Népszava, 1968. október (96. évfolyam, 230–256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

TUDOMÁNY* TECHNIKA*TUDOMÁNY* TECHNIKA 99 Mezőgazdasági 99 Trabant A Német Demokratikus Köztársaság híres mező­gazdasági gépkiállításán, az AGRA 68-on mutatták be a nálunk is jól ismert Trabant gépkocsi „mező­­gazdasági” változatát. A nyitott karosszériájú, spár­­taian egyszerű változatot a termelőszövetkezeti, ál­lami gazdasági brigádve­­zetők számára alakították ki, azzal a céllal, hogy a fürge kiskocsi segítségével Mágneses forrasztópáka Nyugatnémet ipari új­donság a beépített hősza­bályzóval ellátott forrasz­tópáka. Érdekes szerkeze­tében állandó mágnes van összekapcsolva egy hőér­zékelő elemmel. A páka üzembe helyezése után bi­zonyos előre meghatáro­zott hőmérsékleten, az úgynevezett Curie-ponton, a hőérzékelő elem már nem tudja tovább tartani a mágnest. Az elengedett mágnes elmozdul, s ezzel önműködően kikapcsolja a fűtést. Így a páka csúcsa lassan lehűl, s amikor új­ra eléri a kritikus hőmér­sékleti határt, a hőérzéke­lő elem újra magához vonzza a mágnest, amely így újra bekapcsolja a fű­tést. Ez a hőszabályzó megoldás rendkívül gaz­daságos, mert a megfelelő hőmérséklet elérése után a fűtés azonnal kikapcsol, majd ha a páka üzemi hő­mérséklete alá hűl — de csak akkor —, újra meg­kezdődik a fűtés. A törpe feszültséggel — 24 volttal — működő, tehát bizton­ságos szerkezethez külön­böző méretű és formájú, cserélhető pákacsúcsok kaphatók, a 260 foktól a 100 fokos hőhatárig­ irányíthassanak egész géprendszereket. Ezt a célt szolgálja a kocsiba épített rádiótelefon is, amellyel a brigádvezető kapcsolatot létesíthet a gépkezelőkkel is, a gazda­ság központjával is. Az ér­dekes gépkocsiváltozatot egyelőre még nem gyárt­ják sorozatban, csak né­hány példány készült kí­sérleti céllal. Mesterséges gyémántok a gázból A Szovjet Tudományos Akadémia fizikokémiai in­tézetében új módszert dol­goztak ki a műszaki cé­lokra alkalmas mestersé­ges gyémántok előállítá­sára. A gyártás kiindulási anyaga széntartalmú gáz, és az alkalmazott nyomás kisebb­­ atmoszféránál. Az eddigi mesterséges gyémántkészítési eljárá­sokhoz hatalmas nyomás­ra és magas hőmérséklet­re volt szükség. Csomagoláshoz használjon felújított olcsó faládát! Kapható RAKTÁRRÓL MINDEN MENNYISÉGBEN, KÜLÖNBÖZŐ MÉRETEKBEN ' CDMCvonc f'ujjiTo vflániai Göngyöleg Felújító V­állalat FALÁDAÜZEME Budapest XIII. Országbíró utca 55—57 TELEFON: 200—672 12 1968. október 13 A világító vért A vért gyakran nevezik a test tük­rének is. Nem alaptalanul. Nemcsak arra reagál roppant érzékenyen, ha a szervezet működése a normálistól eltér, hanem a környezet változásai­ra is. A vér elemzése napjainkban is az egyik legfontosabb módszer, amelyből következtetni lehet a szer­vezet általános állapotára. A vér hosszú idő óta stádiumok, vizsgálódások tárgya. Körülbelül 350 éve jelent meg William Harvey an­gol természettudósnak a vérről írott alapvető könyve, amely mérföldkövet jelent a biológiai tudományok törté­netében. Az egyre fejlődő műszerek, vizsgálati módszerek révén mind többet tudunk meg a vérről a leg­újabb, szuperérzékeny műszerek pe­dig ismét a vizsgálati lehetőségek új távlatait tárják fel. Borisz Tarusszov professzor, a moszkvai egyetem tanára, 1961-ben érzékeny fotoelektronikus műszerek­kel az állati sejtek és szervek gyenge fénylését fedezte fel. Ezen a módon tehát sikerült a sejt és az egész or­ganizmus fiziológiai-vegyi folyama­tairól egyedülálló információkhoz jutni, anélkül, hogy meg kellett vol­na zavarni a szervezet működését. A felfedezés óta hét év telt el, s ez­alatt újabb részleteknek sikerült nyo­mára jutni. Kiderült például, hogy a rosszindulatú daganatos megbetege­désben szenvedő állatok szervezetének fénylése gyengébb, mint az egészsé­ges állatoké. