Népszava, 1969. december (97. évfolyam, 280–303. szám)

1969-12-03 / 281. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA ____________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA_____________ 97. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1989. DECEMBER 3. SZERDA „A nép közös műveként...M­ AGYARORSZÁGON az 1945-ös nagy fordulat, a történelmi új­rakezdés emlékei szinte össze­kapcsolódtak egy emlékező és hangulatfestő mondattal: „Budán még dörögtek az ágyúk ...” Sok min­denre vonatkozott ez — mindenek­előtt a főváros viszonylatában, hi­szen­ a pesti oldalon valóban sok minden mutatta már az új élet első csíráit, amikor Budául még szóltak a fegyverek. De 1944. december 3-án az ágyúk még nem szóltak Budán sem: a szovjet hadsereg Somogyban, Fejér­ben, a Börzsönyben és a Mátra alján tört észak és nyugat felé, az ország­nak több mint felén még korlátlan úr volt a Heeresgruppe Süd, Hitler déli hadseregcsoportja. Harckocsik dübörögtek a mezőkön és a Dunán­túl a városok lakosságát erődítési munkákra hajszolták , vagy a be­következett havazás idején az utak­ra, hogy az akadályokat lapátolják a Tigris-tankok elől Erőltetett me­netek vánszorogtak az országutakon, géppisztolyok szóltak kőbányák el­hagyott völgyeiben, leventeszázadok keltek útra háromnapi hideg éle­lemmel és pokróccal meg FÉG-pus­­kával. Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János és honvédtiszt társai már a kínzókamrákba kerültek. Sötét volt az ég Nyugat-Magyarország felett. De Szegeden elhangzott a jövendő Magyarország építésének és a leg­sürgősebb teendőknek reális, józan, higgadt programja. A Tisza-parti város, az ország akkor lélekszámra második legnagyobb települése szín­helye lett a nemzeti demokratikus törekvések, a függetlenség és össze­fogás akcióterve megszületésének. függetlenségi front sze­gedi nagygyűlése, az ott elfoga­dott program ma már történe­lem, generációk egész sora ta­lálkozott már vele az iskolai histó­riában, lecke, vizsgatétel. De a nem­­zeti összefogás programját és tenni­valóit — a társadalmi fejlődés új, mind magasabb szintjein — távolról sem tekinthetjük lezárt ügynek, „ad acta” teendőnek. Az akkori feladatok nagy része, természetesen tovatűnt, hiszen 1944 végén az antifasiszta összefogás nemzeti méretűvé fejlesztése, a Hit­lerrel szembefordulás hivatalos poli­tikai programmá avatása, a demok­ratikus államrend alapjainak lera­kása volt a teendő. Felocsúdni a vé­res évek kábulatából, tudatosan vál­lalni a nehézségeket, a magyar tör­ténelem legnagyobb nehézségeit! Mert erről volt szó. Amikor Szege­den elhangzott: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az or­szág”, még azt sem lehetett előre lát­ni, felbecsülni, mekkora károkat okoz a gazdaságnak a háború továb­bi menete, hány tízezer vagy százezer halottjába, városok és falvak milyen arányú­­pusztulásába kerül még a magyar népnek a háború, amelybe urai, Ady szavával élve a „lelkes úri szittyák” belehajszolták. Valószí­nű, hogy a károk, az ipari üzemek és a vasúti, közúti járművek elhurcolá­sának sok milliárdos vesztesége a legpesszimistább várakozásokat is meghaladták; a háború még négy hó­napig tombolt magyar földön. De a legszörnyűbb rombolások, a levegőbe röpülő ,budapesti hidak döreje se harsoghatta túl ezután a törhetetlen hit és bizalom kiáltását: „A