Népszava, 1969. december (97. évfolyam, 280–303. szám)

1969-12-18 / 294. szám

Pham Van Dong nyilatkozata A „vietnamizálásról“, a párizsi tárgyalásokról, a nemzetközi szolidaritásról Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke nyi­latkozatot adott a PAP lengyel távirati iroda szerkesztőinek. Pham Van Dong el­mondotta: Nixon novem­ber 3-i és december 8-i nyilatkozata világosan megmutatta, hogy az amerik­iai elnök tovább akarja folytatni az ag­resszív dél-vietnami há­borút, erősíteni kívánja a bábhadsereget és a báb­­adminisztrációt, hogy fenntartsa a neokolonia­­lista rezsimet és meg­hosszabbítsa Vietnam kettészakítottságát. A dél-vietnami rezsim kato­náit akarja a halálba küldeni az amerikai ka­tonák helyett és vietna­miak segítségével akarja Irtani a vietnamiakat. Nixon sajtóértekezletén kijelentette, hogy a há­ború „vietnamizálása” tervének eredményekép­pen a vietnami háború véget ér majd, függetle­nül attól, hogy mi törté­nik a tárgyalóasztalnál. Ez becsapás és megvaló­síthatatlan illúzió. A há­ború „vietnamizálásának” manővere elkerülhetetle­nül éppolyan kudarcot szenved majd, mint ami­lyeneket a múltban szen­vedtek az amerikai poli­tikai és katonai manőve­rek. A párizsi tárgyalások­kal kapcsolatos kérdésre vonatkozólag Pham Van Dong rámutatott, hogy az amerikai küldöttség kép­telen követeléseket tá­maszt, és a párizsi kon­ferencia jelentőségének csökkentésére törekszik. Arról a tömegmozga­lomról szólva, amely az Egyesült Államokban a vietnami háború ellen ki­bontakozott, Pham Van Dong hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok tör­ténelmében példátlan mé­retű ez a mozgalom. Át­fogó és hatalmas, tömör front alakult ki a vilá­gon, olyan front, amely egyesíti valamennyi szo­cialista ország népét és más országok széles nép­tömegeit — mondotta és rámutatott: ez a rokon­­szenv és támogatás új erőt adott a vietnami népnek. Rakétatámadás Saigon ellen Dél-vietnami partizá­nok szerdán hajnalban rakétatámadást intéztek Saigon katonai fontossá­gú célpontjai ellen. Az amerikai parancsnokság megállapítása szerint augusztus 24-e óta nem volt hasonló jellegű tá­madás a dél-vietnami fő­város ellen. Közel-Kelet Sajtótájékoztató a négyhatalmi tanácskozásokról Arafat részt vesz a rabati csúcsértekezleten Charles Yest amerikai ENSZ-delegátus kedden a világszervezet székhelyén sajtóértekezleten foglal­kozott a négy nagyhata­lom közel-keleti megbe­széléseivel. Első ízben került a nyilvánosság elé a négyes tanácskozás fő témájának néhány rész­lete. Yost elmondta, hogy a nemrégiben újrakezdett megbeszéléseken elsősor­ban a közel-keleti kérdés jordániai—izraeli vonat­kozását vitatják meg. A tanácskozások eredmé­nyéről Yost szerint még korai lenne beszélni. Tény azonban, hogy az elkövetkezendő két-há­­rom hét fogja megmutat­ni, sikerül-e valamiféle haladást elérni. A négy nagyhatalmat aggasztja a helyzet súlyossága és a legkomolyabban igyek­szik meghatározni azokat az irányelveket, amelye­ket Jarring nagykövettel útmutatásul közölni le­het Az Al Gumhuri­ja című kairói lap szerdán beszá­mol arról, hogy Francia­­ország kairói nagykövete felkereste Mahmud Fav­­zit, Nasszer elnök külpo­litikai tanácsadóját. A nagykövet új francia bé­ketervet terjesztett elő; a lap a francia javaslat részleteit nem közli, csu­pán annyit jegyez meg, hogy a Biztonsági Ta­nács 1967 novemberi ha­tározatán alapul és fel­tételként tűzi ki az iz­raeli csapatok kivonását a megszállt arab terüle­tekről A lap értesülése szerint a francia tervet a négy nagyhatalom elé terjesztették. Amint Rudnyánszky István, az MTI kairói tu­dósítója jelenti, az El Fa­tah Palesztinai Felszaba­dító Szervezet kairói kép­viselője közölte, hogy az Arab Liga meghívására