Népszava, 1969. augusztus (97. évfolyam, 177–202. szám)

1969-08-01 / 177. szám

­ Gazdasági kapcsolataink a KGST-országokkal a Minisztertanács ülésének napirendjén Az új Munka Törvénykönyv végrehajtásának tapasztalatai A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meghallgatta Apró Antal­nak, a kormány elnökhe­lyettesének tájékoztatóját a ma­gyar—szovjet gazda­sági ,s műszaki-tu­domá­­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság Vil­. üléséről. A bizottság megállapí­totta, hogy lényegében mindkét fél teljesítette a legutóbbi, múlt év októ­berében tartott ülésén hozott határozatokat. Nö­velték a műszaki-tudo­mányos együttműködés hatékonyá­át és intézke­déseket tettele új együtt­működési formák kifej­lesztésére. Jelentős mun­kát végeztek mindkét fél illetékes szervei az 1971— 1975. évi népgazdasági tervek összehangolásában. A bizottság elismerően értékelte a vegyipar mű­szaki-tudományos közvet­len együttműködésének eddigi eredményeit, mely­nek során Magyarország az utóbbi 10 évben a vegyipar, a kőolajfeldol­gozó ipar és az alumí­niumipar részére 20 komp­lért üzemet vásárolt tel­jes dokumentációval a Szovjetuniótól, ugyanak­kor 15 darab komplett műanyag- és lakkfesték­gyártó berendezést szállí­tott. A bizottság azt java­solta, hogy szélesebb kör­ben alkalmazzák az együttműködés új for­máit. A hosszú lejáratú egyez­ményben előirányzott kölcsönös szállítások ke­retében az áruforgalom az idén a tavalyihoz ké­pest 7 százalékkal nő. A traktoripar és a mező­­gépgyártási munkacsoport 14 géptípus gyártásszakosí­­tását, a szerszámgépipari munkacsoport pedig — az 1971—1975. évi fejlesztési tervek koord­nálása során — 70 szerszámgép kölcsö­nös szállítását egyeztette. A gyógyszeripari munka­csoport 79-féle gyógyszer­­készítmény és 38-féle or­vostechnikai cikk szako­sított gyártásában és köl­csönös szállításában álla­podott meg. A bizottság újabb négy —­ elektronikai, építő- és útépítő gépipari, belkeres­kedelmi és építőanyag­­ipari — állandó ágazati munkacsoport szervezését határozta el. Ezekkel együtt a népgazdaság kü­lönböző á­gazat­aiban 19 ilyen munkacsoport mű­ködi­k. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és meg­bízta az érdekelt minisz­tereket és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a kormányközi bi­zottság VIII. ülésén el­fogadott határozatok vég­rehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Apró Antal ezután a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa végrehaj­tó bizottságának Moszk­vában, július 16—17-én tartott 42. üléséről szá­molt be. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció komplex programjának kidolgozására létrehozott munkacsoportok részletes munkaterveit. Mint ismeretes, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIII. üléssza­kán a tagállamok elhatá­rozták, hogy együttműkö­désük további elmélyítése, tökéletesítése és a szocia­lista gazdasági integ­ráció kifejlesztése cél­jából komplex progra­mot dolgoznak ki azok­ról a szükséges gazdasági és szervezési intézkedések­ről, amelyeket valameny­­nyi tagállam érdekeinek figyelembevételével, sza­kaszosan fognak megvaló­sítani. A létrehozott hét mun­kacsoport tervei a szocia­­lista gazdasági integráció legfontosabb kérdéseinek tanulmányozását, többek között az alapvető gazda­ságpolitikai kérdésekről szóló konzultációk tartal­mát és formáit, egyes iparágak és termékfajták együttes tervezését, a KGST-országok közös va­lutájával kapcsolatos kér­déseket, a hitelezési rend­szer fejlesztését, a Nem­zetközi Beruházási Bank feladatait, a külkereske­delmi szerződéses rend­szer, valamint az ár­rendszer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámo­lót jóváhagyólag tudomá­sul­ vette és megállapítot­ta hogy a következő idő­szakban a legfontosabb teendő a javaslatok kidol­gozása. Ezért felhívta az i­let­ékes miniszterei­ fi­gyelmét, hogy különös gondot fordítsanak a ja­vaslatok elkészítésére és összpontosítsanak megfe­lelő erőt erre minden érintett szervnél. A Minisztertanács jóvá­­hagyólag tudomásul vette továbbá, hogy július 17-én Moszkvában az érdekelt szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország. Magyaror­szág. NDK, Szovjetunió — aláírták az Interchip* ne­vű nemzetközi vegyipari egy­ü­­tt­m­űköd­ési szervezet megalakításáról szóló egyezményt. A Minisztertanács ezt követően megtárgyalta a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének elő- t­erjesztését a.