Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)
1970-05-30 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970. MÁJUS 30. SZOMBAT KORMÁNYHATÁROZAT az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és helyreállítás egyes kérdéseiről Az árvíz és a belvíz által okozott tömeges vagy nagyobb területre kiterjedő károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány a többi között az alábbiakat határozza: Szervezeti rendelkezések: Az Országos Vízgazdálkodási Bi■zottság az árvíz és a belvíz által okozott károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási munkákkal összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezekre vonatkozó állásfoglalások kialakításával, valamint a több minisztériumot (országos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő feladatok összehangolásával kapcsolatos központi feladatokat az országos helyreállítási albizottsága útján látja el. 2 — mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának vezetője, illetőleg annak helyettese, — az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, továbbá — a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségei, — az Állami Biztosító megyei központja és — a területileg illetékes vízügyi igazgatóság képviselője. A helyreállítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési és vízügyi osztályának, — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának helyettes vezetője, illetőleg vezetője, — a megyei pénzintézetek megyei bizottságának vezetője, továbbá — a helyreállítási munkákban részt vevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői. Az árvízkárok felmérésének megszervezésével, a kártalanítással és a helyreállítással kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és összehangolásával, illetőleg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság keretén belül új kárfelmérési és kármegállapítási, valamint b) helyreállítási albizottságot kell szervezni. 3 Az albizottságok megszervezését és ■ működésük megkezdését — a szükséghez képest — az árvíz-és belvízvédekezési területi bizottság, vagy az Országos Vízgazdálkodási Bizottság helyreállítási albizottsága rendeli el. A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha feladataikat még nem végezték el —■ mint tanácsi önálló bizottságok, a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhelyettesének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerveinek ad Mindkét albizottság elnöke annak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a gazdasági ügyeket irányító elnökhelyettese, amely megyében a területi bizottság működik. Az elnökhelyettes egyben a területi bizottságnak is tagja. A költségvetési és egyéb szerveket ért károkra vonatkozó rendelkezések 4. A kárfelmérési és kármegállapítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési s vízügyi osztályának. ják át, az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. in A költségvetési tér térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. A Azoknak a terme- s lószövetkezeteknek, ■W» amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát —, a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a W A költségvetési szervek kezelésében le■vő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. belvíz által borított, művelés alatt álló terület aránya a 10 százalékot megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot — meghaladja. A mezőgazdasági nagyüzem részére ■ a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 1. A termelőszövetke- s- zeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A nem háztáji, s egyéni gazdaságok * * ■ kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) , az irányadók. • Az egyéb — nem is költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok), továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés indokoltságát esetenként kell megvizsgálni Kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdései, a személyi tulajdonban levő lakóépületekre vonatkozó szabályok . Az árvíz és a belvíz által megrongált , személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM számú együttes rendeletet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az építési kölcsön törlesztését, ha an - ■ nak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. Mezőgazdasági károk megtérítése A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben a kármegállapításban való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása vagy nincs. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. n A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek részére — az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban Vegyes rendelkezések A a Ez a határozat ki/II hirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügy■ miniszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k., a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese Külföldi vezetők szolidaritási táviratai Párt- és állami, vezetőinkhez számos távirat és üzenet érkezett, amelyekben különböző országok vezetői együttérzésüket fejezik ki a hazánkat sújtó árvízkatasztrófa miatt. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losovezi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökjének és Fock Jenőnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Fock Jenőnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, Mitja Ribicsics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke Fock Jenőnek, Marian Spychalski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, II. Haszszán marokkói király és Mohammad Reza Pahlavi iráni császár Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének küldött táviratban fejezte ki együttérzését. (MTI) OLDAL A szakszervezetek messzemenő támogatása az árvízkárosultaknak 2 Élet — nyolc gyerekkel.......................3 Szép Szó . • .......................... 5-8 Mit mond a paragrafus az árvízkárosultaknak? • .............9 Tovább bővül a magyar—szovjet gazdasági és tudományos együttműködés Aláírták a kormányközi bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek péntek este a Parlamentben aláírták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság IX. ülésének jegyzőkönyvét. A bizottság május 27 és 29 között tartotta ülését, amelyen Apró Antal és Mihail Leszecsko vezette a bizottság két delegációját. Megvitatták Magyarország és a Szovjetunió 1971—75. évi népgazdaságfejlesztési tervei koordinálásának befejező szakaszával összefüggő kérdéseket, a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése fejlesztésével, tökéletesítésével összefüggő egyéb kérdéseket, továbbá az ipar különböző területein a gyártásszakosítás, kooperáció továbbfejlesztésének kérdéseit. Megvizsgálták a két ország közötti kereskedelmi forgalom helyzetét, továbbá azt, hogy milyen intézkedéseket tettek, illetve milyen további intézkedéseket kell tenniük a közlekedési és külkereskedelmi szerveknek a külkereskedelmi áruszállítások javítására. A kormányközi bizottság határozatot hozott arról, hogy a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés során létrejövő találmányok jogvédelmére egyezményt kössenek. Határozat született az elektrotechnikai gyártmányok termelésében megvalósítandó együttműködésre, továbbá a vízügyi szervek közötti együttműködés programjának kidolgozására. A szovjet delegáció vezetőjét, Mihail Leszecskót fogadta Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A jegyzőkönyv aláírása után Apró Antal pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy a mostani ülésszakon a következő ötéves terv koordinálásának előkészítő munkáit tekintették át. Kiemelte, hogy Magyarország gazdasági élete szempontjából a legjelentősebb helyet a magyar—szovjet gazdasági együttműködés foglalja el. Külkereskedelmi forgalmunk 40 százalékát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, ez is mutatja, hogy milyen nagy a jelentősége gazdasági együttműködésünknek. Mihail Leszecsko megelégedéssel nyugtázta, hogy a magyar partnerek kedvező feltételeket teremtettek a bizottság munkájához, örvendetesnek tartja, hogy jelentős dokumentumokat írhattak alá, amelyek megszabják az együttműködés további programját. (MTI) Apró Antal és Mihail Leszecsko látogatása a vásáron Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese a Budapeste ülésező magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság más tagjainak társaságában pénteken a BNV-re látogatott. Kórházi kezelés július 1-től, időkorlátozás nélkül •is közös tanácsok alakulnak Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezett. E szerint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgozók családtagjai is — az eddigi kilencven nap helyett — időbeli korlátozás nélkül kaphatnak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolást. Az Elnöki Tanács felhatalmazása alapján a kormány ezzel egyidejűleg rendeletében kiterjesztette fentieket a nyugdíjasokra és azok családtagjaira is, akik tehát július 1-től a betegségi biztosítás keretében szintén időbeli korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolásra. Az Elnöki Tanács továbbá területszervezési ügyekben döntött. Megállapította, hogy a közös tanács mint szervezeti forma bevált, elősegíti a kisközségek tanácsainál a helyi gazdasági és szellemi erők koncentrálását, a falusi lakosság ellátásának javítását Az Elnöki Tanács tizenhat megyét érintő, községi közös tanácsok szervezésére vonatkozó határozata július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács Hajdúvid községi tanácsot Hajdúböszörmény városi, Nagyhegyes községi tanácsot Hajdúszoboszló városi, Balatonfűzfő nagyközségi közös tanácsot pedig Veszprém városi tanács irányítása alá rendelte. Az Elnöki Tanács 5 megye területén 16 község egyesítését határozta el. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt. (MTI) A SZOT elnökségi tagjainak látogatása a BNV-n A SZOT elnökségének tagjai Földvári Aladárnak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével pénteken ellátogattak a BNV-re. Megtekintették az élelmiszeripari, a bútoripari, a könnyűipari pavilont, jártak a Petőfi-csarnokban, majd felkeresték az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió kiállítási csarnokát. A látottakról nagy elismeréssel nyilatkoztak. (MTI)