Népszava, 1967. augusztus (95. évfolyam, 179–205. szám)

1967-08-29 / 203. szám

Nem vagyunk polihisztorok, de» Ajánlások kongresszusi állásfoglaláshoz — Óva intjük szakszervezetünk elnökségét attól, hogy minden kérdéssel egyaránt foglalkozzék, hogy nagyot markoljon, mert félő, hogy keveset fog. — Miért? — Mert nincs hozzá ereje. És vannak dolgok, amelyek speciálisan a gazdasági és műszaki vezetők hatáskörébe tartoznak. — Éppen mi, szakszervezeti funkcionáriusok akarjuk korlátozni a szakszervezet jogait? — Szó sincs róla. Csupán azt mondjuk, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalati igazgatók és a szakszervezeti bizottságok önállóságának, hatáskörének növekedése nagyon csábítóan kínálja a lehetőségeket arra, hogy a szakszervezet véleményt nyilvánítson, beleszóljon például a fejlesztés célkitűzéseibe, a tervezett műszaki-gazdasági intézkedésekbe, a beruházások, a felújítások, az anyaggazdálkodás menetébe stb. Mind olyan dolgok ezek, amelyek a jövőben sokkal inkább, mint eddig, a gazdasági és műszaki vezetők feladatait kell képezzék. Márpedig a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a XX. kongresszus elé terjesztendő határozattervezetben ezeket konkrétan megfogalmazta. A beleszólásnak feltételei vannak Az asztal körül az Országos Gumiipari Vállalat Cordatic gyáregységének szakszervezeti funkcionárusai ülnek és hevesen vitatkoznak a szakszervezet közelgő XX. kongresszusa elé terjesztendő határozattervezet felett — Miért ne szólhatna bele, miért ne nyilváníthatna véleményt a szakszervezet ezekben a kérdésekben? — mond ellent az szb egyik tagja. — Mert a beleszólási véleménynyilvánítási joggal való élésnek komoly feltételei vannak. — Milyenek? — Először is: a gyár fejlesztését, a kapacitás kihasználását, a műszaki fejlesztést, a beruházásokat és a felújításokat, az anyaggazdálkodást olyan emberek tervezik, intézik az üzemekben, akik ezeknek a specialistái. Évekig tanultak az egyetemen, egy-két évtizede végzik a gyakorlatban ezt a munkát, egy-egy tervezett intézkedést hónapokig készítenek elő, s akik erkölcsileg és anyagilag is érdekeltek és felelősek is azért, hogy a legjobbat tegyék. Ezekkel a többékevésbé jól felkészült gazdasági és műszaki vezetőkkel a szakszervezet aligha versenyezhet, de nem is feladata, hogy versenyezzen. A szakszervezeti funkcionáriusok nem polihisztorok, hogy mindenhez értsenek. — A másik: a szakszervezetnek megvannak a sajátos feladatai, amelyeket, ha jól el akarnak végezni, leköti minden idejüket. Ilyen például a kitűzött termelési feladatok megoldásának segítése, a jobb minőségű, gazdaságosabb munkára való ösztönzés, a munka szerinti elosztás elve alapján a helyes bérformák és bérarányok, a premizálás, a jutalmazás rendszerének kialakítása, a béren kívüli juttatások szabályozása, a munkakörülmények javítása, korszerűsítése, a munkaidő mértékének és a vállalat munkarendjének meghatározása, a társadalombiztosítás, a nyugdíjelőkészítés, a tömegsport, a kulturális, politikai tömegnevelő munka javítása stb. Az utóbb felsoroltaknak is vannak részei, amelyeket a szakszervezetnek nem elvégezni, hanem megkövetelni, elvégeztetni kell. Sőt, az ilyen természetű követelményeknek is megvannak a maga korlátai. A szakszervezeti bizottságra kellene bízni . Itt van például a munkakörülmények javításának gondja, amely nagyon is élő, húsba vágó. Vulkanizáló gépeink elavultak, balesetveszélyesek, a csarnokok hőmérséklete pedig majdhogy