Népszava, 1968. október (96. évfolyam, 230–256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

(Folytatás az 1. oldalról) fejlődött és működött. A népi ellenőrzés a szocia­lista demokratizmus ter­méke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgo­zó tömegek az államigaz­gatás, a gazdálkodás fej­lesztésében tevékenyen közreműködjenek, tapasz­talatot szerezzenek. A szocializmus építésében nem nélkülözhető a dol­gozó nép közvetlen rész­vételén alapuló állami el­lenőrző szerv, így annak életrehívása hazánkban szükségszerű volt. — E gondolatok jegyé­ben terjesztem az igaz­ságügyminiszterrel egyet­értésben — a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány nevében — a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot az or­szággyűlés elé. A törvény­­javaslatnak az a célja, hogy erősítse a népi el­lenőrzés működésében he­lyesnek bizonyult alap­elveket, s egyes vonatko­zásokban — részben a mindennapi élet már ki­alakult gyakorlatát kö­vetve — a szocialista de­mokratizmus igényeinek és a gazdaságirányítás új rendje követelményeinek megfelelően tovább is fej­lessze azokat.­­ Kérem a tisztelt Or­szággyűlést, hogy a népi ellenőrzés eddigi műkö­déséről adott beszámoló­mat és a népi ellenőrzés­ről szóló törvényjavasla­tot az előterjesztett mó­dosító javaslattal fogadja el DR. BARTHA JÁNOS, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója aláhúzta, hogy a bizottsá­gi vita során számos olyan észrevétel, érv hangzott el, amely bizo­­ nyf eje,adott az országgyűlés ülésszaka nyitotta a népi ellenőrzés fejlődését, azt, hogy az el­telt 11 év alatt szembetű­nően erősödött állami vo­nása, évről évre többet lehet rábízni, többet vár­hatunk tőle és többet is nyújt az irányító szer­veknek. Mindinkább erő­södik népi és társadalmi jellege is. A törvényja­vaslat kimondja, hogy meghatározott időre — az országgyűlési képviselők­kel, illetve a tanácstagok­kal azonos időtartamra — választják a népi ellenőr­zési bizottságok tagjait. Ez is a szocialista demok­rácia fejlődését tükrözi. Helyeselte, hogy az új jogszabály a korábbinál jobban hangsúlyozza: a területi népi ellenőrzési bizottságok, azok tagjai, az őket megválasztó ta­nácsoknak közvetlenül felelősek, tehát lényegé­ben a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság és az illetékes tanács kettős irá­nyítása alatt végzik mun­kájukat. Ezután a népi ellenőr­(Fejér) a társadalmi bá­zis feladatairól, munka­­szervezése sajátos alaku­lásáról szólt, majd ismer­tette a módosító javasla­tokat, végül bejelentette: a bizottság úgy véli: he­lyes, ha a KNEB a jövő­ben az állami, társadal-­­mi és szövetkezeti szer­vek munkáján kívül a magánosok által folyta­tott iparszerű (üzletszerű) tevékenységet is vizsgál­ja, ellenőrzi. Ezután ebédszünet kö­vetkezett. Az ebédszünet után Vass Istvánné elnökleté­vel folytatta munkáját az országgyűlés. OROSZ FERENC (Szabolcs-Szatmár) a né­pi ellenőrzés munkájában erősödő demokratizmust és a népi ellenőrzési munka kedvező Szabolcs zist méltatta, amelynek a népi ellenőrzésben igen nagy a szerepe — ugyan­akkor felvetette, hogy a területi NEB-ek és a ta­nácsok kapcsolatát gyak­ran zavarja a jogi szabá­lyozás homályossága. Mó­dosító javaslatában azt indítványozta, hogy a né­pi ellenőrzési bizottságok viisgálati anyagaikat ne a tanácsok, hanem a sű­rűbben ülésező végrehaj­tó bizottságok elé ter­jesszék. A törvényterve­zetet