Népszava, 1968. október (96. évfolyam, 230–256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 96. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1968. OKTÓBERI, KEDD Az újítómozgalomról, az anyagi érdekeltségről és a társadalombiztosítás eredményeiről tárgyalt a Szaktanács elnöksége 1969 tavaszán: szocialista brigádvezetők országos értekezlete A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfői ülésén megtárgyalta az újítómozgalommal összefüggő kérdéseket. A szakszervezetek 252 vállalatnál, termelőegységnél megvizsgálták az újítómozgalom helyzetét, az 1967-es kormányrendelet alkalmazását. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kormányrendelet egészében megfelelő, mert számtalan korábbi kötöttséget feloldott, mindenki számára lehetővé teszi az újítómozgalomban való részvételt, az újítók díjazásának változatos formáira ad lehetőséget, és az újítómozgalom részletes szabályozása vállalati feladat lett. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, amelyek kifogásolják az új újítási rendeletet, mert a rendelet szűkszavú, csak elveket rögzít, nem ad részletes, központi eligazítást az újítómozgalom minden kérdésében, nem biztosítja a műszaki újítók jogvédelmét, a rendelet egyes szakaszai nem elég szabatosak, többféle értelmezést tesznek lehetővé élesebb körben bevezetett munkaidő-csökkentéssel, valamint a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők számának növekedésével is. Az érvényben levő anyagi érdekeltségi rendszerünk nem ösztönzi a vállalatok többségét a munkaerő optimális foglalkoztatására. Az újítások hasznosítása és az anyagi elismerés A vizsgált vállalatoknál 1968. év első felében az elfogadott újítások 77 százalékát valósították meg, míg 1967 első felében ez az arány 91 százalék volt. Az anyagi fedezet hiánya csak a legritkább esetben akadályozza az újítások hasznosítását. A műszaki fejlesztési alapok, a térmelésre fordítható költségkeretek erre bő fedezetet biztosítanak. Az ennek ellenére mutatkozó visszaesést az okozza, hogy 1968. január 1-től nincs mód az újítások hasznosítására korlátlan mennyiségben túlórát felhasználni, a béralapot túllépni, mert ennek gátat szab a bérszínvonal szabályozása. Az újítómozgalom tervszerű irányítása keretében ez a probléma megoldható, s biztosítható, hogy az újítómozgalom eredményeinek hasznosítása a fejlesztési munka szerves részét képezze a vállalatoknál. A vizsgálat megerősítette, hogy az újítók megfelelő szintű anyagi elismerése nincs megnyugtatóan megoldva. Azt a helyes elvet, hogy az újítások anyagi elismerése a bérköltség, illetve a részesedési alap terhére történjék, a munkaügyi jogszabályok bizonyos mértékig korlátozzák, a vállalatok túlzott óvatossággal érvényesítik, és a lehetőségeket nem használják ki megfelelően. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgált vállalatoknál a benyújtott javaslatok száma 30 százalékkal visszaesett, az újításokért kifizetett anyagi elismerés tömege pedig 56 százalékkal csökkent. Az előterjesztés a továbbiakban szól az újítómozgalom tervszerű irányításának tapasztalatairól, fogyatékosságairól és az újítók panaszos ügyeinek intézéséről. Az elnökség felkérte az Országos Találmányi Hivatal elnökét és megbízta az SZOT illetékes osztályát, hogy dolgozzák ki és amég ez évben terjesszék az elnökség elé a vállalati újítási szabályzatok fejlesztésére, módosítására vonatkozó irányelveket. Az elnökség ezután a szocialista brigádvezetők országos értekezletének előkészítéséről tárgyalt. Az értekezlet összehívását indokolja a mozgalom 10. évfordulója, jelenlegi helyzete és növekvő szerepe az új gazdasági mechanizmus körülményei között. A tanácskozást 1969. tavaszán rendezik meg Budapesten. Az elnökség a továbbiakban a legutóbbi SZOT-ülés napirendjén szerepelt szakszervezeti, kulturális, agitációs és