Népszava, 1967. október (95. évfolyam, 232–257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 95. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM­ÁRA­­ 1967. OKTÓBER 1. VASÁRNAP A Munka Törvénykönyve EHET, HOGY VÉLETLEN, de nem tudom kivonni magamat a hatása alól. És ha véletlen, akkor is látok valami szükségszerű összefüggést abban, hogy aznap jelent meg a magyar sajtóban az SZKP Központi Bizottságának a határozata a szovjet nép életszínvonala további emelését biztosító intéz­kedésekről, amikor a munkaügyi miniszter a magyar országgyűlés elé terjesztette a dolgozók munkaviszo­nyát szabályozó új Munka Törvénykönyvét. Ha nem is időben, de folyamatában és láncola­tában feltétlenül van összefüggés a két esemény kö­zött A szocializmus, a kommunizmus építésében el­ért sikerek tették lehetővé a Szovjetunióban, hogy az általános ötnapos munkahét bevezetésének elhatáro­zása után olyan intézkedéseket foganatosítsanak, mint a béreknek és a nyugdíjaknak az emelése, egyes munkakörökben a nyugdíjkorhatár csökkenté­se és a többi, amelyek mind a szovjet nép életének szebbé, jobbá tételét szolgálják. Z ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE megalkotását is szocialista társadalmunk egy meghatározott fejlődési szakasza tette lehetővé és szükségessé. A szocialista építőmunka olyan szakaszába ju­tottunk, mikor a gazdaságirányítási rendszer reform­jával, a vállalati önállóság növelésével még kedve­zőbb feltételeket teremtettünk ahhoz, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, az eddiginél is gyorsabban növelhessük társadalmunk gazdasági és politikai erejét. Ilyen értelemben is szoros az összefüggés a két esemény között. Kézzelfogható bizonyítékokkal tá­masztja alá Gáspár Sándornak, a Szaktanács főtit­kárának parlamenti felszólalását, aki hangsúlyozta: »Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biz­tonságot nyújtsunk minden dolgozónak, hogy a mun­kánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt, ami az emberek boldog­ságához, igazi emberi életükhöz szükséges.« ■a ÉRT EZ A SZOCIALIZMUS CÉLJA és értelme, és és ezt a célt szolgálják a párt és a kormány in- 1n­tézkedései, a többi között a gazdasági mechaniz­­­­­mus reformja, a 44 órás munkaidő bevezetése, az új Munka Törvénykönyve, valamint az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződés is. Ennek a célnak az elsődlegességét bizonyította a parlamentben lezajlott vita­ is, ahol a képviselők, mélyen átérezve a törvényhozói felelősséget, nagyon nyíltan és nagyon őszintén tették szóvá mindazokat az észrevételeket, aggodalmakat, amelyek a törvény­­tervezet vitája során az üzemekben, a munkahelye­ken elhangzottak. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy mivel az új munkatörvény nem részletez mindent, a helyi alkalmazás esetleg önkényeskedéshez, a dol­gozók szerzett jogainak csorbításához vezethet. V­L­A ILÁGOSAN KIDERÜLT az előterjesztett törvény szövegéből, és a vitából is, hogy az új Munka Törvénykönyve minden szinten bővíti a vállala­tok és a dolgozók jogait az összes munkaügyi és munkajogi kérdésben, hogy nemcsak lehetővé teszi, de feltételezi is a szocialista demokrácia továbbfej­lesztését, a dolgozók nagyobb és érdemibb beleszó­­lását a vállalatok vezetésébe, az üzemi élet ügyeinek intézésébe. Az is kitűnt a vita során, hogy a dolgozók félel­me az esetleges visszaélésektől nem teljesen alapta­lan, de minden eszközünk és lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a Munka Törvénykönyve szellemének minden vállalatnál, minden munkahelyen érvényt szerzünk. És itt külön kel szólni a szakszervezetek­ről.