Népszava, 1969. április (97. évfolyam, 75–98. szám)
1969-04-01 / 75. szám
Az uralkodó szerep a kőolaj• Állandósult hazai termelés,növekvő export — Erőteljesen fejlődő feldolgozás Sikeresen megvalósul a földgázprogram Ha az ország energiamérlegére pillantunk, azt látjuk, hogy mind nagyobb szerepet kapnak a szénhidrogének: a kőolaj, a földgáz. S a távlati tervekben, a negyedik ötéves tervben már uralkodó szerepet töltenek be, maguk mögé utasítva az egyéb energiahordozókat, elsősorban a pillanatnyilag legfontosabb energiahordozót, a szenet. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt feladatai rohamléptekben növekednek. Gondoskodniuk kell az ország kőolaj, illetve az ebből készült termékek, benzin, gázolaj stb. ellátásáról. A kőolajfeldolgozást Szőnyben, Százhalombattán fejlesztik erőteljesen. Tavaly a tröszt vállalatai ötmillió tonna kőolajat dolgoztak fel. Ekkora mennyiségre még nem volt szüksége a népgazdaságnak. A feldolgozott olaj 15—20 százalékát exportáltuk, kétharmadrészt tőkés-, egyharmadrészt KGST-országokba. A kőolaj A kőolaj-feldolgozást azonban a gyorsan növekvő igények kielégítésére, a kedvezőbb energiagazdálkodás érdekében tovább kell fejleszteni. A Dunai Kőolajipari Vállalat 1975-ig hatmillió tonna kőolaj feldolgozására épült ki, s a negyedik ötéves tervben egy újabb nagy kapacitású finomító építése is megkezdődik. A nagy olajfinomító kapacitások létrehozásával egyidőben természetesen gondoskodnak, a fűtőolaj felhasználásáról is. Százhalombattán közvetlen a finomító szomszédságában jelenleg 100 megawattos erőmű működik olajtüzeléssel. De már további olajtüzelésű erőművek tervezése is napirenden van. A kőolaj-feldolgozásban ma már mindinkább előtérbe kerülnek a minőségi követelmények. A magyar népgazdaság a mennyiségi ellátáson túl, a nemzetközi színvonalnak megfelelő kőolajtermékeket vár. Kőolaj-feldolgozó iparunknak ezért gondoskodnia kellett a 92, 98 oktánszámú benzinellátásról, a minőségi motorolajokról, valamint az eddigieknél lényegesen jobb minőségű bitumenekről. A kőolaj-feldolgozás hazai forrásai szinte hosszú évek óta változatlan képet mutatnak. Kőolajtermelésünk átlagosan 1,8 millió tonna körül alakul, s a kutatások a dél-alföldi olajmező feltárásával a jövőben is hozzávetőlegesen évi 2 millió tonna kőolaj kitermelésére adnak módot. A készletek A felkutatott kőolajkészletek a jelenlegi évi átlagos termelés mellett körülbelül 18 esztendőre elegendőek. E számok egyértelműen választ adnak arra is, hogy kőolaj - felhasználásunk mind kevésbé támaszkodik hazai forrásokra. Ezért kormányunk hosszútávú szerződést kötött a Szovjetunióval hazánk kőolajellátásának biztosítására. A szovjet kőolaj eddig is jelentős szerepet játszott: tavaly a feldolgozott mennyiség 65 százalékát importáltuk a Szovjetunióból, jövőre ez a szám 68—70 százalékra emelkedik, majd a negyedik ötéves tervre megközelíti a 80 százalékot. E nagy mennyiségű olaj szállításával már nem tud megbirkózni a Barátság olajvezeték, ezért kell megépíteni az elsőnél nagyobb szállítóképességű Barátság II. olajvezetéket is. A földgáz A földgázhelyzet valamivel kedvezőbb. Kutatásaink a földgázkészletek feltárására az elmúlt öt évben különösen eredményesek voltak. Míg 1964 elején 41, addig tavaly az év végén kereken 95 milliárd köbméter földgázkészlettel rendelkeztünk. A kitermelt földgázmennyiség is jelentősen megnövekedett. Jelenleg évente 3 milliárd köbméter földgázt hasznosítunk, ami azt jelenti, hogy készleteink több mint 30 esztendőre elegendőek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatainak gondos munkája nyomán a földgázprogramunk is sikeresen halad előre. A tavalyi célkitűzéseink: az észak-magyarországi vezetékrendszer továbbépítése, a dél-alföldi vezetékrendszer kiegészítése, újabb