Népszava, 1968. május (96. évfolyam, 101–126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
A barátság és a szolidaritás küldöttei Átadták a SZOT 1968. évi Külföldi szakszervezetek képviselői a budapesti május elsején Május elsején, mint minden esztendőben, az idén is nemzetközi vendégsereg érkezett Magyarországra, hogy velünk együtt köszöntse a munkásosztály nagy ünnepét. A világ minden tájáról jöttek munkás- és szakszervezeti küldöttek, hogy itt, Budapesten, a magyar munkásokkal, dolgozókkal együtt ünnepeljenek és ismerkedjenek hazánkkal, sikereinkkel, feladatainkkal. Az ünnep előestéjén felkerestük néhány vendégünket. A Vietnami történelmi lecke közi Szövetségének titka-a vietnami néppel valóra. Véleménye szerint a szolidaritás kifejezésére. A jelenlegi időszak — a nemzetközi szövetség 29 nemzetközi helyzetet illő- millió tagja tiltakozik az idén — a legalkalmasabb USA háborús bűnei ellen. Dnyepropetrovszkból, Moszkvából és Rigából jöttek . A vietnami nép szabadságharcának új, rendkívül feszült, ámde győzelmes korszaka kezdődött. És népünk — északon és délen egyaránt — nagy erőfeszítéseket tesz, hogy eleget tegyen történelmi küldetésének: sikeresen építse a szocializmust a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, megvalósítsa Dél-Vietnam felszabadítását és megteremtse hazánk egységét Tudjuk, hogy harcunkat az egész nemzetközi munkásosztály, a világ minden haladó embere támogatja. S tudjuk, hogy most, május elseje alkalmából, a Szakszervezeti Világszövetség rendkívüli főtanácsülésének határozata szellemében a munkások, a haladó erők világszerte széles egységfrontot alkotnak a vietnami nép iránti szolidaritás jegyében, az amerikai agresszorok ellen. Ez az együttérzés, ez a támogatás erősít, még elszántabbá tesz bennünket... Személyes vágyaimról kérdez? Mit mondjak? Hiszen az én vágyaim, álmaim ugyanazok, mint minden vietnami munkásé, dolgozóé... Törékeny, bájos fiatal nő beszél — Lun Thi Doan asszony, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség központi bizottságának tagja. Kérem, hogy meséljen családjáról, gyermekeiről, arról, hogyan élnek. A mellette ülő Nguyen Van Túra, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség nemzetközi osztályának vezetőjére néz, egymásra kacsintanak és harsányan nevetnek. — Ha van elég papírja — mondja aztán —, mindketten szívesen bemutatjuk gyermekeinket Nekem ugyanis öt van, három lány és két fiú, Nguyen Van Tu elvtársnak is öt, szintén három lány és két fiú, Kim Toan, Lau Thi Doan asszony 23 éves nagylánya textilmunkásnő, párttag, most végzi a műszaki egyetemet, vegyészmérnöknek készül. Születési bizonyítványában nem töltötték ki a »születés helye« rovatot, mert anyja a franciák hanoi börtönében hozta a világra. Bao Anh szintén textilimunkásnő, »valahol a fronton» született, a franciák elleni felszabadító háború alatt A húszesztendős Quang Thuy szintén harc közben, minden orvosi segítség nélkül jött a világra, egy kristálytiszta vizű folyón úszó számpárt. Ezért Quang Thuy — Tiszta Víz — a neve: Katona. Apja helyére lépett, aki nemrégen szerelt le és tért vissza eredeti szakmájához, az újságíráshoz. A Vietnami Dolgozók Pártja elméleti folyóiratának munkatársa. A negyedik és az ötödik gyerek Rich Vám 17 esztendős kislány, aki most fog érettségizni és a 13 éves Nguyen Binh, a kisfiú a családban — »már a mi kórházunkban, Hanoiban született». Nguyen Van Tu öt gyermeke közül egy papírgyári munkás, egy irodalomszakos egyetemi hallgató és három kisiskolás. A kicsik anyjukkal, a Hanoi környékére telepített lámpagyár munkásnőjével élnek. A családok egyszer egy héten találkoznak. — Kevés az idő, amit együtt tölthetünk, de majd... — mondja Nguyen Van Tu. Lau Thi