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a daganatban kisebb a kü­lönböző zsírszerű anyagok önoxidá­ciója. Valamilyen anyag gátolja tehát a zsírszerű anyag oxidálódását, s ezt az anyagot a véráram szállítja. Betegségfelismerési, gyógyítási szempontból nyilvánvalóan óriási je­lentősége lenne, ha a vér rendkívül gyenge fénylésének mértékéből kö­vetkeztetni lehetne az esetleges da­ganatokra. A biológusok megpróbál­koztak a vér gyenge fénylésének megmérésével, ez azonban nem sike­rült. Felteszik, hogy a vér egyes ele­mei maguk elnyelik a fényt, ezért nem lehet a gyenge fénylést észlelni. Feltehetően, ennek legfőbb oka a he­­­moglobin, a vérfesték. Tarusszov professzor laboratóriu­mában legújabban sikerült a vér­plazma és a vérszérum gyenge fény­lését észlelni és regisztrálni. Kide­rült, hogy mintegy 40 C-fokos hőmér­sékleten rendkívül gyenge fénylés je­lentkezik az elektromágneses hullá­mok látható tartományában. És az ellenőrző — egészséges — állatok vérszéruma jobban fénylik, mint a daganatos állatoké. A szovjet kuta­tóknak sikerült is követniük a szu­pergyenge fénylés változásait a rossz­indulatú daganat növekedése alatt. A kísérletek során különböző da­ganatsejteket juttattak kísérleti álla­tok szervezetébe, s 8—10 nappal a befecskendezés után, már észlelték a fénylés gyengülését, vagyis a vér­áramban megjelent­ az az anyag, amely a zsírszerű anyagok oxidáció­ját gátolja. A következő 10—15 nap­ban tovább gyengült a beteg állat vérszérumának fénylése, majd a rosszindulatú daganat növekedésének harmadik szakaszában stabilizálódott a vérszérum fénylésének szintje. A kísérletekkel még nem sikerült tisztázni a vér valóságos szerepét a rosszindulatú daganatok keletkezése és fejlődése mechanizmusában. Min­denesetre, az eddigi eredmények már reményt nyújtanak arra, hogy a vér­­szérum rendkívül gyenge fénylését talán új módszerként alkalmazhatják majd a daganatos megbetegedések felismerésében. Csuklóspánt — méterszámra Svéd ipari újdonság a műanyagból készült csuk­lóspánt, amelyet méter­áruként árusítanak és te­kercsekben szállítanak. A széles műanyag szalagot a gyártás során középen mélyen behengerlik és az oldalsó felfekvő felülete­ket erősítésként megvas­tagítják. A különböző hosszúságú tekercsekben kapható műanyag szalag­ból éles késsel vagy erős ollóval vágható le a kí­vánt méretű darab. Ugyancsak szegezéssel vagy csavarozással erő­síthetők rá a bútorokra, dobozokra. Külön elő­nyük, hogy pormentes tö­mítést biztosítanak. Föld alatti rakéták A Szovjet Tudományos Akadémia bányászati ku­tatóintézetében szerkesz­tett, föld alatti rakétának elnevezett, sűrített leve­gővel működő szerkezet nagy segítséget nyújt a hírközlő kábelek lefekte­téséhez, töltések, vasútvo­nalak és útszakaszok alat­ti átvezetéséhez. A föld alatti rakéta hengeres, si­ma felületű­­test, amely