Népszava, 1970. január (98. évfolyam, 1–26. sz.)
1970-01-18 / 15. szám
A változás idején jelentkező panaszokról és azok okairól A változás korának panaszai igen változatosak lehetnek. Vonatkozik ez azok milyenségére és intenzitására is. A leggyakoribbak és legkellemetlenebbek a hevülések, melyek lényege meleg érzés a test különböző részein, ami felmegy az arcba, sokszor annak kipirulásával és verejtékezéssel is jár. Ez az érzés egytől öt percig is eltarthat, nappal is, éjjel is sokszor ismétlődhet, nagy kifáradás, kimerülés, rossz közérzet kisérheti. Ugyancsak sokszor panaszkodnak addig nem észlelt fejfájásról, idegességről, ingerlékenységről, rossz hangulatról, álmatlanságról. Kevésbé jellegzetes tünetek: zsibbadás érzése a végtagokban, ízületi, izom-, csontfájdalmak, szédülés, fülzúgás, múló rosszullétek, ritkábban az émelygés, gyomor- és bélpanaszok. Hangsúlyozzuk, hogy mindezen tünetek orvosi vizsgálatot igényelnek és nem lehet feltétlen mindent a klimaxra fogni csak azért, mert a havi vérzés elmaradt. Ha más okot nem találunk, nyugodtan beszélhetünk klimaxos tünetcsoportról. A panaszok létrejöttének oka nem teljesen tisztázott. Ennek megvilágítására azt kell tudni, hogy a szervezet hormonális egyensúlya a változás időszakában megbomlik. A belső elválasztású mirigyrendszer a központi idegrendszer befolyása alatt áll. Az agyalapi mirigyet szokták jogosan a karmesternek feltüntetni. Ez küldi a serkentő ingereket a többi belső elválasztású mirigy, így a petefészek tevékenységéhez is. Ha ezen ingerekre a petefészek elöregedése miatt reagálni már nem tud, túlsúlyba jutnak a szervezetben az agyalapi mirigy hormonjai. (Ez a vizeletből kimutatható.) Nincs teljes megegyezés abban, vajon a változás tüneteit az agyalapi mirigy ez időben túlsúlyba jutó hormonjai vagy a petefészek-hormon csökkenése (hiánya) okozza-e. Mindkét nézetet támogató adatokkal rendelkezünk, de döntő bizonyíték egyik irányba sincs. Írtuk, hogy a nők egy részénél a klimax szinte panaszmentesen folyik le, másoknál viharos tünetekkel jár. A tapasztalat arra mutat, hogy sokat számít, milyen testi-lelki állapotban volt a nő a havi vérzés kimaradását megelőző időben. Azoknál, akik elértek valamit az életben, akik jó családi életet éltek, boldog ifjúságuk volt, a változás simán megy végbe. Könynyebben és gyorsabban alkalmazkodnak az új helyzethez. Ellenkezőleg, akik életükben kevés sikertarattak, házasságuk boldogtalan volt, a vérzés megszűnte sok kellemetlenséggel jár. Ezek szerint a hormonhiány nem okozza a panaszokat, hanem csak „kihozza”, felnagyítja, kiszínezi az előzően is meglevő rejtett zavarokat. Dr. F. J. (Folytatjuk) A haj kozmetikája I. Az ápolt és szépen fésült haj a szépségnek, elsősorban a női szépségnek a koronája. Mióta kozmetikai feljegyzéseink vannak, mindenkor így tekintették azt is. A haj szépségének első feltétele, hogy sűrű növésű, elég dús legyen. A felnőtt ember hajas fejbőrén átlag ISO—300 ezer hajszál van, ezek naponta 0,3—0 mm-t nőnek és átlagos élettartamuk 1—2 év. Normális körülmények között is kihull naponta 20—60 hajszál ; ha ennél több hull ki, az már kórosnak tekinthető, de kevesebb szál kihullása is hajritkuláshoz vezethet, ha nincs kellő utánnövés. A haj hosszával szemben, a hajviselet divatja szerint különbözők az igények, ha nem vágják, általában derékig szokott megnőni. Az egészséges haj puha selymes tapintatú, nem túlvékony szálú, illatosítás nélkül is sajátosan kellemes