Népszava, 1969. október (97. évfolyam, 228–254. szám)

1969-10-01 / 228. szám

k­vffsot«s­s*ttksz ervezet és a tMV h5*os kel­ené«ye«tte Keresetkiegészítés a csökkent munkaképességű vasutasoknak A Vasutasok Szakszer­vezete központi vezetősé­gének keddi ülésén Szűcs Zoltán vezérigazgató-he­lyettes számolt be: „A csökkent munkaképessé­gű­ dolgozók helyzetének rendezésére történő intéz­kedésekről.” A jelentés a központi vezetőség csak­nem két évvel korábbi határozatának gyakorlati érvényesülését elemzi, amely a vasút speciális helyzetét figyelembe vé­ve kiegészíti a munka­ügyi, az egészségügyi és a pénzügyminiszter té­mába vágó együttes ren­deletét. — Csökkent munkaké­pességűnek tekintjük azt a dolgozót, aki a vasút­nál bármilyen oknál fog­va bekövetkezett egész­ségromlás miatt — orvosi — A vasút mindig ko­moly erőfeszítéseket tett, hogy megfelelő munkát és megélhetési lehetőséget biztosítson az üzemi bal­eset vagy­ egyéb egészség­­romlás miatt csökkent munkaképességűvé vált dolgozóknak. Régi törek­vés, hogy az új munka­körrel járó keresetveszte­séget — a lehetőségek ke­retein belül — mérsékel­jék — kommentálja a ve­zérigazgató-helyettes tá­jékoztatóját Szabó Antal főtitkár. A beszámoló röviden összefoglalja a csökkent munkaképességű dolgozók helyzete javításának ér­dekében tett intézkedése­ket. Eszerint a vasút már 1960-ban 600 ezer forint­tal egészítette ki a csök­kent munkaképességűek munkaköri bérét — több évvel megelőzve ezzel a népgazdasági szintű in­vélemény (MUCSO) alap­ján — eredeti munkakö­rében teljes értékű mun­ka végzésére tartósan al­kalmatlan, s emiatt csak alacsonyabb munkabérrel járó munkakörben fog­lalkoztatható. A szakszer­vezet elnökségének hatá­rozata alapján készült 126 842/1963. 2. B. számú utasításunk 1. pontja ilyen értelmű rendelke­zést tartalmaz — tájé­koztat az újszerű felfo­gásról Szűcs Zoltán vezér­igazgató-helyettes. — E meghatározás­­ alapján nem foglalkozunk azok­kal, akik bár egészségileg csökkent munkaképessé­gűek, de jövedelmük el­éri vagy meghaladja az előző munkakör kereseté­nek összegin­tézkedéseket. Rendelkezés született, hogy a csök­kent munkaképességűeket előnyben kell részesíteni a képességének és alkal­masságának megfelelő­­ ügyintézői, ügyviteli, for­galmi és kisegítői mun­kakörök betöltésénél. Könnyebbséget jelent, hogy besorolásuknál csak a munkakör betöltéséhez szükséges szakvizsgát kell megkövetelni, s az előírt iskolai végzettség meg­szerzése alól — a felső­fokú kivételével — fel­mentés adható. Elrendel­ték továbbá, hogy a csökkent munkaképességű dolgozót előnyben kell részesíteni a tanfolya­moknál a felvételeknél. Az esetleg hiányzó álta­lános vagy középiskolai végzettség megszerzése alól — a méltánylást ér­demlő esetekben — fel­mentést kaphatnak. ban — meghaladva a népgazdasági szintű ren­delkezéseket —, saját el­határozásból rögzítettük, hogy a korkedvezményes munkakörökből (utazó személyzet, kocsirendezők stb.) abban az esetben is jogosultak keresetkiegé­szítésre, ha munkaképes­ségük csökkenése megha­ladja a 40 százalékot, s emiatt alacsonyabb kere­setű munkakörbe helyez­ték. — Megelégedésünkre szolgál, hogy javasla­tunkra vállalta a MÁV: a korkedvezményes mun­t vezérigazgató-helyet­tes tájékoztatója szerint 1969-ben erre a célra csaknem félmillió forin­tot irányoztak elő, mely­ből előreláthatóan körül­belül 100 ezer­­ forintot használnak fel.