elfogadta. (Szolnok) szintén néhány javaslatot tett, a népi el­lenőrzés munkájának megjavítására, a többol­dalú, párhuzamos ellen­őrzés elkerülésére. A tör­vényjavaslatot elfogadta, megyei tapasztalatait méltatta. Hangoztatta, hogy az eredmények el­lenére a népi ellenőrzés munkájában, szervezeté­ben rejlő lehetőségek még nincsenek teljesen kihasz­nálva, a megye népi el­lenőreinek mintegy 18— 20 százalékát még nem vonták be a munkába. A törvényjavaslatot elfo­gadta. erdélyi sándorné (Borsod) az új törvény időszerűségét, a szervezet funkciójának módosulását emelte ki felszólalásában, amelyben a népi ellenőr­zés növekvő tekintélyéről is beszámolt. Javasolta: a törvény mondja ki, hol és milyen feltételek alapján kell függetlenített appa­rátust létrehozni; ez egy­ségesebbé tenné a gya­korlati tevékenységet. A törvénytervezetet elfogad­ta. MOLNÁR JÓZSEF (Komárom) a megye sa­játos helyzetéről számolt be: itt csak a megyei NEB dolgozik függetlení­tett munkatársakkal, a járások és városok ellen­őrei mind­­ társadalmi munkában látják el fel­adatukat. Időközönként országos vizsgálatokban is részt vesznek, így leg­utóbb a dolgozó nők hely­zetének ellenőrzésében. Tapasztalataik közül a képviselő kiemelt néhá­nyat, így azt, hogy bizo­­nyos szociális juttatáso­kat a lakosság legjobban rászoruló rétegei élveznek a legkevésbé, például a kedvezményes üdülésben a kis keresetű, több gyer­mekes családanyák ará­nya igen alacsony. Jobb elosztási rendszert sürget az is, hogy a vendéglátás­nál az ételforgalom után fizetett állami árkiegészí­tés is csak a lakosság egy szűk rétegének helyzetét javítja. Háttérbe szorul­nak a nők a kitüntetések adományozásánál is.­­ A törvényjavaslatot elfo­gadta. DR. LUKÁCS JÁNOS (Zala) a mezőgazdasággal összefüggő ellenőrző vizs­gálatok jó megyei ered­ményeivel, más vizsgála­taik érdemleges voltával foglalkozott, s munkájuk hatását méltatta. Felada­taik növekedése azonban megkívánná apparátusok növelését A törvényja­vaslatot elfogadta. BÉKI FERENCNÉ (Pest) elállt a szótól. A törvényjavaslatot elfogad­ta. Ismét szünet követke­zett, majd Kállai Gyula elnökletével folytatták a tanácskozást Dr. Dobrónaki Gyula válaszolt a felszólalások­ra, köszönetet mondott az országgyűlés észrevételei­ért, javaslataiért, kérte a további támogatást a né­pi ellenőrzés munkájá­hoz. Az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságaival egyet­értésben kérte a törvény­­javaslat elfogadását. Kál­lai Gyula ismertette a módosító javaslatokat, amelyeket az országgyű­lés elfogadott A törvényjavaslatot ez­után az Országgyűlés ál­talánosságban és az el­hangzott módosításokkal részleteiben is, elfogadta. Napirend szerint az in­terpellációk következtek: munkaviszony ötéves megszakításával kapcsola­tos jogszabály megváltoz­tatása, lehetséges-e a nyugdíjasokra vonatkozó 500 forintos havi korláto­zás feloldása, milyen in­tézkedések várhatók az öregek napközi otthonai­nak felállítása érdeké­ben? VERES JÓZSEF válaszában hangsúlyozta, hogy 1959 óta számos in­tézkedés történt a nyug­díjasok életkörülményei­nek javítására, hogy azoknál nagyobb arányú nyugdíjemelés nem volt, az nem a szándékon, ha­nem a lehetőségeken múlt. A nyugdíjak átfogó jellegű vizsgálatával a negyedik ötéves tervben lehet foglalkozni, lehető­ségeinktől függően, azok felmérése még az idén vagy a jövő évben meg­kezdődik. A munkavi­szony ötéves megszakítá­sával kapcsolatos jogsza­bály