Népszava, 1969. december (97. évfolyam, 280–303. szám)

1969-12-02 / 280. szám

Vikiig proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 97. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969 DECEMBER 2. KEDD A SZOT elnöksége teljes mértékben támogatja az MSZMP Központi Bizottságának határozatát A SZOT elnöksége hétfőn kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a szakmák főtitkárai, a szakszervezetek budapesti és megyei tanácsainak vezető titkárai és a SZOT országos intézményeinek vezetői. Meghallgatták a november 26—28-i KB-ülés gazdaságpolitikai kérdéseket összegező határozatát és állást foglaltak a további teendőket illetően. Az elnökség állásfoglalása Az elnökség teljes mértékben egyet­ért az MSZMP KB-nak a népgazdaság helyzetére, az 1969. évi terv teljesítésére és a jövő évi népgazdasági feladatokra vonatkozó álláspontjával. Népünk szá­mára kedvező, hogy 1969-ben a népgaz­daság egészének fejlődési üteme az adott körülmények között kielégítő, a nemzeti jövedelem körülbelül 6 százalékkal nő. Javuló a termelés és a szükségletek ösz­­szehangolása, ésszerűbb a készletezés, ami a jobb gazdasági hatékonyság egyik fontos jele. De a kedvező folyamatok mellett jelen vannak még régebbi és felszínre kerültek új gazdasági problé­mák, amelyek megoldását 1970-ben, il­letve a IV. ötéves terv időszakában kell elvégeznünk. A Központi Bizottság e határozatában is a párt IX. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai elvek gyakorlati meg­valósítása jut kifejezésre. Az elnökség támogatja a gazdaság új irányítási rend­szerének teljes kibontakozására vonat­kozó törekvéseket, úgy ítéli meg, hogy az 1970-es gazdasági feladatok e tekin­tetben jelentősen előreviszik az új irá­nyítási rendszer elemeinek gyakorlati érvényesülését. A magyar szakszervezeti mozgalom elősegíti, hogy a gazdálkodásban kibon­takozó kedvező folyamatok úgy erősöd­jenek, hogy közben növekedjék a ter­melés üteme és bővüljön a legkereset­tebb termékek előállítása. A munkásosztálynak és egész dolgozó népünknek elsőrendű érdeke, hogy nö­vekedjék a társadalmi termelés haté­konysága, javuljon minden vállalat munkája és jövedelmezősége. A jövedel­mezőségre való törekvés sok egészséges kezdeményezést szül és összhatásában kedvező, de helyenként káros mellék­hatása is jelentkezik, amikor gazdaság­­politikánk céljaival ellentétes gyakor­lati megvalósítások felé terel egyes vál­lalatokat. Az elnökség nem ért egyet az­zal a hibás gyakorlattal, amely nemegy­szer a nyereség növelését az árak szűk látókörű emelésével kísérli megoldani. Ehelyett a munka termelékenységét kell egész termelőtevékenységünkben na­­gyobb szerephez juttatni. Az elnökség minden erejével segíti, hogy a szocialista bérezésben jobban ér­vényesüljön a munka szerinti elosztás elve, a vállalatok bérpolitikája kifeje­zettebben a termelésre és a termelé­kenységre ható anyagi ösztönzést szol­gálja. A szorgalmas munka, a maga­sabb képzettség, az üzemi törzsgárda minden vállalatnál erkölcsileg és anya­gilag is kapjon nagyobb becsülést. V­állalataink termelőtevékenységének fejlesztése nagymértékben összefügg a szakképzett üzemi törzsgárda megbecsü­lésével, szakmai ismereteinek állandó gyarapításával. Ahol a törzsgárdát nem becsülik eléggé, ott a következő évek hatékonyabb gazdasági eredményét te­szik kockára. Szükséges elérni, hogy a nagyobb teljesítményt, a nehéz és fele­­lősebb mánkát mindenütt fokozottabban ismerjék el a jövedelmek megállapításá­nál. Az elnökség felhívja a szakszerve­zetek figyelmét, hogy lépjenek fel konk­rétan ott, ahol a bérezésben az egyen­­lősdi gyakorlata érvényesül, mert ez hátráltatja szocialista bérezési elvünk megvalósítását. Az egyenlősdi kedvezőt­lenül hat a termelésre, gátolja a terme­lékenyebb munkát. A munkafegyelem javítása érdekében és gazdaságunkban levő lazaságok, ve­zetési gyengeségek leküzdésében a szak­­szervezetek tevékeny részt vállalnak. Az elnökség nem érthet egyet azzal a