Népszava, 1968. október (96. évfolyam, 230–256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 96. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1968. OKTÓBERI, KEDD Az újítómozgalomról, az anyagi érdekeltségről és a társadalombiztosítás eredményeiről tárgyalt a Szaktanács elnöksége 1969 tavaszán: szocialista brigádvezetők országos értekezlete A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége hétfői ülésén meg­tárgyalta az újítómozga­lommal összefüggő kérdé­seket. A szakszervezetek 252 vállalatnál, termelő­­egységnél megvizsgálták az újítómozgalom helyze­tét, az 1967-es kormány­­rendelet alkalmazását. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a kormányren­delet egészében megfele­lő, mert számtalan koráb­bi kötöttséget feloldott, mindenki számára lehe­tővé teszi az újítómozga­lomban való részvételt, az újítók díjazásának válto­zatos formáira ad lehető­séget, és az újítómozga­lom részletes szabályozása vállalati feladat lett. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, amelyek kifogásolják az új újítási rendeletet, mert a rende­let szűkszavú, csak elve­ket rögzít, nem ad rész­letes, központi eligazítást az újítómozgalom minden kérdésében, nem biztosít­ja a műszaki újítók jog­védelmét, a rendelet egyes szakaszai nem elég sza­batosak, többféle értelme­zést tesznek lehetővé é­lesebb körben bevezetett munkaidő-csökkentéssel, valamint a gyermekgon­dozási segélyt igénybe ve­vők számának növekedé­sével is. Az­ érvényben levő anyagi érdekeltségi rend­szerünk nem ösztönzi a vállalatok többségét a munkaerő optimális fog­lalkoztatására. Az ú­jítások hasznosítása és az anyagi elismerés A vizsgált vállalatoknál 1968. év első felében az elfogadott újítások 77 szá­zalékát valósították meg, míg 1967 első felében ez az arány 91 százalék volt. Az anyagi fedezet hiánya csak a legritkább esetben akadályozza az újítások hasznosítását. A műszaki fejlesztési alapok, a tér­­melésre fordítható­ költ­ségkeretek erre bő fede­zetet biztosítanak. Az en­nek ellenére mutatkozó visszaesést az okozza, hogy 1968. január 1-től nincs mód az újítások hasznosítására korlátlan mennyiségben túlórát fel­használni, a béralapot túl­lépni, mert ennek gátat szab a bérszínvonal sza­bályozása. Az újítómozga­lom tervszerű irányítása keretében ez a probléma megoldható, s biztosítha­tó, hogy az újítómozgalom eredményeinek hasznosí­tása a fejlesztési­ munka szerves részét képezze a vállalatoknál. A vizsgálat megerősítet­te, hogy az újítók megfe­lelő szintű anyagi elisme­rése nincs megnyugtatóan megoldva. Azt a helyes elvet, hogy az újítások anyagi elismerése a bér­költség, illetve a részese­dési alap terhére történ­jék, a munkaügyi jogsza­bályok bizonyos mértékig korlátozzák, a vállalatok túlzott óvatossággal érvé­nyesítik, és a lehetősége­ket nem használják ki megfelelően. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a vizs­gált vállalatoknál a be­nyújtott javaslatok száma 30 százalékkal visszaesett, az újításokért kifizetett anyagi elismerés tömege­­ pedig 56 százalékkal csök­kent. Az előterjesztés a to­vábbiakban szól az újító­mozgalom tervszerű irá­nyításának tapasztalatai­ról, fogyatékosságairól és az újítók panaszos ügyei­nek intézéséről. Az elnökség felkérte az Országos Találmányi­­ Hi­vatal elnökét és megbízta­­ a­z SZOT illetékes osztá­lyát, hogy dolgozzák ki és am­ég ez évben terjesszék az elnökség elé a vállalati újítási szabályzatok fej­lesztésére, módosítására vonatkozó irányelveket. Az elnökség ezután a szocialista brigádvezetők országos értekezletének előkészítéséről tárgyalt. Az értekezlet összehívását indokolja a mozgalom 10. évfordulója, jelenlegi helyzete és növekvő sze­repe az új gazdasági me­chanizmus körülményei között. A tanácskozást 1969. tavaszán rendezik meg Budapesten. Az elnökség a továb­biakban a legutóbbi SZOT-ülés napirendjén szerepelt szakszervezeti, kulturális, agitációs és propagandamunka köz­vetlen feladatait tárgyal­ta. Az elnökség elfogadta az anyagi