­­ A felhasználás jö­vőre lényegesen emelked­ni fog, mert az orvosi fe­lülvizsgálat az idén befe­jeződik. A múlt évben országos adatgyűjtést ren­deltünk el. A beérkezett jegyzékeken mintegy 1800 név szerepelt. Ez ideig 1298 dolgozót vizsgáltak meg. A névsort átadtuk az igazgatóságoknak, az­zal az utasítással, hogy ha a szükség megkívánja, haladéktalanul állapítsák meg és folyósítsák a rá­szorulóknak a keresetki­egészítést — folytatja a vezérigazgató-helyettes. — A felmérés egy ki­csit elhúzódott, így szo­rakörben­­ foglalkoztatott dolgozók részére nem 30, hanem már 40 százalékot meghaladó munkaképes­ség-csökkenés esetén — időbeni korlátozás nélkül — ad keresetkiegészítést, s nemcsak az átképzés idejére. Minthogy a ke­resetkiegészítés ebben az esetben nem utalványoz­ható a társadalombiztosí­tási költségvetésből, azt a bérköltség terhére folyó­sítják — tolmácsolja a központi vezetőség állás­pontját Szabó Antal fő­titkár. Münk szerint bármennyire is szeretnénk a többi munkakörökre is kiter­jeszteni a kedvezm­ényt, az adatok és a költségki­hatások­­ hiányos ismere­tében ma még nem java­solhatjuk ezt összegez Szabó Antal főtitkár. — Jól tudjuk persze, hogy a csökkent munkaképessé­gű dolgozók helyzetének rendezésénél elsősorban a megfelelő munkakör biz­tosítására,­­s nem a tedd ide-tedd oda munkáért járó kereset kiegészítésé­re kell törekedni. Ezért helyeseljük, hogy a ve­zérigazgató felhívta a gazdálkodó egységek fi­gyelmét, hogy — a szak­­szervezet területi bizott­ságainak segítségével — az előbbi elvek figyelem­­bevételével rendezzék a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét. • Mocsári Károly Előnyben kell részesíteni Kollektív szerződésben szabályozták Elsősorban megfelelő munkakört találni Szűcs Zoltán vezér­igazgató-helyettes a to­vábbiakban arról szólt, hogy a munkaügyi, egész­ségügyi és pénzügymi­niszter közös rendelete a munkaképesség legalább 50 százalékos csökkenése esetén egy éven belül is csak a betanítás vagy a szakképzés idejére enge­délyezi a keresetkiegészí­­tés folyósítását.­­ A vasutas dolgozók túlnyomó része több szakvizsgával rendelke­zik, így a munkaképesség csökkenése miatti esetle­ges áthelyezés alkalmával nincs szükség betanításra vagy szakképzésre. Ebből következik, hogy a szóban levő rendelet nem rende­zi megnyugtatóan a MÁV problémáit — mondotta. — Erre való tekintettel az 1969—70. évi kollektív szerződés paragrafusá- A hír úgy hozta, hogy a kelenföldi, a Duna-parti és más fővárosi vasútál­lomásokon napok óta több száz vagon rostokol tele almával és az illetékesek nem nagyon iparkodnak a gyümölcs kirakásával. „Majdnem így igaz’’ — mondják a MÁV-nál, megjegyezve, hogy túl a forgalom lassításán, még tetemes kötbér is terheli a szállíttatókat. És kik a szállíttatók? „A többi között a Hu­n­­­garofruct...” Alma a magaitokban Miért késlek­ednek az alma kirakásával? — ér­deklődünk a Hungaro­­fruct Zöldség- és Gyü­mölcs Szövetkezeti Export Vállalat Munkácsy Mi­hály utcai központjában, ahol válasz helyett kocsi­ba ültetnek. Dr. Varta István vezérigazgató és Czanik Sándor főosztály­vezető szemlére invitál. Velünk tart Patai János, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese is, aki ugy­ancsak al­ma ügyben tárgyalt a vállalat vezetőivel. Kelenföldön át hosszú az út Budaörsig, ahol a múlt évben elkészült kor­szerű hűtőtároló már du­gig megtelt a jóféle sza­bolcsi jonathánnal és a fi­nom illatú starkinggal. — Pedig még csak most kezdődött el a szedés és sok az alma — utalnak a gazdag termés fogadásá­nak ismert gondjaira, s már-már fél az ember a folytatástól, ha arra gon­dol, hogy eleddig szinte természeti csapás volt a bőséges almaáldás. Lassít a kocsi. A pály­a­udvar teljes hosszában ameddig csak ellát a szem, almával megrakott vago­nok sorakoznak. — Egy-két nap és már­is fordulhatnak vissza — mondja a