Népszava, 1967. november (95. évfolyam, 258–283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

AKIK EGYÜTT NŐTTEK FEL Beszélgetés Tamara Pres­sel Moszkva és Leningrád között A nagy történelmi jubi­leum fényében szerényen húzódik meg egy kisebb évforduló. Tizenöt évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban Leningrádban, egy 14 éves dundi kislány felnőtt viszonylatban is kimagasló eredményt ért el diszkoszvetésben. A ne­ve: Tamara Press. Legutóbbi találkozá­sunk alkalmával hosszab­ban beszélgettünk életé­ről, sportpályafutásáról, s így tudtuk meg, hogy a nagy október ünnepe szá­mára egy kicsit többet jelent, mint másoknak. Így tehát aktuálisabb idő­pontot a mostaninál nem is találhatnánk, hogy az akkori beszélgetést felele­venítsük. • Nem fáj a szíve, hogy búcsút mondott a versenyzésnek? — faggat­tuk a 18-szoros világre­korder, 3-szoros olimpiai és Európa-bajnok atléta­nőt, aki tavaly fejezte be sportpályafutását. — A sportsikereknek is vannak határai Talán a 30 év... Én is rájöttem, hogy többre vágyom, nem­csak rekordokra, arany­érmekre. És természete­sen a sportpályákat is át kell adni a fiataloknak. Még akkor is, ha talán fáj ... • A mexikói olimpián már nem tudna hírnevé­hez méltóan helytállni? — Talán igen. De sok­kal szebb — ha nehezebb is — veretlenül búcsút mondani életem első sza­kaszának. Bár... idén is nyertem aranyérmet a Testnevelési Főiskolán — fűzte hozzá mosolyogva — marxizmusból és leniniz­­musból... • A szovjet sport mai sikerei közismertek az egész világon. Nagyon ke­veset tudnak viszont az emberek arról, hogy 50 évvel ezelőtt vajon mi­lyen sportélet volt Orosz­országban. Sikeres főisko­lai tanulmányai folyamán nyilván a fél évszázad sporttörténelmét is meg­ismerte ... — Oroszországban s XIX. század végén kezd­ték szervezni a sportklu­bokat. A jómódú embe­rek kedvtelése, szórako­zása volt abban az idő­ben, s egyszerű embere­ket fel se vettek az egye­sületekbe. Még édesapám mesélte, hogy Oroszország sífutó bajnokát, Bicsko­­vot, aki házmester volt, egyetlen klub sem volt hajlandó tagjai sorába felvenni. A forradalom előtti cári Oroszország­ban mintegy 40 ezer em­ber vett részt ebben az elit sportéletben. Egymil­lió lakosra 1 stadion és 2 tornaterem jutott Ezeket örökölte nagyjából a fia­tal szovjet köztársaság. • Milyen nemzetközi sikerekkel büszkélkedhet­tek abban az időben az oroszok? Melyek voltak a kedvenc sportágak? — A birkózásban és a céllövésben, továbbá a korcsolyázásban arattak , sikereket Sztunnyikov neve még a mai fiatalok előtt is ismert, akárcsak Romancsenkóé, aki a Kaspi-tenger átúszásával szerzett világhírt Olim­piai viszonylatban nézve az 50 év előtti helyzetet, az 1912-es stockholmi olimpián összesen hat sportoló képviselte Orosz­országot,­­s 28 ország kö­zött a 15. helyen végeztek. Mexikóba 500 főnyi csa­pattal megyünk!... • Tamara Press nél­kül... — Ez így van rendjén! Tizenöt év alatt éppen elég felejthetetlen sport­élményben volt részem. 1952-ben, amikor a szov­jet sportolók először je­lentek meg az olimpiai játékokon, Helsinkiben még csak 35 méterre dob­tam a diszkoszt. 1958-ban azonban már Európa-baj­­nokságot nyertem, sőt, két évvel később, a római olimpiai játékokon súly­lökésben is aranyérmet szereztem. S ha megint összehasonlítást akarnék tenni a múlttal, akkor azt mondhatnám : 50 évvel ezelőtt Oroszországban nem súlygolyókat, hanem ágyúgolyókat gyártottak. • Mivel magyarázza a szédületes iramú sport­­sikereket? — Már a szovjethatalom első éveiben a párt és a kormány rendkívül fon­tosnak tartotta a fiatalok és a dolgozók tömeges be­vonását a sportéletbe. Az , 1918—1923-as évek külö­­­­nösen emlékezetesek a mi sporttörténelmünkben.