települések bekötése teljesültek. Az északi gázvezetékrendszert Ózdtól Salgótarjánig tovább építettük, így bekapcsolódhatott a földgázfelhasználásba a Borsodnádasdi Lemezgyár és a Salgótarjáni Acélárugyár is. Megépült a hódmezővásárhely— kardoskuti és a szánk— kecskeméti vezeték. Ezzel lehetőség nyílt a délalföldi gázmezők jobb hasznosítására. A távvezetékek mentén tavaly megkezdődött a földgáz szolgáltatása: Gyula, Szánk, Cegléd, Karcag, Szigetszentmiklós és Csongrád városokban, illetve községekben. Dunántúlon pedig földgázt kapott Kaposvár. A háztartási fogyasztók száma vidéken 15 ezerrel, Budapesten pedig 9 ezerrel növekedhetett. Az országos vezetékes gázszolgáltatásban ilyen módon már csaknem 467 ezer fogyasztót láthattak el. Tavaly 27 300-zal növekedett a gázzal fűtött lakások száma is A földgáz szerepét energiaellátásunkban jövőre és a negyedik ötéves tervben tovább fokozzuk. A földgáznak is jelentős szerepe lesz abban, hogy 1975-ben hazánkban az energiahordozó ellátásban a szénhidrogéneknek aránya legalább 55—60 százalék legyen. Ezért a hazai források fokozott továbbkutatása és feltárása mellett, a Romániával összekötő földgázvezeték mellett a Szovjetunióban is kiépítünk egymilliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas gázvezetéket. (pusztai) A pedagógusok érdekvédelmével, túlzott adminisztrációs terheikkel, anyagi megbecsülésük kérdésével lapunkban többször is foglalkoztunk az utóbbi hónapokban. Igen sok pedagógus helyeselte azt a törekvésünket, hogy e fontos kérdésekben intézkedéseket sürgetünk. A Pedagógusok Szakszervezetének budapesti bizottsága most — élve a szakszervezet javaslattevő, érdekvédelmi jogkörével, véleményezési lehetőségeivel — napirend Például: a vízós — Régóta töprengünk azon, hogyan lehetne valóban hatékonyan, konkrét intézkedésekkel csökkenteni a pedagógusokra háruló irdatlan mennyiségű adminisztrációt — jegyezte meg elöljáróban. — Bizottságaink számba vették az óvodai, alsó- és középfokú tanintézetek gondjait, kidolgozták javaslataikat, majd a fővárosi tanács oktatási osztályával konzultáltunk — a lehetőségekről optimista vagyok — a tanács szinte valamennyi javaslatunkat helyesli. Mivel pedig az intézkedés az ő hatáskörükbe tartozik, a helyeslés ebben az esetben gyakorlati sikereket ígér. Mit javasol a szakszervezet? — A középiskolák többségében már dolgoznak és igen jól „tehermentesítik"’ a tantestület vezetőit az adminisztrációs munkától az iskolatitkárok — mondja Juhász László. — Az a javaslatunk, hogy az általános iskolák is alkalmazhassanak iskolatitkárre tűzte ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát, sőt, konkrét javaslatokat is kidolgozott. A pedagógusok érdeklődésére méltán számot tartó kérdésekről beszélgettünk el Juhász László budapesti titkárral , a leolvasó füzet rókát, mégpedig oly módon, hogy fizetésüket ne a pedagógus-bérkeretből folyósítsák. A tanács — ígéretet kaptunk — módot talál e kérdés rendezésére. A pedagógus adminisztráció csökkentésének másik — akár azonnal alkalmazható módja — egész sor kimutatás és egyéb megszüntetése, elhagyása, illetve csökken Az iskola gtede ! Érdekes és régóta szorgalmazott szakszervezeti javaslat az is, hogy aprócseprő, a tanmenettől ,meglehetősen távolálló ügyintézéssel ne kényszerüljön minden pedagógus, vagy minden osztályfőnök bíbelődni. Önként vállalkozó nevelő külön díjazásért végezhesse például a tankönyv-, könyvárusítást, szervezze a takarékossági mozgalmat, a hulladékgyűjtést, balesetbiztosítást, fényképezést — egyszóval: tése. Juhász László néhány ötletet sorol fel: — Át kell alakítani, az egyszerűsítés jegyében, az általános iskolai napközis munkanaplót, a tanulók nyilvántartási könyvét, egységes nyomtatványt kell rendszeresíteni a tanuló személyi lapja céljára: megszüntetni a havonkénti jelentést a társadalmi munkáról, az óvó-ódákban megszüntetni a vízóra leolvasó füzetet (hát ilyen is van?); felszámolni azt a gyakorlatot, hogy villamosbérletekhez külön tanulóigazolványt kényszerüljenek kiállítani a pedagógusok, legyen elegendő igazolásul az ellenőrzőkönyv, vagy 16 éven felül a személyazonossági igazolvány. isdálkodjon tbőle azokat az akciókat, amelyek „belépnek” ugyan az iskolába, viszont értékes órákat, esetleg napokat rabolnak el egész sor nevelőtől. (Lapunkban röviddel ezelőtt magunk is ilyen megoldást javasoltunk.) " Ezenkívül egyszerűsíteni kell több, indokolatlanul túlméretezett munkát. A budapesti bizottság elnöksége javaslatot készített például arra is, hogy az I. osztályosok beíratása ne történjék két ,,részletben”, márciusban, és júniusban, bőségesen elég egyetlen ilyen aktus is. Ugyancsak felesleges, kétszer küldeni orvosi vizsgálatra a középiskolába, főiskolára, egyetemre jelentkezés előtt a tanulókat. A VIII. általánosból továbbtanulásra jelentkező gyerekeket is lehetséges egyféleképpen nyilvántartani a továbbtanulási jelentkezési lappal — megtakarítható a többi értesítés, be- és kiírás is. Másik fontos ténykedésük: elősegíteni az általános iskolák gazdasági önállóságának növelését. — Az új mechanizmus szellemében — teszi hozzá Juhász László. — Fonák helyzetben vannak: elvileg önállóan kellene gazdálkodniuk, az igazgató felelősségével. Valójában a kerületi tanácsok mellett működő gondnokságok rendelkeznek szinte minden anyagi lehetőséggel, és igazgatóknak sokszor a legkisebb pénzösszeg sem áll rendelkezésükre. Oly módon javaslunk változtatást — több iskolában már így gazdálkodnak —, hogy az iskoláit igazgatói kapjanak ellátmányt, havi 500 forintot, kisebb, gyors beszerzésekre. A legegészségesebb megoldás a későbbiekban az lenne, hogy minden általános iskolában dolgozzék az igazgató mellett önálló, gazdálkodó szakember, végezve az iskola működésével kapcsolatos valamennyi anyagi természetű intézkedést, kezelve pénzügyi eszközöket, van a lehetőségünk arra, hogy ilyen intézkedéseket hozzunk. Ide tartozik az a megállapodás is a kerületi tanácsokkal, hogy az „oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetés ne jelentsen mechanikusan 1500 forint jutalmat, hanem akár ennek a kétszeresét is, a pedagógus törzsgárdaakció kifejlesztése, elsősorban a munkáskerületekben. „Csepel tanácsa igen komoly anyagi áldozatokkal évek óta jutalmazza a törzsgárdatagokat, most hasonló intézkedéseket terveznek a XVI., XIV. és XXII. kerületben is. Ez is hasznos fogás arra, hogy jó pedagógusokat peremkerületekben, munkáslakta kerületekben tartsanak a tanácsok, tehát javulhasson a tanulmányi munka színvonala.” A szakszervezet budapesti bizottságának javaslatai és tervei korántsem perspektivikus, évek távlatában megoldható elképzelések, java részüket máris támogatja a tanácsapparátus, dolgoznak a szükséges anyagi alapok megteremtésén. Az ügyintézés egyszerűsítésére vonatkozó intézkedéseket pedig már szeptemberben, az új tanév indulásakor életbe léptetik. A fővárosi pedagógusok körében — de közvetve, a szülők között is — bizonnyal nagy érdeklődés fogadja ezeket a szakszervezeti javaslatokat, s ezzel is segíthetik a nevelőmunkát, hozzájárulhatnak a „pedagógus közérzet” gyors javulásához. Várkonyi Margit :A PEDAGÓGUSOK ÉRDEKÉBEN Kevesebb adminisztrációt -nagyobb anyagi megbecsülést Fehér Lajo Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Zuglóba látogatott. A kerületi pártbizottság székházában tájékoztatták a vendéget Zugló terveiről, politikai, társadalmi életéről. Fehér Lajos időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, valamint az új gazdaságirányítási rendszer is Zuglóban tapasztalatairól és a további tennivalókról tájékoztatta