Népszava, 1967. október (95. évfolyam, 232–257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
1967. október 1 Megkezdte tanácskozását a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének XX. kongresszusa Szombaton az ÉDOSZ Székház tanácstermében megkezdte munkáját a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének XX. kongresszusa. A küldöttek a kongresszus elnökségébe választották Gál Lászlót, a Szaktanács titkárát, Bálint Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, Viktor Hanzelkovot, a Vegyi-, Kőolajipari- és Rokonszakmabeli Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének titkárát és dr. Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettest is. Takács Sándornak, a szakszervezet elnökének megnyitója után — az írásos beszámoló és a határozati javaslat kiegészítéseként — a központi vezetőség beszámolóját Szilágyi Sándor főtitkár terjesztette a kongresszus elé, azokat. Azt az elvet kell érvényre juttatni, hogy a különböző hatáskörökbe tartozó kérdésekben azon a szinten döntsenek, ahol a végrehajtás leginkább biztosítottnak látszik. Szilágyi Sándor beszámolója után Geres Antal, a számvizsgáló bizottság munkájáról számolt be a kongresszusnak, majd az írásos és a szóbeli beszámolók, valamint a határozati javaslat fölött megindult a vita. Szilágyi Sándor beszámolója — Az elmúlt négy esztendőben rendszeresen tanulmányoztuk választóink, a szervezett dolgozók véleményét, élet- és munkakörülményeit, megtettük a szükségesnek vélt intézkedéseket is — kezdte Szilágyi Sándor főtitkár. — A jövőben is ebben látjuk tevékenységünk kiindulópontját, elősegítve a munkáshatalom erősítését, társadalmunk és a vegyipar fejlődését, mert ez alapja annak, hogy ezután kielégíthessük a vegyipari dolgozók igényeit. A főtitkár ezután rátért a szakszervezeti munka részletes elemzésére. Kiemelte: a szakszervezet fontos feladatának tekintette és tekinti védelmezni a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselni érdekeiket. A gazdasági, építőmunkát segítő szakszervezeti tevékenység elemzései kapcsán elmondotta, hogy a vegyipar az elmúlt években népgazdaságunk leggyorsabban fejlődő iparágai közé tartozott. E tény kihat a gazdaság szinte valamennyi ágára, szem utolsósorban a lakosság igényeinek alakítására. — A fejlődés üteme a következő években is tovább tart — folytatta az előadó. — Többől meg is kérdezik, hogy miért ez a nagy tempó? Van, aki erre azt válaszolja, fel kell zárkózni a fejlett kapitalista országok vegyiparához. Mások azt mondják, állnunk kell a gazdasági versenyt. Igaz dolgok ezek, de azt is látnunk kell, hogy a fejlődés ütemét dolgozó népünk növekvő igénye, szükséglete diktálja. A főtitkár ezután a népgazdaság tervezésének új rendjéről, a szocialista munkaversenyről szólt, majd a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását elemezte. — Azt hiszem, senki sem érti félre, ha azt mondjuk: a szakszervezeti funkcionáriusokat megkülönböztetett módon kell hogy foglalkoztassa a dolgozók élet- és munkakörülményeinek rendszeres javítása. Abból az egyszerű tényből következik ez, hogy a dolgozók azért lépnek be a szakszervezetbe, mert ott képviselik érdekeiket, meghallgatják egyéni gondjaikat és segítenek rajta. E ponton az elmúlt években olykorkonfliktusba keveredtünk a gazdasági vezetőkkel. Ennek ellenére a jövőben is azt tartjuk egyik legfőbb feladatunknak, hogy jó érzékkel, minél nagyobb hozzáértéssel foglaljunk állást, ha valahol mindenáron a gazdaságosságot állítanak előtérbe. Ilyen esetben lesz elég politikai bátorságunk tiltakozni. Az anyagi érdekeltség rendszerével kapcsolatban a főtitkár kifejtette, hogy nagyobb szimpátia övezi az olyan vezetőket, akik