­­NAGY MEGTISZTELTETÉST jelent az, hogy az itt ország legmagasabb szintű törvényhozói testületé­t a szakszervezetekben látja és a szakszervezetek­­•Lá­tól várja az egyik legfőbb garanciát arra, hogy az új Munka Törvénykönyve a törvényhozók akara­tának és szándékának megfelelően érvényesüljön, hogy helyi alkalmazása ne a jogok csorbítását, ha­nem ellenkezőleg, nagyobb jogvédelmet, hatékonyabb munka- és szociális biztonságot jelentsen. Az országgyűlés ilyen megnyilvánuló bizalma a szakszervezetek iránt nagy megtiszteltetést, de még nagyobb felelősséget jelent minden szakszerve­zeti tisztségviselő számára, akik a munkások érde­keinek védelmében most már törvényben biztosított, széles körű jogokkal, hatáskörrel rendelkeznek. A SZAKSZERVEZETEK, szakszervezeti tisztség­­viselők megtisztelő kötelessége tehát közremű­ködni abban, hogy az új Munka Törvénykönyve szellemének megfelelően, a dolgozók bevonásá­val készüljenek el az 1968. évi tervek, hogy a mun­kások és alkalmazottak tapasztalatainak, véleményé­nek figyelembevételével készüljenek fel a kollektív szerződések megkötésére, a munkaidő csökkentésé­vel kapcsolatos feladatokra, a gazdasági mechaniz­mus reformjának bevezetésére, és a többi tenni­valókra, amelyek a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítását, életszínvonaluk emelését szol­gálják. . . . Rossmann István ános vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába. (MTI) és papnő tüntetett a kor­mánypalota előtt, mivel a Thieus Ky kettős elutasí­totta követeléseiket. A radikális buddhista irány­zat vezetője, Thich Tri Quang szombaton már 48 órája folytatott ülősztráj­kot az elnöki palotával szemben levő parkban. (Folytatás az 5. oldalon)­ ­ Diákok és buddhisták kormányellenes tü­ntetései Saigonban Az ideiglenes nemzetgyűlés különbizottsága érvénytelennek nyilvánította az elnökválasztásokat Johnson. Az Egyesült Államok nem változtat vietnami politikáján Gumibottal támadt a rendőrség szombat reggel Saigonban a tüntető diá­kokra, miután a dél-viet­nami ideiglenes nemzet­­gyűlés különbizottsága érvénytelennek nyilvání­totta a szeptember 3-i elnökválasztások eredmé­nyeit. A bizottság a kora haj­nali órákig tartó­ ülésezés után 16 szavazattal kettő ellenében, egy tartózko­dással hozta meg dönté­sét. A jelentést a 117 ta­gú nemzetgyűlés elé ter­jesztik, amelynek keddig kell eldöntenie, jelölik-e a választások győztesét, Nguyen Van Thieut, el­­nöknek. A különbizottság elnö­ke Phan Khao Suu, aki az egyik polgári jelölt­ként saját bőrén érezte a választások csaló jellegét, a nemzetgyűlés épületé­nek lépcsőjén hirdette ki a bizottság határozatát az egybegyűlt, mintegy kétezer fős tömegnek. A túlnyomórészt diáktünte­tők ledöntötték az épület előtt álló hat méter ma­gas táblát, amelyen a választások­ eredményei voltak feltüntetve. A fel­vonulók — akik közt ott volt a pénteken letartóz­tatott Truong Din Dzu felesége is — vállra emelték és éltették Phan Khao Suut és felszólítot­ták a nemzetgyűlést, ír­jon ki új választásokat. A diáktüntetés egybe­esett egy másik felvonu­lással, amelyben mintegy ezer buddhista szerzetes A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregysége éven­te mintegy ezer növényvédő gépet ad át a mezőgaz­daságnak. A ké­pen: RST 12-es tartálykocsik és axiálventilláto­­rok, amelyek szál­lításra várnak (MTI Fotó : Bajkor József felvétele) Apró Antal Ulánbátorba utazott Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Magyarország KGST-beli képviselője elutazott Ulánbátorba, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának most sorra kerülő, 31. ülésén. A Ferihegyi repülőtéren a kormány nevében dr. Trautmann Rezső építés­ügyi és városfejlesztési miniszter búcsúzott el Apró Antaltól. A búcsú­­zásnál jelen volt dr.­­ Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának veze­tője, valamint az Orszá­gos Tervhivatal és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt F. J. Tyitov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete és Magaszla­­vin Zzsamszjan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) A Gazdasági Bizottság határozata a munkába járók távolsági utazási kedvezményeiről A gyárak, üzemek, hi­vatalok dolgozóinak je­lentős része (mintegy 430 ezer ember) a MÁV, a MÁVAUT és a Budapesti HÉV vonalain naponta utazik lakóhelyén kívül eső munkahelyére, a dol­gozók más része (mint­egy 170 ezer ember) pe­dig hetente veszi igénybe hasonló céllal főleg a vas­út távolsági vonalait. A napi munkába járáshoz csakúgy, mint a hétvégi utazáshoz az állam jelen­tős kedvezményt biztosít a dolgozók számára. E kedvezmény összege éven­te megközelíti a másfél milliárd forintot. A kedvezmények jelen­legi rendszere m­­ég a jövőben is megfelel an­nak a célnak, hogy a munkájuktól távolabb