­ új Munka Tör­vé­n­ykö­ntyve vég­re­h­aj­tásá­nak tapasztalatairól. Megállapította, hogy a tör­vény alapvető célkitűzései helyesnek bizonyultak. A munkajogi szabályok az új gazdaság irányítási rendszerrel összhangban állnak és elősegítik érvé­nyesülését. Ugyanakkor a helyes célkitűzéseket még nem mindenütt érvénye­sítik, a vállalatok nem használják­ ki kellően a Munka Törvénykönyve adta lehetőségeket. A Mi­nisztertanács­­ a beszámo­lót elfogadta és felhívta a munkaügyi minisztert, hogy továbbra is ellen­őrizze a kollektív szerző­dések betartását és tör­vénysértés esetén tegye meg a szükséges intézke­déseket. A kormány felkérte a Szak­szervezetek Országos Tanácsát, hogy kísérje fi­gyelemmel és segítse elő a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtá­sát. A munkaügyi mi­niszter más minisztériu­mokkal, valamint a szak­szervezetekkel, társadalmi szervekkel együttműköd­ve, fokozottan gondos­kodjék a munkajogi kér­dések széles körű ismer­tetéséről.­­ A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a Moszkvá­ban augusztus 20-a és szeptember 2-a között rendezendő első magyar mezőgazdasági és élelmi­­szeripari kiállítás előké­születeiről. A kiállítás célja, hogy bemutassa a két ország élelmiszergaz­dasága közötti műszaki­tudományos és gazdasági együttműködés újabb eredményeit, a tovább­fejlesztés lehetőségeit és szemléltesse a magyar mezőgazdaság és élelmi­szeripar növekvő export­­képességét. A Miniszter­­tanács a jelentést tudo­másul venté. A kormány meghallgat­ta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a nyári be­takarítási munkálatokról. A beszámoló megállapí­totta, hogy a termés be­takarítása jó ütemben fo­lyik, a felvásárlás zavar­talan. A Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) s­ilágproletárjai, egyesüljetek". NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 97. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1969. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK OLDAL Petőfire emlékezve..............................2 A Munkaügyi Minisztérium a munka hatékonyságának növeléséről . . 3 Ereségre, nyereségre/ háztartásra . 3 Mit keresnek, mit kínálnak.................8 Javaslat a leszerelési értekezlet kibővítésére Magyarországot is meghívják a genfi tárgyalásokra A genfi leszerelési érte­kezlet csütörtöki plenáris ülésén a két társelnök hi­vatalos nyilatkozatot ter­jesztett elő a bizottság ki­bővítéséről. Mint a nyilatkozat han­goztatja, a genfi leszere­lési értekezlet szovjet és amerikai társelnöke foly­tatta a tanácskozásokat a tizennyolc hatalmi leszere­lési bizottság kiszélesíté­séről. Megállapították, hogy a bizottság kiszéle­sítése nem korlátozódhat két országra, és a bizott­ságban a világ különböző térségeinek is képviselet­tel kell rendelkezniük. A társelnökök célja az volt, hogy megállapodásra jus­sanak azon országok cso­portjával kapcsolatban, amelynek bevonása — Japánnal és a Mongol Népköztársasággal együtt — lehetővé tenné, hogy a bizottságot földrajzi és politikai tekintetben ki­egyensúlyozott módon szé­lesítsék ki. A társelnökök ugyanakkor arra töreked­tek — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy meg­őrizzék a bizottság vi­szonylag kis számú össze­tételét és továbbra is biz­tosítsák hatékonyságát a tárgyalások folytatására. A társelnökök közölték: kormányaik megállapo­dásra jutottak arról, hogy a bizottságot pótlólag a következő országoknál egészítik ki: Argentína, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország, Marokkó és Pakisztán. A társelnö­kök célszerűnek tartják, hogy ezeket az országoka­t felkérjék a bizottság munkájában való részvé­telre. (MTI) A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni Nyers Rezső tájékoztatója az ország gazdasági helyzetéről Munkásgyűlés a Pamutfonóipari Vállalatnál Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön meglátogatta a Pamut­fonóipari Vállalatot. Üzemlátogatás utá­n Nyers Rezső munkásgyűlésen tá­jékoztatta a vállalat dol­gozóit az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Kti/alerniflesi rfbrd varhál« Az ország gazdasági hely­zetéről szólva elmondotta, hogy a termelés növeke­désének üteme a gazda­sági élet különböző szek­toraiban nem egyforma. A mezőgazdaságban az új mechanizmus bevezetése óta valamelyest nőtt, az iparban pedig valamelyest lassult. 