Népszava, 1967. április (95. évfolyam, 77–101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

­ Üdvözlet a tsz-kongresszusnak PARLAMENT sok történelmi eseménynek volt már tanúja. A mai napon valami új, az egész ma­gyar társadalom számára jelentős esemény kez­­•*-* dődik az Országházban. Bár parasztemberek már mindennaposak a Parlamentben, de ilyen összejöve­tel még eddig nem jött létre: szocialista útra tért pa­rasztságunk 518 küldötte kezdi meg ma háromnapos tanácskozását. Számot adnak az új úton elért ered­ményekről, a gyarapodásról, anyagi és szellemi fel­emelkedésükről, és felelősséggel tárgyalnak a gondok, problémák megoldásáról is. Lesz mondanivaló ezen a kongresszuson. A több mint 3000 termelőszövetkezetben bőven van olyan és annyi tapasztalat, amely megmutatja, hogy mit tet­tek eddig jól és milyen általános tennivalók várnak az elkövetkező években a parasztságra. Az elvi kér­dések közül a legfontosabbra a termelőszövetkezetek eddig elért sikere ad igenlő választ: haladni, szocia­lizmust építeni, az egész nép javát szolgálni csak ak­kor lehet sikerrel, ha a falvakban is szocialista nagy­üzemek működnek. Ezt megállapította pártunk IX. kongresszusa, ahol a mai összejövetel gondolata el­indult. A GYAKORLAT PROBLÉMÁI közül csak néhá­nyat ragadunk ki. Az egyik például a vezetés és a szövetkezeti demokrácia erősítése minden nagy­üzemben. A parasztság a munkásosztály irányí­tásával, tanításának felhasználásával számos kivá­lóan képzett vezetőt nevelt már ki saját soraiból, akik az elmúlt évek sikeres gazdasági tevékenységével be­bizonyították, hogy méltóak a közösség bizalmára, ér­tik, milyen követelményeket támasztanak velük szem­ben. A jó vezetőknek a tagsággal is sikerült a meg­felelő emberi és munkakapcsolatot kialakítaniuk és megértetniük, hogy mezőgazdaságunk gyors fejlődé­sének lényeges feltétele a tsz-ek árutermelésének fej­lesztése. A hazai gabonaszükséglet megtermelése, a sikeres zöldségellátás, a tojás és baromfi piacra szál­lítása már szocialista nagyüzemeink nevéhez fűződik. Ez mutatja, hogy alkalmasak nagy tömegű, jó minő­ségű áruk termelésére, képesek a hazai igényeket ki­elégíteni és exportra is termelni. S ha képesek ilyen nagy tömegű árut adni, akkor vállalhatják azt a fel­adatot is, hogy olcsóbban termelnek, s így is segítik a városiak életszínvonalának emelkedését. A jó termelőszövetkezetek eredményei és az ott működő vezetők sikerei a tagság és a vezetés össz­hangjának kialakulása iskola a gyengébb termelőszö­vetkezetek számára is. A gyenge termelőszövetkezetek többségében a gazdasági, természeti adottságok okoz­ták eddig az elmaradást, de helyenként a rossz veze­tés vagy a szövetkezeti demokrácia hiánya okozta — elsősorban a saját kárukat. Szó lesz róluk is, s a gyenge tsz-ek támogatásának arról a módszeréről, amely már az árutermelés kialakulását segíti elő.­­NAPIRENDRE KERÜL egy sor olyan kérdés is, és amely eddig társadalmilag nem volt időszerű.­­ Ebben az évben azonban a szövetkezetek gazdag­­­­sági megerősödése és az állam által nyújtott je­lentős politikai és anyagi támogatás révén már elju­tottunk ahhoz a ponthoz, amikor az eddig időszerűt­lennek tűnő dolgokat is felvethetik és meg is oldhat­ják a termelőszövetkezetekben. Az egyik ilyen körülmény a szövetkezeti földtu­lajdon kialakulása. A földet közösen használják és a közösség javára gyümölcsöztetik. Indokolt tehát, hogy megfelelő ár ellenében fokozatosan a termelő­­szövetkezetek tulajdonába kerüljön. Természetesen a kongresszusnak hangsúlyozottan figyelmeztetnie kell a termelőszövetkezeti tagságot, hogy a szövetkezeti földtulajdon kialakítását az önkéntesség és a méltá­nyosság legmesszebbmenő betartásával valósítsák meg. Ez nem olyan feladat, amelynek rövid idő alatt le kell bonyolódnia. A másik nagyon fontos körülmény az, hogy a