Jaszer Arafat, a PFSZ el­nöke Rabatba utazik, hogy részt vegyen­­ az arab államok csúcsérte­kezletén. Arafat a PFSZ, a Pa­lesztina­ nép képviselete nevében fokozott segítsé­get kíván kérni az arab államoktól a Palesztinát felszabadító mozgalom számára. Ezt a támoga­tást a PFSZ palesztinai, arab és nemzetközi síkon igényli. A rabati csúcsértekez­letre utazó iraki küldött­ség El-Takrid­ tábornok hadügyminiszter és mi­niszterelnök-helyettes ve­zetésével egynapos láto­gatásra az EAK-ba érke­zett. El-Takriti tábornok megbeszéléseket folytat Favzi egyiptomi hadügy­miniszterrel Az arab csúcsértekezle­ten részt vevő libanoni küldöttség, amelynek ve­zetője Charles Hélou el­nök, Párizst útba ejtve utazik Rabatba. Hélou el­nök ma Pompidou fran­cia elnökkel találkozik. Az El-Fatah és a PFSZ-en kívülálló Pa­lesztinai Népi Felszabadí­­tási Front között tárgya­lások folytak a líbiai Tri­­poliban a két mozgalom közti együttműködés és akcióegység érdekében, és amint az El-Fatah kairói képviselője közölte az MTI tudósítójával, a megbeszélések első szaka­sza sikerrel zárult. Elha­tározták, hogy összehan­golják a két szervezet ka­tonai tevékenységét, küldöttség Moszkvába utazását. A látogatásra a két félnek egyaránt meg­felelő időpontban került sor, és elmondhatom, hogy a legnagyobb elé­gedettséggel tértünk visz­­sza Kairóba — mondotta. A Nyugat azt hiszi — tette hozzá —, hogy az EAK és a Szovjetunió kapcsolata összehasonlít­ható Izrael és az Egye­sült Államok kapcsolatá­val Erről szó sincs. A Szovjetunió igaz bará­tunk és egyenlő félként kezel bennünket. Anvar Szadat a moszkvai útról Anvar Szadat, az ASZÚ végrehajtó bizottság tag­ja, a Szovjetunióban járt egyiptomi küldöttség ve­zetője nyilatkozatot adott az Al Akhbar című kai­rói lapnak a küldöttség moszkvai útjáról. A láto­gatás teljes sikert hozott és a megbeszéléseken a kitűzött célokat mara­déktalanul elértük — mondotta. Szadat alapta­lannak nevezte a nyuga­ti sajtó azon híresztelé­seit, amelyek szerint a Szovjetunió és az EAK közötti nézeteltérések késleltették az egyiptomi Magyar-spanyol megállapodás A közelmúltban Pá­rizsban magyar—spanyol megbeszélések folytak, amelyeknek eredménye­ként megállapodás jött létre konzuli és kereske­delmi képviseletek köl­csönös létesítéséről Mad­ridban és Budapesten. A képviseletek feladata lesz a kapcsolatok fejlesztésé­nek elősegítése a két or­szág között. (MTI) ­ Washingtonban egy kongresszusi vizsgáló bi­zottság bejelentette, hogy a hadsereg felfüggesztette az idegbénító gázokkal és más halálos vegyi fegyve­rekkel folytatott kísérle­teket az Utah állambeli telepen. i­­­­z igazságnak megfelelően le kell szö­geznem — lehet, hogy indokolatla­nul, de — félek a fogorvosoktól. Rendhagyó eset következett azonban be, amikor nemrég Kairóból repülőgéppel Kuwaitba utaztam és szomszédnőmről, rövid beszélgetés után kiderült, hogy ne­ki is ez a hivatása. A mellettem ülő bá­jos fiatal lány ugyanis sokkal inkább bizalomgerjesztő, mint félelmetes be­nyomást tett. A beszélgetés során azután kiderült sok más is. Az orvosnő a megszállt Je­ruzsálemben lakik, idős szüleivel. Ere­detileg mind a hárman jordániai állam­polgárok voltak. A szülőket azonban az izraeli hatóságok hathatós „érvekkel” arra kényszerítették, hogy fogadják el az izraeli állampolgárságot. Azóta nem is hagyhatják el Jeruzsálemet. A lány­nak azonban, mivel ő Ammanban szü­letett, meghagyták jordániai útlevelét, s így tudott most is Kuvaitban élő báty­jához elutazni. Ez a körülmény sem gá­tolta azonban a megszállókat abban, hogy az agresszió óta őt is nyolc ízben letartóztassák és minden egyes letartóz­tatás súlyos megaláztatásokkal, nehéz megpróbáltatásokkal járt. Ő persze csak epizód abban a nagy