a megjelenteket, majd megtekintette a Kacsóh Pongrác úti lakótelepet, megnézett több szolgáltató és kereskedelmi egységet, végül felkereste a Fővárosi Sütőipari Vállalat Hungária körúti üzemét, ahol a vállalat vezetőivel és dolgozóival találkozott. (MTI) Küldötti a felszabaduló Hétfőn délben J. D. Melkovnak, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottsága másodtitkárának vezetésével Budapestre érkezett a Szovjet— Magyar Baráti Társaság háromtagú küldöttsége, hogy részt vegyen a fel légcsere si évfordulóra szabadulási évforduló ünnepségein. " A Magyar—Szovjet Baráti Társaság részéről K. Papp Józsefnek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának vezetésével háromtagú küldöttség indult Moszkvába. Törzsgárdák a külső ker A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése is foglalkoztatja a szakszervezet budapesti bizottságát. — A nevelőtársadalom körében is differenciálni kell az anyagi juttatást — mondja Juhász László —, arra kell törekednünk, hogy az eddiginél sokkal többet tudjunk juttatni a kiemelkedő munkát végző nevelőinknek. Ebben az évben már érvényesíteni tudjuk azt az elvünket, hogy az ilyen pedagógu s alakulnak illetékben sok nagyobb összegű „feljebbsorolást” nyerhessenek a fizetési listán, kaphassanak akár 500 forintos fizetésemelést is. A bérkeret-gazdálkodás lehetőségeivel bátrabban lehet most már élni, fiatal pedagógusainknak is lehetőséget teremthetünk arra, hogy ne 21 év múlva érjék el a „plafon”kategóriát, hanem — kiváló munka esetén — akár 16 év alatt eljussanak, mondjuk, egy iskolaigazgató fizetéséig. Meg Az üzemi egészségügyi ellátás fejlesztési, szervezési irányelvei Dr. Bartos István főigazgató nyilatkozata Mint lapunkban arról az első oldalon beszámolunk, a Szaktanács elnöksége megtárgyalta az üzemegészségügyi szolgálat fejlesztését és megfelelő határozatokat hozott. Ezzel összefüggésben, megkértük dr. Bartos Istvánt, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjét, kommentálja, az elnökség döntéseit és ismertesse olvasóinkkal a fejlesztés irányelveit. Az 1951-ben létrehozott üzemi egészségügyi szolgálat jelentős előrehaladás volt az üzemi dolgozók egészségügyi ellátásában — mondotta dr. Bartos István. — Az azóta történt változás, fejlődés új működési szabályzat kiadását követeli meg az üzemi orvosok tartalmi, gyakorlati munkájára vonatkozóan. A jelenleg érvényben levő létszámnormák az üzemorvosok feladatainak megnövekedésével elavultak. Itt szükséges figyelembe venni többek között a kisebb létszámú, de egészségileg veszélyeztetett dolgozókat az egyes szakmák területén. A részállású (részfoglalkozású) üzemorvosok munkája — a kiterjedt, megnövekedett feladatok miatt — nem kielégítő. Főként az üzem egyes részlegeiben töltött idejük minimális, nem tudnak például az üzemi ártalmak megelőzésével hatékonyan foglalkozni. Az üzemi rendelőkben töltött tevékenység ma már távolról sem elegendő. Az üzemorvosok bérezése szorosan összefügg a káderutánpótlással és szakmai színvonal emelésével is. Megfelelő bérkorrekció, az üzemek vállalatok részéről biztosított egyéb anyagi ösztönzést nagymértékben, pozitívan befolyásolná, megkedveltetné az üzemorvosi pályát. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek erőteljes fejlődése miatt, egyre sürgetőbb a mezőgazdaság egészségügyének szervezett kialakítása. Jelenleg többféle elgondolás van végleges formájára, de valamenynyi egészségüggyel foglalkozó szervnek fontos feladata a mielőbbi hatékony megoldás. Az egyes szakmáknál a jövőben többet kell törődni a területükön dolgozó üzemorvosokkal. Azon szakszervezetek, melyek szakszervezeti ellenőrző főorvossal, egészségügyi munkabizottsággal rendelkeznek, szakmai-gyakorlati munkakapcsolatuk fokozásával, üzemorvosaik időnkénti