Népszava, 1966. december (94. évfolyam, 283–308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

2 Tanácskozik az MSZMP IX. kongresszusa a tavasszal megválasztásra ke­rülő új országgyűlés megtisz­telő feladata lesz. Mint Központi Bizottságunk beszámolója kifejtette, a ma­gyar külpolitika — a belpoli­tikához hasonlóan — elvi ala­pokon nyugszik. E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az el­nyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő ténye­zője lett, s az egész emberiség számára a szabadság, a boldo­gabb élet, a felemelkedés út­ját mutatja — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés el­vének megvalósításáért foly­tatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az impe­rialisták agresszív cselekede­tei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti. Meggyőződésünk, hogy ez a bűnös támadás nem éri el célját, mert a hős vietnami nép legyőzhetetlen. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvé­reink igazságos harcát és min­den nemzetközi fórumon fel­lépünk azért, hogy a vietnami kérdés az agresszió megszün­tetésével és a genfi egyezmé­nyek betartásával, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front öt, illetve a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy pontból álló javaslatai alapján, békés úton kerüljön rendezésre. A­ jelenlegi helyzet ellent­mondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi élet­ben. Európa számos tőkés or­szágának vezető köreiben ter­jed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendsze­rű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjob­­­­ban támogatott Német Szövet­­s­­ségi Köztársaság revansista törekvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommu­nista veszélyről szóló imperia­lista propaganda-szólamok is egyre kevesebb hitelre talál­nak. Több nyugateurópai tő­kés ország javítja kapcsolatait a szocialista országokkal és gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködésre törekszik velük. Közismert, hogy Franciaország és több más NATO-ország is — a rea­litások józan mérlegelése alapján — felismerte a szocia­lista országokkal létesülő kap­csolatok nagy jelentőségét és az együttműködés további le­hetőségét keresi. Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement fo­lyamatokat, reális célnak lát­ja az európai biztonság meg­szilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és se­gíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését, a két Németország létezésének elismerése alap­ján. Úgy véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy föld­részünk békéje és biztonsága érdekében összeüljön az euró­pai államok képviselőinek konferenciája. Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre­­— nagy­követségi szintre emeltük dip­lomáciai kapcsolatainkat. Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal és kezdemé­nyezéssel, amely elősegítheti a közeledést és a jóviszony meg­teremtését a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zött, de ugyanakkor változat­lan erővel küzdünk az impe­rialisták agressziója ellen — bárhol és bármilyen formában nyilvánul is meg. Indokolt, hogy egyetlen ka­pitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszo­nyunkról külön is szóljak. Kormányunk kezdettől fogva nagy fontosságot tulajdonított az osztrák államszerződésnek és semlegességi nyilatkozat­nak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határ­­mezsgyéjén az európai biz­tonság fontos tényezője lehet. Ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett, értékes szolgálatokat tesz mind a sa­ját, mind pedig Európa biz­tonságának. Meggyőződésünk, hogy az Ausztria és a szocia­lista országok közötti kapcso­latok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfe­szítésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján to­vább lehet és kell lépni a jó­szomszédi viszony fejlesztésé­nek útján. Kormányunk nagy fontossá­got tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének. Most, miután a szocia­lista országok, a gyarmati rab­ságból felszabadult új álla­mok és békepolitikát követő más országok száma és sze­repe a világszervezetben meg­növekedett és állandóan to­vább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért tá­mogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világszer­vezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még követ­kezetesebben az alapokmányá­ban lefektetett magasztos cél­kitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. A Központi Bizottság beszá­molójában előterjesztett ter­vek és javaslatok megvalósí­tása a szocialista Magyaror­szág teljes felépítésének nap­ját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes cé­lokat tűz ki. Munkásosztá­lyunk, dolgozó nénünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmé­nyek születnek a szocialista haza, a nép javára! (Nagy taps.U­munista Párt, a Martinique-i Az elnöki bejelentés után Minisztertanács elnökhelyettes Kommunista Párt és Libanon Fock Jenő, az MSZMP Poli-­se lépett a szónoki emelvény­ Kommunista Pártja E­tikai Bizottságának tagja, a re. Stubnyán István: A magyar-szovjet alumínium-egyezmény mindkét félnek előnyös Ezután Stubnyán­ István bá­nyamérnök szólalt­ fel. Elmondotta, hogy Fejér me­gye ipari termelése a második ötéves terv folyamán 60 szá­zalékkal növekedett. Méltatta a szovjet—magyar timföld­­alumínium-egyezmény jelentő­ségét. Hangsúlyozta, hogy ez a szerződés kölcsönösen elő­nyös a két félnek. Lehetővé teszi, hogy iparágunk tovább­ra is megtartsa