külügyminiszter, a közgyűlés ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője, csütörtökön tanácskozott Usher elefántcsontparti, Pacsacsi iraki és Nikezics jugoszláv külügyminiszterrel. A szovjet ENSZ-képviselet székhelyén csütörtökön fogadást adtak a Gromiko vezette küldöttség tiszteletére. A fogadáson részt vett több külügyminiszter és állandó ENSZ-képviselő. Johnson elnök, az ENSZ-közgyűlés alkalmából Amerikában tartózkodó külügyminiszterek közül a közeljövőben találkozik a szovjet, a francia és az angol külügyminiszterrel — jelentette be csütörtököna Fehér Ház. Johnson és Bush kedden Couve de Murville-t fogadja. Később George Brown angol külügyminiszter keresi fel őket Október 19-én Gromiko szovjet külügyminiszter folytat megbeszéléseket Johnsonnal és Bush amerikai külügyminiszterrel. Bill Moyers, a Fehér Ház sajtófőnöke közölte, hogy a programba iktatott megbeszéléseknemcsak a vietnami kérdésre« szorítkoznak. " Tudományos ülésszak társadalmi fejlődésünk tíz esztendejéről Társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének történetéről kezdődött kétnapos tudományos ülésszak pénteken a Párttörténeti Intézetben, közgazdászok, történészek és filozófusok részvételével. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója nyitotta meg az ülésszakot, majd Vass Henrik, az intézet igazgatója tartott bevezető referátumot társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének főbb kérdéseiről. A bevezető előadás után az ülésszak hozzászólásokkal folytatódott A tanácskozás szombaton fejeződik fe. (MTI)