eltörlése nem vár­ható. Az 500 forintos kerese­ti korlátozás feloldása az építőipar egy részében és a könnyűiparban már megtörtént, más területe­ken a tárgyalások a fel­oldás lehetőségéről foly­nak. SZABÓ ZOLTÁN egészségügyi miniszter az öregek napközi otthonára vonatkozó kérdésre felelt, ezeknek az intézmények­nek a száma az 1981-es 16-ról 1967-ben 212-re emelkedett. Fejlesztési és működési költségeiket az illetékes tanácsok bizto­sítják. A harmadik öt­éves terv 1970-ig további száz új napközi felállítá­sát teszi lehetővé, a mi­nisztérium állásfoglalá­saival arra törekszik, hogy ez a terv realizálód­jon. Az interpelláló képvi­selő a választ elfogadta. Ezzel véget ért a há­romnapos­­ parlamenti ülésszak. Kállai Gyula mondott zárszót Méltatta a há­romnapos ülésszak mun­káját, a hozott törvények jelentőségét, a nép és a vezetés egységét bebizo­nyító tanácskozás fontos­ságát, majd a Koreai NDK-ban és a Mongol Népköztársaságban járt delegáció vezetőjeként át­adta a vendéglátók leg­jobb kívánságait, elvtársi, baráti üdvözletét a ma­gyar országgyűlésnek. A képviselőknek további jó munkát kívánva, az ülés­szakot berekesztette. DR. MATAY PÁL VARGA ILLÉS Dr. Korom Mihály: A népi ellenőrzés tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának Dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter emelke­dett szólásra. Rámutatott arra, hogy a népi ellenőr­zés mostani szervezeti fel­építésében, módszereiben következetesen érvénye­sül az a lenini koncepció, hogy a szocialista állam­­szervezetre jellemző terv­szerűséget, célszerűséget és rendszerességet össze kell kapcsolni a széles dol­gozó tömegek közvetlen aktív részvételével a köz­ügyek intézésében. En­nek köszönhető, hogy a népi ellenőrzés — mint a kormány ellenőrző szerve — nemcsak polgárjogot nyert hazánkban, hanem munkájával nagy tisztele­tet és megbecsülést vívott ki magának. Elismeréssel szólt a tár­sadalmunk minden réte­gét képviselő népi ellen­őrök több tízezres táborá­nak áldozatos, felelősség­­teljes munkájáról, ame­lyet a közérdek javára vé­geznek. Rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat a tanácsok, mint az állam­­hatalom helyi szervei és a népi ellenőrzés kapcsola­tának fontosságát külön is hangsúlyozza, amikor elő­írja, hogy a területi bi­zottságok vezetőit és tag­jait a tanácsok választják és azok jogosultak a visz­­szahívásukra is. Hangsúlyozta, hogy módszeresebb, tervsze­rűbb tevékenységre, a mi­nőségi követelmények fo­kozására kell törekedni, az ellenőrzés figyelmét a legfontosabb feladatokra kell irányítani. Még in­kább tegyék közkinccsé az ellenőrzés tapasztalatait és ily módon is szilárdít­sák tovább az állampol­gári fegyelmet, a társadal­mi, a csoport- és egyéni ér­dekek összefüggésének felismerését és érvényesí­tését. A beterjesztett törvény­­javaslat rendelkezései mindehhez megadják a le­hetőségeket. Ezután szólt a népi el­lenőrzés megelőző felada­tairól, a gazdasági mecha­nizmus reformjának új körülményei közt növek­vő felelősségéről szólva kiemelte: fokozottan ügyelniük kell, hogy jo­gaik gyakorlásával ne csorbítsák vagy csökkent­sék a vállalatok megnö­vekedett önállóságát. Befejezésül hangoztat­ta: társadalmunk fejlődé­sének mai és előrelátható jövőbeni követelményei, az eddigi munka során szerzett sok jó tapasztalat alapján elérkezett az ide­je egy új népi ellenőrzési törvény megalkotásának. A javaslatot — az ország­­gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága ál­tal előterjesztett kiegészí­tésekkel — , elfogadásra ajánlotta. 