Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)
1970-05-26 / 121. szám
Tanácskozik a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése Hétfőn az Újvárosháza üléstermében megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. Az elnökségében foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Orbán László, a Művelődésügyi miniszter első helyettese s az irodalmi élet több vezető képviselője. A tanácskozáson részt vesznek a társszövetségek, művészeti testületek képviselői is. A továbbiakban figyelmeztetően szólt arról, hogy igencsak elharapóztak a krimik, a ponyvák, a bestsellerek. Foglalkozott a beszámoló azzal a gondolattal, hogy felül kellene vizsgálni a könyvkiadás és a könyvterjesztés struktúráját. Javasolta új irodalmi lapok, folyóiratok megindítását. Irodalmi tömeglap kiadását szorgalmazta — a jelenlevők nagy tetszése közepette. Elemezte hogy kiadásunkban széles ívek meg sem születtek: a mi világunkról szóló, az „itt és most" szenvedő skálán szerepel a világirodalom friss termése. Befejezésül arról szólt a Magyar Írók Szövetségének elnöke, hogy a különféle műfajok fejlődésében a líra folyamatosságát látja a legegyenletesebbnek. A prózánál viszont valamiféle lanyhulás tapasztalható. Ez utóbbi műfajnál viszont egy újfajta útkeresés belső feszültsége, változása és izgalma érezhető, s ettől egy olyanfajta, világosan értelmezett pártos irodalom kibontakozása várható, amire az írótársadalmat kötelezi a 25 év sok tanulsága és eredménye is.lyes vallomását tartalmazó művekre volna szükség a ma irodalmában. Felül kellene vizsgálni a könyvkiadás és terjesztés struktúráját Emlékezés az elhunytakra A jelenleg 383 tagú írószövetség közgyűlésének részvevői egyperces felállással adóztak a legutóbbi, 1905-ös közgyűlés óta elhunyt pályatársak — Jusztusz Pál, Tamási Áron, Gergely Sándor, Rideg Sándor, Berda József, Gyetvai János, Dékány András, Pogonyi Antal, Kassák Lajos, Füst Milán, Áprily Lajos, Hamvas Sándor, Barsi Dénes, Gellért Oszkár, Sipkai Barna, Waldapfel József, Murányi-Kovács Endre, Juhász Géza, Bárány Imre, Gereblyés László, Bohuniczky Szefi, Halasi Andor, Benedek Marcell, Hajdú Henrik, Tersánszky Józsi Jenő, Sinka István, Soós Endre, Kodolányi János, Forgács László, dr. Révay József, Marczonnay Tibor, Veres Péter, Váci Mihály és Pákozdi Ferenc — emlékének. Az írók többsége a párt a magyar irodalom kap- „j , jócsolatait is az egyetemes politikájának fővonalával egyetért irodalommal; méltatta, Dobozy Imre főtitkár mondott megnyitót, majd Darvas Józsefnek, a Magyar Írók Szövetsége elnökének előadásával kezdődött a tanácskozás. Az előadó áttekintést adott felszabadulás utáni irodalmunkról és irodalmi életünkről, tanulságairól, jelenéről és tendenciáiról. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a mögöttünk levő negyedszázad életünk részévé vált, sikereivel és kudarcaival, korszakos eredményeivel és néha tragikus belső konfliktusaival, az elvesztett illúziókkal és a megnyert, megharcolt történelmi tapasztalatokkal. A politika és az irodalom viszonyáról szólva megállapította: jó és termékeny volt politika és irodalom kapcsolata akkor, amikor jó volt a politika, és elromlott, ha hibás volt a politika. A 25 évből a legtermékenyebb időszakot mindenképpen a legutóbbi 14 esztendő jelenti, annak a politikának az alapján, amelyet ez idő alatt folytatott a Magyar Szocialista Munkáspárt. Az írók többsége a párt politikájának fő vonalával egyetért. A kulturális politikát jó értelemben vett tágasság és nyitottság jellemzi A továbbiakban arról beszélt Darvas József, hogy irodalmunk évszázados öröksége, a társadalmi és a nemzeti sorsproblémák iránti érzékenység a felszabadulás után erősödő vonása lett egész irodalmi életünknek. Szó esett a beszámolóban az írói szuverenitásról