Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)

1970-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970. MÁJUS 30. SZOMBAT KORMÁNYHATÁROZAT az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és helyreállítás egyes kérdéseiről Az árvíz és a belvíz ál­tal okozott tömeges vagy nagyobb területre kiter­jedő károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedé­sekkel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illető­leg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány a többi között az alábbiakat határozza: Szervezeti rendelkezések: Az Országos Víz­gazdálkodási Bi­­■­zottság az árvíz és a belvíz által okozott ká­rok felmérésével, a kár­talanítással és a helyre­­állítási munkákkal össze­függő gazdasági és ál­lamigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezek­­re vonatkozó állásfoglalá­sok kialakításával, vala­mint a több minisztériu­mot (országos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő feladatok össze­hangolásával kapcsolatos központi feladatokat az országos helyreállítási al­bizottsága útján látja el. 2 — mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának vezetője, illetőleg annak helyettese, — az állami gazdaságok megyei főosztályának ve­zetője, továbbá — a termelőszövetkezetek illetékes területi szövet­ségei, — az Állami Biztosító me­gyei központja és — a területileg illetékes vízügyi igazgatóság kép­viselője.­­ A helyreállítási al­bizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építési, közle­kedési és vízügyi osztá­lyának, — a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának helyettes vezetője, ille­tőleg vezetője, — a megyei pénzintézetek megyei bizottságának ve­zetője, továbbá — a helyreállítási munkák­ban részt vevő tervező, kivitelező és ellá­tó szer­vek képviselői.­­ Az árvízkárok fel­mérésének megszer­­­­vezésével, a kárta­lanítással és a helyreállí­tással kapcsolatos intéz­kedések kezdeményezésé­vel és összehangolásával­, illetőleg megtételével fel­merülő területi feladatok ellátására az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság keretén belül új kárfelmérési és kár­megállapítási, vala­mint b) helyreállítási albizottságot kell szer­vezni. 3 Az albizottságok megszervezését és ■ működésük meg­kezdését — a szükséghez képest — az árvíz-és bel­­vízvédekezési területi bi­zottság, vagy az Orszá­gos Vízgazdálkodási Bi­zottság helyreállítási al­bizottsága rendeli el. A területi bizottság mű­ködésének megszűnése után az albizottságok — ha feladataikat még nem végezték el —■ mint ta­nácsi önálló bizottságok, a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági el­nökhelyettesének irányí­tásával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szak­­igazgatási szerveinek ad­ Mindkét albizott­ság elnöke annak a­­ megyei tanács vég­rehajtó bizottságának a gazdasági ügyeket irányí­tó elnökhelyettese, amely megyében a területi bi­zottság működik. Az el­nökhelyettes egyben a te­rületi bizottságnak is tagja. A költségvetési és egyéb szerveket ért károkra vonatkozó rendelkezések 4. A kárfelmérési és kármegállapítási al­bizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehaj­tó bizottsága építési, közlekedési s vízügyi osztályának. ják át, az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megál­lapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osz­tálya látja el. in A költségvetési tér t­é­rítés összegét a me­­zőgazdasági nagy­üzemek biztonsági alap­jából (állami gazdaságok­nál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalap­ból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésük­re indított akció során kapott juttatások értéké­vel csökkenteni kell.­­ A Azoknak a terme- s lószövetkezeteknek, ■W» amelyeknél a tárgy­évi személyes jövede­lemszint a kapott kárta­lanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelem­szintet — az előző két év átlagának 80 százalékát —, a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani.­­ Az állami költség­­vetést terhelő térí­­­­tést adómérséklés­sel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen jut­tatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mező­­gazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a W A költségvetési szer­vek kezelésében le­­■­vő létesítmények­ben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzat­ból, ha pedig ez a jóvá­hagyott költségvetésen be­lül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. belvíz által borított, mű­velés alatt álló terület aránya a 10 százalékot­­ megkülönböztetett támo­gatásban részesülő üze­meknél az 5 százalékot — meghaladja.