Népszava, 1968. június (96. évfolyam, 127–152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

Szervezkedik a jobboldal Franciaországban (Folytatás az 1. oldalról) vezet éles hangú nyilatko­zatban ítélte el a gépipari tőkések megengedhetetlen Elfogták a „fei A rendőrség péntek es­te közölte, hogy Kelet- Franciaországban egy or­szágúton feltartóztatta azt a gépkocsit, amelyen a Sorbonne-ról a reggeli órákban kivert »katan­­gaiak­­ vezetője és négy társa menekült Lyon felé. A martalócok, akik ide­genlégiós és zsoldos­­ ta­pasztalataikat felhasznál­va, a diáktüntetéseket al­kalomnak tekintették ar­ra, hogy »megfizessenek de Gaulle-nak«, különbö­ző fegyvereket rejtettek el a kocsiban. Kiderült, hogy A Sorbonne a diái A francia egyetemeken teljes a nyugalom az anarchista, trockista és más­­forradalmár­ok cso-magatartását, amellyel a végtelenségig elhúzzák a dolgozók követeléseiről fo­lyó tárgyalásokat, a tanyaiakat, egyiküket rablásért köröz­ték, a másikat törvényte­len orvosi gyakorlatért, a harmadikat azért, mert megszökött az idegenlé­gióból, míg maga Lucien Katangában volt zsoldos. A­­katangaiakat­ a rend­őrség őrizetbe vette. A rendőrség folytatja a különböző erőszakos ak­ciókban részt vevő külföl­di diákok és más idegen állampolgárok Franciaor­szágból való kitiltását. Ed­dig mintegy 150 kitiltó végzést hoztak. Sok kezén maradt híres párizsi egyetem azonban továbbra is a diákok megszállásában maradt, s mint a diák­­szervezetek vezetői közöl­ték, megkezdik a soroza­tos vitákat az egyetemi oktatás új rendszerének kialakításáról. Pénteken Francois-Xa­vier Ortols közoktatásügyi miniszter ismertette el­gondolását az egyetemi problémák megoldására. A miniszter szerint nem egyetemi reformra, hanem teljesen új rendszerű egyetemi oktatás kialakí­tására van szükség, mely­nek kidolgozását szakem­berek, diákok, valamint tanáraik bevonásával kí­vánják megvalósítani. De Gaulle francia elnök szombaton megkegyelme­zett Raoul Salán volt tá­bornoknak, az 1961. évi jobboldali algériai puccs egyik vezetőjének, vala­mint 58 másik elítéltnek, köztük Argoud ezredes­nek, a köztársasági elnök ellen elkövetett Petit Cla­­mart-i merénylet több részvevőjének. Bidault volt francia mi­niszterelnök, aki az el­múlt héten tért vissza hat­éves száműzetés után Franciaországba, pénteken bejelentette, hogy Mozga­lom a szabadságért és igazságért címmel szerve­zetet alapít. »A szervezet nyitva áll mindazok előtt, akik nem követik vakon a gaulle-iz­must, és akik nem hisz­nek egy totalitárius rend­szerben« — hangoztatja Bidault közleménye. Ez magyarán azt jelenti, hogy a jobboldali politikus kommunistaellenes és de Gaulle-ellenes szervezetet igyekszik kiépíteni. Sátán 1958-ban ő javasolta de Gaulle hatalomra juttatását, de 1960 jú­niusában szembefordult az elnökkel és kam­pányt indított Algéria függetlensége ellen. Egyik vezére az 1961-es algériai puccsnak. Ami­kor a puccs összeomlá­sa után illegalitásba vo­nult, fekete szemüveget vett, haját befestette, bajuszt növesztett, és az OAS, a terrorista titkos hadsereg élére állt. El­fogása után összeomlott az OAS is, és Salant, a francia hadsereg leg­szebben dekorált tábor­nokát életfogytiglani börtönre ítélték. Mosta­ni szabadon bocsátása a jobboldalt erősíti. portok betiltása, az úgy­nevezett katangaiaknak a Sorbonne-ról való kiűzé­se és az Odeon Színház rendőri kiürítése után. A # Minszkben június 10 és 14 között ülést tartott a KGST atomenergiaügyi állandó bizottsága.