Doan és Nguyen Van Tu gyermekeinek, világra jöttük körülményeinek története valóságos kalandregény. Vagy inkább történelmi lecke. Arról, hogyan éltek és élnek Vietnamban az emberek. És arról, miként élhetnének, ha hagynák őket Nyikolaj Kovaljov, a dnyepropetrovszki terület szakszervezeti tanácsának elnöke. Azzal kezdi, hogy minden formalitás nélkül szeretné átadni hazája dolgozóinak jó kívánságait, baráti üdvözletét a magyar dolgozóknak. Szerényen beszél felelősségteljes munkájáról és csak az interjú vége felé »derül ki«, hogy a második világháborúban részt vett Magyarország felszabadításában. Kovaljov felderítő repülő volt és a 3. ukrán fronton szolgált. Ahogy tréfásan megjegyezte, akkor csak az »égből ismerte ,hazánkat Most majd ellátogat Budára, amely felett annak idején annyiszor elrepültek pilótái , midőn a körülzárt hitleri csapatok tehetetlen dühükben lerombolták hídjainkat, pusztították műkincseinket. Viktoria Juzsina a szovjet Szaktanács termelési osztályán dolgozik, pontosabban annak az alosztálynak a vezetője, amely az újításokkal, találmányokkal foglalkozik, öt, aki most jár először Magyarországon, az érdekli, hogy gazdasági reformunk végrehajtását hogyan segítik elő szakszervezeteink. Janis Kurzens, a rigai rádiógyár mérnöke, több nehézipari centrumot szeretne felkeresni. Mellén kitüntetés: a »szocialista munka hőse». Április 30-án délelőtt a Szaktanács székházában került sor az 1968. évi SZOT-díjak átadására. A díjakat immár hagyományosan május alkalmából adják át a művészeti élet kiválóságainak, akiknek művészi és társadalmi tevékenységükkel leginkább sikerült közel kerülniük a művelődő emberekhez, segíteniük kulturális fejlődésüket. A díjazási ünnepségen megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Földvári Aladár, Kiss Károly és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnökei, Beckl Sándor, Gál László és Somoskői Gábor, a SZOT titkárai, Darvas József, az Írószövetség elnöke Baranyai Tibor, a SZOT kulturális, agitációs és propaganda osztályának vezetője a díjak átadását megelőző rövid bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kultúra magasrendű alkotásainak létrehozásához mennyire nélkülözhetetlen a művelt közönség, az ember maga, aki egyedül jelentheti minden művészi alkotás végső értelmét. Ezután Somoskői Gábor adta át a díjakat A kitüntetettek nevében — akiket lapunk 7. oldalán mutatunk be — Czine Mihály mondott köszönetet művészeti díjait Somoskői Gábor, a Szaktanács titkára, átadja a SZOT-díjat Urbán Ernő Kossuth-díjas írónak (Gonda György felvétele) Az SZVSZ a vietnami agresszió ellen mozgósítja a haladó erőket Marius Delsa, a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának tagja, a Pedagógusok Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének titkára (képünkön) most, május elseje alkalmából másodszor látogat Magyarországra. Beszélgetésünk során rámutat arra a nagy jelentőségű tényre, hogy az SZDSZ minden erejét a szakszervezeti erők tömörítésére koncentrálja, a dolgozók szociális és életkörülményeinek megjavítására. Ezzel párhuzamosan a világszövetség most rendkívüli feladatának tartja, hogy mozgósítsa a haladó erőket az amerikaiak vietnami agressziójának megszüntetése érdekében. Az SZVSZ közös harcra hívja fel a világ dolgozóit e jelszóval: »Az agresszorok távozzanak Vietnamból — Vietnam a vietnami népé!» Az SZVSZ fontosnak tartja, hogy a szakszervezeti erők — a világszövetségen kívüliek is — mindenütt fellépjenek a demokrácia és a béke védelmében. Marius Delsal szívből jövő jókívánságait küldi a magyar dolgozóknak, és mint mondta, örömmel tapasztalja a szocializmus építésében elért eredményeket. Hangsúlyozta: a magiyar szakszervezetek jelentős