Népszava, 1969. szeptember (97. évfolyam, 203–227. szám)
1969-09-16 / 215. szám
Furunki világban Huszonkét magyar nyelvtanár külföldön Nemrégiben érdekes konferenciát rendezett a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézete. A külföldön dolgozó tanárokat hívták össze, azokat, akik idegen nyelvterületen a magyar nyelvet tanítják. A meghívottak dr. Pálinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes bevezető szavai nyomán „a magyar művelődésügy nagykövetei” nevet kapták, és a megbeszélés tulajdonképpeni témája az volt, mit jelent ez a megtisztelő titulus, hogy lehet és kell ennek megfelelni, hogyan kell idegen országban a magyart mint idegen nyelvet tanítani, s közben a magyar kultúrát terjeszteni. Finnországtól Kubáig Sokan mondják, hogy a magyar a világ egyik legnehezebb nyelve. Irodalmunk, kultúránk kül- ■ földi megismerésének és elismerésének mindeddig a magyar nyelv „megtanulhatatlansága” volt egyik nagy akadálya. Már eleve kevesen érdeklődtek irodalmunk iránt, kevés volt a műfordító, aki irodalmunkat saját nyelvére tudta volna áttenni. Ha akadt ilyen, az sem mind volt elég színvonalas, sőt még az is előfordult, hogy bár rokonszenvezett kultúránkkal, de a legelemibb nyelvi ismeretekkel sem rendelkezett. Ezért is mostoha volt a magyar irodalom helyzete a világban, s mind eleddig nem is volt elég szervezett próbálkozás ennek az állapotnak a megváltoztatására. Most tíz országból huszonkét lektor gyűlt öszsze. Munkájuk nyomán évente mintegy százötven—kétszáz új hallgató ismerkedik a magyar nyelvvel. Természetesen ezeknek nem mindegyike akarja a beszédkészség sokáig fejleszteni nyelvtudását, de ilyenek is akadnak. A többség rokonszenvből vagy kíváncsiságból — mert a szülei magyar származásúak például —, néhányan hobbyból ismerkednek a magyar nyelvvel. Nem kevés azoknak a száma, akik mint összehasonlító nyelvészek, finnugor tanulmányaik keretében tanulják a magyart. Műfordító kör Lényegében mindegy, hogy ki miért foglalkozik nyelvünkkel — ha már elkezdte, egy-egy magyar nyelvi stúdium hatása feltétlenül túlterjed az egyszerű nyelvtanuláson — s mint Vályi Gábor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője a konferencia bevezető előadásában elmondta, hatásában messze túlterjedhet az adott tanulócsoporton. Ezt bizonyította a vita is. A külföldön tanító magyar lektorok felszólalásai. Hogy csak egy példával bizonyítsunk: a franciaországi Lille-ben működő lektor munkája nyomán öttagú műfordítókör jött létre. Tagjai fokról fokra ismerkedtek meg a nyelv, a fordítás, majd a műfordítás rejtelmeivel. S ha nem is lesz mindegyikőjükből rangos műfordító — anynyi azonban már biztos, hogy ezek az emberek tanulmányaik révén Magyarország, a magyar kultúra híveivé, barátaivá váltak. Életünk, kultúránk előretolt bástyái, a szocialista társadalom építésének, elért eredményeink propagátorai ezek a külföldi magyar lektorátusok, ahol nemcsak a hallgatók, de a tanárok is vizsgáznak — sőt, ők állandóan — emberségből, honismeretből, korszerű gondolkodásmódból és nyelvoktatási módszereink fejlettségéből, hatékonyságából. Egyszóval a szűkebb Szakmából és mindabból, amit általában kulturális kapcsolatoknak nevezünk. Könyvek, lemezek, filmek kellenek Természetesen egy ilyen konferencián nemcsak az ő munkájuk kerül