gya­korlattal, hogy helyenként liberálisan kezelik a munkafegyelmet, a technoló­giai és technikai fegyelmet,, több helyen elnézik az alacsony műszaki, technikai színvonalú munkát. Nem lehet a laza munkafegyelemért csak a „körülmé­nyekre” hárítani a felelősséget. A munkafegyelem javításában is nagy szerepet játszik az üzemi demokrácia erőteljes érvényesülése. Mint ahogy a vállalat vezetésében nélkülözhetetlen a munkások közreműködése, éppoly szük­séges — különösen a törzsgárda — rész­vétele a fegyelmezetlenségek s egyéb termelési, irányítási lazaságok kiküszö­bölésében. Szakszervezeteink a munkás­demokrácia hatásos fegyverét is vegyék igénybe a hatékony gazdálkodás és terv­szerű termelés fejlesztése, s a vállalati rend, fegyelem és vezetés javítása érde­kében. Az elnökség egészségtelennek tartja azt a nagyfokú munkaerő-vándorlást, ami az utóbbi időben kialakult. Ennek egyik tarthatatlan vadhajtása, hogy a vállalatok egymásra ígérve szerzik a munkaerőt. Gazdaságunkban a munka­erőhiány lényegesen kisebb, mint ami látszólagosan jelentkezik. Ez az üzeme­ken belüli munkaerő-felhasználás fo­gyatékosságaiból ered. —— - .........—- -A dolgozók életszínvonalának emelé­séhez tartozik, hogy a tömegfogyasztás szempontjából fontos, olcsóbb cikke­ket folyamatosan lehessen vásárolni A bérből és fizetésből élők létérdeke szempontjából döntő fontosságú a KB álláspontja, miszerint: a fogyasztási ár­színvonal 1970-ben sem haladhatja meg az idei év 1,2 százalékos emelkedését. A szakszervezeti mozgalom érdekvé­delmi feladatának ellátásában, a jövőben is határozottan fellép a bérből és fize­tésből élőket hátrányosan érintő tenden­ciákkal s gazdaságpolitikánktól eltérő, a dolgozókat sújtó káros gyakorlattal szemben. Az 1970-es év úl. ötéves tervünk utol­só esztendeje. Ebben az évben ünnepel­jük hazánk felszabadulásának 25. év­fordulóját. Dolgozó népünk érdeke, hogy jól fejezzük be ötéves tervünket, ezért gondosan, körültekintően készüljünk fel a következő évre. A SZOT elnöksége decemberben ösz­­szehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának plenáris ülését, amely átfo­góan meghatározza majd az 1970. évi népgazdasági terv végrehajtásának és a szakszervezeti mozgalom ezzel kapcso­latos főbb tennivalóit. A SZOT elnöksége a továbbiakban különböző napirendeket tárgyalt és meg­felelő határozatokat hozott. Budapesten tartja ülését a nyomdaipari szakszervezetek nemzetközi állandó bizottsága A nyomdaipari szak­­szervezetek nemzetközi állandó bizottsága de­cember 2-án és 3-ár­ Bu­dapesten tartja VII. ülé­sét. Bár a magyar nyom­dászszakszervezet­ nem tagja a nemzetközi szer­vezetnek, az állandó bi­zottság a magyar szak­szervezetet kérte fel az ülés rendezésére. A ta­­nácskozásra Budapestre érkeztek a kolumbiai, a csehszlovák, a francia, a japán, a lengyel, a ma­rokkói, az NDK-beli, az olasz és a szovjet testvér­­szervezet, továbbá a la­tin-amerikai nyomdaipari szakszervezeti szövetség vezetői. A magyar nyom­dászszakszervezet annak ellenére, hogy a szerve­zetnek nem tagja, a szer­vezet szakmunkásképzés­sel foglalkozó albizottsá­gának munkájában részt vesz, s így az állandó bi­zottság ülésén is képvi­selteti magát. Az ülésen áttekintik a szervezet jövőre Varsó­ban sorra kerülő harmadik nemzetközi konzultatív konferenciájának előké­születeit, megtárgyalják az 1070-es munkatervet, s foglalkoznak a nyomda­ipari szakmunkásképzéssel Karjalainen az európai biztonságról Karjalainen finn kül­ügyminiszter a Német De­mokratikus Köztársaság televíziójának adott inter­jújában kijelentette: a Varsói Szerződéshez tar­tozó országok prágai kül­ügyminiszteri tanácsko­zásának nyilatkozata meg­győző bizonyítéka annak, hogy a szocialista orszá­gokat nagy érdekek fűzik az európai biztonsági ér­tekezlet összehívásához. Hangsúlyozta: orszá­ga erőfeszítéseket tesz, hogy a különböző orszá­gok megegyezésre jussa­nak az európai biztonság szempontjából nagy je­lentőségű kérdésekben. OLDAL­ ­ Magyarország szellemi kincsesházai 2 Lesz-e elegendő elem és akkumulátor?...............................3 Lottó tárgynyeremény-sorsolás ... 