Népszava, 1968. június (96. évfolyam, 127–152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 96. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1968. JÚNIUS 1. SZOMBAT A tábornok kesztyűje D­E GAULLE BESZÉDE UTÁN a belpolitikai fe­szültség nagymértékben megnövekedett Fran­ciaországban. Tüntetések és ellentüntetések váltják egymást. A jobboldal és a szélsőjobb­­oldal erőszakos cselekményekre szervezkedik. A munkás és a demokratikus erők viszont eltökélt szándékukat nyilvánították, hogy a harcot töretlen lendülettel folytatják. A tábornok-elnök radioszozata a politikai hi­degháború jegyében fogant. Az államfő vonako­dott szembenézni a francia politikai, gazdasági és társadalmi életet feszítő belső ellentmondásokkal, nem volt hajlandó tudomásul venni az V. Köztár­saság válságát. A népszavazás elhalasztása ugyan ésszerűnek tűnik, hiszen a jelen körülmények között, amikor az országot példátlan arányú tömegsztrájk bénítja meg, a szavazás technikai megszervezése csaknem megoldhatatlannak látszott. Az új parlamenti vá­lasztások lebonyolítása azonban az adott körülmé­nyek között legalább ennyire problematikus. De nem is a konkrét közjogi intézkedések miatt, hanem a beszéd, egész szemlélete, hangvéte­le és főként az egyes mondatok mélyén lappangó, alig leplezett fenyegetések nyomán szökött minden eddiginél magasabbra a francia válság lázgörbéje. MUNKÁSOSZTÁLYNAK, az elodázhatatlan társadalmi, gazdasági és politikai változásért harcba indult baloldali erőknek ugyanis a tá­­it­­bornok valósággal kesztyűt dobott, amikor — még a New York Times szerint is — »hamis kísér­letet tett, hogy az általános sztrájkot kommunista összeesküvésnek állítsa be«. A »vörös veszedelem« polgárriogató mumusát festette a falra, hogy an­nál nagyobb súllyal támaszthassa alá beszédének azokat a mondatait, amelyekkel a bizonytalan sor­sú nemzetgyűlési választásokig terjedő időszakban saját belátása szerinti eszközök igénybevételére ad felhatalmazást önmagának. »Ha folytatódik ez a helyzet... kénytelen le­szek más utakat választani, mint az azonnali vá­lasztások­* — jelentette ki az elnök. Márpedig ezt a célzást nehéz lenne másképpen értelmezni, mint a választott népképviselet kikapcsolását, a személyi hatalom erőszakos biztosítását a harcban álló nép­milliókkal szemben. Különösen baljósan csengenek de Gaulle szavai a csapatmozdulatokról szállongó híresztelések fényében. Tegnapig sűrű homály fed­te az elnök beszédét megelőző egynapos vidéki tá­vollét néhány órájának a történetét. Most azonban kiderült, hogy de Gaulle a hadsereg támogatásának megszerzésére használta fel­ ezt az időt, így például Bonn tudomásával titkos megbeszélést folytatott az OAS-vezér Massával, a hírhedt ejtőernyős tábor­nokkal, az NSZK-ban állomásozó francia haderők főparancsnokával is, annak baden-badeni főhadi­szállásán, aminek eredményeképpen — a UPI érte­sülése szerint — riadókészültségbe helyezték a nyugat-németországi francia alakulatok egy ré­szét. Ha ehhez hozzávesszük azt az AP-jelentést, hogy­­­a hadsereg elit alakulatai az utóbbi időben megszállták a párizsi körzet valamennyi stratégiai fontosságú pontját«,­­ akkor látható, hogy a »más utak« igénybevételének lehetősége nagyon is kéz­zelfogható. Fel kell figyelni a »polgári akcióbizottságok« megszervezésére is, amit aligha lehet másképpen értékelni, mint a jobboldal rohamcsapatainak ké­szenlétbe helyezését a baloldali erőkkel szemben. ■»N­EM CSODA hát, ha a baloldal a legélesebb visz­ik­szautasításban részesítette az elnök állásfogla­­­ lását.­­A tábornok szavai valóságos hadüzene­­ti tét jelentenek a jobb életfeltételeiért sztrájkoló dolgozóknak, a korszerűbb egyetemekért küzdő diá­koknak és pedagógusoknak, a politikai változást követelő francia millióknak« — jelentette ki Wal­­deck Rochet, a Francia KP főtitkára. »De Gaulle ■valóságos agressziót követett el a munkásosztály pártjai és szakszervezetei ellen.