Népszava, 1967. július (95. évfolyam, 153–178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
Befejezte munkáját az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének V. és a Postások Szakszervezetének VIli. kongresszusa Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének V. kongresszusa péntek reggel folytatta munkáját. A vita további A vitában felszólalt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. Üdvözölte a tanácskozás részvevőit, majd méltatva az V. kongresszus jelentőségét, részletesen foglalkozott a gazdaságirányítás új rendszerének egészségügyi vonatkozásaival. Felhívta a figyelmet, hogy az új gazdasági mechanizmus hatást gyakorol az egészségügyi ellátás különböző intézményeire is. Ez a körülmény fokozott felelősséget hárít az irányító szervekre, különösen az egészségügyi ellátást mintegy kétharmadrészben irányító tanácsokra. Jelentős szerep jut ebben a megyei főorvosoknak, a megyei szakszervezeti szerveknek, hiszen munkájuk az új körülmények között az eddirészvevői, kapcsolódva a beszámolóhoz, hasznos észrevételekkel egészítették ki az elhangzottakat mitől eltérő stílust, módszert kíván. Aláhúzta, hogy a minisztérium kialakítja a fejlesztést leghatékonyabban biztosító költségvetési normákat, a beruházások, az anyagi lehetőségek felhasználásában azonban a tanácsok az eddiginél jóval több lehetőséget nyernek. A szakszervezeti szervek dolga, hogy a megnövekedett jogok, lehetőségek birtokában közreműködjenek a fejlődés meggyorsításában. Beszéde további részében elismeréssel szólt az elhangzott felszólalásokban megnyilvánuló felelősségérzetről és rámutatott, hogy ugyanennek a felelősségérzetnek kell megnyilvánulnia a szóvá tett problémák megoldási feltételeinek keresésében is, megbirkózni e káros — a becsületes többségre is rossz fényt vető — gyakorlattal. Végül aláhúzta, hogy a Szaktanács ismeri az egészségügy bérproblémáit, megoldásukat — ahogy mód nyílik rá — támogatja. A vitában felszólalt még dr. Kádár Tibor OTKI, Sári Ferencné Somogy megye, dr. Zoltán Imre Budapesti Orvostudományi Egyetem, dr. Élő György Fővárosi Gyógyszertári Vállalat, dr. Kincses József Baranya megye, dr. Futár Raimund Tolna megye, Szabó Lajosné Veszprém megye, dr. Petri Gábor Szegedi Orvostudományi Egyetem, dr. Merényi Sándor Nógrád megye. Emellett 33 küldött kért még szót, akik észrevételeiket írásban juttatják el a központi vezetőséghez. A vitában elhangzottakat dr. Darabos Pál főtitkár foglalta össze. Ezután a szakszervezeti munkában kiváló eredményt felmutató tisztségviselők között 13.Szakszervezeti munkáért« kitüntetést és 11 »Weil Emil-emlékplakettet« osztottak szét. A választás A kongresszus szolidaritási táviratban tiltakozott a vietnami és a közel-keleti agresszió, valamint a görögországi események ellen. A kongresszus által megválasztott 83 tagú központi vezetőség megválasztotta a szakszervezet vezetőit, elnök dr. Babics Antal akadémikus, elnökhelyettes Meskó Károly és dr. Végh Antal dékán, főtitkár dr. Darabos Pál, titkár dr. Gazdag Imre és Sárfi Rózsi, a számvizsgáló bizottság elnöke dr. Mihálcsik Lajos lett adósairól, a munkaidőcsökkentés és a nehéz fizikai munka könnyítésének igényéről. Mindezeken túl részletesen foglalkoztak a postán dolgozó nők helyzetével, a postás nyugdíjasokkal is. Elemezték a postai újítómozgalom alakulását, eredményeit, megemlítve közöttük az újítások elbírálásával kapcsolatos problémákat. Többen foglalkoztak a szakszervezet nevelő- és tudatformáló munkájával és javaslatokat tettek hatékonyabbá tételére. A szakszervezet és a gazdasági vezetés munkamódszereivel