magas prémiumot vesznek fel és a munkáink is megkeresik a megélhetéshez szükséges tisztességes bért. Javasolta, hogy a kongresszus hozzon olyan döntést, amely szerint szorgalmazni kell a bérskála széthúzását, a munkabérek differenciáltságát oly módon, hogy a jó munkás és a jól kereső munkás fogalma egybe essék, legyen az nő vagy férfi idős, vagy fiatal. Sok szó esett a beszámolóban a munkaidő csökkentéséről. Az előadó a heti munkaidő csökkentése mellett foglalt állást Mint mondotta, a 44 órás munkahét bevezetése a jövő év július 1-től kezdődik. Néhány ütemben azonban már január 1-től csökkentett munkaidőben dolgoznak. A főtitkár helytelenítette, hogy egyes helyeken a munkaidő csökkentésének ürügye alatt a 40 órás munkahetet 44 órára akarják felemelni anélkül, hogy a munkakörülményeket lényegesen javítanák, másutt pedig a heti 36 óra törvényes munkaidőt 3 nap alatt szeretnék ledolgozni. Olyan végletek ezek, amivel a szakszervezet nem érthet egyet Az előadó ezután a béren kívüli juttatások rendszerét elemezte. A számítások szerint 1 forint munkabérre körülbelül 40—50 fillér béren kívüli juttatás esik — mondotta. — Ennek ellenére azt javasoljuk, a szakszervezeti bizottságok ragaszkodjanak továbbra is ezekhez a juttatásokhoz. Sőt, fontolóra lehetne venni, hogy a nehéz és az egészségre ártalmas munkahelyeken a dolgozók feljavított kosztot kapjanak, ugyanakkor, akiknek szociális helyzetük indokolttá teszi, csökkentett térítést fizessenek, esetleg naponta egyszer ingyen kapjanak főtt ételt A főtitkár — számot adva a szakszervezet üdültetési munkájáról — azt javasolta, hogy a jövőben központilag a gyógyüdültetést, a családos, illetve gyermeküdültetést fejlesszék. A szakszervezeti bizottságok pedig szorgalmazzák, hogy vállalati erőből is épüljenek üdülők, ahol mindenekelőtt a nehéz és az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók részesülnének előnyben. Az előadó bírálta az egészségügyi szerveket, mert a szakszervezet megítélése szerint nem fordítanak elég gondot az üzemegészségügyre. Olykor az előfeltételek biztosítása nélkül arra kényszerítik az üzemorvosokat, hogy felszínes gyógyítással, táppénzbevétellel foglalkozzanak, így kevés idejük marad a betegséget előidéző okok feltárására és megelőzésére. A főtitkár a Nehézipari Minisztérium vezetőinek figyelmét is felhívta arra, hogy az új, készülő ügyrendben kapjon súlyának megfelelő helyet a munkások védelme és az üzemegészségügy. A szakszervezet megítélése szerint ugyanis itt bőven van még mit tenni. Az előadó végül a szakszervezeti munka színvonalának emelésével, a különböző szintű vezető szervek hatáskörével foglalkozva elmondotta, hogy a vezetés színvonala akkor emelkedik, ha minden jogos reagálnak és észrevételre a lehetőség határain belül orvosolják A vita A beszámolókkal és a határozati javaslattal minden küldött egyetértett, többen kiegészítéseket, megjegyzéseket, javaslatokat fűztek hozzá. Elmondották például, hogy a vegyiparban és a szakszervezethez tartozó más iparágakban az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésével egy időben differenciálttá kell tenni a nyereségelvonás rendszerét. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy egy-egy vállalat évekre eladósodik, nem fizethet nyereséget, sőt, beruházásokra sem marad elegendő pénz, különösen az alapanyagokat előállító üzemekben. Javasolták, a kongresszus bízza meg a központi vezetőséget, hogy e kérdésben konzultáljon az illetékes állami szervekkel. A küldöttek közül néhányan — csatlakozva a határozattervezethez — a nők szombat éjszakai műszakjának megszüntetését, valamint a bedolgozói, pontosabban fogalmazva, az otthon dolgozói rendszer meghonosítását szorgalmazták azokban a munkakörökben, ahol erre lehetőség nyílik, s akiknek családi körülményeik ezt indokolttá teszik. Voltak, akik örömüket fejezték ki a biztató lakásépítési tervekért, ugyanakkor szóvá tették, hogy az építés rendkívül lassú. Javasolták, a kongresszus utasítsa a központi vezetőséget, hogy a kivitelezés gyorsítása érdekében tárgyaljon az építésügyi miniszterrel. Nagy tetszéssel fogadta a kongresszus a határozati javaslatnak azt a részét, amely az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között dolgozók bérpótlékolását kezdeményezi. Szóvá tették ugyanakkor, hogy a folyamatos három műszakban dolgozók csak ritkán jutnak vasárnapi szabadnaphoz. Valamilyen formában ezek bérét is pótlékolni kell, ha már a törvényes vasárnapi pihenőnapokat nem tudják számukra biztosítani. Helyeselték a küldöttek, hogy a szóbeli beszámoló és a határozattervezet is erélyesen hangsúlyozza: a bérrendszert alkalmassá kell tenni arra, hogy azok kapjanak többet, akik több és jobb munkát produkálnak a vállalatoknak. Néhányan azt hangsúlyozták, hogy hiba lenne, ha az új gazdasági irányítási rendszer megrekedne az igazgatói és a szakszervezeti irodában. Az új elemeket következetesen kell alkalmazni a műhelyekben is. Sőt, a szakszervezeti bizalmiaknál ezt úgy kell értelmezni, hogy a bizalmiak ne a panaszok intézői, hanem a panaszok intézésének elindítói, irányítói, ellenőrei legyenek. A kongresszus első napján felszólaltak: Janovicz Balázs, Ivády Béla, Tóth János, Szatmári Ferenc, Agárdi Zoltánná, Bükkösi István, Scheszták Gyula, Szántay Balázs, Pongrácz Istvánné, Horváth József, Csem László, Pataky Aladár, Ender István, Sölétormos Ferenc, Hamburger László, Huszár Mihály, Molnár Károly, Lakatos Károlyné, Tóth Imre, Schmidt László, Hegedűs Tibor, Bársony Béla, Bakó László, Kerekes László, Fejes Andrásné, Pigniczky István, Répa István, Papp József, Széplaki Kálmán, Teszár János, Hidegkúti István. NÉPSZAVA Dr. Lőrincz Imre felszólalása A vitában felszólalt dr. Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes is. Hozzászólásának első részében elmondotta, hogy a szakszervezetnek és a minisztériumnak a jövőben az eddiginél is szorosabban kell együttműködni. A minisztérium igényli a szakszervezet észrevételeit, javaslatait, minden lényeges, az ipar fejlődését meghatározó és a munkásokat közvetlenebbül érintő kérdésekben egyaránt. Az első lépések már megtörténtek. A szakszervezet és a minisztérium írásos megállapodást kötött, amelyet az együttműködés alapjának kell tekinteni. A nehézipari miniszter helyettese ezután — részben a délelőtti vitában elhangzottakra utalva—, az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésével egy időben érvénybe lépő nyereségelvonás rendszeréről és ezzel kapcsolatban az üzemeknél képződő, illetve az ottmaradó fejlesztési alapról és részesedési alapról szólt. Az illetékes állami szervek a számításokat most végzik és a konkrét számadatokat időben az üzemek vezetőinek rendelkezésére bocsátják. Ennek alapján gazdálkodhatnak a vállalatok saját fejlesztési és részesedési alapjaikkal. Ehhez nagy segítséget nyújthatnak a szakszervezeti szervek javaslatai, állásfoglalásai. Dr. Lőrincz Imre a továbbiakban a KGST-országok együttműködésének eddigi tapasztalatait taglalta és rámutatott e kapcsolatok várható bővülésére. Kiemelte a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások jelentőségét, amelyek lehetőségével most már közvetlenül az üzemek is élhetnek, nemzetközi szakosítási szerződések megkötése útján. A kongresszus ma folytatja munkáját. A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* IW**«*»****»»»»*»*»»**» ***** Befejezte munkáját a MEDOSZ és a