Népszava, 1970. február (98. évfolyam, 27–50. sz.)

1970-02-21 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek­ NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970. FEBRUÁR 21. SZOMBAT Nagy jelentőségű határozatok A Népszava pénteki számában közöl­tük a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának feb­ruár 18—19-i üléséről kiadott köz­leményt. A Központi Bizottság — amint a közleményből ismeretes— a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően, 1970 végé­re összehívta a párt soron következő, X. kongresszusát. A pártkongresszus orszá­gos esemény, hiszen ott kerülnek ösz­­szegezésre az elmúlt négy esztendő szo­cialista építőmunkában elért sikerei és fogyatékosságai; alapos elemzést végez a kongresszus és az 1971-gyel kezdődő négy évre meghatározza alkotó, építő­munkánk fő kérdéseit. Érthető, hogy a következő hetek, hónapok a kongresz­­szusi előkészületek jegyében telnek el; minden pártszervezetben elvégzik a számvetést, gondosan mérlegelik a het­venes évek első felére vonatkozó el­képzeléseket. Nem szűken vett párt­­ügyről van szó tehát, nemzeti méretű esemény készül, amely serkentő erővel és hatással lesz szocialista építőmun­kánk minden területére. A Központi Bizottság napirendjén szerepeltek az időszerű nemzetközi kérdések. A közlemény kifejezésre jut­tatja, hogy pártunk a szocialista or­szágokkal közösen, fáradhatatlanul munkálkodik az összeurópai konferen­cia megvalósításán. Vietnami testvé­reink áldozatos küzdelmét támogatjuk és segítjük. És a szocialista országok­kal együtt szolidáris az izraeli agresz­­szió ellen küzdő arab népekkel és­­tá­mogatja azok harcát. Nagy jelentősé­get tulajdonít pártunk a kapitalista or­szágokban egyre szélesedő monopol- és imperialistaellenes mozgalmaknak, s e nagy jelentőségű népi megmozdulások­kal teljes mértékben szolidárisak va­gyunk. Nagy figyelmet kapott a párt ifjúság­politikájának néhány kérdéséről és a nők politikai, gazdasági, szociális hely­zetéről szóló előterjesztés. Az ifjúságpolitika sarkalatos kérdé­se nálunk, hogy a mai fiatalokat olyan felnőttekké neveljük, akik tudják, miért élnek; akiknek világnézetét, erkölcsét és ízlését a marxizmus—leninizmus egyre elmélyültebb ismerete határozza meg; akik hazafiak és internacionalis­ták, akik erkölcsösnek tartják mindazt, ami előreviszi a haladás s a szocializ­mus ügyét hazánkban és a világ más részein, és akik erkölcstelennek tekin­tik mindazt, ami gátolja a népek gaz­dasági, politikai, szellemi felszabadulá­sát. A mögöttünk maradt huszonöt esz­tendőben született fiatalok már nem is­merik a kapitalizmust, számukra a mi társadalmi berendezkedésünk természe­tes. Többségükben e társadalom boldo­gulásáért szállnak síkra, s a jobb, tar­talmasabb életlehetőségek útjában álló akadályok, hibák ellen szólnak. Mi ab­ból indulunk ki, hogy a mai ifjúság számára fontos a jelen. De talán még kíváncsibbak a jövőre, hogy felnőtté válásukra milyen feladat hárul rájuk a szocialista építőmunkában. Másképpen szólva: a szocializmus teljes felépítésé­nek a kontúrjait a jelen meg tudja-e úgy rajzolni előttük, hogy az lelkesítő legyen, tartalmas életcélt adjon szá­mukra? Az idősebb nemzedék életének, alko­tó tevékenységének a csúcsán van. A fiatalok számára azonban ez indulási alap, ők erről az alapról egyre maga­sabbra és magasabbra törnek. E pá­lya belátható útjaira viszont a felnőtt generációknak kell kaput nyitni bát­rabban és természetesebben a fogékony milliók előtt. A Központi Bizottság megvizsgálta az ifjúság anyagi, szociális helyzetét. