Népszava, 1969. július (97. évfolyam, 150–176. szám)

1969-07-22 / 168. szám

­d­d­ i­g Pénteken este Németh László Petőfi Mezőberény­­ben című egyfelvonásosá­­nak példásan egyszerű és szép megjelenítését lát­hattuk. A darab az ötve­nes évek közepén kelet­kezett, s amiként egyik bírálója igen találóan megjegyezte: a központi kérdés (az alkotó felelős­sége nemzetével és önma­gával szemben) tulajdo­nítható Petőfinek, azon­ban a hangsúly, s az ér­zelmi telítettség magára az íróra, Németh Lászlóra jellemző. Való igaz, ezt a darabot is az össze nem téveszthető „némethi” gondolatmenet érzelem fűti. Mondhatnám azt is, ebben a darabjában is az ezerszer körüljárt „rög­eszméjéhez” tér vissza. Mi a jobb, s a célszerűbb a haza, a nemzet szem­pontjából: a hősi halál, az áldozatvállalás, vagy a megalkuvásnak tűnő, ám­de mégis hasznos „tovább­élés”. A tények, az indu­latok mérlegeléséből szü­lethetett az a gondolat hogy Petőfi röpke, s tra­gikusan hősi életében is akadt olyan pillanat, ami­kor választás elé került. Mit tegyen?! „Mocsári Or­­pheusként” várja meg amíg a veszfelnök e­i vo­nulnak, vagy­ elinduljon Arad felé . .. Hogy ez így volt a valóságban is?! — nem bizonyított tény. Az azonban bizonyos, hogy Petőfi a hősi utat, a tra­gikus áldozatot vállalta a nemzet katasztrófájában. És az se bizonyos, hogy Németh László szuggesz­­tíven, ragyogó dramatur­giával, stiláris tisztasággal vázolta fel ezt az elkép­zelt, tépelődő, izgalmas konfliktust. Németh László darabját Horvai István rendezte. Okos, célszerű és tisztá­zott munkája nyomán — értékes, szép előadás szü­letett. Petőfi Sándorról általában mindenkinek van valamilyen elképze­lése. Iglódi István Petőfije — azt hiszem — tartal­mában legalábbis megkö­zelítette ezt a „kollektív képet”. Lobogón szenve­délyes és intellektuális volt egyszerre. Olykori stiláris botladozásaival is (nemegyszer Dosztojevsz­­kij-hősre hasonlított) — jól idézte az élő, az em­beri Petőfit. Drahota Andrea már többször be­bizonyította, hogy ismeri nagy írónk hősnőinek lé­­lekrajzát. Most is furcsa és szenvedélyes, ugyanak­kor hideg és okos asszonyt formált az elsősorban né­­methi gondolatokat tar­talmazó Szendrey Júliá­ból. Végül a Táncdalfeszti­válról! Megkezdődött te­hát — lzpintaton este — a magyar táncdalok ha­gyományos és marat­honi vetélkedője. Az első elő­döntő után talán csak annyit: a rendezés sokkal pergőbbnek bizonyult, mint az előző esztendők­ben. S még valamit: okos dolog volt megszüntetni az ismétléseket... Gantner Hana ­ Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Moszkvából Az utolsó napok jobb filmeket hoztak Nekünk, magyaroknak a fesztivál második fele volt igazán izgalmas. A ,,Karamazovok’'-at és a dán, nyugatnémet, nor­vég versenyfilmet szom­baton a vetítési főidő­ben, a fesztivál program­jában kétségtelenül elő­kelő helyen — követte a mi versenyfilmünk vetí­tése. Ez önmagában is a magyar filmgyártás nem­zetközi megbecsülését jel­zi. A harmincas években játszódó dán film, a „Jazz" kortechnikai és képi kultúráját, szerkesz­tését és ritmusát illetve is olyan, mintha a harmin­cas években készült, rossz film lenne — tehát egy A magyar film vetítése delegációnk felvonulásá­val kezdődött Nagy taps fogadta művészeinket: Gábor Miklóst, Szemes Marit, Kovács