terítékre, hiszen ha elsősorban rajtuk múlik is tevékenységük hatékonysága, sok múlik azokon az itthoni szerveken is, amelyeknek feladatuk munkájuk feltételeinek biztosítása. Ebben a vonatkozásban is fontos volt ez a megbeszélés. Számos figyelemre méltó javaslat hangzott el. A tanárok elsősorban jobb tankönyveket és több idegen nyelvű, az egyes országok közönségéhez jobban igazodó propagandaanyagot — így jó propagandafilmeket, hangszalagokat, hanglemezeket kértek. Jogos és fontos kérdés: sok minden múlik azon, hogy hazánkról milyen színvonalú propagandaanyag áll rendelkezésre. Jobban tudják végezni igényes munkájukat, ha kultúránkat méltóképpen reprezentáló, gazdag tájékoztató és oktatási anyagot kaphatnak. Új nyelvoktatási módszer A megbeszélés tanúsága szerint lektoraink szívügye, hogy munkájukat magasabb színvonalra emeljék. Javaslatokat tettek új, korszerű tankönyvekre, nyelv- és irodalomtörténeti jegyzetre, jobb szöveggyűjteményre. S mindent elkövetnek a nyelvoktatás módszereinek jobbítására. Itthon is vannak új törekvések. Ilyen például dr. Hegyi Endre docens úttörő kísérlete az úgynevezett vonuzat központú nyelvoktatási módszer kidolgozására, melyet a konferencián ismertetett és a gyakorlatban is bemutatott könyve, a „Hogyan tanítsuk idegen nyelvként a magyart?” alapján számos helyen tanítják ma már a világban és itthon is a magyar nyelvet. Huszonkét tanár gyűlt össze. Egyelőre csak tíz országból. . Az: igény azonban — főleg az egyetemeken fejlődő, alakuló finnugor tanszékek miatt — egyre nő Magyarországról való, magyar anyanyelvű vendégtanárok iránt. Munkájuk felbecsülhetetlen. Nagy részt vállalnak a magyar kultúra külföldi megismertetéséből. Munkájuk nyomán barátai támadnak hazánknak és nyelvünknek. Joggal illeti meg őket a „magyar művelődésügy követei és nagykövetei” cím. Orbán Vera Párbeszédek a művészetről Hétfőn kezdődött meg Budapesten, huszonhat ország művészettörténeti szaktekintélyeinek tanácskozássorozata, a XXII. nemzetközi művészettörténeti kongreszszus. Ritkán volt a magyar művészeti életnek olyan jelentős hete, mint ez a néhány nap, amelyen a szépség és esztétikum birodalmának e hivatott „idegenvezetői” a tudományág jelenlegi helyzetéről, tapasztalataikról, kutatási eredményeikről folytatnak párbeszédet. És talán még nem is volt olyan korszak, amelyben ennyire szükség lett volna az értő „idegenvezetésre” a művészetek olykor szinte áttekinthetetlen labirintusában, mint éppen ma, a gyorsuló idő korszakában, a XX. században. A budapesti kongresszus ebből a szempontból is nemzetközi jelentőségű, hiszen itt kerül sor először „de facto” a XX. század művészetének mint művészettörténeti korszaknak az elismerésére. Eddig ugyanis e nagy tekintélyű tudományos szervezet tanácskozásainak témái között sohasem szerepelt a kortársi művészet, ezt csupán a műkritika vizsgálódásai tárgyának tartották. Keményre jogosíthat most ez a tény olyan vonatkozásban is, hogy a művészettörténet tudományos módszereivel folytatott kutatások segítségével minden bizonnyal tisztább, világosabb képet kaphatunk századunk sokarcú művészetéről is. Nekünk, magyaroknak, külön is jelentős, hogy Budapesten rendezik meg ezt a nemzetközi tanácskozást. Először is, mert ez a marxista alapokon álló magyar művészettörténeti kutatómunka elismerését