helyet foglalnak el a nemzetközi mozgalomban és meggyőződése, hogy továbbra is ugyanolyan aktív részvevői lesznek a közös munkának, mint eddig. Megragadja az alkalmat, hogy a nagy ünnep alkalmából hazánk pedagógusait külön is üdvözölje. Borisz Rachmanin — ugyancsak az SZVSZ küldötte — a Mezőgazdasági Szakszervezetek Nemzete 1968. május 1 NÉPSZAVA Gyümölcsöző tapasztalatcsere Heinz Oehler, a Német Demokratikus Köztársaság Szaktanácsának elnökségi tagja, az ottani szakszervezeti iskola helyettes igazgatója, gyakran keresi fel országunkat. Nagy érdeklődést tanúsít a gazdasági mechanizmus iránt, izgatja, mennyire haladtunk előre annak bevezetése óta. Hangsúlyozza, hogy rövid idő alatt még nem lehet lényeges változásokat lemérni, de véleménye szerint a sikerhez nélkülözhetetlen a szakszervezetek közreműködése és hatékony támogatása. Magyar kollégáival már több ízben tárgyalt erről a kérdésről és most — a május 1-i ünnepségek után — újabb tapasztalatokkal szeretne hazatérni. Amikor az NDK-beli és a magyarországi szakszervezeti iskolákra terelődik a beszélgetés, szemlátomást »otthon érzi magát», s élénken beszél a két iskola együttműködéséről, valamint azok fontos szerepéről a mozgalomban. Dr. Gunnar Winkler szakszervezeti iskolai tanszékvezető a múlt évben járt nálunk. Akkor gazdasági reformunk bevezetésének kérdéseit tanulmányozta; most az eddigi tapasztalatok, s a fejlődés perspektívái édeklik. Máskülönben természetrajongó — a Balaton »szerelmesei« közé tartozik.». 13 arab ország képviseletében. Az arab világból négyen érkeztek. Az Egyesült Arab Köztársaság szakszervezeteinek képviseletében Abdalla Obd el Gani Barakat, az építőmunkások és Mohamed Emnám Khalil, a postások szakszervezetének vezetője, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének küldötteiként pedig Mohamed Abu Izmail libanoni és Ahmed Atoab Abdalla egyiptomi szakszervezeti vezető. Abdalla Obdel Gani Barakat és társa az EAK-ban május 2-án sorra kerülő népszavazásról beszélnek. Ez most hazájukban a legaktuálisabb és a legfontosabb esemény. Amint elmondják, a népszavazás után, illetve a »Március 30-a» program megvalósítása során jelentős feladatok hárulnak az EAK szakszervezeteire. A program értelmében ugyanis az eddiginél fokozottabban kell bevonni az államigazgatásba, az országos ügyek intézésébe a tömegeket. S a dolgozó tömegek nevelését, előkészítését a politikai és gazdasági vezetésre, a szakszervezetek végzik. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, nagyon örülnek, hogy május elseje alkalmából Magyarországra látogathattak, s remélik, hogy számos hasznos tapasztalatot szereznek munkájukhoz a magyar szakszervezetektől. Mohamed Aim Izmail (képünkön) és Ahmed Awab Abdalla, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének küldöttei, 13 arab ország szervezett munkásainak üdvözletét tolmácsolták. — Azért jöttünk, hogy tovább erősítsük a baráti, testvéri kapcsolatokat a szocialista Magyarországgal. S megragadjuk ezt az alkalmat is, hogy kifejezzük, mennyire jelentős számunkra a szocialista országok — köztük Magyarország — pozitív állásfoglalása a közel-keleti kérdésben — hangsúlyozta Mohamed Abu Izmail. Szöveg: Köves Judit, Jankovszky János Gonda György, Jentetics László Fotó: Szakszervezeti vezetők kitüntetése A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége május 1-je alkalmából — a magyar szakszervezeti mozgalomban végzett eredményes tevékenységük elismeréséül — a »Szakszervezeti Munkáért» kitüntető jelvény arany fokozatát adományozta. Vas-Witteg Miklósnak, a Szaktanács alelnökének, Ligeti Lászlónak, a KPVDSZ főtitkárának, Péter Ernőnek, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárának, Vass