kapcsolatban elmondották, hogy a fejlődés megköveteli, hogy azokat a módszereket, melyek nem megfelelőek, bürokratikusak, a jövőben mellőzzük és elhagyjuk. A siker érdekében a felülről várás helyett az öntevékenység, az önállóság és a felelősség vállalása kell hogy előtérbe kerüljön. Dr. Szabó Zoltán hozzászólása László felszólalása Gál László, a Szaktanács titkára a Szaktanács nevében üdvözölte a kongresszus részvevőit, majd a magyar szakszervezetek közelmúltban lezajlott XXI. kongresszusának határozatára utalva, hangsúlyozta az egészségügy fejlesztésének jelentőségét. A szakszervezeti mozgalom, beleértve az egészségügyi szakszervezetet is, azonos álláspontot képvisel az egészségügyi dolgozók munkafeltételeinek javítását illetően. A szakszervezetek álláspontjukat a tagság véleményére alapozzák. A különböző felmérések, vizsgálatok szerint az orvosok, egészségügyi dolgozók hivatásuk magaslatán állva, humánusan, áldozatkészen dolgoznak, amiért köszönet illeti őket. Az észrevételek egy része azonban elégedetlenséget is kifejez, nemcsak a zsúfoltság, az ágyhiány stb., hanem olyasmi miatt is, ami beruházás nélkül is megváltoztatható. A Szaktanács titkára a szervezett dolgozók nevében kérte a kongresszust: működjenek közre a helyenként megnyilvánuló közömbösség, ridegség, anyagiasság ellen. Elítélte azt a magatartást, amely a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjast és az aktív keresőt válogatás nélkül anyagiakban kifejezett hálára készteti. A jövedelemnek effajta helytelen elosztása egyébként az egészségügyi dolgozók között is feszültséget okoz. A szakszervezeti szervek feladata, hogy az intézetekben helyben igyekezzenek Kati 27 éves, 1957 óta dolgozik a gyárban. Az életéről így beszél: — Az egész életem ide tartozik, itt nőttem fel, itt lettem felnőtt, dolgozó ember. Mindig szépen kerestem, azt mondják, jó szövő vagyok. Talán, hogy pontos legyek, az átlagosnál jobb, de még nem kiváló. Szeretem a munkámat, mert nagyszerű dolog színes kelméket szőni, alkotni. A munka teljesen leköti a figyelmemet. Igaz, magam látnám kárát a figyelmetlenségnek, mert négy gépen úgy dolgozni, hogy mindegyiken más mintát és más színeket szőjünk, bizony nagy figyelmet kíván. Figyelni, hol akad Azt mondják, hogy a jacquardszövők munkája, élete más, mint a gyapjú, vagy a vászonszövőké. Ezért kerestem fel a Hungária Jacquard-gyárban Csontos Katit. Úgy vezet be a szövődébe, mintha a lakásába invitálna. Mondja is büszkén, hogy neonfény és parkett van náluk. Valóban, a csodálatosan szép alkalmi ruhákra való selymeket, nyakkendőnek való anyagokat fellakkozott parkettás, vakító fényes szövődében, »illendő« meg a gép. Ha leáll, azonnal szálat kell keresni. A színeket árnyalatnyi pontossággal kell megkülönböztetni. Van például két rózsaszín. Közben szinte egyforma, de ha beleszövöm az anyagba, összekeverem őket, már selejtet gyártottam. Amikor ide került, egy szövőnő mellett tanult három hónapig, aztán Hogyan osztja be a jövedelmét? Albérletben lakik, havi 200 forintért, amióta feljött Fegyvernekről. Olyan családhoz került, ahol családtagként kezelik. Főzhet, moshat Ritka al, környezetben szövik. A zaj itt is nagy, de por nincs. Kati négy gépen dolgozik. Minden, gépéről lekerülő terméket meg kell nézni, ezt nem engedi el, erre az egyre rátarti. Már többször is vett saját maga szőtte selymet, sok bérlet A gyárban lány irigyli is. Ebben a gyárban, mint az egész textiliparban, igen sok a fiatal lány. Szabolcsból, Békésből éveken át áramlottak fel a lányok. A textiliparban szakmásító tanfolyamon vett részt és úgy vált szakmunkássá. 