­­ A mezőgazdasági nagyüzem részére ■ a termelőeszközök pótlásához — ha az e cél­ra szükséges saját pénz­ügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételei­re kiterjedő kedvezmé­nyes beruházási hitel fo­lyósítható. 1. A termelőszövetke- s- zeti tagok háztáji­­ gazdaságában be­következett állatkárok az állami biztosítási rend­szer keretében, a mező­­gazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a terme­lőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kár­térítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen al­kalmazni a szakszövetke­zeti tagok egyéni tulajdo­nában levő ingatlanban és állatállományban be­következett károk megté­rítésére is. A nem háztáji, s­­ egyéni gazdaságok * * ■ kárának megtéríté­sére az általános szabá­lyok (a károsult által kö­­­­tött vagyonbiztosítás, tár­sadalmi segély stb.) , az irányadók. •­­ Az egyéb — nem is költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok), to­vábbá az egyéb szövetke­zeti szervek és a társa­dalmi szervezetek az ár­víz- és belvízkárokat sa­ját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból eset­leg szükséges térítés in­dokoltságát esetenként kell megvizsgálni Kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdései, a személyi tulajdonban levő lakóépületekre vonatkozó szabályok . Az árvíz és a belvíz által megrongált , személyi tulajdon­ban álló épületekben ke­letkezett károk felméré­sére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM szá­mú együttes rendeletet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkal­mazni. Az építési kölcsön törlesztését, ha an - ■ nak visszafizetése az adós szociális körül­ményei miatt nincs biz­tosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telek­könyvi bejegyzése mel­lett — részben vagy egészben felfüggesztheti.­­ Mezőgazdasági károk megtérítése­ A mezőgazdasági nagyüzemekben (ál­­­­lami gazdaság, me­zőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, me­zőgazdasági szakszövet­kezet, illetőleg ezek tár­sulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mező­gazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási fel­tételek szerinti kármeg­­állapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizott­sága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak a kárfelmérésben a kármegállapításban­ va­ló közreműködése mellett — az Állami Biztosító já­rási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e bizto­sítása vagy nincs.­­ A biztosítási szer­ződéssel rendelke­­­­ző mezőgazdasági nagyüzem kárát a bizto­sítási szerződésben fog­lalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. n A biztosítási szer­ződéssel nem ren­­­­delkező mezőgaz­dasági nagyüzemek ré­szére — az állóvagyonban ke­letkezett kárt teljes egészében, — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban Vegyes rendelkezések A a Ez a határozat ki­­/II hirdetése napján lép hatályba. Vég­rehajtásáról a pénzügy■ miniszter — az építésügyi és városfejlesztési, vala­mint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­rel együttesen — gondos­kodik. A határozat rendelke­zéseit az árvíz- és belvíz­károk folyamatban levő felmérésénél és elbírálá­sánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k., a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese Külföldi vezetők szolidaritási táviratai Párt- és állami, veze­tőinkhez számos távirat és üzenet érkezett, ame­lyekben különböző or­szágok vezetői együttér­zésüket fejezik ki a ha­zánkat sújtó árvízka­tasztrófa miatt. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titká­ra, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsá­nak elnöke Kádár János­nak, az MSZMP KB el­ső titkárának, L­osovezi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnö­kjének és Fock Jenőnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének­ J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke Fock Jenőnek, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöké­nek, Mitja Ribicsics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke Fock Jenőnek, Marian Spy­­chalski, a Lengyel Nép­­köztársaság Államtaná­csának elnöke, II. Hasz­­szán marokkói király és Moham­­mad Reza Pahlavi iráni császár Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének küldött táviratban fejezte ki együttérzését. (MTI) OLDAL A szakszervezetek messzemenő támogatása az árvízkárosultaknak 2 Élet — nyolc gyerekkel.......................3 Szép Szó . • .......................... 