vagonokra mu­tatva a vezérigazgató, az­zal is magyarázva a pilla­natnyi torlódás okát, hogy a természet nincs tekin­tettel a munkaerőgon­dokra, s nem igazodik a tárolóépítők szabta ha­táridőhöz sem. Ugyanis a szedés megkezdésére ígért nyírségi tárolók nem ké­szültek el és csak a mi­nimális hűtőtért kínáló budaörsi tároló áll ren­delkezésre. A fogadó partnerek pedig üteme­sen, tehát a szerződésben megjelölt időközönként veszik át az almát. Ez a pillanatnyi zavar oka. Igen. Eljött az ideje, s a gyümölcs érik Szabolcs­ban is és másutt is. Még­hozzá nem egyik napról a másikra, hanem a termé­szet jóvoltából fokozato­san, mintha csak bevárná, hogy időben érte nyúlja­nak és leszakítsák a ter­mőágról, mielőtt még földre pottyanna, minek utána már nem kerülhet raktárba, s nem küldhető exportra sem. De lám, a kis mozdony máris elébe áll vagy 40 vagonnak és­ vonszolja a rakományt. Hová, merre, még innen is? „Intézkedtünk, hogy mielőbb piacra, rendelte­tési helyére kerüljön a drága gyümölcs. Drága bizony. Különö­sen az, ha a sok fáradtsá­got, a termés varásával járó szorongást tekintjük. A termés jó. Csak Sza­bolcsban mintegy 25—30 ezer vagonra becsülik, or­szágosan pedig 60—65 ezer vagon almára számítha­tunk, amiből 25 ezer va­gon almát forgalmaz a Hungarofruct. A gazda­ságok, a szövetkezetek dolgozói, a kis almásker­tek tulajdonosai remény­kednek és számolnak. Adódik hát a jogos kér­dés: mi lesz a bőség sor­sa, tudjuk-e fogadni első­sorban a híres szabolcsi almát? Megóvni, amit lehet . Még sok a gond, de most már felelősséggel mondhatjuk, hogy sem a szabolcsi almáskertek kin­csét, sem pedig a haza más tájainak almatermé­sét nem fenyegeti többé a pusztulás­­ veszélye — nyugtatnak meg a Hun­garofruct, a SZÖVOSZ ve­zetői. Ládából, amibe szedni, osztályozni lehet az almát, több mint 9 millió darab áll rendelkezésre és az el­ső almával megrakott vasúti szerelvények — eddig mintegy­ 7 ezer va­gon — már túljutottak az ország határain. S mert, mint mondják, jó, amit kínálunk, újabb több ezer vagon követi majd az el­ső piachódító szállítmá­nyokat, meg — ilyenkor az érés ■idején nem korlátlanok az értékesítési lehetősé­gek, s ezért minden igye­kezetünk arra irányul, hogy megóvjuk azt, ami most nem kelhet el, hogy majd a télen, a követke­ző esztendő első hónap­jaiban indítsuk útnak ... Bárvarcztr­enyi hill­tér­keret­ hiány enyhítésére tett szükségmegoldásokat a tá­roló vezetője, mondván, hogy­ az ide érkező szál­lítmány nem várhat so­káig a vagonokban. „Három hasonló tároló építése fejeződik be ezek­ben a napokban — újsá­golják —, amelyeknek a befogadóképessége egy­üt­­tesen meghaladja a 3000 vagont, s így csak a Hun­garofruct hűtőtárolóiban mintegy 5000 vagon alma minőségének a megóvása válik lehetővé. • Jó hallani, tudni, hogy annyi esztendő gazdag al­matermésének szegény­ségre, tehetetlenségre uta­ló bosszúsága és kára után végre történt valami, hogy félelem és természeti csa­pás helyett igazi örömet, a termelőknek, az ország­nak tény­leges gazdagsá­got, jó esztendőt jelentsen a bő almatermés. De mindaz, amit eddig tet­tünk, mégis csak a kez­det, a jövő kilátásait meg­csillogtató nagy­ lehetősé­gek kezdete. Hiszen a Hungarofruct vezetői sze­rint is legalább 18—20 ezer vagon al­m­atermést befogadó hűtőtároló ka­pacitás esetén lehet biz­tonságosan lebonyolítani a szedést, megóvni és teljes egészében értékesíteni az ország almakincsét. Nagyobb és gyorsabb ütemben kellene folytatni a sokat ígérő hűtőtárolók építését, a hazai lehetősé­gek mellett bátrabban kellene igénybe venni a külföld kínálatát, segítsé­gét is, hogy pár esztendő múlva más