összehívásával, orvos—műszaki ankétok szervezésével jobbá tehetik üzemegészségügyi tevékenységüket. Az üzemen belüli egészségügyi ellátás fejlesztésének irányelveit a következőkben határozta meg az elnökség: Az üzemi egészségügyi szolgálatot tovább kell fejleszteni: bánya-, kohó-, vegyipari, élelmiszeripari üzemben, amelyben legalább 300; vasipari üzem,ben, amelyben legalább 400; egyéb iparági üzemben, amelyben legalább 500; építkezéseknél, amelyeknél legalább 600; állami mezőgazdasági üzemben, termelőszövetkezetekben, amelyben évi átlagban legalább 700 dolgozót foglalkoztatnak. A dolgozók számának megállapításánál az egy telephelyen foglalkoztatott dolgozókat kell alapul venni. A bányászat, a nagyépítkezések, a mezőgazdasági nagyüzemek vállalati szervezés szempontjából összetartozó üzemeiben működő üzemi egészségügyi szolgálatokat közös irányítás alá kell venni (például azonos tröszthöz tartozó bányaorvosok irányítását egy bányaüzemi főorvos végezze). Teljes elfoglaltságú üzemi orvost kell alkalmazni az A-csoportba tartozó üzemekben minden 1200, B-csoportban 1400, C-cso-portban 1600, D-csoport-ban 1800, E-csoportban 2000 üzemi dolgozó esetén. Üzemi főorvost a 4000- nél nagyobb létszámú üzemekben (telephelyeken) kell alkalmazni, a műhelykörzeti orvosi létszámon felül. A részállású üzemi orvosi állásokat fokozatosan főállásokká kell összevonni oly módon, hogy egyegy teljes munkaidejű üzemi orvos a részállások helyett 2—3 közeli, és lehetőleg hasonló profilú üzemet lásson el a teljes elfoglaltságú üzemi orvos alkalmazására vonatkozó norma figyelembevételével. Üzemi szakrendelést kell létesíteni azokban a nagyüzemekben, amelyekben a dolgozók száma a 4000-et meghaladja, kisebb üzemekben p pedig akkor, ha speciális ipari ártalmak azt megkívánják. Az üzemi szakrendelő mindenekelőtt a három alapszakmát foglalja magába, de kívánatos, hogy ezen túlmenően fogászati szakrendelés és az üzem profiljától függően szükség szerint más szakmájú rendelés is legyen. Üzemi ápolót minden üzemi orvos mellett, szakrendelői asszisztenst az üzemi szakrendeléseknek megfelelő munkaidőben kell alkalmazni. Segédasszisztenst (orvosírnokot) kell alkalmazni olyan üzemi orvosok mellett, akik a keresőképesség üzemi elbírálását végzik, teljes munkaidejű orvos mellett, napi 4 órában. Üzemi higiénikust a kijelölt üzemekben, üzemi egészségügyi statisztikai ügyintézőt 15 ezres, egy fő egészségügyi adminisztrátort 6000-es létszámot meghaladó üzemben kell alkalmazni — mondotta befejezőül dr. Bartos István főigazgató. T. J. NÉPSZAVA KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke D. Eisenhowernak, az Egyesült Államok volt elnökének elhunyta alkalmából táviratban fejezte ki részvétét R. M. Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének.* Hétfőn hazaérkezett a dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter vezette magyar igazságügyi és ügyészi küldöttség, amely a háborús és népellenes bűnösök üldözésével foglalkozó moszkvai nemzetközi konferencián vett részt. * Marian Walczak, a lengyel pedagógusok szakszervezetének elnöke vasárnap Budapestre érkezett. A lengyel vendéget a repülőtéren Péter Ernő, a pedagógusok szakszervezetének főtitkára fogadta. Hétfőn elindult a 12. viharsarki béke- és barátságvonat Moszkvába. Az üzemi és mezőgazdasági dolgozók, az intézmények munkatársainak legtöbbje jutalomként utazott a Szovjetunióba. A Magyar Partizán Szövetség delegációja, amely Vágó Ernő ezredesnek, a szövetség titkárának vezetésével az NDK-beli testvérszervezet képviselőivel tárgyalt az együttműködés továbbfejlesztéséről Berlinben, visszaérkezett Budapestre.* A Magyar Úttörő Szövetség meghívására hétfőn Budapestreérkezett a Szlovák Úttörő Szervezet Országos Elnökségének háromtagú delegációja. 1969. április 13