Népszava, 1969. november (97. évfolyam, 255–279. szám)
1969-11-01 / 255. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! PSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 97. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ÁRA 1 FORINT __________________________________________________ /,^^QVEHBERt›SZOHBAT A Varsói Szerződés tétfőlamai külügyminiszteri tanácskozásának nyilatkozata Javaslat az összeurópai értekezlet előkészítésére és napirendjére 1969. október 30-án és 31-én Prágában tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről Iván Basev miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Jan Marko miniszter, a Lengyel Népköztársaság részéről. Stefan Jedrychowsky miniszter, a Magyar Népköztársaság részéről Erdélyi Károly miniszterhelyettes, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Otto Winter miniszter, a Román Szocialista Köztársaság részéről Corneliu Manescu miniszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Andrej Gromiko miniszter. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték törekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve, újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1989. március 17-én valamenynyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás részvevői különös figyelmet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívásának előkészítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az összeurópai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtartására és az európai biztonság közös erőfeszítések útján történő megteremtésére Európa öszszes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolják az összeurópai értekezlet napirendjére: " Az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban. © Az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvitatása az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése az államok közötti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekeinek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná valamenynyi európai állam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hozzájárulna a történelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az összeurópai értekezleten részt vevő államok közös erőfeszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államok két vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek ellenére az összeurópai értekezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a részvevők körére, vagy az összehívás rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai felhívják az összes európai államokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyenek erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi összehívására. Az értekezletet véleményük szerint 1916 első felében Helsinkiben lehetne megtartani. Prága, 1969. október 31. szont az értekezlet őszinte és szívélyes légkörét emelte ki, majd kijelentette, hogy a tanácskozás gondos előkészítése nagymértékben hozzájárult a prágai megbeszélések eredményességéhez. Husák fogadta a tanácskozás részvevőit Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Varsói Szerződéshez tartozó országok külügyminiszteri értekezlete nyilatkozatának aláírása után fogadta az értekezlet részvevőit. A szívélyes és elvtársi légkörben megtartott találkozón jelen volt Vast Bilak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter pénteken délben búcsúebéden látta vendégül a külügyminiszteri tanácskozás részvevőit. Gromiko, Winter és Marko a prágai értekezletről Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződéshez tartozó országok prágai külügyminiszteri értekezletén, pénteken hazautazott Prágából. Elutazása előtt Gromiko nyilatkozatott adott a csehszlovák távirati iroda tudósítójának az össz-európai biztonsági értekezlet öszszehívásának perspektíváiról, a Prágában most véget ért tanácskozás fényében. Mi, a szocialista országok képviselői, akik részt vettünk a prágai értekezleten, úgy véljük, hogy mennél hamarabb szervezik meg az össz-európai tanácskozást, annál jobb lesz — mondta Gromiko. Ez az értekezlet elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megoldódjanak az európai biztonság megszilárdítását akadályozó problémák. Igyekszünk befejezni az előkészületeket és biztosítani az össz-európai értekezlet sikerét. Természetesen nemcsak tőlünk függ a siker — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter — Ezért ki akarom fejezni azt a reményemet, hogy a többi európai ország is erőfeszítéseket tesz a konferencia mielőbbi összehívása és a siker érdekében. A siker azt jelentené, hogy megerősödne az európai biztonság és a béke. Nem csupán az európai szocialista országok érdekeltek ebben. Más államoknak semmiben sem fűződik ehhez kevesebb érdekük. A záróközlemény aláírása után az újságírók beszélgetést folytattak a tanácskozásokon részt vett küldöttségek tagjaival. Otto Winter, az NDK külügyminisztere a finn rádió tudósítójának válaszolva méltatta a finn kormány által az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítése érdekében tett kezdeményezéseket. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter vi Erdélyi Károly hazaérkezett Prágából Péntek este haaérkezett Prágából Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, aki a gyógyszabadságon levő Péter János külügyminiszter helyett a magyar kormány képviseletében részt vett a hét szocialista ország külügyminisztereinek értekezletén. S') KULTÚRA - TÁRSADALOMTUDOMÁNY - IRODALOM - MŰVÉSZET 4 oldal I ! A Magyar Népköztársaság nevében Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes írta alá a nyilatkozatot (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A szovjet kormány síkraszáll a közel-keleti válság mielőbbi rendezéséért Sajtóértekezlet a moszkvai külügyminisztériumban . (Folytatás az 3. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudománypolitikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. elősegíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá túl a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba vagy a népgazdaság más területére és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói munkakörökre az eddigi határozatlan időre szóló munkaviszonnyal szemben határozó, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóintézeti vezetők megbízatása határozó időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. AZ Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét. Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt leszereltek, akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek, akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez képest rugalmasabban állapítja meg a hozzájárulás fizetésének kezdeti időpontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédelmi hozzájárulás Hável József, az MTI képviselője vett részt és kezletén, amelyet Leonyid moszkvai tudósítója jó- rekord számú kérdés Zamjatyin, a Szovjetunió lenti, hangzott el az utóbbi idők külügyminisztériuma saj-A szovjet és a nemzet legnagyobb érdeklődéssel főosztályának vezetője közi sajtó rekord száma várt moszkvai sajtóérte- tartott pénteken a külügyminisztériumban. A szovjet külügyminisztérium szóvivője előbb nyilatkozatot olvasott fel a közelkeleti helyzetről, majd válaszolt az újságírók számos nemzetközi problémát érintő kérdéseire. Az ismertetett nyilatkozat bevezető szavai hangsúlyozzák, hogy a 4j a felkeleti helyzet továbbbi, is súlyosan éleződik. Izrael nem szünteti be az arab államok elleni provokációit. A tűzszüneti vonalat Izrael gyakorlatilag frontvonallá változtatta. Ami az Izrael által megszállt arab területeket illeti, a nyilatkozat idézi izraeli vezetők, többek között Mose Dajan kijelentését, amelyek az állami politika rangjára emelik az arab területek bekebelezését. Mindez, továbbá a közel-keleti politikai rendezésre irányuló javaslatok tudatos megtorpedózása Izrael részéről, megerősíti, hogy az izraeli vezetők nem a békére, hanem a helyzet további súlyosbítására törekszenek ebben a térségben. összeget, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a kereset tizenkét százaléka. A honvédelmi hozzájárulás felemelt összegéből a sorkatonaiSzolgálatot teljesítők arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél magasabb segélyt kapnak, és a szolgálatukat befejező sorkatonák egy része — a polgári életbe történő beilleszkedés elősegítésére — egyszeri pénzjuttatásban részesül.* Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével összhangban a kormány módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletét. Felemelte a családi segély összegét és újra szabályozta folyósításának feltételeit. Az új rendelkezés nem íz ad le határozott összeget családi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozó bármely forrásból származó összes jövedelmét havi 800 foriam kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300-300 forinttal kell felemelni. A külön háztartásban élő hozzátartozók eseteiben az eltartásra szorulók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelmét egy személy esetén havi 200 forintra kell kiegészíteni, s minden további személy esetén 200—200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az érvényben levő rendelkezések figyelembe vételével továbbra is az illetékes tanácsi szerv állapítja meg. A segély folyósításáról a nyugdíjfolyósító igazgatóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. Az Elnöki Tanács a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállásának kétszázéves évfordulója alkalmából — ,Semmelweis Orvostudományi Egyetem” - re változtatta. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar olajbányászok Irakban Elővizsgálatok után négy kutat mélyítenek Bashra térségében Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a CHEMOKOMPLEX-szel közös vállalkozásban jelentős sikert aratott. Több hónapig tartó tárgyalás után jugoszláv, bolgár, olasz és francia pályázók előtt négy olajkút mélyítésére kötött szerződést az Iraki Nemzeti Olajvállalattal. A szerződést néhány nappal ezelőtt Bagdadban, a nemzeti kormány palotájában írta alá Bese Vilmos, az OKGT vezérigazgatója és Szakál Pál, a CHEMA- KOMPLEX igazgatóhelyettese. A delegáció hazatérése után Patsch Ferenc főosztályvezető tájékoztatta a Népszavát a szerződés részleteiről. Irak felbecsülhetetlen olajkinccsel rendelkezik. Évi termelése jelenleg meghaladja a 70 millió tonnát. Ezt a mennyiséget azonban három nyugti tőkéscsoport tartja kézben, és csak jelentéktelen töredéke jut az iraki népnek. Az Iraki Nemzeti Olajvállalatot azért, hívták életre, hogy az ország maga hasznosítsa olajkincsét, és nemzeti olajiparát a nép javára építse fel. A magyar szakértők több hónapig tartó vizsgálata alapján és javaslatukra megállapodtak abban, hogy Bashrától, Irak déli fővárosától mintegy 70 kilométernyire a sivatagban fúrják a négy kutat, amelyek mélysége előreláthatólag egyenként 3200—3300 méter. A várható évi termelés mintegy 8—10 millió tonna olaj. A fúrásokat Magyarországról kiszállított berendezésekkel és eszközökkel végzik magyar mérnökök és munkások. E négy kút fúrása csak a kezdet, hiszen a lehetőségek szinte felmérhetetlenek. -4 kutatási és feltárási munkán túl óriási lehetőségekkínálkoznak - felszíni olaj- és gáztermelő berendezések szállítására, építésére, több ezer kilométer hosszú olaj- és gázvezeték építésére, valamint állandó tervezőmunkára. Az OKGT megbízottai további tárgyalásokat folytatnak az Iraki Nemzeti Olajvállalattal egy nagy volumenű gázhasznosítási program elkészítéséhez szükséges felmérések elvégzésére. E program alapját képezi az iraki állami gáztermelés, gázellátás és elosztás megvalósításának, amelynek lényege az, hogy a fejlődő ország valamenynyi települését be lehessen kapcsolni hatalmas csővezetékrendszer segítségével a teljes gázktitltásba. (szentiványi)