­­ A libanoni kormány szóvivője bejelentette, hogy izraeli haderők pén­teken aknatüzet zúdítot­tak a Mejsz al Dzsabal nevű dél-libanoni falura. Béketüntetés Tokióban Szombaton 10 000 diák és munkás részvételével hatalmas béketüntetés volt Tokióban. A tüntető menet elhaladt a rendőr­ség által védőőrizetbe vett amerikai nagykövetség épülete előtt is. A tünte­tők követelték a vietnami amerikai agresszió be­szüntetését és a japán— amerikai katonai szerző­dés felbontását. A tüntetés befejezése­képpen a felvonulók egy csoportja ülősztrájkot ren­dezett az amerikai nagy­­követség közelében. (TASZSZ) Prágában tanácskoztak a Nemzeti Front politikai szervezetei Prágában szombaton ülést tartottak a cseh­szlovák Nemzeti Front legfontosabb politikai szervezetei. Az ülésen megjelentek Alexander Dubcek, Oldrich Cemnik, valamint a Nemzeti Front politikai pártjainak és szervezeteinek vezetői. A Nemzeti Front ülésén beszédet mondott Alexan­der Dubcek is. Kifejezte örömét, hogy a Nemzeti Front szervezetei a CSKP akcióprogramjának gon­dolatait az összes szer­vezetek alkotó együttmű­ködése alapjának tekin­tik. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Front közös nyi­latkozata jó alapul szol­gál a front aktív tevé­kenységéhez. A CSKP nagy örömmel fogadja, hogy a Nemzeti Front összes politikai szerveze­tei egységesen vallják: Csehszlovákia nem tér­het vissza az 1948 előtti és még kevésbé az 1938 előtti állapotokhoz, és csakis mint szocialista de­mokrácia fejlődhet. Dubcek arról is szólt, hogy az erők egyesítésére és nem szétforgácsoltsá­­gára kell törekedni. Nem szabad a szakszervezetek, a fiatalság, a nők, a pa­rasztság szervezeteinek erőit szétforgácsolni, nem szabad meggyengíteni an­nak a politikának erejét, amely őket a Nemzeti Frontban egyesíti. Beszéde végén Dubcek felhasználta az alkalmat, hogy tolmácsolja a ma­gyar dolgozók őszinte és elvtársi üdvözletét a je­lenlevőknek úgy, ahogy erre Magyarországon meg­kérték őt. »Szívesen utaz­tunk Magyarországra — mondotta —, egyrészt azért, mivel szoros kap­csolataink vannak az MSZMP és a magyar ál­lam képviselőivel, más­részt, mert a magyar elv­­társak nagy megértést ta­núsítanak a csehszlovák nép élete és munkája, valamint problémáinak megoldása iránt.­ Kije­lentette: elégedetten tér­tek haza, a tanácskozá­sokon teljes megértéssel találkoztak a kölcsönös kapcsolatok és a nemzet­közi kommunista mozga­lom kérdéseiben. »Bizto­sítottuk magyar bará­tainkat — mondotta Dub­cek —, hogy mi, a cseh­szlovák dolgozók, a cseh­szlovák kormány és párt, méltó partnereik leszünk az újonnan aláírt szerző­désben. Azért is vannak jó kapcsolatok a két or­szág között, mivel a ma­gyar elvtársak is egyes olyan problémák megol­dásával foglalkoznak, amelyek hasonlítanak azokhoz, amelyeket Cseh­szlovákia az új gazdasági rendszerben old meg. Ez új területet nyit a köl­csönös gazdasági együtt­működés számára.