1968. október 19 Interpellációk a magán-kiskereskedők nyugdíjbiztosításáról, Sopron vízellátásáról, az olajbányászok nyugdíjáról, a nyugdíjasok életszínvonaláról NÉMETH IMRE (Borsod) a magán-kiske­reskedők kölcsönös nyug­díjbiztosításának rende­zéséről nyújtott be inter­pellációt, hivatkozva ar­ra, hogy a magán-kiske­reskedők száma előrelát­hatólag tovább nő. VERES JÓZSEF munkaügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy az ilyen jellegű biz­tosításra vonatkozó javas­latot 1960—61-ben a kis­kereskedők nem helyesel­ték, a tárgyalások akkor nem vezettek eredmény­re. Ha a Kiskereskedők Országos Szabadszerveze­te most megfelelőnek tartja a helyzetet a nyug­díj rendezésére, vegye fel a kapcsolatot az illetékes főhatósággal, elvi akadá­lya a nyugdíj rendezésé­nek nincs. A képviselő és az országgyűlés a választ elfogadta. KOCSIS JÓZSEF (Győr-Sopron) Sopron vá­ros vízellátási problémá­járól interpellált A 45 ezer lakosú városban a vízhiány állandó gondot okoz. DÉGEN IMRE államtitkár, az OVH el­nöke válaszolt: elismerte, hogy a város további fej­lődése és a nagymérvű idegenforgalom a vízellá­tás rendezését követeli, s ennek első ütemeként a Fertőrákos vízmű mielőb­bi megépítését tervezték. Előirányzat szerint en­nek befejezése 1972-re várható. A kormánytól előközművesítésére ka­pott beruházás módot ad a gyorsításra, s így a víz­művet legkésőbb 1971-ben üzembe lehet helyezni. Az ipari üzemek ivóvíz­felhasználásának csök­kentésére az OVH a brennbergi mesterséges tároló építését tervezi, a kivitelezési tervek kidol­gozására már intézked­tek. A pénzügyi lehetősé­gekről az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke tájé­koztatja a megyét és a várost. A képviselő és az országgyűlés a választ el­fogadta. CSÖRGITS JÓZSEF (Zala) a munkaügyi, il­letve a nehézipari mi­niszterhez nyújtott be in­terpellációt az olajbányá­szat egyes munkakörei­ben a nyugdíjkorhatár 55 évre mérséklése, másrészt a hűségjutalomnak az olajbányászokra kiter­jesztése érdekében. VERES JÓZSEF munkaügyi miniszter dr. Lévárdi Ferencnél egyet­értésben adott választ. E­­szerint a nyugdíjkorha­tár-leszállítási igénynek nincs reális alapja, mert Magyarország világvi­szonylatban így is a leg­kedvezőbb nyugdíjtörvé­nyű országok közé tarto­zik, nyugdíjtörvényünk erénye az is, hogy már a korhatár előtt öt évvel elért kereset alapján is kérhető a nyugdíj meg­állapítása. Nem tartja in­dokoltnak a miniszter a hűségjutalom-fizetést sem, mert a dolgozók jövedel­me a nyereségérdekeltsé­gi rendszerben a vállala­tok nyereségétől függ, ugyanakkor a vállalatnak módjában áll a bérrend­szer révén és a nyereség felosztásakor honorálni a vállalat iránt tanúsított hűséget. A képviselő és az országgyűlés az inter­pellációt elfogadta. MOLNÁR ISTVÁN (Budapest) a munkaügyi és az egészségügyi mi­niszterhez interpellált: milyen intézkedések vár­hatók a nyugdíjasok élet­­színvonalának emelése érdekében, várható-e a NÉPSZAVA Az uruguayi parlamenti küldöttség látogatásai Kállai Gyula, az ország­­gyűlés elnöke, péntek dél­előtt, hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó uruguayi parlamenti kül­döttséget, amelyet Luis Rinon Perret, a képvise­­lőház elnöke vezet. A kül­döttség a nap folyamán a magyar vendéglátók tár­saságában látogatást tett a