jö­vedelmet (és ebben a háztáji nagyságát is értjük) a végzett munka után szabják meg a jövőben a szövet­kezetek. Már a megyei küldöttközgyűléseken is sok szó esett erről, és felmerült az a jogos igény is, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a termelőszö­vetkezeti tag asszonyok esetében is következetesen érvényesíteni kell. A MUNKÁSOSZTÁLY nagy figyelemmel kíséri a­­­ termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának 11 tanácskozásait Mindig felelősséggel állt a pa­­rasztság mellé, most is érdekli, mi történik a fal­vakban, hogyan fogadták meg tanácsait és alkalmaz­ták azt a gazdasági, politikai, társadalmi segítséget, amelyet a munkásosztály mindenkor nyújtott a test­véri osztálynak. Ez a kongresszus lényegében a parasztság beszá­molója is lesz az egész nép előtt a végzett munkáról és arról, miként erősödött társadalmunk alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. A KÉT NAGY DOLGOZÓ OSZTÁLY egymás iránti Is tisztelete és barátsága egyik leg­nagyobb fegy- Li versenyének sikeréről, a termelőszövetkezeti moz­­■*-* galom győzelméről lesz most szó a háromnapos kongresszuson. A szervezett munkásság nevében kívá­nunk sok sikert a kongresszus tanácskozás­ához és az elkövetkező évek munkájához az egész parasztságnak. L Lendvai Vera 1 Ma: TALLÓZÁS LEVELEK KÖZÖTT (­a 4. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek­ A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 95. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1967. ÁPRILIS 20. CSÜTÖRTÖK Ai amerikaiak újabb erőket vonnak össze a vietnam­i demilitarizált övezésben Az amerikai légierő kedden minden eddiginél hevesebb légitámadást in­tézett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság leg­jelentősebb ipari komp­lexuma, a Thai Nguyen-i acélművek ellen — közöl­ték szerdán Saigonban. A gépek 500 és 750 fontos bombákkal támadták az évi 100 000 tonna kapaci­tású kohóművet. Az ame­rikai szóvivő beismerése szerint a támadók erős légelhárításba ütköztek. A keddi akció volt az utóbbi hetekben a tizedik amerikai légitámadás a Hanoitól 50 kilométerre levő Thai Nguyen-i ipar­vidék ellen. Dél-Vietnamban a B- 52-es nehézbombázók Quang Tri tartományban bombázták a szabadság­­harcosok feltételezett ál­lásait. A TASZSZ washingtoni tudósítója az amerikai sajtó jelentései alapján beszámol arról, hogy az amerikai parancsnokság megkezdte erőinek töme­ges átdobását a Dél-Viet­­namot Észak-Vietnamtól elválasztó demilitarizált övezetbe. Jelenleg már öt­ezernél több amerikai ka­tona tartózkodik ebben a térségben és a csapat­­összevonások üteme a ■New York Times értesü­lése szerint a jövőben még gyorsabb lesz. E csa­patok élére az Egyesült Államok egyik legismer­tebb tábornokát fogják kinevezni. Az amerikai propagan­da e csapatösszevonásokat úgy igyekszik beállítani, hogy azok célja Dél- Vietnam »elszigetelése« Északtól. Ugyanakkor azonban számos sajtóér­tesülés szerint a Penta­gon nagyszabású hadmű­veletet készít elő ebben a térségben. Ez arra mu­tat — hangoztatja a TASZSZ-tudósítás —, hogy az Egyesült Álla­mok újabb veszélyes há­borús cselekményekre ké­szül Vietnamban. Washingtonban kedden sajtóértekezletet tartottak a vietnami háború elleni tüntetéseket szervező »ta­vaszi mozgósítás« mozga­lom vezetői és bejelen­tették: május 17-re talál­kozót kértek Johnson el­nöktől. Jam­es Bevel, a moz­galom egyik vezetője kö­zölte, hogy a Johnsonnal való találkozó után dön­tenek a további megmoz­dulásokkal kapcsolatban. A hét végi New York-i tüntetésen — fűzte hoz­zá — 400 000 ember vett részt. Mai Van Bo, a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság párizsi főmegbízott­ja, a kanadai televízió­nak adott nyilatkozatá­ban visszautasította azt a Johnson amerikai elnök által támasztott követe­lést, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság valamiféle »viszon­zást« adjon az Egyesült Államoknak, azaz szün­tesse meg a »Délre való beszivárgást«, cserébe az Észak elleni amerikai bombázások megszünteté­séért. Nem adunk jutal­mat az agresszornak, nem fizetünk sarcot — jelen­tette ki Mai Van Bo. Az Egyesült Államok szeret­né, ha abbahagynák déli honfitársaink támogatá­sát, hogy a több, mint 400 000 emberből álló amerikai­ expedíciós had­sereg szabad kezet kap­jon Dél-Vietnamban? Dél-Vietnam Vietnam­hoz tartozik — mondot­ta Mai Van Bo —, teljes egészében a vietnami né­pé, nem az 52. állama az Egyesült Államoknak, ha­nem Vietnam fele. Ki merészelné ennek az el­lenkezőjét állítani? Az igazság az, hogy az ame­rikai kormány provokálta a háborút Vietnamban, Washingtonnak kell ab­bahagyni az agressziót. Ez az egyedüli út, amely a béke helyreállításához vezethet Vietnamban — mondotta a VDK párizsi főmegbízottja. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán fogadta Nguyen Tho Tient, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetét és megbeszélést folytatott vele. Szerdán Moszkvába ér­kezett a Vietnami Dolgo­zók Általános Szövetsé­gének küldöttsége, amely tanulmányozza a szovjet vállalatok munkásvédel­mi intézkedéseit. A kül­döttség részt vesz majd a moszkvai május 1-jei ünnepségeken. Megkezdődött az M 7-s főútvonal szélesítése. A munkálatokat a nyári fő­szezonra befejezik (Jentetics László felvételei Az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat mádi üzemében a nemrég üzembe helyezett új ben­­tonit őrlőmű mellett, 54 millió forintos költséggel, a rideg ásványok őrlésére új őrlőművet építenek. (MTI Fotó : Mező Sándor felvétele) Ma kezdődik a termelőszövetkezetek első kongresszusa Ülést tartott az Országos Termelőszövetkezeti Tanács Ma, csütörtökön az Or­szágház kongresszusi ter­mében megkezdődik a ter­melőszövetkezetek I. or­szágos kongresszusa, ame­lyen 518 küldött és 200 meghívott vendég vesz részt A háromnapos kong­resszus megnyitása előtti napon, szerdán dr. Di­­mény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi mi­niszter elnökletével ülést tartott az Országos Ter­melősszövetkezeti Tanács. Az ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, összegezte az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nács kétéves tevékenysé­gének főbb eredményeit, majd köszönetet mondott a tanács tagjainak mun­kájukért. Dr. K. Nagy Sándor, a kongresszus előkészítő bi­zottságának titkára be­számolt a termelőszövet­kezeti küldöttközgyűlések tapasztalatairól és a ter­melőszövetkezetek 1966. évi országos termelési ver­senyének eredményeiről. Az Országos Termelő­szövetkezeti Tanács java­solja a termelőszövetke­zeteknek, hogy tevéke­nyen vegyenek részt az iparban kezdeményezett jubileumi munkaverseny­ben, s a termelési ered­mények fokozása érdeké­ben tegyenek versenyfel­ajánlásokat. Végül a ta­nács felkérte a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztert, hogy a ter­melőszövetkezetek 1966. évi országos termelési versenyében legjobb ered­ményt elért közös gazda­ságokat kitüntetésre ter­jessze fel a kormányhoz. (MTI K kitüntetések a kongresszus alkalmából A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a termelőszö­vetkezetek I. országos kongresszusa alkalmából kitüntetéseket adományo­zott a termelőszövetkezeti mozgalom arra legérde­mesebb dolgozóinak. A kitüntetéseket szerda délután a Parlament ku­polacsarnokában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. A kitünte­tésnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Nyers Rezső, a Központi Bizott­ság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Politikai Bizott­ság tagjai, Dobi István, Er­dei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, és Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Losonczi Pál köszöntötte a kitüntetetteket, akikben az ország — mint mondotta — a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének ki­váló harcosait és munká­sait tiszteli. Ezután a ter­melőszövetkezeti mozga­lom néhány kérdését ele­mezte. — Amikor termelőszö­vetkezetek alakítására ösz­tönöztük a parasztságot, azt mondottuk, hogy érde­mes az új utat választani, mert a szocialista mező­­gazdasági nagyüzemekben többet terem a föld, na­gyobb hasznot hajtanak az állatok, könnyebb lesz a parasztság munkája, anya­giakban és kultúrában gazdagabb lesz az élete.