előjelt kapjon az évek óta napirenden levő almatéma. fekete Béla Budaörsön vagy­unk. Előttünk a 14 ezer négy­zetméteren elterülő, 1000 vagon gyümölcs befoga­dására alkalmas hűtőtá­roló, melynek teljes be­rendezését egy olasz cég szállította és egyetlenegy ■idény meghozta a ráfor­dított tőkés devizát. A fe­dett rakodótérről üres szerelvény­t húz ki a Ke­lenföldön látott kis moz­dony. Terhe már raktáron van, plusz 3 Celsius hő­mérsékleten várja a hideg idényt, a melegedő ta­vaszt. Gondosan elszepa­rálva a szabolcsi Jonathán a starkingtól és más al­mafajtáktól, amelyekből külön-külön is több száz vagonra való vár későbbi szállításra. Egy­ másik he­lyiségbe csak ablakon át pillanthatunk be, mert itt az alma képezte gáz a tartósítás eszköze, s ezért hermetikusan le van zár­va minden rés. — A szomszédos mező­gazdasági üzem alkalmi munkásaival együtt még szentesi tsz-tagok is segí­tettek a vagonkirakásban — Persze — jegyzik — példázza a munkaerő- Tanuskodik a Gandhi-centemrium A népek függetlenségé­ről rendezett vitával foly­tatta kedden tanácskozá­sát a Gandhi-centenárium alkalmából Budapesten ülésező nemzetközi szemi­nárium. Romes Csandro, a­ Béke­világtanács főtitkára el­nökölt az ülésen, amely­nek részvevői, Cselisev szovjet professzor, Deci Prasad, a Háborút Ellen­zők Nemzetközi Szövetsé­gének főtitkára és egy ma­­gyar professzor, dr. Kubik­­ István előadása alapján cserélték ki véleményü­ket, fejtették ki gondola­taikat az emberiség béké­jével rendkívül szoros kapcsolatban álló témáról, a nemzetek­, népek szuve­renitásáról. A keddi programhoz tartozott az Operaházban Hacsaturján Spartacus cí­mű balettjének megtekin­tése. Szerdán — az utolsó ta­nácskozási napon — az éhség problematikáját tű­zik napirendre. (MTI) SZÍRIÁIÍATVA­ Szirmai István elvtársinak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és Politikai Bizottsága tagjának, országgyűlési képviselőnek a temetése október 3-án, pénteken 15 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk családtagjai, mun­katársai, barátai és harcostársai a rava­talnál 14 órától róhatják le kegyeletü­ket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A magyar munkásmoz­galom régi és jelentős har­cosától búcsúzik, aki több évtizeden keresztül szol­gálta hűségesen a szocia­lizmus ügyét. Szirmai István 1906. áp­rilis 13-án született, Zila­­hon. A jogtudományi egye­tem elvégzése után első­sorban Erdélyben tevé­kenykedett, tagja volt a Kommunisták Romániai Pártja erdélyi tartományi vezetőségének és titkára a Vörös Segélynek, részt vett az illegális sajtó szer­kesztésében is, 1941-től a erdélyi pártszervezetek összekötője, majd a felvi­dékiek instruktora Ma­gyarországon. 1943-ban lesz tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának, ezután a Békepárt titkár­ságának. Nem kerüli el Horthyék börtönét­. 1943 decemberében letartóztat­ják, s 15 évi fegyházra íté­lik, de 1944 októberében megszökik. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor az Alföld délkeleti szegélye m­ár felszabadult, az MKP dél-magyarorszá­gi titkárságának helyettes vezetője, majd vezetője lesz Szegeden. Ettől kezd­ve, 1953-ig több pártfunk­ciót tölt be: 1946-tól a Központi Vezetőség pót­tagja és a tömegszerveze­tek osztályának vezetője, 1947 és 1949 között az MKP, majd az MDP or­szágos szervező bizottságá­nak titkára, 1949 és 1953 között a Központi Vezető­ség póttagjaként egyben a rádió vezetője. 1953-ban koholt vádak alapján le­tartóztatják. Rehabilitálá­sa után közéleti tevékeny­ségét ismét a sajtóban folytatja: az Esti Budapes­tet szerkeszti. 