Ganz-MÁVAG-ban. Fo­gadta a delegációt dr. Sza­lai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes is. Este Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a küldöttség tiszteletére va­csorát adott az Országház Gobelin-termében. A va­csorán részt vett Ernesto Benavides, Uruguay buda­pesti nagykövete is. (MTI) Több a munkahely, mint a jelentkező A főváros negyedévi munkaerőmérlege Elkészítették a főváros harmadik negyedévi mun­kaerőmérlegét A munka­erő-közvetítő irodák és hivatalok jelentéseiből megállapítható, hogy az ipar legtöbb területén változatlanul munkaerő­­hiány van. Jelenleg is több mint 30 000 üres munkahely van, persze, nehéz megállapítani, hogy mennyi a tényleges igény, hiszen sok vállalat több embert kért, mint ameny­­nyire valóban szüksége van. A legtöbb igényt válto­zatlanul az építő- és vas­ipari vállalatok, valamint a közlekedés jelenti be. Három hónap alatt 22 600 jelentkezőt helyeztek el a hivatalok. Talán az egyik legkedvezőbb változás, hogy ezek döntő többsége — 15 300 — nő. Koráb­ban az esetek többségé­ben a nőknek is csak két­vagy háromműszakos munkahelyeket tudtak biztosítani, most egyre több helyen foglalkoztat­ják egy műszakban a lá­nyokat, asszonyokat. A fiatalkorúak és az érett­ségizettek az idén válo­gathattak az üzemek, hi­vatalok között, több állást kínáltak számukra, mint amennyi jelentkező volt. A számokból megálla­pítható — bár a harma­dik negyedévben a ko­rábbi időszakhoz képest valamivel emelkedett az arányuk­­, csökkent a vi­dékiek feláramlása En­nek több magyarázata is van: elsősorban a tsz-ek megerősödése, s közreját­szik a vidéki ipartelepítés is. Egyébként a munka­erő-forgalom általában növekedett, többen lép­nek ki a vállalatoktól és keresnek másutt elhelyez­kedési lehetőséget, mint tavaly. (moldován) Állami vállalatok, termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, földművesszövetkezeti boltok! FIGYELEM­­­CSOMAGOLÓ ESZKÖZ-IGÉNYEIKKEL MINDIG FORDULJANAK RÉSZLEGEINKHEZ! üveg, tel.: 200—885, 200—380 Fémedényzetek, tel.: 200—021 Faláda, tel. 200-072 Fahordó, tel.: 201—133 Nátronzsák, tel.: 200—632 Polietilénzsák, tel.: 200—380 OLCSÓ, ELŐNYÖS ! GÖNGYÖLEG FELÚJÍTÓ VÁLLALAT Budapest XIII., Dagály utca 31 Magánosokat XV., Mezőhegyes­ út L szám alatt! telepünkön szolgálunk ki. TELEFON: 493—391 CONCYDIEC FELÚJÍTÓ VÁLLALAT MŰSOROK Operaház: Hamlet (bemuta­tó: 7 — a magyar hét kereté­ben). — Erkel Színház: Tosca (11. béb­. 2. ea. 7). — Nemzet Színház: Mózes (7). — Katona József Színház: Fáklyaláng (7). — Pesti Színház: Csók (7). — Madách Színház: Black Comedy (7). — Madách Ka­mara Szính­áz: Ördöghegy (?)• Thália Színház: Mária (7). — József Attila Színház: Thom­son kapitány (7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (du. fél 3); Éjféli randevú (Fe béri. 1. en. 7). — Állami Báb­színház: A gyáva kistigris (du. 5). — Irodalmi Színpadi »»Ujjé, a ligetben...” (7). — Egyetemi Színpad: Az Illés­­együttes tánczenei hangver­senye (7). — Zeneakadémia: Nyitánytól az oratóriumig (Ált. isk. bér­. n­­. du. 4). A Budapesti Kórus hangverse­nye, vez. Forrai Miklós (fél 8). — Zeneakadémia Kiste­rem: A Tátrai-vonósnégyes hangversenye (Bartók és Ko­dály vonósnégyesei, in., fél 8). — Kis Színpad: Tizenéve­sek (bemutató, du. 4); Osz­kár (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Fő a fejünk (fél 9). Kamara Varieté: Folytassa Hacsek (3, fél 9). —• Liver­pool Cirkusz vendégjátéka a ligeti sátorcirkusz helyén (3 és 7). — Déryné Színház: És mégis mozog a Föld (7). KOSSUTH stÁDIÓ 4.30: H. Időj. 4.22: Z. 4.35: Olimpiai hírek. 