nemzetközi vi­szonylatban elfoglalt előkelő helyét. A timföldgyárak nagy­arányú bővítése, rekonstruk­ciója Fejér megye bauxitbá­nyászatának fejlesztését is szükségessé teszi. Felszólalásának második ré­szében üdvözölte a kongresz­­szus határozati javaslatának azt a megállapítását, hogy az energiahordozók felhasználá­sában a kőolaj és a földgáz javára szerkezeti változást kell végrehajtani. Hangsúlyoz­ta azonban, hogy további kö­rültekintő munkát igényel an­nak eldöntése, milyen mér­tékben szabad és kell a jó mi­nőségű barnaszén termelését csökkenteni. Mindenesetre olyan aknatelepítési ütemre van szükség, illetve más mun­kahelyek létesítésére, amelyek biztosítják a bányászok fo­lyamatos foglalkoztatását. Csáki István: A parasztság boldogulását a szövetkezetben látja Ezután Csáki István, a Szol- szontagságos időjárásról, a nők megyei pártbizottság első megyében százezer katasztro­­titkára szólalt fel. Kis hold földet elborított bel-A Központi Bizottságnak a vizek okozta károkról szólt, vidék iparosításáról hozott ha­ _ A nehézségek, gondok el­­tározáta jelentős fejlődést­lenére a termelőszövetkeze­­eredményezett Szolnok meg közös vagyona öt év alatt gyében — mondotta. Tavaly 93 százalékkal nőtt a megye­­már a megye üzemei adták a­­gent s jelenleg már megya­­népgazdaság egész háztartási­­adja a 4,5 milliárd forintot, hűtőgéptermelését, a kénsav A szövetkezeti gazdaságok háromnegyed részét, a szuper- megerősödtek, a parasztság foszfát 45,7 százalékát, a kony­ megtalálta a tsz-ekben számí­­tó bútor 23,9 százalékát és a tásá­lóban él mint eg­éni borcipő 19,5 százalékát. Hang­­dálkodó korában­ és koldo­­súlyozta, hogy a megye mező-­y­e ................ .. gazdasági árutermelése a má­­gusasat is, jogoset is a szá­­zodik ötéves terv időszakában vetkezetben látja. A falu népe 22 százalékkal emelkedett, mélységesen bízik a párt­ A továbbiakban a vi­­ban — mondotta. Nagy­ Imréné: A munkaidő-rövidítés és a kisgyermekes anyák támogatása A termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését A következő felszólaló Nagy Imréné, szakszervezeti titkár bevezetőben a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár termelési eredményeiről számolt be. — Örömmel hallottam a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban — folytatta — a munka­idő csökkentésének tervét, bár nem tudom, hogy a heti 44 órás munkaidőt a munkana­pok számának, vagy a napi munkaidőnek a csökkentésé­vel valósítják meg? Szerin­tem az segítene a legjobban, ha kezdetben legalább minden második szombat szabad len­ne. Ez elsősorban a dolgozó nők munkáját könnyítené — mondotta a küldött, akinek üzemében nagy többségben nők dolgoznak. Üdvözölte a Központi Bi­zottságnak azt a javaslatát is, amely szerint a kisgyermekes anyák az eddigi 5 hónapos fi­zetett szülési szabadságon fe­lül, további két évig havi 600 forint segély mellett otthon maradhatnak. Ez az intézke­dés főleg a többgyermekes és viszonylag alacsony keresetű családoknak ad nagy segítsé­get. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a határszél nö­vekvő idegenforgalma azt a követelményt állítja pártszer­vezeteink elé, hogy növeljék a szocialista hazafiság, a nem­zeti büszkeség érzését min­denkiben, legyünk büszkék azokra az eredményekre, ame­lyeket két kezünk munkájával értünk el. Ezután szünet következett, majd a kongresszus Pach Zsig­­mond Pál elnökletével foly­tatta munkáját. Az elnök be­jelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára. Kom­munisták és pártonkívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozói, szo­cialista brigádjai — közöttük a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 35, a Diósgyőri Gép­gyár 800 szocialista és mun­kabrigádja — jelentették, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben eredményesen teljesítet­ték vállalásaikat. Külföldről eddig 45 üdvöz­let érkezett, közöttük több üzemek és intézmények dolgo­zóitól. Táviratban köszöntötte a kongresszust Japán Kommu­­nista Pártja, az Argentin Kom­munista Párt, a Guatemalai Munkapárt, az Ecuadori Kom-Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó mű­szaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energia­­gazdálkodás, a modern vegy­ipar és alumíniumipar, a cel­lulóz- és papíripar fejleszté­sére, a közlekedés, az építő­ipar korszerűsítésére és mű­szaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyúj­tottak hasznos támpontot, öt­éves tervünk lelkesítő célo­kat, nagy feladatokat tartal­maz. Teljesítése minden te­rületen javuló munkát igényel és feltételez. Mégis gyakori az a felvetés, hogy az ipari ter­melésnek az utóbbi években kialakult, és az ötéves terv­ben előirányzott ütemét gyor­sítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év ta­pasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biz­tosítja a népgazdaság arányos fejlődését a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyen­súly megszilárdításának meg­felelő fejlesztését. A termelés növekedési üte­mének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. Ez nagymértékben függ a terme­lés műszaki színvonalától. A tudományos intézetekben, tan­székeken dolgozó tudósok, ku­tatók, a termelésben közvet­lenül részt vevő mérnökök népgazdaságunk sok területén eredményesen munkálkodtak a műszaki színvonal emelé­sén. A világban végbemenő technikai forradalom, a nö­vekvő új szükségletek, a pia­cokon mindjobban élesedő Verseny egyre inkább azt pa­rancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket for­dítsunk a műszaki fejlesztés­re