érdekeltségi rendszer alkalmazásának első félévi tapasztalatairól szóló tájékoztatót. A vizsgálat több mint 150 vállalatra terjedt ki, s mintegy 600 000 főt érintett. A vizsgálat kiter­jedt a létszám-, a túlóra- és a bérgazdálkodásra, to­vábbá a bérszínvonal, a nyereség és ezzel össze­függésben a részesedési alap alakulására. Létszámga­ l foglalkoztatottak össz­­létszáma az első fél év során valamivel nagyobb ütemben növekedett, mint az előző évek hasonló idő­szakaiban. Ennek ellené­re a vállalatok többsége munkaerőhiányt jelez. Ezt alátámasztják a munka­erő-közvetítő irodák je­lentései is. A megnöveke­dett munkaerőigények a következő okokra vezethe­tők vissza. A piaci igények foko­zottabb kielégítése érde­kéhez­ egyes vállalatok izdálkodás már ez évre jelentős ter­melésfelfutást terveztek. A vállalatok egy része még néha rendelkezik kel­lő tapasztalattal a piacku­tatás terén, s így nem lát­ják, hogy az adott cikkek­ben a megnövekedett igé­nyek tartósak lesznek-e. Ennek következtében a termelés növelését első­sorban a több munkaerő foglalkoztatásával kíván­ják megoldani. A megnövekedett mun­­aerőigény összefüggés­ben van az ez évben szé­ A túlórázás okai A nagyfokú munkaerő­­kereslet következtében né­hány kedvezőtlen jelenség is tapasztalható. Így pél­dául: sok vállalatnál ver­sengés folyik az új dolgo­zóknak adandó bérek megállapításánál.Ezzel in­dokolatlan előnyöket biz­tosítanak a gyakori mun­kahely-változtatóknak — több esetben még a törzs­gárda tagjainak rovására is. Egyes vállalatok a munkaerő mindenáron való megtartása érdeké­ben a fegyelmezetlen dol­gozókkal szemben elné­zőek, s ez káros a munka­­fegyelemre. A Vizsgált vállalatoknál 1968 első felében 4,8 szá­zalékkal növekedett a túl­órák száma az előző év azonos időszakához ké­pest. A túlórák növekedé­sének okai: Termelési feladataikat a vállalatok a munkaerő­­hiány miatt csak jelentős túlóráztatással tudják megoldani. Az év eleji kötelező lel­tározások, átárazások és a f­olytatás a 3. oldalon) // pf Ankét a szénbányászat munkaidő­csökkentéséről ............................ . . 3. old. A tv negyedévi műsorterve .... 2. old. Lottó tárgynyeremény-jegyzék ... 4. old. Mi fogyott az elmúlt héten? .... 8. old. Itt az 5000 kalóriás gáz......................8. old. V______ Megnyílt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság ülése­ A kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozását Előkészítő Bizottság 1968. szeptember 30-án Budapesten megkezdte munkáját. Az Előkészítő Bizottság ülésén részt vevő pártok képviselői tudomásul vették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának jelentését a nem­zetközi tanácskozás előkészítésének eddigi munkálatai­ról, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések tárgyalását. (MTI) Újabb pártküldöttségek érkeztek­ ­A kommunista és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozását Előkészítő Bizottság ülésére Buda­pestre érkezett az Auszt­ráliai Kommunista Párt, az Ausztria Kommunista Pártja, a nyugat-berlini Német Szocialista Egység­párt, a San Marino Kom­munista Pártja, a Spanyol Kommunista Párt, az Al­géria Szocialista Élcsapat Pártja, a Brazil Kommu­nista Párt, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, a Fel­­szabadulás és a Szocializ­mus Pártja (Marokkó), a Haiti Népi Egység Pártja, a Reunioni Kommunista Párt és a Tunéziai Kom­munista Párt küldöttsége. (MTI) A kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal magasabb mint tavaly — Év végéig átadják az Auróra -szállót — Új raktárak épülnek Rákospalotán és Újpesten ■—1,9 milliárd­­forintos áruhitel­­. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Dr. Varga Jenő elnök­letével hétfő délelőtt a Parlamentben tanácsko­zásra ült össze az ország­­gyűlés kereskedelmi bi­zottsága. Keserű Jánosné belkereskedelmi minisz­terhelyettes tájékoztatója alapján megtárgyalták, milyen tapasztalatokat hozott az új gazdasági mechanizmus bevezetése a belkereskedelemben. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium jelentése sze­rint az év első nyolc hó­napjában a kiskereske­delmi forgalom 7,3 száza­lékkal volt magasabb, mint 1967 azonos­ idősza­kában. A lakosság pénz­bevételei az eddig eltelt hónapokban 10 százalék­kal haladták meg a ta­valyi szintet. Ezen belül a paraszti pénzbevételek növekedése magasabb volt az átlagosnál. Tartós fogyasztási cik­kek közül az idén augusz­tusig négyszer annyi mag­netofon kelt el, mint ta­valy, a rádióvásárlás két és félszeresre nőtt, nagy­­képernyős televízióból és kerékpárból egyaránt 54 százalékkal több talált gazdára. 1,9 milliárd fo­rint értékű áru került ki a boltokból hitellevélre, 10 százalékkal több, mint 1967 időarányos részében. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskede­lemben nőtt a dolgozók átlagkeresete, az év végé­re megközelíti majd a négy százalékot. Az idei év első két har­madában a kereskedelmi készletek 200 millió forint értékkel növekedtek. Ta­valy ugyanebben az idő­szakban 240 millió forin­­­tos készletcsökkenés mu­tatkozott. December végéig több fontos kereskedelmi beru­házás készül el. Befejezik Balatonalmádiban az Auróra-szállót, Győrött pedig a Vörös Csillag­szálló bővítését. Rákos­palotán ruházati, illetőleg déligyümölcsraktár, Új­pesten élelmiszerraktár épül. A tervelőirányzatok szerint az év során átla­gosan egy-két százalékos fogyasztói árszínvonal­emelkedéssel számoltunk. Mindamellett az év első hét hónapjában az árszín­vonal nemhogy maga­sabb, de egy százalékkal alacsonyabb volt a tava­lyinál. Hozzájárult a javuló piaci egyensúlyhoz a kereske­delem növekvő importja, ami a fogyasztási cikkek­nél 10 százalékkal nőtt, elsősorban a szocialista országok áruféleségeiből. Gondokban nem szű­kölködő tevékenységi kört jelent mind az állami, mind a szövetkezeti ke­reskedelemnek az új hite­lezési feltételekhez igazí­tani, optimalizálni az árukészleteket. A" Belke­reskedelmi Minisztérium a Magyar Nemzeti Bank­kal közösen igyekszik a pénzpolitikát rugalmasan alkalmazni, türelmi időt adni a vállalatoknak készleteik leépítésére, il­letőleg arra, hogy beszer­zéseiket a szállítókkal megfelelően ütemezhes­sék, és hogy a készlet­­csökkenésből ne keletkez­zenek ellátási problémák. A vitában felszólalt dr. Révay Zoltán, Weiszbühl Mihály, Makr­ Pál, Varga Gyula, Riba Miklós, Pá­zsit Árpád, dr. Novák Pálné, Kerkai Andorné, Zsigmond Géza, Molnár József, dr. Varga Jenő, valamint dr. László An­dor, a Nemzeti Bank el­nöke, Madarász Attila pénzügy­miniszter-helyet­tes, és Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. Elutazott a magyar izüldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügymi­niszter vezetésével hétfőn reggel repülőgépen eluta­zott s meg is érkezett New Yorkba az ENSZ- közgyűlés 23. ülésszakán részt vevő magyar kül­döttség. Péter János elutazása előtti nyilatkozatában ki­jelentette: " Nem lehet azt mondani, hogy na­gyon egyszerű nemzetközi viszonyok között indulok erre a közgyűlésre, és azt sem, hogy nagyon egysze­rű nemzetközi viszonyok között kezdődött el az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének mostani köz­gyűlése. De jól megalapo­zott reményem, hogy sok­kal jobb hírekkel jövök vissza az Egyesült Nem­zetek Szervezetének köz­gyűléséről, mint amilyen hírekkel erre a közgyű­lésre indulok. Ez a fel­adata ennek a közgyűlés­nek, hogy javítsa a nem­zetközi viszonyokat. (MTI) J. A. Furceva Budapesten J. A. Furceva, a Szov­jetunió művelődésügyi minisztere Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter meghívására hétfőn hiva­talos látogatásra Buda­pestre érkezett. A Ferihe­gyi repülőtéren fogadá­sára megjelent Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, mű­velődésügyi miniszter, s ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Apró Antal hazaérkezett Hétfő délután hazaér­kezett Moszkvából Apró Antal, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A KGST végre­hajtó bizottságának 36. ülésszakán vezette a ma­gyar küldöttséget és töl­tötte be az ülésszak elnö­ki tisztét. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Böjti János külügyminisz­ter-helyettes, valamint Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Az élő múzeum a DÉLBEN NYÍREGYHÁZÁN ünnepélyes külső­ségek között rendezik meg az idei múzeumi hó­nap országos megnyitóját. Eseményekben gaz­dag, változatos programsorozat kezdődik ezzel az aktussal. Kissé már rutinból írhatná a krónikás: mú­zeumaink hat esztendő óta minden októberben fel­mutatják gyűjteményeik színe-javát, százezreket hív­­nak-várnak falaik közé, mindig tudnak valami von­zót, évközi „mutatványaiktól” eltérőt, annál sokkal tanulságosabbat felkínálni. De éppen ezt, a múzeumi hónap kapcsán éppen a rutint kell elkerülnünk, s felfedezni a hagyomá­nyos októberekben a múzeumi hónap tartalmi vál­tozását. Mert igaz ugyan, hogy a kijelölt hónap a naptár rendje szerint évről évre azonos időben nyitja szélesebbre előttünk történelmünk­, kultúrhis­tóriánk, népi és iparművészeti emlékeink,­ helytörténetünk megannyi kincsesházát — az igazi vonzalmat azon­ban nem ez kelti. Vagy legalábbis az ismétlődés té­nye önmagában még kevés a maradandó ismeretek­hez, a tömegméretű érdeklődéskeltéshez. A­KI CSAK VÉGIGFUTJA hazánk másfélszáz mú­­­­zeumának októberi ajánlatát, az már ennyiből is !-s örömmel tapasztalja: kezd valós alakot ölteni előttünk az élő múzeum fogalma. Nem arról van szó, hogy netán az elmúlt évtizedekben alig tettünk volna valamit e tekintetben: még mindig nem szel­lőztettünk volna ki semmit ezen intézmények hajda­ni áporodott levegőjéből, vagy még mindig csak ott tartanánk, hogy tűnő századok sejtelmes világából egy-egy ránkmaradt emlékkel — úgy-ahogy — üzen­ni tud a ma emberéhez a múzeum. Nem erről van szó — a kétségtelen fejlődés mellett regiment tény, adat szól, egyebek között az is, hogy évente immár hatmillió látogatót vonzanak a különböző kiállítások. E mögött a szám mögött tartalmi és formai megúj­hodás van, élettelibb, frissebb, korszerűbb lett a mú­zeumi repertoár. A­Z OKTÓBER LEGNAGYOBB HIVATÁSA éppen is abban rejlik, hogy e jegyben gazdagítsa tovább a múzeumi munkát, még közérdekűbbé avassa a látnivalók kínálatát, eredményes, új vállalko­zásokat szavaztasson meg a közönség széles rétegei­vel. Okunk van remélni: az idei m­úzeumi hónap ilyen lesz. Elsősorban azért, mert nagy bizonyítóerő­vel kívánja dokumentálni, például, a magyar mun­kásmozgalom közelgő jubileumi dátumait, tehát olyan ötven esztendőt kíván szemléltetően feltárni, amely ötven év népünk történelmének nagy sors­fordulóit hordozza magában. S mi ez, ha nem mai téma, ha nem a mi életünk — immár vitrinek üvegei mögé rakott, társadalmi méretekben hirdetendő nagyszerű tananyag. Sokan azt mondják: múzeumaink lépjenek ki az életbe. Mások erre azt felelik: a múzeum mindig csak rögzíteni, időt megállítani képes — tessék a látogatókat becsalogatni oda. Két szemlélet sommás megfogalmazása ez, mert múzeumaink — teljes jog­gal elvárt — életközelsége mindig azon múlik, hogy sajátos eszközeikkel és kereteik között, mit, s hogyan tudnak elmondani a látogatóknak. Lehet az újról is nagyon avíttan szólni, s lehet messzi időket maradan­dóan, a tanítás élményszerűségével megidézni. A mit és a hogyan tartós ismeretgyarapító szintézisét azon­ban egyre jobban fellelhetjük ma már a múzeumi munkában — és erre további jó bizonyítást ígér az idei október. A kínálat színskálája rendkívül válto­zatos, a régészeti leletektől, a­rzművészetek világán át, a történelemtanításig, számtalan a témakör. Van, ahol apró kis leleménnyel is tudnak már újítani az addigi kiállítási renden és stíluson, másutt szélesebb társadalmi segítséget vesznek igénybe hozzá, hogy még közérdekűbb legyen a múzeumok látnivalója A SEREGSZEMLÉTŐL mindenesetre, a múzeumok tömegkapcsolatának erősödését várjuk, a tartal­mi és formai kifejezés gazdagodását, tanító­nevelő, ismeretgyarapító készségének — közmű­velődési funkciójának — magasabb rangra emelését. Kiss Gy. János :

Next