illatú, tompa fényű, színe egyenletesen egyforma. A hajszínét a szálakban levő festék- és levegőtartalom határozza meg. Különbözik éghajlat és fajták szerint, nálunk a gesztenyebarna a leggyakoribb. A hajzat számára előnyös, ha jó időben hajadonfővel járunk, de ilyenkor is kerülnünk kell a túlerős napfényt. Hideg, esős, szeles időben helyesebb, ha fejfedőt, (kalapot, sapkát, kendőt) viselünk, de az sose legyen zárt vagy szoros, hogy a fejbőr meg ne izzadjon és ne szorítsa le a fejbőr ereit, mert az mind csak a hajhullást segítheti elő. A hajápolás legfőbb kelléke a haj tisztán tartása. A hajzatnak naponkénti fésülése és kefélése szinte elengedhetetlen, főleg azok számára, akik poros munkát végeznek. Ezzel eltávolítjuk a szennyeződést, korpát és egyenletesen oszlik el a hajszálakon a bőrfaggyú. Még fontosabb a hajmosás, aminek gyakoriságára nehéz általános érvényű tanácsot adni. Függ elsősorban attól, hogy normális, száraz vagy zsíros fejbőrről van-e szó. Normális vagy száraz fejbőrt lehet hetenként vagy ritkábban mosni — a haj hosszától és egyéb körülményektől is függően, szükség esetén a hajat zsíros kenőccsel bevonjuk. A zsíros fejbőr két hétnél gyakoribb mosását azért nem ajánljuk, mert tapasztalat szerint a gyakori mosás a zsírosságot még tovább fokozza. Sokan azért félnek a haj mosásától, mert olyankor feltűnően sok hajszáluk hullik ki; ez azonban csak látszat, mert a különben is kihullni készülő, tüszőjükben már lazán ülő hajszálak kihullását a mosás mechanikus hatása csupán sietteti. A hajmosást meleg vízzel és szappannal, vagy samponnal végezzük. A víznek lágy víznek kell lenni. A pesti víz megfelelő erre. A szappan kellően habzó, nem túlságos lúgos Ma már mindinkább a különböző kombinációjú szulfonált zsírsavakat, a samponokat használjuk. A fejmosáshoz használatos egyéb szerekről és a fejmosás további tudnivalóira legközelebb írunk. (Dr. Gy. J.) Kozmetikai kérdésekre csak megcímzett és felbélyegzett válaszboríték megküldése ellenében válaszolunk. Cím: Népszava. Családi kör. Kozmetikai rovat. wafei stat... Miért szófogadatlan a gyermekPisti szülei régi jó barátaink. Gyakran vagyunk együtt, de mi igen ritkán megyünk hozzájuk, mert Pistit és szüleit egy lakásban elviselni igen fárasztó dolog. Külön-külön nagyon kellemes emberek a szülők is és Pisti is, de Pisti nagyon „szófogadatlan” gyermek és szülei még társaság jelenlétében is nyesegetik gyermekük „szófogadatlanságát”. Este kilenc óra után kezdődhet csak a jó ízű beszélgetés vagy az izgalmas kártyaparti. Pisti ekkor már alszik. Addig nincs nyugalom, amíg fent van, mert a szülők kollektíven nevelik egyetlen gyermeküket, aki pedig már lassan kinövi az általános iskolát. „Nagyon nehezen kezelhető gyermek, szófogadatlan” — panaszkodnak, sóhajtoznak a szülők. Véleményem szerint Pisti nevelésének folyamata tele van tiltással, s a tiltások legnagyobb része értelmetlen. Életének, tevékenységének minden mozzanatába beleszólnak. Nem mindegy, hogy milyen pulóvert vesz fel? — kérdeztem egy alkalommal, amikor fültanúja voltam a pulóver körüli vitának. „Nem! Tegnap is az volt rajta.” Félórás duzzogás, feleselés után, Pisti azt a pulóvert vette fel, amelyiket akarta. Haraggal ment el otthonról. Mari is sok bosszúságot, gondot okoz szüleinek. A legkisebb dologból is vita lesz közte és édesanyja között. Szombat délután nem mehetsz el a barátnődhöz! De miért? Csak! Nem illik zavarni senkit ilyen időben! De szívesen látnak, nem