­­ Lenin személyesen is fel­hívta a figyelmet a test­nevelés és a sport fontos­ságára! Az igazi fejlődés­­ azonban csak a polgárhá­­­­ború után indulhatott meg. Leningrádban a­­ szakszervezetek és a Kom­­­­szomol hozta létre az első , nagy sportegyesületet, a *»Szpartaka klubját Az­után jött a ».Dinamo-­­sportegyesület s gomba módjára szaporodtak a­­ kisebb-nagyobb klubok. Megszületett a mai spar­­takiádok őse, az első oroszországi sportünne­­­­pély is. • Néhány számszerű­­ adatot nem tudna mon­dani? __ — Hát bizony, nehéz lenne pontos adatokat felsorolni, bár egy kicsit együtt nőttem fel a szov­jet sporttal Arra emlék­szem, hogy 1928-ban, az első spartakiábon, körül­belül 7500 részvevő in­dult, s ebben az időben a rendszeresen sportolók száma már­ meghaladta a félmilliót. 1940-ben pedig már 5 millió felett járt ez a szám. • És akkor jött a há­ború ... — A második világhá­ború alatt a sportolók is nagyszerűen helytálltak. Gólok és rekordok helyett ezt írták a zászlajukra: »Mindent a frontnak, mindent a győzelemért­« Ezrével jelentkeztek ön­kéntesen a Vörös Had­seregbe, és nagyon sok bonyolult feladatot haj­tottak végre sikerrel. A győzelemért vívott harc­ban azonban nagyon so­kan közülük hősi halált haltak, így például az ak­kori idők ismert bajno­kai, a bokszoló Stein és Temurjan, a gyorskorcso­lyázó Kopcsinszkij, a birkózó Pilinov, az eve­zős Dolgusin, a síelő Ku­lakova és sokan mások, akiknek nevét emlékver­tenyek örökítik meg nap­jainkban. • A szovjet sport ere­jét bizonyítja, hogy a nagy veszteségek ellenére a világháború utáni má­sodik olimpián, 1952-ben Helsinkiben már megje­lentek legjobbjai, és rög­tön a világ élvonalában foglaltak helyet , ebben az évben indult el Ta­mara Press fényes sport­­karrierje is... — Ekkor már ismerten voltak legjobb sporto­lóink a legtávolabbi föld­részen is. Az én példa­képem, Romaskova, ver­hetetlennek tűnt számom­ra. S csak 1958-ban tud­tam tőle elhódítani az elsőséget. Akkor már 93 világrekordot adtak a szovjet sportolók hazá­juknak. S ennek magya­rázata egy másik szám­ban rejlik: 40 millió spor­tolót tartottak nyilván ab­ban az évben! A legutób­bi 10 év ugrásszerű fej­lődése — ma már 70 mil­liónál tartunk! — azzal is magyarázható, hogy sikerült a falusi dolgo­zókkal is megszerettetni a rendszeres sportéletet. A számuk ma már meg­haladja a 11 milliót... • Hogyan lehet ennyi sportolót szervezetten fog­lalkoztatni? – 1918-ban Pétervárott megalakították az első Testnevelési Intézetet, majd két évvel később Moszkvában, az Állami Központi Testnevelési In­tézetet, s az innen kike­rült sportemberek menet közben tanulták meg a nem könnyű feladatot. 1930-ban már 4, 1947-ben pedig 11 volt a testneve­lési intézetek száma. Napjainkban pedig 16 fő­iskola képezi a szakem­bereket, 52 egyetemen van fakultatív pedagógiai sportoktatás, 12 sport­technikum és 14 edzőis­kola működik az ország­ban. S hamarosan velem is nő a szakképzett sport­vezetők száma. Mert a sportpályáktól sohasem veszek végleges búcsút! ! Fél év távlatából, ter­mészetesen, már nem em­lékezünk olyan pontosan mindarra, ami Moszkva és Leningrád között el­hangzott, de az újságíró noteszának megkopott adatai is ékesen örökítik meg azt a csodálatos utat, amelyet a szovjet sport tett meg 50 év alatt. Vándor Kálmán Kacsinszkaja Igor Ter-Ovaneszjan Majorov, a