1600 forinton alul ritkán keres, most ezekben a hónapokban kétezren felül. Csontos Katiról azt mondják a gyárban, hogy rendkívül aktív társadalmi életet él. Pártbizalomú, brigádvezető, rendszeres könyvtári tag, olvasóankétokra jár, és ami egy lánynál igazán ritka: nagy futballdrukker. Nincs olyan Honvédmérkőzés Kispesten, amelyről hiányozna. Moziba sűrűn jár. A télen ötször-hatszor színházban is volt, ebből kétszer operában. Most a marxista- leninista középiskola vizsgáira készül, a tételeket már kidolgozta, reméli, sikerül a nagy nekifutás, munkaerőre szükség volt mindig, de a lányszállá- sokkal s©m tudták követni a felvételeket. Az ipar szociális ellátottsága — a szállások beleértve — 60 —70 százalékos. A lányok 400—500 forint albérletet fizetnek. S ha egy fiatal szövőnő ilyen albérlet mellett még öltözködni is akar, a legtöbbször az ennivalón takarítja meg a ruháravalót. A szakszervezet véleménye szerint a szálláshiány is hozzájárul, hogy a szövőszakmában nincs elég utánpótlás — a lehetőségeknek csupán háromnegyed részét töltik be — és meglehetősen nagy az iparágban a fluktuáció: 25—30 százalék. A lányok egy ideig vállalják az albérletet, később sokan lemondanak a már kitanult szakmáról. Férjhez mennek, vagy vissza,térnek falujukba. Csontos Kati szerencsés helyet talált, szeret ott lakni, de mégis a saját fészkére gyűjt már, hiszen menyasszony. Vőlegénye középiskolai tor Hát. — Amikor délelőttös vagyok, bent eszem a gyárban, ha éjszakás, akkor magam főzök. Most, hogy jönnek a zöldfélék, olcsóbb lesz a koszt is, kevesebből kijövök. Nyolc-kilencszáz fő— A gyárban van egy KISZ lakásépítő akció. Oda iratkoztam be én is. Ez tulajdonképpen a kerületi KISZ-bizottság akciója, amelyet a gyár igazgatója is támogat. Én másfélszobás lakásra jelentkeztem. A többiek már dolgoztak egy vasárnap túlórában és annak a keresetét befizették az építkezésre. A kelengyéjét, az évek során már összegyűjtötte, ami egy lánynak szükséges, úgy érzi, már a szekrényben vár. Tavaly a szabadságát a Balatonnál töltötte, az idén úgy döntöttek, hogy strandra járnak és a lehető legkevesebb kiadással jusszak hiatot költők egyébként élelmezésre havonta és hogy mennyi a személyes kiadásom, az attól is függ, hogy havonta kétszer, vagy háromszor megyek a fodrászhoz, ha színházba megyünk. A KST-be havonta száz forintot teszek, s ezenkívül, ha nem vásárolok cipőt, vagy kéthárom fizetés megtakarításából ruhát, akkor a lakásra teszek félre. Erre gyűjtök, majd meg a nyarak kell a pénz a lakásra és a bútorokra. Csontos Kati azzal kezdte a beszélgetést, hogy az ő egész élete, felnőtté válása itt, a gyárban zajlott le. Igaza van. De valamit észre lehet venni, amiről ő nem beszél. A közösség nevelte, itt tanulta meg, hogy szorgalmas emberként hogyan állhatja meg a helyét a gyárban és az életben. Itt vált rendkívül megbízható, kiegyensúlyozott emberré, mindenki által tisztelt szövőnővé. Lendvai Vera így élnek a szövőnők A lány, akit a gyár nevelt ,Az egész életem ide tartozik" Ritka albérlet Esküvő előtt A postáskongresszus második napja A Postások Szakszervezetének VIII. kongresszusa második napján a központi vezetőség beszámolója, a számvizsgáló bizottság jelentése és a határozati javaslat feletti vitát folytatták. Szóba kerültek ezen a napon is mindazok, a postásokat érintő, fontos kérdések, amelyekkel a tanácskozás első napján is foglalkoztak. Tárgyaltak a munkakörülményekről, a szociális és egészségügyi helyzetről, a bérezés kér- Horn Dezső felszólalása Horn Dezső, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettese felszólalásának első részében értékelte a postai szolgáltatások, valamint a posta fejlődését. Ezen belül foglalkozott a postások élet- és munkakörülményeinek javulásával is. Ezután a posta távlati fejlesztéséről szólt. Ismertette a posta műszaki, szervezési koncepcióit, beszélt az új postai beruházásokról. Majd részletesen foglalkozott a postának az új gazdaságirányítási rendszerben elfoglalandó helyétől, a bérezés, az anyagi ösztönzés formáival, valamint a megnövekedett gazdasági és szakszervezeti önállóság várható főbb kérdéseivel. Kiemelte, hogy a felsőbb szervek a törvényekben előírtakat központilag fogják továbbra is ellenőrizni, de azon belül maximális szabadságot kell kapnia mindenkinek, saját munkaterületén. Szólott a küldöttek által a kongresszuson szóvá tett munkaügyi, szociális és egészségügyi kérdésekről is, megállapítva, hogy a felvetések jogosak. Ezek közül néhány kérdéssel kapcsolatban már döntésekről is beszámolt. Bejelentette, hogy július 1-től felemelik a kishivatalok takarítási átalányát és a legrövidebb időn belül megoldják a mozgópostátok igényelt éjjeli pótlékát is. A továbbiakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a szakszervezet központi vezetőségével megtárgyalva, megvizsgálják a kérdéseket, hogy azokból mit hogyan lehet megvalósítani. A második nap vitájában felszólaltak: Hegedűs Istvánné, a postásszakszervezet szervezési és káderosztálya helyettes vezetője, Szekeres Sándor nyugdíjas (Budapest), Haraszti Pál (Rádió és Televízió műszaki igazgatóság), Kiss Ernő (Miskolc), Pataki Gizella (Budapesti Távbeszélő Igazgatóság), Kovács József (Budapesti Postaigazgatóság), Kiss György (Szeged). A kongresszuson Somoskői Gábor, a Szaktanács titkáraa szakszervezeti munkáért a kitüntetést adta át 22 szakszervezeti tisztségviselőnek. A választás Dr. Zsuffa Szabolcs, a szakszervezet mb. főtitkára válaszolt a vitában felvetett kérdésekre, majd a kongresszus megválasztotta a 65 tagú központi vezetőséget és a 7 tagú számvizsgáló bizottságot. A központi vezetőség alakuló ülésén megválasztották a 15 tagú elnökséget, valamint a szakszervezet vezető tisztségviselőit. A postásszakszervezet elnökévé dr. Zsuffa Szabolcsot, alelnökévé Kóczián Andrást, főtitkárává Besenyői Miklóst, titkárrá Biró-Bódis Józsefet és Fatalin Jánost, a számvizsgáló bizottság elnökévé Bayer Zoltánt választották. A KISZ VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) tanság, hogy nemrégiben még akadt olyan gazdasági vezető, — igaz, azóta már csökkent a számuk —, aki így fogadta a KISZ-fiatalok védnökségi javaslatát: »Vállaljanak maguk csak védnökséget az elhagyott nők felett«... Szabolcs megye fiataljainak megnövekedett gazdasági feladatairól Károly László fehérgyarmati járási titkár, a Kőbányai Porcelángyár kimagasló termelési eredményt elért fiataljainak munkájáról Ingics Jánosné beszél — azután a szó egy névtelen küldötté, a haladó görög fiatalok Lambrakisz Ifjúsági Szövetsége illegalitásban jelen levő küldöttéé, aki a katonai junta terrorjáról, a görög nép növekvő és remélhetőleg egyre szervezettebb formákat találó ellenállásáról beszél, ezzel a kifejező jelszóval: »Abban az országban, amelyben a demokrácia született, meghalnak a zsarnokok. Kim Csang Szuk a KNDK kommunista fiatalságának üdvözletét tolmácsolva hívott fel elszánt, hatékony, egységes harcra az imperialista agresszorok ellen. Vörös selyemzászlón Szuhe Bator arcképét adta át ajándékul. Eulogio Rodriguez, a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség delegátusa a földgömb egy másik távoli pontjáról hozott üzenetet, tolmácsolja