halmazatban, amit általában úgy nevezünk, hogy az agresszió óta kialakult közel-keleti helyzet. Mégis — főleg a személyi élmény hatása — az ed­diginél élesebben megvilágította előt­tem, mi is történik a megszállt területe­ken. Felmerül például az a probléma, hogy miként értékeljük az arab partizán szervezetek, mindenekelőtt az El Fatah tevékenységét. A tényeket kell vizsgál­ni. Bizonyos, hogy a megszállt területe­ken az arabok sorsa tűrhetetlen. Kétség­telen, hogy ez már magában véve is in­dokolja a felszabadításért vívott moz­galom létét, és magyarázza a különböző szervezetek politikai súlyának növeke­dését. Tekintve azonban, hogy a parti­zánszervezetek nem mindig azonos árnyalatú politikai vonalat követnek, és harci tevékenységük sem egyértelmű, érthető, hogy a különböző arab országok igyekeznek a hozzájuk legközelebb álló csoportokat támogatni. Ez azonban nem változtat a helyzeten. A felszabadító mozgalom tevékenységének gyökerét az agresszióban kell keresni. A diplomáciai színtéren a legfonto­sabb esemény az elmúlt napokban az EAK párt- és kormányküldött­ségének moszkvai tárgyalása volt. A kairói küldöttség nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy az arab népeknek legőszin­tébb és legbarátibb támogatója a Szov­jetunió. A megbeszélések őszinte és ba­ráti légkörben zajlottak, a szovjet dele­gációnak pedig ismét módjában állt leszögezni: teljes mértékben igazságos­nak tartja az arab országok harcát az agresszió ellen, és továbbra is szorgal­mazni kívánja a politikai rendezést. A moszkvai megbeszélésen érintették azt a problémát is, hogy miként alakul az Egyesült Államok és Izrael viszonya. Tel Avivban ugyanis a közel-keleti kér­déssel foglalkozó négyhatalmi tanács­kozást érintve, arra céloztak, hogy Wa­shington bizonyos „kompromisszumos” javaslatai csalódást keltettek, s ezért az izraeli kormány elégedetlen Washington magatartásával. A moszkvai tanácsko­záson ennek kapcsán leszögezték, és ezt a Pravda részletesen is kifejtette, hogy az Egyesült Államok, személy szerint Rogers külügyminiszter megkísérelte ugyan, hogy álláspontját az arab orszá­gok előtt elfogadhatónak tüntesse fel, a washingtoni propaganda azonban nem változtat azon, hogy az Egyesült Álla­mok minden téren támogatja Izrael ve­zető köreinek agresszív tevékenységét. Ezek a megállapítások tényekre támasz­kodnak, olyan kézzelfogható tényekre, mint amilyen az anyagi, a katonai se­gély, Phantom -repülőgépek szállítása és sok más tényező, melyeknek a forrása az Egyesült Államok, rendeltetési helye pedig Izrael. Az úgynevezett „vita” te­hát Washington és Tel Aviv között leg­feljebb csak azt a célt igyekszik szol­gálni, hogy háttérbe szorítsa azoknak az amerikai politikusoknak az érvelését, akik esetleg a Fehér Ház, és mindenek­előtt a Pentagon vezetőinél reálisabban ítélik meg a helyzetet égül, de nem utolsósorban, figye­lemre méltó esemény, hogy bemu­tatkozott az új izraeli kormány. A legkeményebb vonal képviselői újabb pozíciókhoz jutnak, s a jelek szerint az eddiginél is nagyobb mértékben rátér­nek a hadigazdálkodásra. Az izraeli külügyminiszter ismét Washingtonba készül, hogy a két ország akcióit egybe­hangolják. Igen valószínűtlen, hogy ezek a lépések az időnként hangoztatott bé­kés szándék, vagy valamilyen halvány reálpolitikai elgondolás nyitányának te­kinthetők. Sümegi Endre A­ KÖZEL-KELETI PROBLÉMÁK ] Torrijos visszavette a hatalmat Torrijos, a panamai junta elnöke, aki kedden könnyedén visszavette a hatalmat fellázadt helyet­teseitől és a junta elpár­tolt tagjaitól még aznap este televíziós sajtóérte­kezletet tartott. Közölte: alárendeltjeit a megfelelő hatóságok lázadás vádjá­val felelősségre vonják. Az angol alsóház Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Szerdára