elviselhetetlen. Leállíthatnánk ezeket a gépeket, bezárhatnánk a vulkanizáló egységet, de akkor naponta egymillió forint értékű termék gyártásáról kellene lemondani. Ezt nem tehetjük. Egy-két évig még várni kell, amíg 350 millió forint költséggel rekonstruálják ezt az egységet. — Viszont tény, hogy a munkások helyzete a rekonstrukció befejezéséig rossz marad. A szakszervezet mégsem nézheti ezt tétlenül. — Ez igaz. Ezért helyes a szakszervezet XX. kongresszusa elé terjesztendő határozattervezetnek az a része, amely előírja, hogy ilyen helyeken bérben pótlékaiul kell a munkásokat. Nem helyes viszont, hogy konkrétan előírni szándékozik:attól az időtől fogva, amikor a munkahely hőmérséklete tartósan 35—10 Celsius fok között van, a dolgozóknak melegségi pótlék címen alapbérük 5 százalékát, 40 Celsius fok feletti hőmérséklet esetén pedig alapbérük 10 százalékát kell folyósítani. Elegendő, ha a kongreszszus a pótlékolás tendenciáját határozza meg. A melegségi, az éjjeli és egyéb pótlékok mértékének megállapítását a szakszervezeti bizottságokra kell bízni, amit kollektív szerződésben rögzítenének. — Ha mi, szakszervezeti funkcionáriusok is korlátozni akarjuk a szakszervezet hatáskörét, akkor hogyan kell értelmezni az üzemi demokrácia fejlesztését? Mi ugyanis az üzemi demokrácia fogalomkörébe tartozónak véljük azt is, hogy minden kérdésben — termelési és fejlesztési feladatok meghatározásában is — hasznosítsák, vegyék figyelembe a dolgozók tapasztalatait. Joguk van a dolgozóknak észrevételeket tenni, hiszen tevékenységükkel jelentős mértékben befolyásolják, hogyan alakul a vállalati nyereség. Ahhoz viszont, hogy a dolgozók javasolni tudjanak, ismerniük kell a távolabbi célokat is, tehát informálni kell őket. Nem ellentétes az üzemi demokráciával . Nem a szakszervezet hatáskörének korlátozásáról, hanem a feladatok elhatárolásáról van szó. A szakszervezetnek természetesen ösztönöznie kell a gazdasági vezetőket arra, hogy minden lényeges kérdésről informálják a dolgozókat. Annak megítélése azonban, hogy az elhangzott javaslatok hasznosíthatók-e, a vállalatvezetők feladata kell legyen. Viszont éppen azért, mert a dolgozók jelentősen befolyásolják a vállalat nyereségét, következésképpen jövedelmük alakulását is, a szakszervezetnek is szorgalmaznia kell a munka folytonosságának megteremtését, a munkák jobb megszervezését. Néhány gondolatot adtunk közre a vitából, amely a napokban több vegyipari üzemben lehetőséget ad a véleménycserékre. A vegyészszakszervezet elnöksége figyelemmel kíséri a kialakult álláspontokat, s a XX. kongresszus elé terjesztendő határozattervezet elkészítésekor minden bizonnyal figyelembe is veszi azokat. Zsidai Pál — Viski doktor panasza nem tartozik a nyilvánosság elé ... Jól dolgozott, sok ötlettel, sok kezdeményezéssel... De a magatartása... Összetűzött a főorvosokkal és ha sokszor igaza is volt, nem lehet fejjel rohanni a falnak ... Kicsit diplomatikusabban kellett volna viselkednie ... Hogy befogadja a főorvosi kar ... Ez a vélemény szinte Ez a fal lenne a főorvosi kar? De hát a főorvosi kar nem valamiféle osztályszervezet, amely kedve szerint szövetkezhet, kirekeszthet vagy befogadhat bárkit. — Vásárhelyen igen — hangzik az ellenvetés. — És jaj annak a »plebejusnak«, illetve másodorvosnak, aki nem kapitulál. Dr. Viski nem kapitulált. Dicséretére legyen mondva akkor is, ha lépései nem minden esetben helyeselhetőek és ha magatartásában valóban akadnak hibák. Hiba