jelzi, egyben megbecsülése ez a magyar képzőművészetnek is. Egyszer már, 1896-ban, rendeztek hasonló tanácskozást Budapesten, de az UNESCO Művészettörténeti Szakosztálya, a CIHA (Comitée Internacional d’Histoire de l’Art) most tartja először szocialista országban kongresszusát, és ez Kelet és Nyugat tudósainak párbeszédében is új korszak kezdetét jelentheti. Önmagában is nagyon jelentős tehát, hogy most Budapest ad otthont e nemzetközi tanácskozásnak, de talán hatásában, következményeiben se lesz kevésbé fontos. Új lendületet adhat a magyar művészettörténeti kutatásnak is, hiszen már most is eddig soha nem tapasztalt szellemi erőkifejtésnek lehetünk tanúi e tudományágban, hiszen a kongresszus olyan nemzetközi fórum, amilyen egy nemzet kutatói számára csak ritkán adódik, és elmondhatjuk azt is, művészettörténészeink helyesen élnek a vendéglátók jogával és kötelességével, a világ elé tárják a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kutatási eredményeiket. A tanácskozás kétszáz előadása közül negyven magyar referátum. És olyan vonatkozásban is élünk lehetőségeinkkel, hogy nemcsak a felhalmozódó ismeretanyagunkat, de művészeti kincseinket is a világ elé tárjuk. A magyar közönség számára is most tudatosodhat igazán, hogy milyen gazdagok vagyunk ezekben a kincsekben. Múzeumaink olyan remekműveket őriznek gyűjteményeikben, amelyekhez hasonlókért mi magunk is szívesen vándorolunk el Párizs, Róma vagy Leningrád múzeumaiba. Sokan közülünk talán jobban is ismerik az említett múzeumok gyűjteményeit, mint például a Szépművészeti Múzeum vagy a Nemzeti Galéria remekművei. Most jogos büszkeséggel tölthet el bennünket az is, hogy a hozzánk érkező vendégeket részben ugyanaz a szépség utáni vágy hozza fővárosunkba, mely minket a külföldi múzeumok kiállítótermeibe vonz. Így hát a hétfőn kezdődött kongresszus talán egyben újabb külföldi és mindenekelőtt hazai híveket is toboroz majd a magyar képzőművészetnek. Kívánunk ezúttal is minden részvevőjének eredményes, jó munkát. Rideg Gábor lofil), szeptember 11i Lenin-szobor több városban Alkotások 30 millióért Ebben az évben mintegy hétszáz képző- és iparművészeti alkotás születését és elhelyezését segíti elő, finanszírozza a Képző- és Iparművészeti Lektorátus. Több mint 20 millió forintot saját kulturális beruházási alapjából, s mintegy 10 millió forintot különböző intézmények, vállalatok, szövetkezetek és társadalmi szervek megbízásából fizet ki az alkotóknak. A juttatásokból az ipar- és képzőművészet valamenynyi műfaja részesedik, bár az idén főként új köztéri szobrok készítésére, épületek külsejének, belső tereinek művészi díszítésére kaptak nagy számban megbízást a művészek. A Lenin centenáriumra az ország több városa akar szobrot állítani a munkásmozgalom halhatatlan alakjának, Eger Makfisz Agamemnont, Dunaújváros Kiss Istvánt, Pécs Mikus Sándort bízta meg Lenin szobormásának elkészítésével. Az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából szintén számos köztéri alkotás készül. (MTI NÉPSZAVA KIZUIMT Hétfőn ismét megnyitotta kapuit a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Az évadnyitó előadást a Thália Színház tartotta. Hemingway „Akiért a harang szól'’ című regényének színpadi változatát mutatták be. / * Pierre Emmanuel francia írót választották a