Imrének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkárának, Földi Vilmosnak, a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatósága vezetőjének, Donáthi Bélának, a SZOT munkavédelmi osztálya vezetőjének, Bogár Józsefnek, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa vezető titkárának és Szabó Lajosnak, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa vezető titkárának. A kitüntetéseket kedden a SZOT székházában Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára adta át. Építőipari szakszervezeti és minisztériumi állásfoglalás Az építők szakszervezetének elnöksége és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az építőipari dolgozók munkahelyi szociális ellátásával kapcsolatban együttes állásfoglalást adott ki. A közös állásfoglalás megállapítja, hogy az építési és üzemeltetési normatívák teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközöket és a megfelelő színvonalú szociális ellátás feltételeit a gazdaságirányítás új rendszerében is változatlanul biztosítják a jelenleg érvényes jogszabályok. Ezért felhívja a vállalati gazdasági vezetők figyelmét hogy a felvonulási költségek fedezetét vállalati szinten biztosítsák, lépjenek fel mindazokkal szemben, akik megszegik vagy akadályozzák a szociális gondoskodást szabályozó előírások végrehajtását és szigorúan vonják felelősségre a mulasztókat A helyi szakszervezeti szervek rendszeresen értékelték, hogyan teljesítik a gazdasági vezetők a dolgozók szociális ellátásában rájuk háruló kötelezettségeket (MTI) Átadta megbízólevelét az első libanoni nagykövet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden fogadta Joseph Harfouche rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Libanoni Köztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Joseph Harfouche nagykövet megbízólevelének átadásakor mondott beszédében a többi között elmondotta: — Együttműködésünket a szabadság és a béke eszméje vezérli. Hűen ezekhez az eszmékhez — s erről a jelenlegi körülmények közepette semmiképpen sem feledkezhetem meg —, Magyarország a közelmúltban is tanúbizonyságát adta annak, hogy támogatja az arab ügyet, s különösen a múlt év júniusa óta állandó erőfeszítéseket tesz a Palesztinai probléma igazságos megoldása érdekében. Losonczi Pál válaszában hangsúlyozta: " Magyarország nagy tisztelettel viseltetik Libanon nagyszerű történelmi és kulturális hagyományai iránt. Kapcsolataink történetében új fejezetet nyit, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk, s nagyköveteink kölcsönösen megkezdik működésüket. A megbízólevél átadása után az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövetiek Zászlóátadás A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátóipari Vállalat MTA SZOT Vörös Vándorzászlójának ünnepélyes átadására április 29-én került sor. A Minisztertanács nevében Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége nevében Ligeti László a KPVDSZ főtitkára adta át Meghalt Barsi Béla színművész Kedden a késő esti órákban érkezett a hír: Barsi Béla, a Nemzeti Színház volt tagja, nyugdíjas színművész, 62 éves korában elhunyt Temetéséről később történik intézkedés. Kitüntetések Az Elnöki Tanács Pióker Ignácnak, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt gépgyára Kossuthdíjas gyalusának, a szocialista munka hősének, országgyűlési képviselőnek négy évtizedes példamutató szakmai és politikai tevékenysége elismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából a munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál nyújtotta át. Az Elnöki Tanács Baló Lászlónak, a Hétfői Hírek főszerkesztőjének több mint három évtizedes újságírói tevékenysége elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja nyújtotta át (MTI)