nélküli embert azonban — feltételezhetően — csak lombikban lehet előállítani, de legalábbis légüres térben vagy üvegházban nevelni. Viski doktor első munkahelye pedig a gyulai kórház nőgyógyászati osztálya volt, amely — ismereteink szerint — nem a tökéletes, hibátlan ember prototípusának kialakítására predesztinálódott A földön élő, gyarló embertársaihoz hasonlóan tehát neki is volt — sőt van — módja rossz tulajdonságokat elsajátítani. Amiként a Scalma nyitr a sztereotip módon ismétlődik. Elhangzik a Csongrád megyei tanácsnál, Hódmezővásárhely városi tanácsán. Az lenne tehát dr. Viski Mátyás bűne, hogy fejjel rohant a falnak? jót is magáévá tenni. Ami elsősorban munkájában nyilvánult meg. Mert erre nem talált panaszt senki. 1963 márciusban jött Hódmezővásárhelyre. A nőgyógyászaton volt másodorvos. Két és fél esztendő múltán, 1965 október elsejével, a határidős rendeletre hivatkozva, őt— Sajnos gyakori a szakmai féltékenység — erősíti meg a városi tanács vezető főorvosa. — A jól dolgozó, szépen fejlődő másodorvost nem mindig nézik jó szemmel. Az egyik osztály például új, fontos műszert kapott. Az idősebb korosztályhoz tartozó főorvos nem értett kezeléséhez, másodorvosának nem engedte megtanulni. Az eredmény: erre a vizsgálatra Szegedre kell vinni a betegeket. — Ami Viski doktort illeti — folytatja —, jól dolgozott. Jól, lelkiismeretesen csinálja a terhesgondozást is. Mint ahogyan nagyon lelkesen foglalkozott a véradással is. Ezért az lett volna igazságos, ha ő kapja a főálhelyezték a terhesgondozóba. — Olyasmivel jött hozzám — emlékezik vissza a megyei főorvos —, hogy a saját betegeit ő akarja operálni. Ezért alkalmaztuk nála a határidős rendeletet. A másodorvosokkal az a baj — teszi hozzá —, hogy szeretik önmagukat a főorvosok fölé helyezni. Az ilyesminek pedig az a vége, hogy a másodorvosok — legyenek bár szakmailag kifogástalanok, politikailag ízig-vérig a mi embereink —, mennek. És a főorvos marad. A vásárhelyi távozási statisztika legalábbis ezt mutatja. vosi állást. De hát itt már ő is sok hibás lépést tett__ Ezzel eljutottunk az egyéni sérelem lényegéhez, amely közel sem meríti ki a városi egészségügy személyi gondjainak lényegét. Dr. Viski Mátyás 1963 júliusban vette át — másodállásban — a városi vérellátó állomás vezetését. Napi négy órában többet produkáltak, mint a szentesi vagy makói állomás, amelynek főállásban működő orvos-vezetője volt már akkor. Jól dolgozott, de nem zökkenőmentesen. — Összeütközései a főorvosokkal objektív alapon nyugodtak — ismeri el dr. Gál György, a megyei vérellátó alközpont vezetője. — Ebben Viskinek volt igaza. A módszere, a viselkedése viszont ... joggal ellenérzést szült Ezért nem A főorvosi !( Ez a tény azonban csak január végén vált köztudottá. És csaknem egyidőben ezzel az is, hogy nem támogatják Viski Mátyást az állás elnyerésében. — Úgy látom — jegyzi meg Gál főorvos — nem akarták Viskit. — A vásárhelyi kórház főorvosi kara nem akarta — fogalmaz világosabban a megyei főorvos. — Személyi adottságai miatt véleményezte a főorvosi kar, hogy nem lenne kívánatos — határozza meg az immár félreérthetetlen álláspontot dr. Szűcs Sándor, a kórházigazgató. Jóllehet a főorvosi kar nem kinevező fórum, tudomást szerezve véleményükről, Viski doktor lemondott a vérellátó állomáson betöltött állásáról és visszavonta pályázatát. Gyorsan tegyük hozzá: nagyon helytelenül. Lépése — ha azóta korrigálta is — saját maga és a közügy szempontjából egyaránt