Andrást, Jancsó Miklóst és a töb­bieket A „Falak”-at mindnyájan ismerjük ott­honról. Kovács András filmje másfél évvel ez­előtti hazai bemutatkozá­sakor egységes szakmai és közönségsikert aratott Mindnyájan becsültük és szerettük publicisztikai hevületét és nyázságát, amellyel világunk első, lényegi problémáit meg­közelíteni igyekezett , amely akkor és otthon — a maga helyén — mind­nyájunk számára izgal­masan tette fel a kérdé­seket a szocializmus épí­tésében elfoglalt helyünk­ről, viszonyunkat a vi­lághoz, frázisainkhoz, jó és rossz beidegzettségünk­­höz, hétköznapjaink ta­posómalmához vagy hét­köznapjaink szenvedélyes hobbyjához, a munkánk­hoz. Magyar film — érez­tük akkor. Hiszen a szo­cialista fejlődés egy pe­riódusának felvillantása, magyar értelmiségiek gondolkodásmódjának be­mutatásával olyan lokális élmények és érzékenysé­gek felhasználásával, amiket csak mi ismerünk és amelyek asszociálása, ma készült filmtörténeti emléknek is gyenge. A nyugatnémet ,,Hét nap az élet” című, bűnügyi tör­ténetben egy leleplezéstől félő náci tömeggyilkoss követ el gyilkosságokat Hasonló szándéka telje­sen eltűnik a kriminoló­giai meseszövésben, ami nem véletlen, hiszen Ed­gar Wallace producere és rendezője, Alfred Wohre­i csinálta. Rokonszenves jó film volt a norvég szí­nes versenyfilm, a ..Ki­égett föld", amely­­ 1945- ben, a háború utolsó pil­lanataiban játszódik, s azt meséli el, hogy az egy­szerű norvég emberek ho­gyan mentették meg egy szovjet hadifogoly életét problémáinkat ábrázolva a nézők számára nyilván nem ugyanolyan szintén­ zajlik le, mint miben­­nünk. Ezek a problémák — legalábbis a részlete­ket illetően — őket más­képp, más módon foglal­koztatják. Az pedig, hogy a film mondanivalója el­sősorban dialógusokban Mindenesetre, legalább­is a többi ilyen stílusú filmhez képest, a vetítés alatti feszült figyelés, a vetítés közbeni taps mu­tatta, hogy az érdeklődés fokozott, a közönség és a világ minden részéből ide­érkezett filmesek, újság­írók kíváncsiak filmünk­re. Végeredményben nem is hagyta őket érintetle­nül Mutatja ezt az is hogy akivel csak össze­akadtunk, a vetítés izgat­ta, a kérdések özönét zú­dította ránk. Elsősorban­­ megértés volt a problé­ma, de a film világlátá­sára, az érzékeltetett ten­denciákra, az ábrázolt emberi magatartásokra is sok kérdés hangzott el. A vetítés után tartott fogadáson és a hétfői saj­tótájékoztatón is­­— ami az eddig megtartottak kö­zül talán a leghosszabb volt — érzékelhető volt ez a felfokozott érdeklő­dés. Ugyanakkor a sok, fogalmazódik meg, külö­nösen nehézzé teszi a művészi üzenet megérté­sét egy nagy fesztiválon, ahol a tolmácsgépeken­ keresztül a különböző al­kalmi fordítók csak min­den ötödik mondatot for­dítják, és azt is egysze­rűsítve. A vetítésen jelen levő magyar újságírók ezért most jobban figyel­tek oda a különböző ny­el­­vű fordításokra, mint egy idegen nyelvű filmnél, hi­szen ez a film szövegében él és megértésénél elsőd­leges feltétele a művészi élmény befogadásának. Szóval — magyar film­ről lévén szó, beszéljünk magyarul —, ez a film is: beszélgetős film. Attrak­tív cselekmény, fordula­tos történet, látványosság, mindenki számára, ért­hető, követhető, feszült­ség nélkül — s ezért nem fesztiválfilm! Persze, és ezt azonnal hozzá kell tenni, ezen a