propagandamunka közvetlen feladatait tárgyalta. Az elnökség elfogadta az anyagi érdekeltségi rendszer alkalmazásának első félévi tapasztalatairól szóló tájékoztatót. A vizsgálat több mint 150 vállalatra terjedt ki, s mintegy 600 000 főt érintett. A vizsgálat kiterjedt a létszám-, a túlóra- és a bérgazdálkodásra, továbbá a bérszínvonal, a nyereség és ezzel összefüggésben a részesedési alap alakulására. Létszámga l foglalkoztatottak összlétszáma az első fél év során valamivel nagyobb ütemben növekedett, mint az előző évek hasonló időszakaiban. Ennek ellenére a vállalatok többsége munkaerőhiányt jelez. Ezt alátámasztják a munkaerő-közvetítő irodák jelentései is. A megnövekedett munkaerőigények a következő okokra vezethetők vissza. A piaci igények fokozottabb kielégítése érdekéhez egyes vállalatok izdálkodás már ez évre jelentős termelésfelfutást terveztek. A vállalatok egy része még néha rendelkezik kellő tapasztalattal a piackutatás terén, s így nem látják, hogy az adott cikkekben a megnövekedett igények tartósak lesznek-e. Ennek következtében a termelés növelését elsősorban a több munkaerő foglalkoztatásával kívánják megoldani. A megnövekedett munaerőigény összefüggésben van az ez évben szé A túlórázás okai A nagyfokú munkaerőkereslet következtében néhány kedvezőtlen jelenség is tapasztalható. Így például: sok vállalatnál versengés folyik az új dolgozóknak adandó bérek megállapításánál.Ezzel indokolatlan előnyöket biztosítanak a gyakori munkahely-változtatóknak — több esetben még a törzsgárda tagjainak rovására is. Egyes vállalatok a munkaerő mindenáron való megtartása érdekében a fegyelmezetlen dolgozókkal szemben elnézőek, s ez káros a munkafegyelemre. A Vizsgált vállalatoknál 1968 első felében 4,8 százalékkal növekedett a túlórák száma az előző év azonos időszakához képest. A túlórák növekedésének okai: Termelési feladataikat a vállalatok a munkaerőhiány miatt csak jelentős túlóráztatással tudják megoldani. Az év eleji kötelező leltározások, átárazások és a folytatás a 3. oldalon) // pf Ankét a szénbányászat munkaidőcsökkentéséről ............................ . . 3. old. A tv negyedévi műsorterve .... 2. old. Lottó tárgynyeremény-jegyzék ... 4. old. Mi fogyott az elmúlt héten? .... 8. old. Itt az 5000 kalóriás gáz......................8. old. V______ Megnyílt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság ülése A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság 1968. szeptember 30-án Budapesten megkezdte munkáját. Az Előkészítő Bizottság ülésén részt vevő pártok képviselői tudomásul vették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának jelentését a nemzetközi tanácskozás előkészítésének eddigi munkálatairól, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések tárgyalását. (MTI) Újabb pártküldöttségek érkeztek A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság ülésére Budapestre érkezett az Ausztráliai Kommunista Párt, az Ausztria Kommunista Pártja, a nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt, a San Marino Kommunista Pártja, a Spanyol Kommunista Párt, az Algéria Szocialista Élcsapat Pártja, a Brazil Kommunista Párt, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, a Felszabadulás és a Szocializmus Pártja (Marokkó), a Haiti Népi Egység Pártja, a Reunioni Kommunista Párt és a Tunéziai Kommunista Párt küldöttsége. (MTI) A kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal magasabb mint tavaly — Év végéig átadják az Auróra -szállót — Új raktárak épülnek Rákospalotán és Újpesten ■—1,9 milliárdforintos áruhitel. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Dr. Varga Jenő elnökletével hétfő délelőtt a Parlamentben tanácskozásra ült össze az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatója alapján megtárgyalták, milyen tapasztalatokat hozott az új gazdasági mechanizmus bevezetése a belkereskedelemben. A Belkereskedelmi Minisztérium jelentése szerint az év első nyolc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal volt magasabb, mint 1967 azonos időszakában. A lakosság pénzbevételei az eddig eltelt hónapokban 10 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet. Ezen belül a paraszti pénzbevételek növekedése magasabb volt az átlagosnál. Tartós fogyasztási cikkek közül az idén augusztusig négyszer annyi magnetofon kelt el, mint tavaly, a rádióvásárlás két és félszeresre nőtt, nagyképernyős televízióból és kerékpárból egyaránt 54 százalékkal több talált gazdára. 1,9 milliárd forint értékű áru került ki a boltokból hitellevélre, 10 százalékkal több, mint 1967 időarányos részében. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemben nőtt a dolgozók átlagkeresete, az év végére megközelíti majd a négy százalékot. Az idei év első két harmadában a kereskedelmi készletek 200 millió forint értékkel növekedtek. Tavaly ugyanebben az időszakban 240 millió forintos készletcsökkenés mutatkozott. December végéig több fontos kereskedelmi beruházás készül el. Befejezik Balatonalmádiban az Auróra-szállót, Győrött pedig a Vörös Csillagszálló bővítését. Rákospalotán ruházati, illetőleg déligyümölcsraktár, Újpesten élelmiszerraktár épül. A tervelőirányzatok szerint az év során átlagosan egy-két százalékos fogyasztói árszínvonalemelkedéssel számoltunk. Mindamellett az év első hét hónapjában az árszínvonal nemhogy magasabb, de egy százalékkal alacsonyabb volt a tavalyinál. Hozzájárult a javuló piaci egyensúlyhoz a kereskedelem növekvő importja, ami a fogyasztási cikkeknél 10 százalékkal nőtt, elsősorban a szocialista országok áruféleségeiből. Gondokban nem szűkölködő tevékenységi kört jelent mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemnek az új hitelezési feltételekhez igazítani, optimalizálni az árukészleteket. A" Belkereskedelmi Minisztérium a Magyar Nemzeti Bankkal közösen igyekszik a pénzpolitikát rugalmasan alkalmazni, türelmi időt adni a vállalatoknak készleteik leépítésére, illetőleg arra, hogy beszerzéseiket a szállítókkal megfelelően ütemezhessék, és hogy a készletcsökkenésből ne keletkezzenek ellátási problémák. A vitában felszólalt dr. Révay Zoltán, Weiszbühl Mihály, Makr Pál, Varga Gyula, Riba Miklós, Pázsit Árpád, dr. Novák Pálné, Kerkai Andorné, Zsigmond Géza, Molnár József, dr. Varga Jenő, valamint dr. László Andor, a Nemzeti Bank elnöke, Madarász Attila pénzügyminiszter-helyettes, és Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. Elutazott a magyar izüldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügyminiszter vezetésével hétfőn reggel repülőgépen elutazott s meg is érkezett New Yorkba az ENSZ- közgyűlés 23. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség. Péter János elutazása előtti nyilatkozatában kijelentette: " Nem lehet azt mondani, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között indulok erre a közgyűlésre, és azt sem, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között kezdődött el az Egyesült Nemzetek Szervezetének mostani közgyűlése. De jól megalapozott reményem, hogy sokkal jobb hírekkel jövök vissza az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűléséről, mint amilyen hírekkel erre a közgyűlésre indulok. Ez a feladata ennek a közgyűlésnek, hogy javítsa a nemzetközi viszonyokat. (MTI) J. A. Furceva Budapesten J. A. Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, s ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Apró Antal hazaérkezett Hétfő délután hazaérkezett Moszkvából Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A KGST végrehajtó bizottságának 36. ülésszakán vezette a magyar küldöttséget és töltötte be az ülésszak elnöki tisztét. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Böjti János külügyminiszter-helyettes, valamint Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Az élő múzeum a DÉLBEN NYÍREGYHÁZÁN ünnepélyes külsőségek között rendezik meg az idei múzeumi hónap országos megnyitóját. Eseményekben gazdag, változatos programsorozat kezdődik ezzel az aktussal. Kissé már rutinból írhatná a krónikás: múzeumaink hat esztendő óta minden októberben felmutatják gyűjteményeik színe-javát, százezreket hívnak-várnak falaik közé, mindig tudnak valami vonzót, évközi „mutatványaiktól” eltérőt, annál sokkal tanulságosabbat felkínálni. De éppen ezt, a múzeumi hónap kapcsán éppen a rutint kell elkerülnünk, s felfedezni a hagyományos októberekben a múzeumi hónap tartalmi változását. Mert igaz ugyan, hogy a kijelölt hónap a naptár rendje szerint évről évre azonos időben nyitja szélesebbre előttünk történelmünk, kultúrhistóriánk, népi és iparművészeti emlékeink, helytörténetünk megannyi kincsesházát — az igazi vonzalmat azonban nem ez kelti. Vagy legalábbis az ismétlődés ténye önmagában még kevés a maradandó ismeretekhez, a tömegméretű érdeklődéskeltéshez. AKI CSAK VÉGIGFUTJA hazánk másfélszáz múzeumának októberi ajánlatát, az már ennyiből is !-s örömmel tapasztalja: kezd valós alakot ölteni előttünk az élő múzeum fogalma. Nem arról van szó, hogy netán az elmúlt évtizedekben alig tettünk volna valamit e tekintetben: még mindig nem szellőztettünk volna ki semmit ezen intézmények hajdani áporodott levegőjéből, vagy még mindig csak ott tartanánk, hogy tűnő századok sejtelmes világából egy-egy ránkmaradt emlékkel — úgy-ahogy — üzenni tud a ma emberéhez a múzeum. Nem erről van szó — a kétségtelen fejlődés mellett regiment tény, adat szól, egyebek között az is, hogy évente immár hatmillió látogatót vonzanak a különböző kiállítások. E mögött a szám mögött tartalmi és formai megújhodás van, élettelibb, frissebb, korszerűbb lett a múzeumi repertoár. AZ OKTÓBER LEGNAGYOBB HIVATÁSA éppen is abban rejlik, hogy e jegyben gazdagítsa tovább a múzeumi munkát, még közérdekűbbé avassa a látnivalók kínálatát, eredményes, új vállalkozásokat szavaztasson meg a közönség széles rétegeivel. Okunk van remélni: az idei múzeumi hónap ilyen lesz. Elsősorban azért, mert nagy bizonyítóerővel kívánja dokumentálni, például, a magyar munkásmozgalom közelgő jubileumi dátumait, tehát olyan ötven esztendőt kíván szemléltetően feltárni, amely ötven év népünk történelmének nagy sorsfordulóit hordozza magában. S mi ez, ha nem mai téma, ha nem a mi életünk — immár vitrinek üvegei mögé rakott, társadalmi méretekben hirdetendő nagyszerű tananyag. Sokan azt mondják: múzeumaink lépjenek ki az életbe. Mások erre azt felelik: a múzeum mindig csak rögzíteni, időt megállítani képes — tessék a látogatókat becsalogatni oda. Két szemlélet sommás megfogalmazása ez, mert múzeumaink — teljes joggal elvárt — életközelsége mindig azon múlik, hogy sajátos eszközeikkel és kereteik között, mit, s hogyan tudnak elmondani a látogatóknak. Lehet az újról is nagyon avíttan szólni, s lehet messzi időket maradandóan, a tanítás élményszerűségével megidézni. A mit és a hogyan tartós ismeretgyarapító szintézisét azonban egyre jobban fellelhetjük ma már a múzeumi munkában — és erre további jó bizonyítást ígér az idei október. A kínálat színskálája rendkívül változatos, a régészeti leletektől, arzművészetek világán át, a történelemtanításig, számtalan a témakör. Van, ahol apró kis leleménnyel is tudnak már újítani az addigi kiállítási renden és stíluson, másutt szélesebb társadalmi segítséget vesznek igénybe hozzá, hogy még közérdekűbb legyen a múzeumok látnivalója A SEREGSZEMLÉTŐL mindenesetre, a múzeumok tömegkapcsolatának erősödését várjuk, a tartalmi és formai kifejezés gazdagodását, tanítónevelő, ismeretgyarapító készségének — közművelődési funkciójának — magasabb rangra emelését. Kiss Gy. János :