1957 elején a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke lesz. Ugyanennek az évnek jú­liusától 1959 végéig a párt Központi Bizottsága agi­­tációs és propagandaosz­tályát vezeti. Tagja a Köz­ponti Bizottságnak, 1959 végétől a Politik­ai Bizott­ság póttagjaként, 1962 no­vemberétől pedig a Politi­kai Bizottság tagjaként te­vékenykedik. Hét éven i­e 1959 decemberétől 1966 decemberéig a Központi Bizottság titkár­a; a IX. kongresszus után a Köz­ponti Bizottság agitáció­ és propaganda bizottságá­nak vezetője. Széles körű társadalma tevékenységéhez hozzátar­tozott az országgyűlésben végzett munka iő. Szirmai István cikkei­nek és beszédeinek gy­űj­teménye „A kommunista eszmék győzelméért” cím­mel 1964-ben jelent meg Politikai és társadalmi munkássága elismerésér ■jelezte a Magyar Népköz­­­társaság Zászlórendje 7. fokozatának adományozá­sa is. Távozásával a pán elis­mert, tisztelt katonája, e szocializmus ügyének ma­­radhatatlan munkája tá­vozott el. Emlékét kegye­lettel és tisztelettel őrzik, akik ismerték és szerették. Illési tarlótt a budapesti pártbizottság Az MSZMP budapesti bizottsága ülést tartott. Megvitatta a munkásosz­tály helyzetéről szóló ha­tározat végrehajtásának budapesti tapasztalatait és az ideológiai irányelvek érvényesítésének néhány tapasztalatát. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. Tiltakozó távirat a marokkói kormányhoz A Magyar Szolidaritási Bizottság tiltakozó távira­tot küldött Rabatba, a marokkói kormányhoz a marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártjának betiltása, főtitkárának, Ali Yatának és egy másik ve­zetőjének bebörtönzése miatt. (MTI) Elutazott hazánkból a JKSZ küldöttsége Befejezte magyarországi látogatását a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek küldöttsége, amely Milos Szindzsicsnek, a Szerb KSZ KB titkárságá­nak tagja vezetésével a magy­ar gazdasági reform társadalmi-politikai vo­natkozásait tanulmányoz­ta. A küldöttséget fogadta Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A küldöttsé­get — amely kedden el­utazott hazánkból — Bá­lint József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője búcsúz­tatta. (MTI) KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Jakubu Go­ivan vezérőrnagyot, a Nigériai Szövetségi Köztársaság államfőjét az ország nem­zeti ünnepe alkalmából. A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe, a függet­lenség napja alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Makariosz érse­ket, a Ciprusi Köztársaság elnökét. Péter János kül­­ügy­miniszter ugyancsak táviratban fejezte ki jókí­vánságait Kiprianu kül­ügyminiszternek. A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság párt­os állami vezetői távirat­ban mondtak köszönetet Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Fock Jenőnek a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából kül­dött jókívánságaiért. Pak Szen Csei külügyminisz­ter ugyancsak táviratban köszönte meg Péter Jáno üdvözletét. Karl Rudolf, a Némi Demokratikus Köztársa­ság tudományos dolgozó szakszervezetének titkár kedden Budapestre érke­zett. Bernard de Morévik és a francia gazdasági­­ pénzügyminisztérium fő­igazgatóhelyettesének ve­zetésével kedden franci kormányküldöttség érke­zett Budapestre, a magy­a­r francia gazdasági é ipari együttműködési ve­gy­es bizottság ülésére. D. V. Pavlov, az Oros SZSZK kereskedelmi mi­nisztere Szurdi Istvá belkereskedelmi miniszte meghívására hazánkba ér­kezett. Itt-tartózkodás­ során tanulmányozza a magyar belkereskedelmi és vendéglátóipari hálóza­tot. A két miniszter idő­szerű belkereskedelmi kérdésekről tárgy­al. NÉPSZAVA 1969. október 1

Next