« (Ballanger, az FKP parlamenti csoportjának elnöke.) »A diktatúra meghirdetése és felhívás a polgárháborúra.« (Mit­terrand, a Demokrata—Szocialista Baloldali Szö­vetség elnöke). »Az államfő azok ellen a dolgozók ellen hangoztat fenyegetéseket, akik tíz év óta az ő rendszerének arroganciájába és a munkáltatók makacs ellenállásába ütköző követeléseikért harcol­nak.« (Leguy, a CGT főtitkára). Mindez, persze, nem meglepő. De Gaulle soha­sem titkolta ellenszenvét a demokratikus intézmé­nyek iránt, és azt, hogy a tekintélyelvű kormány­zat, az »erős kéz« politikájának a híve. Maga a gaulle-izmus a francia monopoltőke sajátos érde­keinek és igényeinek kifejezője. Ezt tükrözi de Gaulle-nak az amerikai, az angol vagy a nyugat­német imperializmus elgondolásait, nem egyszer ke­resztező külpolitikája is. Az ebből fakadó pozitív vonások azonban nem feledtethetik az alapvető tényt — a gaulle-ista rendszernek a dolgozókkal szembenálló osztály jellegét. A BALOLDAL ÉLÉN A FRANCIA KOMMUNIS­­­TA PÁRT az osztályfrontokból indul ki, amikor­­ hangsúlyozza, hogy most mindennél fontosabb il a haladó erők egysége. Óvakodni a zavarkel­tőktől és a provokátoroktól, higgadtan, de fokozott harci szellemben küzdeni a munkásosztály, a nép­milliók politikai és gazdasági követeléseinek valóra­­váltásáért, demokratikus népkormány létrehozá­sáért. Ezt a célkitűzést támogatja a haladó szak­­szervezeti szövetség, a tízmilliós sztrájkmozgalmat példás szervezettséggel és fegyelemmel irányító GGT is. A tábornok­ elnöke kesztyűt dobott a haladó erőknek. A baloldal azonban nem hátrál meg. Bármilyen fordulatot hozzanak is az időleges hatalmi tényezők, a végső döntést a népmilliók osz­­zályharca érleli. Gederi Pál A ól* (A 4. oldalon) Üzemi demokrácia „alulról­l és „felülről“ (A 3. oldalon) Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából (A 4. oldalon) Piaci őrjárat (A 4. oldalon) Mit mond ? Június 23-ára írták ki a francia választásokat Pompidou átalakította kormányát Csapatösszevonások Párizs körzetében Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Lényegesen megválto­zott formában péntek dél­után megalakult Pompi­dou új kormánya. Ugyan­akkor június 23-ra és 30- ra tűzték ki a f­ranciaor­szági nemzetgyűlési vá­lasztásokat. Pompidou új kormá­nyában a legérdekesebb változás, hogy Debré pénz­ügyi és gazdaság­ügyi mi­niszter és Couve de Mur­­ville külügyminiszter tárcát cseréltek. Az előző kormány ismertebb tagjai közül kimaradt a kor­­mányból Christian Fouchet belügyminiszter, Jean Me­­ney, a szociális ügyek mi­nisztere, Joxe igazságügy­­miniszter, Gorse tájékoz­tatásügyi miniszter, Ro­ger Frey, a parlamenti ügyekkel megbízott ál­lamminiszter és Billotte tábornok, a tengerentúli ügyekkel foglalkozó ál­lamminiszter. Mint isme­retes, Alain Peyrefitte közoktatásügyi miniszter már néhány nappal ez­előtt lemondott. Az új kormány összeté­tele arra mutat, hogy egyrészt igyekeztek belőle kihagyni azokat a mi­nisztereket, akik a leg­utóbbi eseményekben leg­inkább kompromittálták magustait, m másrészt pedig — tekintettel­­a­­választá­sokra" — igyekeztek be­venni a kormányba a gaulle-isták minden irány­zatát. A kormány pénteken több intézkedést léptetett életbe, a többi között be­jelentették, hogy Pompidou miniszterelnök életbe lép­teti a szakszervezeti ve­zetőkkel a múlt héten le­folyt tárgyalásokon vál­lalt kötelezettségeit. A hi­vatalos lapban megjelent rendelet ennek megfele­lően június elsejei hatály­­lyal 3 frankra emelte fel az eddigi 2,22 frankról a garantált minimális óra­bért és eltörölte az eddi­gi érvényes bérzónákat, azaz a vidéki bérek hát­rányos megkülönbözteté­sét a fővárosiakkal szem­ben. A CGT közleményt adott ki a találkozóról, amely csütörtökön a szak­­szervezeti központ, a kom­munista párt és a De­mokrata­ Szocialista Bal­oldali Szövetség képvise­lői között lefolyt. A ta­lálkozón a CGT küldött­ségét Georges Léguy, az FRP-ét Waldeck Rochet, a szövetségét Guy Mollet vezette. A találkozón a CGT küldöttsége ismertet­te a két