« A The Worker leleplezése King gyilkosa a „Minutemen“ szervezet megbízásából cselekedett Feltűnő cikket közöl az Amerikai Kommunista Párt folyóirata, a The Worker Martin Luther King meggyilkolásának hátteréről. A folyóirat hangoztatja, hogy James Earl Ray, a polgárjogi ve­zető feltételezett gyilkosa a »Minutemen« szélső­­jobboldali szervezet meg­bízásából cselekedett. George Morris, a cikk szerzője kapcsolatot lát az április 4-i memphisi­­­e­­rénylet és a »Minutemen« egyes vezetőinek korábbi nyilatkozatai között. Em­lékeztet arra, hogy Pat­rick Peyson és Bolivar Depugh, a szervezet két vezetője Kanadába mene­kült azt követően, hogy fegyverrejtegetés miatt elítélték őket. Érdekes módon Ray szintén Kana­dába szökött, és ott ele­gendő eszközzel rendelke­zett, hogy letelepedjék és megszerezze a kanadai út­levelet. A The Worker szerint Kansas City ügyészét már előre értesítették arról, hogy Martin Luther King a »Minutemen« vezetői által »halálraítéltek« lis­­táján szerepel. E »halál­­raítélés« ténye egyébként kormánykörökben is is­mert volt. Figyelmet érdemel a The Worker másik érte­sülése is: Ray a missouri börtönben egyik rabtársá­nak kijelentette, hogy te­kintélyes összeg ellenében kész meggyilkolni Martin Luther Kinget.­­ A Louis Harris köz­­­­véleménykutató intézet legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy az Egyesült Államok lakossága­­mind­inkább aggódik az ameri­kai társadalom súlyos be­tegsége miatt« — jelenti New Yorkból az AFP. Az intézet szerint min­den három megkérdezett személy közül kettő úgy vélekedett, hogy »az Egyesült Államokban sú­lyos betegség harapózott el. Ez olyan légkört te­remtett, amely kedvez a politikai gyilkosságok­nak­. A megkérdezettek 51 százaléka azt vallja, hogy az Egyesült Államok politikai élete a felbomlás irányában halad, hiszen a jelöltek csak életük koc­káztatásával vehetnek részt a választási hadjá­ratban. Diákmozgalmak Londontól Buenos Airesig A londoni közgazdasági főiskolán megalakult a számos brit egyetemre ki­terjedő »Forradalmi Szo­cialista Diákszövetség«. Céljai között van az ural­kodó osztályok oktatás­ügyi monopóliumának megdöntése, az imperia­lizmus ellen harcoló nem­zeti felszabadító mozgal­mak támogatása, a faj­gyűlölet elleni harc, a munkásosztály hatalmá­nak kivívása. A szövet­ség­­a tanácsok társadal­mát i­ tűzi ki célul, amely­ben a munkásosztály ta­nácsai irányítanák a poli­tikai életet, az ipart, a ke­reskedelmet. A szövetség tagjai kö­zött akad egynéhány kis­polgári, ultraforradalmár, anarchista, trockista és közönséges szájhős is, de nagy többségük a mun­kásosztállyal szoros egy­ségben, öntudatosan, a tu­dományos szocializmus alapján kíván küzdeni a polgári társadalom szocia­lista átalakításáért. Pénteken négy argentí­nai városban sztrájkba léptek az egyetemi refor­mot követelő diákok. Az esti órákban összecsapá­sokra került sor a rendőr­ség és a fiatalok között. Buenos Aires-ben a tün­tetők felgyújtottak egy rendőrautót és egy autó­buszt. Több diákot letar­tóztattak. Az argentínai diáksztrájkokat az váltot­ta ki, hogy két évvel ez­előtt a kormány ellenőr­zése alá helyezték a kilenc állami egyetemet, a hall­gatók azóta szüntelenül tiltakoznak ez ellen. JÚNIUS 10-15 HÉTFŐN Budapesten aláírják a magyar—in­diai közös nyilatkozatot Martin Luther King gyilkosa angol rendőrbíróság előtt — megkezdődik a kiadatási eljárás Franciaországban megindul a vá­lasztási hadjárat KEDD: Az NDK népi kamarája jóváhagyja a kormánynak a berlini összekötte­tésre vonatkozó új rendelkezéseit Mark Lane amerikai jogász bejelen­ti. Robert Kennedy tudta, hogy fi­vére összeesküvés áldozata lett CSÜTÖRTÖK: Csehszlovák párt- és kormánykül­döttség érkezik Magyarországra A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Biztonsági Ta­nács