kommu­nista párt azt hirdeti: lesz magyar újjászületés!” E­Z IS TÖRTÉNELMI TÉNY, hogy a szegedi nagy újjákezdést is kezdeményezni kellett. Hogy a legjobb és legtisztább szándékú erők is motorok voltak — de indító szikra, gyújtó áram nélkül. Ez az in­dító szikra ott volt, ahol lennie kel­lett és onnan jött, ahonnan történel­mileg egyedül jöhetett: a föld alá, emigrációba kényszerített, illegalitás­ban is történelmi feladatot teljesítő , kommunista párt energiái táplálták. Történelmi értekezések dolga, hogy minden oldalról megvilágítsák a nagy elindulás korszakát , a lelkesedést, de a tapasztalatlanságot is, az elszánt tenniakarást, de az előítéleteket is. Nem is lehetett másképpen: a régi kommunisták egy része a szovjet csa­patok megjelenését a nagy álom, a második Tanács-Magyarország azon­nali megteremtése zálogának érezte, a demokratikus kibontakozás polgári részvevői pedig — nem kis részben — ugyanennek a felfogásnak a vis­- szajaként tartottak új szövetségesük­től. De lehetetlen volt nem tudomá­sul venni, hogy a kommunista kezde­ményezések nélkül — maguk a ké­sőbbi koalíciós pártok is csak lassab­ban álltak volna talpra, hogy a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front születésének legjobb bábája az a párt, amelyre Horthyék idején 25 év alatt annyi rágalom hullott, amelyet szidalmaztak, magyartalannak és nemzetietlennek neveztek olyanok, akik 1944-ig, a nemzethalál előké­szítői voltak. „Kijelentem ünnepélyesen, hogy mi, kommunisták, fegyelmezett és hű katonái leszünk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Kijelentem, hogy azt a nemzeti összefogást, amelynek jegyében a szegedi nem­zeti bizottság is megszületett, nem tekintjük múló, politikai koalíciónak, taktikai sakkfogásnak, hanem hosz­­szan tartó szövetkezésnek ... Az MKP képviselője, Révai Jó­zsef szavait a pillanat történelmi volta is ihlette, de érvénye, megvál­tozott viszonyok között, napjainkig és azokon túl hat. „Együtt akarjuk megalapozni és megteremteni a ma­gyar demokráciát, együtt akarjuk újjáépíteni Magyarországot” — ezek a szavak valóban a közös munka és a közös harc alapelveit szögezték le. Egyúttal azt is, hogy a kommunisták egyedül nem építhetik fel a demok­ratikus rendet — mint ahogyan ma világosan vallják: nem építhetik fel a szocializmust sem egyedül, a pár­ton kívüli tömegek aktivitása, haza­szeretete, tudatos tevékenysége nél­kül. S­ZINTE A SZEGEDI évforduló előestéjén hangzott el a nyilat­kozat, amelyben Kádár János a többi között a szocializmus hazai építésének tapasztalatait foglalta össze az Unita számára. .. Pártunk különleges fontosságot tulajdonít an­nak, hogy a széles tömegek megért­sék és támogassák a párt politikáját, hogy a párt a tömegeket vezesse, mégpedig nem parancsszóval, hanem meggyőzéssel, s velük a kölcsönös bizalom alapján összefogva harcol­jon, dolgozzon. A tömegek támogatá­sának megnyerése mindenféle tév­eszmével és előítélettel való gyökeres szakítást, lenini értelemben felfogott helyes munkastílust és tömegmunkát kíván pártunktól... Teljesen vilá­gos, hogy a szocializmust a kommu­nisták egyedül nem építhetik fel, az csak az egész nép közös műveként jöhet létre ...” Nem lenne helyes mechanikusan párhuzamot vonni a 25 éve elhang­zott szavak és a mai nyilatkozat min­den részlete között, de ugyanolyan irreális lenne