fesztiválon látott filmek zöme ilyyen stílusú volt. S azt is gyor­­san, de már csak zárójer­ben, hogy ennek köszön­hették sikertelenségüket is, kedves elismerés mellett érzékelhető az is, hogy - elsősorban a megértési nehézségek miatt — a filmnek nem sikerült olyan átütő erővel meg­győzni a nézőket, a nem­zetközi zsűrit, hogy az elsők között jutalmazot­­tak közé várhassuk. Lehet, persze, hogy ez az érzés nem más, mint a kritikus aggályossága — filmművészetünk utób­bi években elért nemzet­közi sikereinek örülve —, látványosabb eredményt szeretett volna látni. Sze­rencsére, a bizonytalan­ságnak rövidesen vége, hiszen hétfő délután ke­rül sor a gyerm­ekfilm­­verseny eredményhirdeté­sére, és 22-én este, moszk­vai idő szerint fél 7-kor a Kongresszusi Palota záró ünnepélyén a játékfilm­­verseny eredményének kihirdetésére. Szalontay Mihály A Falak­­ megértése nehéz volt Eredményhirdetés 22-én Szocialista brigádok a termelékenység növeléséért Nemcsak ssarakban ismerik el... A kívülállónak a 3,5 millió darab szárazelem gyártókapacitás nem so­kat mond. A vevőt csak az érdekli, hogy a Váci úti gyár termékeiből kap-e olyat és annyit, amennyit vásárolni szeretne. De a Villamos Berendezés és Készülék Művek Akku­mulátor és Szárazelem­gyára 1600 főnyi kollektí­vájának létkérdés, hogy az energiát milyen mér­tékben és minőségben ké­pes tárolni, majd az ipar és a kereskedelem ren­delkezésére bocsátani. Az első negyedévben képtelenek voltak telje­síteni az önmaguk iránt támasztott feladatokat. Az ellátásban zavarok kelet­keztek. Természetesen a gyár kollektívája nem maradt tétlen. — A legkézenfekvőbb­nek azt tartottuk, hogy a munkásokhoz forduljunk — mondja Herczeg Fe­renc igazgató. — Első­ként a szocialista brigád­vezetőktől kértünk taná­csot és segítséget. S mint már annyiszor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy mi­lyen nagy erő rejlik a kollektívákban. Elsősor­ban az ő érdemük, hogy a lemaradást is pótolva, fél évi kötelezettségünket végül sikerült teljesíteni. brigád az év első hat hó­napjában 3 százalékkal gyártott többet a terve­zettnél. Az 1000 forint termelési értékre eső se­­lejtet sikerült 15 fillérre leszorítaniuk. Sőt, az idén már a 3 fillér értéknél tartanak. Három új gyárt­mányt készítettek el nor­­mázásra. Felszerszámoz­­ták az új típusokat, s a munkásokat is betanítot­ták hozzá. Boldics István és Erdei József például (mindkettő új dolgozó) már biztonságosan 100 százalék fölött termel. A szocialista brigádve­zetők általában negyed­évenként összehívott ta­nácsa ma már rangos tes­tület. Egyetértésükkel és tanácsukra honosították meg a savas üzem mun­kásainak a 10 százalékos munk­ahelyi pótlékot, ami havi 200 forint többletet jelent. — Nemrégiben az asz­talosműhely dolgozói ke­vesellték bérüket — me­séli az igazgató és az szb­­titkár. — Megbeszéltük velük, hogy a vállalat hajlandó többet fizetni, ha ők is valamivel többet produkálnak. A munká­sok gépátrendezési javas­latot dolgoztak ki, ezzel a módszerrel a fizikai erő fokozása nélkül emelni lehet a termelést és a termelékenységet. Érde­mes volt tehát a döntés előtt tanácskoznunk. Ér­demes vitázni is, mert a közös nevezőre jutás után könnyebb a munka. É­vek óta dikt­álják a tempót Az Akkumulátor és Szárazelemgyárban évek óta a