virradó éjjel az angol alsóház 343 sza­vazattal 185 ellenében, azaz 158 szavazatnyi több­séggel elfogadta a kor­mánynak azt a javaslatát, hogy örökre töröljék el a halálbüntetést. A konzer­vatív párt jobbszárnyán elhelyezkedő képviselők­nek nem sikerült elér­niük, hogy pártjuk tagjai egységesen a javaslat el­len szavazzanak, s mind­három nagy parlamenti párt vezérei — Wilson, Heath és Thorpe — a ja­vaslat mellett foglaltak állást. Valamennyi liberá­lis, skót és wales-i nacio­nalista képviselő, továb­bá az alsóházban nem képviselt kommunista párt is helyeselte a kor­mány javaslatát. A Lordok Háza — a felsőház — szerdán kezd­te meg a kérdés vitáját, s ma szavaz. ­ A jugoszláv állam­­biztonsági szervek ellen­séges propagandatevé­kenység miatt letartóztat­ták Szlavoljub Kosztics labási ügyvédet, aki cik­keket közölt a Stockholm­ban megjelent ellenséges emigráns folyóiratban, Ju­goszlávián belül pedig szóban fejtett ki ellensé­ges propagandát.­­ A Rudé Právo, a CSKP KB lapja cikksoro­zatot kezdett, amely az 1956 utáni konszolidációs folyamat magyarországi tapasztalataival foglalko­zik. A sorozat első cikke hangsúlyozza, hogy a kon­szolidációs folyamat ma­gyarországi tapasztalatai csehszlovák szempontból is figyelemre méltók. Több szocialista ország parlamentje ülésezik Szerda délelőtt a Szov­jetunió Legfelső Tanácsá­nak képviselői megkezd­ték a beterjesztett terv- és költségvetés-tervezet vitáját. A szovjet fővárosban rámutatnak arra, hogy mind Bajbakov, mind Garbozov beszámolóját a reális kritikai hang jel­lemezte. A szónokok nyíl­tan feltárták a hibákat és keményen bírálták azokat az üzemeket és miniszté­riumokat, amelyek nem használják ki kellőképpen a gazdasági reform nyúj­totta lehetőségeket. A román nagy nemzet­­gyűlés harmadik üléssza­ka szerda délelőtt ismét plenáris ülésen folytatta munkáját. A legutóbbi plenáris ülés óta a Jo­Prágában szerdán meg­kezdődött a csehszlovák szövetségi nemzetgyűlés két kamarájának, a népi gyűlésnek és a nemzetek gyűlésének külön-külön ülésszaka. A két kamara napi­rendjén összesen 16 pont szerepel, ezek közül 14 igazságügyi, munkaügyi stb. törvényekkel foglal­kozik. A nemzetek gyűlésének ülésszakán első napirendi pontként az 1970-es álla­mi szövetségi költségvetés szerepel. Erről Rudolf­­ Rohlicek, a szövetségi más parlament állandó bizottságokban végezte munkáját, ahol megvitat­ták a napirenden szerep­lő törvényjavaslatokat A szerdai plenáris ülé­sen Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer ve­zetésével részt vettek a román vezetők, továbbá nagy számú meghívott, köztük a diplomáciai kép­viseletek vezetői. Az első napirendi pont­ról Maurer miniszterel­nök terjesztette elő be­számolóját. Az NDK népi kamará­ja szerda délelőtt kezdte meg tanácskozását. A 15. ülésszak napirendjén a jövő évi terv és költség­­vetés, valamint más fon­tos kérdések megtárgya­lása szerepel. kormány pénzügyminisz­tere mondott beszámolót. A népi gyűlés üléssza­kát Sonja Pennigerova, a népi gyűlés elnöke nyi­totta meg. Közölte, hogy a népi gyűlésben viselt mandátumokról lemond­tak a következő képvise­lők: Josef Borovka, Olep Homola, Zdena Kenclova, Jiri Lacina, Josef Macek akadémikus, Marie Mi­kova, Alois Poledniak, Josef Smrkovsky, Franti­­sek Sorin akadémikus, Ji­­rina Tureckova és Martin Vaculik. Az ülésszak napirend­jén szerepel több tör­vényjavaslat a bíróságok és az ügyészség szervezeti és hatásköri kérdéseivel kapcsolatban. A javasla­tok előadójaként felszó­lalt Karel Laco, a szövet­ségi kormány elnökhe­lyettese. Kifejtette, hogy az alkotmány 8. cikkelyé­nek módosításáról van itt szó, pontosabban a szö­vetségi gyűlésnek arról a hatásköréről, amely a leg­felső bíróság