Pen Club elnökévé, Arthur Miller megüresedett helyére." Operaház: Undine (1. béri. 1. ea. 7). — Erkel Színház: Fidelio (1. béri. 1. ea. 7). — Vígszínház: Alku (7). — Pesti Színház: Csók (7). — Madách Színház: Black Comedy (7). — Madách Kamara Színház : A bolond lány (7). — József Attila Színház: Két úr szolgája (7). — Állami Bábszínház: Foltos és Fülenagy (de. 10) : A fából faragott királyfi. Petruska (du. 3). —Irodalmi Színpad: Mizantróp 68. Két Júlia (fél 8). — Kis Színpad: Urak és elvtársak (fél 3). KOSSUTH RADIO 4.39: Hírek. Időj. 4.33: Zenés műsor. Közb. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.14: Falurádió. 6. H. Időj. 6.15: Rádióreklám. 6.30: H. Időj. 6.40: Rádióreklám. 6.45: Műsorok. 7: Reggeli krónika II. Körzeti időj. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Műsorok. 8.20: Zenekari muzsika. 9: Harsan a kürtszó!0.35: Magyar nóták. 10: H. Időj. 30.05: Schweitzer Pál és Balogh László tanulmányai. 10.25: Liszt-zongoraművek. 11: Iskolarádió. 11.35: Bizet: Carmen-szvit. 12: Déli kr. 12.20: Ki nyer ma? 1100: Melódiakoktél. 13.45: A Rádió jogi műsora. 14: Kóruspódium. 14.10: Emlékezés Latinka Sándorra. 14.52: Lendvay Andor operettekből énekel. 15: H. Idős. 15.11: Chausson: Poéme — Káté L. hegedül, zongorán km. Almássy L. 35.27: Andre Malraux: A remény — regényrészlet. 15.51: Fúvószene — Farkas Antal műveiből. 16: A világgazdaság hírei. 16.05: Az élő népdal. 16.15: My fair Lady. Részi. Loéwe zenés játékából. 16.38: A fecskék fészket raknak. Móricz Zs. regényéből. I. r. 17: H. Idős. 17.03: Egyiptom az ÁSZU-kongr. tükrében. 17.20: Szirmay Márta és Réti József énekel. 17.50: Az árak, a bérek és a termelékenység. 18.20: Könynyűzenei híradó. 18.50: Közv.az Atlétikai EB-ról, Athénból. 19: Esti kr. 19.25: A Szabó család. 19.53: Népdalcsokor. 20.20: Közv. „ Athénből. 20..Jó, Kozmosz, Tudományos Műsorok Magazin. 21: Hírek. 21.03: Dzsessz-lemezparádé. 22: II. Idős. 22.15: Sporthírek. 22.20: Georg Kusenkampff hegedül. 22.25: Beilleszkedés a társadalomba. Dr. Kun Miklós főorvossal beszélget Kardos István. 23.13: Könnyűzene 24: H. Idős. 0.10: Bach-Segovia: Chaconne (Szendrey- Karper László gitár). PETŐFI RADIO 6.20: Torna. 6.30—8.05: Azonos a Kossuth adóval. 8.05: Közben volt egy háború, n. r. 8.58: Hanglemez. M. K. 9: Hatvani diákjai. Daljátékrészzletek. 9.30: Nőkről nőknek. 10: A zene hullámhoszszán. Közben: 11: H. 11.45: Természetvédelem Észak-Európában. Dr. Anghi Csaba előadása. 12: Népi zene. 12.36: Ilidde Zadek és Fberhard Wächter énekel. 13: H. 13.05: Mozart: Esz-dúr divertimento. 13.45: Idős- és vízállás. 14: Tánczenei koktél. 14.45: H. Körz. időj. 14.30: Találkozás a stúdióban... Közben. 15.30: H. 16.30: H. 16.33: Csúcsforgalom. Közben. 17.30: H. 18: H. Időj. 18.10: Hangképek, tudósítások a n. Örs. Ifjúmunkás Parlamentről. 18.35: Hegedümuzsika. 18.59: Pityeri harckocsizó kalandjai... n. r. 19.30: 100 este — 100 népdal. 19.40: Külföldi kulturális híradó. 19.54: Esti mese. 20: Esti kr. n. 20.25: Új könyvek. 20.28: Barokk muzsika. 21.05: Közv. a Lausanne—Rába ETO EVK labdarúgó-mérkőzésről. 21.15: Epizódok Szaltikov—Scsedrin Kiskirályok és királynék c. ■ regényéből. 21.45: Hgl.-gyűjtők húsz perce. 22.03: Közv Lausanne-ból. 22.15: Nóták. 22.35: Mai arcképcsarnok. Írta: Hárs László. 