szocialista brigádok diktálják a tempót. Kez­deményeznek és ha a hely­zet úgy kívánja, intézke­déseket sürgetnek. Két éve is ők javasolták, hogy indítsanak mozgalmat a normaórák megtakarítá­sáért. Több mint 40 ezer órát sikerült így megta­karítani, ami majd 17 millió forint többletet eredményezett. — A múlt évben már 44 ezernél is több norma­órát takarítottak meg a munkások — tájékoztat Vasas István, a szakszer­vezeti bizottság titkára. — Ez volt az egyik ténye­zője, hogy a művek leg­jobb gyára lettünk. — A szocialista brigá­dok különösen sokat tesz­nek a munkaerőhiány okozta gondok leküzdésé­ben — folytatja Zubor László, a termelési fő­osztály vezetője. — Hogy valamelyest érzékeltes­sem, milyen súlyos a ba­junk, hadd mondjam el, hogy tavaly 700 ember cserélődött ki nálunk. Egyebek között hátrányo­san befolyásolta a terme­lékenységet is. — Jóformán meg sem tanulják a dolgokat, már­is továbbállnak — foly­tatja. — Jó részük még a betanulási időben távozik, amikor biztosított bért kap. Ezzel is magyarázha­tó, hogy tavaly és az idén a termelés felfutása — a korábbi kétharmaddal szemben — már csak fele arányban származik a ter­melékenységből. Alapvető változás csu­pán jövőre, a rekonstruk­ció első felének befejezé­se után várható a Váci úti gyárban. De a szocia­lista brigádok addig is sok mindent tesznek. Nagy József arany plaket­tes szocialista brigádjá­nak működése legalábbis erre enged következtetni. Az­ Akkumulátor és Szárazelemgyár gazdasági és mozgalmi vezetői fel­ismerték, hogy a kollek­tívák szívesen vesznek részt a döntések előké­szítésében. Az igazgató példáját követik az al­sóbb szintű vezetők is. A gyárban már közismert 22-es számú igazgatói uta­sítás azokat az elveket is rögzíti, amelyek megvaló­sításához alapos előkészü­let nélkül hozzá sem sza­bad fogni. Hogy az élenjáró dol­gozók, általában a szocia­lista brigádok milyen ran­got vívtak ki az Akku­mulátorgyárban, azt talán legjobban a gazdasági vezetők véleménye tükrö­zi. Nemcsak szóban isme­rik el őket. Az anyagi javak szétosztásakor gon­dosan ügyelnek rá, ne­hogy hátrányba kerülje­nek másokkal szemben. A jutalmakra szánt összegek több mint felét a szocia­lista brigádok kapják. Három éve még csak a 6 százaléka jutott nekik. A munkásvándorlás és a létszámhiány valameny­­nyi élenjáró dolgozót fog­lalkoztatja az Akkumulá­torgyárban. Jól tudják: megszüntetni csak közös erőfeszítéssel­ lehet. Bizo­nyos, hogy központi se­gítséggel a szocialista brigádok előbb-utóbb ezt a feladatot is megold idle. Zsidai Pál Csak kosos erőfeszítéssel .A munkáshiány enyhítéséért Amikor az igazgató a szocialista brigádvezetők tanácsa elé tárta a mun­kaerő-vándorlás adatait, elhatározták, hogy leküz­désében igyekszenek köz­­­reműködni. Első dolguk volt felkarolni az új em­bereket. A brigád támo­gatásával rövidebb lett a betanulási idő és kedve­zőbb a jövedelem. A sa­vas akkumulátor részleg 15—20 százalékos létszám­­hiányát természetesen így sem sikerült meg­szüntetni. A­ munkáshiány miatt kieső termelést nem tudták teljes egészében pótolni, de enyhítették a helyzetet. A 22 tagú Alkotmány­ Országvesztők, háborús bűnösök (38) • ELSŐ SZÁZEZER EMBER IGÉNYLÉSE A csendőr alezredes 1944 nyarán a frontese­ményeket is ismerte, nem­csak azt, mi történik a koncentrációs