zavarok. Megmondtam, hogy nem mész! De miért? Nem mész! Feszült légkörben telik el a szombat délután, s még nagyon sok óra. Jelentéktelen dolgok tiltása miatt a gyermek érzéketlen marad a komoly esetekkel kapcsolatos tiltásokkal szemben. Minden gyermek születése pillanatától igényli a szabad tevékenységet, akarata van. Minden kornak megvan az a területe, amelyen belül a gyermek akarata, tevékenységi szabadsága érvényesülhet. Sokan a gyermeket nem tekintik önálló akarattal, önálló tevékenység iránti vággyal bíró embernek, hanem mint kisgyermek a babáját, aki azt kényekedve szerint eteti, itatja, altatja, öltözteti stb. Már a csecsemőnél jelentkeznek az egyéni akarat csírái: mit eszik meg, s minek az ízét nem szereti, az ágyához kötött csörgőt, babákat nézegeti-e szívesen, vajgy inkább egy pelenka csücskét rágcsálja stb. Ha nem akar megenni valamit, mást kap, egy tiszta pelenkát is odatesznek az ágyába, ha észreveszik, hogy akkor nem sír. Annál több területre terjed ki a gyermeki akarat és önálló cselekvési vágy, ahogy nő a gyermek. Szófogadatlanná, engedetlenné akkor válik, ha minduntalan azt érzi, hogy a legkisebb dologban is gátolják, akadályozzák önálló cselekvésében. Ez semmiképp sem jelenti azt, hogy minden téren azt csináljon, amit akar; nem is tudja legtöbbször, hogy mi jó, mi rossz. A tiltással hozzák tudomására azt, hogy mi a rossz, mit káros, mit veszélyes tennie. A tiltás azonban — korának megfelelően — életének lényegesebb területeire terjedjen csak ki, nem szabad apró tevékenységében értelmetlen módon gátolni. Ha tiltunk, azt mindig úgy tegyük, hogy a gyermek is megértse, mit miért tiltunk. Tiltani azon az alapon, hogy szülői jogom van rá, nem szabad. A sok tiltás eredménye nem az, hogy a gyermek olyan lesz, amilyennek mi képzeljük el, hanem vagy könnyen befolyásolható ember lesz, vagy teljesen elidegenedik szüleitől. Ne higgyük azt, hogy a gyermek „szófogadatlansága” csak a szülőt keseríti el, a gyermeket is. Megkeseredik, feszültté válik a szülő—gyermek közti viszony. Ez odáig fajulhat, hogy a gyermeknek a szülő már ésszerű dolgot sem tilthat. A gyermek kamaszkorában már nyíltan szembeszegül a szüleivel, sőt, „csak azért is” megteszi azt, amit akar, még akkor is, ha közben már maga is látja, hogy az neki sem jó. A napokban mondta beszélgetés közben egy tizenhat éves lány, Zsóka: „Én annyira szeretem szüleimet, hogy elfogadom azt, amit mondanak.” Naponta nyűglődik hosszú szőke hajával, minden másnap frizurát fésül, mininél is minibb szoknyában jár, rajong a Beatles-zenéért, jár táncolni, jár házibulira is. Izig-vérig nyai lány. Az édesanyja ma is térden alul érő szoknyát visel, a szemét se festi, haja is rövid, de még soha nem szólt abba bele, hogy lánya hogyan fésülje haját, hogy ne fesse a szemét, s ha vesz leányának ruhát, divatosat vesz. Apró dolgokon nincs vita, de megköveteli, hogy Zsóka rendesen tanuljon, végezze el a családon belül rá háruló feladatokat, legyen minden tettében, szavával őszinte. Amennyi cselekvési, akarati szabadság illeti meg a család felnőtt tagjait, ugyanannyi jár a gyermeknek is, mindig korához, értelméhez szabva. Hansági Józsefné tanár Kötött ruha Fehér 6 szálas (Acra) vagy kékszálas „Pagoda” műanyagtanaiból készült magas nyakú kötött ruha, karcsú, fiatal lányoknak. (Burda modell.) ANYAGA: 40—44-es méretre kb. 1200—1300 gramm fonal, 6-os, 7-es kötőtű. Fonalunkból 15 szem széles, 10 sor magas mintát kötünk, 4 sima, 4 fordított, 5 sor