hibás volt. Cserbenhagyta a nagyon fontos munkahelyet és zöld utat nyitott azok előtt, akik szabadulni akartak tőle. Elhibázott lépés volt. De érthető. A többszörös akarták maguk közé fogadni a főorvosok. A város tavaly szeptemberben kapta meg a vérellátó állomás főorvosstátusát, az nem fétis mellőzés érzetéből fakadt Mert már a kórházi nőgyógyászati állás felmondása sem volt igazságos. Akkor sem, ha a határidős rendeletre hivatkozva történt. Sem a gyógyítás, sem az orvosi fejlődés szem- Alkalmazkodás Hivatalos tisztet viselő emberek mondják ezt És a hivatalos emberek — akarva-akaratlan — ezzel támasztják alá dr. Viski igazát Aki, ha talán nem is tudatosan, éppen e konformizmusnak, az alkalmazkodás eltorzulásának, a vásárhelyi, nem éppen egészséges egészségügyi közhangulatnak próbált meg hátat fordítani. Aki fiatal kartársaival és sorstársaival együtt nem akarja tudomásul venni, hogy főorvosokra és másodorvosokra is lehet osztani a társadalmat. Hogy igaza van-e, arra nem lehet egyszerűen »igen«-nel vagy »■némáméi válaszolni. Viski doktor ügye ugyanis része annak az egésznek, amely Hódmezővásárhely egészségügyi hálózatát, kórház pontjából nem jó, ha a fiatal másodorvosok kéthárom évenként váltják egymást Méghozzá olyan fiatalok — mert nem Viski az egyetlen —, akik orvosi munkájuk mellett • politikai véleményükkel, pártállásukkal is bizonnyítják hovátartozásukat Mindez együtt talán bír olyan jelentőséggel, amely ellensúlyozza a diplomáciai érzék — uram bocsá’ — hiányát. Mert olyan véleményeket is hallani, hogy Viski doktornak fel kellett volna keresnie a főorvosokat egyenként, beszélgetni velük, hogy elfogadtassa saját főorvosi kinevezését, és érvényesülés át, annak irányítását jelenti. Ez pedig rendkívül bonyolult összetett, negatív vonásokkal is tarkított dolog. Pontosabban: olyan közeg, amelyben szinte szükségszerűek az elhibázott lépések is... Dr. Viski Mátyás elhibázott lépései szintén. És bár az egyént sohasem lehet felmenteni a saját cselekedeteiért való felelősség alól, mégis hiba lenne számításon kívül hagyni a környezet, a körülmények hatását. Talán éppen ez utóbbi indokolja a nyilvánosságot. De főképpen a helybeli kommunisták következetes — de legfeljebb másodsorban diplomatikus — fellépését az érvényesülés idejétmúlt feltételei ellen. Lukács Mária Diplomáciából is megárt a sok Aki nem kapitulál... Gyakori a szakmai féltékenység Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Magyar nap Moszkvában Negyedmillió látogató pavilonunkban , 42 oklevél Nagy Józsefné könnyűipari miniszter nyilatkozata a világ ruházati iparának seregszemléjéről Hétfő délelőtt 10 órakor a Szokolnyiki-parkban a nemzetközi ruházati kiállításon hangosan beszélő köszöntötte a közt megelőzően egy órával a magyar pavilonban sajtótájékoztatót tartott moszkvai kereskedelmi kirendeltségünk megbízott vezetője, Boldizsár Gábor és Kaszás István, a pavilon igazgatója. Az újságírók és a meghívott vendégek nagy tapssal fogadták Nyikolaj Alekszandrovics Joszifovnak, az »Ogyezsda—67« igazgató-helyettesének bejelentését, hogy a vásár igazgatósága 42 elismerő Délután a magyar kereskedelmi kirendeltségen fogadás volt a »magyar nap« alkalmából, amelyen a szovjet kereskedelmi élet számos vezetője is megjelent. Az Ogyezsdán és a luzsnyiki divatfesztiválon a mai napon csak magyar nótákat, tánczenét és operettzenét sugárzott a rádió. Egyébként a luzsnyiki közönséget: "Ma Magyarország napja van, a magyar