tagadni lényegi, belső összefüggésüket. Mind 1944 decem­berében, mind ma a nemzet vala­mennyi alkotóerejének összefogásá­ról van szó. Akkor sötét és remény­telennek látszó háborús helyzetben — a Hitler elleni harc feladataira és az újjáépítésre. Ma, új társadalmi viszonyok között, a szocializmus im­­­ már lerakott és szilárd alapjain, munkáshatalom, nemzetközileg elis­mert és a békéért és a haladásért vívott harcban érdemeket szerzett párt- és államvezetés irányításával. * MI AKKOR úgy hangzott: együtt­­ akarjuk újjáépíteni Magyaror­­■ szágot — most, negyedszázad­os dal később, így cseng: együtt akarjuk és fogjuk teljesen felépíteni a szocialista Magyarországot. „A nép közös műveként.” És mindig tisztelettel azok iránt, akik a nemzeti összefogás lobogóját 1944 végén kibontották. Baktai Ferenc A szocialista országok vezetőinek találkozójára kedden megérkezett Moszkvába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Erdélyi Ká­roly, a Magyar Népköz­­társaság külügyminiszter­helyettese. A magyar küldöttség tagjait Moszkva Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin, Nyikolaj Podgor­­nij és több más szovjet vezető, valamint Szipka József, Magyarország moszkvai nagykövete fo­gadta. A szocialista országok párt- és állami vezetői­nek moszkvai találkozó­jára megérkezett a szov­jet fővárosba a román, a bolgár, a lengyel, a cseh­szlovák és az NDK-kül­­döttség. A küldöttségeket a se­­remetyevói repülőtéren Leonyid Brezsnyev és több más szovjet vezető személyiség fogadta. —■ - ---------— ■■ ■ ■ ——■ Hat szocialista ország párt- és állami vezetői Moszkvában OLDAL Nógrádi gondok, tervek, tettek • • • 3 Felelősséggel a felelősségről • • • • • 3 Pokol a színházban .......­­ • * 3 Mit mond a paragrafus?.....................4 Heti moziműsor ............................6 A jövő évi költségvetés az országgyűlés bizottságai előtt Az országgyűlés hon­védelmi bizottsága ked­den a Parlamentben meg­tárgyalta a hatáskörébe tartozó két tárca 1970. évi költségvetését . Az ülést — amelyen részt vett Vass Istvánné, az or­szággyűlés alelnöke és Cseri Károly altábor­nagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese — Róka Mihály vezérőrnagy, a bizottság titkára nyitot­ta meg. Szűcs László vezérőr­nagy, honvédelmi minisz­terhelyettes ismertette a Honvédelmi Miniszté­rium 1970. évi költségve­tési előirányzatait Lantos József rendőr ezredes, a Belügyminisztérium fő­csoportfőnöke pedig a Belügyminisztériumét A tájékoztatók után a bizottság megvitatta a két tárca költségvetési terve­zetét. Antalfia Jenő, Bá­­nóczi Gyula, Halasi La­­josné, Nagy Richárd, Oláh Pál és Úszta Gyula képviselők egyetértettek az elhangzott beszámo­lókkal és indokolással. Ugyancsak kedden ült össze a Parlament Gobe­lin-termében az ország­gyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. Bencsik István elnökletével a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve az Országos Vízügyi Hivatal­­ jövő évi költségvetését vi­tatták meg. Részt vett az ülésen dr. Beresztóczy Miklós, az­­országgyűlés alelnöke és dr. Garamvöl­­gyi Károly, a pénzügymi­niszter első helyettese is. Mezőgazdaságunk idei gazdálkodásáról, jövő évi terveiről dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter tájékoz­tatta a képviselőket, az Országos Vízügyi Hivatal tevékenységéről, költség­­előirányzatairól