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság még meglevő anyagi gondjai csak a népgaz­daság fejlődésének menetében oldhatók meg, amiért a fiataloknak is dolgozniuk kell. Voltaképpen ifjúságunk értékeinek megítélésében a legfontosabb megíté­lési mérce az, hogy mit tetz és mit tesz a társadalom gyarapodása érdekében a gyakorlatban, hogyan él, dolgozik és tanul A párt ismeri és érzékeli ifjúságunk egyes rétegeiben meglevő téves néze­teket, helytelen magatartást is. Ezeknek egy része valóságos helyzetünkből, ok­tatási, nevelési rendszerünk fogyaté­kosságaiból származik, más része vi­szont szubjektív eredetű, közönyből, a felelősségérzet hiányából, követelőzés­ből fakad. A Központ Bizottság szf.?sé©eswek tartja, hogy a farm intézményeink és a társadalmi szervek nevelőmunkájukban számoljanak azzal, hogy a szocialista tulajdonságok csak közösségben, a munka és a tanulás során szerzett ta­pasztalatok alapján alakulnak ki. Ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatalok részesei legyenek a közösségi életnek, hallat­hassák szavukat, véleményüket elmond­hassák, és az figyelemre, meghallgatás­ra találjon. K­ülön szükséges szólni a munkásfia­talokról. A bérből és fizetésből élők egyharmada ifjúsági korosz­tály. A szakszervezeti mozgalom­nak nagy szerepet kell vállalnia a jö­vőben is a dolgozó fiatalok nevelésé­ben. Hiszen ebből a nagy és évről évre számbelileg is gyarapodó táborból ke­rül ki az ezredfordulóra a politikai és társadalmi hatalom hordozója, a kö­vetkező évtizedek munkásosztálya. A szakszervezeti mozgalomnak az if­júság érdekvédelmével kapcsolatban is fontos feladatokat kell megoldania. Szükséges nagyobb figyelmet fordítani a fiatal munkások — fiúk és lányok — sajátos helyzetükből is eredő érdekvé­delmére üzemeinkben, gazdaságaink­ban és intézményeinkben. A Központi Bizottság a párt ifjúság­­politikájának végrehajtása érdekében szinte valamennyi párt-, állami és tár­sadalmi szervezetnek és fórumnak adott, megbízatást. Nem kampányszerű nekirugaszkodást igénylő feladatokról van szó; állandó, figyelmes és szerve­zett munkáról, amely nem kerülhet le társadalmi és közéletünk napirendjé­ről. Hasonló jelentőségű politikai és tár­sadalmi kérdést tartalmaz a nők poli­tikai, gazdasági, szociális helyzetéről szóló határozat is. Az elmúlt huszonöt évben a nők po­litikai, szociális, gazdasági helyze­te a társadalom egészével együtt fejlődött. Ez a fejlődés és változás rendkívül sokrétű és kedvező. A nők politikai, társadalmi egyenjogúságot él­veznek. Segítői és támogatói a szocia­lista építőmunkának. A bérből és fi­zetésből élők 40 százaléka nő; általá­nos és középiskolai végzettségűek kö­zött százalékarányban többen vannak, mint a férfiak; politikai és közéleti te­vékenységükre jellemző, hogy a nőta­nácsokba 50 ezer nőt választottak be, a szakszervezeti aktivisták 41,9 száza­léka közülük került ki. E néhány adat és példa jelzi, hogy a munkáshatalom a nőket a társada­lom egyenjogú tagjaivá tette. Segít­ség számukra a bölcsődei és napközi otthonok rendszerének kifejlesztése a gyermekgondozási segély bevezetése, a háztartási munkát könnyítő gépek gyártásának bővítése. A nők számarányuknak megfelelően azonban nem vesznek részt a