is. Valamirevaló író — mondotta az előadó — nem tekinti és nem is tekintheti magát kivételes és kivételezett léleknek. A sámánok kora lejárt. Nem vagyunk semmi misztifikálandó titok birtokában. Mi, írók egyszerűen az emberi személyiségnek, érzékenységnek, felfogó- és kifejezőképességnek fejlettebb változatával relelkezünk. De a személyiség figyelembevétele és tiszteletben tartása — objektív törvény, írókat, művészeket sem leváltani, sem kinevezni nem lehet, illetve „lehet”, de az mit ér? Felsorolva olyan eredményeket, amelyeket irodalmunk az 1956 előtti időből mutathat fel — Illyés Gyula akkori költészete, történelmi drámái, Tamási Áron, Déry, Veres Péter, Benjámin László, Juhász Ferenc, Simon István és mások művei — Darvas József azt hangsúlyozta, hogy az 1956—5? után kialakult kulturális politika jól integrálta az előző korszak tanulságait. — Ma a kulturális politikát jó értelemben vett tágasság és nyitottság jellemzi — folytatta. Tudomásul vette és veszi a különböző irányzatok jelenlétét, versenyét, és segít nyugodt alkotói légkört biztosítani. Irodalmi életünk ma konszolidált. Minden író alkot, és amit alkot — ha értékes —, az meg is jelenik. Tagadhatatlan, hogy a széles mezőny használ egész irodalmi életünknek s a szocialista irodalom is csak a más irányzatokkal való versenyben tud megerősödni, új és magasabb szintű alkotásokat létrehozni. Kéziratos irodalom nálunk nincs. Ellenben kétségtelen, hogy a kiadáspolitikában fontos lenne az eddiginél körültekintőbb minőségi szelekció, a mércét a minőség szempontjából kellene magasabbra állítani. A társadalmi érdekeltségű, elkötelezettségű irodalomról szólva, Darvas József az effajta irodalomnak bizonyos háttérbe szorulására, elhalványulására, elerőtlenedésére hívta fel a figyelmet — mint mondta — a vitakezdés szándékával. Annak kapcsán, hogy az irodalomból eléggé hiányzik a két alapvető osztály, a munkásság és a parasztság világa, a szónok arra hívta fel a figyelmet, hogy az íróknak, látásukkal és szemléletüket, érzés- és gondolatvilágukkal jobban kell kötődniük a mai valósághoz. Talán nem is azokkal a művekkel van baj, amelyek megszülettek, hanem azokkal, ame- 1970. május 36 NÉPSZAVA Dobozy Imre főtitkári beszámolója Dobozy Imre főtitkár tartott ezután beszámolót az írószövetségnek a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkájáról, jelenlegi és soron következő feladatairól. Megállapította, hogy a korábbi féltestületi, félhivatali jellegű szövetség az újjászervezés után megtalálta a maga sajátos — semmilyen más intézmény által meg nem oldható — feladatait. Ezek: az irodalmi élet személyi-szervezeti konszolidálása, a legégetőbb vitatémák tisztázása, az irodalommal szembeni igazságtalan általánosításoknak az elhárítása. Az írók publikációs lehetőségeinek fokozatos bővítése Nem utolsósorban a szövetség a maga eszközeivel segített megalapozni a későbbiekben szilárddá és bizalomteljessé tett jó viszonyt a politika és az irodalom között. Az írószövetség előtt álló feladatok közül a főtitkár kiemelte: elemző felmérést kell készíteni és vitát szervezni — mihamarabb — az élő magyar irodalom kiadási problémáiról (a színvonalas, az elkötelezett művek és más írások, s ezenkívül a bestsellerek, a krimik elterjedtségéről, hírveréséről, példányszámának alakulásáról). Szervezeti javaslatként terjesztette elő a főtitkár, hogy létszámában bővítsék az írószövetség titkárságát és választmányát. Kitüntetések Az Elnöki Tanács Várnai Zseni költőnek a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége, valamint költői munkássága elismeréséül, 80. születésnapja alkalmából, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Az elnöki Tanács dr. Milasovszky Bélának, a műszaki tudományok doktorának, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, Schay