5-8 Mit mond a paragrafus az árvízkárosultaknak? • .............9 Tovább bővül a magyar—szovjet gazdasági és tudományos együttműködés Aláírták a kormányközi bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Mihail Leszecsko miniszterel­nök-helyettesek péntek este a Parlamentben alá­írták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködé­si kormányközi bizottság IX. ülésének jegyző­könyvét. A bizottság május 27 és 29 között tartotta ülé­sét, amelyen Apró Antal és Mihail Leszecsko ve­zette a bizottság két de­legációját. Megvitatták Magyar­­ország és a Szovjetunió 1971—75. évi népgazda­ságfejlesztési tervei ko­ordinálásának befejező szakaszával összefüggő kérdéseket, a két ország gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműkö­dése fejlesztésével, töké­letesítésével összefüggő egyéb kérdéseket, továb­bá az ipar különböző te­rületein a gyártásszako­sítás, kooperáció tovább­fejlesztésének kérdéseit. Megvizsgálták a két ország közötti kereske­delmi forgalom helyzetét, továbbá azt, hogy mi­lyen intézkedéseket tet­tek, illetve milyen to­vábbi intézkedéseket kell tenniük a közlekedési és külkereskedelmi szervek­nek a külkereskedelmi áruszállítások javítására. A kormányközi bizott­ság határozatot hozott arról, hogy a két ország közötti gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működés során létrejövő találmányok jogvédelmé­re egyezményt kössenek. Határozat született az elektrotechnikai gyárt­mányok termelésében megvalósítandó együtt­működésre, továbbá a vízügyi szervek közötti együttműködés program­jának kidolgozására. A szovjet delegáció ve­zetőjét, Mihail Leszecs­­kót fogadta Fock Jenő, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány el­nöke. A jegyzőkönyv aláírá­sa után Apró Antal po­hárköszöntőjében han­­goztatta, hogy a mostani ülésszakon a következő ötéves terv koordinálásá­nak előkészítő munkáit tekintették át. Kiemelte, hogy Magyarország gaz­dasági élete szempontjá­ból a legjelentősebb he­lyet a magyar—szovjet gazdasági együttműködés foglalja el. Külkereske­delmi forgalmunk 40 százalékát a Szovjetunió­val bonyolítjuk le, ez is mutatja, hogy milyen nagy a jelentősége gaz­dasági együttműködé­sünknek. Mihail Leszecsko meg­elégedéssel nyugtázta, hogy a magyar partnerek kedvező feltételeket te­remtettek a bizottság munkájához, örvendetes­nek tartja, hogy jelentős dokumentumokat írhat­tak alá, amelyek meg­szabják az együttműkö­dés további programját. (MTI) Apró Antal és Mihail Leszecsko látogatása a vásáron Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertan­ácsá­nak elnökhelyettese a Budapeste­ ülésező­ ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság más tag­jainak társaságában pén­teken a BNV-re látoga­tot­t. Kórházi kezelés július 1-től, időkorlátozás nélkül •is közös tanácsok alakulnak Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyal­ta és elfogadta a dolgo­zók betegségi biztosításá­ról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű ren­delet módosítását, ame­lyet a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa kezdeményezett. E sze­rint július 1-től a beteg­ségi biztosítás keretében a dolgozók családtagjai is — az eddigi kilencven nap helyett — időbeli korlátozás nélkül kaphat­nak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolást. Az Elnöki Tanács fel­hatalmazása alapján a kormány ezzel egyidejű­leg rendeletében kiter­jesztette fentieket a nyugdíjasokra és azok családtagjaira is, akik te­hát július 1-től a beteg­ségi biztosítás keretében szintén időbeli korláto­zás nélkül jogosultak díjtalan kórházi, gyógy­intézeti ápolásra. Az Elnöki Tanács to­vábbá területszervezési ügyekben döntött. Meg­állapította, hogy a közös tanács mint szervezeti forma bevált, elősegíti a kisközségek tanácsainál a helyi gazdasági és szelle­mi erők koncentrálását, a falusi lakosság ellátásá­nak javítását Az Elnöki Tanács tizenhat megyét érintő, községi közös ta­nácsok szervezésére vo­natkozó határozata július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács Haj­dú­v­id községi tanácsot Hajdúböszörmény városi, Nagyhegyes községi ta­nácsot Hajdúszoboszló városi, Balatonfűzfő nagyközségi közös taná­csot pedig Veszprém vá­rosi tanács irányítása alá rendelte. Az El­nöki Ta­nács 5 megye területén 16 község egyesítését ha­tározta el. Az Elnöki Tanács vé­gül egyéb időszerű kér­déseket tárgyalt. (MTI) A SZOT elnökségi tagjainak látogatása a BNV-n A SZOT elnökségének tagjai Földvári Aladár­­nak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöké­nek vezetésével pénteken ellátogattak a BNV-re. Megtekintették az élel­miszeripari, a bútoripari, a könnyűipari pavilont, jártak a Petőfi-csarnok­­ban, majd felkeresték az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szov­jetunió kiállítási csarno­kát. A látottakról nagy elismeréssel nyilatkoztak. (MTI)

Next