táborok­ban. Ám Ferenczy, aki — saját vallomása szerint — mindent tudott, 1944- es jelentéseiben egészen más emberként mutatko­zik be, mint a börtöncel­lában. A 15/biz. 1944. számú második eseményjelentés­­ből: FERENCZY: ...a zsi­dók elhelyezése körül kez­detben nehézségek merül­tek fel, ami onnan szár­mazott, hogy a zsidókat túl gyors ütemben, házku­tatás és motozás mellőzé­sével szállítottak a gyűj­­tőtáborokba, a személy­motozást pedig itt megfe­lelő erő hiányában aznap befejezni nem tudták ... kezdetben fejetlenség uralkodott, ami onnan származott, hogy az ak­cióba illetéktelenek is be­folytak . .. Az „akció” jellemzésé­hez tartozik néhány más részlet az eseményjelenté­sekből: FERENCZY: ... Szilá­gyi N. Gyula és Friedl Mária ... lakásukon pisz­tollyal öngyilkosságot kö­vettek el. Stern Antal és felesége,­ dr. Takács Ma­­nóné és leánya, Takács Ilona, valamint Márk Má­ria méreggel követtek el öngyilkosságot.. . Schmidt Vilmosné beszállítása előtt ereit borotvával felvágta... Izsák Mózesné az akció megkezdése előtt öngyil­kossági szándékkal ecet­szeszt ivott... Dr. György Oszkár orvos magát és édesanyját, György Osz­­kárnét morfiummal meg­mérgezte ... Weisz Albert és felesége felakasztották magukat... AZ IRÁNYÁRAK Ám az „akció” nem csu­pán ebből állt. FERENCZY: ... Baky állam­titkár úr azon szó­beli rendelkezést adta ne­kem, hogy a zsidóktól el­vett ruházati cikkeket ár­megtérítés ellenében szét kell osztani. Irányárakat is megjelölt az államtitkár úr, amely szerint egy rend zsidó ruha 35—45 pengő, egy pár zsidó cipő 15—25 pengő. A többi ru­házati cikkeket pedig ezen irányárakhoz mérten kell megállapítani... A zsi­dók értékeinek összegyűj­tését a hatóságok a legna­gyobb készséggel végzik... A német biztonsági rend­őrség javasolja és kifeje­zett óhaja, hogy a zsidók a szállítás időtartamára személyenként legalább ötnapi élelmet vigyenek magukkal, annál is in­kább, mivel Auschwitzba történő megérkezésük alkalmával megejtett sze­lektálás után, onnan őket azonnal különböző mun­kahelyekre, vonatokkal továbbítják. 1944. május 29-én buk­kan fel tehát először, még­pedig a m. kir. belügy­miniszterhez — Jarosshoz — intézett hivatalos Fe­renczy-féle jelentésben az a tény, hogy Auschwitz­ban szelektálás van. Szelektálás, azaz az azonnali halálraítéltek és a későbbi halálraítéltek különválasztása. 1946. ja­nuár 3-án a nürnbergi nemzetközi bíróság előtt tanúként hallgatták ki Dieter Wisliceny SS-tisz­­tet, Eichmann helyettesét, aki Magyarország náci megszállása után főnöké­vel együtt német részről irányította a magyaror­szági deportálásokat is. (Az SS-tisztet Csehszlo­vákiában kivégezték, ot­tani bűnei miatt ott ítél­ték halálra.) Wisliceny el­mondotta, miként magya­rázta el neki Eichmann az úgynevezett Endlösung, azaz „a zsidókérdés vég­leges megoldása” fogal­mát. WISLICENY: Fizikai megsemmisítés haláltábo­rokban, minden rendelke­zésre álló eszközzel, a foglyok meggyilkolása gázkamrákban, s holttes­tük elégetése a kremató­riumokban. Előbb azon­ban a munkaképes fog­lyok teljes kihasználása, s minden elképzelhető mó­don a lehető legnagyobb munkateljesítmény kisaj­­tolása. A SZÁMADATOK 1944. április 9-én Ber­linben esett szó arról, hogy a munkaképes ma­gyar állampolgárok egy részét mire használják fel. Egy megmaradt ok­mány (a nürnbergi per­ben ez az irat a Doc. R. 124. számot kapta) szerint ezen a napon Hitlernél megbeszélés volt Milch repülőtábornagy és Speer, az 1966 utolsó hónapjában szabadlábra került háborús bűnös náci miniszter rész­vételével. Itt közölték, hogy sürgősen növelni kell a repülőgépgyártást, ezért új gyárépületeket kell emelni. „... A Führer személyesen fog érintke­zésbe lépni a Reichsfüh­­rerrel (Himmlerrel. A szerk.)