baloldali párt képviselőivel azokat a lé­nyeges követeléseket, amelyekért a dolgozók harcolnak. Emlékeztette őket a CGT szakadatlan akciójára a baloldal ösz­­szefogása érdekében, ab­ból a célból, hogy demok­ratikus rendszerrel vált­(Folytatás az 5. oldalon) Biszku Béla beszéde a pesterzsébeti munkások gyűlésén a népgazdaság fejlődéséről, a terméskilátásokról, a gazdaságirányítási reformról és a munkaidő-csökkentésről Biszku Béla, au MSZ­vIP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára láto­gatást tett a XX. ker­­etben. Balogh Istvánnak, a kerületi pártbizottság első titkárának társaságá­ban felkereste a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyárat. Hosszan elbeszélgetett a dolgozókkal, majd a gyár művelődési házában — péntek délután — rende­zett gyűlésen találkozott a kerületi üzemek dolgo­zói­i, a párt és egyéb szervezetek aktivistáival. Tájékoztatta őket a bel­politika időszerű kérdé­seiről, a nemzetközi élet legutóbbi fejleményeiről, s válaszolt kérdéseikre. Országunk belső hely­zetét elemezve megállapí­totta, hogy a politikai lég­kör nyugodt, a munkások, parasztok, dolgozó értel­miségiek körében a han­gulat bizakodó, népünk politikai közérzete válto­zatlanul jó. Életünk ter­mészetesen nem mentes az ellentmondásoktól, vannak gondjaink, egé­szében véve azonban nép­gazdaságunk jó irányban, megfelelő ütemben fejlő­dik — mondotta. A belső helyzet általá­nos jellemzése után Bisz­ku Béla részletesen szólt az idei esztendő munká­járól, eredményeiről, a jövő kilátásairól. Rámu­tatott arra, hogy az év el­ső négy hónapjában a termelés a tervezettnek megfelelelően —a napi át­lagot véve alapul, a múlt év hasonló időszakához r­ányitva mintegy 5 százalékkal­­ nőtt, a fo­gyasztás mértéke is a vá­rakozásnak megfelelően alakult, növekedett a fog­lalkoztatottság. A felvá­sárlás mind a növényi, mind az állati termékek­ből jóval magasabb, mint az elmúlt évben volt. Ami pedig a fogyasztói árak alakulását illeti, a ta­pasztalatok szerint egyes termékek ára emelkedett ugyan, másoké viszont csökkent, végeredmény­ben a statisztikák az árak alakulásában — ha min­den tényezőt egybevetünk —, minimális mértékű csökkenést mutatnak. — A mostani időszak­ban az embereket joggal foglalkoztatja az a kér­dés, felyegtek a mezőgaz­­daságiban a terméskilátá­sok, s hogy a várható rossz terméseredmények nem befolyásolják-e majd az árakat — mondotta Biszku Béla. s hozzátette: a zárazság az idén előre­láthatólag súlyos károkat okoz majd a mezőgazda­ságnak, ősziekben és ta­vasziakban egyaránt. Már eddig is sok ezer kataszt­­rális holdon kellett a ga­bonát kiszántani. A ked­vezőtlen időjárás miatti terméskiesést természete­sen pontosan felmérni még nem lehet, a károk az egyes gazdaságokban különböző mértékben je­lentkeznek ma­jd, de az már bizony­, hogy ne­m­­­csak kenyérgabonából, hanem takarmány­félékből is jóval kevesebb lesz az átlagtermés, mint a múlt évi volt. Ez minden bi­zonnyal kihatással lesz az állatállomány számszerű alakulására is. A kor­mány ezért már most in­tézkedik, hogy az állatok takarmányozását megfe­lelően biztosítani lehes­sen. Szólott Biszku Béla az új , gazdaságirányítási rendszerel kapcsolatos tapasztalatokról is. A re­form bevezetése különö­sebb zökkenő nélkül ment végbe, az­ első ered* (Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvény­­erejű rendeleteket hozott a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai fő­iskolája, továbbá Győrött közlekedési és távközlési műszaki főiskola létesíté­séről. A politikai főisko­lán az oktatás az 1968/69- es tanévben kezdődik. A politikai főiskola fel­adata, hogy a társadalmi élet különböző területein a vezető munkakörök be­töltéséhez szükséges egyetemi szintű politikai képzést nyújtson. A főis­kola az általános elméle­ti és politikai képzés mellett — gazdaságpoli­tikai, propagandista-taná­ri és más tagozatokon — a gyakorlati feladatok kö­vetelményeinek megfele­lő kiegészítő képzést is biztosít. A