Régen Imre államtitkár, az OVH elnöke tartott tájékozta­tót. A beszámolókat követő vitában kifejtette véle­ményét dr. Raskay-Tóth Bertalan, Gajdos János, Kiss Pál, Lakatos András, Mateovics József, dr. Mol­nár Béla, Szemerits Fe­­rencné, Tűz Ferenc és Váncsa Jenő országgyűlé­si képviselő. A bizottságok a költ­ségvetés-tervezetet elfo­gadták. (MTI) Nguyen Thi Binh látogatása Péter Jánosnál Péter János külügymi­niszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Ngu­yen Thi Binh asszonyt a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mányának külügyminisz­terét, aki baráti látoga­tásra érkezett hazánkba. A külügyminiszterek megbeszélést folytattak a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kér­désekről. A megbeszélé­sen jelen volt a Külügy­minisztérium több vezető beosztású munkatársa és Le Huu Van, a DVK bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Nguyen Thi Bonh —­a kíséretében levő dél-viet­nami személyiségek tár­saságában — kedd dél­után látogatást tett Sar­lós Istvánnál, a fővárosi tanács elnökénél, majd Budapest nevezetességei­vel ismerkedett. Péter János külügymi­niszter kedden este vacso­rát adott Nguyen Thi Binh asszony és kísé­rete tiszteletére. Részt vett a vacsorán Le Hue Van, a DVK nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivő­je és Hoang Luong, a VDK budapesti nagykö­vete. A szívélyes hangu­latban lezajlott­­vacsorán Péter János és Nguyen Thi Binh asszony pohár­köszöntőt mondott. (MTI) A Dunántúlon a legtöbb út járhatatlan Készenlét Szeged térségében 90-100 kilométeres sebességű hófúvások­­ Egy-másfél méteres akadályokat épít a vihar - Fejér megyében sok autóbuszjárat nem közlekedett — URH adó-vevő a hómarón A KFM hó­ügyeletének je­lentése: budapest—nagykani­zsai 7-es főút Letenye térsé­gében, a 3-as Székesfehérvár —Csér és Somlyóvásárhely— Tüskevár, a dunaföldvár— nagykanizsai Dunaföldvár— Alsószentiván, Inke község­nél és Pincehely—N­agy­tár­­kány között, a 64-es Dég és Enying, a 65-ös Tamási— Iregszemcse, a 71-es Balaton­­akali—Zánka és Balatontör­­demic—Szigliget, a 71-es Bocska—Magyarszerda­hely, a 75-ös Zalatárnok—Zalaszent­­mihály, a 83-as főút Tét és Szemere között járhatatlan. Vas, Bács-Kis­kun, Borsod és Baranya megyék területén néhány, Fejér, Komárom, Somogy, Veszprém és Zala megyék területén az alsóbb­rendű utak nagy része jár­hatatlan. Kedden több he­­lyütt SO—100 kilométeres szél­lökéseket mértek, a legtöbb helyen a felszabadító mtm­­r­­­kálatokat csak a­ szél mér­séklődése után lehet meg­kezdeni. — Már az első hóvihar is sok gondot okozott — mondja Formágyi Győző, a KPM hóügyeletének vezetője. — A hóvihar a legveszedelmesebb ellen­ségünk: alig szabadítunk fel egy szakaszt, máris újabb egy-másfél méte­res torlaszokat épít a szél. Az országban 510 géppel rendelkezünk, de szükség esetén a taná­csok, az állami gazdasá­gok, a termelőszövetke­zetek is segítenek. Az idén már a legkorsze­rűbb hírközlő lánc áll rendelkezésünkre: telex­gépek és URH adó-vevők segítségével szinte vala­mennyi fontos munkahe­lyünkkel kapcsolatot tu­dunk tartani, sőt, több kamaróra is felszereltünk URH-készülékeket. Az Autóközlekedési Trösztnél megtudtuk, hogy kedden több megyé­ben, elsősorban Fejérben, Veszprémben és Zalában sok autóbuszjárat nem közlekedett, sőt, előfor­dult, hogy