elöl hegyes csúcsban vég­ződik, hátul pedig a sű­rített levegő csővezetéke csatlakoztatható hozzá. A sűrített levegő bevezetése előrelöki a dugattyút a hengeres testben és nagy ütést mér a fejre, így a szivar formájú test előre­mozdul a talajban, a föl­det félretolja maga előtt és sima falú csatornát alakít ki a talajban, amelybe azután behúzha­tó a kábel, a gőz-, víz­vagy gázvezeték, anélkül, hogy az úttestet, gátat, vasútvonalat fel kellene bontani. A talajminőség­től függően a föld alatti rakéta előrehaladási se­bessége óránként 8—60 méter. Maximálisan 250 milliméter átmérőjű csa­tornát alakíthat ki a föld alatt, 50 méter hosszúság­ban. NÉPSZAVA KÖNYVEK Le Corbusier: A . .. // JOVO • nagyvárosai A dr. Pogány Frigyes előszavával megjelent mű a modern építészet úttö­rőjének, kimagasló alak­jának elméleti munkássá­gából pusztán egy kevés­két ad közre, de ez a kis gyűjtemény is — szakem­bernek, laikusnak egy­aránt — élményszámba megy, beavatja az olvasót a modern urbanisztika titkaiba, olyan összefügg­­ésekre világít rá, ame­lyeknek minden mozza­nata velünk, életünkkel, ha úgy tetszik, „közérze­tünkkel” kapcsolatos. Corbusier szinte mindent a világ tempós változásá­nak, a technikai előreha­ladás eredményeinek szemszögéből ítél meg, s abban keresi az építészet helyét, új vonásait, anyagi és technológiai lehetősé­geit. De mindezt úgy, hogy a középpontba az embert és környezetét ál­lítva, gondolatgazdag szenvedéllyel ír a legki­sebb részletnek tűnő kér­désről is. (Gondolat) Preusch—Kowacseck —Schroth: így gondozd a Skodát A magyar országutakon is sok ezer Skoda gyárt­mányú gépkocsi közleke­dik már. Tulajdonosai bi­zonyára örömmel­­ veszik kézbe a szerzőhármas nagy gonddal és felké­szültséggel összeállított munkáját. A kötet részle­tesen tárgyalja a külön­böző Skoda-típusok mű­szaki sajátosságait, kar­bantartásának, ápolásá­nak, használatának leg­fontosabb tudnivalóit. Első részében a Skoda 1000 MB, míg a második­ban az orrmotoros típu­súak műszaki problémái­val foglalkoznak a szer­zők. A kötetet sok ábra, fénykép, műszaki rajz egészíti ki. (Táncsics) Kardos—Sasi Nagy —Perese—Bábel: Készülék­szerkesztés Míg korábban a gép­ipari gyártásra az egyedi gyártás volt a jellemző, a technikai fejlődés ma már a sorozat- és tömeggyár­tást helyezte előtérbe. Érthető, hogy a korszerű technológiához igazodó munkaeszközök széles körű alkalmazásában a készülékek használata rendkívül fontos szerepet játszik. A készülékek ki­alakításának bonyolult feladata a készülékszer­kesztőkre hárul, s ez a kötet az ő munkájukhoz kíván segítséget nyújtani. A szerzők vállalkozása éppen ezért nagy jelen­tőségű. A több mint 300 oldalas szakmunka a leg­teljesebb részletességgel és körültekintéssel tár­gyalja a készülékszer­kesztés elveit, kiterjed megannyi résztémára, szerkesztési és számítási feladatok megoldására. (Műszaki Könyvkiadó) MŰSZAKI, TECHNIKAI TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVEK Belső gépvizsgálat - szétszerelés nélkül Egy érdekes angol új­donsággal, a Fibroscope nevű vizsgálóműszerrel, szétszerelés nélkül is meg­vizsgálhatók a gépek belső alkatrészei, fogaskerekei, megállapítható, van-e re­pedés, kopás, korrózió raj­tuk. Az ilyenfajta vizsgá­latokhoz eddig fáradságos munkával szét kellett sze­relni a gépet. A Fibros­cope voltaképpen