4 Hó- és útjelentés.................... 3 Kádár János vezetésével elutazott a magyar küldöttség az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozójára Az előzetes megállapodásnak megfelelően, ez év december elején Moszkvában a Bolgár Népköztársaság a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozójára kerül sor, amelyen véleménycserét foly­tatnak időszerű nemzetközi kérdésekről. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának veze­tésével hétfő délelőtt, el­utazott a magyar küldött­ség az európai szocialista országok párt- és állami vezetői­nek moszkvai ta­lálkozójára. A küldött­ség tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes, a Köz­ponti Bizottság tagja. A küldöttséget a Nyuga­ti pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizott­ság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök­helyettese, a Politikai Bi­zottság tagjai, Aczél György, a Központi Bi­zottság titkára, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminisz­ter és Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter búcsúztatta. Je­len volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunó budapesti nagykövete. (MTI) nő a fogyasztási cikkek behozatala A kiskereskedelmi forgalom közel 14 százaléka import - kevesebb korlátozás Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes sajtótájékoztatója Az idén 15,5 milliárd forint értékű külföldi fo­gyasztási cikk kerül az üzletekbe; az import áruk alkotják az egész kiske­reskedelmi forgalom kö­zel 14 százalékát. Hogyan alakul ez az arány jövőre, milyen cikkeket importá­lunk és milyen módon — erről tartott sajótájékoz­ta­tót tegnap dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes. Bevezetőül elmondta, hogy a gazdasági reform kezdetéig devizakeret kor­látozta a fogyasztási cik­kek importját. 1968. ja­nuár elseje óta nem kor­látozza ilyen keret a szo­cialista országokból tör­ténő behozatalt.. 1969. ja­nuár elsején hasonlóképp felszabadították a tíz fej­lődő ország és Jugoszlá­via hozzánk irányuló ex­portját, 1970-től pedig a tőkésországokból is keret­korlátozás nélkül, az igé­nyeknek megfelelő meny­­nyiségben lehet behozni kávét, citromot, fűszere­ket és halfilét. Az idei importról szól­va dr. Juhár Zoltán el­mondta, hogy az három­­milliárd forinttal haladja meg a tavalyit A Szov­jetunióból a többi között személygépkocsi, tranzisz­toros rádió, hűtőszekrény, porszívó, kerékpár, bútor és óra, az NDK-ból sör, szövet, bútor, üveg- és porcelánáru, játék, gáz­tűzhely, motorkerékpár, varrógép és személygépko­csi, Csehszlovákiából sör, bútor, játék, papír­írószer, gáztűzhely és személygép­kocsi, Lengyelországból sör, bútor, játék, papír­írószer, gáztűzhely és sze­mélygépkocsi, Lengyelor­szágból sör, bútor, foto­­optikai cikkek, gáztűz­hely, rádió, varrógép, sze­mélygépkocsi és szeg, Ro­mániából gáztűzhely, ház­tartási vasáru, kályha­csempe, faszén, ajtó-ab­lak keret, parketta, Bul­gáriából pedig gyümölcs­ös zöldségkonzerv, üveg­áru és több más fogyasz­tási cikk érkezett. A fejlődő országok föld­rajzi és ipari adottságai határozzák meg, mit ve­hetünk tőlük. Így az idén Indiából kávé, bors, tea, pala és kozmetikai cik­kek, Kubából kávé, na­rancs, citrom, grapefruit, gyümölcskonzerv, ital, Egyiptomból narancs, cit­rom, sör, cigaretta, Algé­riából igen nagy mennyi­ségű narancs, sör, füge, lencse, gyümölcskonzerv, Tunéziából citrom és olí­vaolaj, Guineából banán Iránból mazsola és sző­nyeg, Szíriából földimo­gyoró, Pakisztánból ruha■ nemű érkezik a hazai üz­letekbe. A tőkésországokból ta­valy 4,3, az idén 5,5 mil­liárd forint értékű áru érkezett. A tőkés import­cikkek ára magas, s így ahelyett, hogy versenyt támasztanának a hazai iparnak, felhajtják az ára­kat. Ennek csökkentése érdekében megváltoztat­ják az árképzés módját, s így a tőkés importcikkek olcsóbbak lesznek. Ugyan­akkor