közlekedési és táv­közlési műszaki főiskola felett a felügyeletet a művelődésügyi miniszter gyakorolja. A főiskola közlekedés-építési kara már az 1968/69. tanévben Budapesten, a Műszaki Egyetem közreműködésé­vel megkezdi tevékenysé­gét, és mindaddig itt ma­rad, amíg Győrbe való át­telepítésének tárgyi felté­telei nem valósulnak meg. A főiskola többi ka­rán az oktatás a IV. öt­éves terv időszakában in­dul meg. Az Elnöki Tanács Püs­pöklak és Geresd közsé­get — a községek lakos­ságának javaslata alap­ján — Geresdlak néven egyesítette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt ------------ ■ - •».­ Két új főiskola az 1968-69-es tanévtől Az Elnöki Tanács ülése Aranyat érő eső Országszerte 20 millimétert meghaladó csapadék hullott Az esőzóna még marad, de a nedvességtartalma csökken A legmagasabb hőmér­sékletek eloszlása az el­múlt nap folyamán na­gyon szeszélyes képet mutatott szárazföldünkön. Míg a Skandináv-félszi­­get és Finnország déli ré­szein kevéssel 20 fok fö­lé emelkedett a hőmér­séklet, addig az Appen­­nin-félsziget déli részén alig érte el a 20 fokot. A Földközi-tenger mellékét leszámítva, csütörtökön a legmelegebb terület a Kárpát-medence belső ré­sze volt. Az elmúlt 24 óra folyamán azonban a Földközi-tenger medencé­jéből származó nagy ned­vességtartalmú levegő a Kárpátok térségében ná­la hűvösebb légtömeggel találkozott, és ez az ösz­­szeütközés a Kárpát-me­dence északkelet-délnyu­gat irányú tengelyében kiadós esőket okozott. A napsütés hiányában és az esőzés következté­ben a nappali legmaga­sabb hőmérséklet a várt­nál alacsonyabb maradt. A lehullott csapadék mennyisége egyöntetűen az ország területének leg­nagyobb részén megha­ladta a 20 millimétert. A hosszú, száraz perió­dus után május utolsó napján valóban aranyat ért a csapadék. A követ­kező 24 órában az esőzó­na »helyben marad«, és lényegesen nem változ­tatja helyét. A légtöme­gekben levő nedvess­ég­tartalom csökkenése folytán azonban keve­sebb helyen és kisebb mennyiségű eső várható. A felhőzet lassan, illetve részlegesen, szombaton már felszakadozik, és eny­he éjszaka után a nappa­li felmelegedés valame­lyes napsütés mellett ál­talában 21­ fok körül lesz. (**.) Befej­ezte munká­ját az SZVSZ elnökségének ülésszaka Az SZVSZ elnökségének 36. ülésszaka pénteken befejezte munkáját, és a következő dokumentumo­kat fogadta el: Felhívás valamennyi kontinens dolgozóihoz és szakszervezeteihez a vietnami nép erkölcsi és anyagi támogatásának további szélesítésére. Nyilatkozat a Vietnami Demokratikus Köztár­saság és az USA képviselői között folyó tárgyalások jelenlegi helyzetéről. Határozat az SZVSZ főtanácsa XVIII. üléssza­kának összehívásáról, amelyet 1968. október 2­5 kö­zött tartanak meg az NDK-ban, Rostockban. (MTI) Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács tanács­szervek osztálya vezetőjé­nek elnökletével a fiata­lok helyzetéről, gondjai­ról és az új nemzedékkel kapcsolatos tennivalók­ról tanácskoztak pénte­ken a Parlamentben a fő­városi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok elnökei. A tanácsok és a KISZ együttműködésének ta­pasztalatairól, időszerű kérdéseiről Méhes Lajos, a KISZ központi bizott­ságának első titkára tar­tott vitaindító referátu­mot. Ennek során segít­séget kért a tanácsok ve­zetőitől ahhoz, hogy eny­hítsék a pályaválasztás előtt álló fiatalok gond­jait, megjavítsák a fizi­kai dolgozók gyermekei­nek helyzetét. Szorgal­mazta, hogy erejükhöz mérten legyenek többet a kollégiumok, diákottho­nok, externátusok szá­mának gyarapításáért. A felszólalók a taná­csok és a KISZ együtt­működésének kérdéseit a tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységéről szóló, írásban kiadott jelentés-­­sel együtt vitatták meg. a felső-voltai külügyminiszter Péter János külügymi­niszter meghívására a kö­zeljövőben néhány napos hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Mand­á Zoromé, Felső-Volta Köz­társaság külügyminiszte­re. (MTI)

Next