magas négyzetekből, nedves ruhán keresztül a bal felén vasaljuk, lemérjük, 10 cm-re hány szem jut, kiszámítjuk, hogy a ruha egyes darabjait hány szemre kezdjük. A rajz alapján elkészítjük méretünkre a szabásrajzot. ELEJE (a szoknya alján kezdjük): 100 szem, 8 sor magasan fordítottan kötünk (a színén fordított, bal felén sima). A 9. sorban 1 szélszem, 10 db fordított, 7 db sina szemű csíkok váltakoznak végig a soron (6 db sima, 7 db fordított esik), 1 szélszem. A következő sorokban a sima szemek fölé sima, a fordított szemek fölé fordított szemeket kötünk. A 11. sorban a szánon a kötésnek, a 10 szemes fordított csíkokból lőt szemet, az első fordított csíknál, a szélszem utáni 2 fordított szemet kötjük össze, fogyasztjuk, majd a 7 sima szem,s csík első szemével, sámán kötjük össze a tizedik fordított szemet. Tehát a fordított szeneket, a szélszemeken kívül, mindig a 7 sima szemes csík, első és hetedik szemével kötjük ,simán össze, fogyasztjuk el. Egy sorban 14 szemet, 8 sorig fogyasztás nélkül kötünk. 9. sorban a fent leírt módon fogyasztunk, öt sort fogyasztás nélkül kötünk, a hatodik sorban újból fogyasztunk. A következő hetedik sorban újból fogyasztunk, most már a 10 fordított szemekből csíkonként 2—2 db marad. A 15. sorban újból fogyasztunk, csíkonként 1 szemet. Újból 10 sort fogyasztás nélkül kötünk, a 17. sorban elfogyasztjuk az egy db fordított szemeket (44 szem marad). 12 sort kötünk simán, innen kezdjük a 4 sima 4 fordított, 5 sor magas négyzeteket, 30 sornál kezdjük a karlyuk fogyasztást 3, 2, 1, 1 , 7 db váll fogyasztásig 4 soronként 1—1 szemet fogyasztunk. A váll fogyasztásával kezdjük a nyakkivágás fogyasztását, középen kétfelé vesszük a kötést, először az egyik oldalt 6, 3, 2, 1, 1 , 13 szem, a vállfogyasztás soronként 4 szem. A hátát, mint az elejét kötjük, hátul középen 14 cm hosszú cipzárnak készítünk sliccet. UJJA: 30 szem, 8 sor magasan a fordított csík, innen a karlyukig mindkét oldalon elosztva 8—8 *· 16 szemet szaporítunk. Karlyuk-fogyasztás, mint az elején, innen sem magasan 3 soronként 1—1 szemet fogyasztunk, innen soronként 4 szemmel elfogyasztjuk a szemeket. A kész darabokat a minta méretére vasaljuk. Fércelés és próba után összevarrjuk, a nyakkivágásra körben 8 sor magas fordított csíkot kötünk. Bevarrjuk a cipzárat. A 8 soros csíkokat bal felére hajtva saját fonallal varrjuk le. rmi 7 r'N-n? JI Ötletek elikításhoz Tél közepén vagyunk, de a divattervezők már javában a tavaszi kollekciót tervezik. A nők is azon törik a fejüket, milyen lesz a tavaszi divat, milyen kosztümöt, kabátot vegyenek a régi helyett. Mi pedig ahhoz adunk most tanácsot, mi készülhet a régi tavaszi kosztümökből vagy a megunt kabátból? A kosztümből például szoknya-mellény együttes lehet. Csak az ujjat kell kifejteni és a gallért V -alakban kivágni az elején. Engedjük le a kabát felhajtását, hogy kissé hosszabb mellényt nyerjünk ezáltal, mert tavasszal is a hosszított vonalú mellény lesz divatos. Téli kosztümöt is készíthetünk a régi tavaszi kosztümből, ha elég bő ahhoz, hogy egy sor vazelint a bélése alá lehessen dolgozni. A középső rajzon mutatjuk be új alakjában: a gallért felcsukjuk, hosszú szőrű, széles prémgallért teszünk rá. A mellvarrást tűréssel is hangsúlyozzuk és rövid övet teszünk az elejére, a mell varrásba dolgozva. Ez lesz az a ruhadarabunk, amelyet a tél végén oly kitűnően kihasználhatunk, amikor a bunda már meleg, de a tavaszi holmi még kevés! A kabátból szétfejtés