5: H. Időj. 5.05: Olimpiai hrrek. 5.30: Reggeli­­ krónika. 5.P: Falurádió. 6: H. Előj. 6.05: Olimpiai hírek. 6.30: H. Időj. 6.35: Olimpiai hírek. 6.58: Műsor. 7: Reggeli kr. El. Utána: Körzeti időjárás. 7.27: Rádióreklám. 7.30: Új köny­vek. 8: H. Időj. 8.05: Olimpiai hírek. 8.10: Műsorok. 8.25: Lányok, asszonyok. 8.45: Két opera­­nyitány. 9: Orvosi tanácsok. 9.05: Táncz. 9.25: Az Elátko­zott Hivatal. Moldova György szatíráiból. 10: H. Hazai lap­szemle. Időj. 10.10: Olimpiai hírek. 10.15: Nyúl István kamara« együttese játszik. 10.30: Zene­művészeink reflektorfényben. Közl. 11.11: Emlékezés Csép­­csy Imrére. 11.19: Zeneművé­szeink — folyt. 12. H. Idős. 12.15: Kedvelt régi melódiák. 13: Világgazdaság hírei. 13.0Sr B£. kult. programjából. 13.00: Írók fóruma. Vasvári István írása. 13.20: Nóták. 13.40: Kó­ruspódium. 13.50: Hirdetőmül sor. 14: Néhány perc tudo­mány. 14.05: Két Suppé-nyi­­tán.v. 14.20: Új lemezeinkből. 14.45: Hétvégi külpol.­figyelő. 15: H. Időj. 15.10: Tánczene. 15-55: Rádióreklám. 16: Hét­­vége. Közl. 17: H. Idej. 17.2511 A nagy király lovagjai. Barta Lajos novellája rádióra. 18) Grieg: Zongoraverseny (I. Friedmann). 18.29: Műsor. 18.30: Olimpia: birkózás, vivás. 19: Esti kr. 19.29: A sanzon Magyarországon, D. rész. ZLi H. Idős. 21.05: Olimpia: vívás. 21.15: Nótacsokor. 22: H. MóJ. 22.20—5.30: Halló, itt Mexikó* Atlétika, birkózás, ökölvívás, úszás, vívás, férfi tőrcsapat döntő, Közb.: Szórakoztató zene ét 24. H. Idős. PETŐFI RADIO 4.26—8.05: Azonos a Kos­­suth adóval. 6.20: Torna, log Könnyű, és tánczene. 12: Ro­mantikus muzsika. 13: Nép­­művészek műsorából. 13.15: Két trió. 13.17: Vízállás. 11: H. Időj. 14.08: Irodalmi szín­padok. 1428: Orvosi tanácsok. 14.43: Klarinét- és gitármu­zsika. 15.05: A titokzatos sar­ki lény. 15.20: Prokofjev: Alekszandr Nyevszkij — kan­táta. 16: H. Idej. 16.05: A szá­zas története. Iványi Ödön el­beszélése rádióra. 16.51: Bar­tók összes zongoraművel. VII. rész. 17.44: Millöcker: Meló­diák. 18: H. Időj. 18.05: Kék szoknya, fehér blúz. Asper- Ján György rádiójátéka. 19: Szokolay Sándor: Hamlet. 3 felv. opera bemutatója az Operaházból. URH 18: H. Időj. 18.05: Halpará­­dé. 19: Zenekari dalok. 19.37: A Tátrai-vonósnégyes híve a Zeneakadémiáról. TELEVÍZIÓ 9: Nótaszó Tolnay Klárival Ism. 9.15: Az „O” ügynökség aktái. Három csónak az öböl­ben. Magy. besz. fr. film ism. 10.10: Mexikó művészete. Kis­­filmsorozat II. rész ism. 10.35: Luigi Pirandello: Váróterem. Az írod. Színpad előadása felvételről. Ism. 11: Séta Kar­lovy Varyban. Csehszl. zenés kisfilm. 15.45: Mezőgazdasági műsor. 16: Daltanítás. 16.15: Reklámműsor. 16.20: Kapcso­latok. A társadalom kis cso­portjainak szerkezetéről. 16.55: Hírek. 17: Az olimpiáról Jelentjük. 18: Reklámműsor. 18.05: Az elsietett ítélet. Filmösszeáll. Mark Lane dokumentumai­ból. I. rész. 18.45: A tv jelen­ti. 19.30: Cicavízió. 19.40: Kép­­zőbűvészet. VI. 19.55: Az olimpiáról Jelentjük. 20.10: Tv-hiradó. 20.30: Az op­­art kalap. Tv-film. 21.15: Bobby Solo énekel. 22: Tv­­hiradó 2. 22.10: Az olimpiáról jelentjük. 22.30: Gusztáv, a vámszedő... POZSONYI TV 15: Olimpia: atlétika, kerék­pározás. 16: Filmhíradó az olimpiáról. 19: Tv-hiradó. 19.45: Francia természetfim. 22: Olimpia: evezés, atlétika, kerékpározás.

Next