hajlé­kony üvegszálköteg, egyik végén változtatható gyúj­tótávolságú tárgylencsé­vel, a másikon szemlen­csével. A hajlékony üveg­szálköteg bevezeti a meg­világítást a gépbe, s ugyanakkor továbbítja a lencsék által alkotott ké­pet is a vizsgáló szemébe. Az üvegszálköteg tetszés szerinti sugárba görbít­hető, akár szögletek, éles sarkok mögött is el lehet végezni a vizsgálatot vele. A tudomány műhelytitkaiból PUSZTÍTÓ SZUPERNÓVÁK HIGANYGŐZÖK ÁRULKODNAK A FÖLDRENGÉSRŐL A tudományos kutatásnak máig sem sikerült pontosan tisztáznia, milyen tényezők­nek volt szerepük a történe­lem előtti időkben egyes ál­latfajok — például a dino­szauruszok, különböző hül­lők és kétéltűek — kipusztu­lásában. Az elmúlt 600 millió évben több szakasz volt, ami­kor az ilyen kipusztulás kü­lönösen gyakorivá vált. Terry és Tucker amerikai kutatók legújabban felvetik annak a lehetőségét, hogy ennek föl­dön kívüli oka is lehetett. A levantei viperák mérge roppant veszélyes, halált hoz minden élőlényre. Üzbég tu­dósok legújabb megfigyelései szerint azonban mérgük még olyan dózisban sem jelent ve­szélyt a közép-ázsiai sivata­gokban élő intő sárkánygyík­ra, amennyi négyezer embert megölne. A tudósok most a sárkánygyík példátlan immu­nitását tanulmányozzák. Kí­sérletek során a viperák vala­mennyi mérgüket befecsken­ő legújabb szovjet elektro­nikus ápolónővér állandó megfigyelés alatt tartja bete­geit. Voltaképpen kis mű­anyag doboz, melyből vékony huzalok vezetnek a beteg tes­tére erősített elektródokhoz. A vezérlőfalat a nővérszobá­ban helyezik el. Ha az észlelő bármilyen változást fedez fel a beteg vérnyomásában, pál­A floridai egyetem kutatói azzal kísérleteznek, hogy az influenzavírus ellen kidolgo­zott vakcinát, oltóanyagot ne a bőr alá adott injekció for­májában, hanem az orrba való beporlasztással vigyék be az emberek szervezetébe. Megítélésük szerint ugyanis a vakcina sokkal hatásosabb azon a helyen, amelyet a kór­okozók megtámadhatnak, mintha csupán közvetve in­dítják meg antitestek képző­dését a légutakban. Elgondo­lásukat 385 önkéntes jelentke­zőn próbálták ki a tavaszi influenzajárvány idején. Most közzétett statisztikájuk sze­A Niger Köztársaságban nemrégiben különleges radar­berendezéseket szereltek fel a sáskák repülésének, vándor­lásának, viselkedésének ta­nulmányozására. A nagy fel­bontóképességű rádiólokáto­rokkal még körülbelül há­rom kilométeres távolságból is figyelemmel lehet kísérni Borisz Konsztyantinovnak, a Szovjet Tudományos Aka­démia alelnökének bejelenté­se szerint a Szovjetunióban neutrínó-obszervatórium lé­tesítését tervezik. A neutrí­nók parányi semleges részecs­kék, amelyek milliónyi kilo­méter vastagságú szilárd anyagon is képesek áthatolni anélkül, hogy egyetlen ato­mot érintenének. Az elméleti számítások szerint körülbe­lül 60 milliárd neutrínó éri minden másodpercben a Föld minden egyes négyzetcenti­­méternyi felületét, de ezek a neutrínók csak óriás detek­t. Z. Furcev szovjet geo­­kémikus legújabb feltevése szerint különböző gázok — elsősorban higanygőzök, ha­logének stb. — kigőzölgése el­árulja az aktív szeizmikus övezeteket és figyelmeztethet a készülő földrengésre. Fur­cer és munkatársai az 1966. évi taskenti földrengés során ellenőrizték az elméletet és a földrengés központja körül mintegy 20 méteres mélységig olyan folyamat, amely