23: H. Időj. 23.15: Rettegett Iván. Részi. Bizet operájából. 24: H. időj. ÖBB 18: ff. Hfőj. 18.tót Hgl-párádé. 15: Gluck: Iphigeflia Tátunkban. Negyfelv. opera. Közben. 20.14: Színház-, film- és képzőművészet-kritika. 21.32: Dzsessz. 21.50: Ormándy Jenő Csajkovszkij-műveket vezényel. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.06:Orosz nyelv, ált. isk. 4. 9: Környezetismeret, ált. isk. 3. 9.55: Történelem, ált ism. 5. 13.10: Orosz nyelv (isim). 14: Környezetismeret (ism.). 14.55: Történelem (ism.) 17.53: Hírek. 18: Telesport. Atlétikai Európa-bajn. közv. Athénből. 18.30: Reklámműsor. 18.35: Kinek van igaza Jásdon? Riportfilm. 19: Esti mese. 19.10: Legkedvesebb kísérleteim, öveges professzor műsora. 19.30: Radar. Ifj. érdekvéd. műsor. 20: Tvhíradó. 20.15: Telesport. Atlétikai Európa-bajn. közv.- Athénből. 20.35: Gounod, Faust. Opera három felvonásban. Kb. 22.20: Tv-híradó , 2. kiadás. POZSONYI TV 15.20: A Szovjetunió turistavonalain. 16.30: Közv. az atlétikai EB-ról. 19 és 22.15: Tv-híradó. 19.45: Dalok. 19.53: Közv. az atlétikai EB-ról. 21? Sorozat a sorozatról (francia bűnügyi filmvígjáték). A televízió műsor szerkesztőit általában vagy indulatosan emlegetik, vagy sehogy. Az elmúlt hét műsorának kellemes arányaiért feltétlenül elismerő figyelmet érdemelnek. A színházi közvetítés, a tv-játék, a filmek, a tájékoztató, ismeretterjesztő és zenei műsorok mellett a vidámság színei is helyet kaptak a tv palettáján. Más kérdés, hogy a jól szerkesztett heti műsoron belül nemcsak a témák és műfajok változtak, hanem a színvonal is ingadozott. Érdekes vállalkozás volt képernyőre vinni Leonyid Andrejev: A kormányzó című kisregényét, ezt a széles mederben hömpölygő, történelmi hátterű lélektani drámát. Dömölky János — a tv-változat író-rendezője — nem mindenütt tudta „televízióra hangszerelni” az egyébként nemes veretű irodalmi anyagot. Talán túlságosan is ragaszkodott az eredeti mű lassú sodrású cselekményvezetéséhez, a képernyőn kissé nehézkesen ható dialógusaihoz. A nyomasztó légkör, a kormányzó belső vívódása, a felszín alatt forrongó erők érzékeltetése a képek nyelvén is jól sikerült — az elbeszélőre aligha volt szükség. A címszereplő Paper Antal kiváló alakítást nyújtott, színészi egyszerűségével korszerűbb drámahőssé formálta a kormányzó vívódó, végzetét váró, abba vezeklően beletörődött figuráját. Dégi István Dosztojevszkijhősre emlékeztetett. Tamássy Zdenkó kifejező zenéje nagyon tetszett Igazi televíziós élményként hatott Illyés Gyula kegyencének közvetítése a Madách Színházból. A darab nagyszerűen érvényesült a képernyőn, a jól irányított kamera közelképei, „kiemelései” révéig még valami többletet is kaptunk a különben igen jó színházi előadáshoz képest A Körkép pénteki adása a holnap embereszményével, a népművelés fontos kérdéseivel foglalkozott magas színvonalon, ám kissé hosszasan, „kimerítően” a késő esti időponthoz képest. Jó dolog, hogy a televízió kerekasztal műsoraiban végre nemcsak „beszélő fejeket" láthatunk — ez képtelenség a képernyőn —, hanem bőséges filmillusztrációt is. Most már csak a vita és a filmanyag teljesebb összhangjára kell jobban ügyelni. A Lakáshelyzet című, ötrészesre tervezett riportműsor első adása még csak érintette, felvázolta a szerteágazó probléma társadalmi, gazdasági és egyéni vonatkozásait. A