és azokra a tudományágak­ra, amelyek hazánk termelő­erőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a köz­gazdászok szorosabb és célirá­nyosabb együttműködése is hozzá fog járulni a termelés gyorsabb növeléséhez, a mun­ka magasabb színvonalú meg­szervezéséhez, a műszaki szín­vonal emeléséhez. A termelés hatékonyságát fokozza, egyben a népgazda­ság gyorsabb fejlesztésének is egyik előfeltétele, hogy a ter­melőerők területén végbeme­nő forradalmi mozgás irányá­nak megfelelően, tovább ja­vítsuk a termelés szerkezetét. Az anyag- és energiabázi­s fejlesztésében, mint világszer­te, nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogé­nek, a kőolaj és földgáz foko­zott felhasználása. Arra törek­szünk, hogy arányuk fűtő­anyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre, és ezért idő­szerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 MW ka­pacitású atomerőmű műszaki Fock Jenő: A gazdasági mechanizmus reformja hozzájárul a szocialista építés meggyorsításához A Központi Bizottság beszá­molója és a kongresszusi ok­mányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpoliti­kája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkal­mazott gazdasági mechaniz­musból fakad. Ezután a Központi Bizott­ság 1964 decemberi határoza­tának indítékairól és hatásá­ról szólott. Megállapította, hogy a határozat nagy lendü­letet adott a gazdasági mun­kának, elősegítette az ötéves tervünkben kitűzött feladatok megvalósítását. A Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékeny­ség emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növeke­désében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül ala­kult. A határozatot követően, 1965-ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a fel­halmozódott — az adott he­lyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosí­tottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban le­gyen az értékesíthetőséggel, a fogyasztással, a szükségletek­kel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb fi­gyelmet fordítunk a külke­reskedelmi forgalom egyenle­gének alakulására, a már meg­tett intézkedéseink nyomán pozitív irányú tendencia ala­kult ki. Ennek állandósítása és erősítése továbbra is első­rendű feladatunk­ előkészítését. Mint előző öt­éves tervünkben, továbbra is kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerű­sítése. A kémia a mezőgazda­ság területén is egyre fonto­sabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi mun­kamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv idősza­kában meggyorsítjuk a gép­ipar technikai fejlődését. A korszerű gépipar kialakítását ebben az időszakban elősegíti, hogy a gépipari termelést megalapozó előgyártó — tehát alkatrész-, részegység- és sze­relvénygyártó — ágazatok gyorsabb ütemű fejlesztését és ezen ágazatokban a korszerű tömeggyártási eljárásokat ■ ve­zetjük be. ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. En­nek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban —1 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős mo­torral. A népgazdaság hatékonysá­ga fokozásának elengedhetet­len­­feltétele mezőgazdasági adottságaink teljesebb kihasz­nálása. A mezőgazdasági mun­ka az ötéves terv előirányza­tainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. A kongresszus szónoki emelvényén Fock Jenő (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) NÉPSZAVA Mind szocialista, mind tőkés viszonylatban elősegítjük a további kooperációt Gazdasági életünk fejlődé­sének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruhá­zásokat, melyek az export nö­velésére, az import csökken­tésére hatnak. Gazdaságunk mai fejlettsége mellett a tech­nikai fejlődés meggyorsításá­ra a külkereskedelem növek­vő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést ala­kítottak k­i részben miniszté­riumok, részben vállalatok közti szerződés formájában a Szovjetunióval és L­engyelor­­szággal az autóiparban, több más iparágban a Német De­mokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriá­val, és egyes kérdésekben tő­kés országokkal is. Mind szo­cialista, mind tőkés viszony­latban elő kívánjuk segíteni a további kooperációt. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek más­fél éves munkával kritikai­lag átvizsgálták az egész gaz­dasági mechanizmust, s javas­latot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizott­ságunk a javaslatot megtár­gyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes ki­dolgozására. Azzal a meggyő­ződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocia­lista termelési viszonyok tel­jesebbé tételéhez, a szocialis­ta demokrácia kibontakozta­tásához, hazánk szocialista épí­tésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanács­kozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munka­­nélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek ma­guk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szükség és a na­gyobb nyereségre való törek­vés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. Véle­ményünk szerint a vállalatok­nál valóban sok nélkülözhető dolgozó van, akiket másutt produktívabban lehetne fog­lalkoztatni. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munka­erők céltudatos alkalmazásá­nak lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzé­sével is. Az adott helyen a termelés bővítése után is nél­külözhető munkaerők átcso­portosítását messzemenő hu­manitással, az érdekek lehető legjobb figyelembevételével 1966. december 1

Next