jégkorong-válogatott kapitánya a világbajnoki serleggel Ivanov, háromszoros evezős olimpiai bajnok SAKK Megadott témára sakkfel­­ványt vagy tanulmányt szer­keszteni nem könnyű dolog; a mások által sugallt élet gyakran inkább korlátozza, mint serkenti az alkotó fan­táziát. Viszont az ilyen jel­legű versenyek — különösen nemzetközi szinten — mé­lyebben tárják fel a sakk változatosságát, sokszínűsé­gét, rávilágítanak, milyen sokféle formába önthető és ábrázolható ugyanaz a gon­dolat. Érdemes például ösz­­szehasonlítani az október hó 15-én közölt Lázár-tanul­mányt (Kh8, Hét, ti, h3, hl, h7 — Khfi, Fa2, h2, l­5) ugyanazon pályázat győzte­sének munkájával: V. KOROLJKOV Budapest—Leningrád ▼. 1867. — 1. hely Merőben más alapállás, tar­almilag mégis azonos jelle­gű, kölcsönös pattváltozatot szemléltet. Megoldása: 1. Vg2! (1. Fd47, Vc8t után világos kapna mattot, így vi­szont 6 fenyeget vele!) 1. —, Bbb­ TBg2,?-re 2. Fd4t( 2. Kc2, Vd8 (Vc8?-ra 3. Vg7f) 3. Vg7t, fS 4. Vf6:t... VfS: 5. Fd4t, Bb2f (Vd4:-re világos patt. Érhető, hogy sötét nyerni próbál.) S. Kel!, a4 7. Vf6:, a3 8. Fh8:, h5­­. Ff6, h1 10. Fh4: (Az áldoza­tok után sötét még mindig anyagi fölényben van, de gúzsbakötötten: bástyája nem mozoghat szabadon az Ff6 fenyegetés miatt.) 10. —, Bb1­ 11. Kel, Bb5­ 12. Ff6t, Bb2t 13. Kel! — és most a gyaloglépések kifogyása után sötét válik pattá. 1 Döntetlen GALOPPVERSENY hétfő délelőtt Vill órakor NAGY OKTÓBERI DÍJ Otea­m 6:2 (3:0) A tiaval mérsékeltebb játék után az újpestiek a hazai pályán ismét gól­­özönnel rukkoltak le. Már az első percben Bene át­adásából a kiugró Dunai II. a XI-es pont tájékáról biztosan lőtt a bal alsó sarokba. A játékot to­vábbra is a lila-fehérek irányították. A 6. percben Bene a fél pályáról indí­totta Fazekast, aki lefu­tott az alapvonalig, és on­nan pontosan az előre­törő Bene lábára továb­bított, aki nagy erővel lőtt a hálóba. Nem sok­kal később Nyirő egy összecsapás során meg­sérült és végleg elhagyta a pályát. Negyedórás meddő MTK-fölény után ismét a Dózsások lendültek játék­ba és a 28. percben szép támadás végén Dunai Fa­zekas átadását a hálóba sarkalta, s ezzel beállítot­ta a félidő eredményét. A játékba sok szabály­talanság csúszott. Noskó egyik szerelését a játék­vezető Il-sel torolta meg, azonban a kék-fehérek nem tudták kihasználni a büntetőrúgást A második félidő első negyedórája mezőnyjá­tékkal és sok szabályta­lansággal telt el A 17. percben szándékos rúgá­sért a játékvezető Cseté­­nyit kiállította. Két perc­cel később a jól játszó Bene ismét gólt szerzett, majd az MTK-s Török nagy kavarodás után szé­pített 4:1. Röviddel ké­sőbb Fazekas régen látott pompás gólt lőtt Láncé­kor kapujának jobb felső sarkába. Védelmi hibából ezután, ismét a lila-fehé­rek kaptak gólt. Takács használta ki a védők ál­tal felkínált helyzetet és 3 méterről lőtte a labdát az üresen hagyott kapu­ba, 5:2. A mérkőzés utol­só gólja a 82. percben esett: Dunai állította be a 6:2-es végeredményt A Dózsából kitűnt Be­ne, Dunai II. és Göröcs, míg az MTK-ban Takács és Nagy E. játszott jó­­­L. Saját M-Bs. Hemd 0:0 Tatabányán 6000 néző előtt Aranyosi játékveze­tése mellett került sor a mérkőzésre, amelyen a hazai csapat végig nyo­masztó fölényben játszott. Rengeteg helyzetet dol­goztak ki a bányászcsatá­rok, de ezeket sorra el­­ügyetlenkedték, s ugyan­akkor távolról nem mer­tek kapura lőni. A mér­kőzés legnagyobb gól­helyzete, mindezek elle­nére, a Tatabánya kapuja előtt adódott: Szendrei beadása után Juhos a gólvonalról vágta ki a labdát. A mérkőzés végül is 0:0 arányú döntetlen­nel fejeződött be. A Bp. Honvéd elsősorban fegyel­­mezett játékának, kitű­nően megszervezett vé­delmének köszönheti az egy pontot A bajnokság jelenlegi állása : FTC 2. Újpest S. Győr 4. Vasas 5. Diósgy. 