1964. óta az idén előreláthatólag már har­madszor javíthatjuk meg a búzatermelési rekordot, s nemcsak a hazai igénye­ket tudjuk kielégíteni, de kenyérgabonából most már exportra is gondol­hatunk. llaifbavaMi­na­dalUilaM Az iparban a kereslet módosulása lassította a termelés növekedését. A növekedés legfontosabb feltétele, hogy az iparvál­lalatok az igényeknek a tertfelelő árut gyártsa­nak, s vállaljanak kocká­zatot is, ha ez szükséges. A Pamutfonóipari Válla­latnál ezt a lehetőséget, felismerték, s amikor a celkereskedelem rendelése csökkent, bár kockázattal, de olyan cikkeket kezdtek gyártani, amelyekre aztán később új exportpiacot si­került szerezni. Ma még nem mondhatjuk el, hogy a fogyasztási cikkek ösz­szetétele általában megfe­lel a keresletnek, a pozt­ív folyamat azon­ban megindult. A továbbiakban arról szólt, hogy az ország ter­melő eszközeit, a nagy ér­tékű gépeket jobban ki kell használni. Erre annál­­ inkább nagy gondot kell fordítani, ment a 44 órás munkahét bevezeté­sével tavaly 114 millió, az idén pedig újabb 140—150 millió órával csökkent az­parban a munkaidőalap. Most már azzal is kell számolni, hogy a kereske­­delem óvatos rendelései­nek időszaka, szűnőben van, növekszik az á t­mke­reslet, a könnyűipar idei rendelési állománya is meghaladja már a tava­lyit. A nemzetközi kereske­delmi kapcsolatainkról szólva kiemelte, hogy kül­kereskedelmünk fejlődé­sében biztató jelenségei­ tapasztalhatók. Javul a­­export-import aránya, az exportgazdaságosság ha­tékonysága, az ország fi­zetési mérlege. A »wtöeg!*s*eseéf,s fks/la,sa Azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok nyere­sége tavaly nagyobbrészt az átállás körülményei, a vállalatok számára néhol túlzottan kedvező pénz­ügyi politika következté­ben magasabb volt a ter­vezettnél, hangsúlyozta: most már a gazdálkodás hatékonyságának nagyobb mérvű növelése szüksé­ges. A párt illetékes vezető szervei szükségesnek tart­ják, hogy az 1961­-as ta­pasztalatok alapján az ál­lami szervek vizsgálják meg a nyereségrészesedés eloszlásának módszereit, beleértve a kategorizálás fenntartásának vagy meg­szüntetésének kérdését. Mindenesetre azt az elvet kell követni, hogy a ré­szesedés a végzett munká­val arányos, a munkás­­közvélemény számára át­tekinthetőbb és egyértel­műbb legyen. Gyakorlati­lag úgy érhető ez el, ha a részesedés összege az alap­bérekhez igazodik, az utóbbiaknak ugyanis ki kell fejezniük a végzett munkát. A kis­rilatav lova­ti jnviusa Ezután részletesen szólt a lakosság ellátásának kérdéseiről. Mint mondot­ta, a kiskereskedelmi for­galom tavaly és ez év el­ső felében is igen jelen­tősen növekedett. Ennek ellenére az árukínálat nö­vekedése bizonyos cikk­csoportokban stagnált, il­letve romlott. Ezen a kormányzat most intézke­déseket tesz a közellátás további javnására. A ma­gyar ipar óriási tartalé­kokkal rendelkezik ah­hoz, hogy a lakosság szá­mára nagyobb választék­ban, az igényeknek meg­­kelelő akn­eket gyártson. A lakosság ellátása szem­pontjából igen jelentős a fogyasztási cikkek im­portja, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 12—13 százaléka. Ez az arány inkább kevés, mint sok. Mind a szocialista, mind a tőkésországokból származó f­ogyaszt­ási cikk importot folyamatosabbá kell tenni. Nevers Rezső ezzel kapcsolatban szóvá tette, hogy eddig főleg drágább di­vatcikkeket importáltunk, de ezentúl nagyobb figyelmet kell fordítani a közepes és ala­csonyabb árú cikkek be­hozatalára, választékának bővítésére. bérek, árak, t­rm­elékenység A berekről szólva utalt arra, hogy azok gyorsab­ban emelkednek, mint a második ötéves terv idő­szakában, s általános kí­vánság, hogy a bérek nö­vekedése tovább gyorsul­jon. Erre azonban csakis a termelékenység gyor­sabb ütemű növekedése esetén kerülhet sor. Mint ismeretes, a termelékeny­­ség növekedése az utóbbi időben lényegében stag­nál, tehát intézkedések szükségesek a munka ha­tékonyságának növelésére. Ezután Nevers Rezső el­mondotta, hogy az árak általában felfelé mozog­nak, bár ezzel ellentétes tendencia is tapasztalha­tó. .A tisztességtelen ár­emelések ellen erélyesen fel kell lépni, de gazda­sági realitás, hogy ahol a termelési költség emel­kedik, ott az árak is emel­kednek. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezde­ni, az árakat csak gazda­ságosabb termeléssel le­het leszorítani. Hasonló­képpen közgazdasági té­nyezők hatnak a munká­ér­ta­ram­lásra is. Céltalan volna a munteaerő-hul­­lámzást különféle tilal­miakkal csökkenteni. A megoldás az, hogy a ral­in­­ától­ termelékenyebb gépeket helyezzenek üzembe, fokozzák a mű­szaki fejlesztést. Erejéhez mérten ezt a tevékenysé­get az állam is segíti. Összegezésül hangsú­lyozta: gazdaságpoliti­kánk célja, hogy hazán­kat az egy főre jutó nem­zeti jövedelmet tekint­ve közepesen fejlett or­szágból a fejlett országok sorába emeljük. (MTI) Mf. 'v* Kádár János fogi Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó Franz Muhr­it, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. A baráti, szívélyes lég­körű beszélgetésen a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom idosze-­ idta Franz Muta­­t rá feladatait, valamint a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdéseket tekin­tették át. A találkozón je­len volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Garai Róbert, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályának helyettes ve­zetője. (MTI) A Szovjetunió Légi küldöttsége A Szovjetunió Legfelső Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége csütörtökön Győrbe láto­gatott. Velük volt Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Pap János, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának el­nöke és F. J Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet vendégeket Győr-Sopron megye hatá­rán a megye vezetői fo­gadták. Pataki Lászlónak, a megyei pártbizottság el­­ső titkárának üdvözlő sza­vai után a küldöttség a megyei tanácsot kereste fel, ahol Lombos Ferenc,­­ a végrehajtó bizottság el­nöke adott tájékoztatót a megye életéről, fejlődésé­ről, eredményeiről Ezt követően a szovjet vendé­gek elbeszélgettek a me­gye és a város vezetőivel, országgyűlési képviselői­vel.­' :' A szovjet vendégek dél­után ellátogattak a Győri Vagon- és Gépgyárba, ahol rövid tájékoztatót hallgattak meg a gyár te­vékenységéről, majd meg­tekintettek több üzem­részt. A látottakról, be­nyomásaikról nagy elis­meréssel nyilatkoztak. A szovjet küldöttség győri programját városné­zéssel zárta. (MTI) felső Tanácsának a Győrben Szirmai Istve Bács-Kiskun Csütörtökön Bács-Kis­­kun megyébe látogatott Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Rövid kecskeméti tartózkodás után a Kis­kunhalasi Állami Gazda­ságba utazott. Ott felke­reste a tajai üzemegység a látogatása a megyében Martos Flóra mezőgazda­sági építőtábor­a fiataljait. Délelőtt munka közben találkozott a Baranya me­gye, gyümölcsszedő lá­nyokkal, délután pedig részt vett progra­m­j­ukon és elbeszélgetett a fiata­lokkal. (MTI) Tovább az olasz kor Rumot kijelölt olasz miniszterelnök szerdán este beszámolt Saragas köztársasági elnöknek a 25 napja tartó olasz kor­mányválság állásáról. A közlemény nem szól a ta­lálkozó eredményéről, de római politikai körökben úgy tudják, hogy a ke­reszténydemokrata veze­tőség által javasolt, kizá­rólag kereszténydemokra­tákból álló kisebbségi kormány létrehozásának esélyeit tanulmányozták. A Szocialista Párt ket­tészakadása­­ után létre­jött, jobboldali szociálde­mokrata irányzatot köve­tő Egyesült Szocialista Párt közölte, hogy haj­landó támogatni egy ilyen kormányt. A Szocialista Párt viszont, amely a szo­ciáldemokratákkal ellen- a tart­mányválság térben kész bizonyos együttműködésre a kom­munistákkal, közleményé­ben azt hangoztatta, hogy életképtelennek tart egy egyszínű keresztényde­mokrata kormányt. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön folytatta a vi­tát a politikai helyzetről. A tanácskozást szerdán Pietro Ingraonak, a veze­tőség tagjának beszámo­lója vezette be. Ingrao a jelenlegi kormányválság­gal foglalkozva kijelentet­te, hogy a kommunisták ellenzik az egyszínű ke­reszténydemokrata kor­mány tervét, amely jobb­oldali fordulatra irányuló kísérletet jelent, és ha­sonlóképpen határozottan ellenzik a választások idő előtti­ mzését is.

Next