hirte­len rendkívüli mértékben megnövelte a radioaktivitást. Kiválthatták ezt a Földtől vi­szonylag kis távolságra levő szupernóvák robbanásszerű fellángolásai is. Becslések szerint a Földet a precamb­­rium óta 182 alkalommal érte rendkívüli mértékben megnö­vekedett radioaktivitás, mely a legtöbb magasabb rendű élőlényt közvetlenül elpusz­títhatta, vagy legalább is ste­rilizálásukat okozhatta. Vezték a sárkánygyíkokba, de azokon semmiféle hatás sem látszott. A marás helye nem vérzett és a harapás nyoma néhány nap alatt nyomtala­nul eltűnt. A kutatók szerint a sárkánygyík rejtélyének megfejtésével talán olyan szé­rumot sikerül majd előállíta­ni, mely rendkívül kis meny­­nyiségben is megvédheti majd az emereket a kígyó­­méregtől. Husszámában vagy bármilyen rendellenességet észlel, azon­nal rákapcsolja a beteget az ele­ktrokardiográfra. Ha pe­dig az elektrokardiogra­non veszélyes elváltozást észlelt, riasztójelzést ad. Ilyen elekt­ronikus nővérekkel szerelték fel legújabban a minszki 4-es számú klinika számos kórter­mét, mint a 385 önkéntesből — akik orrbefecskendezéssel kapták meg az oltóanyagot — mind­össze 2,5 százalék betegedett meg influenzában, betegségük azonban jóval enyhébb és rö­­videbb ideig tartó volt. 88 ön­kéntes bőr alatti injekció for­májában kapta meg az oltó­anyagot, közülük 11,4 száza­lék betegedett meg. Végül a nem védett 65 kísérleti sze­mélyből 12 százalék lett inf­luenzás. Ezek a statisztikai adatok valóban azt bizon­­ít­­ják, hogy a leghatásosabb védelem az oltóanyag bepor­­lasztása az orrba, az egyes sáskák repülését. Minthogy a sáskarajok gyak­ran éjszaka rajzanak ki, a ra­darberendezések nagy segít­séget nyújtanak a veszedel­mes rovarkártevők viselkedé­sének tanulmányozásához, mert a radarberendezésekkel mozgásuk teljes sötétségben is megfigyelhető, torokkal észlelhetők. Ezeket az észlelőket általában mély bányákban helyezik el, hogy más folyamatok ne zavar­hassák az észlelést. .Azt ter­vezik, hogy a különleges ne­utrínó-obszervatóriumot is egész sziklahegység alatt he­lyezik el, mélyen a föld alatt. A tudósok arra számítanak, hogy a neutrínók tanulmá­nyozásával több csillagászati rejtélyre sikerül majd fényt vetni, egyebek között sikerül­het felderíteni a Napban vég­bemenő magfizikai folyama­tok egész természetét, mintákat emeltek ki a talaj­ból, majd ezeket érzékeny la­boratóriumi műszerekkel vizs­gálat alá vetették. E vizsgá­latok során ebben az övezet­ben mindenütt rendellenes mennyiségű higanyt találtak a talajmintákban. A szovjet kutatók szerint e módszer to­vábbfejlesztése talán alkal­mas lehet a földrengések elő­rejelzésére is. A SÁRKÁNYGYÍK REJTÉLYE ELEKTRONIKUS ÁPOLÓNOUTSR ORRCSEPP VAKCIN­A AZ INFLUENZA ELLEN SASKAFIGYEL­Ő radarszemek NEUTRINO- OBSZERVATÓRIUM Közületek, FIGYELEM: Raktárról történő azonnali szállításra VÁLLALJUK 1200X800-as MÁV RAKODÓLAPOK (szabványos MÁV-hitelesítéssel) SZÁLLÍTÁSÁT Ára: 207 Ft­ db ab feladóállomás Ugyancsak raktárról szállítunk: farostlemezeket minden vastagságban­­ és mennyiségben Termelői ár + 59/6 TEK-költség, ab budapesti telepünk ÉPÍTŐIPARI TERMELŐESZKÖZKERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest X., Jászberényi út 38 Postacím: Bp. 62. Pf. 120 Felvilágosítást ad rakodólapra ESZENYI IRÉN Farostlemezre: TASNÁDI TIBORNÉ Telefon: 148—180

Next