sorozat nyilván nem oldhatja meg a lakáskérdést, de felhívhatja a figyelmet sok visszás jelenségre, még kiaknázatlan ötletre, lehetőségre. S — bármilyen izgalmas a téma önmagában — itt is sok érdekes filmrészlettel, képpel, rajzzal, makettel kell majd a vitákat, beszélgetéseket kísérni. A hét filmműsora jobb volt a „tv-mozi” sokheti átlagánál. Dr. Sorge hiteles dokumentumokra épült története izgalmasan elevenedett *meg Yre* Ciampi filmjében. Jó szórakozást nyújtott a Nagy kavarodás című olasz film is, különösen Vittorio passman élvezetes alakítása. A televízió KISZ filmstúdiójának főiskolás fiataljaitól még nem várhatunk kiérlelt alkotásokat: Szembesítés című kisjátékfilmjük, hibái ellenére, rokonszenves szárnypróbálgatás. A délceg Ronaldo Rinaldini olyan győzhetetlen, hogy nem is érdemes izgulni miatta. Amiatt sem, hogy kalandjainak sorozata hamarosan véget ér. Vajk Vera Szobrot állítanak Radnóti Miklósnak Mohácson Mohács szobrot állít a tragikus sorsú költőnek, Radnóti Miklósnak, aki a kori halálmenet tagjaként a városon haladt keresztül 1944 őszén, és Mohácson született meg, október 24-én, a megrendítő 3-as számú razglednica. A honismereti kör kutatása nyomán határozta el a városi tanács, hogy szobrot állíttat a költőnek. A szobrot Varga Imre budapesti szobrászművész formálja meg. Olyannak ábrázolja a költőt, amilyen Mohácson lehetett a negyedszázad előtti őszön: fáradt, meggyötört embernek. Az életnagyságú szobrot az ifjúsági parkban helyezik el. (MTI) 2500 év pénzei a Nemzeti Múzeumban Értékes aranymedaillon Dukátok és tallérok A Tanácsköztársaság pénzverete A második világháború utáni első éremtani kiállítást nyitják meg szeptember 21-én a budapesti művészeti hetek alkalmából a Nemzeti Múzeumban. Bemutatják az éremtár csaknem negyedmillió darabos gyűjteményének legszebb példányait, két és fél évezred pénzeit, emlékérméit. Felsorakoztatják a görög pénzeket és gazdag anyagot mutatnak be a római pénzverés történetiből Rendkívül értékes ritkaság Maximilianus Herculius aranymedaillonja, ugyancsak az unikumok közé tartozik Regalianus császárnak és feleségének, Dryantillának vezete. A bemutatásra kerülő római kori aranyrudak nemcsak nagy értékű kincsei a korszak numizmatikájának, hanem egyúttal fontos történeti forrásai is. A Kárpát-medence a kelta pénzverés egyik leggazdagabb lelőterülete. Ennek megfelelően a kiállításon számos korabeli érme látható a különböző törzsek igen változatos veretőivel. Ismét közszemlére teszik a bizánci pénzverés bemutatásánál a gyűjtemény páratlan leleteit: a szikáncsi aranypénzeket. A közép- és újkor pénzverésének ismertetésével párhuzamosan bemutatják a magyar és európai pénzeket is. II. Ulászló tallérformájú arany és ezüst pénzei, valamint a többszörös súlyban kivert dukálok és tallérok képviselik többek között a magyar pénzverést. Fontos újkortörténeti emlék az 1919-es Tanácsköztársaság pénzverete. A kiállításon külön helyet kapnak Erdély pénzei, köztük Apafi Mihály 100 dukátosa. (m.) DOMINÁL A DIVATBAN A gyapjúszövet ŐSZI—TÉLI GYAPJÚSZÖVET-BEMUTATÓ a SZIVÁRVÁNY MÉTERÁRUBOLTOKBAN V., Petőfi Sándor utca 10„ 13. és 20. sz„ V„ Martinelli tér 4. sz., VII., Lenin körút 20. és 34. sz. alatt • • Vásároljon Ön is őszre—*telre 3 textilnagykereskedelmi V. gazdag árukínálatából méterem boltokban