kevesebbféle cik­ket importálnak, a szük­séges árukból viszont na­gyobb mennyiséget hoz­nak be a tőkésországok­ból. A karácsonyi ünnepek­re mintegy ötmilliárd fo­rint értékű importcikk ér­kezik az országba, amit az tesz lehetővé, hogy az év közben a kormány 16 szá­zalékkal megemelte a bel­kereskedelem dollárkere­­tét. Az ünnepi ellátást ja­vítja a most beérkező ha­risnya, cipő, bútor, olaj­kályha magnetofon, le­mezjátszó, tranzisztoros rádió is. A jövő évi behozatalról a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vezetői tárgya­lásokat folytattak az ille­tékes tárcákkal. E szerint a folyamatban levő de­­mokratikus állam­közi tár­gyalásokon 7,8 milliárd fo­rint összegű kontingens létrehozása várható, az idei 7,1 milliárdossal szemben. A fejlődő tőkésorszá­gokból az idei 0,9 mil­­liárddal szemben 1,1—1,2 milliárd forint értékű im­portnak van realitása. Szerény mértékben növe­kedni fog a szabad dollár elszámolású import is. Az összes fogyasztási cikk behozatal 1970-ben 15—16 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium tárgyalásokat folytatott a Külkereske­delmi Minisztériummal arról, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkekből mennyit exportálnak jö­vőre. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy az alapvető ellátási cikkekből csak annyit és úgy exportálja­nak, hogy az ne veszé­lyeztesse a hazai lakosság jó áruellátását. Gál Zsuzsa Nguyen Thi Binh kü­lü­gyminiszterasszony Magyarországon Nguye­n Thi Binh asz­­szony, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn bará­ti látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminiszterasz­­szony és a kíséretében levő személyiségek foga­dására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője is Hoang­ Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) A VDK párt- és kormányküldöttsége átutazóban Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának vendége­ként hétfőn — Albániá­ból átutazóban — vietna­mi párt- és kormánykül­döttség érkezett Buda­pestre Hoang Van Hoan­­nak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának, tagja fogadta. Jelen volt a fo­gadtatásnál Hoang­ Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársa­ság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvi­vője, valamint Latif She­­hu, az Albán Népköztár­saság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Jubaeumi emlékérem a felszabadulás 25. évfordulójára Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács hét­főn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a be­számolót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács ha­zánk felszabadulásának huszonötödik évforduló­jára felszabadulási jubi­leumi emlékérmet alapí­tott. A jubileumi kitünte­téseket 1970. április 4. al­kalmával az Elnöki Ta­nács azoknak adományoz­za, akik a független, sza­bad és demokratikus Ma­gyarország megszületésé­ért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben ki­magasló érdemeket sze­reztek. Az Elnöki Tanács mó­dosította a dolgozók be­tegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú tör­vényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága A Belkereskedelmi, il­letve a Külkereskedelmi Minisztérium jövő évi költségvetését vitatta meg hétfőn a Parlamentben az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A dr. Varga Jenő elnökletével megtar­tott tanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alel­­nöke is. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium idei gazdálko­dásának tapasztalatairól, s a jövő esztendei terve­zett költségvetésről Kese­rű Jánosné miniszterhe­lyettes tájékoztatta a képviselőket. A külkeres­kedelem idei eredményei­ről, jövő évi terveiről Czeitler Sándor minisz­terhelyettes tartott tájé­koztatót. A két beszámolót élénk vita követte, amelyben számos képviselő felszó­lalt. . . A bizottság az előter­jesztett költségvetési ja­vaslatot elfogadta. Az ülés dr. Varga Jenő zárszavá­val ért véget (MTI)

Next