KVDSZ kongresszusa A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének XXII. kongresszusa — D. Kovács István elnöki megnyitója után — szombaton a központi vezetőség írásos és szóbeli beszámolója, a határozati javaslattervezet és a számvizsgáló bizottság jelentése feletti vitával folytatta munkáját. A kongresszuson megjelent Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. A vita a szakszervezeti munka minden fontos területét felölelte. Legtöbben mégis a társadalombiztosítás eredményeiről, megoldásra váró gondjairól, a munkaidő-csökkentés egészségügyi és egyéb okok miatti szükségességéről, gazdasági lehetőségéről, a bérezés és a szociális ellátás problémáiról, a készülő kollektív szerződésekkel kapcsolatos tennivalókról beszéltek. A felszólalásokból kitűnt, a MEDOSZ mintegy 40 000 tisztségviselője — a szakszervezeti bizalmiakból a központi vezetőség tagjaiig — nem sajnálja az időt és a fáradságot, hogy munkatársaik ügyes-bajos dolgain segítsen. Az elhangzott észrevételek és javaslatok arról tanúskodnak, hogy a gondok, problémák megoldását nem csupán felülről várják, de helyileg is gondolkodnak, tevékenykednek. A szombati vitában felszólaltak: Kocsis Ferenc, Vincze Dezső, Zsinka Jánosné, Németh István, Bálint Ferenc, Hajdú József, dr. László Ferenc, Lovas János, Pásztor Mihály, Hoppál Ferencné küldöttek, valamint Borisz Rakmanyin, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Ültetvényes Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének titkára és Molnár György, a KISZ intéző bizottságának titkára. A választás Az elhangzottakra Kovács István főtitkár válaszolt. Majd a kongreszszus egyhangúan jóváhagyta a központi vezetőség beszámolóját, a számvizsgáló bizottság jelentését és elfogadta a határozati javaslattervezetet Ezt követően — a jelölő bizottság javaslata alapján — a kongresszus megválasztotta a központi vezetőséget. Röviddel ezután az új központi vezetőség megtartotta alakuló ülését, saját soraiból megválasztotta az elnökséget és a tisztikart. A szakszervezet elnöke Hunya István, főtitkára Kovács István, titkára dr. Dobi Ferenc és D. Kovács István, a számvizsgáló bizottság elnöke dr. Csercser Péter lett. A HVDSZ kongresszusának szombati ülése A HVDSZ kongresszusának szombati munkájában részt vett Perényi Imre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Erdős József, az OKISZ elnöke is. A tanácskozás második napján is a szolgáltató tevékenység fejlesztésével, a munka minőségének javításával összefüggő munkafeltételek, szociális és egészségügyi körülmények színvonala emelésének módozatai, lehetőségei foglalkoztatták a küldötteket. Élénk vita bontakozott ki, a dolgozó emberekről való gondoskodás fontosságával, nevelő hatásával kapcsolatban. A felszólalók úgy foglaltak állást, hogy mindenütt és minden kérdésben lehet és kell tenni, ami az emberek életével összefügg, ügyes-bajos dolgaikkal, gondjaikkal kapcsolatos, akár van rá paragrafus, akár nincs. Hangsúlyozták: nekünk ma erre alkotmányos, törvényes lehetőségeink vannak, társadalmunk lényegéből fakadó kötelesség, a szakszervezetek megtisztelő feladata eleget tenni e legemberibb kapcsolat és viszonyok ápolásának. Szóltak azokról az egyre növekvő igényekről, amelyek a dolgozók üdülési, pihenési, szórakozási vágyaiban jelentkeznek. Kérték, hogy a szakszervezet a jövőben többet törődjön a különböző ágazatok, szakmák közti igazságosabb és ösztönzőbb bérarányok kialakításával, a jó munka méltó elismerésének biztosításával. Sokan foglalkoztak a gazdasági és szakszervezeti szervek jövőbeni kapcsolatának, viszonyának kialakításával, a szakszervezetek megnövekedett jogköre és felelőssége gyakorlásának módozataival c