Géza kétszeres Kossuth-díjas akadémikusnak, a Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos tanácsadójának eredményes munkásságuk elismeréséül, 70. születésnapjuk alkalmából; Blascsuk Gyulának, a budapesti Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat vezérigazgatójának, Bognár Kálmánnak, a nagyszentjánosi állami gazdaság nyugalmazott igazgatójának, dr. Maár Ferencnek, a győri megyei bíróság tanácsvezető bírójának, Paulinyi Oszkárnak, a történelemtudományok kandidátusának, a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézete tudományos főmunkatársának és dr. Prochnow Ferencnek, az orvostudományok kandidátusának, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosának eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál nyújtotta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A vita A két beszámoló feletti vitában kifejtette véleményét — írásban a betegsége miatt távollevő Szabó Pál — továbbá Gyurkó László, Ilés Endre, Sipos Gyula, Molnár Géza, Bárány Tamás, Molnár Zoltán, Garai Gábor, Hegedűs Géza és Szabó B. István. A felszólalók általában hangoztatták: helyesek kultúrpolitikánk elvei, helyes gyakorlata is. Az irodalmi élet legfőbb vonása a szabad alkotói légkör, szabadon bontakozhatnak ki, fejlődhetnek a szocialista társadalom iránt lojális különböző irodalmi irányzatok. Mindemellett — emelték ki többért — fel kell figyelni néhány olyan jelenségre, amely — ha időben nem szabják gátját — a biztató kibontakozás torzulásához vezethet. A vitában hangsúlyozták: elsődlegesen az írók feladata, hogy műveikkel, gondolataiknak a tudatformálásban kamatozó kifejtésével kérjenek-vállaljanak részt a szocialista embertípus megteremtésének folyamatából. Nem lehet eléggé hangsúlyozni — vélték többen —, a társadalmi elkötelezettségű irodalom fontosságát, pozícióerősítésének szükségességét. A közgyűlés ma folytatja munkáját. Hunazur a Állami díjra terjesztették fel a Szovjetunióban a többi között Jevgenyij Vinokurov költőt, Borisz Polevoj regényírót, Kazslajev zeneszerzőt, valamint a moszkvai Kalinyin sugárút és a KGST- palota tervezőit. IFJÚSÁG, 1970. Egy kicsit Ki mit tud és ki miben tudós, egy kicsit politikai vitafórum, tudományos vetélkedő és bemutató pódium — egy kicsit túl sokat markol a fiatalok jubileumi vetélkedője. A közéleti polémiát egy tánccsoport produkciója váltja, a miniszter után amatőr fotósokat látunk, egy gyógyszerszabadalom ismertetését artista mutatványok követik. A kapcsolásos közvetítésben sűrűn váltottak témát és műfajt, a közönség nagyobb része azonban bizonyára nem „kapcsolt” ilyen könnyedén. A műsor olyan sokrétű, olyan koncentrált figyelmet igényel, amit a nézők tömegeitől aligha várhat. Több mint százezer fiatalt mozgósított a jubileumi vetélkedő az ifjúság minden rétegéből. Van köztük kisdiák és már kopaszodó mérnök, vannak táncos lábúak, ügyes kezűek, eleven szelleműek, művészlelkek és vitára kész „hétköznapi forradalmárok”. Szívesen, érdeklődéssel látjuk és hallgatjuk mindahányat — de ne így, ebben a furcsa, ömlesztett formában. A következő hetekben a középdöntők és döntők sora zajlik majd le a tv nyilvánossága előtt, sok száz műsorpercben. Érdekes közéleti vitákra is számíthatunk, különösen az ifjúsági törvényjavaslatok kapcsán. Érdemes hát a vetélkedő formáján, lebonyolításán változtatni, és — helyszíni közvetítésről lévén szó — ez nem is megoldhatatlan. NEVETÉS ÉS TRAGIKUM Különös kis szerkezetet mutatott be Pintér József, és Wiedermann Károly Nevess! című dokumentumfilmje. Egy nevetőgépet, made imn USA. Kis kazetta, benne tranzisztorok, hangszalag. Gombnyomásra kacag, röhög, vihog, hisztérikus vidámsággal hahotázik. A film alkotói képben és hangban néhány gondolatukat közüik a kis „pszichológiai pokolgépről”. Szerelőcsarnok: futószalagon gyártják a nevetést. Mosolyok: gyermekiek, őszinték, vidámak, aztán merev, sztereotip mosolyok, torz vigyorok — egy elgépiesedett világ mosolyai. Revü, fakírmutatvány, idegtépő elektronikus zene, ágyúk, mocsár, háború, Vietnam. Mi ez? „A nevetőgép tetszés szerint sírásra is átalakítható’' — közli a reklámszöveg. A filmesek tizenöt perc alatt átalakították. Merőben más műfajban és eltérő módon, de ugyancsak dermesztő hatású egy másik film, A rózsák háborúja". Nagy várakozás előzte meg az angol tv Shakespearesorozatát, és egyre nagyobb csalódást okoz. A Royal Shakespeare Company előadása döbbenetesen rosszul hat a képernyőn: olykor kulisszahasogató stílusban játszanak, nagy, széles gesztusokkal, némafilmes arcjátékkal és maszkírozással Tragikomikus az egész. Ha már nem tv-filmet látunk a képernyőn, hanem lefényképezett színházat, legyen az jó színház. Ez így rossz. UTAK ÉS MÓDOK Utazni, látni jó dolog és a televízió sokféle kalandozásra invitálhatja nézőit térben, időben s az ismeretek birodalmában is. A múlt héten egy este Leningrádban jártunk, és bár a gyönyörű város csak egy zenés film élő háttereként szerepelt, mégis megéreztünk valamit történelmi levegőjéből, hangulatából. A Palócföldre vitt el a vasárnap délelőtti helyszíni közvetítés, a palócnapi ünnepségekre. Nem volt valami ragyogó adás, a szöveg is sok volt (mint rendesen), de azért láttunk egyet-mást „Palócország” máig megőrzött gazdag néphagyományaiból. Miért kell ahhoz valami ünnepi alkalom, esemény, hogy a televízió bemutassa egy-egy város, vagy tájegység arculatát, nevezetességeit, látnivalóit? A nézők nagy többsége szereti és igényli az országjáró műsorokat. Rövid, 15—20 perces filmekre volna szükség, beszédes képsorokkal, ünnepélyes nyilatkozatok nélkül, kevés szöveggel, sok ötlettel. És — uram bocsá’ — egy kis humorral is, ha lehet. Expedíció! címmel érdekesnek ígérkező műsorsorozat indult a héten, öt hónapig az ország öt tájegységét barangolja be a tv expedíciós őrse. Úttörők, gyerekek, mégis érdemes lesz nyomon követni felfedező útjukat. Nem egy „úttörő” kezdeményezés indult már el a tv gyermekosztályáról: a játékos, szórakoztató ismeretterjesztés bölcsője, kísérleti műhelye is a „Futrinka utcában” volt. Könnyen lehet, hogy gyerekcipők taposnak majd utat a felnőttek televíziós országjárásaihoz is. Hajrá, expedíciósok! Vajk Vera Élén Operaház: Vémisz IA. béri. 1. ea„ 1). — Erkel Színház: A hattyúk tava (IIj. béri. C. sor. 5. ea„ fél 6). — Nemzeti Színház: VII. Hadrian (7) — Katona József Színház: Iván, a rettentő (7). Vígszínház: Színház (7). — Pesti Színház: Furcsa pár (7). — Fővárosi Operettszínház: Egy éj Velencében (7). Madách Színház: Sakkmatt (B. bér... 7). — Madách Kamara Színház: Noé (71. — József Attila Színház: Canterbury mesék (7). — Thália Színház: A magyar kérdés (7). — Kis Színpad: Titkárnők lázadása (fél 8). — Irodalmi Színpad: Tajtékos ég, Galambot... (B. béri. 8. ea( fél 8). — Egyetemi Színpad: Sándor György humorista estje (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn Műsorok dolgoznak (fél 9). — Zeneakadémia : Jean-Pierre Rampla fuvolaestje (Évszázadok muzsikája 10., fél 8). Állami Bábszínház: Népek meséi (de. 10). — Ódry Színpad : Egy szerelem három éjszakája (7). — Kamara Varieté: Mars a Marsra! (4 és fél 9).* A Fővárosi Operettszínház igazgatósága értesíti kedves bérlőit, hogy az 1970—71-es évadra megújított bérletek május 25-től a szervezési osztályon átvehetők. (Telefoni 123-196.) KOSSUTH RADIO 4.90. H- Idej. 4.33. Hajnaltól — reggelig! Közben 5: H. Idej. 5.30: Reggeli krónika. 5.40: Falurádió, fi: H. Időj. 8.30: H. Időj. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Ránki György: Cirkusz. 9.01: Harsan a kürtszó! 9.36: Cigány dalok, csárdások. 10: H. Idős. 10.05: Fiatalok stúdiója. 