után csinos kötényruha készülhet. Díszítése: az összeállítási vonalak mellett gépfűzés. A mellényszoknya és a kötény ruha élénk, tavaszias színű blúzzal, vagy vékony pulóverrel szintén az átmeneti, télutós időkben vagy kora tavasszal, az új tavaszi kabát alá igen csinos lesz. MAGLÓDI MAGDA -------------- “ tréfák „Mari, tudnál egy kicsit szeretni engem?" — „Nem Pista, hiszen tudod, hogy kicsivel nem kezdek.” * Vittorio de Sica: A szerelem az első pillantásra olyan, mint a gombából készült étel, csak étkezés után tudjuk meg, hogy tévedtünk, vagy szerencsénk volt. * Valaki így jellemezte főnökét: „Eladta a jó lelkiismeretét és a rosszal most kitűnően él.” Heti étrend HÉTFŐ. Ebéd: Savanyú tojásleves, bácskai rizses hús, cékla, narancs. Vacsora: Ugyanaz. KEDD. Ebéd: Rántottleves paradicsomos káposzta vagdalt hússal, banán. Vacsora : Vagdalt hús hidegen, uborka, tea, keksz. SZERDA. Ebéd: Csontleves dara galuskával, rakott kel, alma kompót. Vacsora: Ua. CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Zöldbableves, székelykáposzta, krémes. Vacsora: Vegyes felvágott, rozskenyér, feketeretek. PÉNTEK. Ebéd: Gulyás leves, rizsfelfújt borsodóval, piskóta. Vacsora: Sertéskocsonya, tea, töpörtyűs po-SZOMBAT. Ebéd: Babgulyás, túrós gombóc. Vacsora: Ugyanaz. VASÁRNAP. Ebéd: Zöldborsóleves, raguleves, töltött csirke, párolt rizs, burgonyasaláta, képviselőfánk. Vacsora: Hideg sült, uborka, tea, sütemény. NÉPSZAVA 1971. január 18 Mese a ravasz csizmadiáról Volt egyszer egy nagyon gazdag — de amilyen gazdag, olyan fösvény — ember. És amilyen fösvény volt, olyan jószívűnek tartotta magát. Igaz is, valahányszor rongyos gúnyájú vándor járt arrafelé, hogy élelmet kérjen, adott neki, de bizony, meg is dolgoztatta érte tízszeresen. És ha valakinek elvette a jég a vetését, adott ő kölcsön, búzát, krumplit, ami kellett — de az is igaz, háromszorosan kérte vissza. Eljutott a híre a hetedik határba is, a furfangos csizmadiához, aki elhatározta, hogy a sok szegényember adósságát fizeti meg — nem is akárhogyan. — Kaphatnék-e valami ennivalót? — kopogott be egy napon a gazdag, fösvény emberhez. — Csizmadia mesterségem van, ha van a háznál rossz lábbeli, azt egy-kettő megjavítom! — Na, akkor a legjobbkor jöttél — mondta a gazda —, mert az egyik kamrám már telis tele van rossz csizmával. Meg ez is itt, a lábamon... — mutatott a csizmájára — elfogadna egy jó talpalást. — Meglesz! — mondta a csizmadia és miután jól belakmározott, munkához látott. Meg te talpalta valóban valamennyi csizmát, aodálatosan gyorsan. De úgy ám, hogy nem reszelte ki belőlük a szegeket. — Adta fösvénye! — gondolta magában. — Megemlegeted, hogy itt jártam! Már csak az a csizma volt hátra, ami a gazda lábán porosodott — Azt is megreparálom — és lehúzatta a csizmát. Úgy járt a keze, mint a villám. Kész lett vele egykettőre. De abban is meghagyta a szegeket. Felhúzta a gazda a csizmát, előbb az egyiket, aztán a másikat, szúrta a lábát a szeg, próbálta volna a járást benne, de sehogyse ment — bizony, le kellett húznia. Szidta a csizmadiát, aki közben már vállára vetette kis csomagját a szerszámaival és így kiáltott vissza: — Fuss utánam, ha van kedved hozzá! Fuss csak! Tudd meg, minden csizmádat így szegettem meg! Szúrja csak a lábadat, és tanuld meg, hogy ne élj vissza a szegényember szorult helyzetével! Hiába mérgelődött, átkozódott a fösvénygazda, a csizmadia annál vidámabban fütyörészett és baktatott hazafelé ... Antalfi István