­és rábírni, hogy a szükséges mintegy 100 000 embert Magyarországról, a megfelelő zsidókontin­gensből bocsássa rendel­kezésre” — mondja a jegyzőkönyv. Ez az első hivatalos számadat a magyarorszá­gi deportálásokról. A ná­cik titkos iratai közül azonban előbukkant egy nem sokkal későbbi fel­jegyzés. A deportálások kérdésében, különösen ami a számadatokat illeti, egyik legérdekesebb do­kumentum ez a jelentés, amelyet a náci külügymi­nisztérium von Thadden nevű követségi tanácsosa írt Ribbentrop számára 1944 májusában, amikor rövid időre, pontosan egy napra, Budapestre küld­ték, hogy az itt tevékeny­kedő nácik meghallgatá­sa és a rendelkezésre ál­ló iratok anyaga alapján foglalja össze az e kérdés­ben történteket .Amint budapesti rö­vid tartózkodásom alatt megállapíthattam, a ma­gyarországi zsidókérdés Endre László és Baky ma­gyar államtitkárok élénk támogatásával gyors ütem­ben közeledik a megol­dáshoz. A részletes ada­tok a következők: A ma­gyar kormány hozzájá­rult, hogy a magyar tör­vények szerint zsidónak tekintendő minden ma­gyar állampolgárt keletre szállítsunk. Mindössze nyolcvanezer zsidót tar­tanak vissza, akik a ma­gyar hadsereg felügyelete mellett a magyar hadi­üzemekbe kerülnek mun­kaszolgálatra. A zsidó fo­galmának magyar megha­tározása szerint a ma­gyarországi zsidók száma kilencszázezer — egymil­lióra becsülhető, ezekből körülbelül háromszázöt­venezer Budapesten él... Egyidejűleg az egész or­szág területén, Budapest kivételével, megkezdő­dött a zsidók gettózása. Lényegében ezek az in­tézkedések lezárultak... A zsidó fogalmának ma­gyarországi meghatározá­sa eltér a nürnbergi tör­vényektől. A magyar tör­vényalkotás nem ismer félvéreket, hanem csak zsidót és nem zsidót. El kellett tekinteni a zsidó fogalmának a nürnbergi törvények szerinti élesebb meghatározásától, mert egyébként mind Horthy baráti körének, mind a vidéki nemességnek te­kintélyes része kerülne a zsidótörvények hatálya alá ... Eddigi megállapí­tások szerint az elszállí­tott zsidóknak körülbelül egyharmada munkaké­pes .. Gárdos Miklós (Következik: Frankfurt­ban 437 000-ről tudnak) KÖZ S Bállai Gyula, az ország­­gyűlés elnöke hétfőn be­mutatkozó látogatáson fo­gadta Frantisek Dvorskyt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új magyar­­országi nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. Budapestre érkezett Raul Maria Pereira, Peru első magyarországi ideig­lenes ügyvivője, a közel­múltban a Magyar Nép­ ÉLET­ köztársaság és Perui Köz­társaság között létesített diplomáciai kapcsolatok­ról szóló megállapodás alapján. Pieter Yvo de Vlee­­schauvver, budapesti belga nagykövet hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfő este fogadást adott, ame­lyen megjelent a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos ismert személyisége. NÉPSZAVA 1969. július 22 .

Next