összehívását kéri az atomfegy­verekkel nem rendelkező országok biztonságának szavatolására PÉNTEK: Budapesten aláírják az új magyar­­csehszlovák barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést A JKSZ nyilvánosságra hozza irány­elveit a jugoszláv társadalmi, gazda­sági és politikai viszonyok rendsze­rének fejlesztéséről Dinh tartomány katonai parancsno­ka, Le Nguyen Nhang tábornok. Az amerikaiak és szövetségeseik láthatólag defenzívába szorultak, mindenütt kicsúszott a kezükből a kezdeményezés. És drámaian növe­kednek veszteségeik. Washingtonban arra számítanak, hogy az Egyesült Államok katonai vesztesége az év vé­géig eléri a negyedmillió főt, ami jó­val meghaladja a koreai háborúban elszenvedett vereség mértékét. Az ütem, amelyet a DNFF Dél- Vietnamban, a csatatereken és a VDK képviselői Párizsban, a tár­gyalóasztalnál diktálnak, aligha teszi lehetővé az amerikai politikai gépe­zet számára, hogy akár katonai, akár diplomáciai sikert mutasson fel a vá­lasztási hadjárat csúcspontjáig. így nagyon valószínűtlennek látszik az a feltevés, hogy »egy elfogadható viet­nami megoldás« atyjaként, a Demok­rata Párt egységének jegyében John­son elnök most, Robert Kennedy ha­lála után mégis ismét jelöltesse ma­gát. Pártja nem kockáztathatja, hogy a minden téren kompromittált John­son jelölésével könnyű győzelmet biz­tosítson a Republikánus Pártnak. Ami a többiek esélyeit illeti, az el­múlt hét eseményeiből, nyilatkozatai­ból ítélve, úgy tűnik, hogy a demok­raták éljelöltje szinte verhetetlenül Humphrey alelnök, a republikánuso­ké pedig Nixon, volt alelnök.. .A sors iróniája — írta az International He­rald Tribune-ban James Reston —, hogy Robert Kennedy meggyilkolása gyakorlatilag biztosítja Humphrey és Nixon jelölését. Az új korszak új em­bere helyett — mert hiszen Bobby an­­naak ígérkezett — a régi korszak régi gárdájának két legrégibb tagját kap­juk. Új vietnami politika helyett Humphrey a régit ajánlja, Nixon pe­dig a bombázások fokozását ígéri. Az elégedetlenek megnyugtatása és ki­elégítése helyett az elégedettek to­vábbi jutalmazása következik.­ Talán nem ennyire egyértelmű a helyzet, amint azt James Reston látja. Eugene McCarthy szenátor folytatja kampányát eddigi békeprogramjával, igaz, kilátásai nem nagyok, még a leglelkesebb hívei szerint is óriási meglepetés lenne, ha a chicagói elnök­jelölő konvención őt választanák. A nagy kérdés, amely egész héten fog­lalkoztatta a kommentátorokat , ho­gyan és hová kötelezi el magát az utolsó élő Kennedy fivér, Edward. Hasonlóképpen nagy kérdőjel a Re­publikánus Párt állásfoglalása. Köny­­nyen lehet, hogy végül úgy döntenek, Humphrey-val szemben lényegeseb­ben esélyesebben indulhat a liberális New York-i kormányzó, Nelson Rockefeller, aki már a temetést kö­vető héten sietett kisajátítani Robert Kennedy politikai örökségét. Köves Judit SZERDA: Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyja az atomsorompó-szerződést A VDK és az Egyesült Államok kép­viselői megtartják 8. munkaülésüket Párizsban A francia kormány betiltja a tünte­téseket SZOMBAT: Helsinkiben aláírják a szovjet—finn kereskedelmi és gazdasági együtt­működési megállapodást Saragat olasz köztársasági elnök folytatja kormányalakítási tárgyalá­sait Fontos történésekkel teli napok gyors sodrású képét vázolja fel a fenti naptár — a hét krónikásának nehéz a dolga. Világhíradónk témáit