kiállítás dolgozói szeretettel várják az önök látogatását.. oklevelet ad át a magyar vállalatoknak. — Pavilonunknak sikere van — mondotta Kaszás István . Becslésünk szerint eddig negyedmillió látogató járt kiállításunkon, sikere van a divattanácsadásnak, az orosz nyelvű magyar divatlapnak és a külkereskedelmi vállalatok megbízottai további tárgyalásokat folytatnak, elsősorban a szovjet partnerekkel, újabb megrendelések ügyében. Hatfesztiválról még el kell mondani, hogy kollekciónk, melyet zömmel a Ruházati Mintatervező Vállalat tervezett, nemcsak a közönség, hanem a szakemberek körében is elismerést aratott. Hétfő délután még egy magyar esemény volt Moszkvában: a budapesti Május 1. Ruhagyár itttartózkodó kollektívája női és férfi kabátmodelljeiből divatbemutatót rendezett Moszkva legnagyobb áruházában, a GUM-ban, és a legnagyobb konfekciószalonban, a Ludmillában. Mindkettőnek sikere volt és Kovács József, a gyár Hazaérkezett a Szovjetunióból Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, aki N. N. Taraszov szovjet könnyűipari miniszter meghívására, részt vett a moszkvai nemzetközi ruházati kiállításon. Hazatérése után nyilatkozott az MTI munkatársának: — A világ ruházati ipara és kereskedelme még sohasem vett részt ilyen nagyszabású találkozón — mondotta —, mint most Moszkvában. A részt vevő 26 ország zömmel olyan alapanyagokat, formamegoldásokat, technológiákat mutatott be, amelyek tömeggyártásra alkalmasak, és ezek keltettek elsősorban érdeklődést a szovjet szakemberek és a vásárlók körében is. Több ország komplett gépsorokat is bemutatott munka igazgatója szerint elérték a kitűzött célt: közvetlenül a szovjet vásárlóknak mutatták be azokat a kabátmodelljeiket, amelyekből a jövő esztendőben több százezer darabot exportálnak a Szovjetunióba, Vándor Pál közben. A magyar termékek bemutatói jól beilleszkedtek a világszínvonalat képviselő kiállítások sorába. A látogatók száma sokszor felülmúlta a pavilon befogadó-, illetve áteresztőképességét Állandóan nagy tömeg csoportosult a tanácsadással szolgáló divattervezőink köré, és örömmel fogadták a moszkvai aszszonyok, hogy bármilyen kiállított modellről néhány perc alatt vázlatot kaptak. A bemutatott ruházati cikkeink közül a konfekcióipar sok termékén kívül általános tetszést arattak a kötöttáruk, a műbőrfészítmények és a cipők. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy elégedettek a magyar gyártmányokkal. — A moszkvai találkozó jól érzékeltette nemcsak a magyar, hanem a baráti országok ruházati iparának fejlődését is. A moszkvai nagy nemzetközi találkozó a magyar szakemberek számára is hasznos tapasztalatokkal szolgált, hiszen 26 ország termékeit hasonlíthatták össze. A magyar szakemberek tanúi lehettek annak is, hogy a külföldi tőkés cégek milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy bejuthassanak a szovjet piacra — fejezte be nyilatkozatát Nagy Józsefné könnyűipari miniszter.* Hétfő este Boldizsár Gábor kereskedelmi tanácsos a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületében fogadást adott. Tárgyalás újabb rendelésekről Ludmillát is meghódították modelljeink Termékeink sikeres versenye a tőkés cégek áruival A Balaton legnagyobb szállodakombinátjának építését kezdték el Balatonfüreden. A 800 millió forintos építkezés 1969-ben fejeződik be. Az 58 méter magas, 15 szintes szállodai rész mellett épül egy motel, egy ezerszemélyes étterem, egy cukrászat (MTI Fotó : Bajkor József felvétele)