a forradalom ügyével, az antiimperialista harccal mindenkor szolidáris kubai fiatalok üdvözletét. Jerzy Grzybczak a lengyel ifjúsági szervezetek nevében szól: a két nép testvériségének, barátságainak régi hagyományairól és új szocialista tartalmáról, ifjúsági szervezeteink baráti egységéről és együttműködéséről. A mongol fiatalok üdvözletét — és baráti ajándékát — Nacagdorzs hozta el, az angol ifjúkommunisták üdvözletét George Bridges, szenvedélyes hangon ítéli el az angol kormány politikáját, amely évtizedek óta a közel-keleti népek egymásra uszításával védi az olajmonopóliumok érdekeit. Időközben megszavazzák, hogy a hozzászólások elhúzódása miatt az eredetileg fél 8-ra tervezett helyett 8-ig tartson a kongresszus ülése. Az elnöklő Mojzes Jánosné stílszerűen három másodperc időt ad a kérdés eldöntésére. Nevetnek és helyeselnek: az igen komoly tárgysorozat, a világméretű problémák tárgyalása közben is fiatalok kongresszusa ez. Egymás után kap szót a két Németország. Előbb Frank Bochow adja át a Szabad Német Ifjúság köszöntését, kedves figyelemként magyar nyelven szólítja meg a tanácskozást. Azután az elnök olvassa fel az illegális Német Kommunista Párt ifjúsági szekciójának képviselője által Budapestre juttatott üzenetet a magyar fiatalokhoz, amely hangoztatja, hogy a német kommunisták, és soraikban az ifjúkommunisták azért küzdenek, hogy megóvják hazájuk fiatalságát az újabb háborús pusztulástól. Az üzenet aláírója: Max Reimann. Barta István, országgyűlésünk legfiatalabb képviselője itt üzemel, a Hajdúsági Iparműveket képviseli, a gyári fiatalság helytállásáról szól. Őt Sebestyén János követi Hevesből, azután kap szót Sips Sándor határőr tizedes Vas megyéből. A péntek délutáni ülés záró szakasza ismét a külföldi testvérszervezeteké. Walter Rudert a nyugatberlini Szabad Német Ifjúság, Michele Figarelli, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának tagja, Ion Popescu, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség KB- titkára, majd a spanyol ifjúság képviselője, utána Philippe Maillard Svájcból, és végül Fausto Sabatucci, a Proletár EgységOlasz Szocialista Pártja Ifjúsági Szervezetének képviselője adja át a határokon túlról érkezett üdvözleteket A kongresszus ma folytatja munkáját (K.L) Újfajta kályha és gázrezsó készül a Zománcipari Műveknél A salgótarjáni gyárban új szobakályha-család prototípusát fejlesztették ki. Az egy, egy és negyed, valamint másfél négyzetméter fűtőfelületű, vegyes fűtésű kályhákban még a kisebb fűtőértékű háztartási szén is 76,6 százalékban ég ek Füstgázelszívó-rendszere szagtalan fűtést biztosít A középső méret már ez év negyedik negyedében forgalomba kerül. Új gyártmánya mindössze öt kiló súlyú modern gázrezsó, amely valamennyi gázfajtára egyaránt használható. Kis propán-bután palackkal akár gépkocsiban, akár víkendházban lehet vele főzni. Egyszerűségére jellemző, hogy nem kell hozzá égőfej, mert szeleppel közvetlenül az öszszekötő csőből égeti a gázt. A kecskeméti kádgyárban felszerelt angol automata gépsor a napokban kezdte meg próbaüzemét A fehér, zöld, kék, sárga és rózsaszín zománcozott fürdőkádakból egy év alatt közel 200 ezer fürdőkád készül majd a szalagon, így tehát újabb iparcikk kerül le a hiánycikklistáról. (sz. gy.) A Zománcipari Művek eddig idegen vállalatoktól szerezte be a műanyaggombokat, füleket nyeleket az edényekhez. Most új üzemet létesítettek a bonyhádi gyáregységben, ahol olcsóbban és gyorsabban állítják elő ezeket az alkatrészeket NÉPSZAVA A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMAI 224—819* 1967.jájus 1 .