­­ Valamennyien tanúsíthat­juk, hogy ez a döntő for­dulat bekövetkezett. Bár a szövetkezeti gazdálkodás­nak sok lehetősége még kihasználatlan, a magyar falu mai képe, a gazdálko­dás színvonala, a paraszt­­emberek életének alaku­lása vitathatatlanul a szo­cialista rrtezőgaz­da­ság ja­vára döntötte el a törté­nelmi kérdést."­­ Évről évre közelebb szeretnénk jutni ahhoz a célhoz, hogy minden kü­lönbség megszűnjék a vá­ros és a falu, a munkások és parasztok életszínvonala és életmódja között. Ezt akkor tudjuk sikeresen megvalósítani, ha a terme­lőszövetkezeti parasztság hozzáértő, szorgalmas és fegyelmezett munkával megteremti mindezeknek az alapját. Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági életünkben végbe­menő változások megkövetelik, hogy jobb feltételeket te­remtsünk a szövetkezeti gazdálkodás további ki­bontakozásához. A párt ál­tal kezdeményezett gazda­sági reformok a mezőgaz­daság, a szövetkezetek, a dolgozó parasztok számára is megteremtik ezeket a tágabb lehetőségeket. Fo­kozni kell a szövetkezetek gazdasági önállóságát, bel­ső életének demokratiz­musát — s ehhez jelent fontos lépést a csütörtökön kezdődő kongresszus. — A kongresszusnak dönte­nie kell majd a szövetke­zetek gazdálkodásával és működésével kapcsolatos fontos kérdésekben, mint például az új szövetkezeti törvény és a termelőszö­vetkezeti földtulajdon megteremtése. A kongresz­­szus történelmi jelentősé­gű lesz a magyar paraszt­ság életében, de rendkívül fontos az egész nép, az egész ország számára. Ezután az Elnöki Tanács elnöke átadta a kitünteté­seket. A munkaérdemrend arany fokozatát a követ­kezők kapták: Berki Zoltán, a kissze­keres­ Előre Tsz. elnöke; Bogos Domonkos, a bony­hádi Vörösmarty Tsz. nyugdíjasa, a tsz párttit­kára; Ferenczi Jánosné, a dunaföldvári Virágzó Tsz brigádvezetője; Gönczi István, az orosházi Dózsa Tsz elnöke; Horodzák­ lst­ván, a cibakházi Vörös Csillag Tsz elnöke; Józsa István, a mohácsi Új Ba­rázda Tsz elnöke; Kapás József, a drégelypalánki Szondi György Tsz elnöke; Kovács Alajos, a budapes­ti XII. kerületi Rozmaring Tsz elnöke; Mészáros Lász­ló, a kisigmándi Harcos Tsz elnöke; Molnár Lajos, a szentesi Május 1. Tsz el­nöke; Nagy Sándor, a ne­mesvámosi Petőfi Tsz el­nöke; Nemes István, az enyingi Vörös Hajnal Tsz elnöke; Polonk­ai Lajos, a maklári Lenin Tsz elnöke; id. Sajti Ferenc, a sarkadi Lenin Tsz takarmányosa; id. Szabó István, a túrke­­vei Vörös Csillag Tsz nyugdíjasa; Szíjártó János, a göllei Béke Tsz elnöke; Szűcs Béla, a kiskunlachá­­zi Petőfi Tsz elnöke; Tóth V. Imre, a hartai Béke Tsz elnöke; Tóth Sándor, a püspökladányi Zöldmező Tsz elnöke. Ötvenen a munkaérdem­rend ezüst, nyolcvanöten pedig a bronz fokozatát kapták. Ezután a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa foga­dást adott a kitüntetettek tiszteletére. (MTI) Czinege Lajos látogatása a Szovjetunióban Czinege Lajos vezérez­redes, a Magyar Népköz­­társaság honvédelmi mi­nisztere A. A. Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszteré­nek meghívására április 17-től 19-ig nem hivata­los baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A két miniszter baráti légkör­ben kölcsönös érdekű kérdésekről folytatott megbeszélést Czinege La­jos vezérezredes szerdán visszaérkezett Budapest­re

Next