sak és amelyeknek csak a szakszervezettel történő jó munkakapcsolat, a tapasztalatok közreadása révén lehet eleget tenni. Bejelentette a kongreszszusnak, hogy a minisztérium máris intézkedésekre készül a többi között a házfelügyelők, a kéményseprők és más nagyon fontos szolgálatot teljesítő rétegek szakmai és emberi körülményeinek megváltoztatásával kapcsolatban. A szombati vitában részt vettek: Popovics Ferenc, Pavló Györgyné, Illés György, Kószó József, Dóka Jánosné, Harangozó Imre, Varga Béla, dr. Kőhalmi Sebestyén, Fácán János és Tiborc Zsigmond küldöttek. Perényi Imre Perényi Imre miniszterhelyettes felszólalásában a többi között arról szólt, hogy a minisztérium módosuló feladatai nagymértékben hozzájárulnak, hogy a jövőben a szakszervezet vezető szerveivel együttesen, és hatásosan tehessenek a de felszólalása tyiipar feladatait, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő fontosabb kérdésekben. Szólt azokról az igényekről és lehetőségek valóraváltásáról, amelyek a városiasodással, tehát a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésével kapcsolato Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Yakubu Gowon vezérőrnagyot, a Nigériai Szövetségi Köztársaság államfőjét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A Német Demokratikus Köztársaság színházművészeti szövetségének meghívására Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója és Valentin Ágnes, a Magyar Színházművészeti Szövetség titkára szombaton Berlinbe utazott, ahol a szövetségek közötti együttműködésről tárgyalnak. Theodoros Gheorghiadis, a Görög Királyság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érkezett. A nagykövetet megérkezése alkalmából Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokollosztályának helyettes vezetője üdvözölte. Rein Virkusszal, az Észt SZSZK művelődésügyi minisztériumának iskolai főosztályvezetőjével az élen háromtagú észt közoktatási küldöttség érkezett Budapestre. A KÖZÉLET ESEMÉNYEI K. V. Narayan Reddy, az indiai Andhra Pradesh állam kereskedelmi és iparügyi minisztere háromnapos magyarországi látogatás után szombaton elutazott Budapestről. A minisztert fogadta dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. A választás i kongresszus vitájának az összefoglalása, a beszámolók és a határozati javaslat elfogadása után megválasztották a szakszervezet központi vezetőségét, elnökségét és számvizsgáló bizottságát. A szakszervezet elnöke Seprényi Sándor, alelnöke Kapta Károly, főtitkára Fabók Zoltán, titkára dr. Sáli Ferenc lett. A számvizsgáló bizottság elnökévé Mayer Ferencet választották. A polgári védelem szervezésében végzett példamutató munkájáért — a fegyveres erők napja alkalmából — a honvédelmi miniszter 11 építésügyi dolgozónak a Honvédelmi Érdemérem kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes szombaton nyújtotta át Üzbég baráti küldöttség érkezett hazánkba Az október 3-án kezdődő üzbég kulturális napok alkalmából szombaton hattagú üzbég baráti küldöttség érkezett hazánkba M. T. Turszunovnak, az Üzbég Kommunista Párt PB póttagjának, az Üzbég Központi Állami Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezetésével. A delegációnak tagja V. J. Zahidov akadémikus, az Üzbég SZSZK művelődésügyi minisztere is. A küldöttséggel együtt húsztagú művészcsoport, valamint a Bahor üzbég népi táncegyüttes is hazánkba érkezett. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrzési Bizottságának elnöke, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Mihályfi Ernő, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, valamint az MSZBT és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a nagykövetség több tagja is. (MTI)