tagjainak és a katonai bíróságok bí­­ráinak, a főügyész sze­mélyének megválasztásá­ra és visszahívására vo­natkozik. A vitára bocsátott tör­vényjavaslat értelmében az újonnan létrehozott csehszlovák legfelső bíró­ságnak integrációs szerv­vé kell válnia minden bí­róság számára. Igazságügyi törvényjavaslatok vitája Prágában ENSZ Fontos határozatokat fogadtak el Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakának keddi mun­kaülésén számos határo­zatot fogadott el a lesze­relésről, a világűr békés felhasználásáról és más fontos problémákról. A vegyi és baktérium­fegyverek kérdéséről két határozat született. Az első határozat a nemzet­közi jog általánosan elfo­gadott normáinak meg­sértéseként ítéli el a ve­gyi és biológiai hadvise­lési eszközök bármely fajtájának alkalmazását a nemzetközi fegyveres konfliktusokban. A má­sodik határozatban a köz­gyűlés ismét felhívja az összes államokat, hogy szigorúan tartsák be az úgynevezett genfi jegyző­könyvben foglalt elveket és célokat. A határozat felhívja az eddig távol­maradt államokat, hogy 1970 folyamán csatlakoz­zanak a genfi jegyző­könyvhöz, illetve ratifi­­kálják azt. Határozatot fogadtak el, amelyben felszólítják a genfi leszerelési konfe­renciát, hogy vizsgálja meg a jelen ülésszak fo­lyamán a tengerfenék de­­militarizálásának kérdésé­vel kapcsolatban elhang­zott összes indítványokat és javaslatokat, s terjesz­­sze a közgyűlés 25. ülés­szaka elé az idevágó nem­zetközi megállapodás ter­vezetét. Határozat született az emberi jogok tiszteletben tartására háborús konf­liktusok idején, továbbá­­ Svédország és több el nem kötelezett ország indítvá­nyára határozatban kér­te fel a közgyűlés az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy álla­podjanak meg az új tá­madó és védelmi straté­giai nukleáris fegyver­­rendszerek további kipró­bálásának és fejlesztésé­nek moratóriumában. Több határozat szüle­tett a világűr békés fel­­használásában való nem­zetközi együttműködésről is. (TASZSZ, Reuter, AP) MKP»ny£latko3&­ A Német Kommunista Párt képviselője nyilatko­zatot tett azzal a beszá­molóval kapcsolatban, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke tartott a párt Köz­ponti Bizottságának leg­utóbbi plénumán. A szocialista országok párt- és állami vezetőinek nemrégiben megtartott moszkvai találkozója meg­mutatta, hogy semmi perspektívája nincs a revansista nagyhatalmi politikának a Német De­mokratikus Köztársaság irányában — mondotta az NKP képviselője, majd hangsúlyozta: Brandt kancellár kormánynyilat­kozatában elismerte a két német állam létét. Ennek logikus következménye­ként olyan szerződéseket kell kötni az NDK és az NSZK között, amelyek nemzetközi jogi érvény­nyel bírnak. Ca­ssy perének főbírája sajtópereket követel A TASZSZ washingtoni tudósítójának jelentése szerint Calley hadnagy január 20-án kezdődő pe­rének főbírája követelte, hogy vonjanak felelősség­re több sajtóorgánumot és televíziós társaságot, mert azok széles körben pub­likálták az amerikai há­borús bűnösök My Lai-i vérengzésével kapcsolatos anyagokat. Kennedy fő­bíró sajnálattal említette meg, hogy a katonai tör­vényszék jogköre nem terjed ki azokra a polgá­ri személyekre, akik soro­zatosan meginterjúvolták a per tanúit, s követelte, hogy az amerikai igazság­ügyminiszter foglalkozzék az üggyel. A bíró a per anyagának „szellőztetése” miatt megvádolta a Time és a Life című képeslapo­kat, valamint az NBC rádió- és televíziós társa­ságot, amelyek felvétele­ket közöltek a tömegmé­­szárlásról Hír szerint hasonló jogi kifogással kíván élni a per fő vádlottjának, Cal­ley hadnagynak a védője is, aki szerint Calley most már „nem számíthat el­fogulatlan bíráskodásra”. NÉP­SZAVA 1969. december 18 .

Next