kivá­lasztani az események fontossági sor­rendjében még »kiszorításos« alapon is bajos lenne. Akadtak viszont a nemzetközi körképnek olyan vonatko­zásai, amelyek — mivel a sokismeret­­lenes egyenlet állandó tényezői — a megérdemeltnél kevesebb helyet kap­tak a héten. Ilyen »állandó« a január óta meg­megújuló erővel folytatódó dél-viet­nami partizánoffenzíva és az ameri­kai elnökválasztási hadjárat, amely­nek — a Newsweek szavaival élve — »drámai fordulatokban bővelkedő menete most, egyik főszereplőjének kihullásával minden eddiginél drasz­tikusabb lökést kapott.­ A második Kennedy-gyilkosság csupán egy pil­lanatra állította meg a választási gé­pezetet. A politikai spekulációk már az arlingtoni temető frissen hantolt sírjánál megindultak. S a kombiná­ciók irányát, mint a DNFF Tet-offen­­zívájának kezdete óta állandóan és folyamaatosan, most is az Egyesült Ál­lamok vietnami csődtömegének »lö­kései« határozzák meg. Ezek a lökések pedig egyre erőtel­jesebbek. A dél-vietnami szabadság­­harcosok az elmúlt héten tovább fo­kozták harci tevékenységüket az egész országban. Szinte naponta ra­­kétatűzzel árasztották el Saigont és a dél-vietnami főváros környékét, ta­lálat érte a legtöbb stratégiai fontos­ságú középületet, repülőteret, és más katonai objektumot. Támadnak a partizánok a központi fennsíkon, Kontum vidékén és a Khe Sanh-i amerikai támaszpontnál is. Az ameri­kai fegyverekre támaszkodó saigoni rezsim pedig a katonai és politikai széthullás jeleit mutatja. Ezzel kap­csolatban két, csaknem elsikkadt kis hír: el kellett bocsátani a dél-viet­nami kormány egyik államminiszte­rét, Phan Quang Dánt, aki odáig ju­tott, hogy javasolja, kezdjen Saigon tárgyalásokat a DNFF-fel; lemondott az erős partizánostrom alatt álló Gia Dél-vietnami kormánykatona partizánokra vadászik Saigon Cseokm­­negyedében (MTI Külföldi Képszolgálat ­ Urho Kekkonen finn köztársasági elnök, aki nem hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjet­unióban, szombaton Ir­­kutszkba repült Alekszej Koszigin kíséretében. A Bien Hoa-i amerikai légi támaszpontot lőtte a dél-vietnami szabadságharcosok rakétatü­zérsége A dél-vietnami harcok fő színhelye péntek estétől szombat délig ismét Sai­gon környéke volt. A ha­zafias erők szombaton a kora reggeli órákban meg­támadták a dél-vietnami kormánycsapatok állásait Gia Dinhben, Saigon egyik északi külvárosában. A kormánycsapatok tüzérsé­gének közbelépése ellenére hatórás csata alatt sem si­került visszavonulásra kényszeríteni a támadókat. A szabadságharcosok ra­kétatüzérségének célpontja a Saigontól 30 kilométer­nyire északra fekvő Bien Hoa légi támaszpont volt. A fővárost fenyegető tá­madások veszélyének eny­hítésére B-52-es amerikai óriás bombázók hét be­vetésben támadták a fel­szabadító hadsereg állá­sait. Az amerikai légierő gé­pei pénteken is folytatták bombatámadásaikat a VDK ellen, a 19. szélességi kör közelében. A francia békebizottság fogadása Xuan Thuy tiszteletére Párizsban a Francia Or­ elnöke és Xuan Thuy. A szágos Békebizottság joga- VDK megbízottja kőszó­rást rendezett Xuan Thuy, netét fejezte ki azért a tá­sz?,am­i a­a nacsozá?okon riogatásért, amelyet a részt vevő észak-vietnami . . küldöttség vezetője tiszte- /rancm nép és különösén­letére. A fogadáson rövid a francia békebizottság beszédet mondott Jacques nyújt a vietnami nép har- Madaule, a békebizottság­­ához.

Next