órákat veszte­geltek a hó fogságában. A legsúlyosabb helyzet éppen Székesfehérvár tér­ségében alakult ki, aho­vá több ezer munkás csak késve érkezett meg kedd reggel. Bár a vállalatokat utasították, hogy ahol csak lehet, tartsák be a menetidőket, a gépkocsi­­vezetőket figyelmeztetik: óvatosan vezessenek, ha kell, lépésben. A MÁV-nál kedden még csak a szegedi igaz­gatóság területén rendel­ték el a készenlétet, de szükség esetén órák alatt 12­0 ezer embert tudnak mozgósítani. A hajnali órákban különösen las­sult a rendezőpályaudva­rok munkája. A legtöbb zavart minden évben a váltók lefagyása okozza. A négy legnagyobb cso­mópontban — Ferencvá­ros, Rákosrendező, Zá­hony és Székesfehérvár hőlégsugaras repülőgépek hajtóműveivel olvasztják a jeget, a havat. Biró Lajos, a BKV for­galmi igazgatója elmon­dotta, hogy a csapadékos, havas időjárás miatt gyakran leégnek a villa­mosok motorjai.Most annyi tartalék alkatrésszel ren­delkeznek, hogy a javítást órák alatt el tudják vé­gezni. Kedvező, hogy az erre az évre tervezett autóbuszok már megér­keztek, így most napon­ta átlagosan ötvennel több van forgalomban, mint két hónappal ez­előtt, bár így is zsúfoltak a kocsik. Figyelmeztették a villamosok, trolik, autó­buszok vezetőit: várjanak az indulásnál, síkos az út­test, vigyázzanak jobban a fel- és leszálló utasok­ra. A Fővárosi Köztiszta­sági Hivatal — mint Hajdú György igazgató elmondotta — 210 géppel rendelkezik és elsősor­ban a tömegközlekedési útvonalak biztosítására készült fel. A postánál télen első­sorban a viharok és a je­­gesedés okoz sok zavart. Három év alatt 10 ezer kilométer hosszúságban cserélték ki a légvezeté­keket, s a többi között a legviharveszélyesebb területek vezetékeit meg­erősítették. Készenlétben állnak a zavarelhárító brigádok, s ott, ahol gyor­san nem tudnak legalább egy összeköttetést létesí­teni, ideiglenesen rádió adó-vevőkkel tartják fenn a kapcsolatot. (moldován) A négy nagyhatalom közel-keleti megbeszélései Újabb izraeli légitámadások Az Al Ahram kedden kommentár nélkül idézi U Thant nyilatkozatát, amely szerint a négy nagyhatalom újra kezdő­dő közel-keleti megbeszé­lése a legjobb mód lehet a válság rendezésére. Az ENSZ köreiben úgy tud­ják, hogy az Egyesült Államok tervet terjeszt elő a jordán—izraeli prob­léma külön rendezésére, minthogy az egyiptomi— izraeli külön rendezés tervét az EAK elutasítot­ta. Az amerikai kezde­ményezést Pranger had­ügyi államtitkár-helyet­tesnek tulajdonítják, aki a napokban a Közel-Ke­leten járt. A Golán-magaslatokon, Szíria izraeliek által meg­szállt területén elhelye­zett izraeli állásokból kedd reggel tüzet nyitot­tak jordániai területre — jelentette be Amman­ban egy katonai szóvivő, hoz­záfűzve, hogy jordániai részről viszonozták a tü­zet. A tűzpárbaj 65 per­cig tartott. Mint az am­­mani szóvivő közölte, a jordániai oldalon ember­életben nem esett kár. Az izraeli légierő kedd délelőtt is támadta az arab hadseregek állásait Először Jordániában bom­báztak az izraeli sugár­­hajtású gsipek, hogy — hivatalos verzió szerint — „lesújtsanak a Palesz­tinai szabotőrök támasz­pontjaira”, majd valami­vel később az egyiptomi hadsereg állásaira szórták le bombáikat a Szuezi­­csatorna nyugati partján, a csatornaövezet déli ré­szén. Jordániai szóvivők szerint a támadás nem okozott károkat.

Next