politikai és közéletben; meglepően kevés még a főként női munkaerőt foglalkoztató te­rületeken is a vezető posztokat betöltő nők száma. Az egyenlő munkáért­­ egyenlő bér elve a gyakorlatban sok helyen nem érvényesül. Helyenként lé­nyegesebben nehéz munkához jutniuk, mint a férfiaknak. Léteznek és kedve­zőtlenül hatnak a nőkkel szembeni ko­rábbi előítéletek. A család gondozásá­ban, rendben tartásában aránytalanul nagy teher hárul a dolgozó nőkre. Mindez elég ok volt arra, hogy a nők helyzete e magas politikai fóru­mokon kerüljön napirendre. A hatá­rozat kimondja, hogy a nőkérdéssel való foglalkozást a mindennapi párt­munka szerves részévé kell tenni, mert ez előfeltétele, hogy össztársadalmi üggyé váljék. Hasonlóképpen a párt if­júságpolitikájának végrehajtásához, az állami és társadalmi szerveket ez eset­­ben is felkéri a párt: segítsék elő a Központi Bizottság határozatának meg­valósítását. A szakszervezetekre különösen nagy feladat hárul. A nők érdekvédelmével differenciáltabban szükséges foglalkoz­ni, a rendelkezések, törvények betartá­sa tekintetében következetességet kell tanúsítani, mindenütt érvényesíteni az egyenlő munkáért — egyenlő bér elvé­nek gyakorlatát Szükséges határozot­tabban mindenütt fellépni a gyermek­intézmények megtartása és fejlesztése érdekében,­­ sem kampányfeladat. Politikai, társadalmi és gazdasági tevékeny­ségünk szerves részét jelentő fel­adat ez, amelynek végrehajtásá­ban a legtöbbet ér a szívós, kitartó, tü­relmes napi m­emléa, életünk minden területén.­­ 1- OLDAL Magyar városok: Szombathely. ... 3 Szép Szó ................................................5*8 Mit mond a paragrafus? •••••.• 9 25 év sporttörténete ••••••• . . . 10 .........- - Péter János látogatása Todor­­siil­ouiuil A magyar külügyminiszter sajtóértekezlete Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti: Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke pén­teken délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Bul­gáriában tartózkodó Pé­ter János külügyminisz­tert. A megbeszélésen részt vett Ivan Basev bolgár külügyminiszter. Vaszil Bogdanov, Bulgá­ria budapesti és Roska István, Magyarország szó­fiai nagykövete. Todor Zsivkov és Péter János szívélyes, elvtársi beszélgetésén a két or­szág kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar nép felszabadulása 25. évfor­dulója megünneplésének előkészületeiről volt szó. Befejezés előtt áll Péter János külügyminiszter szófiai látogatása. Pénte­ken délután került sor a magyar külügyminiszter érdeklődéssel várt sajtó­értekezletére. Az érdeklő­dést egyebek között az a siker is fokozta, amelyet Péter Jánosnak a ma­gyar—bolgár kapcsolatok­ról tartott előadása újság­írókörökben aratott. A bolgár sajtó továbbra is jelentős helyet szentel a látogatás eseményeinek. Péter János előadását va­lamennyi pénteki lap az első oldalán ismerteti. Külügyminiszterünk szombaton reggel utazik haza. Kádár János látogatása a Duna Intercontinental szállóban Kádár János több párt­és állami vezető — Nyers Rezső, Fehér Lajos, Né­meth Károly, valamint dr. Fekete Károly, az V. ke­rületi pártbizottság első titkára és Csehik Ferenc­­né, a kerületi tanács el­nöke — társaságában lá­togatást tett a Duna In­tercontinental szállóban A vendégeket Szurdi Ist­ván belkereskedelmi mi­niszter, Finta József és Kovácsi László tervező­­mérnökök, valamint Ré­­der György, a