la­kó és­ a munkába­nfrisis miatt áldozatot vállaló dolgozókat­­ anyagilag mentesítse az utazási költ­ségek nagy részétől. Az állami támogatás folyósí­tásának jelenlegi módja azonban nincs összhang­ban a gazdasági mecha­nizmus reformjának azzal a célkitűzésével, hogy a vállalatok munkájához szükséges köl­tségek a vál­lalatoknál jelentkezzenek. A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén a gazda­ságii mechanizmus re­formja követelményeinek megfelelően újonnan sza­bályozta a munkába já­rást szolgáló távolsági utazási kedvezményeket. Az új rendelkezés alap­elve, hogy sem a jelen­leg munkaviszonyban le­vő, sem a jövőben mun­kába lépő dolgozókat a munkába járás kapcsán a jelenlegihez képest többletköltség nem ter­helheti — ennek megfe­lelően a dolgozóknak nyújtott utazási kedvez­mények továbbra is fenn­maradnak. Változást csak a hetenként hazajáró nős, illetve férjezett dolgozók utazási kedvezményében ; ti&E. a határozat. Eddig —­ mint is­rperelés —­­ a he­tenként hazajáró nős, illetve férjezett dolgozók havonta háromszor 86 százalékos és kétszer 66 százalékos kedvezmény­nyel utazhattak. Január 1-től egységesen heten­ként egy 86 százalékos kedvezményes utazásra jogosultak. A kedvezmény mértékének 86 százaléká­ban való egységesítése mintegy 10 millió forint évi megtakarítást jelent a dolgozók részére. Az új mechanizmus alapelveivel összhangban a határozat intézkedik arról, hogy a kedvezmé­nyes jegyár és a teljes árú jegy árának 80 százaléka közötti kü­lönbözetet a munkáltatók fizetik. (20 százalékos kedvezményt továbbra is a közlekedési vállalatok adnak,­ így a munkáltatóknál felvető­dött utazási költség össze­gét az állami és szövet­kezeti vállalatok a nye­reségadó terhére, az épí­tőipari vállalatok a ter­melési költségek között, a költségvetésiből gazdál­kodó szervek pedig költ­ségeik terhére számolják el. Az 1968-ban elszámolt kedvezmény összegét rög­zítik és 1969-től a túllépés vagy a megtakarítás a vállalati eredményt rontja vagy javítja. A határozatnak megfe­lelően a közlekedési vál­lalatok új rendszerű bér­letjegyeket adnak ki. A bérleteket a jövőben havi vagy fél havi időtartam­ra lehet megváltani (a HÉV-nél továbbra is egy­havi bérlet marad ér­vényben). A bérletet vagy a munkáltatók vásárol­­­ják meg dolgozóik részé­re, vagy pedig a dolgo­zók váltják meg. A távolsági utazási ked­vezmény új rendje 1968. január 1-én lép életbe. am) A magyar hajózás legújabb tengeri egysége V­ízen a Hajdúszoboszló Kétszáz üzem vett részt az építésben és a felszerelésben .Hajdúszoboszló legyen a neved, szerencse kísér­je utadat.­ A gyógyfürdő­város képviselője, a »név­adó« szavait pezsgősüveg durranása követte, majd méltóságteljesen vízre ereszkedett a Magyar Ha­jó- és Darugyár angyal­földi sólyateréről a DE­­TERT megrendelésére épített hatalmas hajótest. Születési bizonyítványa­ épült 1967-ben. Csak az angyalföldi gyáregységben több mint 160 ezer mun­kaórával. Építésében, kü­lönböző berendezések, al­katrészek szállításával, to­vábbi 200 üzem vett részt. Hossza 74 méter, legna­gyobb szélessége 11,3 mé­ter, a parancsnoki állás kétemeletes, önsúlya 900 tonna. Legnagyobb teher­bíró-képessége 1650 tonna. Három raktára van, amelyek tetőzete automa­tikusan nyitható, illetve zárható, a rakodást hat elektromos daru segíti. Az 1000 lóerős Láng-motor segítségével óránként 12 mérföldé® sebességgel ha­ladhat. Távvezérlésű gépek Harminc ember számá­ra van kényelmes hely benne. A konyha teljesen gépesített. A hajó har­mincnapos utat tehet meg megállás nélkül, ennyi üzemanyag felvételére ké­pes. A parancsnoki hídról a gépek rávezérelhetők, működésük ellenőrizhető, a korszerű kormányt akár kisujjal is lehet mozgatni. 24 mérföldnyire lát A legkorszerűbb mű­szerekkel is felszerelik a Hajdúszoboszlót, így 24 mérföldnyi távolságra is »látó« radarral és két ki­lométeres mélységig haj­szálpontos adatokat rög­zítő elektromos mélység­mérővel. A Hajdúszoboszló, ame­lyet dr. Bélay József fő­osztályvezet­ő vett át a megrendelők nevében, még az idén kifut a ten­gerre. A magyar hajózás tizennyolcadik tengeri egysége lesz. (m. t.) A­­Bajdúayi bomló» * vízre bocsátás pillanatába» (Gonda György felvétele)

Next