10.25: Maria Callas és Jussi Björling énekel. 11: Vallomások az anyanyelvről. 11.35: Schumann: Három novellette. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.45: Törvénykönyv. 14: Verdi: Don Carlos (részf.). 14.14: Mi van a varázsdobozban? (Gyermeki*.). 14.40: Kamaraz. 15: H. Idős. 15.10: Mozart: D- dúr szonáta. 15.25: Rádióiskola. Ifi: A világgazd. hírei. 16.05: Mai témák — mai dalok. ifi.16: Népdalok. 16.37: A reneszánsz kórusirodalom remekeiből. 17: H. Időp. 17.05: Tallózás a világsajtóban. 17.20: Vittorio Gui vezényel. 17.55: A műhelyben beszélik. (rjp.). 18.28: Könnyűzenei híradó. 19: Esti krónika. 19.25: A Szabó család. 19.55: Az évszázad nagy Beethoven-előadói. 21.11: H. 21.15: Kozmosz. 21.39: Kovács Apollónia és Domahidy László énekel. 22: H. Sport. Időj 22.15: A kurdok földjén, Irakban . II. 22.25: Babh-est a Filharmónia kamaratermében. 23.15: Ritmus és melódia... 24: H. Időj.0.10: Julian Bream lanton játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Torna. 6.30-tól 8.05 :-ig: Azonos a Kossuth adóval. 8.05: Verbunkosok, népdalok. 8.54: Külp. figyelő (isra.). 8.09: Schirmer: Fekete arany — szvit. 9.23: Muzsikusok —* közelről — II. 10: Zenés műsor üdülőknek. 11.45: Vallomások a tud. növényábrázolásról. 12: Romantikus operafinálék. 13: H. Időj. 13.03: Liszt-művek. 13.45: Időj. vízállás. 14: Kettőtől — hatig! 16.10: Fiatalok hullámhoszszán. 19.40: Vendégkönyv (rip.). 19.54: Mese. 20: Esti krónika 2. 20.25: Új könyvek. 20.28: Életem, emlékeim (Várnai Zseni műsora). 21.06: A MÁV Szimfonikusok hangversenye. 22.25: Nóták. 23: H. Idős. 23.15: Martha Angelici és Ernest Blanc énekek 24: H. Időj. URH 16: H. Időj. 18.19: Hanglemezparádé. 16.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőtteknek 19.10: Mózes és Áron (részf.). 19.35: Jean-Pierre Rámpás fuvolaestje. 21.10: H. 21.13: Dzsessz. 21.39: Hangfelvételek felsőfokon. 23: H. Időj. TELEVÍZIÓ 9: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.). 9.30: Gazdaság -politikai kérdésekről. 11.05: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 11.55: Számtan-mértan (általános iskola 7. osztály). 14: Környezetismeret (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 16.40: Számtan-mértan (ism.). 17.58: Műsor. 18: Hírek. 18.05: Mesél a szfinksz ... (A tv útifilmje.) 18.25: Napilapok, hetilapok. 18.40: Reklám. 18.45: Mese. 18.55: Kronovízió .. . 19.36: Korlátja (Mikszáth Kálmán írásaiból összeállítás). 20: Tv-híradó. 20.20: Ifjúság 1970. 22.20: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 9.34: Csak egy fog élni szvjáték, ism.). 11.40: Népdalok (ism.). 16.15: Közv. és 22.30: Tudósítás a kerékpáros békeversenyről. 19 és 22.05: Tv. híradó. 20.10: A barátság hangversenye. BNV BNV BNV BNV BNV BNV Látogassa meg és vásároljon a DÉLKER és a XIII. ker. Vendéglátóipari Vállalat árusítással egybekötött import élelmiszeráru pavilonjából Várjuk a könnyűipari pavilon mellett BNV BNV BNV BNV BNV BNV Meghalt dr. Asztalos Sándor Dr. Asztalos Sándor, a Muzsika főszerkesztője életének 50. évében, hétfőn meghalt. A Lapkiadó Vállalat és a Magyar Újságírók Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetése május 28-án 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Nemcsak a magyar zenei életet érte rendkívül nagy veszteség dr. Asztalos Sándor korai halálával, hanem a legmagasabb színvonalú újságírás és az irodalom világát is. Minden írását rendkívül erős társadalmi töltés jellemezte — zenei írásait és általános publicisztikáját egyaránt. Nemcsak zenei értelemben volt muzikális — írói stílusa egészében telített volt muzsikával. Kötetben megjelent és egyebütt közölt versei mai irodalmunk maradandó értékei. Az újságíró-társadalom az egyik legkedvesebb és legközvetlenebb kollégát gyászolja dr. Asztalos Sándorban.