szálloda igazgatója fogadta. (MTI) Újabb Molnyija A Szovjetunióban feb­ruár 19-én felbocsátottak egy újabb Molnyija—1. típusú hírközlési szput­­nyikot. Rendeltetése, hogy biztosítsa a nagy távolsá­gú rádiótelefon- és táv­íróösszeköttetési rendszer további használatát, vala­mint a szovjet központi televízió adóállomás mű­sorának eljuttatását az „Orbita”-hálózat sarkvi­déki, szibériai, távol-keleti és közép-ázsiai pontjaira. A beérkezett adatok szerint a szputnyik, beren­dezése kifogástalanul mű­ködik. A hírközlési és műsorközlési kapcsolato­kat a szputnyik segítségé­vel a kitűzött programnak megfelelően bonyolítják le. Losonczi Pál a somogyi képviselők ülésén Az országgyűlési képvi­selők Somogy megyei cso­portja pénteken Fonyó­don ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, a megye or­szággyűlési képviselője is. Illés Dezsőnek, a kép­viselőcsoport vezetőjének előterjesztése alapján megbeszélték a legköze­lebbi ülésszak előkészü­leteit, valamint az idei munkatervet. Ezt köve­tően Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője ismertette So­mogy mezőgazdaságának helyzetét. A délutáni órákban Lo­­sorczi Pál és a képviselő­­csoport tagjai Lengyeltó­tiba látogattak, s megte­kintették a mezőgazdasá­gi gépjavító állomást. (MTI) A kollektív szerződésről és a bérintézkedésekről tanácskozott a vasutas-szakszervezet központi vezetősége A Magyar Államvas­utaknál a nyereségrésze­sedés kategorizált rend­szerében az I. és a II. cso­portba körülbelül tízezer ember tartozott — állapí­totta meg pénteki ülésén a vasutasok szakszerveze­tének központi vezetősé­­­ge. A jelenlegi kollektív­­szerződés-tervezet szerint ez a létszám már csak 1700-ra tehető. A központi vezetőség tagjai közül en­nek ellenére kifogásolták, hogy a tervezetbe olyan munkaköröket is felvet­tek a nyereségprémiumra javasoltak listájára, ahon­nan különösképpen nem befolyásolhatják a nyere­ség alakulását. Kívánatosnak tartották, hogy a kollektív szerző­dés módosításának előké­szítői, amikor ismét a központi vezetőség elé terjesztik a javaslatot, azokat a konkrétan meg­jelölt munkaköröket, ame­lyek dolgozói nincsenek hatással a nyereség ala­kulására, már ne vegyék fel a listára. Mások azt kifogásolták, hogy ha a túlórákért járó szabad­idő előreláthatóan nem adható ki természet­ben, miért kell várni a kifizetéssel a negyedév végéig. A tervezet szerint ugyanis nem a hónap, ha­nem a negyedév végén fi­zethető csak ki a túlóra. Javasolták ennek meg­változtatását. Vita alakult ki az éj­szakai pótlék megkülön­böztetett módszere miatt. A kollektív szerződés ter­vezete szerint az éjszakai pótlék mértéke a főútvo­nalakon 20 forint, a mel­lékvonalakon 16 forint. A központi vezetőség né­hány tagja a különbség­­tételre felhozott indoko­kat nem tartotta meg­győzőnek és elfogadható­nak. Egyöntetűen helyesel­ték a kollektív szerződés­nek azt a részét, amely a részesedési alap terhére elszámolható munkaver­­senyjutalmak mértékét taglalja. Ez a nettó év vé­gi részesedéssel együtt 339,5 millió forint körüli összegre tehető. Hosszasan vitatta a központi vezetőség a már­cius elsején hatályba lépő bérintézkedések terveze­tét. Többen hangsúlyoz­ták, hogy a jelenlegi bér­emelést részintézkedésnek tekintik. E szerint a moz­donyvezetők a munkaköri bér, az alapbér, a túlóra és az éjszakai pótlék együttes összegeként a korábbihoz képest opti­mális esetben 