6. Tatab. 7. Honvéd 8. Pécs 9. Csepel 10. Szeged 11. MTK 12. Salgót. 13. Szomb. 14. Dunaúj. 15. Komló I0. Eger 26 23 3 ~ 78:19 49 27 17 C 4 79:30 40 27 13 10 4­­1:33 34 27 14 0 7 61:32 34 27 10 7 19 46:46 27 27 8 10 9 35:33 26 27 7 9 11 43:48 23 26 8 7 11 27:34 23 26 5 13 8 28:40 23 26 8 7 11 30:56 23 27 6 9 12 35:44 21 27 8 5 14 34:56 21 26 8 4 14 36:54 20 26 7 6 13 29:49 20 26 7 6 13 30:57 20 26 9 7 14 32:56 18 N­egyerdi ötödik Megkezdődött a 14. me­xikói nemzetközi kerék­páros körverseny. Az el­ső napon a Mexico City— Puebla 135 km-es távot teljesítette a 150 főből ál­ló mezőny. A győzelmet a mexikói Sarabia szerezte meg, Megy­erdi ötödik lett, s a magyar csapat is az ötödik helyen végzett. Sikeres EK-rajt Vasárnap délután a Játékcsarnokban mutat­kozott be Európa Kupa mérkőzésen az FTC női kézilabdacsapata. Ellen­fele az NDK bajnok­együttese, az Emper Ros­tock volt. A zöld-fehérek kitűnően kezdtek, s ötle­tes játékkal 4:1 arányú vezetést szereztek az I. félidőben. Hasonlóan jól kezdődött a II. félidő is, hisz a magyar bajnok­csapat már 6:1-re elhú­zott. Ekkor passzívabbá vált a játékuk, feljöttek a vendégek, egymásután három gólt dobtak, s 6:4- re alakult a mérkőzés ál­lása. Ezt követően Szat­mári 7 méterest, Zsolnai pedig egy óriási helyzetet kihagyott, de végül is Jányánénak büntetőből sikerült növelnie az előnyt, így alakult ki a 7:4-es végeredmény. Az FTC tehát 3 gólos előny­nyel utazhat a visszavá­góra. Hétfői sportműsor ASZTALITENISZ: Asztalos János emlékverseny, Attila u. 8.30 6. ATLÉTIKA: A Bp. Honvéd versenye, Tüzér u., 13 6. BIRKÓZÁS: Szelky Ottó kö­töttfogású emlékverseny, Köl­tői Anna u., 10 6. KOSÁRLABDA: Budapest— Vidék női és férfi mérk* Sportcsarnok, 11 6. LABDARÚGÁS: NB I-es mérk.: FTC—Eger, Népsta­dion, 13.30 ó; Csepel—Szeged, Csepel, 13.30 ó; Dunaújváros —Komló, Dunaújváros, 13.30 ó; Pécs—Szombathely, Pécs, 13.30 ó. NB I/B-s mérk.: Bu­dafok—Kecskesmét, Budafok, 13.30 ó; Szállítók—Pécsi Bá­nyász, Czabán Samu tér, 13.30 ó; Egyetértés—Miskolc, So­roksár, 13.30 6. ÖKÖLVÍVÁS: Az ORT dön­tői, Sportcsarnok, 17 ó. NÉPSZAVA Három sakkgyőzelem Sousse-ban, a sakkvi­lágbajnoki zónaközi dön­tő 15. fordulójában mind a három magyar részvevő: Bárczay, Bilek és Portisch is győzött Véglegessé vált egyébként, hogy Fisher nem versenyzik tovább. Szégyen volt.. A világ sportsajtója meg­ütközéssel ír a Monte­vi­deóban lezajlott labdarúgó Világ Kupa döntő harma­dik mérkőzéséről. A 90. percet végül is nyolc Celtic és kilenc Racing játékos fejezte be (Lennox, John­stone és Hughes, illetve Basile és Rulli került a kiállítás sorsára). Az uru­guayi rádió riportere már a mérkőzés alatt ezt har­sogta: -Ez nem labdarúgó­mérkőzés, ez háború.­ A Reuter így ír: -A mérkő­zés inkább csapszéki ve­rekedésnek minősíthető, mint labdarúgásnak. A férfi röplabda EB újabb eredményei: Románia—Jugo­szlávia 3:0, Csehszlovákia— Lengyelország 3:2. Az EB-n a nyolcpontos szovjet és cseh­szlovák csapat vezet a hét­pontos magyar csapat elött. A Marosvári nyerte 558 körös eredménnyel a magyar—finn sport­övő verseny sportpisz­toly számát, míg csapatban a finnek győztek 2192:2133 arányban. NB I/B-s labd­a­rú­g­ó-mérkő­zések : Bp. Spartacus—BVSC 2:1 (0:1), Ganz-MÁVAG—Autó­busz 0:­0. 1967 n november^ 11

Next