590 forint­tal, a mozdonyfűtők 540 forinttal, a vonatvezetők 290 forinttal, a jegyvizs­gálók 280 forinttal, a vo­natfékezők pedig 270 fo­rinttal kereshetnek töb­bet, mint korábban. A központi vezetőség megvitatta a szakszerve­zet ez évi költségvetését, meghallgatta a számvizs­gáló bizottság jelentését, módosította az önkéntes társadalmi alap szabály­zatát, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. Zs. P. Korszerű bevásárlóközpontok épülnek a peremkerületekben Erzsébeten közös szövetkezeti vállalkozás - Kőbányai, zuglói tervek Milyenek lesznek a be­vásárlási lehetőségek az épülő lakónegyedekben, miként fejlesztik a pe­remkerületek üzletháló­zatát? Ezzel a kérdéssel fordultunk a fővárosi ta­nács kereskedelmi főosz­tályához. Elmondták, hogy Buda­pest lakásépítésének je­lentős része már ma is a régi, elavult városrészek szanálásával valósul meg, a IV. ötéves terv idősza­kában pedig további pe­remkerületek rekonstruk­ciója kezdődik meg. Kor­szerű városrészek épül­nek, ahol teljesen új, nagy kapacitású bevásárlóköz­pontokat terveznek. A kereskedelmi főosz­tály elkészítette a IV. öt­éves terv lakásépítkezésé­hez kapcsolódó kereske­delemfejlesztési progra­mot, amely szerint a ter­vezett peremkerületi be­vásárlóközpontok gyűrű­szerűen veszik körül a belső kerületekben ki­alakult túlzsúfolt keres­kedelmi centrumot. Az Óbudán megkezdett rekonstrukció során a Flórián tér közelében épí­tik meg Budapest első korszerű bevásárlóköz­pontját. Alagsorában nagy ABC áruház és vas­­edénybolt lesz, további szintjein pedig, mintegy 4000 négyzetméter alap­területen a legkülönbö­zőbb jellegű szaküzletek hálózata épül; itt az ipar­cikkek teljes skáláját áru­­sítják majd. A bevásárló­­központ legfelső szintjén vendéglátó kombinát nyí­lik. Az építkezést 1971- ben kezdik meg. A XX. kerület, Erzsé­bet rekonstrukciója is megkezdődött már, a kö­vetkező ütemben kerül sor a kereskedelmi háló­zat kiépítésére. A Kos­suth Lajos utcában a bu­dapesti földművesszö­vet­­kezetek közös vállalkozá­saként 4000 négyzetméter alapterületű áruház épül, amelyben 1000 négyzet­­métert ABC áruház, 3000- et pedig ruházati, vegyes­ipari és bútoráruház fog­lal el. Ezenkívül szintén a Kossuth Lajos utcában mintegy 3000 négyzetmé­ter alapterületen iparcikk szaküzletek nyílnak. Kőbánya városközpont­jának rekonstrukciója a Zalka Máté téren kezdő­dik, ahová 3000 négyzet­­méteres iparcikk áruhá­zat, 1000 négyzetméteres ABC áruházat és 1500 négyzetméteres önkiszol­gáló éttermet terveznek. A bevásárlóközpont épí­tése a Pataki István térig folytatódik, ahol összesen 4000 négyzetméternyi alapterületen nyitnak szaküzleteket, közöttük egy nagy, 1500 négyzet­­méteres bútoráruházát. A zuglói új lakótelep modern bevásárlóköz­pontja az Örs vezér té­ren épül. ABC áruházát, bisztró-eszpresszót, ipar­cikk áruházat, bútoráru­házát és az iparcikkszak­­üzletek 2000 négyzetméte­res hálózatát foglalja majd­­ magába. A tervekben sze­repel még Rákospalota, Újpest, és Kispest keres­kedelmi hálózatának nagyarányú rekonstruk­ciója is. Ezeknél a bevásárló­­központoknál lényegesen kisebb, de a helyi lakos­ság ellátása szempontjá­ból mégis jelentős fejlesz­tést terveznek több más külső kerületben is. Így a többi között például a XXII., a XVII., és a XV. kerületek kereskedelmi központjainak megépíté­sére is sor kerül a követ­kező ötéves terv idősza­kában. (g. zs.)

Next